Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-15 / 164. szám
í?59. július 15. i _______ NA PLÓ A pécsi bányákban már 61 brigád 725 tagja küzd a szocialista brigád cím elnyeréséért Amikor a Pécs környéki bányaüzemekben a párt márciusi határozatának megjelenését követő termelési tanácskozás sokat megtartották, a bányászok részéről többhelyütt felvetődött a gondolat: a kommunizmust építő szovjet mun kástk, mérnökök példája nyomán nálunk is létre kellene hozni a szocialista munka- brigádokat. Akkor még nem akadt olyan munkacsapat, amelynek tagjai vállalkozni mertek volna a szocialista muntkaibrigád cím elnyerésével járó feladatok megoldására. De ami késett, nem múlott. A gondolat ott motoszkált már a fejekben, s alig telt el néhány hét, megszületett az első elhatározás — elnyerjük a szocialista munkabrigád címet, teljesítjük az ezzel járó feltételeket: A példa másokat is tettekre sarkallt. Ma a Pécsi Szénbányászati Tröszt három bányakerületében 30 fejtési, 19 elővá- jásjj, 8 feltárási és 4 fenntar- táí. ' brigádjában 725-en küzdenek a szocialista brigád címért A brigádok 725 tagja közül 395 vájár, 330 pedig csillés. Közülük 44 párttag, 44 pedig a KISZ-szerveziet tagja; A brigádok vezetői a bányaüzemek legjobb szakmunkásaiból kerültek ki: Joggal merül fel a kérdés, mi volt az indítéka a szocialista brigádmozgalom ilyen gyors ütemű terjedésének, mivel magyarázható, hogy már 221 István-aknai, 215 pécsbá- nyai és 289 vasasa bányász vallja magáénak a szocialista brigádok tagjaira háruló kövei« élményeket? Aki a pécsi bányászokat ismeri, jól tudja, hogy mindig ott voltak az országépítő munka élvonalában. Csoda-e hát, hogy most, amikor arról van szó, gyorsabban kell előrehaladnunk, mert különben elmaradunk a baráti országok, a Szovjetunió gyors ütemű fejlődése mögött, a pécsi bányászok legjobbjai úgy érezték — nékik is többet kell nyújtsniok, jobban kell dol- gozniok, mint eddig tették. Megértették, hogy ha eredi ményesebben akarnak részt- venni a szocializmus építésében, magasabbra akarják emelni a szocialista munka- verseny zászlaját, úgy kell cselekedniük, mint azt a szovjet munkások legjobbjai, a szó cialista brigádok tagjai teszik. Vagyis szocialista módon kell dolgozniok és szocialista mó- ctop kell élniök; Szocialista módon dolgozni mást, többet, jelent az egyszerű munkavégzésnél. Aki szocialista módon dolgozik, az céltudatos tevékenységet fejt ki, tovább lát a személyes érdekeinél, az üzem, az egész népgazdaság érdekében is cse lekszik. S nemcsak a napi termelési feladatát teljesíti, hanem élen jár a szocialista munkafegyelem kialakításában, szívügye a műszaki fejlesztés, az újítások és fejlett munkamódszerek elterjesztése, segítője, támogatója a fiataloknak, a kevésbé képzett munkásoknak: A szocialista munkabrigád címért küzdő csapatok tagjainak tehát a lehető legtöbbet kell tenmiök az üzem előtt álló feladatok meg oldásáért, munkájúkban, magatartásukban mindenkor érvényesülnie kell a szocialista verseny alapelvének: „::. elvtársi segítség az elmaradottaknak az élenjárók részéről, hogy evvel általános emelkedést érjünk el,“ Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szocialista brigád címért küzdő csapatok tagjai tudnak szociai lista módon dolgozni, képesek Ígéretük valóraváltására. Munkájukat minden bányaüzemben élénk érdeklődés kíséri s példájuk követésre bűz dít. A lelkes eredményes munka, a termelési tervek rendszeres túlteljesítése, az előírt teljesítmények túlszárnyalása, a szén minőségének állandó javítása és a gazdaságosságra való törekvés a szocialista brigád címért küzdők vállalásának azonban csak egy részét képezi, ök ennél többre vállalkoztak. Arra is, hogy szocialista módon élnek. Nagyon érdekes, új vonása ez a szocialista versenynek, mivel a munkabrigádok eddigi tevékenységét főként a közösen végzett munka jellemezte, de kevésbé a szocialista együttélés más formája. A szocialista brigádoík jövendő tagjai éppen ezért arra is vállalkoztak, hogy egymás munkájának segítésén túl, segítik egymás szakmai, politikai fejlődését is, növelik az általános műveltségüket. Ennek formái szinte brigádonként mások, a lényeg azonban mindenütt ugyanaz: tanulni akarnak, hogy eredményesebben vehessenek részt az üzem életének irányításában, tájékozottabbak legyenek a társadalmunkat érintő kérdésekben, hogy kul- túráltabb, olvasottabb emberekké váljanak. A szocialista brigádok tagjainak, mozgalmuknak, ha céljaikat sikerül valóravál tanti, éppen az lesz a legnagyobb érdeme, hogy összekapcsolja, szorosabbá teszi a termelés, a tanulás, a művelődés közötti kapcsolatot és ezzel hatalmas lépéssel viszi előre munkásaink szocialista átformálásának ügyét. Kevés még a tapasztalat ah hoz, hogy megítéljük: a 61 brigádunkban meddig jutottak el e téren. Van azonban néhány olyan jelenség, amely arra mutait, hogy a szocialista brigád cím elnyeréséért küzdők munkáját még legtöbbször a termelési eredmények szemüvegén keresztül vizsgálják, ezt tartják fontosabbnak. Pedig ahhoz, hogy az említett brigádjaink valóban szocialista brigádokká váljanak, elsősorba arra kell őket megtanítani, hogyan kell szocialista módon élni, gondolkozni, viselkedni. S ez sok-sok türelmet, fáradságot követel a bányaüzemek pártszervezeteinek, társadalmi szervezeteinek és gazdasági vezetőinek a részéről. Az emberek tudatának átformálása hosszantartó folyamat, nagy türelmet, szívós nevelőmunkát igényel. Bizonyára lesz az említett brigádok tagjai között olyan is, akinél a tanulás, a látókör szélesítése, a magatartásban mutatkozó fogyatékosságok megszüntetése, nehézségekbe ütközik majd. Irántuk is bizalommal kell lenni, mert nagyon ritka ma már az, ha a kollektíva bizalma, segítsége nem hatásos. A szocialista brigád címért küzdő bányászok a vállalt feladatok végrehajtásának még csak a kezdetén tartanak. Számuk napról napra n§, munkájuk egyre eredményesebbé válik. A szocialista munkaversenynek ez az új hajtása azonban még nagyon gondos ápolásra szorul. Ahhoz, hogy életképessé, valóban eredményessé, korunk legértékesebb mozgalmává váljék, az üzemek párt és gazdasági vezetőinek is mindent el kell követniök, hogy a szocialista brigád címért küzdő bányászok elhatározásukat valóra- válthassák, a termeléshez, a tanuláshoz szükséges feltételek biztosítva legyenek számukra; Utat építettünk Szűrben Szűrt csak két hajszálerecs- ke köti össze a külvilággal. Két hepehupás, helyenként igen meredek és poros föld- utacska, amely ősszel sár-tengerré változik. Innen bizony nem lehetne körömcipőben Hi- mesházára gyalogolni. Nyáron por fedj az utat, télen pedig még a csizmát is meg-meghú- zogatja a dagadó sár. Nem is tudni mennyit keseregtek már a szüriek emiatt. Csak akkor derült fel az arcuk, amikor a tanács elhatározta, hogy megépítik a köves utat. Ez persze nem olyan egyszerű dolog. A Szűrtől Hí- mesházáig terjedő vagy két és fél kilométeres szakaszon „Ilyet még nem láttam! Teljesen ismeretlen emberek segítenek nekünk?“ A 75 éves Jung János bácsi az útépítőket figyeli az eperfa hűs árnyéka alól 16 200 köbméter földet kell megmozgatni társadalmi munkában. Több mint tizenhatezret és Szűr község lakossága — beleértve a csecsemőket és aggastyánokat is — alig haladja meg a hatszázat. 27 köbméter jutna egy személyre, s ha csak az erős munkabíró férfiakat számítjuk, több lenne száz köbméternél is. Nagyon sok! Megtelt a vontató teherkocsija, a fiatalok a töltésre hányják a földet No de nem sokáig főtt a szüriek feje, mert a mohácsi járási KISZ-bizottság felhívására a múlt vasárnap huszonöt mohácsi ifjúmunkás jelent meg a faluban, a legutóbbi vasárnapon pedig tizennyolc pécsi és tizenegy mohácsi fiatal fogta kezébe az ásó nyelét. A pécsiek mind bőrgyári ifjúmunkások voltak A Zetor vontatta teherkocsik és a szelíd lovacskák húzta kordélyok egymás után meg teltek, a vagy százméteres töltés (ennyi már elkészült) szemlátomást hízott. Huszonkilencen vagy 250 köbméter földet szállítottak a töltésre. Közben a községi tanács is ki akart, tenni magáért. Délben jó malacpörkölttel, délután pedig fasírozottal és friss töpörtyűvel kedveskedett a kiszeseknek és habzó sört adott mellé. Fét ötkor úgy búcsúztunk a szüriektől, mintha régi jó ismerősök volnánk. Alig indult, el a teherautó, felcsendült n dal a bőr gyári ifjúmunkások ajkán: Manoliss Glesoss szabadon bocsátását követelik a Hidasi Szénbánya dolgozói A Hidasi Szénbánya Vállalat dolgozói a napokban megtartott röpgyűlésükön egyhangúan tiltakoztak Manolisz Glezosz és társainak törvénytelen perbefogása és haditörvényszék elé való állítása ellen és az alábbi táviratot küldték a Görög Királyság kormányának: Mi, a Hidasi Szénbánya Vállalat fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozói tiltakozunk Manolisz Glezosz bíróság elé állítása ellen. Követeljük azonnali szabadlábra helyezését. A HIDASI SZÉNBÁNYA V. DOLGOZOL Az ifik munka után lemossák magukról a port és vidáman lubickolnak a közeli tóban — Egy, kettő, három, négy.:, tizenkettő, tizenhárom fodor van a szoknyámon.; «, így énekeltünk hazáig.- ' Magyar László >»»................. 26 mázsás ősziárpa-termés a bólyi Kossuth Tsz-ben A bólyi Kossuth Tsz — 22 más baranyai közös gazdasággal együtt — ebben az esztendőben ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját. 1949- ben 34 újonnan földhözjutta- tott dolgozó paraszt mintegy 300 holdon alakított szövetkezetét Bolyban. Szegényen kezd ték a iközös gazdálkodást: ólő- és holtvagyonulk értéke mindössze 55 000 forint volt. Az első aratás eredményeivel sem nagyon dicsekedhettek: búzából például 9 és fél mázsa, őszi árpáiból pedig 11 má«a termett egy-egy holdon. Jelenleg több mint kétszáz tag majdnem másfélezer hold Perzsel a nap gyöngyözik az emberek homloka, arca s a víz átüt az ingen. — Mi a nótája? — kérdik Vass Nándortól, az agronómus- tól a. kukoricában dolgozók. Az agronómus nézi az embereket, asszonyoloat, mintha tekintetével azt mondaná: „Találják ki!” És kitalálják. Az egyik asszony már kezdi is és utána a többiek, mert■ nóta nélkül innen senki sem mehet el. ,*4 cséplőgépnél vastagon öm- Wt a mag. Alája tartják a kezüket, vizsgálgatják: _ Jó a termés! — mondják eg ymásnak. — Ha őszi árpából, mag búzából is úgy túlteljesítjük a tervet, mint tavaszi árpából, akkor nem lesz hiba. _ Miért, mennyi tavaszi árpájuk termett? _ A betervezett négy vagon he lyett hat vagonnal. .Aratják a búzát. Két gépállomást aratógép, egy kombájn és a saját aratógépük fogyasztja a táblát. — A gépállomási gépekkel sok baj van, de a mienk az levág naponta 15—-16 holdat is. Ma is azt mondta a ml ze torosunk, a Szabó Karcsi, hogy ezt a 16 holdas táblát estig „megeszi”. Igaz, hogy sokat dCwozik, áe amióta arat, már több mint három és félezer terintot keresett..: Nem bánták meg A nagyharsányi Ságvári udvarán cséplőgép áll. A kom- bajnbúza tisztítására hozták és most javítják. Már dél is elmúlott, a zsákosok, a kiszolgáló személyzet türelmetlen: — Mikor kezdünk mar? — Majd, ha megjavítják! Kocsi fordul be az udvarra, A kocsis még le sem száll, máris mondják neki: — Vigyél ki hatvan üveg sört a mezőre! — Előbb le kellene jegelni! — mondja Illés Sándor és igazat adnak neki. Jó, hideg sör kell a mezőre. Bükki Sándor bácsi is berobog. Kocsival ment és gyalog jön, egy nagy tejeskannát hoz magával. A kombájntól jön. — Mór megint hegeszteni vittük az aratógép rúdját a kőbányába! — Melyikét? — A. gépállomásét! Szapulják a gépállomást és dicsérik a saját gépüket, ügy érzem, néha talán túloznak tó, mert maguk mondják: — A mi gépünknek hagytuk a legjobb területeket, az biztos 1 gépállomásét meg oda küldtük, ahol rosszabb. Ismerős emberek. Pendelyes korom óta itmsregi őket ét jól esik most látni: mint intézkednek a magv-k nagy gazdaságában és milyen összhangban, jó kedvvel dolgoznak. Persze, itt is vannak néhányan olyanok, akik egy-két napra kimaradnak a közös munkából, de ezeket maga a tagság bírja jobb belátásra. Hétfőn is kint a mezőn vették számba: ki jelent meg és ki nem, és a megjelentek úgy határoztak, aki nem jelent meg, azt meg kell büntetni. És meg is büntették őket, Hagy a forgalom « tsz udvarában. Munkából jövő emberek járnak ki-be, van aki zsákkal jön az árpa-előlegért és ilyenkor tájékozódik: menynyi munkaegysége van, menynyi búza-előlegre számíthat. Az udvarban találkozni olyanokkal is, akik még mindössze néhány hónapos tsz-ta- gok. Ezek közé tartozik Tóth József és felesége is. Hej, mennyit agitáltuk őket! Egy évvel ezelőtt ezt mondta Tóth Józsi bácsi: — Amíg egy permetes gatyám lesz, addig be nem lépek a közösbe. Most meg: — Megvagyunk, jól érzzük magunkat. Szűkszavú ember, de aki ért a nyelvén, az ebből is érthet. A f elesége már többet mond: — Kár, hogy nem előbb léptünk be. Tudja, olyan jól érzem én itt magam., hogy most már nem is tudnék otthon maradni, egyedül dolgozni a mezőn. Itt nótázunk, viccelődünk és egy-kettőre elmegy a nap. És mit mond a két új tagról az agronómus. — A legjobb tagjaink közé tartoznak, A Józsi már 146 munkaegységet teljesített, a felesége meg hetvenhatot, pedig lényegében csak április óta dolgoznak. Nem, bánták meg: havonta 5—600 forint előleget kapnak és mint mondják: az idén már nem kell venni a kenyeret és ami lényeges, könnyebb és kevesebb munkával, többre mennek. Nem bánták meg Tóthék, de nem bánta meg Illés Sándor, Molnár Sándorrá és a. többiek sem. Egy Skoda áll meg a tsz előtt. A Vetőmagfelügyelöség- től jöttek. — Milyen a burgonyátok? — Nagyon szép! — Ne, azt megnézzük! «= és elmagyaráztatják maguknak, merre van a burgonya föld. Mielőtt távoznának, ezt mondják: — Ha jó a burgonya, akkor nem jövünk vissza, Elmennek és Vass Nándor elmagyarázza: van nyolc hold Merkur burgonyájuk. Igaz, hogy nem szerződték le vetőmagnak, de ... Igen! Meghallották, hogy egyes helyeken nem sikerült, a vetőburgonyatermesztés, hát gondoltak egy nagyot és megvizsgáltatták táblájukat: ha alkalmas vetőmagnak, akkor ők szívesen leszerződik. — így közel negyvenezer forinttal többet kapunk érte és ez nem mindegy! —. mondja Vass Nándor. Nyílik az ajtó. Visszajöttek a burgonyások. — Nem jó? — Dehogy nem., csak néhány tövet ki kell venni, mert ez megfertőzi a többit is. — Holnap kiszedjük ezeket a töveket. A nieZÖn ÍS} ez irodában fe csorog az emberekről a veríték, akik csodák csodája most ezt mondják: — Jő lenne egy kis eső! Eső, hogy a betervezett negyvenöt forintnál is több legyen a munkaegység-részesedés « nagyharsányi Ságvári Termelőszövetkezetben. Ksaisi földön gazdálkodik a bólyi határban. 187 számosállatot — köztük 66 tehenet — ötvenhol- das gyümölcsöst, jól jövedelmező kertészetet, fűrészüzemet, tejfeldolgozót, két darálót, zetor-traktort és sok munkagépet mondhatnak sajátjuknak. A közös vagyon értéke körülbelül hétmillió forint lesz az idén. A mostani aratás valóságos ' betetőzése az évtizedes nagy fejlődésnek. Olyan terméseredményekkel dicsekedhet a jubiláló termelőszövetkezet, amelyek országos viszonylatban is kimagaslóak. Az őszi árpa például holdanként 19— 20 mázsát fizet, sőt egy har- mincholdas tábláról több mint 26 mázsát takarítottak be a kombájnok. A majdnem háromszáz holdas búzaföldjükön 15 mázsás holdankénti termésre számítanak. II Magyar Pen CÉ Háry IMI tkáránsk A Magyar Pen Club eddigi főtitkárát, Gereblyés Lászlót a Párizsi Magyar Intézet vezetőjévé nevezték ki: Gereblyés László új munkakörének átvételére Párizsba utazott. A megüresedett főtitkári tisztségre Kéry László irodalomtörténészt és kritikust választotta meg a Magyar Pen Club tetéző bizottsága: Magyar képzfimilvészeti kiállítás Tallinban Moszkva (MTI): Szombaton Tallinban, az Észt SZSZK fővárosában megnyílt a tavalyi moszkvai biennálén bemutatott képekből, szobrokból és grafikai alkotásokból összeállított magyar képzőművészeti kiál!> tó*
