Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-29 / 176. szám

2

NAPLÓ

1959. JÜLIUS 29.

II társadalom az iskolákért

Több évvel ezelőtt indult meg hazánkban az a mind nagyobb méreteket öltő társadalmi mozgalom, amely segíti az államot oktatási helyzetünk állandó javításában. A mozgalom sikereire jellemző, hogy a hároméves terv időszakában társadalmi erőforrásokból építendő 700 tanteremből 1958- ban már 400 felépült, az idén az első félévben több mint 40 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság: felépítettek 156 tantermet, 19 óvodát, 19 pedagógus lakást és 124 egyéb, az oktatást szolgáló helyiséget;

Iskoláink a nyáron különösen sokat várnak a lakosságtól, az üzemektől, a vállalatoktól. Elsősorban azt kérik, nyújtsanak segítséget az új tanévben sokhelyütt meginduló politechnikai oktatás tárgyi feltételeinek biztosításához;

A Művelődésügyi Minisztérium az idén is vándorzászlókkal és más anyagi eszközökkel jutalmazza az iskolák társadalmi támogatásában legszebb eredményt elért megyéket, járásokat, városokat, valamint a helyi művelődésügy támogatáséiban kiemelkedő iskolákat; . _ | ,

Ifjúsági klub Ivánbatfyánban

A klub legyőzte a kocsmát — Növekszik a könyvtár forgalma — Ősszel még érdekesebb lesz a klub élete

Az ifjúsági vezetőknek, pártmunkásoknak és a népművelés dolgozóinak sok gondót okozott és okoz, hogyan biztosítsák a fiatalság kultúrált szórakozási lehetőségeit olyan helyeken, ahol a kocsma és a heti egy mozielőadás az egyetlen szórakozási lehetőség..

Ivánibattyán, a siklósi járás egyik kis községe. Mindössze háromszázn yolc vamö t lakója

vám A legközelebbi nagyobb község, ahova esetleg eljárhatnak a fiatalok szórakozni, a tíz kilométerre eső Villány;

Ebben a Iris faluban azonban mégis sikeresen megoldották a fiatalság'. szórakozási problémáit. Iváribattyánban már nem a kocsmában találkoznak esténként a fiatalok, hanem a nemrégen létesített „Ifjúsági klubbari";

Nem is volt olyan nehéz ezt a klubot létrehozni, — mondja Hegyi Béla tanácstitkár. — A kiszesek gondolata Volt a Klub létrehozása, mi pedig, azaz a tanács, segítettünk nekik; De

nézzünk talán körül a helyiség ben.

Szép, tágas terembe lépünk. A középen ping-pong asztal.

Minden este ütik itt a labdát a gyerekek, — mondja Hegyi elvtárs.

— Igen, de a labdát csak legfeljebb négyen üthetik, mit csinálnak addig a többiek?

— Van néhány szenvedélyes sakkozónk is, de sokan szeretnek fömizni js, de egy új lemezjátszónk is van, aki éppen táncolni kíván, feltehet egy lemezt. Még most, a nagy munkák idején is akadnak bőven táncolná vágyó fiatalok. De aki fáradt, az leülhet olvasni is.

— Olvasni?

— Igen, olvasni. Ugyanis megállapodtunk a népkönyvtárossal, hogy minden este kölcsönözzön könyveket itt a klubban olvasótermi használat ra is. Ezt azért is könnyű volt megoldani, mert a könyvtáros egyúttal az ifjúsági klub gondnoka is. 0 kezeli a klub egyéb berendezését is, a hanglemezeket, 6akkot, stb,

Mert az ördög sohasem alszik

— Tűzrendészet! ellenőrzésen a sellyei járásban

Kopott^ szürke Póbjedánk egyenletes zümmögéssel szalad a műút fehér szalagján. A sebességmérő mutatója mintha a hatvanas számhoz tapadna: Scheffer Jenő tűzol- tófőhadnagy jegyzeteit nézegeti, Horváth János pedig, a megyei tanács igazgatási osztályának munkatársa, újságot böngész mellettem a hátsó ülésen;

Tűzremdésaeti ellenőrzés lesz.

Még néhány kilométer és elérjük a sellyei járás első községét. Igen, ott már látni is a házakat. Aztán a táblát: Királyegyháza. Megállunk a tűzoltószertámáli

— Kinél van a kulcs?

Aki hallja a kérdést gondolkodni kezd; Töprengenek a helybeliek;

— Valóban, kinél is lehet a kulcs?

Ülünk és várunk És. arra gondolunk; legalább addig ne adja elő magát valami fránya tüzecske, amíg azt a kulcsot élőkén tik: Mert lavórokban mégiscsak nehézkes hordani a vizet; A szertárban pedig ott vannak a jó tűzoltóvödrök ;:: j

. — Itt a kuicsS *—i büszkén lobogtatja valaki;

— Hol volt?

— Annál a fiatalembernél, aki zabot merni vitte él a vödröket a szertárból!!;Na ez is jól kezdődök.» Kákics a következő község. A tanácsházán csak egy idős bácsit találunk; Kisbíró.

— Aztán tessék már mondani, van éjszakai szolgálat a toronyban?

Tempósan felel;

— Már hogyan lenne, amikor nappal sem mernek felmenni az emberek. Életveszélyes ..:

— Fogatszolgálat rendben van?

— Varga Péter a soros : : Ballagunk a huszas házsaám

felé. Itt-ott kíváncsiak feje jelenik meg az ajtókban. Egyik házból gyerek nyargal elő, másikból öreg totyog az ajtóhoz. Csak épp Vargáéknál senki.

— Hol lehetnek?

— Zabot arat a földjén, — feleli a szomszéd.

A főhadnagy elvtárs ott az utcán írta meg a feljelentést.

Az ember nem is gondolná, hogy mennyire lelkiismeretlenül tesznek eleget a tűzvédelemnek. Zalátán például rend-» szeresen osztja be a munka- képtelen öregeket szolgálatba a termelőszövetkezet elnöke. Elképzelni, hogy mit tudnának segíteni szegények, ha valami baj történne. A tanács pedig nem intézkedik. Dráva- iványiban nem értesítik ki szabályszerűen a szolgálatosokat. Fogatszolgálat egyáltalában nincs. Teklafahtban io «lő

szeretettel osztják be az öregeket. A loemsei tűzoltópihenőben idegen alussza ki a csavargás fáradalmait. Szolgálat nak se híre, se hamva..»

De menjünk tovább! Következő község Drávakeresztúr. Szigecsán Ferenc tanácselnök nem ismeri a rendeleteket. Este hét helyett nyolc—kilenc órakor kezdik a szolgálatot.

— És a fogatos?

— Az van.;

Megkeressük a szolgálatost. A gazda büszkén mutatja: íme. Benézünk az istállóba, ahol egyetlen ló búslakodik.

. — És a másik? ............

— Minek az? Többet ér ez az egy, mint sok más kettő — hangzik a büszke felelet.

Nevetnünk kell. Hát lehet ilyenkor rendeletekre hivatkozni?

Bogdasa j^s község, s

távol esik az útiránytól, de érdemes volt idejönni. Végre egy hely, ahol minden rendben van. Fiatal, húszéves fiú a tűzoltóparancsnok és fiatal az önkéntes tűzoltótestület legénysége is. Egy nős van közöttük. Rendszeresen ellenőriznek, és, a szertáruk olyan mint valami meleg, hangulatos legényotthon. A főfalon oklevelek, serleg. Versenyeken nyerték. Sarokban kis asztalkán rádió. És a felszerelés is ragyog a. tisztaságtól;

A tároló szinültig vízzel.

Tahi Béla, a parancsnok, mutatja az ellenőrző naplóját. Gyakori az ellenőrzés náluk is. Sok a beírás, de mind elismerést fejez ld. Egyébként itt láttam először MSZMP alapszervi titkár bejegyzését.. Hát igen. így nem csoda, hogy kiváló eredinényt érnek el a fiatalok. Törődnek velük. Szívügye a község vezetőinek a közös gond. Bárcsak másutt is így lenne:-.a

Már hazafelé tartunk, amikor valami motorhiba miatt megáll kocsink. Valahol a közelben cséplőgép búg. Miért ne? Nézzük meg!

Páncél Lajos, a mjszlói gépállomás traktorosa dolgozik. Lukács József és Mikola János gabonáját csépelik. Scheffer főhadnagy odakiált a traktorosnak:

— Állítsa meg a gépet!

Éles a szeme, nyomban észrevette a szabálytalanságot. És most körbejárjuk a helyet. Hát ilyen még nem fordult elő a tűzoltók praxisában. A legélesebb szem sem fedezett fel semmit, ami — szabályos lenne. A traktoron nincs szikrafogó, de mögötte földhányás sem. És nincs víz, és nincs szikracsapó, vagy egyéb szerszám. Még a tilos dohányozni táblát sem találni. Pedig ha más nem is, de legalább az kéznél szokott lenni;

Negyediknek Szilágyi Pál, a helybeli önkéntes tűzoltó testület parancsnokának, neve kerül a papírra. Hát igen. Legalább neki példát kellene mutatnia. És ehelyett elhozta a kis gabonáját ő is. Csépelteim. Szabálytalanul:::

Jó a kocsi. Mehetünk. Kiérünk a községből. Most tudom csak meg, hogy hol jártunk. Baranyahidvégen. < Scheffer főhadnagy és Horváth János folytatják a félig komoly, félig tréfás csipkelődést. A tűzóltótiszt ragaszkodik a szabályokhoz, a rendeletekhez. Míg János bácsi, a lágyszívű elviselhetetlennek tartja, hogy büntessenek valakit. Hogy feljelentést tegyenek;

Pedig meg kell tenni;

A falu lakosságának érdeke így kívánja. Rendre kell szoktatni a felelőtlen embereket. Saját érdekükben.;;- . - SZÁNTÓ

A gondnokunk egyébként egy idősebb asszony, aki szereti a fiatalokat, szívesen foglalkozik velük, ugyanakkor megfelelő tekintélye is van, a rendre is tud ügyelni. E mellett mint könyvtáros, örül annak, hogy amióta a klub működik, közei négyszer annyi könyvet kölcsönöznek tőle, mint azelőtt.

• —. Milyenek a további terveik az ifjúsági klubbal kapcsolatban?

— Egyelőre még nincsen további tervünk. Egyelőre örülünk annak, hogy van egy helyiségünk, ahová a lányok is, fiúk is, sőt a fiatal házaspárok is szívesen ellátogatnak és jól érzik magukat, örülünk annak, hogy a kocsmával való verseny ben mi győztünk. Majd ősszel, ha a mezei munka már kevesebb időt vesz el a falusi emberek napjából és hosszabbak lesznek az esték, tartunk különböző rendezvényeket. A színi-előadásokon kívül könyv snkétokat is szeretnénk rendez ni — akkorra már, mint a könyvtár kölcsönzési statisztikája is mutatja, jóval több rendszeres olvasója lesz a könyvtárunknak —, de természetesen ismeretterjesztő és politikai előadások is szerepelnek majd az ifjúsági klubunk műsorán.

Mit fűzhetünk még mindehhez? Gratulálunk az ivánbaty- tyániaknak az eredményeikhez, és sok kellemes estét kívánunk az ifjúsági klub látogatóinak.

B. L.

Aktuális kérdés

Ü3Ü1EIC

Felesleges vita

— Mondja mester, maguk hogy állanak az átigazolásokkal?

Minap reggel az új-mecsek- aljai 132. számú füszerboltban vásárolni szándékoztam. Fiatal, csinos, szőkehajú eladónő mérte ki a 10 deka sajtomat.

— Három forint húszat tessék fizetni — közölte bájos, mosollyal.

Elkerlngtem a pénztárhoz, megváltottam a blokkot. A kolbászok, szalámik, konzarvek, üvegek és dobozkák mögül, rendkívül udvariasan, kezében a sajtommal, egy férfi eladó tájékoztatott a szőke nő helyén:

— Szíveskedjék egy forintot ráfizetni, mert ez nem három- húszas, hanem négyhusras sajt.

— Kérem! Nagyon szívesen. Távol áll tőlem á gondolat, hogy megkárosítsam az üzletet.

Visszamentem, hát újra a pénztárhoz hoztam egy 1 forintos blokkot. A kolbászok, szalámik, konzervek és dobozkák mögött újra a szőke nő állt. s közölte, hogy vissza az. egész, a sajt mégis háromhuszas. Hogy ne küldözgessenek tovább feleslegesen, a férfi Is visszajött és rávágott még a sajtomra egy forintnyi adagot.

— viszontlátásra.

Két nap múlva este vásároltam. Sört és két szelet csokoládét.

— A SZEDERKÉNYI Karasá ca Gyöngye Termelőszövetkezetnek a közelmúltban adták át az eddig községi tulajdont képező malmot.

□ A TIT Baranya megyei szervezetének keretében működő filmművészeti klub augusztusiban tanulmányi kirándulást rendez Budapestre, ahol a részvevők többek között a film gyárat is meglátogatják.

□ TEGNAP alakult Hosszú- hetényben a Vegyesipari KTSZ 11 taggal. Háromtagú vezetőséget és háromtagú ellenőrző bizottságot is választottak már. A KTSZ hat részleggel kezdte meg működését.

— A BÉCSI világifjúsági találkozó tiszteletére VIT-műsza kot tartanak a Pécsi Sopiana Gépgyár fiataljai. A jövő héten a VIT-műszakok alatt leg szebb eredményt elért dolgozók nak a KISZ-szervezet mintegy 2090 forint értékű,. ajándékot nyújt majd át. '

— A HŐERŐMŰ építésénél

a 26. Építőipart Vállalat párt- szervezete ezer forint értékű könyvet vásárolt. A kis könyvi- tár a meginduló oktatási év anyagához a kiegészítő politikai és irodalmi műveket tartalmazza; r. ,

— FELÚJÍTOTTÁK a szederkényi iskolát, Ófalun pedig a Vcultúrotthont hozták helyre a községfejlesztési alapból.

— öt forint ötven — mondta roppant kedvesen ugyanaz a. szimpatikus eladó, akivel a sa]t- incldensem volt.

Elkerlngek a pénztárhoz. Viszem a blokkot.

A kolbászok, szalámik, konzervek és dobozkák mögül elveszik a blokkomat és sajnálattal köz- llk:

— Még 20 fillért tessék ráfizetni — mert tévesen szdmbl- tunk. . .

Visszakanyarodok a pénztárhoz, váltok egy pótblokkot 20 fillérről, A kolbászok, szalámik, konzervek, üvegek és dobozkák között benyújtom a pótblokkot n.i- re kezembe nyomnak két stoll- nerket Kiderül ugyanis, bogát most az eredeti eladónak .. volt igaza, saját magával szembén.

Nem számit a két stollverk. sem az egyforintps sajtdarab, te azért jó lenne, eqy Ilyen szép berendezésű, hatalmas üzletben elkerülni a. hasonló felesleges vitákat az ármegállapítások körül. Hátha egyszer ezen az alapon valami nagyobb tévedés is becsúszik ... •

— ts —

A városi tanács művelődésügyi osztálya kijzll, hogy a szegedi ünnepi Játékok Ideje alatt valameny- nyi múzeum megtekintésére Jogosító 2 forintos egységes belépőjegyet lehet váltani a tanácsház III. em. 93. sz. szobájában ma és holnap (29—30.) délelőtt 9 órától 12 óráig.

— URÁNIA-boltot nyitott a TIT a Jókai utcában. A bolt ismeretterjesztő cikkeket és könyveket árusít.

□ GABONAFUVÖ-gépet vásárolt a szederkényi tsz. a termények padlásra szállításához.

□ BERKESDEN a hidat és a tűzoltószertárat újították fel községfejlesztési alapból. Mim egy 1300 négyszögöl járda építését kezdték meg.

□ TÍZ ÉVVEL ezelőtt kezdték meg Komló várossá építését. A város építésének 10. évfordulóján nagyszabású ünnepségeket rendeznek Komlón. Ekkor..avatják fel. Komló építőinek emlékművét is . a kenderföldi iskola előtti téren. Az emlékmű építését a Komlói Építőipari Vállalat dolgozói már megkezdték.

A Városi Rendelőintézet legközelebbi munkaértekezletét Július 30-án. csütörtökön délután 2 órakor tartja az intézet III. em, 4. sz. kultúrtermében. Fél 3 órakor Elmer György, megyei főgyógyszerész tájékoztatást ad a külföldi gyógyszerekről, utána dr. Szabó József 6zakfőorvos „A fürdőkezelés Jelentősége a rheuma gyógyításában’’ címmel előadást tart, melyre az orvosokat meghívják.

ee/GOét* séPzxmnr,

5B

S • Belicsemko rájuk nézve, gondolatban búcsút véve tőlük, látta lelki szemei előtt, hogy véget ér majd a háború, az emberek újra békességben élnek. Gyerekeket szülnek. Az egyik székesfehérvári háziban látott egy fényképet. A Balatont ábrázolta, a háttérben fehér vitorlás, a homokon pedig sok-sok gyerek, meztelenül, fürdőnadrágban, kis szalmakalapokban'. Lám, a háború után így megy ki majd az egész család a Balatonhoz — a fürdőhelyekre, a legvéresebb ütközetek színhelyére.

Azoknak a harcosoknak, akik sátorilappal letakarva fék szenek a gránáttölcsér szélén, szintén lehettek volna gyermekeik a háború után. Valahol a Dnyeper vagy a Volga partján, a Jenyiszejnél vagy a legparányibb sztyepi patak partján játszanának ők is meztelenül, lebarnulva a sárga homokban, örülhetnének a napnak, a melegnek, a nyárnak:!,

Ezek a gyerekek soha nem születnek meg. Azok, akik Magyarországon estek el, sohasem térnek vissza családjukhoz. Az ágyútűz közben eltemetettek örökre itt maradnák ebben a földben;

Belicsenlko elnézte az ágyúnál álló katonákat. Már kevesen voltak. Szótlanul várták a következő támadást.

De azt is visszaverték. Aztán már nem számolták a támadásokat, de minden visszavert támadás után erősödött bennük a tudat, hogy bár semmiféle lehetőségük nincs, mégiscsak ki lehet itt tartani.

Negyvennyolc óra múltán a harmadik ütegnél lassan szaporodott az emberek száma. Legelőször egy negyvenöt milliméteres ágyú irányzótüzére jött hozzájuk. Ágyúja egymagában állt a domb alatt. Ezeket a könnyű páncéltörő ágyúkat „Búcsúzom tőled, hazám"- nak nevezték, mert a gyalogsággal együtt az első vonalban álltak, s kezelőszemélyzetük, ha a gyalogság visszavonult, a legnagyobb veszteségeket szenvedte. A robbanások többször csaknem kivetették onnan, a földdel borították el, de rövid idővel rá ismét feltámadt, és minden kilövés után visszaugorva, vadul okádta a tüzet a német gyalogságra, a német tankok páncélzatára és lánctalpaira; lövedékei a vastag homlokpáncélról sercegve pattantak vissza. A löveg körül csak ez a himlőhelyes szakaszvezető serénykedett, sarkát verdeső köpenyben; az egész kezelőszemélyzetből egyedül ő maradt életben. Már régóta sehonnan sem kapott parancsot és a saját szakállára tevékenykedett: meglátta a németeket

— célzott és lőtt, aztán új lőszerért rohant.

Amikor a lőszer elfogyott, a szakaszvezető levette az ágyúról a závárt, és a hasához fogva, ügyet sem vetve az aknazáporra, kómotosan elballagott.

Köpenye szárát elől a derékszíjába gyűrte és úgy tűnt, mintha valami kellemetlen terhet cipelne. Egy robbanás leverte fejéről a sapkát, mire gondosan letette a závárt a földre, felvette a sapkát, fejébe nyomta, s újra megindult terhével. Aztán észbe kapott és futásnak eredt.

Amikor odaért az üteghez, a katonák néma csodálattal néztek rá. Egyikük így szólt:

— Sokáig fyisz élni, szakasz vezető. Ha-jy lőttek, te meg csak nyugodtan sétáltál!

A tüzér letette a záivárt, piszkos, fekete rogyba csavart kezéből, melyből csak körmei fehérlettek ki, letörölte homlokáról az izzadságot

— keze remegett, a fáradtságtól. Ám mikor meglátta a feléje közeledő századost, a kis ember feltűzött köpenyében, kitaposott csizmájában kiegyenesedett.

— Melyik ezredből vagy, szakaszvezető? — kérdezte Be- licsenko.

A szakaszvezető homlokát ráncolva, feszülten figyelte ajka mozgását. S Belicsenko- ban felmerült a gyanú, de még nem hitte el, megragadta a vállánál fogva, megrázta, mintha fel akarná ébreszteni: . .

— Szakaszvezető!

Az iinányzótüzér arcán a kínos erőlködéstől, hogy megértse, mit mondanak nekj szánalmas, bűntudatos kifejezés jelent meg.

— Elfogyott a lőszer százados elvtáris — felelte a sok hallgatástól elvadult, rekedt hangon az irányzótüzér, aki a maga módján értelmezte Belicsenko. kérdését. — Ha nincs lőszer, mivel lőjek?

A tüzér süket volt. Még előző nap reggel süketült meg. S amikor kezében a löveg zá- várjával ment, a közelében pedig aknák robbantak, a világ ugyanolyan csöndes volt számára, mint addig.

Ottmaradt az ütegnél, az elpusztult lövegzárkezelő helyén. Ha valamit mondani akartak neki, megrázták a vállánál fogva, s amikor megértette, örvemdezően bólogatott. Aztán megjelent egy sovány, fekete, vastagnyakú gyalogos.

— Nézd, mit csinál — mondta anélkül, hogy külön szólt volna bárkihez is, és az aknarobbanásokat nézte. — Méterenként rakja őket. Nincs valami szívnivaló, fiúk?

Fukarul kimértek neki egy cigarettára való dohányt. A gyalogos habozott, bárgyún mosolygott és így szólt:

— Tudjátok, heten vagyunk:

— És a többiek merre vannak?

A gyalogos a sötétség felé

bökött:

— Ott ülnek őrségen.

— Kit őriznek?

— Úgy látszik, benneteket, oldalról,

(Folytatjuk)