Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-12 / 162. szám
2 NAPLÓ 1959. JÚLIUS 12. fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése ' (Folytatás az 1. oldalról.) gítő ütemben egyes új termékek típusainak bevezetése. A vállalatok egy része nem tett eleget kooperációs szállítási kötelezettségeinek és az egyes termékek gyártásának profili- rozása nem volt tervszerű. Az I. félévben az állami iparban az egy munkásra jutó termelés három százalékkal haladta meg az 1958. I. félévben elért szintet. (A Központi Bizottság márciusi határozata az év egészére öt százalékos termelékenységnövelést írt elő.) Mezőgazdaság 1959. első hónapjaiban jelentősen fellendült a termelőszövetkezeti mozgalom. A tavaszi munkák megindulásakor, március végén, amikor a termelőszövetkezetek éveleji szervezése lényegében már befejeződött, 4517 termelőszövetkezet volt az országban, 1010-zel több, mint az előző év végén. A termelőszöveükezetefcnek ekkor több mint félmillió tagja volt. A termelőszövetkezetek március 31-i (közös és háztáji) szántóterülete 3 378 000 kataszt rális hold volt, az ország ösz- szes szántóterületéneik 36.1 százaléka. Az egész szocialista szektor szántóterülete az ösz- szes szántóterület 50.3 százaléka volt. Sok esetben egy-egy község parasztsága csaknem teljes egészében belépett a termelőszövetkezetekbe: 1959. március végén 1.363 termelőszövetkezeti község volt az országban. A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődésével ösze- függésben, jelentősen megnövekedett a mezőgazdasági munkák gépesítése. A gépállomások 1959. I. .félévében közel 34 százalékkal több gépi munkát végeztek, mint az előző év azonos időszakában, ezenkívül 1959. évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére 26 százalékkal több gépi aratásra kötöttek szerződést, mint amennyi a gépállomások 1958. évi teljesítménye volt. A megnövekedett gépigények kielégítése céljából — a mezőgazda- sági gépgyártás fokozásán kívül — a múlt év első feléhez képest, jelentősen megnövelték számos mezőgazdasági gépfajta importját. A rendelkezésre álló gépállomány elosztása azonban nem elég egyenletes és ezért nem mindenütt elegendő, különösen a megnövekedett gépi aratási igények kielégítésére. 1959. I. félévében jelentős mértékben megnőtt a műtrágya-felhasználás. Ebben az időszakban a mezőgazdaság kereken 375 000 tonna műtrágyát kapott, százezer tonnával többet, mint az előző év azonos időszakában. Az egy ka- tasztrális hold szántóra jutó műtrágyafeihasználás a tavalyi I. félévi 29 kilogrammról 1959. első hat hónapjaiban csak nem negyven kilogrammra emelkedett. Az ez évi termésátlagok, az előzetes becslések szerint — meghaladják a múlt évi eredményeiket. Vágóállatokból — a vágósertés kivételével — az év első hat -hónapjában lényegesen többet vásároltak fel, mint egy évvel ezelőtt. Vágómarhából 22 százalékkal, vágóborjúból 31 százalékkal, baromfiból 62 százalékkal volt több a felvásárlás, mint 1958. I. félévében. A fontosabb állati termékek közül tejből 11 százalékkal és tojásból 11 százalékkal volt nagyobb az 1959. X. félévi felvásárlás, mint a múlt év azonos időszakában. A tavalyi kiemelkedő termés következtében borból ez év első felében közel 720 000 hektólitert vásároltak fel, 72 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt, K ül keresi* ed el em A külkereskedelmi forgalom 1959. I. félévben jelentős mér tékben megnőtt a múlt év azonos időszakához képest: a behozatal 17 százalékkal, a kivitel 14 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Áz átlagosnál nagyobb mér tékben nőtt a gépek és a mezőgazdasági termékek Importja, a gépimport emelkedése főleg egyes ipari beniházá- sokhoz szükséges gépek, néhány vasúti és közúti jármű, továbbá a mezőgazdasági gépek megnövelt behozatalával függ össze. Az 1959. I. félévi kivitelen belül — a múlt év azonos időszakához képest — közel másfélszeresére nőtt a finom- mechanikai és híradástechnikai cikkek exportja. A fontosabb . híradástechnikai termékek közül például - rádióműsor vevőből . 650 százalékkal többet, televíziós-műsorvevőből pedig körülbelül négyszer any- nyit exportáltunk, mint egy évvel ezelőtti Közle kedés A megnövekedett ipart termelés, külkereskedelmi és fel vásárlási tevékenység következtében a - közlekedés összes ágaiban, az I. félévben mintegy 12 százalékkal több árut szállítottak, mint 1958. azonos időszakában. A szállított utasok száma ugyanebben az időszakban mintegy nyolc százalékkal nőtt. A vasút árutonna kilométer teljesítménye 11 szá zalékkal volt több, mint 1958. I. félévében. A félév folyamán több mint 1500 vasúti teherkocsit, 24 darab mozdonyt, 80 darab személykocsit helyeztek üzembe. Az ország kü lönböző területein több fontos útépítési és javítási munkát kezdtek meg. Budapesten befejeződött több elsőrendű fontosságú útvonal korszerűsítése. A lakosság jövedelmei és vásárlásai Az egész lakosság pénzbevétele 1959. I. félévben 8 százalékkal volt több, mint a múlt év első felében. Ezen belül munkabérek és személyi jellegű kifizetések címén 9 százalékkal, felvásárlási kifize tések címén hat százalékkal nagyobb pénzösszeg került a lakossághoz, mint a múlt év azonos Időszakában. A pénzbevételek növekedése elsősorban a foglalkoztatottság növekedésével függött össze, de jelentősen növelték a lakosság pénzbevételeit az év eleje óta hozott olyan kormányintézkedések, mint a nyugdíjemelés, a pedagógusok - és az egészségügyi dolgozók fizetésének emelése, a családipótlék emelése.' A lakosság takarékbetét állománya a félév folyamán egymilliáird forinttal tovább növekedett és június 30-án meghaladta a 3.3 milliárd forintot. A pénzbevételek növekedéséhez hasonló mértékben nőtt a kiskereskedelem forgalma is. Az I. félévben a kiskereskedelmi eladás 28 milliárd forint volt. 8 százalékkal több, mint 1958. I. félévében. A kiskereskedelem I. féléves eladási tervét 4 százalékkal túlteljesítette. Az összes eladáson belül az állami kiskereskedelem forgalma 9 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelemé hét százalékkal volt nagyobb, mint 1958. I. félévében. Az egész kiskereskedelmi forgalom növekedésén belül az élelmiszerek bolti forgalma több mint 4 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerellátás a félév folyamán kielégítő volt. Elsősorban az élettanilag fontosabb élelmiszerek eladása növekedett, húsból, tejből, tojásból, zöldség- és gyümölcs- félékből lényegesen többet vásároltak, mint az előző évben. Május—június hónapokban a zöldség- és gyümlöcsfélék ára a boltokban és a piacokon is olcsóbb volt. mint 1958. azonos időszakában. 1959. I. félévében ruházati cikkekből mintegy 1Ó százalékkal többet vásárolt a lakos ság, mint a múlt év első felében. Különösen nagymérvű forgalomemelkedés volt március és április hónapokban, amikor a ruházati cikkek forgalma 26, illetve 14 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A vártnál nagyobb ruházati vásárlások következtében a tavaszi hónapokban a kereskedelem készletei átmenetileg csökkentek és egyes, leginkább keresett választékokból és minőségekből a kereskedelem időlegesen nem tudta kielégíteni a keresletet. Májusban és júniusban a ruházati nagykereskedelem lényegesen növelte az árubeszerzéseit és e cikkek nagyrészéből az ipart termelés is számottevően emelkedett. Az I. félév folyamán az építőanyagok és a tartós fogyasztási cikkek, köztük a televízió- és rádióműsorvevő-készü- lékek, a motorkerékpárok, a bútorok, stb. együttes forgalma 13 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A forgalom növekedéséhez hozzájárult az egyes tartós fogyasztási cikkekre bevezetett részletakció is. A vendéglátó vállalatok for galma 1958. I. félévdhes képest lényegében nem változott. A félév folyamán a vendéglátás és az üdültetés további fejlesztésére — különösen a Balaton partján — több új vendéglőt, éttermet, pavilont létesítettek. Népmozgalmi, egészségügyi és kulturális eredmények A népesség száma 1959. I. félévének folyamán körülbelül 25 000-nel nőtt. Ezen időszak alatt az ezer lakosra számított élveszületések száma tovább csökkent és ugyanakkor az 1000 lakosra számított halálozások száma — főként a tavaszi influenzajárvány ha tására — több volt, mint 1958. első felében. Ennek következtében a természetes szaporodás mértéke csökkent. A csecsemőhalandóság alacsonyabb volt,' mint a korábbi évékben. A félév folyamán tovább fejlődött az egészségügyi szervezet: a kórházi ágyak száma a félév végén meghaladta a hetvenezret, emelkedett a szak rendelési órák száma. Az 1. félévben — elsősorban a márciusi és áprilisi influenzajárvány következtében .— á táppénzes betegállományban lévők aránya átlagosan négy százalékkal volt több, mint 1958. I. félévében. Az 1958—1959. tanévben az általános iskolák VIII. évfolyamát 108 000 tanuló fejezte be. A következő tanévre 215 ezer első évfolyamos gyermek beiratkozása várható, 15 000- rel több, mint az elmúlt tanév elején. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatán több, mint 30 000-en tettek érettségi (képesítő) vizsgát és mintegy 5 300-an fejezték be egyetemi, főiskolai tanulmányaikat. Az 1959. évi ünnepi könyvhéten közel egymillió könyvet vásároltak, mintegy 16 millió forint értékben. Az eladott könyvek .száma 14 . százalékkal, értéke 10 százalékkal volt magasabb, mint a múlt évi könyvhéten. A filmszínházak száma egy év alatt több, mint 200-zal emelkedett. A mozilátogatók száma 1959. I. félévében megaladta a 67 millió főt. mintegy másfélmillióval több volt, mint . az előző év azonos időszakában. A televízió-előfizetők szárr> a félév folyamán mintegy 12 ezerrel, több mint 27 000-re emelkedett. Budapest, 1959. július hó 12. Központi Statisztikai Hivatal mnmi Megérkezett az első búza a pécsi villanymalomba Szombaton reggel megérkezett az első idei búzaszállítmány a pécsi villanymalomba. — A pellérdi Uj Barázda Tsz elnöke és tagjai hozták — újságolta Füzes Antal főmolnár. — Ma száz mázsát szállítanak be és ezután folyamatosan jön a többi búza is ... Az új búza várakozáson felüli minőségű. Füzes Antal főmolnár szerint 82 kg/hl fajsúlyú, 14.5 százalékos nedvességtartalmú, a szemek szépen fejlettek, egyformák és acélosak. ' — Pedig felkészültünk rá, hogy rosszabb, nedves búzákat kapunk — mondotta Füzes Antal. — De kellemesen csalódtunk. Reméljük, így járunk majd a többi, szállítmánnyal is. Á pécsi villanymalom szombaton éjszaka megkezdte az első idei gabona őrlését. □ ANKÉTOT rendeznék jú lius 25-én Szegeden, amelyen résztvesz a Pécsi városi KÖJÁL képviseletében dr. Karácsonyi Etelka epidermológus is. Az ankéton értékelik a folyamatos gyermekoltások szegedi és pécsi eredményeit, valamint megbeszélik a jövőbeni feladatokat. □ KÉTHETES szabadsága Pécsre érkezett Horn Artur professzor, a világhírű szarvas marhatenyésztő. — KI AKARTA kerülni kerékpárjával az eléugró nőt Önódi Gyula 29 éves, pécsúj- hegyi lakos, de ez nem sikerült, a nőt elütötte, ő maga az árokba zuhant. A mentők agyrázkódással és zúzódásokkal szállították a megyei kórházba. — LEESTEK motorjukról a Móré Fülöp utcában Kárpáti Lajos és felesége, mert neki hajtottak egy kavicsrakásnak. Kárpáti Lajos alkarja megsérült, míg feleségét agyrázkódással szállították klinikára. — 12 EZER liter szódát hordtak szét a szombati kánikulában a Szikvíz és Szeszipari Vállalat dolgozói. A vállalatnál már. két turnusban dolgoznak' a’Szódagyártók, hogy kielégíthessék a majdnem duplára növekedett keresletet. A vállalatnál nagymennyiségű üdítőitalt is készí tenek naponta. Ha a kereskedelem jobban szorgalmazná ezek forgalmát, üdítőitalokból is lényegesen több fogyna a jelenleginél. □ ' TELJESÍTETTÉK első félévi exporttervüket a So- piana Gépgyár dolgozói. A terv szerint hatvan vacuumos húskeverőt és hetven pacal- tisztító-gépet gyártottak. A gépeket folyamatosan szállítják. □ .MEGBESZÉLÉST tartottak az egészségügyi szakemberek a pécsi levegő szennyeződését előidéző üzemek vezetőivel és megbízottaival. A megbeszélésen résztvettek a városi tanács építési és közlekedési osztályának szakemberei is. Együttesen vitatták meg, melyek azok a legfontosabb teendők, amelyeknek elvégzése lényegesen csökkentené a város levegőjének szennyezettségét. □ ÚJABB kongresszusi felajánlásokat tettek a dohánygyár dolgozói, miután teljesítették első félémé vállalt kötelezettségeiket. Az újabb felajánlások értéke 67 ezer forint. Ezzel együtt 474 ezer forint értékű munka elvégzését vállalták terven felül egész évre a gyár dolgozói. — SVÉDORSZÁGI útjáról tartott érdekes előadást a Pécsi Állami Gazdaság szakembereinek a héten Izinger Pál, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának .helyettes vezetője. — JULIUS 14—2ß. között 25 kilós megrendelés esetén igyen házhoz szállítja a háziasszonyok kívánságára a kajszibarackot a Pécsi Állami Gazd. A megrendeléseket a 42-64-es telefonszámon veszik fel szóban, vagy írásban a gazdaság kis- piaci standjánál. A kajszi kilója 3 forint lesz. □ MEGKEZDTÉK a baromfifeldolgozó-gépek nullszériájának gyártását a So- píána Gépgyár II.- számú telepén. Amennyiben az első átvétel után nem emelnek kifogást a gépek minősége ellen, megkezdik az exportra való folyamatos gyártását, a Szovjetunió részére. ee/eoets bahianov 1036 ionná szenet termelt terven felül a pécsi tröszt július első tíz napjáé A pécsi bányászok a párt- kongresszus tiszteletére indított lelkes munkaversenyben hónapról hónapra kiemelkedő termelési eredményeket érnek, el. Vállalásukat — a terv 4 százalékos túlteljesítését — igyekeznek már a hónap első részében teljesíteni, hogy a hónap végén ne legyen szükség túlzott erőfeszítéseikre. Jú- 10-ig a pécsi bányászok 103 százalékra teljesítették havi esedékes tervüket s ezzel 1036 tonna szenet adtak terven felül. A kerületek közül a legszebb eredményt a vasas! bányászok érték el 108,1 százalékos tervteljesítéssel, de túlteljesítették vállalásukat a szabolcsi bányászok is, mivel az első dekád tervét 106,2 száza- '• Lakra teljesítették. (42) Mironov lerázta a port váll- lapjáról. Már harmadik napja ő az ezred parancsnoka. Három nappal ezelőtt a figyelőállásban mellette állt Joszipov ezredparancsnok. A dimtoes-dombos terepen német tankok manővereztek, hol felbukkantak, hol újra eltűntek. Joszipovnak kevés lövedéke volt, lövette a tankokat, s mivel nem látta a becsapódásokat idegeskedett. Mint ilyenkor szokta, ráingatta vállát, forgatta nyakát, mintha gimnasztyorkájának a nyaka fojtogatná. Mironov ismerte ezt a szokását. A közelben egy lövedék robbant. Joszipov dühösen ránézett, s ismét szeméhez illesztette a távcsövet. — Ördög tudja! Semmit sem látni! — Mironov előtt megvillant Joszipov sárga agyagos csizmatalpa. Az ezredparancsnok a golyózáporban a szomszéd magaslat, a gyalogsági ezred figyelőállása felé rohant. Már-már odaért, amikor egy német géppuska-sorozat lokasEáita» Két éve harcoltak együtt, Magyarországra kellett jönnie, hogy ilyen ostobán haljon meg. Különös véletlen folytán Mironov és Joszipov családja a kiürítés során ugyanabba a városba került. A két család összeismerkedett, és állandóan közölte egymással a híreket. Most majd meg kell írnia... Mironov várt még, hátha helyreáll á kapcsolat a hadosztállyal, majd halkan parancsot adott: — Minden üteg,;. — Min-den ü-teg!.-. -. —kiabáltak különböző hangon a telefonisták, egyik hangosabban, mint a másik. — :.. rendezkedjen be körvédelemre! — fejezte be Mironov, és a padlásra vezető lépcsőhöz indult. A hátára vetődő ferde fény megcsillant a kardszíján. Széles derékszíja és kardszíja új volt, még háború előtti, meggyszínű, és csillogó. A front mögötti raktár parancsnoka nem is olyan régen bonyolult cserék és kom binációk révén jutott, hozzá. és hozta magával. Amikor két héttel ezelőtt értekezletet tarI haékwztáiyparancsno'k, a többi ezredparancsnok úgy tett, mintha nem is látná Mironov és Joszipov meggyszínű karásziját és derékszíját; azután néhány raktárparancsnok kapott a fejére hanyagságáért. Mironov köpenye viszont ócska volt, kopott, színét vesztett. A raktárparancsnok előtt érthetetlen okból, a komiszár elvtárs, ahogy Mironovot nevezte, sehogy sem akart megválni tőle. Az ezredben a katonák többsége komiszámak nevezte Mironovot, talán azért, mert hosszú és bonyolult címe, „az ezredparancsnok politikai helyettese“ távolról sem adta vissza mindazt, amit a polgárháborús időkből származó, oly kedves és rövid szó. a „komiszár“ jelentett számukra. Igaz, hogy a raktárparancs nők nem érezte az ilyen finomságokat, neki másfajta szimata volt, mindig tudta, kit hogyan jobb szólítani. Sok szempár követte Mironovot, amíg recsegő csizmájában felfelé lépegetett a falépcsőn. S amikor eltűnt a padláson, a katonák megköny- nyebbülten mozogtak, cigarettát sodortak. Jóllehet a körvédelemre való berendezkedésre kiadott pa rancs azt jelentette, hogy ezzel az ő ezredük. az 1315-ös. a többi egység elvonulását fedezi,' a híradósok nem annyira a közelgő veszélyre, gomdoltakr miint inkább arra, hogy az összeköttetés éppen ilyenkor mondott csődöt. — Tessék, harcoljon az ember — szólalt meg a rádiós és együttérzést keresve kétségbeesetten körülnézett. — Náluk mondta fel a rádió a szolgálatot, de persze Ványfea a hibás, — Dühösen kiköpött. — Azt várod talán, hogy kitüntessenek érte? — kiáltotta az egyik telefonista, mire valamennyien nevettek. Csak Leontyevre, az lmokra, nem ragadt át az általános jókedv. Ellenkezőleg, mióta Mironov alezredes elment, még nyugtalanabb lett. A matematika mindig meggyőzően hatott rá. Leontyev, amikor valahogy megtudta, hogy a szomszédos hadosztály egyik ezredé, a hegyek közé szorítva, majdnem teljesen elpusztult, de három német ezredet felmorzsolt, mindenkinek lelkesen magyarázta: — Ez aztán igen: hármat egyért! Ha minden ezrediink így csinálná, már rég vége volna a háborúnak. Most azonban nem a szortv széd ezred, amelynek csak a számát tudják, hanem az övék juthat hasonló, dicső helyzetbe. S ennek a matematikáinak minden kényelmetlensége egyszerre feltárult Leontyev előtt. Elvégre mit ér az, hogy három német ott- ■ hagyta a fogát, ha ő maga !? elpusztul. (Folytatjuk.)
