Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-23 / 197. szám

r Játékok a szabadban Ali ÉL A MONDJA A résztvevők hármas sorokban egymásután állnak fel, mint a ka­tonák s velük szemben áll a ve­zénylő, Csak azt csináljuk, amit Ahéla mond. Például: „A bél a mondja: Bátra arc!” — szól a vezető és ekkor hátra arcot csi­nálunk. De ha a vezénylő csak annyit mond, hogy: „Hátra arc:” s ezt megtesszük, akkor kiestünk a játékból. A játékvezetőnek gyorsan kell vezényelnie, szapo­rán egymásután. Például: „Ahéla mondja: Balra át!” „Ahéla mond­ja: Jobbra át!” „Hátra are”’. Aki a hátra arcot megcsinálja, ki­esett a Játékból, mert a vezénylő nem tette hozzá, hogy: „Ahéla mondja”. A BÁBU A Játszók (legfeljebb S—10) szo­rosan egymás mellett körben ül­nek le. Az egyik játékos, a bábu a kör közepére áll és merev feszességgel összezárt tagokkal a körbe düh A körben ülők a bábut feltartott kezekkel, kérzől kézre dobják. Aki a bábut elejti, vagy nem tadja továbbadni, az áll be a he­lyére. Mi a különbség? „Gyermekeink szívökbe zárták Önöket“ Kedves Der fane ez elvtárs! Engedje meg, hogy megyéjük újságján mondjak köszö­netéi az elvtársnak s az erdőgazdaság valamennyi dolgozó­jának azért a kedves bánásmódért, figyelmességért, melyben úttörőinket részesítették. Gyermekeink életében kiemelkedő esemény az, hogy valóságos hegyet, völgyet, erdőt, erdei állatokat stb.-t lát­hattak, hiszen az Alföldön csak a búza- és kukoricatáblák­ban gyönyörködhetnek. Magaslatot legfeljebb az ezekből ki­emelkedő kunhalmok jelentenek. S most minden álmuk valósággá vált, hiszen közel egy hónapot tölthettek az önök gyönyörű erdejében, látták az erdőmunkások megfeszített munkáját a csemetekertek tele­pítésében, gondozásában s mondhatom: ismét közelebb ke­rültek az élethez, tágult ismeretük, látókörük. Nincs olyan nap, hogy ne a legnagyobb szeretettel be­szélnének lányaink a kisvaszari erdőgazdaság dolgozóiról a az ottani emberekről. Hogyan érték ezt el Önök, hogyan férkőztek ennyire gyermekeink szívébe, miért nem zengenek dicshimnuszokat úttörőink más tájak embereiről, hiszen elég sok helyen jár­tak már? (De ott nemcsak jártak, de vissza is vágynak.) —. Azért, mert Derjanecz elvtársék nemcsak a zöldellő erdőt, a csörgedező patakot s palotává magasztalt hófehér falú kis erdészházat adták úttörőinknek, hanem a szívüket is, amit még oly kevesen tudtunk odaadni jövendő nemzedékünknek. Engedjék meg, hogy ezért mondjak köszönetét Önöknek, SIMON SÁNDOR igazgató, Turkeve, leányiskola. Az olaszi 609. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat két heti nyári táborozáson vett részt. A csapat mintegy 40 úttörője a Bükk hegység egyik legszebb részén, Szilvásváraid közelé­ben verte fel sátrait, ahonnan több gyalogos túrát vezettek a hegység legszebb tájaira. — SZÉKELY! IMRE: Nyári táj Vonat füttye szedi a nyári estben, s az útszélen falevél (ebben. Keleti szellők szürke homályban selymes füvet ringatnak lágyan. Az esti dombok álomra dőlnek, ólmaikat őrzik a völgyek. Szavam, ha lenne meg is vallanom, mint szeretlek drága szép hazám! Törd a fejed! 2. Milyen útvonalon kell az egyes madaraknak repülni, bogy mindegyik elérje a számszerűit! házikóját anélkül, hogy egy má­sik madár útvonalát kereszteznél Az olaszi úttörők óvári táborozása cA Icutkas, cl nagymama h a ggeim^k Egyik havas, hideg téli napon éhesen csatangolt a farkas a határban. Estefelé odaért a faluhoz. Las san odasompolygott a legszélső ház abla­ka alá. A szobából gyermeksírás és han­gos beszéd hallat­szott. A nagymama csitította és korholta kicsi unokáját: — Ne sírj, hallgass cl azonnal, aludjál, mert odaadlak a far­kasnak, ha majd éj­jel eljön! A farkas az ablak alatt meghallotta a nagymama szavait, leült várni, erősen hitte és reményke­dett, hogy a nagyma­ma valóban megtart­ja szavát. A gyermek nemso­kára elcsendesedett, a dunyha alól kidug­ta fejecskéjét és meg­kérdezte a nagyma­mát: — Nagymama, Iga­zán