Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-26 / 199. szám

II kommunista eszme iránti hűség Gondok, tervek Péesbányán, as új népművelési évad elején Valentyina Gaganovát a Szovjetunió Legjelső Taná­csának Elnöksége a Szocia­lista Munka Hőse tüntette Hol. Mit is tett Gaganova? A visnyij-volocsoki pamutkom- blnát fonodájában, a saját, élenjáró, jól kereső brigád­jából átment egy másik, el­maradott, gyengén kereső brigádba és azt is élenjáróvá tette. Látszólag nem nagy eset, de csak látszólag, mert va­lójában Gaganova elhatá­rozása és tette sokkal több egy egyszerű hétköznapi cse­lekedetnél. Miért is ment Gaganova óit a gyengébb brigádba? Anyagi érdekek ösztönözhették? Semmi eset­re, Hiszen a gyengébb bri­gádban őt magát is alacso­nyabb kereset várta az egyéb nehézségek mellett. Gaganovát nem is az önH? érdekek vitték át a jó bri­gádból egy gyengébbe, ha­nem az a tudat, hogy lépé­sével az egész nép ügyét vi­szi előre, ha csak egy ki­csivel is feljebb hozza a gyengébb brigádot, akikor máris előbb teljesíthetik a tervet, egy lépéssel élőbb jutnák el a kommunizmus­hoz. A munkához való új, kommunista viszony egyik első hajtásaként jelentkezett Gaganova tette. Régen és a kapitalista országokban még . ma is, ismeretlenek az ilyen tettek. Ilyen tettekre csak a kommunizmus nagyszerű ügye lelkesítheti a munká­saidat. Valentytna Gaganova lel­kesítő példája nyomán már egyre többen tesznek ha­sonló lépéseket a Szovjet­unióban. Nehéz lenne lemér­ni, hogy micsoda hatalmas erő rejiilc ezekben a válla­lásokban, hány új jó brigád születik a Gaganova áltál elindított mozgalom eredmé­nyeként. Hiszen a kommu­nista eszméktől áthatoit em­berek ereje is mérhetetlen. Péesbányán két olyan brigád dolgozik, amelynek tagjai vál­lalták, hogy a napi munkájuk mellett a kulturális életből is jelentősen kiveszik a részüket. Az egyik brigád, amelynek harminc tagja van, a Zalka Máté Művelődési Ha* zene­karát alkotja. A másik bri­gád, amelynek tizenöt tagja van, KISZ-fiatalokból áll. Ok a színjátszás terén értek el szép eredményeket. Hogy ezek a brigádok ered­ményesen dolgozhassanak a kultúra területén is, az üzem is megadta számukra azt a tá­mogatást, hogy egy műszakban dolgozhatnak, s így zavartala­nul járhatnak a délután» pró­bákra. A zenekarnak szép eredmé- címmel ínyei vannak. Az egész környé­ken jó híréről ismerik. Szinte nem is múlhat el ünnep és kulturális rendezvény szerep­lése nélkül. Hogy az üzemtől távol eső helyeken is mennyi­re megkedvelték a zenekart, arra legjobb bizonyíték az a sok meghívás, amit az utóbbi időben kapott. A színjátszócsoport aiánylag rövid idő alatt életképes kol­lektívává kovácsolódott. A KISZ-fiatalok a közelmúlt­ban mutatták be a „Vitézek és hősök” és a „Tanító úr nad­rágja” című egyfelvonásost, A csoport ellátogatott már Bor­bála-telepre és Magyartelekre is, ahol szépen szerepelt. Úgy tervezik, hogy a jövőben az idősebb, tapasztaltabb embere­ket is bevonják a színjátszó­csoportba. Eddigi műsoraikat is úgy válogatták össze, hogy Gazdagodnak a bányász munkásszállások P A Pécsi Szénbányászati Tröszt több motorkerékpár garázst épített a munkás- szállásoknál, illetve több alu­minium motorikerékpárszint állított fel. Elkészült a vasasi szállás 20 férőhelyes garázsa 95 ezer forint értékű munká­val. Uj garázst helyeztek üzembe az Alkotmány utcai központi szálláson is, ahol negyven motorkerékpárt le­het elhelyezni. Ezeken kívül az István-atoiai szálláson kettő, a Török István otthon­ban kettő, Pécsbányatelepen pedig három nyolc férőhelyes alumínium garázs áll már. Ebben az évben megkezd­ték a szállások berendezésé­nek a szépítését is. Vala­mennyi szálláson egyszínűre festik a bútorokat és^ 160 ezer forint értékű műbőrsző­nyeget kapnak a szállások, az a szocialista kultúra érde­keit szolgálja, önzetlen kultúr- munk.ásal valamennyien a mű­velődési háznak. Fontos, hogy az üzem és a lakosság is több erkölcsi és anyagi támogatást nyújtson számukra. A művelődési ház igazgatója és elnöke szerint is könnyen létre lehetne hozni még egy harmadik ilyen cso­portot — mégpedig a műve­lődési ház dalárdáját. Erre azért is szükség volna, mert a dalárda, amely oly sok elismerést szerzett a bányá­szoknak, az utóbbi időben saj­nálatosan visszaesett. A leg­fontosabb az lenne, hogy eze­ket a tagokat is egy műszak­ban foglalkoztassa az üzem. A művelődési ház tagjai, ak­tív munkásai célul tűzték ki a dolgozók kulturális nevelését, s fő feladatuknak továbbra is az Ideológiai nevelőmunkát tartják. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy hozzájáruljanak az if­júság hazafias nevelésiéhez, s mindent megtesznek, hogy a munkásokkal megismertessék forradalmi hagyományainkat, a tudomány, irodalom és a mű­vészet nagyszerű eredményeit. Nagy hiba Péesbányán, hogy a műszakiak nem kapcsolód­nak be a kulturális munkába, s nem Is érdeklődnek a művé­szeti csoportok működése iránt. A természettudományi elő­adások is p'cngcn sikerültek a telep létszámához viszo­nyítva. Ezen a téren sok tennivaló lesz az elkövetkezendő népmű­velési évadban. Úgy tervezik, hogy egy kis urnát tesznek fel­tűnő helyre a következő fel­írással: — Miről szeretne elő­adást hallani? Mellékelik az előadások címét is- Szerveznek kérdés-felelet esteket is, hogy szeptember 1-ig felmérjék, milyen előadások iránt érdek­lődnek az emberek és eszerint állítják össze a programot. Hamar Imre ^ $G-tC&CpX<l J > Ha hivatalos iratot fogalma­zunk vagy a nyilvánosság elé kerülő írást szerkesztünk, ren­deznünk kell gondolatainkat, hogy azok szabatosak, világo­sak legyenek. Gyakran felüle­tességből, kapkodásból szár­maznak olyan lomposságok, pongyolaságok, amelyeket kel­lő gonddal könnyedén kiküszö­bölhettünk volna. Pár nappal ezelőtt olvastam az újságok­ban: „Augusztus 20-án mun­kás-paraszt találkozón, nép­ünnepélyeken emlékezett meg az ország népe alkotmányunk tíz éves évfordulójáról.“ A tíz éves, száz éves évfor­dulók helyett, tizedik, századik évfordulót kellett volna helye­sen írni. Amikor az amerikai külügy­miniszter meghalt, egyes újsá­gok arról is megemlékeztek, milyen országokból érkeztek részvéttáviratok Duties elhalá­lozása alkalmából. Pedig a halál nem éppen alkalom! Hol van Zrínyi Miklós' sírja ? lapunk június 7-i számában „Elődeink harcterén" címmel cikket közöltünk, amelyben többek között megírtuk, hogy a szigetvári vár ostroma 400. évfordulójának ünnepségére készülődve már megkezdték a hős Zrínyi Miklós sírjának fel­kutatását A cikk nyomán le­velet kaptunk. A levél írója Varga János MÁV főtiszt, ér­dekes adatokat közöl levelé­ben. Az alábbiakban részletet közlünk a levélből, hím,továbbá írja az elvtárs, hogy Zrínyi sírját is szeretnék megtalálni. Ez nehéz feladat lesz, de az emberi akarat sok mindenre tudott ez idáig is vá­laszt adni. Körülbelül 5—6 évvel ezelőtt még, amikor a MÁV építésügyi szolgálatnál voltam beosztás­ban, több ízben utaztam kézi hajtánnyal a Szigetvár—Ka­posvár vonalon. Egyszer egy szigetvári kollégával utaztam együtt s beszélgetés közben ahogy mentünk a