Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

2 NAPLÓ 1959. JÚLIUS '31. JT<Ö tTTOM BLM^DTTKK: Kállai Gyula elvtárs beszéde az országgyűlésen Ä pénzügyminiszter elvtárs beszámolójából világosan elénk tárul hazánk gazdasági fejlő­désének képe. Az elmúlt esz­tendőben sikeresen folytattuk tovább a szocializmus építé­sét, előbbre haladtunk a szo­cialista társadalom gazdasági alapjainak megteremtésében — mondotta elöljáróban, majd így folytatta: Itt az országgyűlés színe előtt nyugodtan elmondhat­juk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány politikájának helyessé­gét, a magyar dolgozó töme­gek ragaszkodását a szocializ­mus ügyéhez, valamint a ve­zetés és a tömegek szoros kap­csolatát ma mór nemcsak a néphatalom helyreállításának és megszilárdításának poli­tikai sikerei jelzik, ha­nem azok a vitathatatlan ered­mények is, amelyeket a szo­cializmus építésének meggyor­sításában értünk élj J6 úton vagyunk ahhoz, hogy fejlődésünk ütemét to­vább gyorsítva, még na­gyobb eredményeket érjünk el és viszonylag rövid idő alatt végleg lerakjuk ha­zánkban a szocializmus alap jait, hogy a környező népi demokratikus országokkal azonos történelmi Időszak­ban befejezzük a szocializ­mus építését. Pártunk Központi Bizottsá­gának márciusi határozata az egész nép érdekeit fejezi ki, s éppen azért végrehajtásáért a párttagok és pártonkívüliek, munkások, parasztok és értel­miségiek egyaránt dolgoznak. Az eddigi eredmények alapján joggal számíthatunk arra, hogy a verseny lendülete az év hát­ralévő részében fokozódik, s elérjük a Központi Bizottság márciusi határozatában kitű­zött célt, az éves terv négy százalékos ' túlteljesítését. Ah­hoz azonban, bogy a Központi Bizottság márciusi határozatá­ban javasolt termelékenységi mutatót is elérjük,,. , az év hátralévő részéiben nagyobb lépéseket kell ten­nünk a termelékenység te­rületén. Bízunk abban, hogy iparunk szervezői és vezetői — a mű­száki értelmiség segítségével, támaszkodva a munkásosztály versenymozgalihának nagy lendületére — megoldja ezt a feladatot is* Hazánk szántóterületének fele a szocialista szektorhoz tartozik Az elmúlt időszakban szá­mottevően haladtunk előre a mezőgazdaság szocialista át- szerve zésében, Hazánk szántóterületének 50,3 százaléka termelőszö­vetkezetek és állami gazda­ságok birtokában van, tehát a népgazdaság szocialista szektorához tartozik, A párt politikája, a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésére tett intézkedései helyes­nek bizonyultak. Szólnom kell itt — tisztéit országgyűlés — arról a rendel­kezésről is, amelyet a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány két héttel ezelőtt hozott. A párt és a kormány, szem­elő tt tartva a parasztság érde­keit, a jó termés ellenére sem változtatta meg az alapvető mezőgazdasági termékek fel- vásárlási áraitj Az állam, a munkásosztály, most elvárja, a dolgozó pa­rasztságtól, hogy felesleges terményeit az állam által biztosított kedvező áron, a felvásárló szerveknek adja át s így járuljon hozzá a munkásosztály, a városi la­kosság élelmiszerellátásá­hoz. Az állam és a termelőszö­vetkezeti tagjáig érdeke egya­ránt azt kívánja, hogy a jó termésből képezzenek közös tartalékokat. S ami különösen fontos: az idei jó takarmány­gabona-termésből- megfelelő takarmánybázist 'alakítsanak ki, hogy a termelőszövetkeze­tek közös állatállományát az őszi és téli hónapokban jól elláthassák. — Napjainkban forradalmi erjedésnek lehetünk tanúi a magyar falvakban, A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésének alapja továbbra Is a politikai meg­győző munka, Ez minden falusi, állami, párt és társadalmi szervezetre, min­den kommunistára, ifjú kom­munistára és a szocializmus ügyéhez hű pártonkívüljre azt a kötelességet