odaadsz a far­kasnak? — Dehogy adlak, dehogy adlak, kicsi magzatom, ne félj — felelte a nagymama —, ha a farkas eljön, íelnyánsaljuk arra a nagy vasnyársra, amelyik ott áll az ajtó mögött. Mikor a farkas ezt meghallotta, szomo­rúan to vábbsom poly­gon a határba és így szí ót magában: — Lám. lám, ebben a faluban is a vén­asszonyok mást mon­danak, mint amit gondolnak, * A nagymama arra tanít, ha haragunk­ban valamit ki is mondunk, ne váltsuk azt valóra, amíg a harag, a szenvedély el nem múlik. Erre tanít a történelem is. Augustus római csá­szár mikor Apollodo- rosz nevelőjétől és tanítójától elbúcsú­zott, megkérte, adja neki utolsó, bölcs ta­nácsát, hogy hogyan viselkedjék mint csá­szár az é'etben. — Bármikor meg­haragszol vagy indu­latos légy — feleié a nevelő —, ne tégy semmit és ne adj ki semmiféle parancsot, addig, míg él nem mondod a görög ábé­cét alfától ómegáig! — De míg én azt el­mondom — feleié a fgásvár —i elmúlik a haragom! — Azt is akarom — feleié a nevelő. Plutarchos, híres görög történetíró rab szolgája nagy, szinte jóvátehotetlen hibát követett el. Plutar- chcs nagy haragra gerjedt és így kiál­tott rabszolgájára: — Azonnal takarodj a szemem elől. mert. ha nem lennék eny- nyire indulatos, ala­posan megvernélek! Kedves Pajtások! Azok között, akik a két képen a legtöbb elté­rést találják — tíz legalább van —, szombaton öt könyvet sorsolunk ki. A sezriicsztőségnek címzett levélre írják rá: Úttörő. Egyik legkedvesebb kora- tavaszi zöldségfélénk a saláta. Egyaránt sikerrel termelhető frissen, vagy előző évben trá­gyázott földben. Jól kihasz­nálhatjuk kertünket saláta termesztéssel, mivel ősszel a korai káposztafélék vagy hagy ma utóveteményeként, tavasz- szal paradicsom, paprika eset leg cékla előveteményeként illeszthető a vetésforgóba. Az áttelelő saláta magját szeptemberben szórva vet­jük jól elánunkéit, morzsalé- kos földbe, egy-két centimé­ter takarással. Igen kevés mag kell hozzá, húsz négyzet- méter területhez szükséges palánta előállításához egy gramm magot kell elvetnünk. Három-négy hét múlva, mire a palánták 2—3 levelesek, huszonötször huszonöt centi- méteres tő- és sortávolságra állandó helyre ültetjük. A palántálásnál, különösen szá­raz időben, ne mulasszuk el a beöntözést. Ha a nagyobb fagyokig jó begyökeresednek, és nem túlfejlettek a palán­ták, a telet jól bírják. Minél korábban fejesedik tavasszal salátánk, árunál ér­tékesebb. Ennek érdekében késő ősszel és tél végén is, ha a talaj nedvességi állapota megengedi, feltétlenül kapál­junk. A második kapálás előtt, főleg gyengébb talajo­kon. vagy a keményebb telet jobban megsínylő salátát tél végén négyzetméterenként egy-két dekagramm pétisót számítva, műtrágyázzuk meg, igy erősebben fejlődik. Igen fontos, hegy úgyne­vezett „áttelelő saláta“-faj- tákat a „Vasfej“, „Vajfej“, „Nansen“ vessünk. Kopácsolás, sietősen dolgozó emberek, állványok, munkaláz — ez fogadja most még az em­bert a 63. Mezőgazdasági Ki­állítás színhelyén, amely szeptember 4-én nyitja meg kapuit 3 hektárral nagyobb területen, mint a múlt évben. Mit láthat majd itt a láto­gató? A kiállítás azt a fejlődést dokumentálja majd, amely végbement a ma­gyar mezőgazdaságban, a falu életében az utóbbi időben. Azt, hogy hazánk földterületének több mint a felén ma már nagyüzemi gazdálkodás fo­lyik. Képek és számok tanús­kodnak majd arról, hogy míg 1938-bari 1 traktorra 1400 hold szántó jutott, addig ma minden 350 holdra jut egy traktor. A főpavilonban külön­böző fényhatásokra a nézők előtt megjelenik majd a jövő faluja is: városias jellegű há­zak épülnek, fürdővel egybe­épített orvosi rendelő, új kul- túrház, modem iskola ... 116 mázsa csöveskukorica egy holdról Üdezöld, friss folt a nyi­tásra készülő kiállításváros peremén a kukoricatermesz­tési rész. Óriási, kukorica; 70x70 centiméteres kötésben, négyzetes fészkes módszerrel vetették, minden fészekben három szálat hagytak. A Martonvásári 39-es beltenyész­tett hibrid adja a legjobb ter­mést: az egy holdra átszámított várható csöves termés 116 mázsa, ami májusi morzsolt- ban 60—65 mázsa szemtermés­nek fele] meg. Műanyagpélyában a para­dicsom A műanyagok korát éljük; Ezt láthatjuk majd a kiállítá­son is. A nylon, a perion, a szilon ma már nemcsak ru­házkodási cikk, de felhasznál­ják a mezőgazdaságban is. Nagyrészt a zöldségtermesztés segédeszközei: az ablakokat, az ablakkereteket pótló és helyet­tesítő műanyagok, a plasztik lepedők és a többi hasonló cikkek jellemvonása: olcsók, könnven kezelhetők, mosha­tók és cserélhetők és Igen hasznosak. Növényvédelmi repülőgép Az idei gépkiállítás igen gazdag lesz. A mintegy . 300 magyar gép mellett — ame­lyek között látható lesz az EMAG KB 1 kukorica-kom­bájnja, amely letöri a csöve­ket és a 6zárat szecskázza —a baráti országok körülbelül 200 géppel szerepelnek. A lengye­lek például kiállitják Jak 12 M mintájú növényvédelmi repülő­gépüket, amely több mint 500 kiló hasznos terhet vihet ma­gával. Részt vesznek a kiállí­táson a nyugati országok is; 12 nyugati cég jelentette be részvételét.-Vi Epüsünk silót olcsón és gyorsan Ma már a silózásnak igen sok változata ismeretes. E vál tozatok közül ismertetünk né­hány olyan módszert, amit a termelőszövetkezetek aránylag kis költséggel, gyorsan elkészít hetnek. A DESZKA PALÁNKSILÖ házilag is elkészíthető. 2,5 mé­ter hosszú és 2 méter magas nyárfa padló elemekből áll. Ezekből az elemekből készí­tendő siló mindkét oldalán 10—12 elemet egymástól pár­huzamosan úgy állítunk fel, hogy ezek a 5—8 méter széles folyosót képezzenek. Az ele­meket kitámasztjuk és a pa­lánk közét éppen úgy, mint az ároksilót tépett silóanyaggal megtöltjük. A falközi silóval szemben az az előnye, hogy helyhez kötött állandó beru­házást nem igényel, a nyárfa­palló könnyen beszerezhető, az elemeket házilag előállíthat­juk és a falközi siló költségei­hez viszonyítva sokkal olcsóbb. SILÖZAS KÉT SZALMA­KAZAL KÖZÉ Itt egyáltalán nincs építési költség. Az egésznek az elve igen egyszerű. Két általában keskenyebbre rakott szalma kazal közé 8 méter távközre történik a silózás.. A Szovjet­unióban ezt a módszert már sikeresen alkalmazták. Me­gyénkben a babarci tsz-ben is így eilózzák a takarmány nagy részét. Ezt a módszert több termelőszövetkezetben még al­kalmazni lehet, hisz a cséplés még tart, csupán annyi a fel­adat, hogy 8—10 méter tá­volságra rakassák egymástól a kazlakat. FÖLDFELETTI KAZAL SILÓ Még az előbbinél is egysze­rűbb. Ennek az az előnye, hogy minden előzetes építkezés nél­kül bárhol, a tábla szélén is elkészíthető. A föld színére 6—8 méter szélességben tetsző leges, de lehetőleg 20 méter hosszúságban gyengén befelé hajló rézsüvei rakjuk fel a fel­aprított takarmányt. A szállító járművek a rámpa szerűen ki­képzett felhajtókon járnak át az épülő kazalon. A tipratást végző traktor is hasonlóan tud felmenni és elvégezni a levegő kiszorítását. A tapasztalat szerint még a nehéz lánctalpas traktor is bátran kijárhat a befelé hajló kazal szélére anélkül, hogy a kazal fala oldalt kihajolna. Az így elkészült silókazlat földdel éppenúgy takarjuk be, mint a répaprizmákat. Valamennyi áthajtós siló megtöltésénél ügyeljünk aixa, pás traktor, vagy nehéz hen­gert maga után vontató Zetor, esetleg állatok, azonnal és ala­posan tiporják le a süót, mert csak igy tudjuk a levegőt ki­szorítani belőle. Jó silónk csak akkor lesz, ha a levegőt kiszo­rítjuk, csak így tudjuk elke­rülni a vajsavat termelő bak­tériumok elszaporodását. Látogatók Ausztriából, Csehszlovákiából Az idei kiállításnak a Je* lentőségét mutatja, hogy az eddigi bejelentések szerint Angliából és más nyugati országokból is tudósok jelen­tették be részvételüket, de csoportosan jönnek látogatók Ausztriából, Csehszlovákiából és Jugoszláviából is. Szeptember 4-én nyílik a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás

Next

/
Thumbnails
Contents