Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-26 / 199. szám
Megnyitották a keszthelyi Georgikon-napokat Kedden a Keszthelyi Mező- gazdasági Akadémia nagytermében ünnepélyesen megnyitották. Európa első mezőgazdasági főiskolája, a keszthelyi Ceorgikon emlékére rendezett tudományos ülésszakot. Az ülésszakot Mód Aladár, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkára nyitotta meg, majd Tömpe István a termelőszövetkezetek időszerű y kérdéseiről, a gazdaságok 'üzemszervezési problémáiról beszélt. Ezután Magyari András földművelésügyi miniszter- helyettes a nagyüzemi állat- tenyésztésről tartott előadást. Az ülés második felében neves szakemberek ismertették legújabb kutatásaik eredményeit. Megalakult a KISZ-szervezet U j-Mecsekal jón flz új tanév feladatai Közel 30 fiatal visszafojtott várakozásának izgalma üli meg hétfő délután az újmecsekaljad klub- helyiség termét. A hatalmas iramban fejlődő nyugati városrész dolgozó és tanuló fiataljai gyűltek itt össze önálló KISZ alapszervezetük megalakítására. Mindnyájuk életében nagy- nap ez a mai, hiszen az előkészítő munkj nehéz, fáradságos napjai előzték meg. Érthető az izgalom. Az ünnepélyes csendben József Attila verssorai csendülnek fel, majd a III. kér. pártbizottság részéről Móricz elvtárs és Tóth elv- társ üdvözli a fiatalokat. Barát László szervező titkár beszámol az előkészítő bizottság munkájáról és ismerteti a szervezet előtt álló legfontosabb feladatokat. Van valami mélyen megható és felemelő abban, ahogyan ez a nem nagy számú fiatal kollektíva hozzákezd a program lelkes és mégis megfontolt (megvitatásához. A politikai neveiő- és kulturális uv inka, a sport, a társadalmi munka csaknem minden területét fe ölelő mozgalmas tevékenység körvonalai bontakoznak ki előttünk: politikai vitaestek, munkásmozgalmi veteránokkal való találkozások, irodaim. délutánok, a színjátszó- és népitánc- csoport nyilvános elő adásai, KISZ-park. járdaépítés társadalmi munkában, — s mellette: bálok, kirándulások, együttes mozi- és színházlátogatás. — A legfontosabb feladat most az alapszervezet megerősítése, a közös munkában szilárd ha.-ci egységbe kovácsolása, hogy példakép, mozgósító erő legyen a még KISZ-en kívüli fiatalok számára, — fejti ki Lend- vai László elvtárs a városi KlSZ-bizott- ság tagja. A megválasztott vezetőség: Barát László, Mach Péter, Schatzl Richárd, Markó László, Hajdú Valéria ennek a célkitűzésnek megvalósítására tesz Ígéretet. Aztán, a hosszú gyűlést követő rövic ismerkedés, szórakozás után, az új városrész széles utcáin hazafelé tartanak a fiatalok. Uj-Mecsek- alján az ember felfelé néz. Felfelé, az új házak mellett dolgozó hatalmas daruk irányába. Az utcákon néhol még sár, buckák, törmelék, az építkezés természetes velejárói. De ezek a fiatalok most elindultak az új fények irányába, s mennek bátran, előre. Nagy László A baranyai földmüvesszSvetkezetek sikerei az országos kultúrversenyen 1958. október és 1959. június | fonikus zenekar is országos hír 30. között kulturális seregszem le zajlott le az ország földmű- vesszövetkezetei között. A nemes vetélkedésben sikeresen szerepeltek megyénk földmü- vesszövetkezetei is. Ez idő alatt több mint 360 ismeretterjesztő előadást szerveztek, földműves szövetkezeteink 9 táncegyüttese pedig nagyon sok tapsot kapott a választások és a későbbi nagy ünnepeink alkalmával. Különösen a szentlőrinci földművesszövetkezeti színjátszó- csoport tűnt ki, amelv az Anna Frank naplója című drámát helyben, vidéken és a fővárosban tizenháromszor adta elő. A mágocsi énekkar és a vele együtt szereplő mohácsi szimnevet szerzett magának a fellépéseivel, és sok sikert aratóit a szebényi és kozármislenyi népi tánccsoport is. A SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ Országos Elnöksége összesen 72 földművcs- szövetkezetet és földművesszö- velkezeti szervet tüntetett ki az országban kiváló kultúr- munkájáért. A 72 díj közül hatot a baranyai földművesszövetkezetek hoztak eL A szent- Lcrinci színjátszó csoport díszoklevelet, serleget és pénzjutalmat, a mágocsi énekkar és mohácsi szimfonikus zenekar díszoklevelet és serleget kapott* Az új gyár pártszervezete Nemrég kezdte meg működését a Mohácsi Farostlemezgyár. Az első ilyen üzem Magyar- országon. Uj gépekkel, új technikai eljárásokkal kellett meg- ismenkedniök az üzem dolgozóinak. Szakmailag és politikailag sokat kell még ezután is tamilniok itt az embereknek. A pártszervezet mindent elkövet, hogy minél képzettebbek legyenek. Eddig a technológiai eljárások elsajátítását tekintette fő célnak a párt- szervezet. Minél előbb megismertetni a dolgozókkal az új gépeket és munkafolyamatokat. A pártszervezet elhatározta, javasolja az üzemvezetőségnek, indítsanak a gyárban szakmai tanfolyamokat, me99 Ha per, úgy mond, hadd legyen per“ ami nem is volt olyan rég — írta Arany János a ma már klasszikussá váló „Fülemile” című versében, melyben két felesleges apróság miatt kötekedő atyafit gúnyolt. Bizony nem artana a költői szavak következtetését Baranya megyei vállalatainknak is megszívlelni, akik hasonlóan a Fülemile vélt gazdáihoz, sokat pereskednek. — Havonta 120—130 ügyet tárgyalunk — mondja állításunk alátámasztásaként Feszti Nándor, a Baranya megyei döntőbizottság vezetője. Mutassuk be hát olvasóinknak a döntőbizottságot, amely a bírósághoz hasonlóan tárgyalásokat folytat, felment, vagy elmarasztal — de nem egyéneket —. hanem vállalatokat, intézményeket, őrködve a szocialista törvényesség és a tervfegyelem betartása felett. A döntőb'-'ottság feladata — mint nevéh-’H foglaltatik — az állami vs' ’átok között felmerülő vagyoni viták eldöntése. Ám nemcsak a vitát dönti el, hanem a kormány gazdasági cél- kitűzé'sinek szem előtt tartásával, a népgazdasági érdek figyelembevételével ítél a mulasztó felett, az okozott kár megfizetésére kötelezi a vállalatot, ugyanakkor felhívja a felügyeleti szervek figyelmét a hináyosságokra, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek. Ennek a munkának ellátására nem kevesebb szaktudás szükséges, mint közgazdasági, terv- és jogismeret, a speciális szerződések, szakmai megállapodások, pénzügyi és_ egyéb rendelkezések, technológiai folyamatok ismerete. _ . Feszti Nándor, a döntőbizottság vezetője 9 éve végzi ezt a munkát, s tapasztalata szerint komoly javulás állt be az ellenforradalom óta a vállalati gazdálkodásban. Míg I956 eloU nyugodtan kifizetett egy-egy vállalat akár tízezer forint k?t- bért is (nem a vezetők zsebére megy alapon) ma már 50 ">* rint miatt is parázs viták «ylanak a hivatal helyiségeiben. A nyereségrészesedési rendszer következtében féltékenyen vigyáznak a vállalatok gazdálkodásuk eredményére. így is akadnak azonban komoly ügyek, súlyos hibák. A TÜZÉP például megrendelt egy hídmérleget a Földművesszövetkezetek Szolgáltató Vállalatánál. A kivitelező a tervben lévő 90 cm mély betonalapozás helyett, csak 40 cm-es alapozást készített, minek következtében a hídmérleg összerogyott. A döntőbizottság nemcsak kártérítésre, a munka tervszerinti elvégzésére utasította a kivitelezőt, hanem a tár sadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétség vádjával átadta az ügyészségnek. Nagyon sók bajt okoznák a konzervgyárak is hanyag és felületes módon végzett áru- csomagolásaikkal, melyekkel kb. egy évben 100 ezer forint effektiv kárt okoznak megyénk kereskedelmi szerveinek. Itt is a döntőbizottság tesz pontot az ügy végére. Az általános gyakorlat azt mutatja, hogy