rója, hogy szí­vás felvilágosító munkával, állandóan harcoljon a szövet­kezeti eszme terjesztéséért, küzdjön a régi, megszokott, be­gyökeresedett paraszti életmód élő, de már idejétmúlt szem­lélete ellen. A szocializmus hívei tudatosítsák a még egyé­ni gazdákkal, hogy a szocia- üsta mezőgazdaság megterem­tése az egész nép, s benne a parasztság, tehát minden egyes gazda egyéni érdeke is. Iskolareformunk alapelve Az elmúlt évben egészsé­gesen fejlődött a kulturális élet is. Az ellenforradalom kártevését felszámoltuk, s ez­zel az eszmei-politikai kon­szolidáció folyamata befejező­dött a kulturális életben is. Az irodalom és a művészetek leg­jobb képviselői ma már ered­ményesen vesznek részt né­pünk szocialista nevelésében. — Kulturális életünk kérdé­sei közül ezúttal csak az egyik legfontosabb kérdésről — az ifjúság szocialista nevelésének megjavításáról, közoktatási rendszerünk reformjáról kívá­nok részletesebben szólni. Az iskolarendszer reformját elsősorban azért határoztuk el, mert közoktatási rend­szerünk elmaradt az élet fej­lődésének ütemétől, különö­sen az ipar és a mezőgazda­ság, a technika és a termé­szettudományok fejlődésétől. Iskolarendszerünk legnagyobb fogyatékossága az, hogy a fel­növekvő nemzedéket nem ta­nítja meg dolgozni, s így nem készíti elő megfelelően az élet­re. — Mindennapos jeleriség, tisztelt képviselőtársaim, hogy a középiskolát végzett Ifjúság jelentős része húzódik a fizi­kai munkától. Sajnos, a szülők egy része is csak akkor látja gyermeke jövőjét biztosított­nak, ha az valamiféle szelle­mi, hivatali pályára lép. Jelentős rétegek még mindig nem becsülik kellően a fizikai munkát. E helytelen és kárős jelenség ellen fel kell lépni és növelni kell a fizikai munka becsületét. A szellemi és fizi­kai munka közötti különbség nem úgy tűnik majd el, hogy csökken a fizikai munkások száma és mindenki értelmisé­gi lesz, hanem úgy, hogy a fi­zikai munkások szellemi szín­vonala állandóan növekedik, s megközelíti és eléri a szel­lemi munkások _ színvonalát. Az iskolának ezt a feladatot kell megoldania és ezt a folya­matot kell segítenie. Ezért a megvalósítandó iskolare­form alapelve az a követel­mény, hogy az Iskola adjon korszerű, általános alapmű­veltséget, adjon a tanulók­nak politechnikai képzettsé­get és jártasságot a fizikai munkában, ismertesse. meg velük az ipari és mezőgazda- sági munka alapjait, s to­vábbtanulásra jogosító érett­ségi bizonyítvány mellett egy szakmában nyújtson olyan képzettséget, amelynek birtokában az ifjú nemzedék tehetségének és hajlamainak megfelelő életpályát választ­hat magának. — Iskolarendszerünk átala­kítása az egész társadalom ügye. Ezért iskoláink átalakí­tására mozgósítani kell a tár­sadalom valamennyi osztályá­nak, rétegének, valamennyi szervezetének erőforrásait. A kormány nemrég társadalmi bizottságot küldött ki az Isko­lai reformjavaslat kidolgozá­sára. A reformjavaslatot szé­leskörű társadalmi vitára bo­csátjuk, majd felhasználva e vita tapasztalatait, a jövő év­ben az országgyűlés elé ter­jesztjük. Kudarcot vallanak az imperialisták provokációs tervei — Az elmúlt évben általá­ban javult a nemzetközi hely­zet, s erősödtek- hazánk nem­zetközi kapcsolatai is. Tovább erősödött a szocialista tábor gazdasági és politikai hatalma és ennek nyomán növekedett nemzetközi tekintélye is. Erősödött a népek küzdelme a békéért, s növekedtek a béke fenntartásának, a há­ború elhárításának lehető­ségei, A kapitalista államokban meg­lévő reakciós erők természete­sen mindent elkövettek és el­követnék, hogy megállítsák a nemzetközi feszültség enyhü­lésének folyamatát. Nagy erő­feszítésekét tesznek azért, hogy megtorpedózzák a genfi érte­kezletet. Különösen aktív te­vékenységet fejt ki ebben az irányban a nyugatnémet dip­lomácia. Uj és új provokációs akciókat szerveznek a szocia­lista tábor országai ellen. Ilyen provokációnak lehet tekinteni azt a tényt, hogy az Egyesült Államok kongresszusa törvényt hozott "az 'un.'Rab' nemzetek hetének” ünnepségeiről, amely­nek keretében az Amerikai Egyesült Államok különböző városaiban felvonulnak a disz- szidensek és fellépnek a népi demokratikus országokból ki- ebrudalt burzsoá politikusok v— az olyan Nagy Ferenc, MÍ- kolajczyk és Kéthly Anna- félék 1— siratják a tőkések és a földbirtokosok, elvesztett ha­talmát, visszaslratják birtokai-' kát és hatalmukat -4- (Maró­sán György: És :a lovászi meg a kanizsai olajat!) — miköz­ben a magyar, lengyel és más, felszabadult - népek „rabságá­ról” szónokolnak. Ahogy azon­ban a régi magyar közmondás mondja: „Kutyaugatás, sza­márordítás nem haUiik a mennybe”, úgy ettől sem a mi- hazánk, sem' a testvéri népi demokráciák társadalmi rend­je nem változik meg, sőt nem­zetközi kapcsolataink Sem szenvednek csorbát, — A kapitalizmus erőszak­kal, fegyverrel, atom- és hidrogénbombával akarja megsemmisíteni a szocializ­must. Más dolog azonban a kapitalisták vágya és más dolog a reális történelmi helyzet. Vágyaik megvalósí­tásaira a kapitalistáknak már régen nincs erejük. A szocializmus megsemmisíté­sének ún. „történelmi felada­táról” is már régen lekéstek: ezt a feladatot nem oldhatták meg 1918—1919-ben, nem old­hatták meg 1941—1945-ben, még kevésbé oldhatják meg most 1959-ben, amikor a szo­cializmus világrendszerré vált, s a békeszerető népek erejé­vel együtt hatalma nagyobb a kapitalizmusénál. A szocialista tábor fejlődése, a nemzetközi kapcsolatok alakulása, reményt nyújt arra, hogy a Szovjetunióban a kommunizmus, a népi de­mokratikus orszgáokban pe­dig a szocializmus építésé­nek nagy történelmi műve nem a két világrendszer nyílt, háborús konfliktusain keresztül, hanem a békés egymás mellett élés alapján, a két rendszer békés verse­nyében oldódik meg. Ez a világ fejlődésének reális perspektívája, a fejlődés ©gyík nagyon fontos lehetősége. De azért, hogy e lehetőség való­sággá váljék, még kitartóan kell harcolni. Véleményünk szerint a magyar dolgozó nép igazán és .eredményesen .a szo­cialista társadalmi ■ rendszer gyorsabb' ütemű építésével' és a szocializmus felépítésével vehet részt' és vész részt ebben a küzdelemben. — Tisztelt Országgyűlés! Az 1958. évi. állami költségvetés végrehajtásáról szóló írásbeli és szóbeli jelentéssel, mint fej­lődésünk reális helyzetképével, egyet értek, azt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány nevében elfogadom, s képviselőtársaimnak is elfoga­dásra ajánlom. Pilisi IC Személyi gazol vány-csere A Várost Rendőrkapitányság értesíti Pécs II. kerület azon la­kóit. akiknek 1959. évben személy­igazolványuk lejár és ez ideig ki­cseréléséről értesítést nem kaptak, hogy az alábbi időpontban személy Igazolványuk kicserélése végett a Városi Rendőrkapitányság (Kilián György u. 3. sz.) jelenjenek meg. T, Ty, U, Ü betűvel kezdődő lakosok augusztus 3-án, 4-én és 5- én reggel 9 órától déli 12 óráig. V, Z, Zs betűvel kezdődő lako­sok pedig augusztus G-án, 7-én és 8-án reggel 9 órától 12 óráig. — UJ GYÓGYSZERTAR nyílt tegnap délelőtt Ujmecsek alján. A városrész új gyógy­szertárának nyitvatartási ide­je a tisztiorvosi hivatal határo­zata szerint egybeesik az orvo sok rendelési idejével, tehát délelőtt 10-től este 6-lg. Éjsza­kai ügyeletet egyelőre még nem tart. — AZ IFJÚSÁGI hangver­senyeik mintegy 1500 általá­nos, középiskolai és ipari ta­nuló zenei nevelését segítették elő az elmúlt évben. — MAGYAR hűtőszekrények érkeztek Pécsre. 6 400 forintos áron a szaküzletekben kapha­tók. A tanács kereskedelmi osztályán szerzett értesülé­sünk szerint ebben a negyed­évben még újabb hűtőszekré­nyek érkeznek. A moszkvai balett augusztus 5- én, a szabadtéri színpadon tartan­dó egyetlen előadásra jegyek az Országos Filharmónia elővételi pénztárában (Színház tér 2.) kap­hatók. Telefon: 14-50. □ TEGNAP századszor je­lent meg a Dunántúli Napló esti kiadása, az Esti Pécsi Napló. □ KETTÖSZÁZEGY sze­mélyt tudnak elszállásolni a Baranya megyei turista szálló­ban. □ KEDDEN este ünnepelte 10 éves fennállását a Pécsi Ruha és Cipőipari Vállalat. Eb bői" az alkalomból ünnepélyes termelési értekezléfet’ tartottak a rendőrklubban. Az ünnepé­lyes évforduló alkalmából a vállalat Igazgatóját, Abrasdte Zoltán elvtársat, kormányunk Munkaérdeméremmel tüntette ki. Heten a Könnyűipar Kivá­ló Dolgozója jelvényt és a ve­le járó kétheti fizetést kapták. — A BÖRGYARI KISZ- szervezet a tavaly nagyon lá­togatott KISZ klub délutánokat ismét felújítja. — KETTŐ és félmillió tég­lával termelt többet a terve­zettnél a tanácsi Téglagyári ES a második negyedévben. A személyiigazolvány átvételekor be kell nyújtani: 2 db személyiga- zolvány-fényképet, 10 Ft. Illetékbé­lyeget, előre kiállított bejelentő­lapot (személyigazolvány soroza­tát, számát nem kell beírni). Adat- változást igazoló okiratot. Lejárt személylgazolványt. Felhívjuk a lakosság figyelmét; hogy a fenti Időben és helyen pon tosan jelenjenek meg saját érde­kükben, hogy ezáltal az esetleges sorbanállást elkerülhessük. ■ □ A SOPIANA Gépgyárban dolgozó hat KISZ-brigád há­romszor nyerte el a megye legjobb export-brigádja cí­met. — A 30. JÁTÉKHÉTEN a szerencse Ismét a baranyai já­tékosokra mosolygott. Bodonyi Gyula MÄV fékező, szabad- szentkirályi lakos, két gyermek édesapja a boldog nyertes. 6 526 332 sorszámú szelvényé­vel 48 079 forintot nyert. A nyereményösszeget az Orszá­gos Takarékpénztár pécsi fiók­ja augusztus 5-én, délelőtt fi­zeti ki. □ A VASASI Petőfi-akna I/a. szintjének 5-ös telepén a Pécsi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeinek történetében először villamos energiával kaparó berendezéseket helyez­tek üzembe. Az előzetes számí­tások szerint a villamos ener­giával meghajtott szállítóberen dezés a teljesítmények 15—20 százalékos emelését teszi lehe­tővé. — 40 VENTILLÁTORT sze­relnek fel a Kiskereskedelmi Vállalat komlói üzleteiben. n „NŐK ISKOLÁJA“ cím­mel a TIT és a városi nőtanács szervezésében az ősszel tanfo­lyam kezdődik. Az előadássoro zatban gyermeknevelési, egész­ségügyi, lakberendezési, világ­nézeti kérdésekre kapnak vá­laszt a hallgatók. □ HATÁRIDŐ, előtt, . már augusztus. 2Q-án .átadják. ^ a szederkényi tsz-nek az 5Ó férő­helyes istállót. '■"‘í!'. Időjárásjelentés Várhatí.Időjárás pénteken estig: felhőátvonul ieok, több* hélyeh futó esőkkel, esetleg zivatarral. Mérsé­kelt déli, délnyugati, helyenként átmenetileg élénkebb nyugati, északnyugati szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 16—19, legmagasabb nappali hőmérséklet. pénteken ke­leten 28—31, nyugaton 25—28 fok között. Távolabbi kilátások: hűvösebb idő, további esőkkel, zivatarokkal. ee/Goe/x BATzrA/vop' 57 A beszélgetés lövegárokban folyt le. Egymás után jöttek oda a tüzérek. Nem sokkal előbb még a tankokra lövöl­döztek, és az izzadt, piros, élénk arcokból, a szemekből még nem hűlt ki az ütközet izgalma. 'Hangosan beszélget­tek, ok nélkül nevetgéltek, a harcban felgyűlt idegfeszült­ség kiutat keresett. Sokan már messziről mosolyogtak, szinte várták, hogy a gyalogos feltétlenül valami tréfásat fog mesélni. Egy fiatal, széles mellkasú töltőtüzér, fesztele­nül szétvetette a lábát, kidül- lesztette a mellét, mintha ököl harcra kelne, cigarettájával g-imnasztyorkájának gombjára mutatva, megkérdezte: — Szóval bennünket őriz­tek? És győztesként nézett a tüzérekre. Attól, hogy az üteg csak nemrég verte vissza a tankokat és a töltőtüzér két­szer olyán nagy és erős volt, mint a gyalogos, szavai külö­nösen tréfás értelmet nyertek. A gyalogos azonban nem jött zavarba, sőt meg sem sértő­dött. — Nincs ebben semmi ne­vetni való — mondta. — Az­előtt nekünk is megvolt a szá­zadunk. És főhadnagy volt a parancsnokunk — és Beli- csemkóra nézett, mintha össze akarná hasonlítani vele. — És most, hogy heten marad­tunk, csak üldögélünk és vé­dekezünk. Géppuskánk van, lőszerünk elegendő, csak a dohánykészletünk fogyott el. Baj van a dohánnyal. Teleszárták a markát. Valaki kíváncsiskodott: — Mégis, mit csináltok ott? — Tartjuk magunkat — válaszolta egyszerűen a gya­logos. — Látod, negyvenegy­ben azt mondtuk, nincs hova visszavonulni, most pedig úgy látszik — nincs is mikor. Ha visszaengedjük őket, minden újra kezdődik, csak az embe­rek szoktak el tőle. Ideje már végft vetni ennek a háború­nak. Odafutott a szomszéd üteg aknavetőse. Gázálarca tömve kétszersülttel. Utat tört magá­nak előre. — Hát te, hová valósi vagy? Nem vagyunk véletlenül föl­diek? Nagyon ismerős a ké­ped. A katona élénken megfor­dult, s megnézte magának az aknavetőst. Aztán meggondol­tan felelte: — Mi valamennyien földik lettünk, ahogy átléptük a ha­tárt. — Kemény arcán egé­szen különösen hatott a mo­soly. — Úgy van ez, akárcsak a kórházban. Amíg az egész­ségügyi zászlóaljnál fekszik az ember, mind egy alakulattól vannak és ugyanott sebesül­tek meg, talán még ugyanaz­nap is. Ha aztán átviszik hát- országi kórházba és találko­zik ugyanarról a frontról va­ló katonával, akkor már föl­dijei közé számítja, mintha közelebb állna hozzá, mint mások. Ahogy beszélt, egyre az üteg parancsnokot figyelte: az va­lahogy olyan furcsán nézett rá. — Nem ismersz meg. Arhi­pov? — kérdezte tőle hirtelen Belicsenko, és elmosolyodott. A gyalogos rövid szempillá­ja megrezzent. Bizakodva né­zegette, de nyilván semmire sem emlékezett. — Lehet, hogy találkoztunk valamikor — mondta bocsánat kérőén —, de már nem emlék­szem, százados elvtárs. Elfe­lejtettem. — Ez is előfordul. Nos hát: ha a tankok megindulnak, ab­ból az irányból, nem lesz időnk azt kutatni, hogy merre ültök. Lőni fogunk és a löve­dékeink megüehetősen súlyo­sak. Tehát szedd össze az em­bereiteket — és hozd ide őket. Találunk majd dolgot nekik. Én meg, Arhipov, azonnal fel­ismertelek, — mondta Beli­csenko. — Ezerki’encszáznegy- venegy. Emlékszel, hogyan vonultunk vissza? A katonák szorosabban kö­rülvették őket, figyeltek, né­hányan együttérzően moso­lyogtak, mint váratlan talál­kozásnál szokás. - ’ — Ez akkoriban persze ném volt rajtam — és Bellcsériko megfricskázta a váll-lapját. — Hanem itt volt három három™ szög — s mint aki segít emlé­kezni, ujjával mosolyogva a nyakára mutatott. —Vagy ta­lán még most sem emlékszel? A háború egy időben kez­dődött, de mindenki a maga idején és órájában találkozott vele. A német tankok már ré­gen átjöttek a Dnyeperen, de az üteg, amelynél Belicsenko szakaszvezető lövegparancsnok volt, még ott állt, ahol két- három héttel azelőtt: a Dnye­per nyugati partján elterü’ő ősi fenyőerdő szegélyén. Fél kilométerre mögöttük falu, kertek, a legforróbb napon is hideg tej: az üteg legénysége szívesen látott vendég a falu­ban. A nyári éjszakák rövidek — gyorsan érkezik a hajnal, — és rövid az ilyen éjszakákon a szerelem. — írsz majd? — írok. A katona a földön ül, ce­ruzáját nyálazza és felír no­teszébe egy címet. Mellet'e egy kislány. Ráhúzza szok­nyáját telt, kerek' térdére, boldog, odaadó pillantással nézi a katonát. Hol van most ez a lánv9 Él-e még a katona? Ha élne és ugyanazon az úton térne vissza, találkoznának. De egy egész élet fekszik a két találkozás között. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents