Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-26 / 174. szám
r 'A kislányt, akiről a történetem szól, Mártikának hívják. Egy kicsi faluban lakik a Duna vártján s még valamikor márciusban történt vele, hogy anyukájától szép, piros sapkát kapott Mártikának olyannyira megtetszett, hogy bizony nem szívesen vette le a fejéről. — 'Vagy kétszer megtette azt is, hogy sapkástól ült be az iskolapadba. Hiába lett szünidő, hiába küldött meleg sugarakat c földre a nyári nap, Mártika szöszi haján — ha csak lehetett — ott piroslott a kerek sapka. Jól benne járt már az idő a nyárban, amikor egy délután anyuka elsétált Mártikéval a közeli erdő szélére gyógynövényt gyűjteni, málnát szedni 'A kisleány eszegette az illatos Oyümölcsöt, kergette a lepkéket estig és a sapkájáról, amit magával vitt a zsebében, egészen megfeledkezett. Akkor vette csak észre, hogy hült helye, amikor másnap reggel belenyúlt a zsebébe. Kereste a f konyhában, szobában, pincében, padláson több mint egy ’egész hétig, de a sapkának nyoma veszett! — Nem hagytad te véletlenül azt a sapkát kint az erdő szélén? — kérdezte tőle egy napon az édesanyja, de választ már nem kapott a kérdésre. Márti ugyanis szó nélkül kifordult a konyhából is egyenesen az erdő felé szaladt. — Anyukája kíváncsian várta, de amikor a kislány újra betop-- pant a konyhába, ugyancsak alaposan meglepődött: — Megtaláltam a sapkát... Ott az erdőszélen! — lihegte Máni és zavartan, félősen gyű- rögette a kezében tartott zsebkendőt. — Mutasd! — mondta ekkor anyu és a válasz nem késett. — Nincs ... nem hoztam haza! — hangzott az ijedt hangú felelet. — Nem hoztad haza? Miért? — kérdezte édesanyja újfent és bosszús, mély ráncba rendült a homloka. Ám hiába haragudott, kérlelt, hasztalan faggatta lányát, már azt is mondta, hogy annak, aki már fél éve úttörő, nem szabad elhagyogatnia a holmiját. De Mártika nem felelt egy szót sem. — Hát ha igy van, elmegyünk, megnézzük együtt, mi történt a sapkáddal — mondta később határozottan anyu és megfogta kislánya kezét. Elindult vele a kiserdő felé. — Márti lesütött szemmel lépegetett mellette és amikor odaértek a málnásba, egyszeribe lángbaborult az arca: — Itt van! — hajolt le kisvártatva és rámutatott az egyik bokor tövére. Anyuka lenézett a bokor alá és egyszeriben eltűnt a homlokáról az a haragos, mély ránc. A szép, piros sapka valóban ott volt! Nyílásával felfelé fordulva és kibélelve tollacskák- kal, mohával, száraz fűvel. S a meleg, piros sapkafészekből féltucat ijedt, tátogó madárfióka bámult fekete gyöngyszemmel a váratlan vendégekre. Hat rögszin-pelyhű, csöppnyi pipiska. — Nekem azért elmondhattad voltul — zenélt a mosoly anyu hangjában, amint végig- cirógatta kislánya kerek arcát. Harmadnap a városból hazajövet Mártinak édesanyja apró csomagot tett le az asztalra. Űj sapka volt benne. — Ugyanolyan tűzpiros, mint Mártika úttörS-nyakJcéndSje! * • ° D, BARÁTI MARGIT: A macska bűne Fecske mama sírdogál: — Elveszett a fiókám Mikor fészkét elhagyta. Gonosz macska elkapta Kapsz Miért eszel — Fogjál inkább egeret! Az csinál kárt, eleget! Megrágta a papucsom, Egeret fogj, azt bizony! KOVÁCS ISTVÁN: Jöjj velünk az erdőbe Uccu, gyorsan előre! Fussunk el az erdőbe! Szedjünk gombát, szamócát! Fogjunk lepkét, kabócát! Vidáman száll a dalunk, Fácánokat riasztunk. Őzikét is látunk majd, Gyermekeiktől nem is tart. S hogyha ügyesek vagyunk, Tán még mókust is fogunk, 8 míg a rigó hangosan Fütyörész a lombokban, Harangvirágot szedünk, Az csengctyűzik nekünk-, S ha elfárad a lábunk. Hús forrásnál megállunk. Csillapítjuk a szomjunk. S kakukkfüvén jót alszunk. Nosza, rajta! Előre! Jöjj velünk az erdőbe! VLAGYIMIR ROMAHOV: Vidám talányok No ilyet, szám tátva marad: Orrával mindent megragad! Meg is kérdem tőle nyomba’i — A vizet is orral issza? Bólint, aztán rám se ránt. Így szólok: — ön... Sivatagban sokat segít, Napokig vizet sem iszik. Ha nincs egyéb eledele *■ Kaktuszt eszik, ő a.... A mellékelt egyszerű társasjátékkal nagyon Jól elszórakochattok. A fenti nyílások bármelyikén Induljatok el és amelyiketek égy jut át a labirintuson, hogy útközben a legkevesebb pontot érinti, az tesz a győztes. Vigyázzatok, el «te tévedjetek a labirintusban^ Kellemes szórakozást! Fordította: Petkó Erzsi (A Szovjet Hiradó-ból) Lusta uastagbőr/L vagyok, A komódhoz hasonlítok. Szárazföldön csak döcögök, Ezért mindig vízben ülök, Vízben ülni csudajó. Én vagyok a........ A pacsirta A sas a pacsirtával együtt emelkedett föl; a dalos madár lassan szállt feljebb és feljebb, a sas ellenben gyorsan. A pacsirta folyton dalolt, a sas mélyen hallgatott. Amikor a fejedelmi madár elhagyta a pacsirtát, büszkén mondta: — Fiacskám, gyenge a szárnyad ... — Igen, fejedelem — csengett a pacsirta hangja —olyan gyenge, mint a te hangod,,, Nyaralás előtt A szomszédék nyaralni mennek. Egészen biztos, tudja már az egész ház, hiszen reggel óta mást se tesznek, mint lótnak- futnak, idegeskednek. — Csak úgy ne járjanak, mint tavaly, hogy meleg holmit nem vittek — szól ki takarítás közben az egyik szomszédasszony. Valóban. Nyaraláshoz csomagolni, méghozzá ügyesen csomagolni, nem is olyan egyszerű dolog. Nem szabad mindent az utolsó napra hagyni, mert a kapkodásban sok mindent elfelejt az ember. Mielőtt elmegyünk, alaposan takarítsuk ki, portalanítsuk a szekré- rényeket, gondoskodjunk moly„Önliűtő“ ház Ha ■ hőmérő hlganyszála eléri a harminc fokot, az emberek már kétségbeesetten panaszkodnak, hogy ezt kibírni se lehet, ez a hőség egyenesen rettenetes. Valóban, tűző nyári napon dolgozni nem a legkellemesebb dolog, ha hűvösre megy az ember, ott meg elbágyad, legszívesebben aludna egyet, a süngető kajszifőzés helyett. De hát mit szóljanak a keletibb országokban lakók? ök is védekeznek. Íme, mit találtak ki Izraelben? A legnagyobb -energiaforrás a nap. Vajon ellen-„erőre”, azaz hűtésre fel lehetne-e használni? A fürdőkádba kitett vizet gyorsan felmelegíti a nap, bátran lubickolhatnak benne a gyerekek. A hűtés napsugárral, szinte elképzelhetetlen, de megvalósítható. Ki is próbálták. Izraelben. — Kettős falú házat építettek jó szigetelő anyagból. Fenn a tető alatt nyílást hagytak s a falak közötti rész a lakóhelyiségük felé is nyitott. Délelőtt, amikor kelet felől süt a nap, a kettős fal között lévő levegőréteg felmelegszik, felszáll, és a fenti nyíláson távozik. Ugyanakkor a nyugati kettős fal hasonló nyílásán behatol a frissebb levegő. Amíg ez a kettős fal között áthalad, szárítják, úgyhogy teljesen páratlanul kerül be a lakásba. Itt aztán a padló alatt lévő berendezéssel vízpárologtatás útján párássá teszik. Ha ugyanis a száraz levegőt nedvessé teszik, hirtelen erősen lehűl, és lehűti a házat is. Délután éppen ellenkező irányban ugyanez a folyamat játszódik le. Beershebában építették az első Ilyen őnhűtő házakat. Ha gyakorlatban beválik, és elég olcsón gazdaságosan lehet építeni, akkor valószínűleg áttérnek erre az új építkezési módra, hogy a nagy meleget így elviselhetőbbé tegyék. irtó szerről. A térítőkét gondosan csomagolva tegyük dobozokba, hogy ne porosodhassanak. Mikor a lakást rendbe teltük, akkor kezdhetünk neki a csomagolásnak. Nem kapkodva, megfontolva. Kevés, de praktikus ruhát vigyünk magunkkal. Víz mellé fürdőlepedőt, shortot, meleg takarót, pulóvert és bélelt ballon kabátot is. A víz mellett ugyanis nagyon lehűl a levegő éjszakára. Útra ne csomagoljunk vajat, olvadó vagy könnyen romló holmikat. Gyulai kolbász, vagy pickszalámi, még kemény körte vagy barack a legjobb útra. És még egyet ne felejtsünk! Gázt, villanyt mindenütt zárjuk el, csapjuk le az automatát. A szemetes ládát ürítsük és mossuk ki, és nézzünk körül, nem hagyunk-e romlandó holmit a lakásban. Ha ezt mind megtesszük,-nyugodtan nyaralhatunk. T0213J1 O3A0Z3 Szépsépsás Az érlelő nyári nap sugarai éi& olyan gyilkos pusztítást végezhetnek az ember bőrén, mint arneny- nyit a mértékkel való napozás használ. A nap, ha nem vigyázunk) csúnya szeplőssé, foltossá teheti arcukat, lehámlasztja, vagy ráncossá teheti a bőrt. Éppen ezért: Reggel Mosakodás után félzsíros krémé mel finoman kenjük be arcunkat, Túlzsiros krémet nyáron csak a nagyon száraz bőrűek használjanak. A száraz arcbőrt lehetőleg ritkán mossuk vízben nyárop, inkább tejjel, vagy lemosó krémmel tisztítsuk, nyáron nagyon halványan készítsük ki magunkat, mert az erősen kikészített arc a napfényben előnytelenül hat. Strandon Minden nőnek vágya, hogy strandon szép egyenletesen csokoládé színre bámuljon. Valóban a szép egyenletesen, egészségesen bámult test, igen jóleső érzést kelt, nem Is beszélve arról, hogy o világos) vagy fehér ruha, hogy vakít) még jobban kiemeli a bőr szépségét. Sok esetben azonban nem sikerül szépen bámulni. A bőr foltos, piros lesz, lehdmltk. Mindez azért van, mert mm napoztak elég óvatosan. Napolajjal és sport- krémmel bedörzsölve, fokozatosan először csak Igen kevés Ideig szobád napon maradni. Napozás után mégegyszer be kell krémeznl • bőrt, hogy a nap erős szárító hatását llymódon egyensúlyozzuk. Este Ha szórakozni megyünk, ügyeljünk, hogy arcunkat Ismét csak halványan készítsük kl. Este enyhén puderezzünk. Es mégegy. Né használjunk nyáron édeskés, nehéz illatokat. Az üdítő friss kölnivíz kis mennyiségben a legmegfelelőbb. Juhtúrós Palacsintákat sütünk cukor nélkül. Kizsírozott lábasba ■ téve a palancstntókat vékonyan megkentük gyenge juhtúróval, majd váltakozva finomra vágott kávés ■ tej- fejlet és juhtúróval vegyített felvágottal szórjuk meg. Tejfellel gazdagon meglocsoljuk, átjorrósítjuk. é3 sütőben /Cm rjsmstec4 ' t? Sok esetben még tapasztalt háziasszonyoknak Is gondot okoz a fizetés ügyes beosztása. Fiatal háziasszonyoknak eleinte még főleg arra kell figyelni, nehogy a hónap elején bőkezűen költsék a pénzt, — úgyhogy a hónap végére aztán nem marad semmi. Legokosabb, ha hónap elején az úgynevezett állandó, havonként általában ugyanolyan összegű költségeket — lakbért, villany- és gázszámlát — rendezzük. A legíontosabbakat: cukrot, lisztet, paprikát, sót és mosószereket is meg kell vásárolni. Ha mindezt kifizettük, akkor még számítani kell az egész havi tej- és kenyérpénzen kívül a piaci bevásárlásra. Inkább egy hónappal később vegyük meg azt a „betervezett” ruhát vagy kardigánt, de ne maradjunk pénz nélkül. úgyhogy a hónap végén ne tudjunk venni egy kiló paprikát lecsónak, és azt kelljen főzni, ami otthon van. Ha valami nagyobb darabot akarunk venni, legokosabb havonként egy bizonyos összeget takarékba tenni. Kisebb bevásárláshoz egy persely Is elég, ahol rendszeresen gyűjtjük a forintokat. A takarékoskodásra a gyerekeket is rá kell szoktatni. Nagyon helyesen tett például az a fiatal házaspár, aki minden ötös feleletért ötven fillért adott az elsős kislányának. A kicsi örült a jutalomnak, és boldogan rakosgatta a „pénzét”, hiszen ez valóban a sajátja volt. Gyűltek Is szépen a forintok az iskolai takarék- könyvecskébe. És mivel a bizonyítvány jeles lett, azért kapott apukától meg a nagymamától is tíz-tíz forintot. Aa év végén több mint kettőszáz forintot váltottak ki. A kislány egy szép új ruhát, egy fürdőruhát meg úszógumit kapottá pénzből. Megkapta volna külön ben is, de így nagyobb értéke volt. A gyereknek is, a szülőknek is gazdaságos. Fiatal házasok legfőbb problémája a lakás berendezései szőnyeg, függöny, rádió vásár* lása Aránylag könnyen a vásárlást csak akkor tudják lebonyolítani, ha kiszámítják, hogy marad-e pénzük akkor a hónap végéig. Idősebb, többgyermekes családoknál a pénz nagy része a család élelmezésére fogy eh Még egy fontos kiadás van, amiről nem szabad egész évben megfeledkezni: a téli tüzelőgond. Beszerzése komoly összegbe kerül, egyszerre nehéz kifizetni. Éppen ezért aján latos, hogy havonta tegyünk félre egy bizonyos összeget, fgy szinte észrevétlenül gyűlik össze a tüzelőre szükséggé pénz. .
