Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-15 / 164. szám

1959. JULIUS 15.

NAPIÓ

5

Siyít&efúL

u.

Nem valami új nyelvjárási csodabogárról szeretnék szólni, hisz „Mindenki tudhassa, hogy ezt nem szeressük.” Nos, éppen ezt a mondatot szeretnénk boncolgatni.

Az utóbbi időben megyénkben városunkban, értekezleteken’ és utcán, értelmiségiek és fizikai dolgozók között egyaránt hódít az ún. suksük- nyelv, vagyis amikor a kijentő mód helyett indoklatlanul felszólító módot használunk, sőt néha azt is nyelvjárásszerűen. Az előbbi mondat tehát helyesen így hangzanék: „Mindenki tudja, hogy ezt nem szeretjük.”

A suksük-nyelv népszerűségének az oka az, hogy az igék nagy részének tárgyas ragozá- sú kijelentő módbeli jelen ideje és felszólító módja több alakban azonos. Figyeljük csak meg az igealakok egyezését a következő kijelentő és felszólító mondatpárokban:

A villamost várja. (Kijelentő mód.)

Várja meg a villamost! (Felszólító mód.)

A képeket nézzük. (Kijelentő mód.) .

Nézzük meg a képeket! (Felszólító mód.)

Ez a gyakori azonosság és a felszólító alakok hangsúlyosabb, erőteljesebb volta magyarázza, hogy a felszólító mód alakjai magukhoz hasoní- tották a kijelentő módot oly igék ragozásában is, amelyeknek az alakjai nem azonosak, csak hangzásra hasonlók:

Ekként terjedt el főleg Baranyában, de más nyelvjárási lerületeken is ez a parancsoló szándék nélküli felszólító alak a -t és a -d végű igéknél. Ezért hallhatjuk gyakran a pécsi utcán is az ilyenféle mondatokat: „Majd ő megtanítsa a leckét.” „Engess már . haza!” „Ne en- gessétek szabadon a kutyát!” Vagy: „Majd meglássátok,

mindjárt kinyissák az üzleteket.” Helyesen így hangzanak ezek a mondatok: „Majd ő megtanítja a leckét.” „Engedd már haza!” „Ne engedjétek szabadon a kutyát!” „Majd meglátjátok, mindjárt kinyitják az üzleteket.”

Leggyakoribb a ható igékben az ilyenféle ragozás: „Mindenki gondolhassa, nem lehessen tudni.” Helyesen: „Mindenki tudhatja, nem lehet tudni.”

Sajnos gyakran a nyomtatott betű tekintélyével népszerűsítik a suksük-ragozást. Talán ez az oka, hogy az értelmiségiek szájából sem ritkák az ilyen kifejezések: „Majd meglássuk, a következő villamost nem szalasszuk el, nagyon szeressük az édességet.” Helyesen:

A Pécsi 26. sz. Autóközlekedési Vállalat (MÄVATJT) értesíti az utazóközönséget, hogy a nyári időszakban

rendszeres

fürdő- és kiránduló járatokat indít

Harkányfürdőre, Sikonda- türdöre, Balatonboglárra és Abaligetre. Harkányfürdőre naponként, Sikondafür- döre, Balatonboglárra és Abaligeíre munkaszüneti napokon közlekednek a járatok. A fürdő és kiránduló táratokra a jegyeket egy hónappal előre is meg lehet váltani és ezzel is biztosítani a kényelmes utazást.

UTAZZON A

MAVAUT JÁRATAIVAL! Gyors, pontos és kényelmes utazást biztosít.

FIGYELEM!

Belkereskedelmi

Kölcsönző Bolt

nyitvatartási ideje július 15-től augusztus 1-ig 8—16 óráiig. 356

„Majd meglátjuk, a következő villamost nem szalasztjuk el.” „Nagyon szeretjük az édességet.”