hajtánnyal, érdeklődtem, hogy tud-e a vá­ron kívül valami történelmi helyet Szigetváron? Erre az elvtárs azt válaszolta, hogy tud, várjak csak* mindjárt oda is érünk. .Körülbelül ott, ahol a Szigetvárról kijövő országút a vasutat keresztezi, azon túl mintegy 600—700 méter távol­ságra lesz egy régi török idők­ből származó emlék’ — mond­ta. Közben oda is értünk, le­szálltunk a hajtányról és hí­vott, hogy menjek utána. Mi­kor odaértünk, a vasút melleit körülbelül 50—60 méter távol­ságra egy földhalmot (mintha sírhalom lenne) találtunk. Ol­dalt körös-körül alacsonyabb földhalom, olyan mint egy vi­rággrupp, mintha a közepe egy vezérhalom lenne. Látni lehet, hogy régi temetkezési hely. Kérdem az elvtársat, hogy mi­lyen hely ez, azt válaszolta, hogy .török temetkezési hely’. Lehet, hogy itt, vagy a kör­nyékén találjuk meg a keresett sírt? Még egy adat. 1939-ben, amikor munkaszolgálatos vol­tam, s amikor azt az ország­utat építettük, amely Sziget­várt köti össze Turbókkal, sok­sok sírt, illetve csontvázat szedtünk össze a föld alól, jó mélyről. Ez is azt bizonyítja, hogy nagy csata folyt ezen a környéken. A csontvázakat ké­sőbb bevittük Szigetvárra,” örvendetes, hogy a cikk nyo­mán máris akadt jelentkező, áld szívesen segít a kutató^ munkában. A kutatók feladata az adatok kivizsgálása. La­punk hasábjain a jövőben is szívesen közlünk olyan íráso­kat, amelyek elősegíteni kí­vánják Zrínyi Miklós sírjának megtalálását. Huligán a bíróság előtt Kovács József 30 éves új- meszesi lakos ez év májusá­ban a Csengeti csárdában ivott, majd fene nagy ked­vében összetörte a szabolcsi büfében az üvegeket, po­harakat és ocsmány szavak­kal illette a büfében tartóz­kodó nőket. Büntető eljárást indítottak ellene és a pécsi járásbíróság két és félezer forint pénzbüntetésre ítélte. Sokan tévesztik össze a jön-megy, hoz-visz igéket. A jön, hoz ige a beszélőhöz való közeledést, a megy, visz — a beszélőtől való távolodást ,>e- lent. Helyes tehát, ha az üz­letvezető elment a közgyűlés­re és elvitte az üzleti könyve­ket. Helytelen, ha kijelentjük: Én is eljövök a közgyűlésre és elhozom az üzleti könyve­ket. Tetszeni csak jó dolog tetsz- hetlk. Ne kérdezzük tehát: Meg tetszett betegedni? Mikor tetszett születni? (Nem egé­szen tetszés vagy nemtetszés dolga!) Az ilyen túlzott udva­riaskodás nevetségessé válha- tik! Pótolni csak hiányt vagy kárt lehet. Nem mondhatjuk tehát: szükséget vagy hézagot pótol, A szükséget érezzük, a hézagot kitöltjük. Helytelen az ilyen híradás: az új talál­mány nagy szükséget pótol. Helyesen: Az új találmány­nak nagy szükségét érezzük. Utcáinkon régebben a nyelv­oktatást hirdető falragaszok jelentek meg. Pedig nyelvet, mennyiségtant, fizikát, stb nem lehet oktatni, csak tanítani. Oktatni csak embert lehet. He­lyes azonban: nyelvre v. fizi­kára oktatná valakit; Különbség van a felfedez és a feltalál ige között is. Fel­fedezni már meglevő dolgot lehet (pl. földrészt, új utat, képet), feltalálni pedig csak eddig nem létezett dolgot le­het. A feltalál szót átvitt érte­lemben is szokták használni: feltalálja magát. Ez nemcsak azt jelenti, hogy jól érzi ma­gát azon a helyen, ahol van, hanem azt is, hogy kivágja a rezet, megfelelő módon tud al­kalmazkodni a körülmények­hez; Az emberek egymást szíve­lik, nem pedig szívlelik. E so­rokat azonban remélhetőleg sokan megszívlelik. DR. TÖTH ISTVÁN * 1 Jelentkezési határidő szeptember 15! Az OSZK hivatalos közleménye Mbit előző számainkban je- A zenészvizsgákra 1959 Ieztük, 1959 október 1. és 13. között megindulnak megyénk­ben a hivatásos zenészek vizs­gái. Ezzel kapcsolatban az OSZK az alábbiakat közli: (h^íhLiou 1959-ben Minap több dolgoz« panasszal fordult szerkesztésünkhöz, hogy KALCSEV PÉTER kertész fiatalkorúakat foglalkoztat, azokkal nehéz testi műnkét végeztet és nem Jelenti be őket az SZTK- ba, Illetve nem rója le után uk a biztosítási bélyeget. Árult a piacokon drágábban adja a szokásosaknál stb. HclytáUóak-e a panaszosok által elmondottak? OifimfiaJ délután 1 Őrá a dri- 4—5—16 alkalmazottat is ellát ír „ríni“ K,nrt A Szerződést persze nem kötött a SV» IX Sí SS. MiWl. SZTK-lapJ»* elvezet az udvar hátsó itezéie, n'ü>n-r:i- vo— ahol Novak Lajos vasúti pá- — Isménk a többi asszonyt iramunk ás laikiik feleségével, ». aki a kertész földjen dolgo­két kislányával, a 14 éves Irén zott? nel és a 13 éves Valériával; — Nem. Azt tudjuk csak; •— _Mióta dolgoznak a kertész válaszol a fiatal lány — hogy né l a kislányok? — kérdezem Mecsekaljáról is, meg a hegy- az apától. bői is jöttek asszonyok mun­— Múlt hónap vége óta. kát vállalni a kertészhez. Csak ha eső esett, akkor ma- Elbúcsúzom Novákéktól, me­redtük itthon. gyek felkeresni a munkaadót. Irénke, a nagyobbik lány el­meséli a kertésznél _ végzett szomszédságában a műút két 1288 négyszögöl földön kertész­kedik. Évi adója 5868 forint, aminek felét már ki is fizette. — Hány embert foglalkoz­tat? — kérdezem a házigazdá­tól. — Kettőt, hármat — feleli szerényen, — azokat is csak időszakosan. Néha-napján. (Ezért is nem jelentett be sen­kit az SZTK-ba. Ezért nem kötött szerződést az időszakos alkalmazottakkal. De a kocsi­sával sem, aki pedig munkás.) — Az SZTK-könyvét legyen szíves mutassa meg! Kihozza. Nagy József kocsis lapját kézbeveszem. 1959. jú­lius 19-én van beragasztva az utolsó bélyeg. Már nincs nálam ez az hoz megyek, de betegségem miatt nem vettek fel. így hát beálltam ide dolgozni; t— Mennyi a munkaideje? — Tiz óra naponta — mond­ja a kertész, — de most már nem mosolyog; — Mikor kel fel regigei? ■— kérdem a kocsistól — erősen a szemébe nézve; — Négy órakor kelek, *— vá­laszol Kalmár József. — De most délután 6 óra van és még mindig látom, hogy dolgozik. Miért nincs szerződése, és miért nincs be­jelentve az SZTK-nál? JX Vállát vonja a lórii nem állandó tudta, hogy ez kötelessége. A munkaadó persze „elfeledke­zett“ a bejelentésről, mert ez pémtibe kerül. Közben meg- érkezilc az asszony is, Kal­csev felesége, a kocsis meg kimegy a lovakhoz. A testes asszonyság, amikor megtudja miről van szó, kendőjéhez >.ap­A most épülő bányászváros ember, felmondtam neki — kodva sopánkodik mull* i.u-u ____i____ a mu nkát. Szavai nyomán kiraj- oldalán fekszik a földje. Min­den talpalatnyi helyet kihasz­náló,, szorgalmas munkáról val­lanak az ágyások, S a gazda miről? 'V zolódik élesen a kép, A 8 általános elvégzése után ipari tanulónak akart menni Irénke (fodrász akart lenni), de nem vették fel. Kellett a pénz, hát elmentek „Péter Dá­csához“ napszámba. Reggel _ héttől este hétig dolgoztak, de gat éppen és árut mér ki a va­. _ r, rv, 1 i r Ol’ 1 - gl.