Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-18 / 167. szám
2 NAPLÓ 1959. JÚLIUS M. f™ AZ ELMÚLT tanévben 472 Ismeretterjesztő előadást tartottak a pécsi járás iskoláiban. Az előadásokat közel 1200-an hallgaMáki m AZ ORSZÁGOS tánc- fesztiválra, amely a következő hónapban lesz Budapesten, Jó munkájuk eredményeként a kozármistenyi és pogány! tánc együttes Is meghívást kapott. □ KOVÁCS István, Gáspár u. 8. sz. alatti lakos, segédmunkást, erdei falopásért 300 forintra büntették meg, □ STRUM Jenő kárpitos, Nagy Flórián u. 18. sz. alatti lakos alkalmazottja után nem fizetett SZTK-jánilékot, ezért a városi tanács szabálysértési előadója 150 forintra megbírságol táj — A PÉCSI járási tanács végrehajtó bizottsága július 28-ián ülést tart Eger&gon, ahol az egerági községi tanács munkáját tárgyalják meg, — PERLAKI Ferenc pécsi, Kertváros, Tolsztoj utca 12. sz. alatti lakos, saját tulajdonát képező motorkerékpárjával az esti óráikban nagy sebességgel haladt gyenge világítással. Nem vette észre, hogy előtte kézikocsit toló ember halad az úttest jól* oldalán. Nagy sebességgel belerohant az emberbe, akd a helyszínen meghalt. A pécsi járásibíróság tárgyalta Perlaki Ferenc ügyét, bűnösnek mondta kd halált okozó veszélyeztetés bűntettében' ás ezért őt í évi börtön- büntetésre ítélte) □ A HAZAFIAS Népfront szigetvári járási bizottsága zenés kirándulóvonatot indít Fonyódra vasárnap* A kirándulásra nflgyón sok szigetvári dolgozó jelentkezett. □ AZ ORSZÁGOS Hidrológiai Társaság hétnapos cseh szlovákiai tanulmányútján pécsi szakemberek is részt vesznek* ■ ÖT fejtisi, egy feltárási is egy elővájási, összesen hét KISZ-ibrig&d versenyez egymással' d Pécsi Szénbányászati Trösztnél. A brigádokba tömörült közel másfélszáz KISZ fiatal 4 674 csille szenet termeit az első félévben terven felül, a feltárási tervet 29,6, az elővájási tervet 47 méterrel teljesítették túl a félév során. A legjobb KISZ-keriilet Pécs- bánya ■ lett, a pécsbányai KISZ-fiatalok . kapták a vándor zászlóit és az 1000 forintos jutalmat is, Hadusenet a „hat Valaki — már nem is tudom, hogy hivjálk és hol dolgozik — mondta, beszélgetés közben: hat elemivel nem lehet a kommunizmusig eljutni. Igaza van. De még mennyire igazai Mert hiszen a kommunizmus felé haladás, nemcsak jelszavak kiadását jelenti, — tudja ezt mindenki — hanem folyamatos forradalmat. Mégpedig forradalmat az emberek fejében is. Persze, a mindennapi életben, a gyakorlatban nem könnyű és nem egyszerű dolog hadat viselni az ellen a bizonyos hat elemi ellen, »mit még örökségképpen hoztunk magunkkal egész napjainkig, De ama sem várhatunk, hogy majd felnő egy új nemzedék, amelyik már diplomás nemzedék lesz. Magunknak keil megküzdeni ezzel az örökséggel Hogyan? Álljon itt a Pécsi Bőrgyár példájaI A Pécsi Bőrgyárban ezernél több munkás, műszaki és adminisztratív dolgozó dolgozik. Nagy szám; Mégis itt merték vállalni, hogy rövid Időn — éveken belül, elérik azt, hogy a gyár valamennyi munkása legalább nyolc általános Iskolai végzettséggel rendelkezik majd, és a szakmunkások közül sokan magasabb szakmai képzettséget szereznek. A gyárban már évek óta rendszeresen folyik az általános iskolai oktatás. A gyáron belül biztosítottak helyet a tanteremnek, ide járnak be a tanárok tanítani. A múlt tanévben tizenhatan végezték el a hetedik általánost. — Az átlagos tanulmányi eredmény .erősen megközelítette a Jót. — Ebben az évben pedig húszán jelentkeztek a nyolcadik általánosba. A szám azért emelkedett, mert mo6t már bekapcsolódnak a tanulásba azok is, akik már előbb elvégezték a hetedik osztályt és csupán a nyolcadikat kell most pótolni ok. Ha befejeződik a tanév, és mindenki sikeresen levizsgázik, akkor elmondhatják már a gyárban, hogy a törzsgárda tagjai közé számító munkások valamennyien elvégezték a nyolc áltaMnos iskolát. Ez az általános Iskolai oktatás nagyon jó dolog. Sokan pó tolják — a legtöbb esetben önhibájukon kívül keletkezett — mulasztásukat. Veller Lősz ló, a labor, dolgozója például már harminckét éve dolgozik a gyárban. Tehát már' évtizedekkel ezelőtt végezte el azt a bizonyos hatodik elemit, I Budapesten működött, vidé- ami három évtizeddel ezelőtt kiek nehezen érhették csak el. az esetek többségében a proletár gyerekek számára a tanulási plafont jelentette. De Veller elvtárs az elmúlt évben beiratkozott a hetedik osztályba és le is vizsgázott már jórendű. Több elvtársnál pedig úgy van, hogy evés közben megjön az étvágyuk is. Nyuli György elvtárs, a többszörös sztahanovista csoportvezető például sikeresen elvégezte a hetedik osztályt. A sikeres vizsga után még inkább megjött a kedve a tanuláshoz. A nyáron már beiratkozott a technikumi előkészítő tanfolyamra is, úgyhogy, ha sikerül a felvételi vizsgája, akkor a* ősszel már bőripari technikumba jár majd, és vele párhuzamosan leteszi a nyolcadik általános, vizsgált is. Ha saámszerűséget nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy most a gyárban a bőr- és vegyipari technikum iránt a legnagyobb a tanulni- vágyók érdeklődése. A technikumra harmincnégyen Jelentkeztek, hatan járnak gimnáziumba és egyéb technikumba, húszán az általános Iskola nyolcadik osztályába és mintegy huszonötén végzik majd el a hathónapos céltanfolya- mot ,amit főként a betanított és segédmunkások - szakmai képzése érdekében szerveztek a gyárban Ribli János mérnök vezetésével. •• A technikum bizonyára azért olyan kapós ebben az évben, mert ~sr: idén szervezik elsőbben. Eddig ugyanis’ csak Áz országgyűlés munkaügyi és építésügyi bizottságának ülése Az országgyűlés munkaügyi bizottsága pénteken az Ország házban ülést tartott, amelyen Munkaügyi Minisztérium 1958. évi költségvetésének vég reháj fásáról szóló Jelentést tárgyalta meg) *. 1 ■; * V A minisztérium 1958. évi elJ^oÉeJiöwlc ÍRJÁK Áz első év a közösben Két levél van előttem. Az égyiket Sípos Lajos írta Almamellékről, a másikat Denke József. Hiricsről. Két ember írta, két egymástól távol eső községből és mégis egy a gondolatuk. Sipos Lajos az almamelléki Béke Tsz életéről írja: Nálunk is a tavaszon egy hét alatt 80 főre nőtt a létszám a termelő- szövetkezetben és ezel egyidő- ben megnőttek a feladatok is. Nem ijedtek meg. összefogtak és az összefogás eredménye: végeztek az aratással, a gabonájuk kitűnő termést Ígér. Jó munkájuk megmutatkozik abban is, hogy a betervezett egy munkaegység értéke zárszámadásig növekszik. Ezt tudják a tagok is és úgy dolgoznak, hogy lényegesen többet oszthassanak, mint amennyit eredetileg beterveztek. Denke József így ír a hiricsi Drávavölgye Termelőszövetkezetről: „1959 február elsején 24 család 40 tagja 380 hold földön közösen kezdett gazdálkodni. Az alakulás óta szép eredményeket értünk el. Jelenleg a termelőszövetkezetünk tulajdonában van 16 ló, 106 sertés, 23 szarvasmarha, hosszúlejáratú hitelre vásároltunk egy 24 kalapácsos darálót, mely már működik is. Ezenk ívül van motoros ’ szecskavágónk, egy gat- ter fűrészünk és úgy- tervez- iM** hogy üzemeltetjük majd a helyi szeszfőzdét is. Azon fáradozunk, hogy a növénytermesztés mellett egyre jobban fejlődjön állattenyésztésünk, melyet a jövőben fő üzemággá szeretnénk kialakítani. Termelőszövetkezetünkben a hangulat jó, az aratás mellett a növényápolást 6em hanyagoltuk el. 53 hold kukoricánkat megkapáltuk, de elvégeztük a burgonya és egyéb növények kapálását is. Igaz, hogy csak februárban kezdtünk, de máris osztottunk munkaegység-előleget. Az eddig végzett munkák után tizenöt forint előleget kaptak tagjaink minden munkaegység után. Eredetileg négy ven forintot terveztünk be munkaegységenként, de ennél több lesz, mert a gabona jó termést igér és a 102 leszerződött sonkasüldő, a 18 szintén leszerződött hízott marha is jó pénzt hoz. Tagjaink eddig is, ezután is azon lesznek, hogy termelő- szövetkezetünk még jobban megszilárduljon, a közös vagyon és a tagok jövedelme állandóan növekedjen.. Két levél, két egymástól távol eső községből. És mind a kettő ugyanazzal a kérdéssel foglalkozik: a tavaszon közös útra lépett parasztság nem bánta meg, hogy így határozott, mert már az első év is többet igér a közösben, mint • kisparcellán. vl és Irányító tevékenységét Kisházi Ödön munkaügyi., pü- niszter ismertette. * Az országgyűlés építésügyi bizottsága • péntek délelőtti ülésén, Bnuttyó János elnökletével, . megtárgyalta az Építésügyi Minisztérium 1958. évi költségvetésének végrehajtásé ról szóló Jelentést. A Jelentést Trautman Rezső ‘ építésügyi miniszter ismertette. Az Idén viszont már Pécs Is kapott bőr- és vegyipari technikumot. Az általános ismereti tárgyakét a közgazdasági technikum ipari tagozatán oktatják a hallgatóknak, a szaktárgyakat pedig a gyárban, a gyár mérnökei tanítják majd. Ez Igen jó megoldás. A technikumra jelentkezők között több műszaki beosztásban lévő dolgozót Is találhatunk, főként művezetőket. Mint mondják, az összes négy venöt éven aluli művezető neve ott van a Jelentkezők listáján. Ezt lehet tulajdonítani a rendeletnek Is, amely arról intézkedik, hogy bizonyos idő múlva csak technikumi végzettséggel lehet a művezetői posztot betölteni, de a nagyszámú jelentkezésnek feltétlenül van más oka Is. Feltétlenül érzik a művezetők Is azt — és ezt meg is értik —, hogy régebben elég lehetett a hosszú szakmunkáé gyakorlat Idején megszerzett szakismeret és rátermettség a művezetői feladatok jó ellátásához. De mo6t, amikor a technika fejlődése igen gyors — és még gyorsabbá akarjuk tenni — akkor már az élet követeli tőlünk a magasabb műszaki tudást. De azok a'munkások is így gondolkodhatnak . — helyesen —v akik az idén kezdik meg a technikumon való tanulást, így gondolkodhat Foki Jenő, az anyagraktár dolgozója, Var ga György, az aprómeszes gépmunkása, Fazekas Zoltán tímársegéd és Ifi Imre, a nagymeszes dolgozója, és a többiek. Amikorra ők . négy év múltán elvégzik a technikumot; már sokkal előrébb áll majd a technika fejlődése a bőrgyárban is, mint ma és nagy szükség lesz a technikusi képzettségű munkásokra. Persze az a ■ száz munkás, aki az idén beül az' iskolapadokba és tanul, még nem sok. A gyér létszámának még tíz százalékát sem éri el. De mégis nagy dolgot visznek végbe. Százan tanulnak! És százan írják a hadüzenetet a kevés iskolai végzettség ellen és mutatják meg, hogyan kell ma tanulni a holnapért..; . (Kuni ez) 190 millió forint Szédttően magas számok, hatalmas eredményeket muta- tatók. Idén Baranyában 105 827 kh-on vetettek kukoricát. Ez az összes vetésterület 29.2 százaléka, a tavalyinál két százalékkal magasabb. A termelőszövetkezetek vetésterületüknek 21 százalékán termelnek kukoricát. Es most jön az érdekesség: amíg a termelőszövetkezetek a kukoricavetés 95 százalékában dolgoztak hibriddel, az összvetésterületnek mégis csak húsz százaléka a hibriddel vetett kukoricaterület! Miért? Honnan adódik ez a nagy különbség? Az egyénileg dolgozó parasztok túlnyomó része — nagyon nagy tisztelet a kevés kivételnek — idegenkedik, húzódozik a hibriddel való munkától, nem volt úgylátszik eléggé meggyőző az agitáció a magcserére, valami oknál fogva nem bízott eléggé abban, hogy a hibrid ténylegesen aranyat ér! Pedig, ha az egyénileg dolgozó parasztok megértették volna ennek a kérdésnek a népgazdasági fontosságát, hát akkor Baranyában jó néhány ezer mázsával több kukoricát törhetnénk az ősszel. Államunk — nagyon helyesen — nem helyezkedett arra az álláspontra, hogy — miként Nyugaton van — egyszerűen törvényben előírja, már pedig mától kezdve csak hibriddel szabad dolgozni a kukoricaföldeken. Létrehozott egy sor hatalmas költséggel felépített „hibrid-gyárat" — egyet Bólyon is — amelyek ontották a kitűnő minőségű, számtalanszor ellenőrzött hibrid-vetőmagot. Tavasszal a termelő- szövetkezetekben, állami gazdaságokban valóságos „hibrid- láz” volt és az értelmesebb egyéni paraszti főben is felötlött, hogy nem lehet ez a hibrid valamiféle csalafintaság, hiszen Vladivosztoktól Manitobáig ezt használja az egész világ.,, Kicsit számolgattam: ha mind az egész területen hibrid kukoricát vetünk, akkor a baranyai összkukoricatermés 3 millió 810 ezer mázsa lett volna. így viszont a 20 százalék miatt kiesik mintegy 940 ezer mázsa kukoricatermése, amely csak 200 forintjával számolva is felmegy majd 190 millióra — forintban. Ka így, a számok tükrében még egyszer elgondoljuk, hogy államunk segítsége, figyelmeztető szava mit jelent, elmondhatjuk: az idei húsz százalékos többlettermésből megtérült volna teljesen a bólyi hibridgyár építése, meg jutott volna bőségesen más időszerű feladat megoldására Is. És ez a pénz „házban” maradt volna, a többlettermés közvetlen hasznát elsősorban a termelőszövetkezetek, termelők érzik meg, csak másodsorban az állam. Az az állam, amely géppel, hibridgyárral, jó tanáccsal segíti a parasztságot a bőség, a magasabb jövedelem útján. SZIGETI VIT-lffltBIC Hétfőn „kis VIT“ Meéi ácson A régi Duna-parti város nem mindennapos" esemény előtt áll. Július 20-án, ■ hétfőn déil 12 órakor kiköt a- román fiatalok hajójat s a több száz tagú VIT-küldöttség körülbelül négy óráig tartózkodik a városban. A román fiatalokat Kiss Dezső elvtárs, a megyei KISZ- blzottság titkára üdvözít, majd a mohácsi fúvószenekar és a helybeli fiatalok kíséretétől övezve a feldíszített főutcán át a járási kultúrotthon ba mennek. Itt a felsőkandai délszW/, vóménólis zéikel y pzi- getvári magyar, kásádi délszláv tánccsoport szórakoztatja a román VIT-küldöttséget, majd átnyújtják Baranya megye Ifjúságának ajándékait. Az ajándékozást tánc követi, amelyhez a pécsi vasutaszenekar szolgáltatja a talpald valót. viT-stáreta • • Az -ortóák -legkülönbözőbb részeiből' elindult már á VIT- -staféta. Megyénk járásaiban úgynevezett ’ Csillag-stafétát «ezrveznek, ami annyit jelent, hogy - egy-egy járásban több irányból Is • indulhatnak' staféták a járási színhely felé. A járási stafétabotokat’ — a • pécsváradii járás kivételével — Pécsre hozzák. A megyei staféta 21-én, 13 óra 10 perckor indul a megyei párt- bizottság épülete elől, és Baján, Kecskeméten,’ Cegléden át Budapestre,- a magyar VIT-küldöttséig hajóállomására. A stafétabotot innen ,a magyar VIT-küldöttség viszi tovább. ae/aoa/j mavzawo*' (47) Holsztinyin meglátott az asztalon egy kézigránátot, kezébe vette és szeme előtt forgatva érdeklődéssel nézte, mint. egy kitűnően megmunkált tárgyat. Abból, ahogyan megfogta és szemügyre vette, kibújt, belőle a hozzáértő munkásember. Fiatal korában esztergályos volt, egy vasúti műhelyben. Aztán főiskolát és tanfolyamokat végzett, s.hosz- szú éveken át aktív tiszt volt, de azóta is megmaradt az a szokása, hogy minden tárgyat kézbevesz, nézegeti, meg akarja tudni, hogyan készítették. Évek múltán újabb szokása alakult ki. Mint általában a magas beosztású emberek, Holsztinyin is szerette beszéd közben megemlíteni, hogy munkásként kezdte, s minél jobban múlt az idő, annál gyakrabban emlegette. A kézigránátot visszatette az asztalra, apró szeme még mindig vidáman csillogott. . — Hát így. Végy ellátásba egy Májjal többet Mert te maradtál egyedül. Te vagy itt egy személyben az ezredparancsnok, a saját magad politikai helyettese és a törzsparancsnok..,, Épp, hogy az ágyukat nem te töltőd. Ezzel ott is maradt. Rebrov pedig, miután megkapta feladatát, kiment, hogy a törzs közelében új tüzelőállást foglaljon. Az : ezred most félkörben helyezkedett el. Élével a németek felé fordult, a fő erő a városból kivezető utolsó, még át nem vágott utat tartotta. Oda küldték Arszertye- vet a felderítőkkel, és ott még egyelőre csend volt. Féltlzenkettőkor, mint rendesen, meghallgatták a híreket. Hosszan beszéltek a belorusz frontokról. A belorusz frontok sikert sikerre halmoztak. A harmadik ukrán frontról egy rövid mondat hangzott el: „Az elmúlt huszonnégy órában a harmadik ukrán fronton lényeges változás nem történt“. A törzsben csend volt, csak a rádió zöld varázsszeme világított, és a bemondó hangja hallatszott, amelyet időnként a lövedékek robbanása és fütyülése szakított meg: a hadijelentést olvasta. Az emberek hallgatták a félig bekerített városban, és különféle érzések kavarogtak bennük. „Milyen ostoba dolog — gondolta Leontyev, — meghalni a háború végén, egy Ismeretlen magyar városban, amikor a háború kimenetelét már eldöntötték a belorusz frontokon. Ki akarja, hogy mi itt meghaljunk?“ Pillantása olykor ráesett Mironov kezére. Apró keze, erős ujja — körme rövidre volt vágva — az asztalra terített térképen matatott. Leontyev ekkor döbbenten és a teljes tehetetlenség tudatában érezte, hogy egész élete, amely tulajdonképpen egyedül az övé, amelynek egyedül ő tudja az értékét, most ebben az erős kézben van. Mironov a térkép fölé hajolt, úgy, hogy köpenygallérja felcsúszott a tarkójára; Hol- sztinyinnal bekarikázta azokat a városokat, amelyeket a belorusz front csapatai elfoglaltak. A katonák pedig a bemondó nyomán suttogva adták tovább egymásnak az. ismeretlen városok nevét arra az esetre, ha az alezredes nem hallaná meg, de szörnyen elferdítették és eltorzították ezeket a neveket. Csak a sarokban fekvő sebesült nem figyelt a hadi jelentésre, a városok és falvak nevére, amelyek egy kicsit közelebb hozták a győzelmet. De bármily közel volt is, az ő útja már előbb megszakadt, itt, ennél a nehezen kiejthető nevű magyar városnál, Székesfehérvárnál. Még bajtársai között volt, de már távol tőlük. Kisfia a magyar városok közül elsőnek ezt a nevet feg- ja megtanulni: „Székesfehérvár.“ A hátán feküdt, a szemét lehunyta, nehogy mások szemével találkozzék, a fiára gondolt s eszébe jutott a háború első napja. Kisfia akkor kezdett járni. Megfogta a fia kezét — ennek a selymes, meleg, drága kéznek a tapintását magával vitte az egész háborún — és óvatosan végigvezette a szobán. A felesége éppen mosogatott, az asztaltól nézte' a két férfit: a nagyot és a kicsit. De a gyerek valamiért megkötötte magát. Nem tudta, hogyan vidítsa fel, hát odavitte a hangszóróhoz. „Most énekelni fog nekünk a néni“ — És Molotov beszédét hallotta. A legvégét..; A rádióban hirtelen recsegő német hang szólalt meg — Kapcsold már ki! — kérte a sebesült és felnyögött. Noha ott volt Mironov, a rádiós gyorsan átkapcsolt egy másik hullámhosszra. (Folytatjuk)
