Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-10 / 160. szám

1959. TÜLIUS 10.

NAPLÓ

s

A pártmunka és a műszaki műveltség

Az SZKP Központi Bizottságának 1959. június 20-i plénumán központi helyet foglalt el a valamennyi népgazdasági ág műszaki fejlesztésének kérdése, a munka termelékenységének további fokozása, ami biztosítja a Szovjetunió gazdaságának további előrehaladását, az anyagi termelés fejlődését.

Az új feladatok megoldása törvényszerűen megköveteli — állapította meg a plénum —, hogy a pártmunka is hatékonyabban segítse a termelés fejlődését. Hadd idézzük itt Hruscsov elvtársat: „Pártmunkánk akkor lesz eredményes, ha az szorosan kapcsolódik az élethez, ha konkrét és célratörő lesz. Nálunk a pártmunka a marxizmus—leninizmus forradalmi elméletére támaszkodik, amely megvilágítja az előre vivő utat. De elvtársak, világosan kell látnunk, hogy most, amikor az államhatalom a munkásosztály kezében van, amikor a párt az egész kom- 4 munista építést irányítja, azért, hogy megszilárdítsa ezt az elméletet az emberek tudatában, hogy erősítse államunkat: mindenképpen fejlesztenünk kell az anyagi termelést.

Ezért a termelés megszervezésének kérdése a jelenlegi szakaszban az egész ideológiai munkánk nagyobbik részét képezi.”

Nem mondhatjuk eS, hogy

hazánkban ma ugyanazok a közvetlen feladatok állnak a párt és a kommunisták előtt, mint a Szovjetunióban. De viszont igaz az, hogy a kommunizmust építő Szovjetunió jelene a mi jövőnk, éppen ezért az SZKP Központi Bizottsága plénumán elhangzottak segítséget nyújtanak ne- f künk, mintegy mutatják az irányt, amely felé haladunk és jelzik, hogy milyen feladatokkal kell majd — nem is olyan beláthatatlanul hosszú idő múlva —* nekünk is megbirkóznunk;

A műszaki haladás, a technika tökéletesítése, a termelés állandó bővítése egész munkánknak már jelenleg is egyik legelső és legfontosabb célja. Az ötéves terv során a technika, a termelés fejlesztése bizonyára még inkább előtérbe kerül, hiszen ez a szocialista fejlődésünk egyik legfontosabb követélménye;

Ebből következik, hogy a kommunistáknak nálunk is nagy figyelmet kell fordítani a műszaki haladásra, a termelés bővítésének kérdéseire, a termelékenység emelésének problémáira; Mégpedig úgy,

5» hogy nemcsak figyelni és regisztrálni kell az eredményeket, hanem aktív, cselekvő módon elősegíteni a termelés színvonalának emelkedését. Ez pedig nem könnyű dolog, hanem nagyon is bonyolult és nehéz. Megköveteli, hogy a kommunisták ismerjék meg és sajátítsák el a legfejlettebb, a leghaladóbb technikát — a kétkézi munkások éppúgy, mint a vezetők — ismerjék a termelés szervezésének kérdéseit, hogy konkrét és hatékony segítséget tudjanak nyújtani.

Mert miről is van sző? Arról, hogy a kommunistákra vár az a feladat, hogy segítsék az új. a réginél termelékenyebb módszerek terjedését, ösztönözzenek az új eljárások beveze- j * tésére, harcoljanak a maradi- ság ellen. És itt nem csupán az úgynevezett „nagy dolgokra” kell gondolni. Itt nemcsak arról van szó, hogy legkiválóbb tervezőinknek és az ipar felső vezetésében dolgozóknak kell ismemiök a legfejlettebb technikát és a legújabb vívmányokat, hanem mondhatjuk: mindenkinek. Az új technikáért, a technika tökéletesítéséért folyó munka nemcsak a fel6Ő vezetés ügye, mégcsak nem is a gyári vezetőségeké, hanem a műhelyeké, a műhelyekben dolgozó kommunistáké is. A képzett munkások nagyban elő tudják segíteni a technika fejlődését a műhelyekben is. Ne gondoljunk csak másra, mint az újításokra, ^ésszerűsítésekre, amelyek nem egyszer eredményeztek már

* eredményeket ésfl.

szolgálták már eddig is a technika fejlődését;

De ahhoz, hogy akár egy műhely keretein belül is hasznos segítséget tudjunk nyújtani feltétlenül rendelkeznünk kell bizonyos fokú technikai, műszaki műveltséggel. Ha nem többel, annyival, hogy jól ismerjük a szakmánkat, kiváló minőségű munkát tudjunk végezni, mert hiszen csak ott beszélhetünk a technika fejlesztéséről, ahol megvan a megfelelő munkásgárda, emberek, akik könnyen megtanulják az új gépek kezelését és az új módszerek alkalmazását Nem lehet egy percig sem vitás, hogy a termelés ilyen módon való segítését is pártunk elsősorban saját tagjaitól várhatja és várja el;

A műszaki műveltség bizonyos fokának megszerzése tehát a kommunisták számára igen fontos feladat Enélkül nem lehet hatékony a pártszervezeteknek a termelést segítő munkája, nem lehet megfelelő a termelékenység emeléséért folyó miunka — és az egyes kommunisták sem állhatják meg helyüket példamutatóan a mindennapi munkában;

Több kommunista munkás dolgozik üzemeinkben, aki a szakmájának megfelelő technikum esti tagozatán tanul. Az ilyen módon tanuló elvtársakat példaképpen lehet állítani valamennyi kommunista elé. Hiszen ők komoly szakismereteket szerezve igen nagy segítséget tudnak majd nyújtani a műszaki színvonal emeléséhez; Csak helyeselni lehetne, ha mind több pártszervezet buzdítaná tagjait arra, hogy végezzék ej a szakmájuknak megfelelő technikumot, esti, vagy levelező tagozaton

Arra nehéz lenne pontos receptet adni, milyen módon lehet megoldaná adott üzemben vagy bányában —, de még ide számíthatjuk a szocialista mezőgazdaság nagyüzemeit is

——1 általában a dolgozók, de tömegei;

különösen a kommunisták műszaki képzettségének emelését. A formákat és módszereket könnyebb is adott helyen, az élet, a sajátos viszonyok ismeretében meghatározni. De az nem lehet vitás senki előtt, hogy feladataink nagyok. Hiszen nemcsak bizonyos fejlődést kell felmutatnunk, hanem fel kell zárkóznunk a legfejlettebb technikával rendelkező szocialista országok mellé. Tehát a mi fejlődésünk nem lehet semmiképpen mérsékeltebb, hanem csak gyorsabb, hiszen pótolni valónk is van;

A Szovjetunióban már kibontakozóban van egy újtípusú ipari forradalom. — És ez egyre inkább terjed valameny- nyi szocialista országban. — Eddig nem ismert teljesítményű gépek, automata gépsorok és üzemek munkábaállításával új technika váltja fel a régit. Forradalmian új módszerek gyökereznek meg az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt, amelyek eddig nem ismert bőségben biztosítják majd az emberek szükségleteinek kielégítését és bizonyítják be a szocialista társadalmi rend fölényét, túlszárnyalva a legfejlettebb kapitalista ország termelését, technikai műszaki színvonalát:

Az SZKP XXI; kongresszusának egyik igen fontos megállapítása volt az, hogy a szocialista tábor országai együtt lépik majd át a kommunizmus küszöbét Nos erre a lépésre nekünk is készülnünk kell. ügy is, hogy előbb nagyot lépünk előre a műszaki ismereteink szélesítése, gyarapítása, az új technika megismerése útján.- Úgy, hogy a gyárak gépei mellett dolgozó munkások, a gépállomások traktoristái, egyszóval a munkástömegek közül minél előbb és minél nagyobb számban nevelődjenek ki a technikusi képzettségnek megfelelő tudással rendelkező szakmunkások

80—90 mázsás paprikatermés

Fél évszázaddal ezelőtt, ami kor a Drávát szabályozták, egyes helyeken új mederbe te relték a folyót. így maradt szárazon nagy terület Baranya megye déli részén, a siklósi és a sellyeí járásban is. Az egykori Dráva-meder humuszos talaja kiváló termőföld és az elmúlt évtizedekben — főleg Old és Matty környékén — virágzó kertészetek alakultak ki. A téli—tavaszi hónapokban a Dráva menti falvak sorra szövetkezeti községekké alakultak, és így ma már tsz-ta- gok folytatják a hagyományos zöldségtermelést a kiszáradt folyómederben.

Az idei esős, meleg időjárás igen kedvezett a táj legfőbb kerti növényének: a paprikának. Az itteni — úgynevezett oldi tájfajta — paprika nemcsak arról nevezetes, hogy kitűnő termést ad, hanem egész Baranyában itt érik meg legkorábban, s így keresett zöldáru a pécsi és a komlói piacokon, boltokban is. E hét elején megkezdődött a paprikaszüret a Dráva menti közös kertészetekben és naponta mintegy négy—ötezer darabot szállítanak már a mecseki ipar vidék lakosságának; A jövő héten nagy tételekben is megindul a paprikaszállítás. A szá mítások szerint egy-egy holdról átlag 80—90 mázsa paprikát szedhetnek le, ami igen jó termésnek számít. Az itt kertészkedő termelőszövetkezetek — így például a mattyi Jó- szerencsét*', az oldi Béke, a zádori Dézsa Tsz — több százezer forintos jövedelemre számítanak az idei zöldségből, legfőképpen paprikából.--------*%■«

Hű

ek maradtak a hivatáshoz

A képesítő vizsga vészesen közeledett és a 6zentlőrinci Mezőgazdasági Technikum vég zős diákjai még mindig tanakodtak. — És utána hová, merre? . .. Melyik hely lenne a legjobb? A választék nagy volt. A döntésben a diákoknak az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának vezetői is segítettek. Hajas elvtárs az igazgatóság megbízásából egy teljes napot töltött a diákok között. A meglévőkön kívül még egy sereg új lehetőséggel ismertette meg őket és megszabott határidőt adott nekik, hogy az alatt döntsenek. A lehetőségek széles skálájához mérten a legkülönfélébb területeket választották az ifjú technikus-jelöltek de egy dologban megegyezett a választásuk, két leány kivételével, valamennyien a mező gazdaságban helyezkedtek el.

A június 28-án megtartott képesítő-vizsgán a végző osztály felülmúlta önmagát. Ne- ményi Ernő igazgató 1951 óta nem emlékszik ilyen ragyogó vizsgaeredményeikre. A 28-as létszámból négy kitűnő, három jeles, hét jórendű lett és így együtt ez az osztály felét jelentik Mikor megkérdeztük Neményi Ernőt, hogy véleménye szerint mi az oka ennek a kiugró eredménynek, röviden és pedagógus-nyelven így válaszolt: — Jó „anyag“ volt ez az osztály, és én még a közepes tanulókat sem féltem az élettől,

Azután Neményi Ernő még azt is elmondta, hogy hosszú idő óta ez a végzős osztály volt az, melynek csaknem valamennyi tanulója a mezőgazdaságot választotta életihi....................

Bu

dapestre érkezett a Francia-Szovjet Baráti Társaság küldöttsége

Az MSZBT meghívására csütörtökön kéthetes magyar- országi tartózkodásra Budapestre érkezett a Francia— Szovjet Baráti Társaság küldöttsége: Jean Cazalbou egyetemi tanár, a társaság főtitkára és Harris Puisaes gimnáziumi tanár, a társaság titkára. A vendégeket a ferihegyi repülőtéren BöHöni György egyetemi tanár, az MSZBT országos elnökségének tagja, Demeter Sándor, az MSZBT titkára, valamint az MSZBT több vezető munkatársa fogadta;

vatásul. Nóhányan már alsós korukban eljegyezték magukat a hivatással. Télen tsz- elnökképző tanfolyam volt a technikumban. A palotabozso- ki tsz elnöke a negyedéves Kőrőssy Antalt már akkor kiszemelte, s vizsga után a fiú mintha hazamenne, olyan öröm mel ment Palotabozsokra. De az állami gazdaságok is sók tanulót előre kikértek. Hármat elvitt a bsremendi állami gazdaság, két technikuslány a bólyi gazdaság baromfitelepéhez került. Az Állatforgalmi Vállalat három fiatalt kért felvásárlónak, először persze felügyelet mellett, kisebb felelősséggel végzik majd a munkát, de az 1100 forintos kezdő fizetés nem lebecsülendő egy technikus-gyakornoknál. Néhányan mezőgazdasági szakmunkásnak mentek állami gazdaságokba. Ez ugyan fizikai munkakör, de speciális, és szakmai felkészültséget kíván; Legtöbb gazdaságban folynak kísérletek a növénytermelésben és állattenyésztésben egyaránt. Az ilyen kísérleti munkák végzéséhez a technikusok kiválóan alkalmasak. A fiatalok éltek is az alkalommal és nem rettentek vissza egy kis fizikai munkátólj És ami igen örvendetes még ennél az osztálynál, tizenkét tanuló ■— majdnem az osztály fele — tovább tanul. Hét diák a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiára készül, három biológiai tanárnak, és egy-egy me zőgazdasági gépészmérnöknek, illetve kémikusnak. Persze a felvételi, vizsgák döntik el véglegesein az egyetemi felvételt, de a technikum tanárai ettől sem féltik őket.

Ha esetleg akad valaki közülük, okit nem vesznek fél, az visszajön Szenitíőrinc- re =- mondja mosolyogva Neményi Ernő. A technikumban ugyanis őszre Tej termelési Szakiskola indul, ami a középiskola ötödik évének felel meg és a tejszakmára specializálja a hallgatót,

(Rxté.)

Hármam, ütünk az oldalkocsis motorkerékpáron és zö~ työgünk a Dömörkaputól a Kisrét felé vezető gidres- gödrös erdei úton. Schanczl Antal elvtárs a városi munkásőrség parancsnoka vezeti a motort, mögötte munkásőri egyenruhába öltözve Miklós Gyula elvtárs, István-aknai vájár ül. Kisrétre megyünk, a ceglédi járási úttörőparancsnokság táborozási helyére. De mi közük lehet a pécsi munkásőröknek az úttörőkhöz? Van, mégpedig nem is kevés. Tábort építenek részükre, segítenek a berendezés megszerzésében, szervezik ellátásukat:,}

Kisrét. A tisztás szélén és az erdőben a kisebb és nagyobb sátrak körül pirosnyak- kendős úttörők játszanak, nevetésük messzire hallatszik. Több mint másfélszáz — ceglédi járásbeli — úttörő tölti | itt nyári vakációját, ők az ~ első csoport, utánuk még négy

turnus jön, ugyancsak a ceglédi járásból. 10—10 napot tartózkodnak itt. Egész évi szorgos munkájuk eredménye ez a tábor. A hulladékgyűjtésből, papírgyűjtésből, az iskolai takarékbélyeg vásárlásából összegyűjtött pénz jelentős összeggel szerepel a tábor gazdasági alapjában“,

Beszélgetünk a tábor vezetőivel. Ők is, a gyerekek is kitűnően érzik magukat. Aztán elmesélnek olyan történeteket, amelyeknek hallatára nem kell szégyenkezniük a pécsieknek. Elmondják, hogy ami kor megérkeztek, esett az eső, az erdei utak teherautóval bizony eléggé járhatatlanok voltak. El is akadták, se előre, se hátra. A kocsin a tábor-berendezés, élelem. . De a segítség nem késett. Az erdőgazdaság azonnal küldött egy Weappont. Köszönik a segítséget, jókor jött. Nem fogynak ki a köszönésekből. A húsipari vállalat, a tejipari vállalat,

A dömörkapui

végállomáshoz érkeztek a lkáról megjött úttörők

komlói kirándult sütőipari vállalat mind-mind a legelőzékenyebbek hozzájuk. Mindenütt ,soron ÍdvüV‘ rakják meg áruval a kocsijukat. A sütőipari vállalat nap mint nap csaknem egészen a táborig szállítja a kenyeret. Pedig nem könnyű a sokszor sáros, csúszós erdei utakon gépkocsi val közlekedni. Mondják, hogy az egyik gépkocsivezető, amikor megtudta, hogy hova kell a rakományt szállítania először megdöbbent, aztán... aztán behajtott.

— Az apámnak nem vittem volna be, de hát most gyerekekről, úttörőkről volt szó mondta, amikor szerencsése* visszaérkezett.

Egy kis úttörő sündörög körülöttünk. Megszólítom. Sírkő Lászlónak hívják.

— Az én papám is munkásőr — mondja.

Hogy érzed magad Laci?

— Jól, csak sokat ittam a forrásból és most egy kicsit fáj a torkom.

— Uttörődolog tus, igaz?

— Az ám, — mondja s máris szalad a többiek közé.

ínycsiklandozó gulyás illatát hozza felénk a szél a tábor konyhája felől. Fői a vacsora. Van még fél óránk vacsoraidőig, körülnézünk a táborban, bekukkantunk a sátrakba. Van itt minden, ami az úttörő életét vidámmá teszi. Ugró pálya^ futópálya, kosárlabda, röplabda. Gazdag a tábori prog ram. Versenyt rendeznek a „tábor legjobb futója“, „legjobb ugrója“ címért. Kirándulnak a városba, Tettyére, ismerkednek Péccsel. De elmennek „távolabb vidékekre is“. Az egyik csoport éppen most jött meg Komlóról. ,

A sátrak előterét mindenütt kicsinosították. Az egyik előtt mohából és fehér kis kövekből kirakva ez áll: Előre, 108G sz. Petőfi S. Úttörőcsapat. Egy másik sátorhoz lépünk.

— Ebbe a sátorba most ne tessék benézni, mert most jöt„Hegyen-v ölgyön zakatol a vo nai..Vidám játék a kisréti

táborban

tünk haza és Hcstt-,-., e=a kérlelnek bennünket a lányok. —■ Negyed óra múlva már rend lesz — fogadkoznak. Na jó, akkor menjünk tovább;;«

Vacsorához sorakoznak. Megkínálnak minket is. Kanalazzuk az ízletes gulyást. Valóban jól főznek, a konyha személyzete ^b&bori parancsban“ már dicséretben is ró- szesült. ■

■— Én még egy kis repetát is .kérek, mert kell az erő, éjjel őrségben leszek — magyarázza nevetve az egyik fiú. őrségben? Az ám a komoly dolog. Mesélik, hogy a minap a táborral turistaként üdülő egyik tanár elkalandozottS“ az erdőben s amikor vissza akart jönni az őr megállította. A jelszót kérdezte. Igen ám, de a tanár bácsi nem tudta a jelszót, így hát alkudozni kezdett.

— Hát engedj be fiam, hiszen ismersz engem.

A kis úttörő csak gondolkodott, gondolkodott, aztán nagykomolyan megszólalt:

— Hát most az egyszer nem bánom, de máskor elő ne forduljon, hogy nem tudja a jelszót! — mondta és „szabad“-ot intett...

Míg a sátrak előtt a fűre ülve vacsoráznak az úttörők, addig a munkásőrök „haditervet" készítenek. S nem is akár milyent! Ax egyik éjjel „Ria*

dó“ lesz A Idszisták ellopják majd a kondérokat, s elrejtik az erdőben. Most beszélik meg a tábor vezetőségével a játékot. A riadónak meglepetésszerűnek kell lenni, s tervszerűen kell a „tetteseket“ is megtalálni. Hej, lesz itt valamelyik éjjel nagy ribillió..,

Vége a vacsorának, tábor* tűzhöz gyülekeznek a gyerekek. Esti szürkület terpeszkedik a táborra, amikor meggyújtják a tüzet. Lángol, pattog a fa, megvilágítja a kíváncsi gyerekarcokat. Mert most mind nagy érdeklődéssel figyelik Miklós Gyula elvtársat, aki közéjük lép és mesélni kezd. „Nem mese ez gyermek“ ■— való igaz, amit Miklós elvtárs mond. A pécsi bányászok régi életéről, munkásmozgalmakról, az elnyomatás éveiről beszél. Arról, hogy ő 14 éves korában már a bányánál dolgozott s még álmában sem mert gondolni arra,

hagy vakációra menjen

__Itt,

ez

en a helyen jöttek össze a munkások, itt beszélték meg bérharcaikat, szervezték a sztrájkokat. -.

Pattog a szikra, nyaldos a láng a magasba. Messze világít ez a tűz...

Ismét felberreg a motorkerékpár. Már távol járunk, de még halljuk az úttörők énekét.;. „Vagyunk az ifjú gárdai

Garay