Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

1959. JÚLIUS 1. N A P Lő S Ä szervezeti szabályzatról A párt egysége ■ a párt ereie A Magyar Szocialista Mun­káspárt marxista-leninista párt. A pártépítés lenini elvei­re építi szervezetét és tevé­kenységét. A párt szervezeti kabályzata fontos törvénye a • Jártnak, a program megvaló- atásának fontos eszköze. A mi pártunk szervezeti szabályzata a nemzetközi munkásmozga­lom terméke, és alkalmazkodik a kialakult magyar történelmi helyzethez. A marxizmus-leni- nizmus elveire épül, összeköt bennünket a világ kommunis­ta mozgalmával, a proletár in­ternacionalizmus szellemét su­gározza. Szervezeti szabályza­tunkat tanulmányoznia kell minden párttagnak, hogy meg­ismerje belőle nemcsak jogait, hanem kötelességeit is, mert ez a kettő egységben áll. A szervezeti szabályzatban első helyen áll a kötelességek­nél, hogy minden párttag „őr­ködjék a párt ideológiai, poli­tikai és szervezeti egységén, küzdjön az egység állandó erő­dítéséért. A párt ideológiai, po­litikai és szervezeti egysége a párt erejének alapfeltétele”. A pártépités egyik legfonto­sabb problémája: a párt egy- beforrottsága, egysége; Ez a párt élete és ereje. A pártegy­ség az egész nép érdeke, a nemzet érdeke, mert a párt vezető szerepet tölt be az álla­mi élet minden területén; A munkásosztály harcát _a történelem folyamán végigkí­séri az a törekvés, hogy a munkások a kapitalizmus el­leni harcban egységesen lépje­nek fel. A párt csak úgy har­colhat sikeresen a munkásosz­tályért, a forradalmi vívmá­nyokért, ha elvi, politikai és ,/zervezeti egység kovácsolja Assze. Nem véletlen, hogy az ellenség fő támadását mindig a párt ellen, a párt egysége ellen intézi. Tudja, hogy amíg a párt egységes, minden felada­tot el tud végezni, de ha elvi, politikai és szervezeti ellenté­tek bomlasztják sorait, akkor az ellenségnek lehetősége nyí­lik növekvő erővel támadást indítani a proletárdiktatúra ellen, így volt ez nálunk is, 1956-ban; A párt egységéért a pártalap- szervezetekben is harcot kell folytatni. A nézetek azonossá­ga, az egy nyelven beszélés igen fontos; Ennek feltétele, hogy minden párttag elsajátítsa a marxi-lenini ideológiát. Csak így tudnak a párt politikájá­ért — torzításmentes — meg­valósításáért következetesen harcolni. Ez a feltétele annak, hogy elvi síkon harcoljunk a fellelhető revizionista, vala­mint a szektás nézetek és a burzsoá ideológia minden meg­nyilvánulása ellen. Igen fontos a pártba» a cse­lekvési egység. Amíg egy kér­dés el nem dőlt, addig helye van a vitának, mindenki ki­fejtheti véleményét a taggyű­léseken vagy vezetőségi gyűlé­seken. A pártdemokrácia erre lehetőséget is ad, a vélemé­nyek kifejtése a végrehajtást is megkönnyíti. Javul a veze­tők és a vezetettek viszonya. De szavazás után, amikor a javaslat határozattá vált — az akarat és cselekvés egységére van szükség — már csak azon lehet vitatkozni, hogyan lehet jobban végrehajtani a határo­zatot; Ha megvan az egység a pár­ton belül, akkor minden, erőt kifelé, a tömegek megnyerésé­re, mozgósítására és nevelésé­re lehet fordítani^ A megyei tanács ösztöndíjasai A magyar farra- A szerződésben a tanulmányainak be- dalmi munkás-pa- megye vállalja, fejezését követő 30 raszt kormány hogy tanulmányai- napon belül a me­,Q/1 0 nak befejezéséig az gye területén a me­19/1909. ív. l~. sz. ösztöndíjat a hall- gyei egészségügyi rendelet 12. §. (2) gató részére folyó- osztály által bizto- bekezdése alapján sítja, tanulmányi és sított — végzettsé- a megyei tanács az társadalmi munká- gének megfelelő — 1959/60. tanévre pá- ját figyelemmel ki- állásban legalább lyázatot hirdet az séri és ahhoz segít- 3—5 évig terjedő orvostudományi séget nyújt és ta- időtartamra munka egyetemek orvos és nulmányainak befe viszonyba lép. gyógyszerész kará- jezése után végzett- A társadalmi ta­ra felvételüket ké- ségének megfele- nulmányi ösztöndíj rő, vagy már ezen lően a megye terű- összege havi 400— egyetemeken tanul- létén elhelyezését 650 forintig terjed- mányokat folytató biztosítja. hét, melyet tanéven hallgatók részére A hallgató a szer ként 10 hónapon át társadalmi tanul- ződésben kötelezi kell folyósítani mányi ösztöndíjra, magát, hogy tanul- A kérvényeket A társadalmi ta- mányi és vizsgakö- 1959. július 15-ig nulmányi ösztöndíj telezettségeinek idő kell a Baranya me- odaítélésekor a me- ben eleget tesz, er- gyei Tanács Egész­gyei egészségügyi kölcsileg, politikai- ségügyi Osztályára osztály a hallgató- lag kifogástalan ma beküldeni, Pécs, val szerződést köt gatartást tanúsít és Széchenyi tér 9. sz. Hatmillió ágaiéit téglát készített terven felül a Baranya megyei Téglagyári Egyesülés A Baranya megyei Tégla­gyári Egyesülés ötmillió ége­tett tégla gyártását vállalta tervén felül a kongresszusi verseny időszakában. A gyako­ri esőzésekből adódó nehézsé­geket sikeresen hárították el: Húsz kilométerrel kitolódik a mecseki borvidék határa A múlt rendelet meg, hogy a Pécs­éiben holdas — szőlőterü- fekvésű lankákon jelent let 32 elkövetkező jövő ilyenkor már években megkét- szőlőtőkék sorakoz­től keletre hosszú­szereződik; A pécsváradi Dó­nak. Az állami gaz­daság a következő hetény—pécWváradS ^tte löíbeMll 150—200 holdra növeli bor­termő területét és ily módon a vidék legmagyob szőlős­egyik ben, uzemegyseg- ahol régen jelenleg folyó ® “S?*- mu* J 6 J kódott, óriási pm­szőlőtermő terule- távlati fejlesztési tét hozzácsatolják tervébe, hogy ki- a híres mecseki bor váló minőségű bor­vidékhez. Ezen a és csemegeszőlőt te tájon éppen olyan lepít majd. A Zen- 9ad6j&vA válik; Az jo bor terem, mint goaljai Állami Gaz Pécsett és kömyé- dasag az egyemleg kén, de mivel ala- dolgozó parasztok- csonyalbb minőségi kai csoportba sorolták, földcserék útján jó- a szőlősgazdák nem formán egész Hosz- móvl igen tartották érdé- szühetény és Pécs- tud_ mesnek a borvidék várad közötti domb J* fejlesztését; A ren- vonulatot meg akar 1®“ majd fogadni, delet megjelenése ja szerezni. Ősszel Az új szőlőtelepíté- óta megváltozott a ötven holdon meg révén húsz kilo helyzet és a kilátó- is kezdik a forga- kitolódik sok szerint remeny tást es a ma még . van, hogy a jelen- nem kellőképpen a mecseki borvidék légi — mintegy 350 hasznosított déli határa; a nyerstéglákat házilag készí­tett, fémkeretbe foglalt nád­fedőlapok ezreivel óvták a szétázástól, amivel a régeb­binek egy tizedére csökkent az esőtől tönkremenő nyerstéglák száma; A gépesítés továbbfejleszté­sével a műszakiak adtak je­lentős segítséget a kongresz- szusi vállalás teljesítéséhez. A hidasi üzemben a présgépek átalakításával, agyagkáterme- lőgép és 170 méter hosszú szál­lítószalag üzembehelyezésével harminc százalékkal növelték a termelést A siklósi tégla­gyárban 100 méter hosszú szál­lítószalagot, a Mohács II. üzemben folyamatosan szállí­tó körvágányt helyeztek üzem­be; A fizikai dolgozók hasonló lelkesedéssel veszik ki részü­ket a kongresszusi verseny­ből". A Mohács I; téglagyár két présgépe mellett dolgozó brigád mindegyike óránként nyolcezer téglát készít, amely magasan meghaladja a hason­ló gépeknél élért országos át­lagot A műszakiak, fizikaiak ösz- szefogásának eredménye, hogy a Baranya megyei Téglagyári Egyesülés eddig már hatmillió égetett téglát készített esedé­kes tervén felül és ezzel kong­resszusi vállalását is túlhalad­ta egymillió tégávaL Fémtámbizlosítási kísérleteket kezdenek a szabolcsi István- aknán A Pécsi Szénbányászati Tröszt István-aknáján kerül sor a pécsi bányák történeté­ben először a fejtések fémtám- mal történő biztosítására. A bányakerület vezetői a fém- tám biztosítási kísérletek szín­helyéül egy 30 foknál nem me- redekebb dőlésű széntelepet jelöltek ki és ebben a telepben már el is készítettek egy 100 méter hosszú gurítót. A kísér­letek megkezdésére a már megrendelt 690 Schwarcz típu­sú fémtárn megérkezése után kerül sor. A tervek szerint a 100 mé­ter hosszú fémtámmal biztosí­tott kísérleti frontfejtésben na­ponta 550 csille szenet termel­nek majd. A front előrehala­dási sebességét napi 1,2 méter­ben jelölték meg. A fejtésben előreláthatóan 122 főt telepí­tenek majd. Egyidőben 18 fej- tökalapács fog működni s -in- den két vájár mellé egy-egy segédmunkás lesz beosztva. A fejtésből a szén elszállítását külön szállító személyzet végzi és lesz ezenkívül egy fémtá- mokat visszarabló csoport. A tervek szerint ez a csoport na­ponta 132 fémtámot fog visz- szarabolni. A kísérletek céljára kije­lölt fejtésben igen jók a kő­zetviszonyok. Ennek ellenére a bánya vezetői úgy határoztak, hogy az alapvágatot is korsze­rűen — 2500-as TH-gyürűkkel — biztosítják, ideális feltétele­ket teremtenek az alapvága­ton történő szállítás számára. Az alapvágat előrehaladási se­bességét napi 2,4 méterre ter­vezték. A műszaki vezetők szá­már ezenkívül külön felada­tot jelentett a fejtésben ter­melt szénmennyiség elszállí­tásának megoldása is, mivel a fejtés nem meredek dőlésű és így a szén gravitációs úton nem továbbítható. A tervek szerint a munkahelyi szállítást 0 típusú kaparókkal oldják majd meg, ha sikerül ebből a típusból megfelelő mennyisé­get beszerezni. Nincs eldöntve még az alap­vágaton történő szállítás mód­ja sem. Vannak olyan elkép­zelések, hogy a fejtés alapvá­gatán a szállítást B típusú, villamos energiával meghaj-i tott kaparóval bonyolítsák lej Ha ez megvalósul, úgy ez lesz az első olyan eset, amikor a pécsi bányában a villamos­energiát a termelő munkahely közvetlen közelébe viszik. Az István-aknai fémtámos fejtésbiztosítási kísérleteknek igen sok eddig még vitás kér­désre kell majd választ adniokj Elsősorban arra, lehet-e a fej­téseket ilyen korszerű és gaz­daságos eszközökkel biztosíta­ni, melyek azok a területek, ahol a fémtámoknak jövője van. Kétségtelen, hogy a Pécsi Szénbányászati Tröszt műsza­ki szakemberei — mert a fém- tám biztosítási kísérletek a tröszt műszaki osztályának irá­nyításával folynak majd —< nagy fába vágták a fejszéjü­ket, de nagyon örvendetes, hogy volt bátorságuk ehhez; Az az igyekezet, ami a pécái trösztnél az utóbbi időben a műszaki fejlesztés meggyorsí­tása érdekében megnyilvánul, nem maradhat eredmény nél­kül; Illóolaj-termő tájat alakítanak ki Baranyában A Bólyi Állami Gazdaságban fél évtized óta kísérleteznek már illóolajos növényékkel. Szakemberek véleménye sze­rint az országban ez a legal­kalmasabb vidék levendula, zsálya, bazsalikom, izsóp, ma­joránna és más olajat adó növények nagyüzemi termelé­sére. Az illóolaj fontos alap­anyaga az illatszer- és a gyógy sziergyártásnak, s keresett ex­portcikk is: Ez év tavaszán az állami gazdaság himesházi üzemegy­A kertvárosi asszonyok társadalmi munkáltán egyengetik a park egyik útját. Mintegy 200 ezer forint értékű társadalmi munkát vé- gaztek már eddig. Kertvárosban parkot építe­nek társadalmi munkával. De milyen parkot! Több mint 10 holdon, terül el. De talán ott í kellene elkezdeni, hogyan szü­ntetett ez a gondolat, amely- Vek megvalósítása szinte egész Kertváros lakosságának ér­deklődését felcsigázta. Ez év elején a kertvárosi pártszervezet taggyűlésén fo­gant meg a gondolat: jó len­ne. ha a kertvárosi lakosok pihenésére, szórakozására egy szép parkót létesítenénk. Mit? Parkot? Az bizony jó lenne, csak... Csak kevesen va­gyunk hozzá. -. -. — Az ötlet jó, kérdezzük meg a kertvárosi dolgozók vé­leményét! — ajánlották né­hányon. — De szervezett formáiban térjük a segítséget — rnovd­ík a hozzászólók. S a szavak ‘ 'vömén megkezdődött a szer- ívezkedés. Április 17-én meg- slaknlt a kertvárosi népfront bizottsági axtelu .* zettöl első feladatul a park létesítését kapta. A népfront gyűlésen nagy visszhangra ta­lált az elgondolás. „Úgy van!“ „Lássunk hozzá!“ — hangzott a teremben. De hallatszottak más hangok is. A kertvárosi papnak, a „tisztelendő úrnak“ például az volt a véleménye, hogy minek ide park, hiszen így is jó ez, igy is Kertváros ennek a neve, mit akarnak még? Meg aztán a gyerekek úgyis összetiporják, letépik a virágokat. Ugyan, ugyan mi­nek ide ilyen dolog? A kertvárosiak azonban nem hagyták magukat lebe­szélni, s amikor elhangzott a teremben a felszólítás, hogy ki akar a munkában részt venni, egyszerre csaknem 60 kar lendült a magasba. A lelkesedés megvolt, most már csak a munka kezdete hiány­zott. Ez sem váratott magára. Két napra a gyűlés után — vasárnap, -— ásóval, kápával, lázastól a kézben, indultak a Kertváros — parkváros ségóben megkezdték Baranya megye legnagyobb illóolaj- tenmő körzetének kialakítását, ahol 26 féle növényt honosíta­nak majd meg. Többek között amgelikát, muskotály zsályát és borsos mentát, az ősszel pe­dig mintegy húsz holdon fran­cia levendulát telepítenek. A dimbes-domibos vidékein, a gyenge minőségű talajon bú­zát, vagy kukoricát nehezen lehet termelni, illóolajos nö­vényeket viszont annál na­gyobb sikerrel; A közeli Mohácson, a farost lemezgyár mellett, már épül egy korszerű lepáróló-üzem is, amely az új nagy gyár fáradt gőzét hasznosítja majd; kertvárosiak. Esett az eső, de mit sem törődve az időjárás­sal dolgoztak egész nap. S a munka azóta sem szünetel.... Most, amikor itt sétálok az árnyas fák alatt s nézem a szorgalmasan lapátoló, ásó asszonyokat, lányokat, férfia­kat, gyerekeket, arra gondo­lok, hogy mennyi tetterő gyűlt itt össze, hogy milyen szívesen dolgoznak itt is az emberek a köz, a saját maguk javára, hasznára, környezetük szépí­téséért, S nem kémek érte semmit, önszántukból, ingyen ajánlották fél két kezüket. A megyei tanács funkcioná­riusa, aki szabad idejét itt töl­ti, nagy térképet, a park terv­rajzát teríti elém. Nézem a rajzot és ahogyan magyarázza,, gondolatban már látom a fut- ballpályán labdát rúgó gyere­keket, a röplabdapályát, a te­niszpályát, a gyermekjátszó­teret. a virágos parkot átkí­gyózó sétányokat., Mig beszélgetünk, észreve- szem, hogy a körülöttünk dol­gozók figyelnek. De nemcsak figyelnek, hanem két idő­sebb asszony hozzánk is lép s nem kis büszkeséggel ma­gyarázzák, hogy voltaképpen mi is készül itt. Amikor a nevüket kérdem,, tiltakoznak, nem akarnak Gk propagandát maguknak, inkább 'azt kérik, hogy az üzemeket dicsérjük meg s írjuk meg a kertváro­siak köszönetét. Sorolják a vállalatok nevét, amelyek se­gítettek: Soviana. 26-os Autó- közlekedési Vállalat, ÉPFU, bőrgyár, Cementáruzpati Vál­lalat, ÁFORT, TEFU . -.mond­ják olyan gyorsan, hogy alig győzöm jegyezni. Ha valame­lyik vállalatot kihagytam, az az én hibám, az asszonyok biztosan megemlítették. — Tudja elv társ, mi volt itt régen, ahol most állunk? — kérdi az egyik asszony. — Mély nagy árok, téli szemét­tel, bodzabokorral... Es most? Szinte hihetetlen. Mert most ároknak semmi nyoma, hanem egy sima, sárga homokkal fel­szórt nyílegyenes úton állok. Aztán elmondják, hogy a park közepén elterülő területet földgyaluval egyengették si­mára. A földgyalut is úgy kapták az egyik vállalattól. Egy fiatalember itt az egyik irányító. Ő is meghallotta, mi készül, kertvárosi lakos lévén úgy érezte: kötelessége segí­teni Kalla Gábor a neve, a Kertészeti Vállalat technikusa. Most is itt sürög-forog, irá­nyítja a csaknem 500 méter hosszú vízvezeték-árok ásását. A hosszú, csaknem 1 méter mély árokban derékig mezte­lenre vetkőzve csákányoznak az 500-as Iparitanuló-intézet növendékei. Egy másik munka csapatnál egy vájár és egy gépkocsivezető a „nacsalnik“, a csapat valamennyi tagja kertvárosi lakos. De nemcsak ,gyalogmunká­sok“ vannak itt. A fogattal -evdelkező kertvárosiak közül, ha kerül egy szabad órájuk. föbben azonnal jönnek egy vagy két fordulóra. Segítettek étt a katonák, kanheiaáoüst&k Is ki győzné felsorolni vala­mennyi szervezetet, akik már eddig is hozzájárultak a kert­városiak álmának megvalósí­tásához. S a „törzsgárda“ mellett mind több és több új arc je­lenik meg délutánonként. Párt tagok, pártonkívüUek egymást buzdítva lelkesen dolgoznak. Látva ezt a buzgalmat, a tisz­telendő úr is megígérte, hogy segít a munkában... Érdemes is lesz, tisztelendő uram. Mert a még szebb holnap egy darabkája épül itt.a GARAY FERENC Ketten a „törzsgárdából": Varga Lcjosná. Békán JázséfruL Furcsa nevelés Minap a GA—26—00 rend­számú autóbuszon Borbála­telepről igyekeztem Pécsre.. Az Ágoston téri megállónál- hárman akartunk leszálini. A szokott módon oda álltunk a busz ajtajához, hogy kellő időben elhagyhassuk a ko­csit. A megállóhoz közeled­ve, a kalauzra felénk szólt, de oly halkan, hogy szavát a kocsi zörgésétől egyikünk sem hallotta. Az Ágoston te­ret elhagyva, végre érthető­en közölte vélünk, hogy a megálláshoz szükséges jel­zést nekünk kellett volna a vezető részére t megadni. Hiába mondtuk, hogy erről nem volt tudomásunk, a ko­csi tovább haladt. A Széchenyi tér közelében végre megállt a busz. A gk. vezető azonban most sem nyitotta ki a kocsi ajtaját, hanem ehelyett durva, minő­síthetetlen szavak kíséreté­ben oktatott bennünket az utas kötelességeire. Helyes, hogy a jegykeze­lők munkájának megkönnyí­tése céljából a PKV fokoza­tosan az utasokat kívánja rászoktatni a megálló előtti jelzésre. Ezt a nevelői tevé­kenységet azonban türelem­mel, emberséggel kell végez­ni és semmi körülmények között sem úgy, mint az em­lített autóbusz személyzete. BORONKAl ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents