Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-09 / 159. szám

NAPLÓ

1959. JÜLIUS &

Gyors tarlóhántás - a jövő évi termés alapja

Ezekben a napokban kétségtelenül a legfontosabb mező- gazdasági munka az aratásinak a lehető legkisebb szemveszteséggel történő minél gyorsabb befejezése, a termés betakarítása, majd elcséplése.

Az aratási munkák mellett azonban meg kell oldani egy másik fontos nyári munkát — a tarlóhántást — amellyel a jövő évi termés alapjait tudjuk lerakni.

Igen sok irodalom, MT-ha- tározat, FM-rendelet megállapította és a legtöbb haladó- gazda magáénak vallja a tarlóhántás elvégzésének szükségességét, mégsem folyik az aratással egy időben a tarlóhántás olyan mértékben, amilyen mértékben azt az ésszerűség megkívánná és -az időjárás ezt lehetővé tlszi.

De miért fontos a tarlóhántásnak aratással történő egyidejű elvégzése?

A legfontosabb célja, hogy a gabonával együtt fejlődött gyomok kihullott magvait sekélyen aláfordítsuk, azokat m'el^bbi kikelésre kényszerít- sük és egy következő szántással azokat ■ elpusztítsuk. Az aratás után közvetlenül — különösen ebben az évben — a tataiban mindig van annyi ned vesség, amennyi a gyommag- vak csírázásához szükséges. A gabona annyira beárnyékolja a talait, hogy annak teljes kiszáradása a nagy meleg ellenére sem következik be. Természetesen ha a tarlóhántást nem az aratással egyidőben végezzük, ez a beámyékolás megszűnik, az addig elnyomott gyomnövények gyors fejlődésnek indulnak. így a talaj- felület, a közvetlen párolgás, valamint a még sekélyen gyökerező apró gyomok gyors fejlődése következtében kiszárad,

A gyomirtás mellett másik fontos célja a tarlóhántásnak a talaj nedvességének megőrzése. A gazdán múlik az. hogy a bőséges csapadék mennyiséget, amj az első félévben megyénkben lehullott, megőrizze és már a jövő évi kultúrnövények részére hasznosítsa. — A tarlóhántással a talaj felső részén egy szigetelő réteget képezzünk, amely réteg bár maga kiszárad, azonban meggátolja az alatta lévő talajréteg nedvességének elpárolgását. Ugyanis ez a felső, 4—5 cm-re porhanyított réteg levegővel telítve van és így megakadályozza, hogy az alatta lévő talajrétegek túlságosan felmelegedjenek. Ezzel csökken a párának — tehát a nedvességnek — talajból való elillanása.

A talaj-nedvesség megőrzésén, a gyomirtáson kívül jelentős szerepe van a tarlóhántásnak: a talajbaktériumok tevékenységének meggyorsulásé ban, az egyéb növényi és állati kártevők eilend védekezésben, a későbbi talajmunkák megkönnyítésében stb.

Nem lehet közömbös a termelőszövetkezeteknek elsősorban az önköltség csökkentése szempontjából sem, a tarlóhántás időben való elvégzése. Az aratással egyidőben történő talajmunka könnyebben, kisebb erővel, kevesebb üzemanyaggal végezhető el. Az aratás után egy-két nappal már 5—20 százalékkal csökken a talajnedvesség tartalma, amivel arányosan a talajművelő eszközre gyakorolt ellenállása 2—4-szeresre emelkedik. Eme' kediik tehát a munkaköltség, de emelkedik az üzemanyagfogyasztás is. Továbbkésleltetve a tarlóhántással már olyan nagyfokú lehet a talaj ellenállása, hogy annak elmunká- lása egyszerű tárcsával, ekével nem lesz jól elvégezhető, gyűrűshengereket, vagy egyéb rögtörőket kell használni, ami nagy mértékben megdrágítja a tarlóhántág költségét, vagyis növeli az önköltséget.

A tarlóhántás elmulasztása a későbbem szántások szempontjából is jelentős. Menynyivel könnyebb azokon a földeken a mélyszántási, vagy más szántási munka, ahol a tarlóhántást időben elvégezték, ezt legjobban a gyakorlati emberek és elsősorban a traktoristák tudják megmondani. Az olyan őszi szántásnál, ahol tarlóhántást nem végeztek, mintegy 65 százalékkal több üzemanyagot fogyasztanak az erőgépek és a szántás minősége is rosszabb lesz.

Fontos követelmény a tarló- hántásnál a mélység betartáSzénbánya a Tilág tetején

Á Csinghaj—Tibet országút mentén, 5000 méterrel a tenger színe felett, szenet bányásznak. Régebben azt hitték, hogy a Csinghaj-Tibet fennsíkon egyáltalán nincs szén. Jellemző, hogy a helyi tibeti lakosság szókincsében a „szén” szó ismeretlen. Tüzelőnek a jaktrágyát használták.

A bányát 1955-ben fedezték fel. A tervek szerint idén már 35 000 tonna szénnel látja el a környező iparvállalatokat, amelyek az utóbbi időben gomba módra szaporodtak a .szénmező környékén.

A bányában 107 munkás dolgozik, akik már megszokták a légköri viszonyokat, hozzáedződtek a környezethez. A bányászok különleges munkaruhát — prémmel bélelt kabátokat, nadrágokat, bőrcsizmákat, stb — kapnak.

A bánya vezetősége gondoskodik a bányászok egészség- ügyi ellátásáról, kulturált szórakoztatásáról. Megjegyezhetjük, hogy a világ tetején lévő szénbánya dolgozói magasabb bért kaipnak másutt dolgozó bányásztársaiknál.

SzakuotiU ÜZENETEK

K. O. SASD: Leveléből kitűnik, hogy ügyében a tanács illetékes osztálya határozatüag intézkedett. Az nem állapítható meg, hogy a sérelmes határozatot megjellebbez- te-e vagy sem. Konkrét esetről lévén szó, választ csak a helyzet pontos Ismerete alapján tudnánk adni, a leírtak erre nem elégségesek.

„előfizető” jeligére közöljük, hogy kérdésével a területileg Illetékes kerületi lakásügyi hivatalhoz kell fordulnia, ahol a szükséges felvilágosításokat és Intézkedéseket ügyében megteszik.

A. 1. VILLANY: „Ledolgozott > év után kaphatok-e résznyugdíjat?” — kérdi levelében.

Az 1958, évi 40. sz. törvényerejű rendelet 8. §-a értelmében rokkantsági résznyugdijat legalább tíz évi szolgálati idő megszerzése után kaphat valaki. Kivételes nyugellátás megállapítása iránt mindenekelőtt a területileg illetékes alközpont nyugdíj csoportjához kell fordulni és'az a szükséges eljárást lefolytatja.

H. PALNÉ es S. I.ŐR1N CNF. panaszával kapcsolatban az Állami Gazdaságok Főigazgatósága Baranya megyei Igazgatóság vezetője az alábbiakat válaszolta:

„ff. Pálné és társa a Pécsi Állami Gazdasággal meghatározott területű szőlő megmunkálására ,'kö- 0tU szerződési, mint ilyenek időszaki dolgozónak minősülnek. A fennálló miniszteri utasítás szerint illetményföldet csak az állami gazdaság éves, állandó dolgozói kaphatnak az egyéb feltételek fennforgása esetén, időszakiak nem.

A munkakönyv kiadása a gazdaság részéről nem volt törvény- sértő. A határozott időre, illetve

a meghatározott munkára szóló szerződés ugyanis a Munka Törvénykönyve 34. § (l) bekezdése

szerint a határozott idő elteltével, illetőleg a meghatározott munka befejezésével automatikusan megszűnik még akkor Is. ha a munkaviszony felmondással történő megszüntetését tiltó körülmények valamelyike egyébként fennáll (pl. terhesség).

A nyereségrészesedésnek felosztását a gazdaság vezetőségének és szakszervezeti bizottságának javaslata alapján a gazdaság üzemi tanácsa hagyta jóvá. A felosztásnál figyelembe lett véve az a körülmény, hogy melyik dolgozó mennyi idő óta dolgozik a gazdaságnál és munkájával mennyiben lärmt hozzá az éves eredményekhez, a szőlőnél pedig az előző években végzett munkát is mérlegelte az üzemi tanácskozás. Az üzemi tanács határozóin ellen a 39/1957 (AG. Ért. 40.) ACF. sz. utasítás 8. pontja szerint fellebbezésnek, vagy más_ jogorvoslati lehotő- sé^ntk helye nincs.”

sa. A gyommakvak legnagyobb része apró és ha 8 cm-nél mélyebben takarjuk azokat alá, ezen a nyáron már nem csíráznak ki, elfeküsznek a talajban és csak egy későbbem szántással kerülnek újra a felszínre, esetleg már akkor, amikor ezután a munka után mindjárt vetés is következik. Ez pedig azt jelenti, hogy mesterségesen gondoskodtunk arról, hogy a vetéseink gyommal fertőzöttek legyenek. Igen „jó példa” volt erre az idei nedves csapadékos esztendő amikor a talajban elfekvő gyommagvak mind kikeltek és sok nehéz órát okoztak, sőt még sok helyen ma is okoznak termelőszövetkezeteinkben, de az egyéni gazdaságokban is, a kapálási munkák idején. — Ezért a tarlóhánjást lehetőleg sekélyen, 4—6 cm- re kell végezni.

A tarlóhántásnak nagyüzemekben az eszköze elsősorban a tárcsa, diszktiller. Mégis az a tapasztalatunk, hogy a termelőiszövetkezetek leginkább továbbra is csak ekével végzik a tarlóhántás munkáját. Természetesen a magas tarlóval vágott kombájnaratott területeken, valamint elgazosodott földeken, elsősorban ekével lehet jó munkát végezni. Azon ban az aratógépek, vagy a kézi aratás után semmi nem indokolja az eke használatát. Sokan úgy gondolják, hogy azért nem hántatnak tárcsával tarlót, mert a tárcsa a tarlómaradványokat nem takarja be. A tarlóhántásnak nem lényege a tarlók lebukta- tása, azt majd egy következő szántással le lehet V>rgatni a jó tarlóhántás következtében kikelt gyomokkal együtt. Az idegenkedésnek oka az is, hogy sok esetben nem jól állítják be a tárcsákat, pedig úgy az egysoros, mint a kétsoros tárcsákat élesebb szögre állítva és megfelelő helyen és jól megterhelve, jó munkát lehet azokkal végezni. — De előnye a tárcsának az is, hogy naponta 3—4-szer akkora területet lehet elvégezni, mint az ekével, így a rendelkezésre álló erőgépekkel a tarlóhántást a cséplésd munkák beindulásáig be lehet fejezni.

A tárcsa teljes egészében tel jesíti a tarlóhántás célját és amellett kát. holdankmt 19—38 Ft-al '(régi, vagy újonnan alakult tsz-eket figyelembe véve' olcsóbb, mint az ekével történő tarlóhántás. Ez azt jelenti, hogy a Baranya megyei termelőszövetkezetek, a kombájnnal aratott területeket kivéve, a tárcsára bízva a tarlóhántást, több mint félmillió forint megtakarítást érhetnek el.

Fontos és kiegészítő munkája a tarlóhántásnak az utána történő hengerezés. Ezt a munkát előszeretettel elhagyják termelőszövetkezeteink. Pedig abból a célból, hogy a talajnedvesség tartalmát jobban megőrizzük és ezzel a humuszképződést tökéletesebbé, vagy a gyom és kultúrmagvak kikelését gyorsabbá tegyük, a lebuktatott tarlón egy apró- morzsás talajréteget állítsunk elő és azt fenntartsuk, a megbántott tarlókat mindjárt, vagy kapcsoltan, vágy külön munkában meg is kell hengerez- ni.

Termelőszövetkezeteink figyelmét felhívom arra, hogy az aratást kiegészítő munkafolyamatok gyors elvégzésével — az aratás utáni azonnali ge- reblyézéssel, a kombájnszalmák egyidejű lehúzásával, a kereszteknek egyenes sorokba való rakásával — segítsék elő hogy a gépállomások traktoristái a tarlóhántási munkákat az aratással egyidejűleg, a cséplésd munkák tömegesebb beindulásáig mindenütt el tud ják végezni.

Baracs József, megyei főagronómus

mm

□ LABORATÖRIUMOT épí tenek gabona és őrlemények vizsgálatára a Malomipari Vállalat központi telepén. A

laboratórium, melynek építése és felszerelése köze] 100 ezer forintot Igényel — előreláthatólag egy héten belül elkészül és megkezdi működését.

— AUGUSZTUS közepéig

befejezik az építkezést a Tisztaság Szappan és Mosóporgyár pécsi telephelyén, utána pedig megkezdik a gépi berendezésele szerelését. A telepien több. mint egy vagon áztatószert gyártottak és csomagoltak be naponta. Egy új hűtőhenger- prés üzembehelyezésével több nrnt kétszeresére emelkedik a kapacitás.

— TIZENHAT Ipari tanuló szabadult fel a múlt héten a Pécsi Fodrászipari Vállalatnál. A fiatal segédek az egyes, hármas és tízes számú üzletekben már dolgoznak.

— KÖZVETVE vesznek részt az exporttermelésben az Ag- rárla Keményítőgyár dolgozói: amíg két testvérvállalatuk szörpöt készít exportra, ők keményítőt gyártanak azok helyett. Az Agráriából őt vagon dextrint exportáltak júniusban Csehszlováklába.

□ „BARANYAI KÖNYVTÁROS” címmel a közelövő- ben megjelenik egy szakmai kiadvány, melynek első száma a megye könyvtárhelyzetéről ad részletes beszámolót és cikk sorozatban foglalkozik a művelődéspolitikai irányelvek megoldásából adódó könyvtári feladatokkal. A „Baranyai könyvtáros" negyedévénként jelenik meg.

□ 114 SZÁZALÉKRA teljesítették az elmúlt negyedév tervét a Pécsi Fodrászipari Vállalatnál. Ezzel az eredménnyel ismét elérték a kiváló vállalat szintet. A vállalat dolgozói remélik, hogy ismét megkapják az élüzem címet. Ez esetben negyedszer érné őket a kitüntetés.

— KERÉKPÁRJÁVAL elesett és súlyosan megsérült Kustos Margit, toronyi kislány. A baleset figyelmetlenségből adódott.

— BEFEJEZIK a Kolozsvár utcai lakóházépítkezéseknél a

6—7—8-as épületek külső gázhálózatának építését. Ezekben az épületekben rövidesen felszerelik a gázmérőket is.

□ TELJESÍTETTÉK kongresszusi felajánlásaikat a sörgyár dolgozói: az I. félévben több, mint négyezer hektoliter sört gyártottak terven felül és a tavalyihoz képiest jóval több palacksört készítettek. A tervtúlteljesítéssel gyártott sörmennyiségnek több mint felét palackozva hozták forgalomba.

□ MÁR szállítják a szerződésileg nevelt csirkét a Baromfifeldolgozó Vállalatnak a baranyai termelőszövetkezetek. Ma, csütörtökön öt mázsa baromfit szállítanak Pécsre a bicsérdi tsz-bői, július 13-án pedig a mágocsi termelőszövetkezet indít útnak egy 1600 darabos csirke szállítmányt. A csirkéket Kaposváron dolgozzák fel, részben exportcélokra, részben hazai fogyasztásra. A Baromfifeldolgozó Vállalat megkezdi a pécsi üzletek vágót baromfival való folyamatos ellátását.

Életveszélyes kerítés

Sajnálatos, és mindamellett bosszantó esetnek lettem áldozata az elmúlt napiokban.

A Széchenyi téren villamosra szálltam, abból az elgondolásból kiindulva, hogy haMűszerkiállítás

lesz 1959. július 10-től július

15-ig a Hazafias Népfront nagytermében, (Pécs, Janus Pannonius u. 11.), naponta 10 órától 19 óráig.

A kiállításon bemutatásra kerülnek a hazai és külföldi műszergyártás legújabb termékei, többek között modem hőtechnikai, híradástechnikai és nukleáris készülékek. A kiállítást 1959. július 10-én 18

órakor nyitja meg Papp János, az MSZMP megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztály vezetője.

A Bartók Klubban a kiállítás idején a következő előadá sokat hallhatjuk: Július 10- én, pénteken 19 órai kezdettel: Hőtechnikai műszerek. Előadó: Hargittai Emil (HOKI). Július 13-án, hétfőn 19 órai kezdettel: Híradástechnikai műszerek. Előadó: Uzsoki Miklós (Beloiannisz Híradás- technikai Gyár). Július 14-én, kedden 19 órai kezdettel: Nukleáris műszerek. Előadó: Kőhegyi Ferenc (Műszer- és Inodagépértékesítő V.).

zamegyek a Szigeti út 30-ba. Útirányom azt hiszem ismeretes minden pécsi előtt, miszerint a Sallai úti kitérőnél lévő bontás, vagy építés alatt, (nem tudni, hogy a kettő közül melyik művelet folyik Itt) lévő ház mellett halad el a villamos. Ezen a számomra emlékezetes napion is „elhaladt” a villamos a jelzett ház előtt (bár áramszünet lett volna).

A baj azzal kezdődött, hogy a zsúfolt villamos peronján álltam és a nagy tumultusban a zakóm „mellőzve a forgalmi szabályokat” — a megengedettnél jobban kilógott az úttestre. Ennék az lett a következménye, hogy megakadt az építkezési?) elkerítő deszkában. Még az a szerencse, hogy csak a zakóm ment tönkre, dómagam pedig megúsztam ezt a másként is alakulható furcsa balesetet. Az is kiderült, hogy nem az én esetem az első, amely igazolja a kerítés életveszélyes elhelyezését.

No, persze tudom én azt, hogy az egyetlen helyes megöl dás ebben az esetben csak az lehetne, ha az építők befejeznék végre ezt az időtlen idők óta húzódó keserves építkezést, amelyet szerény becslésem szerint régesrég el kellett volna már felejtenünk. Vagy talán az a cél, hogy minél több embernek az enyémhez hasonló emléket biztosítsanak?

Minden esetre bízom abban, hogy a vállalat végtére is megúnja majd ezt a lázas tevékenységnek tűnő semmittevést és a sok bosszamkodás helyett, végre örömet is szerez azzal, hogy felépíti a jelzett házat és eltünteti a veszélyes akadályokat.

Varga Géza, technikus

aei&oSft BAtflAUfOp

(40)

Ugyanebben az időben, az egyik házban összegyűltek a város déli peremét, védő alegységek tisztjei. A verandán hiányoztak az ablaküvegek, a piadiót és a nyárról ittmaradt fonott bútort befújta a hó. Az öt szobából egy maradt épen, fehér ajtaja közvetlenül az utcára nyílt, ezért erősen húzott a hideg a lábakra a tönkrement küszöb felől.

Köpenyben, sapkával, oldalukon táskával valamennyien az asztal fölé hajoltak. Gur- kin százados zászlóaljporancs- nok, egy keskeny vállú fekete, igen szigorú tekintetű ember, vékony, nlkotinos ujjával a térképre mutatott. Helyzetjelentést adott, és amikor fejé1 felemelte a térképről, parancsnokié hangon megkérdezte:

— Megértették?

Annál Is szigorúbban kérdezte, mert lényegében ő maga sem igazodott el a helyzeten.

Az asztal végén elnyújtózkodva egy másik ütegparanesnek foglalt helyet, magas, fekete, felül vörös bársonnyal bevont kaukázusi kucsmában, jól szabott lovassági . köpenyben. Egyik- lábát a másikra vetette, s igyekezett a csizmá ja orrára ültetni a mécsesből lehulló fénysugarat; ironikusan mosolygott és időnként a két hadnagyra pillantott. Ezek a többiektől, külön, egyenes tartással ültek egy vaságy sodronyán, zavartan eszegették paradicsomos halkonzervüket, egymás után merítve kanalukat a bádogdobozba. Az üteg- piarancsnok pillantására mfhd- annyiszor szégyenlősen maguk alá húzták a lábukat s abbahagyták az evést. Az egyik tüzér volt. a másik gyalogos. Nemrég kerültek ki a tiszti iskoláról, a tartalékból küldték ide őket. Ugylátszik, együtt étkeztek, a fejadagjukat is közösen Vételezték. Belicsenkó valahogy kedvteléssel nézte őket, s a helyzetjelentést hallgatva minduntalan akaratlanul ráiuk pillantott.

— Nos jó, ütegpiarancsnok, mindez rendben lenne, de

van-e lőszered? — és Gurkin ravaszul körülnézett, leste a hatást. A feketekucsmás ütegparancsnokot nem kérdezte: az már az „ő embere” volt.

— Valamicske akad — mondta Belicsenlko; tapasztalatból tudta, hogy nem jó elárulni a készleteket.

— Ismerlek én benneteket, tüzéreket — fenyegette meg Belicsenkót a magasabb beosztású tiszt bizalmaskodásával. — Ideadnak segítségül, csak lőni nincs mivel.

Az apró termetű Gurkin ebben a pillanatban nagynak, mindenható főnöknek érezte magát, sőt ilyen pózt is vett fel. Belicsenkó ismerte a gyalogsági parancsnokok szokásait: saját tüzérségüket kímélik, a hozzájuk beosztottakkal viszont, míg náluk vannak — bármilyen kaliberűéit is —, igyekeznek minden lyukat betömni, alaposan kihasználni, úgyis visszaveszik őket. Az ilyen parancsnoknak lehetetlen megmagyarázni, hogy közepes tüzérséggel géppuskát elhallgattatni annyi, mint ágyúvá? verebekre lőni. Minden magyarázatra csak annyit válaszolnak: „Mi az, hogy nem lehet? Tüzelj!”

És Belicsenkó csak mosolygott.

•— Mondd százados, hozzád kü’díék ezeket a hadnagyokat?

Gurkin hanyagul megfordult a »zekén. —

— Ezeket? Hozzám.

A hadnagyok abbahagyták az evést, és Belicsenkóra néztek. Érezték, hogy szimpatizál . velük.

— Egy szakaszparancsnokom hiányzik ... „Három nappal ezelőtt elesett” — akarta hozzátenni, de a hadnagyokra pillantva meggondolta magát.

— Jó helyen mondod ezt. Tudod, hány szakaszparancsnokom maradt? Még az aknavetőknél is szakaszvezető a parancsnak. — És szigorúan a hadnagyok felé fordult. — Induljatok a századotokhoz.

A két hadnagy gyorsan, zajtalanul felállt és rá sem nézve senkire, elhagyta a szobát.

Amikor Belicsenkó visszatért ütegéhez, újra meglátta őket. A sötétben egy behavazott pádon, kenyérzsákjukat csomagolták össze.

— Fogd csak — mondta a tüzér, a gyalogos felé nyújtva a konzervdobozt, bizonyára az utolsó —, te a gyalogsághoz mész.

— No és ha a gyalogsághoz? Akkor is vedd el csak te. •

Meglátva a közeledő Beii- csenkót, zavarba jöttek, mintha valami szégyenletes dolgon kapta volna rajta őket, s várakozva, sután topogtak. Beli- csenko szótlanul ment el me’* lettük. T"dta, mire gondolták mit éreztek.

(Folytwt*ukJ