legtöbb vita az áruk minősége körül zajlik. A gyárak kimenő »portékájukat” nem ellenőrzik kellőképen, sok a minőségi kifogás. Pedig — mutatott ár a döntőbizottság vezetője — nem azon múlik, hogy rossz az alapanyag, vagy objektív nehézségek támadtak a gyártás körül. Nem. Legtöbb esetben a felületes, hanyag kezelés okozza a minőségi vita- lest. Sok Peres ügy keletkezik az építőipar által végzett műszaki kivitelezések miatt is. A műszaki átadásoknál kötelezik a vállalatokat, hogy a feltárt hibákat súlyos kötbér terhe mellett záros határidőn belül javítsák ki. A vállalatok azonban sokszor nem tesznek eleget ezeknek a felhívásoknak, mert ez olyan ,.utólagos munka”, ami nem koz termelési értéket. A végén persze jön a Per, s a kivite'ezők kézzel- lábbai tiltakoznak, bizonyítják igazukat akkor is, ha nem fedi állításuk a valót. Az utóbbi évek folyamán bi zonyoe javulás tapasztaJfeató a vállalatok gazdálkodásában s észrevehető, hogy jobban megnéznek minden kiadott forintot. Szükséges lenne azonban, hogy felügyeleti szerveik is, ahelyett, hogy eltussolni igyekeznének a hibákat (mert erre sajnos akad példa), kötelezi nék az alárendelt vállalatokat a hibák azonnali kijavítására. A megyei döntőbizottság az ügyészségtől, bíróságtól és a tanácsoktól kapott segítség alapján jól látja el feladatát, igyekszik a népgazdaság célkitűzéseinek szellemében igazságot szolgáltatni a peres felek között. Remélhető, hogy a döntőbizottság szigorú ítéletei a jövőben csökkenteni fogják a viták számát, s vállalataink a minőségi követelmények betartásával, a kivitelezések kifogástalan elkészítésével szüntetik meg a még munkájukat sokszor kísérő pereket — ts. — lyeken megismertetik a dolgozókkal az új technológiát, a gépeket és segítséget nyújtanak a munkájukhoz ezáltal. Ezzel elérik, hogy magasabb szakmai képzettségűek lesznek a dolgozóik. De nemcsak a szakmai tudás emelésére fordítanak itt gondot. — Szeretnénk elérni, hogy mindenki legalább nyolc általános iskolai végzettségű legyen itt — mondta a párttit- kár elvtárs. — Először politikailag kell nevelnünk a dolgozókat és utána a továbbtanulásra. A politikai neveléshez tartozik a pártoktatás megindítása az ősszel. Már most készülnek rá és szeretnék, ha minél több dolgozót bevonhatnának az oktatásba. Munkásklubot is szeretne létesíteni a pártszervezet az üzemben. Ezzel is a dolgozók általános műveltségének az emelését segítenék elő. Minél képzettebbek legyenek a dolgozóik, azért harcol a Farostlemezgyár pártszervezete, azért, hogy ez ne csak szakmai, hanem politikai tájékozottságban és az általános műveltség emelkedésében is megnyilvánuljon. TVéhány nap és szerte az országban szélesre tárulnak az iskolák kapui, megszólalnak a csengettyűk, hOigy a két és félhónapi jóleső pihenés után ismét órára hívjanak diákot és tanárt egyaránt. A megyei és városi művelődésügyi osztály értekezletet tartott a megye és a város általános és középiskolai igazgatók számára, ahol meg határozták az új tanév feladatait, célkitűzéseit. Az iskolai tanév szervesen épül a múlt tanév eredményeire és tapasztalataira. Feladatainak meghatározásé ná] három dologgal kel! behatóbban foglalkozni; a maximalizmussal, az osztályozással és az óravezetés kérdésével. Nevelőink között — sajnos — vannak olyanok is, akik a maximalizmust csupán a tankönyvekben látják. Pedig az ellenőrzések azt mutatják, hogy sok helyen olyan ismeretekkel is terhelik a tanulókat, ami bent sincs a tankönyvben. Néha baj van az ismeret- anyag időbeni elrendezésével is, s ebből adódik, hogy nevelőink munkájában olykor rendszertelenség és kapkodás mutatkozik. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a nevelők nem ismerik elég alaposan a tantervet. Nem elégséges csak annak az osztálynak a tantervét ismerni, amelyikben tanítanak. A felső tagozati nevelőknek ismerni kell az alsótagozat tan tervét is, mert csak így tudják meg, hogy mire építhetnek a felső osztályokban. Sajnálatos az a jelenség is, ami nagyon dívik az utóbbi időben a szülők között. Egyes szülők a gyermekeiket beíratják balettra, különtor- nára, vívásra, zenére, nyelvek' tanulására és nem számolnak azzal, hogy az milyen megterhelést jelent a számukra. Az is helytelen, (ha a tanuló több szakkörre i jár a megengedettnél; Az osztályozás terén is bizonyos fejlődés tapasztalható már, de még az eddigi eredmények egyáltalán nem meg nyugtatóajk. Sajnos, nevelőink nem egységesek az ősz tályozás tekintetében. Vannak olyan nevelők is, akiknek az öt érdemjegy nem elégséges az osztályozásra, hanem még törtszámokat is használnak, s egyes jegyeket alá, vagy fölé húznak. Sajnos, még mindig sok az. olyan tanuló, aki nem jó módszerrel tanul. A nevelők év közben nem is sok felvilágosítást adnak erre vonatkozóan, pedig szükség lenne rá, különösen a bonyolultabb anyagrészeknél, amelyeknek a lényegét nehezen tudják elsajátítani. A nevelők jól ismerik az óxatipusokat, csak nem mindig jól alkalmazzák. Az óra nagy részét a felel te tés veszi el és így kevés "idő jut az új anyag alapos magyarázatára. Vannak olyan, esetek is még, amikor a nevelő órákon keresztül csak feleltet és a könyvben kijelöli a megtanulandó anyagot. Hiba az is, hogy a magyarázat után nem törődnek eleget az ismeretek rögzítésével. Nem győződnek meg az új anyagközlő órán arról, hogy a tanulók hogyan sajátították el az ismereteket és hogyan fognak otthon megbirkózni vele. A házi feladatok előkészítése sem elég alapos minden nevelőnél. Különösen az alsótagozati nevelők nem fordítanak elegendő időt a szemléltetésre, ami pedig nélkülözhetetlen a jó eredmény eléréséhez. A tanulók iskolában tanúsított magatartása kielégí‘0, de akad még javítani való bőven a tanulók iskolán kíben többet ellenőrzik a tanulókat szabad idejükben, játszóhelyeiken és a vonaton, buszon (bejáró tanulóknál). Az igazolatlan mulasztás minimálisra csökkent a múlt tanévben, ez természetesen nem jelenti azt, hogy már javítani nem lehet. Vannak iskolák, ahol nagyon jól bevált módszereket alkalmaznak a mulasztások csökkentésére, az ellenőrzésbe bevonják az ifjúsági szervezeteket és a szülői munkaközös Bégeket; A politikai és világnézeti nevelést minden óra szolgálja, de főként az osztály- főnöki óra anyaga. Ezért kell a jövőben az osztályfőnöki órák színvonalát emelni. Az új tanév eredményesebbé tételét nagymértékben szolgálják a nevelők ideológiai és szakmai továbbképzései. Az elmúlt évben is szép számmal vettek részt ideológiai és szakmai tovább képzésben pedagógusaink, s az idén ez még tovább fokozódik. A művelődésügyi ősz tályok a jövő tanévben a tantestületek eszmei-politikai és pedagógiai egységének követelményével lépnek fel. Ezt az egységet akkor lehet megteremteni, ha politikai és pedagógiai vitákat rendeznek a tantestületekben és őszinte, kritikai légkört biztosítanak. Nevelőink ne elégedjenek meg az elért eredményekkel, hanem állandóan törekedjenek az önképzésre is, forgassák a szakmai és módszertani kiadványokat és nevelő munkájukban használják fel a l°gújabb eredményeket. Az utóbbi években mind inkább javul a kapcso- at az iskola és a szülői ház íözött. Egyre több szülő keresi fel az iskolában a nevelőket, hogy megbeszélje velük gyermeke nevelési problémáit. Most fokozni kell majd a szülők között végzendő pedagógiai propagandát. El kell mélyíteni a családlátogatásokat és rendszeresen kell megtartani a fo gadóórákat. Az iskolai életben igen jelentős szerepe van a szülői munkaközösségnek. Fontos, hogy az év elején úgy válasszák meg ezt a kollektívát, hogy összetétele egészséges legyen. H. I. Fehér aszfalt Forgalmasabb átkelőhelyeken fehér sávokat festenek az útburkolatra, hogy az át- Kelőhelyre felhívják a járókelők és a gépkocsivezetők figyelmét. A festés azonban nem elég tartós. Az Útügyi Tudományos Kutató Intézetnél már többféle újabb eljárást dolgoztak ki. Most fehér aszfalt előállításával kísérleteznek. Az új vegyüle- tet laboratóriumokban már előállították, s előkészítik a nagyüzemi gyártás feltételeit. 99 As alapszabály szellemében gazdálkodunk66 — Nem lehet féU&bbal a szövetkezetben, falábbal pedig egyéni módon gazdálkodni. Holnap után este közgyűlési tartunk és leszögezzük, hogy ezentúl az alapszabály szellemében dolgozunk. Nem engedünk ebből egy tapodtat sem! — mondja Szőke János, a tarrosi tsz elnöke. A tsz-iroda ablakából belátni majdnem minden épületet. Kicsi község Tar- ros. 53 háza van, s a csecsemőktől az aggastyánokig mindössze 250 ember lakja. Házai rangosak. Minden harmadik épülete olyan nagy, mint más falvakban a tanácsháza, vagy egyéb fontos középület. Ezt a községet csupa közép- paraszt lakta, egyetlen agrarproletárja volt csak, a pásztor. Tavasszal mindenki belépett az Igazság Termelőszövetkezetbe. Mint az elnök mondja, Kiss Pál Dezső, a mezőgazdászuk sokszor figyelmeztette a tagságot, hogy óvakodjanak a sok háztájitól, mert nem vezet jóra. De---- A fo rró napok hevében (hiszen nagy dolog történt: egyik napról a másikra tsz község lettek) „bocsánatos bűn“-nek tartották, ha egyben és másban eltérnek az alapszabálytól. Például egyéni keaeióeben-hi&ták. & ásói-vetéseket, a szőlőt nem számították be a háztájiba. Általában 500 négyszögöl szőlő maradt egy-egy családnál, bár akad olyan is, aki közéi egy holdat birtokol. A szövetkezti tagok a saját kárukból tanulták meg, hogy a tapasztalt agro- nómus nem hiába szólt a sok háztáji ellen. Persze nem egyszerre — hosszú hónapok múltak el odáig. Akkor jöttek rá, amikor látták, hogy elhúzódott az aratás, és alig tudták a kukoricájukat megkapálni. Maholnap itt az ősz és sok munkáltai jár majd a vetőmag összegyűjtése. De nem is ez okozza a legtöbb gondot. Péter István állattenyésztési brigádvezető, aki a falu egyik legmódosabb gazdája volt, vagy Tóth Dömötör, aki legtöbb munkaegységet szerzett a fogatosok között, ők és a hozzájuk hasonló tagok már messzebb látnak egykori tízegynéhány holdjuknál. Modern tsz-majort képzelnek el a falu szélén. Bekötőutat akarnak építeni hozzá, hogy a vásárosdombói útról száraz lábbal jussanak a falujukba — ahogy az öregapjuk is megálmodta, ök már itt tartanak s né hányá n — éppen a sok háztáji ingerlő hatása miatt — még ma sem tudták eltépni a múlt erős visszahúzó szálait. Ilyen a tsz-könyvelő, aki kisebbfajta sertéshizlaldát akar berendezni a háztájiban (vásárolt kukoricával), vagy Dömse József, aki meg bika- hizlalásról álmodozik. Mondom, a többség már a messze- tekintőket követi. A sok vívódás nem múlt él bennük nyomtalanul, megértették már, hogy nincs visszaút, az életben csak előre lehet menni. Közösbe hajtották az állatokat, kíváncsian kérdezik, hogy milyen lesz a tsz majorja és mikor fognák hozzá az istállók és ólak építéséhez. Amikor pedig elhangzott az útépítésre hívó szó, tömegével ragadtak ásót, és kapát, hogy a sok ezer köbmétert elnyelő töltés elkészüljön. A töltés egy szakasza már áll. Már látni, hogy az út a kispatak árkától fogva nyílegyenesen fut a sásdi-*» vásárosdombói makadámút felé, Hogy is mondta az elnök? — Nem lehet féllábbal a szövetkezetben, féllábbal pedig egyéni módon gaz‘ dálkodni. Holnapután ette közgyűlési tartunk és leszögezzük, hogy ezentúl át alapszabály szellemében dolgozunk. Nem engedünk ebből egy tapodtat aem!
