Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-08 / 158. szám
193» JÜLIUS 8. NAPLÓ 5 Milyen pályára készülnek ^ Mii tudnak az úttörőmozgalomról f Járnak-e templomba * Mit olvasnak Válaszolnak a beremendi iskolások kalandos ifjúsági könyvek kerültek ki győztesen: Veme (Kétévi vakáció, Sándor Mátyás, Dél csillaga, 80 nap alatt Művelődési otthon vagy kocsma? Hat évvel ezelőtt a volt kocsmahelyiséget művelődési otthonná alakították át Szu- limán község dolgozói. Az ál„Rádióankét“ lesz Pécsett A tanév befejeztével a járási művelődési osztály javaslatára általános politikai-világnézeti felmérést végeztünk a beremendi iskolából kikerülő VIII. osztályos tanulók között. Képet szerettünk volna kapni arról, hogy milyen erkölcsi-politikai elvekkel, világnézeti elgondolással lépnek végző növendékeink a felnőttek világába. Az írásbeli felmérésben öt kérdésre kellett válaszolni, méghozzá a fokozottabb őszinteség érdekében névtelenül, így a kapott válaszok megközelítik a tényleges helyzetet és éppen ezért nagyon sok hasznos tanulságot rejtenek magukban. Az iskola és az osztály általános képéhez hozzátartozik az is, hogy a beremendi általános iskola 424 tanulójával a megye legnagyobbjai közé tartozik. A felmérésben részt vevő 31 nyolcadikos évvégi tanulmányi átlageredménye 3,29, a megyei és járási átlag felett van. A tanulók közül 19 leány és 12 fiú volt, 61,2 százaléka munkás, 32,2 százaléka paraszt és 6,4 százaléka alkalmazott származású. Az első kérdés a pályaválasztással kapcsolatos volt. A válaszokból kiderül, hogy ipari pályára és gyári munkásnak tizen készülnek. Ezen belül is a „legdivatosabb” szakma a villany- és motor- szerelés; ez általában országos jelenség. Pedagógusnak hét tanuló készül. E magas szám nemcsak a fokozódó állami és társadalmi megbecsülés hatása, hanem egyúttal az úttörőmozgalom jótékony szerepe is. A nagyobb tanulók, mint őrsvezetők a kisebbekkel való foglalkozás sotán megismerték és megszerették a nevelést, mint élethivatást is. Egyéb szellemi pályára három tanutó készül, ketten ápolónők szeretnének lenni. A mezőgazdaságban négyen kívánnak elhelyezkedni. Ez az alacsony szám szintén országos tünet, s azt mutatja, hogy ezen a téren még fokozottabb nevelésre van szükség. Háztartásban 4 tanuló marad egyelőre, s csupán egy tanuló alapoz arra, hogy a szülei fogják eltartani. A fizikai munka megbecsülése ma már általános jelenség, senki sem érzi megalázónak az ilyen pályaválasztást; „ ... a gyárból is mehetek később tovább tanulni::;” írja egyikük. A második kérdésben az úttörőmozgalom jelentőségéről, eredményeiről és hibáiról kellett véleményt mondani. Az osztály 67,7 százaléka úttörő, s közülük a mozgalom jelentőségét a játékban, szórakozásban látja 5; a tanulás mellett állt ki 4; a kirándulást és táborozást 4; a közös munkára, művelt viselkedésre, beHétfőn kezdődött Pécsett a Nevelők Házában a fotószak- körveze tő-képző tanfolyam. Nagy László kezdeményezésére az országban először rendeznek ilyen tanfolyamot. A résztvevők az egyheti idő alatt megtanulják a fényképezés alapismereteit, technikáját. Elméleti és gyakorlati téren is elsajátítják a fotózáshoz szükséges tudnivalókat. A megye sok községéből jöttek ide. legnagyobbrészt pedagógusok. Húszán hallgatják az előadást. Legtöbbjük már fényképezett, de olyan is akad köztük, akinek még nem volt gép a kezében. Köves Mária például méig sosem próbálta meg. De ha innen visszamegy Majsra, ahol tanít, első dolga lesz a KISZ- szervezeten belül megalakítani a foioszakkört. Természetesen ö vezeti, hiszen azért jött ide. hogy megtanulja, nemcsak a fotózást, hanem a szakkör irányítását is. Tóth Istvánnak is a fotókör létrehozása a célja. Ö már régi amatőrnek számít Lováizhe t ényben. Az egyhetes tanfolyamon a Mecseki Fotoklub előadóin kívül a fotózás országo'ihírű szak emberei is bejelentették részvételüket. Bencze Pál a FOTO csületre nevelést 7 úttörő tartja a mozgalom lényegének. A többi válasz szerint a mozgalom „hasznos elfoglaltságot ad”, „megismerjük a régi időket”, „előkészülünk a KISZ- re”, „erősítjük a szocialista társadalmat”. A hiányosságok közül legtöbben azt sérelmezik, hogy a vezetők nem mernek bízni eléggé az úttörők erejében, felelősségérzetében. Nagyobb öntevékenységet igényel a megkérdezettek 36,4 százaléka. Az elfoglaltságok túlzását 26 százalék tartja lényeges hiányosságnak, már csak azért i3, mert így a szülők sem szívesen engedik el őket hazulról. Speciális helyi problémaként azt kifogásolja 60 százalék, hogy a csapat- vezető csak az őrsök megkérdezése után vállaljon selyemhernyótenyésztést, s az így kapott pénzből részesedjenek azok is, akik a munkát végzik, ne csak a táborba menők. Ebből az a tapasztalat, hogy a legkisebb kérdésben sem szabad figyelmen kívül hagyni a gyerekek igazságérzetét, mert az fiatal korban is létezik, sőt néha még élesebben is, mint a felnőtteknél. Az egész úttörőmozgalmat csak egy tanuló veti el teljes egészében. A harmadik kérdésben arra kellett válaszolni, hogy ki jár rendszeresen templomba és miért. Rendszeres templomba járó a tanulók 16,1 százaléka. Az indokolások azt mutatják, hogy itt sem mindig a vallásos vakbuzgóság a döntő, hanem' az, hogy „szüleim erre neveltek és erre köteleznek”, „másképp nem kapok ebédet otthon”, „kíváncsi vagyok rá”. Teljesen hiányzott a lelki szomjúságérzet, vagy hasonló valláserkölcsi indokok. Nem jár templomba 29,1 százalék, s ezt is különböző magyarázatok kísérik: „pusztán lakom, messze a templom”, „mással vagyok elfoglalva”, vagy csak egyszerűen „nem szeretek”, az ateista nevelés eredményeképpen „nem hiszek a papoknak”. A nagy többség azonban rendszertelenül látogatja a miséket, 54,8 százalék. Az ő nevelésükben 6aját indokaikat is sikeresen lehet felhasználni: „ha jó sportesemény van, vágj’ matiné, inkább oda megyek (16 százalék!), „unalmamban, ha nincs más”. Nyilvánvaló tehát a teendő: jó matinéműsorokat kell összeállítani, sport- versenyeket, bemutatókat, kirándulásokat kell szervezni, s nem utolsó sorban a szülőket kell átnevelni, hogy megszűnjön az otthon és az iskola káros kettős hatása. A negyedik kérdésben a legutóbb olvasott könyveket kellett felsorolni. Itt a kötelező jellegű művek mellett (A kőszívű ember fiai, Egri csillagok, Bánk bán) a c. lap főszerkesztője tart előadást a hallgatóknak. Vadas Ernő is vállalta egy önálló előadás megtartását. Az elméleti oktatáson kívül gyakorlatilag is megismerkednek a résztvevők a fotózás fortélyaival. Három laboratórium áll rendelkezésükre. Tapasztalat- cserére is van bőven alkalmuk. Hétfőn már a bánya fotókörnél tették látogatást. A KISZ- szakkömél is tartanak tapasztalatcserét. Fotoséták rendezése is szerepel a tervben. Reggel nyolc órától este hatig két-kétórás előadások, foglalkozások keretiben képezik ki a leendő fotoezakkör-vezető- ket. — Az egész rendezvénynek az a célja — mondja Nagy László, — hogy a megyében átfogó fotoköri hálózatot alakítsunk ki. Az önkéntes, de nem az öncélú fotózás ezáltal a népműveiéit munkában sokat segíthet. Mér ez a tanfolyam Is az 1960-as felszabadulási évre készülés jegyében került megrendezésre. — tette hozzá, A tanfolyam eredményeiről még nem beszélhetünk, hiszen csak most indult, ‘de azt már megállapíthatjuk, hogy a toeadejnényezés sikerrel járt. a Föld körül), Defoe (Robinson), Stevenson (Emberrablók, Kincses sziget). Az örökifjú Pál-utcai fiúk és a Légy jó mindhalálig mellett a modern leány- és fantasztikus regények jelzik az új idők térhódítását. Különösen örvendetes, hogy az októberi ellenforradalmat bemutató és a szocialista ifjúsági regények az olvasmányok jelentős részét teszik ki (Berkesi: Októberi vihar és Vihar után; Práter utca; Szívet cserélni; Ketten hiányoznak). A szovjet irodalmat Gorkij, Solohov, Azsajev és Makarenko képviselik. A legnagyobb eredmény, hogy ifjúságunk olvasmányai közül eltűntek a ponyvaregények, mert mindössze kettő akadt a felsorolásban. Az utolsó kérdésben arra kellett válaszolni, hogy ki milyen újságot olvas rendszeresen. Erre különösen kiváncsiak voltunk, mert sokan szeretik azt mondogatni, hogy a mai fiatalságot semmi sem érdekli, főleg pedig a politika nem. A válaszok egészen mást mutatnak, mert egyetlen olyan akad csak az osztályban, aki egyáltalán nem olvas sajtói. Ezzel szemben 44 százalék rendszeresen, 33 százalék pedig kevésbé rendszeresen olvas valamilyen napilapot, ifjúsági, kulturális vagy technikai folyóiratot. A sajtótermékek között első helyen a Népszabadság és Dunántúli Napló áll 14—14 olvasóval, ezt követi a Nők Lapja, Magyar Ifjúság, Pajtás, Élet és Tudomány és a többiek. Szemmel látható tehát, hogy a tanuló- ifjúság már általános iskolákban sem közömbös a világ dolgaival szemben, a nevelők is bátrabban építhetnek politikai ismereteikre. íme, ilyen képet mutat égj’ átlagos baranyai iskola! A szépítés nélkül közölt válaszokban jóval több a pozitív vonás, mint a kiábrándító. Az eredmények mellett sok olyan hiányosságot is feltár, meljmek kijavításáért a nevelők és az egész társadalom közös felelősséget kell érezzen, s e felelősség végső eredménye a művelt, szocialista világnézetű magyar ifjúság lesz. Keszthelyi László tanár. 1908. június 30-án Közép- Szibériában, a Jenlszejtől Ir- kutzkig és Bodajbóig húzódó hatalmas terület lakói kora reggel egy tűzgolyót láttak délkelet-északnyugat irányban repülni.. Greenwichi idő szerint pontosan 0 óra 10 perc 7 másodperckor a napnál is fényesebb tűzgolyó a sziklás Tunguszka felett felrobbant. A szemtanúk állítása szerint először fényjelenségek tűntek fel, majd a repülő test hirtelen tüz-oszloppá változott, ezután robbanást lehetett hallani, ami sokszor megismétlődött és utána erős dörgéssé változott. Rögtön a robbanás után borzalmas erejű vihar támadt, leszaggatta a háztetőket és vízoszlop tört fel a taj- ga földjéből. A robbanás okozta léglökések körüljárták az egész földgolyót. Londonban és Potsdamban is észlelték őket. Azonfelül a katasztrófát követő három napon Európa és Észak-Afrika fölött 89 kilométer magasságban világító felhőket láttak, ezek fényénél éjjel, még apróbetűs újságot is lehetett olvasni. „Sürgönypózna-erdő“ 1927-ben, 19 évvel a katasztrófa után érkezett a helyszínre L. A. Kulik szovjet meteorkutató. Expedíciójának egyik tagja, I. P. Ljutcsetkan nevű evanka (így hívták valamikor a tunguzokat) Így mesélte el élményeiket: „Kulikkal eljutottunk egészen a katasztrófa centrumába. Megállapítottuk, hogy mintegy 48 kilométer átmérőjű körzetben teljesen kipusztult az erdő. Millió és millió kidöntött fatörzs feküdt lami támogatáson felül körülbelül 50 ezer forintot képez a befektetett társadalmi munka értéke, s most a művelődési otthon két helyiségét átvette a földművesszövetkezet kocsma céljára. A község dolgozói megdöbbenéssel fogadták a hírt. Ml hat évvel ezelőtt művelődési otthont építettünk, s nem kocsmát a földművesszövetkezet részére. Szulímán termelőszövetkezeti község. A község dolgozói is áhltják a művelődést, a szórakozást. Két kezük munkájának az eredményét látják a művelődési otthonban, amely nem kocsma és ne is legyen az. Ezért kéréssel fordulok a megyei tanács művelődési osztályához, hogy lépjen közbe és adja vissza a két elvett termet Szulímán község dolgozóinak, hogy arra használ- ’ hassák, amiért két kezükkel felépítették: művelődésre. KERÉK FERENC MSZMP alapszervezeti titkár Az Úttörő-Szövetség Megyei Elnöksége 1957 óta harmad- ízben szervezte meg — június 28. és július 8. között — a kéthetes úttörő- és kisdobos- rajvezető-képző nyári táborozást. A tavalyi mozsgói tábor után ez alkalommal a pellérdi iskola-parkot jelölték ki táborhelyül. A fiatalok egy lelkes csoportja, Bérezés Károly pécs- bányai pedagógus vezetésével már napokkal a megnyitó előtt kiment a helyszínre. Feltörték a derékig érő bozótot, kiirtottak cserjét, bokrot, sugár egyenes utakat vágtak az eddig szinte járhatatlan, elvadult parkban, s a megnyitóra a nagyja munkát elvégezték. Június 28-án, a megnyitó napján aztán mintegy 100 fiatal fiú és leány vette birtokéiba az így megszépült tábortHelyet. A bejárat fölé nagybetűs tábla került: „Mező Imre úttörő- és kisdotoo-rajvezető-képző tábor“ felírással. A hatalmas fák alatt felverték a sátraikat és ez időtől komoly fegyélmea földön, mind a katasztrófa központja felé mutattak. Ahol azonban a feltevéseink szerint a legnagyobbnak kellett lennie a pusztulásnak — a katasztrófa középpontjában — az erdő állt. Ez teljesen érthetetlen jelenség volt. Az erdő állt, de egy holt erdő volt, ágak és lombozat nélküli. Kulik „sürgönypózna-erdő"-hek nevezte el.“ Kulik azt hitte, hogy ennek a mocsárnak a fenekén rejtőznek a „repülő test“ — az ő véleménye szerint meteor — darabjai. Tíz esztendőn keresztül Kulik évről évre visz- szatért erre a helyre és kereste a meteor darabjait, de semmit sem talált. Meteor vagy rakéta? Az elmúlt évtizedek alatt a tudósok légiója foglalkozott a tunguz-rejtéllyel. Kazancev volt az első, aki egészen új szemszögből vizsgálta meg a kérdést. Szerinte azt a feltevést, hogy a tunguz-pusztába meteor hullott le, semmiképpen sem lehet igazolni, mert ha meteorit lett volna, akkor — tekintettel a hatalmas erejű robbanásra — rengeteg kisebb, nagyobb darabra kellett sztéhullanla. Hol vannak hát ezek a meteor darabok? Ám ha összehasonlítjuk a tunguz tajgában lejátszódott katasztrófát követő pusztulás képét Két évvel ezelőtt még csak ötven perces műsort sugárzott a Pécsi Rádió, a mai két és fél órával szemben. Természetesen nemcsak az adás ideje, de tartalma is Jelentősen megváltozott azóta. Ez a változás a rádióhallgatóknak és a rpű- sor szerkesztőinek egyaránt igen sok problémát okozott. Talán sok ezer rádióhallgató kívánsága teljesül július 14-én, amikor a városi művelődési otthonban a Magyar Rádió és Televízió műsorszerkesztősége, a Pécsi Rádió vezetőségével karöltve megrendezi az első pécsi közvéleménykutatási ankétot. Az ankétra meghívják Pécs, Mohács, Komló üzemi munkásait, az értelmiségieket, de nem hiányozhatnak a diákok és háziasszonyok sem. öt napi pécsi vendégszereplése igazölta a műsorral kapcsolatos jó híreket. A pécsi, cirkuszt kedvelő közönség viszont nem maradt hálátlan, estéről-estóre zsúfolásig megtöltötte a hatalzett munka kezdődött a tálborban. A szigorú napirend és felkészülés nem zavarta meg a fiatalokat táborszépítő munkájuk ban. Díszes virágágyakat varázsoltak a sátrak elé, hangszórókat szereltek fel, s néhány nap múlva a falu lakói nem ismertek rá öreg parkjukra Portyázások, tábortüzek, sportműsorok, és a helybeli fiatalok kai közösen megrendezett jú- niális tették változatossá és szí nessé a tábor lakóinak életét, így bizony nem csoda, hogy a gyakori esőzés ellenére a két hét hamar elrepült. Az elmúlt napok már a munka eredményességének le- mérése és a „búcisiúzkodás“ napjai voltak a pellérdi táborban. A kisdobos altábor vezetőinek kezdeményezésére szom baton kedves műsoros összejövetelt rendeztek, melyen vendégül láttáik a pellérdi kisdobosokat. Az összejövetelt teljes egészében a kisdobosrajvezető jelöltek vezették le, mindegyiegy hidrogénbomba robbanásának a centrumával, meglepő az azonosság. Ha elfogadjuk egy ilyen robbanás lehetőségét, akkor a fenti rejtélyt a következőképpen magyarázhatjuk: A katasztrófa középpontjában azért maradt állva az erdő, mert a léghullám felülről hatott. Letörte a fák csúcsát és ágait, de nem döntötte ki őket. A világító-felhők pedig a radioaktív anyagoknak a levegőre gyakorolt hatása következtében keletkeztek. Az atomrobbanással járó hő (20 millió Celsius fok) következtében a zuhanó test párává változott és ezért nem lehetett a darabját megtalálni. A gejzír a léghullám hatására keletkezett földkéreg hasadáson tört fel. Miután a meteorokban ugyanazok az anyagok vannak, amelyek földünkön is megtalálhatók, s a meteorok nem tartalmaznak radioaktív anyagokat, fel kell tételeznünk, hogy mesterséges úton előállított radioaktív anyag robbant. Ha pedig ez igaz, akkor csak valamely más bolygóról származó rakétáról lehet szó, amelyet az emberhez hasonló értelmes élőlények bocsátottak útra. Melyik bolygóról? Az asztronómusok térképet állítottak össze, s ebbe belerajzolták, hogy más bolygókA régi ötvenperces adások idején szó sem lehetett színházi közvetítésekről, rádiójátékokról, ami ma egyre gyakrabban valósul meg. Közel egy éve rendszeresen szerkesztenek műsort a pécsiek a Kossuth és Petőfi Rádió számára, így eredeti pécsi műsort sugároz időnként a fővárosi rádióadó. Ez természetesen nagy fejlődést jelent, de a hallgatók bizonyosan sok új érdekes ötlettel tehetnék gazdagabbá a műsort. Nemcsak a Pécsi Ráldió, de a Kossuth és Petőfi Rádió ida- beosEtósát, műsorösszeállításait is megbírálhatják majd a jelenlévők. Megvalósítható javaslatokkal, jogos bírálattal így a rádióhallgatók is hozzájárulnak a műsor színvonalának emeléséhez. más nézőteret. A továbbra is megnyilvánuló nagy érdeklődés miatt a cirkusz meghosz- szabbítja pécsi tartózkodási Idejét és az utolsó előadását pénteken este 8 órakor tartja* kük kapott valami megbízást: Ez volt az ő próbatételük. A vizsga jól sikerült, a kis vendégek kitünően, szórakoztak és a magnetofonszalag, meg a tábockróndka ezt a felejthetetlen délelőttöt is megörökítette. Rózsavölgyi István táborvezető dicséretben részesítette az ifjú raj vezetőket szorgalmukért és alapos felkészülésükért és örömmel vette tudomásul, hogy a két hét nem volt hiába való, a fiatalok meg értek arra, hogy rajvezetok legyenek. A vasárnapi búcsú-tábortűznél a falu fiatalsága is megjelent. Szerdán a fiatalok elhagyják Pellérdet, de helyettük nemsokára új csapat érkezik őrsvezető-képző tábor indul és nyaranta most már a pellérdi iskola-park scfia nem lesz néptelen, a fiatalok birtokukba vették és állandó táborhelyül szolgál nekik a következő években is. ról milyen röppályákon lehetett 1908-ban eljutni a Földre. A. A. Sternfeld szovjet tudós számításának eredménye lélegzetelállító lehetőség: ha 1908. május 20-án startolt egy űrhajó a Vénuszról, az elliptikus pályán éppen 1908. június 30-án érhette el a Földet! A iunguz-meteor problémájával — szigorúan tudományos módszerekkel — többek közt A. J. Monockov szovjet aero- dinamikus is foglalkozott. Feldolgozta sok szemtanú elbeszélését, az irkucki obszervatórium levelezőinek jelentéseit és így próbálta meghatározni azt a sebességet, amelv- lyel a „meteor" az egyes területek felett elrepült. Készített egy térképet is, amelybe belerajzolta a „meteor“ pályáját és az időpontokat, amelyekben a pálya egyes pontjain megfigyelték. A térkép váratlan tényt tárt fel: a „meteor" a föld fölött repült és — fékezett. Monockov kiszámította azt a sebességet is, amellyel a meteor felrobbanása időpontjában a tajga felett repült, és az eredmény 0,7 kilométer másodpercenként. Ez a sebesség megközelíti egy jelenlegi lökhajtásos repülőgép sebességét és jelentős érv annak a feltevésnek a támogatására, hogy a „tunguz- meteor" űrhajó, vagyis bolygóközi rakéta volt. T. A. (Megjelent a „Falusi Vasár* nap“ július 5-i számában^-------------Fo tfol a n folyam \ a Nevelők Házában R-né Jól vizsgáztak a kisdobos raj vezetők Szerdán véget ér a pellérdi úttörővezetö-képzö táborozás ■ ...........^ ----------------Á Budapest Nagycirkusz