« »,1* áv,.. OloftoTVl közli mosolyogva. — Azóta nincs kocssa? — De van kérem. Pár napja vettem fel ©gyet, — Tudja kedves uram, rni mindig jól bántunk alkalma- zottairiklkal. Ez is — és muta­tóujjával a kocsis felé boR ez Az udvaron koesizörgést hal- u<jVarra —. például annyit lók, egy ember lép át a kony­Szép tágas házban uuk Kalcsev Péter. Paprikát váló- ki,6g szakadt> rongy<?S ” ■ -?S volt olyan nap, amikor csak sarlóknak. Egy kislány előttem délig. Attól függően, hogy áll, két kiló paradicsomot vesz mennyi volt a munka. Kapál- a kertésztől, kilóját 2 forintért, tak gyomláltak, munkájukra Amikor megmondom, miért jöt egy’ idősebb asszony felügyelt, tem, bevezet a konyhába, hely- aki szintén ott dolgozott a kér lyel kínál. Elkérem adóköny. tésznól, mprt ^péter bácsi“ vét, Kalcsev Péter 3 holdon és jából. Behívom a konyhába. — Maga az új kocsis? — Igen kérem. — Mióta van alkalmazás­ban? — Múlt hónap 28. óta. (!) Baján «rdőgüzdasáignál dolgoztam, jöttem Pécsre, hogy a bápyá­esaik, hogy az borzasztó. Mint­ha lóbelü lenne. De én ugyan­azt a kosztét adom neki, amit mi eszünk. Nem porciózom ki, mint más tenné. Meg egy nad­rágot js kapott, mert mi nem vagyunk olyanok .;; — Hát egy kis szabálytalan­ságot azért elkövettünk az SZTK-nál — veszi át a szót a férje, e Mi tudjuk ezt, de nem tudtuk előre, hogy meg­tartjuk-e a kocsist. Ez csak próbaidő, ki kell várni, hogy milyen dolgos.- Mi sem lopjuk a pénzt. Két forintért adni a paradicsomot, egyhatvanért— kettőért a paprikát, — nagyon kevés;. 11 — Hadd csak Péter! — csi- títja a kertészt a felesége, — én látom, hogy az úr;:; ren­des ember. Elintézi nekünk ezt a kis dolgot. Azok a piszkok feljelentettek;: tudom, hogy ki volt.;; Nacsak!;. i Folyik belőle a szó, a ma­gyarázkodást felváltó nyálas hízelgés. Még az útra ás ki- kísémek, a földre, ahol dere­kat hajtva dolgozik most is egy fiatal fiú. Ha nem látnám az újmecsekaljai házakat, a beton szürke, naptól csillogó csíkját, a vörösen ragyogó téglatömeget, talán el sem hin­ném, hogy 1959-et írunk. Hajnaltól késő estig robotoló cseléd, a törvény kijátszásn, 13 éves lányokkal való kapál- tatás, hazugság-hazugság há­tán, a kocsis foszló nadrágja, mily ismerősek! Csak az idő kerekét kell vagy húsz évvel visszaforgatni, hogy magunk elé képzelhessük a piszkos, szennyes múltat, ahol ez a faj­ta .munkáltatás'’ volt szokás­ban. S hogy ne legyen 1959-ben. reméljük arról az illetékesek f^^d^skodnak; MHs István szeptember 15. napjáig kell személyesen Jelentkezni az OSZK pécsi központjában (SZMT székház). A vizsgákon csak az aláb­biak vehetnek részt: 1. Mindazok kötelesek vizs­gázni, akiknek ideiglenes mű­ködési engedélyük vagy olyan kisegítő kategóriájuk van, amit szezonra kaptak. 2. Azok, akik 1955-ben, a vizsgáztatások során szerzett kategóriájuk helyett jobbat szeretnének elérni, Jelentkez­hetnek a vizsgákra. Jelent’lv zésüket az OSZK nem köteles elfogadni, jogában van — az egyes hangszercsoportok igé­nyeinek megfelelően — a je­lentkezéseket visszautasítani, ha az illető hangszerből nincs megfelelő kereslet vagy ha megítélése szerint a jelentkező á kategória módosításra bár­milyen okból nem alkalmas. 3. Vizsgára jelentkezhetnek azok, akik Jelenleg nem ren­delkeznek működési engedély- lyel. de a hivatásos zenészi pályán kívánnak elhelyezked­ni. E jelentkezők vizsgára bo­csátásánál Is a fenti szempon­tok irányadók, tehát az OSZK csak akkor bocsátja őket vizs­gára, ha az említett hangszer­ből igény mutatkozik. Megyénkben október 1, és 15. között 3 helyen lesznek vizsgák: Pécsett, Mohácson és Harkányban. E területi felosz­tás célja, hogy a jelentkezők lehetőleg lakhelyükhöz közel vizsgázzanak. A vizsgák anyagát az OSZK nyomtatott tájékoztatója tar­talmazza, de a vizsgabizottság elfogad minden olyan, más szerzőtől származó művet, vagy iskolát, mely a tájékoz­tatóban szereplőkkel azonos fokú.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents