Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-23 / 197. szám

Készülünk a pártvezelőség-válaszlásra Új-mohácson éppúgy, mint az eoszág valamennyi pártszerve- aetében megkezdődtek az elő­készületek a vezetőségválasztó taggyűlésekre. A legutóbbi tag­gyűlésünkön is foglalkoztunk már a vezetőségválasztás elő­készítésével kapcsolatos fel­adatainkkal. Akkor elhatároz­tuk, hogy a beszámoló elkészítésébe a vezetőség bevonja a tagságot is. Erre szükség van azért, mert a beszámolónak az elkészítése megkívánja az eddig végzett munkánk igen széleskörű és ugyanakkor mély elemzését és a következő feladatok igen megfontolt vizsgálatát, hogy helyes célkitűzéseket tudjunk a tagságunk elé állítani. Tizenhetedikén már összeül­tünk és megkezdtük a beszá­moló elkészítését. Megbeszél­tük, hogy milyen alapelvek szerint építjük fel a beszámo­lót, mindegyikünk elmondta elképzeléseit, javaslatait, és ta pasztalatait. Valamennyien egyetértünk abban, hogy elkerüljük a be­számolóban az egyoldalúságot. E helyett igyekszünk pártszervezetünk eddig végzett munkáját min­den oldalról bemutatni. Elkerüljük az általánosságo­kat is és valamennyi eddig el­végzett munkáról úgy beszé­lünk majd, hogy konkrétságá­val is vitára serkentsen. Igyekszünk elkerülni a he- számolóban a szépítgetéseket. a célunk az, hogy munkánkról reálisan, a tényeknek megfele­lően és önkritikusan beszél­jünk. Az eredmények mellett bátran elmondjuk azt is, hogy milyen hibákat követtünk el az elmúlt időszakban, mi volt a hibák elkövetésének oka, hogyan lehet a hibákat kija­vítani. Az eredményeink ismertetéséi úgy oldjuk majd meg, hogy az országos, nagy eredményeket is bemutatjuk, de főként a helyi eredmények­ről beszélünk majd bőveb­ben. Ujmohácson van miről beszél­ni, ha az eredményekről van szó. Felépült az új szocialista település, új iskola, egészség­ház, üzletek, posta, orvosi la­kás, betonjárdák. Szóval egy egészen új falu épült itt fel, és ebben a nagy munkában a kommunisták lelkesedése, az embereket mozgósító ereje is nagy szerepet játszott. Erről is beszélünk majd a taggyűlésen. Természetesen---------——— nem marad ki a beszámoló­ból az sem, milyen feladatok állnak pártszervezetünk előtt a falu szocialista átala­kításával kapcsolatban. Megvitatjuk azt is, milyen fel­adataink vannak a pártszerve­zet erősítése terén. Azt szeretnénk elérni, hogy a vezetőségválasztó taggyűlé­sünk az alaposan. kollektív munkával előkészített beszá­moló alapián példamutatóan megtárgyalná munkánkat és valóban betol tené a kommu­nisták munkájának szerepét és példaképül szolgálhatna a kö­vetkező taggyűléseink számá­ra is. Pántya Imre Ujmdhács. Javu’nak az eredmények a MÁV igazgatóság területén A kongresszusi verseny a MÁV pécsi igazgatóság terüle­tén is nagyot lendített a mun­kán. Minden vasutas igyekszik pontosan ellátni a szolgálatát, s ha lehetőség nyílik rá, töb­bet is nyújtani a tervezettnél. így érték el, hogy júliusban teljesítették a kongresszusi fel­ajánlások minden pontját. Egy kis ízelítő az eredményekből: vállalták, hogy vasúti kocsin­ként 15.95 tonna árut számta­naik. Júliusban 16.58 tonna volt az egy kocsira jutó elszállított árumennyiség és az az ered­mény a közben 16.52 tonnára emelkedett tervhez viszonyítva is szép. Vállalták azt is, hogy a személyvonatok 98 százalé­kát késés nélkül, pontosan közlekedtetik. Elérték, hogy júliusban a személyvonatok Cukrászsütemény félmillió forintért Hatvan kiskereskedelmi boltba szállítanak a Pécsi Vendég­látóipari Vállalat cukrászüzemei. — Tizenhárom mázsa kávé fogyott el egy negyedév alatt. M ár Mh pvilágot láttak azok az adatok, amelyek a Pécsi Vendéglátóipari Vállalat má­sodik negyedévi termelési és forgalmazási eredményeit tar­talmazzák. így 1958. második negyedévében az ételforgalom 4 millió 700 000 forint volt a 92 egységben. Az idén — ápri­listól júniusig — már hatmil­lió forintos ételforgalmat bo­nyolított le a vállalat. Ezen belül szépen emelke­dett az előfizetéses étkezteté­sek száma is. A korábbi 125 ezer adag helyett már 139 ezer adagot szolgáltak ki. Az étel­fogyasztás egészséges növeke­dése helyes irányban befolyá­solja a szeszfogyasztás arányát a vendéglátóipar forgalmában. 5 helyes az a törekvés, hogy a jövőben ez az arány még jobban az' ételfogyasztás felé térjen el. A vállalatnak 25 cukrászdá- ja van. Nagy a város, egyre i fokozódnak az igények és ezért i csak helyeselhető volt a válla- (> U't kezdeményezése, hogy a kis |> kereskedelmi boltokban is áru-(I sítanak cukrászati készítmé- nyékét. Februárban kezdték el a sütemények kiszállítását hat- # van tej- és fűszerboltba és a negyedév végére már nyolc-* vanezer forintos forgalmat * könyvelhettek el. (' Később még jobban meg-# szervezték a kiskereskedelmi # boltok ellátását friss cukrász-# süteményekkel és ez megmu-# tatkozott a forgalomban is. AI második negyedévben mar# félmillió forintot hozod zz f árusításnak ez a móaja. Most tárgyalások folynak a J kiskereskedelemmel, hogy a \ nagyobb csemegeboltokban — J elsősorban a Kossuth Lajos utcában — hideg ételeket .s I árusítsanak, amelyeket a Pe- < esi Vendéglátóipari Vállalat termelőüzemei állítanak elő. A tárgyalások — mint értesü­lünk — olyan előrehaladott állapotban vannak, ha ni- deg ételek árusítására talán már a jövő héten so*- kerül Erdekr? rda<ok: Növekedett H presszókévá fogyasztás. Ta­valy egy _ negyedév alatt 467 ezer forint értékű — mintegy kilenc mázsa — feketekávét ivott meg a város lakossága, ugyanakkor az idén mar 684 ezer forintra — 13 mázsára — emelkedett a kávéfogyasztás a vállalat egységeiben. Az idén nyolc cukrászda és kisvendéglő nyílt (három már korábban is működött magán­kézben). A vállalat hat új presszógépet állított üzembe é« ebből ö* főz. 99.1 százaléka közlekedett me­netrendszerűen. A tehervona- tok menetrendszerinti közle­kedtetése még nehezebb fel­adat. A tehervonatoknak 90.58 százalékát közlekedtették pon­tosan júliusban a vállalt 80 százalék helyett. A legszebb eredmény mégis a tehervonatok átlagos terhe­lésénél jelentkezett. Azt ígér­ték, hogy átlagosan 635 tonna árut fog szállítani egy-egy te­hervonat, s azt érteik el, hogy 693 tonnás lett az átlag! Ilyen teljesítmény a pécsi igazgató­ság területén még sohasem volt. A vasúton is tovább folyik a kongresszusi znunkaverseny. Néhány nap múlva ismét ér­tékelik az igazgatóság egy­más közötti vensenyét. A pé­csiek izgalommal várják: előre­törhettek-e ismét a helyezés­ben, avagy erősen javult ered­ményeikkel a jelenlegi harma­dik helyet tarthatják-e a kö­vetkező hónapig.--------------­/W M Az első új kenyér Belvárdgyula idén lett szövetkezeti község. Az alkotmány ünnepén a termelőszövetkezet el­nöke az első közös termésből készült kenyeret szegi meg. Tizenkilencmilfió forintos beruházás Közép-Európa egyik legkorszerűbb konzervgyára lesz Szigetváron 1959. III. negyedévében a Szigetvári Konzervgyárnak annyit kellett termelnie, mint 1958-ban egész évben. A gyár termelése tehát ugrásszerűen megnövekedett. Bővült, a ter­mékek külföldi elhelyezésének lehetősége is. A szigetváriak több terméket (meggyVelőt, csemegeuborkát, zöldborsót, zöldbabot, lecsót, barackvelőt) exportálnak Svédországba, Angliába, Nyugat-Németország. ba, valamint az összes baráti országokba. A magyar befőtt kereslete a külföldi piacokon egyre inkább emelkedik, mert a magyar gyümölcs a konzer­Munhásklub Hidason Pártszervezetünk intézkedési tervében többek között egy munkásklub létesítése is szerepelt. A terv szerint az új mun­kásklubot december 31-ig kellett volna létrehoznunk. Később azonban a határidőt lerövidítettük és augusztus 20-ra tűztük ki a klub avatásának időpontját. Augusztus húszadikára el is készült a klubunk és délután már birtokba is vették dolgozóink. A klubot felszereltük tele­vízióval, sakkal, könyvekkel. Dolgozóink örömmel jogadták a klub megnyitását és úgy gondoljuk, hogy hamarosan második otthonuknak érzik majd a munkásklubot. KÉSZ JÓZSEF párttitkár. válás feltevés) dacára is jól megőrzi eredeti ízét, zamatát, s ha csomagolásban nem is, minőségben vetekszik a leg­jobb külföldi árukkal. Vagyis röviden szólva: nem tudunk annyit termelni, amennyit el ne tudnánk külföldön helyez­ni. A gyár termelésének növe­lése tehát fontos népgazdasá­gi érdek. Nyilván ezt tartották szem előtt felettes szerveink is, amikor javasolták a gyár bővítését, kapacitásának új épületekkel, raktárakkal, kor­szerű gépekkel való nagymé­retű felfejlesztését. A tervek szerint a Szigetvári Konzerv­gyár két-három éven belül 19 millió forintot fordíthat beru­házásokra, egyike lesz Közép- Európa legjobban felszerelt gyárának. A nagyarányú fejlődés azon­ban megköveteli, hogy a gyár lehámozza magáról a gazdál­kodás még meglévő hibáit. Me lyek ezek a hibák? Elsősorban szemügyre kell venni, ami nem a gyár, ha­nem a szállító felek mulasztásából ered. A Sziget- -vári Konzervgyár a Somogy megyei és Baranya megyei MÉK-től kapja feldolgozásra szánt árui egy részét, míg má­sik részét különböző állami J ’.z das ágok tói, tsz-ektől. A nagyszámú állami gazdaság le szerződött bizonyos fajtájú és mennyiségű termékek átadásé ra, illetve szállítására, azonban 60 százalékuk különböző kifo­gásokkal élve csak’egy részét biztosította a leszerződött ter­mékeknek. A kifogások listá­jában szerepel többek között a l'ossz időjárás, a munkaerő- jiiány s még egy csomó úgy- ) nevezett objektív nehézség. I Ezek az „objektív“ nehézsé- > ’ek a Szigetvári Konzervgyár- inak az első félévben nem ke- i vesebb, mint 15 vagon zöld- l'iorsó, 5 vagon zöldbab, 10 va- I mn paradicsom, és 14 vagon naprika „kiesését“ jelentették, »vagyis, hogy a betervezeti i mennyiséggel szemben 44 va- i gon áruval kevesebbet kap­E tak. Másik hiba a Szigetvár: Konzervgyár gazdálkodásába! »a munkaerők nem kellő kihasz- I nálása. Az első félév statisz- I tikája mutatja, hogy 1959 elet A maguk ereiéből zösbe, 42 lovat s vagy * fele annyi szarvas­jószágot, 72 sertést állítottak közös; n hízóba. S mikor meg­történt az állatöjsze- vonás, akkor őrültet: csak igazán az erzsé­betiek, hogy nem bontották le azokat az istállókat. így aztán a közös állat­állományt, ha ideig­lenesen is, de azon­nal fedél alá vihe:- ték. De milyen is volt az a fedél pár hónap­pal ezelőtt! Szántó Ferenc tsz-elnök, aki az újjászületett ma­jorban végigvezet, próbálja elképzeltet- ni velünk a gazdaság kora tavaszi képét. — Úgy képzeljék él, hogy nem volt még itt áprilisiban sem villany, sem víz. Ott a domb al­ján, abból a gómes- kútból hordtuk fel ide lajtokikal a vizet az állatoknak. Egy fogat egyebet sem csinált egész nap, csak vizet hordott, aztán mégsem volt elég. A tető, mint a szita, jászlak, padló­zat sehol. T)e a mé­ter vastag falak erő­sek, mint egy váré, és éppen ez volt az, amiért érdemesnek tartottuk rendbehoz­ni a mew*. M'nden segítség nélkül a ma­gunk erejére támasz­kodva tettük ilyenné. És ha Szántó Fe­renc mindezt nem mondja el, a frissen mázolt falak, a még gyantaszagú fajász­lak, a vadonatúj szí­va ttyúház, a frissen behantolt vízvezeték, a domb aljától egé­szen a tetőn álló istállókig, mind áru­ló jelek, s az idegen akarva, akaratlan rögtön észreveszi, hogy az erzsébetiek nem vesztegették hiába az időt már­cius óta. Pedig hát közben volt munka a szántóföldön is, meg aránylag a taglét­számuk is kevés, és mégis futotta erre is, arra is. Az építkezést még a legnagyobb aratás­ban sem hagyták ab­ba. Ha az eső esett, az aratók is eljöttek a majorba segíteni. Először a szarvas- marha istálló készült el, aztán a sertéshiz­laldát is befejezték és most néhány nap­ja a lovakat is bevi- hették a közös istál­lóba. Hátra van még egy sertésfiaztató és egy 30 férőhelyes te- hénistálló átalakítá­sa, de zárszámadásig azt is befejezik, kell, hogy befejezzék, mert a napról napra növekedő éUatállo­Hiányuknak már, most szűk a hely. ( Sokan azt hihet-» nék, hogy első év-( ben túlzás ennyit | markolni, de Szántó i Ferenc bízik a tag-i Ságban. Ha valame-1 lyik vállalathoz kel­lett volna fordulnia az építkezés miatt, akikor talán kétszer is meggondolta vol­na a dolgot, talán a fele munkával is meg elégedett vo!na az idén. De ők a maguk erejéből építkeznek, csak az anyag egy részére kértek hitelt, a munkákat a tagok végzik munkaegy­ségért. Az anyagbe­szerzés igaz nagy utánjárást igényelt, de végül is, mindent megkaptak, méghoz­zá kedvezményesen,, így az építkezések- * nél már eddig, mint­egy 10 ezer forintot takaríthattak meg. Uj villanymotorokat vásároltak, gépesítet­ték a takarmámyelő- készítést (darálást, szecskavágást, stb.) A község régi transzformátora nem bírja már ezt a meg­terhelést, újra, na­gyobbra kell kicserél­ni, mint ahogy újabb, nagyobb és erősebb lesz napról napra a tsz is. (Rné) félévében 1958 első félévéhez viszonyítva a munkáslétszám 105.3 százalékos volt. Az egy munkásra jutó termelés a ta­valyinak csak 86.1 százaléka, a teljes termelés változatlan áron 1958 első félévének tük­rében 90.7 százalékos. Menti ezeket a számokat a rossz időjárás, a későn beér­kező szállítmányok, a gyár speciális helyzete, miszerint a munkaerő állandóan hullámzik. A máso­dik félévben az eddigi eredmé nyék bizonyos javulásról ta­núskodnak. Megoldandó kér­désként marad azonban a munkaerővel való jobb gazdál­kodás, a munkaerőfelesleg pro duktív foglalkoztatottsága, a jobb munkaszervezés. A gyár rövidlejáratú szerző­déseket köt a munkavállalók­kal s az áru beérkeztével nő, vagy csökken a kívánt mun­káslétszám. Előfordul, hogy kevés a munkáskéz, előfordul, hogy sok. A termelési szerző­dések betartása — s itt a kí­vülálló hiba kézenfogja a be­lül állót — feltétlen javítana az utóbbin is, egyenletesebbé tenné a munkaerő foglalkozta­tottságát. A Szigetvári Konzervgyár dolgozói a kongresszusi ver­senyben önköltségük 2 száza­lékos csökkentését vállalták. A vállalást nem lesz könnyű tel­jesíteni, bár most van munka bőven. A gyár gazdasági évét április elsején kezdi, ami any- nyit jelent, hogy még az év felénél tartanak. Az éves ered­mények — éppen a szezonális munka folytán —augusztus és szeptember hónapban dő’nek el. Az exporttervek teljesítése, a két súlyponti hónap terme- ’ési számai megjavíthatják az éves tervek teljesítését. Az elkövetkezendő két-há- ’•om évben még szélesebb út nyílik a Szigetvári Konzerv­gyár munkásai, munkásnői előtt, hogy megmutassák, mit tudnak. A korszerű gépek könnyebbé teszik majd mun­kájukat s ezért cserébe azt kéri államunk, hogy a jelen­legi jó minőség megtartása mellett igyekezzenek mind több gyümölcskonzervet adni; —is— 50 munkást a sátor leszereléséhez jé fizetéssel felveszünl* Jelentkezés a vásártéren Aet&s Hagtyá'iUus'z Pécsett ,. Nyu gotszen tér zsé i bet termelőszövetke- |Zeti község“ hirdeti \egy tábla a falu ele­ijén s az országút I baloldalán már fel is (i tűnnek az első taka- (l ros téglaházak. Egy (t egész sor van belő- 4 lük itt a falu bejá­rt rátánál s még három |i éve sincs, hogy az (i első ház alapját le- J rakták. A környéken i> mindenki tudja, hogy (I ezeket a házakat a (I lebontott volt urasá- (I gi cselédházakból # építették, mert azok­# ba bizony senkiinek (I sem volt többé ked- f ve visszaköltözni. (' Egy időben azt rebes- f gették, hogy az is- I* tállók lebontására is II hamarosan sor kerül, f — Mert hát igaz is, f —_ mondogatták — # már 14 év óta üresen I állnak itt a falu szé- < lén ezek a várnak is f beillő „ólak“, ajtó, Rabiak nélkül, egye­* dűl a ki-beíütyörészö \ szél használja őket. \ Persze, mikor ez a * szóbeszéd járta, ak­ikor még nem díszel­gett az a tábla a falu ('elején. 1959. tavaszán l'a „takaros kis tégla- (' házak“ lakód is be­li léptek a Virágzó (Élet Termel őszövet- (' kezetbe, miként a • falu többi lakosa is • ezt tette. Ezer hold f földet vittek be a kö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents