Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-08 / 158. szám
wsa. jülius s. NAPLÓ A pártbongresszns tiszteletére Öt helyett tíz százalékkal növelik a munka termelékenységét a Pécsi Kenderfonógyárban Állandó ügyeletben ■mm Mt Amikor a Pécsi Kenderfonógyár igazgatója elém tette a gyár dolgozóinak a párt márciusi határozatára adott válaszát, amelyben többek között az állt, hogy a Pécsi Kender- fonógyár dolgozói a javasolt 5 százalék helyett 10,7 százalékkal kívánják a munka termelékenységét emelni, kissé meglepődtem. Nem titok, hogy megyénk szocialista iparában éppen a munka termelékenysége az a terület, ahol a legnehezebb előre lépnünk, ahol a legtöbb erőfeszítésre, igyekezetre van szükség. Mi lehet a titka annak — merült fel bennem a kérdés — hogy éppen itt a Pécsi Kenderfonóban ilyen . nagy fába merték vágni a fejszéjüket? Reális, megalapozott vajon ez a vállalás? Kétkedve, de nagyon kíváncsian kezdtem el kutat öli az okokat és a sok-sok kér désre adott válaszokból lassan kirajzolódott a kép; egy lelkes kollektíva összefogása a műszaki fejlesztés, a munka termelékenységének fokozása érdekében. gyarázza az igazgató. Mert a munka termelékenységét így is lehet növelni. fbben a gyárban négy évvel ezelőtt fele annyit termeltek mint ma és az egy főre egy órára eső fonál hossza 3Í)25 méter volt: Vagyis még a négy kilométert sem érte el. Ha a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat teljesítik — márpedig ebben . a gyár dolgozói közül senki sem kételkedik — az egy főre, egy órára eső fonal hossza 6000 méter lesz. A különbség igen fagy. Nagy még akkor is, ha Txak a múlt évi 5580 méteres átlagot nézzük: Hány új gépet kaptak az elmúlt három év alatt? — kérdem. — Egyet sem — válaszolják. Akkor bizonyára1 nagyon ala csony volt a munkakifejtés foka, s ezt szigorították. Így van?— Nem. Munkásainknak ma sem kell többet dolgoz- niok, mint korábban, a munka intenzitása lényegesen nem fokozódott, erre különben is nagyon vigyázunk. Mivel magyarázható akkor, hogy a gyárban a munka termelékenysége három év alatt 40 százalékkal emelkedett, sőt ha a vállalásukat teljesítik az egy főre egy órára eső fonaltermelés több, mint ötven százalékkal magasabb lesz, mint ‘"négy esztendővel ezelőtt? — A. gépek korszerűsítésé vei, ésszerűbb munkaszervezéssel, több újítás bevezetésével, a munkások szakmai műveltségének állandó emelésével. Amit tettünk nagyrészt a saját erőnkből tettük — maR termelékenység növekedését elősegítő intézkedések, újítások a gyárban ma már szinte mindennaposak. A sort először a gyár főmérnöke nyitotta meg egy igen jelentős újítással: a menetközben is állítható nyújtómű megszerkesztésével. A termelékenységet növelő hatása igen nagy volt, ma már minden gépen ezt alkalmazzák. A gyárban időtlen idők óta a végfonóban vadkörtefábói készült tárcsákat alkalmaztak. A fatárcsa azonban csak 4M órán át volt használható, eny nyi idő alatt megkopott. Helyette PVC-tárcsát alkalmaztak kísérletképpen. Bevált. Egy-egy PVC-tárcsa hat hónapig használható. Ki lehet számítani micsoda előnyt jelent, hogy 1958. június 30-a óta csak PVC-tárcsákat használnak a Pécsi Kenderfonógyárban. Korábban a nyújtógépeken, előfon ógépeken égerfából készült tárcsákat használtak nyamóhengenként. Ennek vi szánt az volt a hátránya, hogy nagyon gyakran eltörött, kicserélésük rengeteg gépállási időt okozott; A gyár újítói felfigyeltek erre is s megszületett a megoldás: égerfa helyett golyóscsapágyas borozott vashengerből készült a nyomóhenger s meglepetésre nemcsak a gép termelékenysége emelkedett, az állásidő csökkent, hanem a minőség is nagymértékben javult. Ma már egy előfonó kivételével minden gépen ilyen tárcsát használnak: s ma már automatikusan végzi a bálázást. A vizes keresztcsévélő gépen a hüvelytengelyek helyett kúpgörgős hüvelyszorítót alkalmaznak. Az eredménye: a gép 120 méter helyett 160 méter fonalat csévél fel percenként. tanulási kedv is. Az eddigi három technikumban tanuló munkáson kívül ismét két munkás és két műszaki vezető határozta el, hogy az ősztől fogva a technikumban tanul. Három munkás most végzi az általános iskola nyolcadik osztályát. 1 szárazfonal raktárba történő szállítását nagyon sokáig emberi erővél kellett végezni, mégpedig lépcsőn felfelé. Lassú, körülményes dolog volt ez. Most egy hevederes — villanymotor meghajtású — saját gyártmányú felvonó végzi ezt a munkát tizedannyi idő alatt: Sok-sok időt, munkabért, erőfeszítést fordítottak azelőtt a fonal bálázására, amelyet két munkás végzett egy kézi meghajtású gépein. A gépet a gyár szakemberei-átalakították Sok ilyen példát lehetne még említeni ha volna rá hely. De ennyiből is kitűnik, hogy ott ahol a műszaki fejlesztés, a műszaki színvonal emelése alatt nemcsak az új gépek beszerzését értik, ahol minden vezető s a dolgozók nagy része is kötelességének érzi a termelési folyamatok ésszerűsítését, a gépek hatásfokának emelését, nagyon sokat lehet termi saját erőből is. A munka termelékenységének növekedését persze nem szabad csupán a gépeken végzett átalakításoknak, a bevezetett újításoknak és a munkaszervezés terén végzett észszerűsí téseknek tulajdonítani. Sokat változtak, fejlődtek a gyár munkásai, akik a gépeket irányítják, a munkaszerszámokat mozg ásba hozzák . A gyár munkásai ugyanis azon kívül, hogy minden évben rend szeresen részt vesznek egy 48 órás továbbképző tanfolyamon, időről időre megismerkednek a legfejlettebb munka- módszerekkel is. Varr a gyárban egy brigád — tagjai a munkaügyi osztály vezetője, munkatársa és egy üzemben dolgozó műszaki vezető — amelynek az a feladata, hogy időről időre megfigyelje ki hogyan dolgozik, milyen mozdulatokat végez. A tapasztalatokat aztán műszaki értekezleten megvitatják, kialakítják a leghelyesebbnek látszó módszereket és erre betanítják a dolgozókat. Céljuk ezzel, hogy minden munkást megtanítsanak felesleges' mozdulatok, nagyobb erőkifejtés nélkül, könnyen, eredményesen dolgozni: A gyár vezetői ezenkívül elhatározták, hogy most a második félévben a termelő gépeken kívüli munkaszerszámokat is felülvizsgálják és a célszerűtlen munkaszerszámo- kat újakra cserélik fel, hogy a kisegítő munka is eredményesebbé váljék. i A gyárban a munkások között ezenkívül igen nagy a fl gépi berendezések tökéletesítése, a munkások szakmai színvonalának emelése tehát az a forrás, amelyből a munka termelékenységének növekedése fakad. A munka termelékenységét ilyen módon növelni természetesen nem könnyű dolog. A Pécsi Kenderfonógyárban is sokat kell még tenni azért, hogy a vállalás megvalósuljon. A múlt évhez viszonyítva eddig 4,3 százalékkal emelték a munka termelékenységét, mivel az egy főre. egy órára eső fonalmennyiség ez év II. negyedévében 5820 méter volt. Igaz, a tervezett intézkedések jórészét még ezután kell megvalósítaniok, vagy ezeknek hatása csak ezután mutatkozik meg. Mostanáig a szál finomelőkészítő üzemrészben végezték el a gépek felújítását és meggyorsítását, amely az egyműszakoe termelésre való áttérést tette lehetővé, valamint a kóc finomelőkészítő gépeken alkalmaztak egy — a szegedi kendergyárból származó — olyan újítást, amely a gépek hatásfokát már eddig ip közel 40 százalék kai javította, s amelytől még — miután a gépek bejáratása megtörtént — újabb 10—12 százalékos hatásfokjavulást várnáik. Ezután kerül majd sót a pneumatikus elszívó-berendezés elkészítésére, amely, majd a' gyártás közben keletkező hulladékot és port továbbítja a tároló helyre. A Pécsi Kenderfonógyár dolgozóinak vállalása tehát reális, kellően megalapozott, ők, ha így dolgoznak tovább, az év végén büszkén mondhatják majd: kétszer annyit termeltünk, mint négy évvel ezelőtt s tíz százaléikkal termelékenyebben, lényegesen olcsóbban mint az elmúlt esztendőben.. Teljesítettük azt amit a párt kért tőlünk: Mesterfalvi Gyula Domokos- Miklós az erőmű építkezésén dolgozik. Hegesztő. Már hét éve dolgozik a szakmájában és 1948 óta az építőiparban. Hét évből három évet dolgozott a tiszapalkonyai erőmű építésénél, több évet más nagy építkezéseken. Itt azóta dolgozik, amióta épül az új erőmű. Lenn a hatalmas pillérek tövében beszélgertünk. Domokos elvtárs rámutat az irdatlan épülettömbre: ezt az egészet öten hegesztettük össze. — mondja egyszerűen, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna. öten? Hogyan? Úgy, hogy néha másik öt hegesztő helyett is dolgoztunk. — válaszolja. — Mert néha. — vagy inkább: többször — megkívánja a helyzet, hogy alánosán gyürközzünk neki a munlcának. Versenyeznek? Csak saját magunkkal Nem brigádban dolgozunk, csak akkor, ha nagyobb munkák vannak. Különben külön-külön dolgozunk. De állandó ügyelet ben. Ezt. az állandó ügyeletét pedig úgy kell érteni, hogy mindig munkára készen kell lenni- Különösen az emeléseknél. Pél dáni a komplexgerenda beemelésénél sokszor még éjfélig is kell hegeszteni, fenn a magasban, egy szál drótkötélén függő álláson. Nem lehet azt mondani: na mára elég, a többit majd holnap elintézzük. Mert minden „tüskét“ azonnal kell rögzíteni. Ez a munka neheze. De már megszoktuk. Az „ügyeletet" is, az imbolygó állványt is, mert azért hiába, neküvSk már csak ez a legszebb szakma. ö Nyelveket tanulnak, d@ iskolába még nem járnak Apró kisgyerekek állnak kör| ben és énekelnek. Nem magyarul. Pedig valamennyien magyar szülök gyermekei. Még iskolába sem járnak, de már németül beszélnek, énekelnek. Egymás között azért csak a magyar szó járja, de a német kérdésekre németül adják meg a választ. Nem óvoda ez. Nem is iskola,, hiszen a legidősebb „tanuló“ sincs több hat évesnél, mégis tanulnak. Tanulnak úgy, hogy- szinte észre sem veszik. Játszva, könnyedén. Német nyelvtani, szabályokkal, ragozásokkal teletűzdelt könyv bői, élő szóból. Két éve hozták létre ezt a német foglalkoztatót a Nevelők Házában. Amelyik gyermek innen mégy iskolába, az már két nyelven beszél. Két évig verseket, dalokat tanulnak itt a kicsik. Két év után. miár német társalgás folyik.. Három éves kortól járnak ide' a gyerekek. Mintegy hatvan - kisfiúval, kislánynyal foglalkoznak minden év- bem Ide járt a kis Szemes Gyu- szi is. ő az idén már iskolás, első osztályos lesz. Bányász szülők gyermeke. Meszesről hozta mindennap a mamája. Ezután a német nyelvű általános. iskolában tanul. Itt játszik a többiekkel együtt a kis Zi- mányi Mártika és Lacika. Test vérek. Már egész jól beszélnek németül is. Ma még csak német foglalkozás folyik itt, de szeretnék megvalósítani az orosz nyelvűt is. Már ez a két éve működő is bebizonyította,, hogy nagyon jó ■ a kisgyermekeknek, mert így könnyen . tanulnak meg még egy nyelvet is. Ha az orosz nyelvű foglalkoztatást is sikerül bevezetniük, akkor azok a gyermekek, akik orosz „tagozatra“ járnak, mire az iskolába kerülnek, csak az írás olvasás tudományát kell el sajátítani ók ezen a nyelven. Talán hamarosan hírt adhatunk erről is, H. L. 17 nappal a bécsi fesztivál alatt Mit látunk a nyáron a szabadtéri színpadon? Semmit. Igen, igen, nem tévedés. Úgy ahogy írom: semmit. Érthetetlen dolog ez. Pécsett van az ország legnagyobb befogadóképességű .vidéki sza- 4 badtéri színpadja s a „terveket figyelembe véve“ egész nyáron kihasználatlan marad. Azaz, mindössze egy előadást tervezett az Országos Rendezőiroda Pécsre. így igazán nem mondhatjuk, hogy valami zsúfolt porgramot állítottak össze. Tény, hogy ezen a nyáron három nagy szórakoztató vállalat vendégszerepel városunkban (Fővárosi Nagycirkusz, a budapesti Jégrevű, Aeros cirkusz), de ezek mellett a pécsiek megérdemelnék, hogy a szabadtéri színpadon rendezett műsorokon is szórakozzanak. Tavaly nyáron 12 műsoros est került itt meg rendezésre. Ugylátszik ezt a bőséget az idén kell megbőj- tÖVnünk. \ Nem lehetne ezen segíteni? k-wv) Még tizennyolc nap ■ -. -. Már csak tizenhét... így fekszenek le és így kelnek VIT-küldöt- teink. Hogyne türelmetlenkednének, hiszen fiatal életüknek talán legszebb élménye lesz az a tíz nap, amit Bécsben eltöltenek! Mire ezek a sorok napvilágot látnak, a legtávolabbi országokban — Ausztráliában, Chilében vagy Japánban — élő fiatal barátaink már csomagolnak, vagy talán hajóra is szálltak. Elröppennek a hetek, itt a VIT! Es azok, akik nem utaznak? Akik majd a lapokból, küldötteink beszámolói és a filmhíradók alapján élhetik át a nagy eseményt? Azok is kíváncsian várják a megnyitás napját, hiszen hónapok óta készülnek a fesztiválra! Almaikat és vágyaikat beleszötték az ajándékokba, VIT-sorsje- gyet és VIT-bélyeget vásároltak, befizették a VIT-alapia KlSZ-szervezetük megtakarított forintjait, hogy a távoli japán fiatalnak se legyen útiköltséggondja, az is eljöhessen Bécsbe. 64 000 VIT-sorsjegy Ez idáig több mint 30 000 forint gyűlt össze a VlT-bélyegekből. Ebből 11 700 forint értéket a pécsi' fiatalok vásároltak meg. Pécsett a VIT-bélyegek régen elkeltek.' A VIT-alapra 22 070 forint gyűlt össze, amelyből 9770 forintot a pécsi KlSZ-szerveze- tek fizették be a különböző rendezvényeiken befolyt pénzösszegekből. Különösen a Pécsi Bőrgyár kiszesei remekeltek, akik 1430 forinttal járultak a VIT-alaphoz. A Pedagógiai Főiskola és a Bányaipari Technikum KISZ-szervezete 1000, illetve 600 forintot fizetett be. A megye területén, kiadott 64 000 darab VIT-sorsjegyet csaknem teljes egészében megvásárolták. Ebből több mint 30 000 darabot a pécsi és baranyai kiszesek, illetve úttörők adtak el. A VIT-sorsjegyek nyereményei között — mint ismeretes — családi ház, Moszkvics személygépkocsi és sok más értékes tárgy szerepel. Újabb VIT-ajándékok Sokat irtunk már a VIT- ajándékokról, s a VIT-ajándé- kok kiállításáról. Azóta újabbak érkeztek a megyei és városi KISZ-bizottságra. Igen tetszetős a komlói 24-es AKÖV kiszeseinek képünkön látható miniatűr autóbusza. Ez a mintegy 30 centiméter hosz- S2ú ^Ikarusmegtévesztésig hasonlít „testvérbátyjára”. Ajtaja kinyitható, ablaküvegei elhúzhatók, még függönyökkel is felszerelték. A másik képen látott ajándékok Pécsett készültek. Az egyik nikkelezett szívókutacs- ka. Hármat küldenek belőle a Pécsi Vízmű kiszesei a VIT-re. A másik vörösréz dohányzókészlet, cigaretta-, gyufa- és hamutartóval felszerelve. (Csak a széle látszik a képen.) A MÁV Fűtőház KlSZ-szer- vezetének ajándéka. A képen látható szarvaspár ajándék talán még remekebb. Nem góbiéin, hanem ezüstszürke fémből készült öntvény, az 500-as MTH ifjainak művészi érzékéről tanúskodik. A Pécsi Bőrgyár kiszesei három újvonalú, bőrből készült aktatáskával kedveskednek külföldi fiatal barátainknak. A táskába ugyancsak bőrből készült irat-, cigarettáié pénztárcákat tettek Hét VI-Tküldött, 20 turista Megyénket és városunkat hét fiatal képviseli a magyar delegációban. A hét fiatal között dolgozó és tanuló ifjtísá- gunk minden fontosabb rétege megtalálható. Van közöttük vájár, tsz-tag, főiskolai hallgató, MÁV igazgatósági dolgozó, üzemi KISZ-titkár. A magyar VIT-küldöttség — mint ismeretes — zöldesszürke szoknyát, illetve nadrágot, kék blúzt, inget és kék nyakkendőt visel. Küldötteink ruhái már elkészültek, jelenleg a különböző országok fiataljainak életét ismertető füzeteket bújják. A küldötteken kívül még 20 fiatal turista utazik megyéméből a Világifjúsági Találkozóra. A turisták csaknem négy napot töltenek az osztrák fő* városbam