A hiba abban rejlik, hogy igen sokan nem érzik vagy nem ismerik a kijelentés és a felszólítás nyelvtani alaki különbséget. Akinek nem eléggé tudatos a nyelvérzéke és kevés az olvasottsága, az köny- nyen beleesik ebbe a hibába. A tanulók egy része is így beszél, minden bizonnyal az otthoni környezet hatására. A tanárok, tanítók próbálják nyesegetni a suksük-nyelv kinövéseit, de nem nagy sikerrel. Egyes nevelők azt a nézetet vallják, hogy kár ezt a népi gyökerű nyelvi sajátosságot kiirtani, mert előbb-utóbb bekerül az irodalmi nyelvbe is. E vélemények hangoz tatói szerint egyszerűbbé válik nyelvünk, ha bizonyos igéik után nem különböztetjük meg, illetőleg az újfajta nézet vallói szerint: „különböztessük meg” a kijelentés alakját a felszólítástól:

Látszólag talán egyszerűsödnék igeragozási rendszerünk azzal, hogy a két módalak helyett csak egyet használunk, de ez a jelenség az igéknek csak egy kis csoportjában lehetséges, s ezért a rendszer kettőssége továbbra is megmarad. Ráadásul még eltorzítjuk nyelvünket, felemás lesz anélkül, hogy a változás bármi előnnyel járna. Csak szegényí- tenénk nyelvünket, és nehéz- séget^bkozna klasszikus íróink, költőink stílusának, nyelvi szépségeinek feltárása, ha helyt adnánk a suksük-nyelv- nek,

Dr. Tóth István.

Vasutasnapi készülődés

Az idén augusztus 9-én ünnepük a vasutasnapot. Vajon a leginkább érdekeltek, a vasutasok, hogyan készülnek erre az ünnepre? Gerecs István, a pécsi főpályaudvar főnöke ad erre vonatkozóan tájékoztatást.

— Az idei vmutasnapl készülődésünk szervesen beilleszkedik a kongresszusi munkaversenybe. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy így várjvlk méltóképpen ezt az ünnepet, amely a magyar vasutasság megbecsülésének egyik legbeszédesebb bizonyítéka. A megbecsülést ml igazán ki akarjuk érdemelni, mégpedig jó murákéval. Hogy mennyire így gondolkodnak dolgozóink is, elég, ha megemlítem, hogy első féléves tervünkét 108,1 százalékra teljesítettük, ami 3,1 százalékkal az élüzem színt felett van.

Hide# zuUcmyA Koller utca ét az Irányi Dániel tér sarkán lévő bérház lakói éktelen lármára ébredtek. A ház tövében két asszony egymás ha)ába csimpaszkodva akkora lármát okozott, hogy arra még talán a holtak is felébredtek volna.

Hol egyikük, hol másikuk kiabált segítségért, attól függően, kinek kedvezett a szerencse. S a segítség nem is késett soká. Megkapták az egyik emeleti ablakból egy vödör hideg zuhany alakjában. Ez egyszeriben véget vetett a lármának. A két nö vizesen távozott és valószínűleg 6k is levonták a tanulságot: nem szabad az emberek éjszakai nyugalmát megzavarni, mert köny- nyen „hideg zuhany lehet a vége".

— Ezek szerint várhatjuk, hogy a Pécs állomás ismét

elnyeri a megtisztelő élüzem címet?

— Minden reményünSk megvan erre. Most a második félév elején úgy fogtunk munkához, hogy túlszárnyaljuk első féléves eredményeinket is. Azt mondhatom, hogy az állomás összes dolgozói kiveszik részüket ebből a nemes igyekezetből, de közülük is kiemelkednek a forgalom ban dolgozók, különösképpen a forgalmi szolgálattevők. Hermész Dezső és brigádja például eljutott odáig, hogy a személyszállító vonatok menetrendszerű közlekedtetésénél elérte a 99 százalékos pontosságot, a teherszállító vonatoknál pedig a 98 százalékot. Aki ismeri a vasút munkáját, némelykor igen nehéz munkakörül ményeinket, az tudja, mit jelent ez a teljesítmény...

— Vasutasnap alkalmával a legjobb dolgozókat meg szók ták jutalmazni. Az idén is így lesz ez?

— örömmel jelenthetem, hogy Pécs állomás dolgozói közül többet felterjesztettünk kormány kitüntetésre. Ezenkívül még igen sokan kapnak elismerő oklevelet, pénzjutalmat és néhányon soronkívüli előléptetésben is részesülnek. Aztán augusztus 9-én egész nap vigadnak a vasutasok — már, aki nem lesz szolgálatban, mert ilyen a vasutas életé, örülünk mi annak is, ha másoknak örömöt szerezhe- tünlk. Éppen ezért szép a foglalkozásunk.

László Lajos

Két hét Pécsett

Búvárokkal a Balaton mélyén

ítja a'-szémü'

J ágas kört

alkotnak a ladikok. Horgonyt vetünk. Nézek vissza arra Fenyves félé, aJhonnan indultunk, és arra gondolok, szörnyű lett volna idáig, a fanyódi hegy lábánál lévő sziklás fogóig evezni. Szerencse, hogy motorosok vontatták csónakkaravánunkat. Am még így -s verejtékben fürdik arcunk, pedig útközben állandóan pacs- kolta kezünk a Balaton hűs vázét;

Beereszkedem a vízbe és onnan figyelem a kör közepén ringatódzó csónakot. Utasai lemerüléshez készülődnek.

Az MHS pécsi szer vezetének könnyű bú vár szakosztálya tart ‘ bemutatót. A merülést persze hasznos munkával akarják összekötni: egyben

felkutatják a halászok hálóját tépő sziklás fogó rejtelmeit.

Felhúzzák a láb- uszonyt és eligazítják a búvár szemüveget. Aztán mennek vizet „ízlelni“. Mind a hárman. Elöl Vár- konyi Károly a szakosztályvezető, majd Rékay László és Fekete László. Úszkálnak, majd lemerülnek néhány pillanatra. Szoktatják ma gukat. A szívet és a tüdőt. Gyorsan mozognak. Az uszonyok sokat segítenek az úszásban. Visszamász nak a csónakba és kifújják magukat. Felcsatolják a búvár- készülékeket. Már amennyire ennek lehet nevezni a szénbányákban rég kiselejtezett Drüger-típu- sú 1924-beli bányamentő készülékeket.

A készülék miatt nem beszélhetnek,

kézzel jeleznek egymásnak:

— Merüléshez kész. n

Az előbbi sorrendben szállnak le. Mi a körben álló csónakokból figyeljük őket. Azaz hogy amennyit látni lehet belőlük: a víz színére felszökő lég- buborékok útját. Az oxigén két órára elegendő, de 10—15 percenként jönnek fel. Pihennek, aztán ismét le. A csónakban az orvos mellé ülök. Mert a búvárkodás a bátrak sportja, ami magyarán any- nytit jelenti: cseppet sem árt, ha orvos is van a közelben. Dr. Görgőnyi Ede mágo- csi körzeti orvos vállalkozott az útra. Érdekli a búvárkodás. Mint orvost, de úgy is, mint sportkedvelőt.

Kérdem tőle, mi a véleménye a könnyű búvárkodásról? Nem veszi le szemét a légbuborékokról miközben válaszol.

— Mint orvos is

állíthatom, hogy a legszebb és legjobb sport. Fiatal és erős szervezet kell hozzá.. Kitűnő szív, tüdő és idegrendszer, jő

szem, tájékozóképesség, és az, hogy a búvár még hírből sem ismerje a tériszonyt.

— És milyen veszély fenyeget?

— Ha fegyelmezetten végzik a merülést, betartják a szabályokat, mondhatnám semmilyen. Egyébként pedig a keszon-betegség. A

lég nyom ás vál tozás következtében.

— Milyen hőmérsékletnél merülhetnek?

— A testre a 12 Celsius fok még nem veszélyes, de a szabályok szerint csak

18 fokos hőmérsékletig szállhatnak le...

F

eljöttek mindhárman. Átúszom a csónakuk- hoz és kérem engedjenek leszállnd. Nehezen egyeznek bele. De erőszakoskodom és mondom, hogyan írjon az ember valamiről, ami nem személyes élménye..: És különben is olyan ez a búvárkodás, hogy a néző is kedvet kap hozzá, vágyat, de olyat, hogy azt már igazán szinte lehetetlen leküzdeni;

Várkonyi Károly adja át jól működő szerelékét. Felhúzom az uszonyokat, s felrakom a búvárszemüveget, amely légmentesen takarja a homlok és a száj köz ti részt: az orrt és a 6zemet. Próbaképp én is körbe úszom a csónakot. Érdekes az uszony. És furcsa. Csak a gyorsúszó lábtempókkal lehet dolgozni... Aztán hátamra kapcsolják a felszerelést. Majd 20 kiló. Oxigénpalack, légzsák. Fogom a gumicsövet, s a végén lévő, úgynevezett csutorát a számba illesztem.

Intenek, hogy várjak. Fekete és Rékay is felkészülnek. Addig a légzésemet igyekszem egyenletessé tenni. Hozzá kell szokni, hogy szájon keresztül kapok levegőt.

— Indulás.

Óvatosan ereszkedünk le a létrán. Érzem, mikor merül el teljesen a háton lévő készülék. Egyszerre megkönnyebbülök. Nem érzem a súlyt. Akaratlanul felnézek a ragyogó kék égre. Csak egy pillanatra. És gondolom, ezt1 minden első merülő megteszi. Aztán víz

A Pedagógiai Főiskolán befejeződött a tanév, de az épület mégsem üres. Itt kapott szállást a pécsi nyári szabad- egyetem 96 hallgatója. Két hétig övék az Pedagógiai Főiskola. Itt hallgatják az előadásokat, innen indulnak ismerkedni a várossal, a megyével és nem utolsó sorban itt pihennek, szórakoznak a résztvevők.

„általános továbbképzésen” vegyünk részt — határozza meg Tészárs Géza mindegyikük nevében ittlétük okát.

Sétálgatnak a szabadegyetem hallgatói a Pedagógiai Főiskola botanikus kertjében. Ki a családjával, ki egyedül néz szét a parkban.

Bakos Etelka és Zimonyi Emerika kart karba öltve an- dalognak az árnyas fák alatt.

mm 4**Smí

A főiskola botanikus kertjében.

Szabó Géza feleségével Békéscsabáról jött.

— Minden évben megyünk nyaralni különböző helyekre — mondja. — Ez nagyszerű alkalom volt részünkre, mert erre még nem jártunk.

Paluska Lajosné már járt egyszer Pécsett. S éppen ezért jött el ismét. Igaz, az is közrejátszott, hogy Debrecenben az újságban olvasott a nyári

Mintha már nagyon régi barátnők lennének, úgy beszélgetnek egymással. Pedig nem régi ismerősök. Etelka Sárvárról, Emerika Nagylengyelből jött és itt ismerték meg egymást. Barátságukhoz az is hozzájárult, hogy egy szobában kaptak szállást. Egyikük gyógy szerész technikus, a másik Sárváron fényképész. Jól érzik itt magukat. Nevetve mesélik,

borítja a-szémüveget és fejjel lefelé befúrom magam az áttetsző víztömegbe.

Sziklába ütközöm.

Figyelmeztettek ugyan a veszélyekre, de túlságosan gyorsan értem a fenékre. Uszonyokkal »emeddig sem tart leküzdeni a négyméteres mélységet.

Remekül lehet látni.

Síkos sziklák mere deznek. Mellettük ki sebb, nagyobb mélyedések. És lyukak. Alagútszerűek. Sok a rák. Fehér testük meglepően gyorsan halad. Most valami ijesztő nagy tömeget veszek észre. Fura mozdulatokkal libeg, úszkál. Tán 5—6 méterre lehet. Púpos víziszörny, vagy valami különleges halfajta? Nem tudom. Egymás közelébe érünk és most látom: az egyik búvár. Megismerem a fürdőruhá iáról. Fekete László. Kezében tőr villan és belevágja egy rákba. Aztán indul felfele.

Enyhe fülzúgást érzek. Kimerültem. Fel a felszínre. Elrúgom magam. Messze a csónak. És most már nehéz lélegzeni. Fújtat a tüdőm. Végre elérem a létrát. Mászok, de segíteni kell amint a lcészü- 'ék kibukkan a vízből. Nehéz, szörnyen súlyos a készülék.

Alig várom, hogy levegyék.

' I eülök a csónak

“ alján és lihegek. .Már feljöttek a ' *bbiek is. Kérdezik:

— Milyen érzés békaembernek lenni?

Nehezen jön ki a 'tó, de érzem, hogy

agyog az arcom, mikor mondom:

— Nagyszerű, Szántó István

Még a nap melege sem zavarja a sz abadtiri magyarázat hallgatóságát.

szabadegyetemről és nagyon megtetszett a program.

Keskenyfilm felvevővel a kezében filmezi társait Tészárs Géza, a Soproni Erdőmémöki Főiskola hallgatója. Filmszalagra kerülnek a csinos lányokkal együtt a soproni kollégák is. Vele együtt hatan jöttek a főiskoláról.

— A nyári szabadságunkat arra használjuk, hogy ezen az - —-------hog

y már az első nap eltéved“ telc a városban. Szívesen jöttek mind a ketten Ide. Remélik, hogy sok szép emlékkel és tudásban is gyarapodva térhetlek haza két hét múlva.

Reméljük, igazuk lesz, mert a TIT gondoskodik róla, hogu a szabadegyetem minden hallgatója jól érezze magát és kzl* lemes két hetet tölthessen itt.

H. I».

Új szénfűrész prototípusa készült el Komlón

A Komlói Szénbányászati Tröszt kongresszusi vállalásának műszakfejlesztési részében egy korszerű szénfűrész prototípusának elkészítése szerepel.

A szénfűrésznek alacsony nyomású sürített levegővel Is nagy teljesítménnyel működő motorját Meitzer Nándor és Lassú Béla mérnökök tervezték.

A szabadalmazott, csillag- rendszerű, dugattyús motor

előnye, hogy kicsiny, könnyű és ezért a szűk fejtésekben is jól szállítható, elhelyezhető. További szerkezeti változtatásokra került sor a széníűrész fogainak elhelyezésében.

A széníűrész prototípusát a komlói bányagépjavító a hé«- ten adta át kipróbálásra. A külszíni próba után a szénfűrészt — amelyet elsősorban a vékony szén telepek lefejtésére használnak — a komlói III-as aknán helyezik üzembe.

Gépállomások, állami gazdaságok!

. ES 12” (1070 mm) cséplőgéphez gyártásból visszamaradt minden fajta alkatrészek, pl* cséplődobok, csapágyak, csapágyfedelek, tengelyek, szíjtárcsák, nagyszelelők, tok- lászlolók, komplett gyűjtőasztalok, klsrázószekrények és egyéb faalkatrészek, utánrázók, szalmarázó ládáik, rugók, rugótartók, rosták és rostakeretek, vasalások és csavarok stb.

Félkész és készregyártott állapotban raktáról beszerezhetők

a Szállítóberendezések gyárában

(Budapest, III., Szentendrei út 217.)