Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-25 / 173. szám

1959. JÜLIUS 25.

NAPLÓ

3

Ünnepi műszak a vasutasnap tiszteletére

BRYCH POLGAR

Csehszlovák film

Ebben az évben augusztus

9-én kilencedszer ünnepük a vasutasok a már hagyományossá vált magyar vasutasnapot. E nap kifejezője lesz ismét pártunk és kormányunk elismerésének, megbecsülésének a vasutas dolgozók áldozatos munkája iránt, akik az i'fezi forgalomban és a zord téli időjárásban is hősi helytállással biztosítják országunk vérkeringését.

De e napon kívül is vasutasaink szinte állandóan érezhetik a gondoskodás és megbecsülés sokféle formáját, munkájuk könnyítésére való törekvést. Az elmúlt évben a szak- szervezetek javaslatára olyan jelentős intézkedést hajtott végre kormányunk, mint például a nyugdíjrendézés, a családi pótlék emelése, stb. Lényegesen csökkent az utazószemélyzet leterheltsége és a csökkentett óraszám mégsem hozott anyagi veszteséget a vasutasok számára.

Szó van ar ról is, hogy a veszélyes vagy egészségre ártal- -‘.*nas munkahelyeken dolgozók munkaidejét rövidesen hét órára csökkentik, anélkül, hogy keresetveszteség érné őket. A vasút termelési eredményeinek növelése érdekében jelentős mértékben korszerűsítik a vasúti hálózatot.

A jövőben a MÁV iparunktól már csak diesel- és villáin osmozdonyokat kap. Nő a kocsipark is. Több vonalat kétvágányúra építenek át.

A műszaki korszerűsítések, a vonalvillamosítások nyomán, könnyebbedilk a vasutas dolgozók munkája és a vasúti szolgálat ellátása sem lesz oly megerőltető, mint régen.

Augusztus 9-én az ünnepségek keretén belül kerül sor az élüzem-kitüntetések, a vezérigazgatói elismerések átadásra és a jutalmak kiosztására is.

Martinka István elvtárs, a szakszervezeti területi bizottság elnökhelyettese lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a vasutas dolgozók

A lottóhúzás eredménye

A 30. játékhéten 3 524 067 szelvény érkezett a Sportfogadási és Lottóigazgatóságra. Ennek megfelelően egy-egy nyeröosztályra 1 321 525 forint nyeremény jut. Gárdonyban az agrádi nádfcdeles csárdában nagy érdeklődéssel megtartott sorsoláson a következő számokat húzták ki: 13, 26, 45, 77, 86.

ünnepi műszakot tartanak a vasutasnap tiszteletére. Az ünnepi műszak a kongresszusi verseny kiemelkedő állomása lesz, újabb lendületet ad a széles körben folyó versenymunkának.

A Vasutasok Szakszervezete Területi Bizottságának hatáskörébe öt megye tartozik. Három megye, Baranya, Tolna, Somogy teljes egészében, míg Zala és Fejér megye csak részben. A Területi Bizottság már júUus hónap elején mozgósította a szakszervezet aktivistáit a vasutasinap méltó megünneplésére. Ennek nyomán a pécsi fűtőház, Komló állomás, Mohács és Harkány áüomások szakszervezeti aktivistái a vezetőséggel váüvetve, munkaterveket dolgoztak ki. A munkatervekben felajánlások is szerepelnek, valamint a vasutasnap helyi lebonyolításának programja.

Az ünnepi műszak alatt, az eddigieknél még jobb eredményeket szeretnének elérni a vasutasok, bár 1959. első félévében is általánosan fellendültek a teljesítmények. Ezt mutatja az is, hogy míg 1958. második félévének eredményei nyomán a vasutasok területi bizottságához tartozó körzetben három állomás és a pécsi TBFF lett élüzem, egy fűtőház nyerte él a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, öt állomás, egy építési főnökség, egy PFF és egy rakodási főnökség részesült vezérigazgatói elismerésben, addig 1959. első félévének munkája nyomán 10 állomást, két pályafenntartási főnökséget, egy építési főnökséget és két fűtőházat, valamint a pécsi TBFF-et (a tizenegyszeres élüzemet) javasolták az élüzem cím birtokosának, 14 állomást a pécsi rakodási főnökséget, j két szertárvezetőséget vezér- igazgatói elismerésre terjesztettek fel.

Az igazgatóságok versenyében az első negyedévben a

pécsi igazgatóság lett az első

és ezért az első negyedév munkájának eredményeképpen elnyerte a minisztérium és a szakszervezet központi vezetőségének vándorzászlaját.

A vasutasnap tiszteletére indított ünnepi műszak alatt vasutasaink még jobb eredményeket szeretnének felmutatni, bár az élüzemek felterjesztésének számai mindennél jobban bizonyítják, hogy vasutasaink a múlt évihez viszonyítva kiemelkedőbb munka- sikereket értek el és a IX. vasutasnapon örömmel, büszkén, a jól végzett munka tudatában vehetik át a megérdemelt kitüntetéseket, jutalmakat.

A film 1948-ból, a nagy fordulat évéből veszi témáját. Csehszlovákiában 1948. februárjában a burzsoázia megpróbálta magához ragadni a hatalmat. A felfegyverzett munkásság azonban általános sztrájkkal válaszolt erre és a kommunista párt mellett foglalt állást. A nép többsége megértette, hogy e történelmi órákban melyik oldalra kell állnia, — de kispolgári és értelmiségi körökben sokan nem értették meg a történteket. Az író ezek közül az emberék köTíz községben létesítenek továbbképző iskolát

V

/:

Néhány napja jelent meg a rendelkezés továbbképző iskolák létesítéséről; Bemics Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának iskolai csoportvezetője ezzel kapcsolatban a következőket mondja.

— Már tavaly kutattuk a továbbképzés lehetőségeit azok számára, akik általános iskolai tanulmányaik befejezése után nem tanulnak tovább középiskolákban, de ipari vagy mezőgazdasági tanulónak sem jelentkeznek. Szerintem nagyon hasznos lesz ez a továbbképzés, mert a mai élet megkívánja, hogy minél tanultabb emberek álljanak a legegyszerűbb helyeiken is.

— Tudomásom szerint a megye nagyobb községeiben, járási székhelyeken, és olyan ipari jellegű városban, mint Komló, még az idén feltétlenül létesítenek ilyen iskolákat. Előreláthatóan az idén 10 községben hívjuk létre ezeket az intézményeket. Az oktatás hetenként két alkalommal, összesen 6 órában történik majd. A tanév falun, ahol az iskola mezőgazdasági jellegű

lesz, 5 hónapos, városban, ahol a tananyag ipari vonatkozásokat tartalmaz majd inkább, 10 hónapos. Az előadók főleg általános iskolai nevelők lesznek, de előfordulhat, hogy középiskolai és technikumi tanárokat is felkérünk a közreműködésre. Szeretnénk gyakorlati foglalkozásokat ás szervezni az elméleti oktatások mellett, hogy így még eredményesebben és tartósab- ban sajátíthassák el az egyes tantárgyakat az itt tanulók.

— Remélem, hogy a kormány rendelkezése és a mi törekvésünk találkozik majd a szülök jóindulatával, megértésével. Hiszen tulajdonképpen gyermekeik jövőjéről' van szó. Arról, hogy ez mit jelent a tanulók szempontjából, azt hiszem felesleges sokat beszélni, A kétéves továbbképző tanfolyam befejezése után mindenesetre hasznosabban dolgozó, műveltebb polgárai lehetnek ezek a tanulók államunknak. És ami igen lényeges, ebben a korban nem is az a célja az államnak, hogy minél több fizikai munkát

végeztessen ezekkel a fejlődő fiatalokkal, hanem az, hogy fokozza szellemi és testi fel- készültségüket arra a korra, amikor már erejük teljében, több ismeret birtokában teljes emberként vehetik ki részüket a termelőmunkából.

Gábriel elvtárs, a városi tanács művelődésügyi osztályának a vezetője, úgy tájékoztatott, hogy Pécsett nem lesz szükség sok továbbképző iskola létesítésére, mert a városi általános iskolai tanulók jelentős része tovább tanul a különféle középiskolákban, másik részük - pedig ipari tanulónak jelentkezett. Az eddigi számítások szerint a város minden kerületében, létrehívnak egy-két ilyen intézményt,

zül választotta hősét, Franti- sek Brych jogászt.

A téma kitűnő, alkalmat ad egy egész sor embertípus meg mutatósára, s ezen keresztül a csehszlovák nép nagyszerű, győzelmes harcát is érzékelteti. A téma tehát méltó művészi alkotásra, s hogy megfilmesítették, elismerés illeti rendezőt, színészt.

A film értékét elsősorban a jellemábrázolás jelenti. Kitünően mutatták be a karrieristát, a polgárt, aki nem tudja, melyik oldalra álljon, s különösen jól sikerült a kommunista ember bemutatása, aki türelemmel, szép szóval, érvekkel igyekszik a másikat az igaz ügynek megnyerni.

Ezeket az értékeket azonban számos hiba tompítja. Ezek közül elsőnek a cselekmény lassú szövését említhetjük. |

Úgy tűnik, mintha a film alkotói — félve a téma bőségétől — szándékosan csak egy epizódot ragadtak volna ki s ezen keresztül akarták bemutatni az egész eseményláncolatot. A „témaböség” hibáiét sikerű’ték s ugyanakkor be'e- estek egy másik hibába: a témaszegénységbe Ezen aztán igyekeztek úgy segíteni, hogy az egyes jeleneteket megnyúi- tották. Ez egy másik hi’ it szült: a vontatottságot. Né’iol kínos lassúsággal viszik előre a cselekményt s ez már-már az unalomba torkollik. A frm jobb vágásával sokat lehetett volna ezen a hibán javítani.

Az, hogy egyes jeleneteket milyen „körítéssel’1 veszik filmre, teljesen a rendezőn függ. Például amikor a disszidálni akarók a hegyekben búj kainak s mennek a határ felé — esik az eső, fúj a szál. Ez a „körítés“ jobban aláhúzza a jelenet súlyosságát, mintha gyönyörű időt, szép napsütést fényképeznének ennél a képnél. De a jóból is megárt a sok — szokás mondani, illetve ebben az esetben az esőből is megárt a sok. Ebben a film ben csaknem mindig esik. Nem lehetett volna valami más „körítést“ kitalálni?

Sajnos, ezek a hibák végigkísérik a filmet. A hibák mel lett azonban feltétlenül értéke a filmnek, hpgy megmutatja: az alapjában becsületes ember — még akkor is ha számos hibát követ el —megtalálja a helyes utat politikai állásfoglalásában iSj

{—ray)

Készülnek a lankönyvek

Kilencmillió példányt nyomtatnak az új tanévre

A tanév kezdetét megelőző időszakban mindig nagy feladatok megoldását követeük a nyomdáktól. Az idén is kilenc millió példányban kell készí- teniök tankönyveket a különböző iskolák számára. Az állami nyomdaipar 1700 tonna papírt használ fel a tankönyvekhez. Valamennyi könyvnyomda részt vesz ebben a munkában, még a helyiipari vállalatok is. A nyomdák do’- gozói a kongresszusi versenyben igyekeznek helytállni: a tankönyvek 60 százaléka júliusig elkészült, a munka dandárja azonban még tart, júliusban és augusztusban kell átadniok a további 40 százalékot*

Abaliget Baranya gyöngyszeme

A hagyomány szerint Mattenheim József helybeli molnár tárta fel a barlangot a

ífyty nap a

Munkarend szerinti program: egésznapos kirándulás a Ke- leti-Mecsekbe.

Mint a megbolygatott méhkas, olyan zsibongás hallatszik. a Pedagógiai Főiskola Pacsirta utcai bejárata előtt. Nem nehéz kirándulásra következtetni a három új Ikarusz előtt várakozó, fényképc- -ógépekkel felszerelt és sportosan öltözött száztagú vidám csoportról.

— Mit vár ettől a kirándulástól dr. Kiss László járas- Ptró, a TIT Nyári Szabadegyetemének hallgatója, aki Nyíregyházáról jött városunkba, hogy évi szabadságát itt töltse cí? — kérdezzük az indulás előtti percekben.

— Már eddig is több kiránduláson és városnézcsi sétán vettünk részt, ahol szakavatott vezetőktől ismertük meg Pécs, Szigetvár és Siklós nevezetes- cégeit. Ma bizonyosan sok újjal bővül az ismeretkörünk.

— Én a siklósi kiránduláson éreztem magam legjobban, v-emcsak a harkányi fürdés rrtíatt, hanem azért is, mert megismerhettem az ország legszebb és legjobb állapotban lévő régi várát — szól közbe e9V női hang.

— Ugye Ön művészettörte* rész vagy történelemtanár, ^jért lelkesedik ennyire a tör- í-helmi emlekek iránt? — kér- 4»m.

— Nem, Bodor Éva vagyok, foglalkozásom fűzőkészítő, de a művészeteket és a történelmet nagyon kedvelem.

Szabó Istvánná tanítónő figyelmét különösen az ragadta meg Siklóson, hogy igen sok reneszánsz kőemlék maradt meg a hódoltság ellenére is, továbbá a várban uralkodó tisztaság és rend. Kuthy Örs gépszedő és Cseta László körállatorvos először járnak Pécsett, de a város történelmi levegője máris meghódította őket; hangsúlyozzák, hogy a nyári egyetem vezetősége mindent megad, ami Pécs és környékének megismeréséhez szükséges. A hallgatók nöiag- jai mondják, hogy jól oszlanak meg az előadások cs a kirándulások, így nem fárasztó egyik sem, s mellette marad idő még az egyéni szórakozásra is.

Hajnal Ernő, a nyári szabad- egyetem titkára int: beszállás! Felzúgnak a motorok, indulnak az Alföldről, Sopronból. Budapestről és más vidékről jött hallgatók új, ismeretlen tájak, a vadregényes Zengő felé:

Kirándulásunk első állomása Pécsvárad. Az István király alapította egykori kolostorban Somogyi Géza ny. tanítóképző intézeti tanár mutatja be a restaurált altemplomot, az ágyú tornyot, amelyet Vök Béla tornyának neveznek, a kolostorudvarokat és a várban elhelyezett turistaszállás tiszta, szép szobáit. Lent a községben nem győzzük eléggé dicsérni a derűs berendezésű Mese-cukrászdát és a vendéglőt; mindkettőben a gyors és ügyes kiszolgálást.

Pécsváradról Mecscknádasd- ra utaztunk, ahol az egykori Rékavár közelében a festői O bányai völgyben Kovács András tanár mondotta cl Ré- kavár történetére vonatkozó kutatásainak eredményét. A tájképi szépségekben bővelkedő községben a Liszt Fercnc- emléktáblán és a Gcbauer-féle freskón, továbbá a korai középkori templomon kívül hallgatóink még a „nádasdi bikavért” is felfedezték. így tehát különösen jó hangulatban érkeztünk Bonyhádra.

A szabadsághös Perczel Mór emléktáblája előtt felidéztük Vörösmarty Mihálynak, a Per- czel-fiúk egykori nevelőjének emlékét is. A főtér szép vendéglőjében pillanatok alatt jutott a társaság jó ebédhez. Az így megtakarított időt a rendezett városka megtekintésére fordíthattuk. Bonyhádról a nagy erdők rejtette Majos— Nagymányok—Váralja—Szász- vár—Vékény — Kárász — Ma- gyaregregy érintésével Máré- várra mentünk. A meredek, csúszós kaptatón „megdolgoztunk" a várfalak omladékáiról minden irányban belátható mesés szépségű tájakért. Még Béla bácsi is — az egyetem 80 éven felüli hallgatója is felkapaszkodott a várba — amiért külön megéljeneztük cs lefényképeztük a nap rtalósá- gos hősét.

Ott, az erdörengeteg ölén a romvár falait baglyok módjára körülülve hallgatták meg Kovács tanártól Márévár történetét. Megsimogattuk az omló falakat, melyek évszázados titkok és gyarló emberi tettek néma szemtanúi. Szinte

megelevenedett előttünk a bűbájos hegyháti néprege Márévár bűnbeesett átkos asszonyáról, akinek aranyhajú leánya kígyó alakjában most is őrzi a temérdek kincset és várja, ,amig felnő az az unoka, akinek a hetvenedik nagyapját ringatták abban a■ bölcsőben, mely a magból kelt bükkfa bal ágából készült”. A romantikus környezet megejtő varázsától szótlanul szemlélődünk, majd utolsó istenhozzádot intünk az omladozó falaknak, melyeknek időrágta kőcsipkéi felett örökké lengedező hegyháti szellő a bükkösök, tölgyek és gyertyánok zizegő leveleiben ma is visszhangozza az elátkozott Máré-várkisasz- szony felszabadulásért epedó sóhajtását.

XVIII. században. Ám nem szükséges addig visszamenni, elég, ha 1953-ra utalok. Abban az időben ugyanis jártam a barlangnál, és most hogy újra megtekintettem, alig ismertem rá.

Ahol régebben terebélyes fák nyújtogatták ágaikat az ég felé, most palatetős és emeletes turistaszálló áll. Terméskőből épült fala, cifra kovácsoltvassal erősített ablaktáblái harmonikusan illeszkednek a táj képébe.

1953-ban a barlang előtt rét terült el, milüónyi hívogató sárga virágjával. Most nincs. Csillogó, fodrozó víztükör foglalja el a helyét. Közepén mesterséges szigetecske két fűzfabokorral, a tó partján csónakok, evezőkkel,

A szálló teraszát napernyők díszítik. Nagyszerűen lehet alattuk sörözni, vagy éppen borozgatni, — kinek mihez van kedve. A sört a barlang jéghideg vízében hűtik.

Ma „csak“ három-négy féle borból lehet választani, de a közeljövőben már duplát is kérhet a látogató. A megyei vendéglátó vállalat, ugyanis elárusító gombát állít fel a barlangnál.

A szállóban két nagy hálóterem található. A férfiszoba huszonkettő, a-női pedig nyolc ágyas, az éjszakai szálláspénz tíz forint, csoportos igénybevétel alkalmával csak nyolc forint személyenként. Előzetes megrendelés esetén még főtt ételt is lehet kapni.

A két félholdas ró vizét a ..Kispaprika“ nevű barlang táplálja (nincs messze a nagy barlangtól), de melegebb, mint a Balaton. Átlagos melysége (alig több e®r méternél) is

igen alkalmassá teszi a fürdésre. Törpeharcsákkal akarják benépesíteni,

Maga a barlang is

változott hat év alatt. Hosz- szabb lett, ma már meghaladja az ötszáz métert. Sokszor szinte hősies munkával megépítették az újonnan feltárt nagytereimhez vezető 78 lépcsőt.

A barlang levegője üde és tiszta. Akaratlanul is mélyet, szippant belőle az ember. Az idült légcsőhurutos látogatók is elfelejtenek itt köhögni.

A barlang tele van különböző orvosi műszerekkel. Utón útfélen találkozik velük a látogató. A kutatások tehát még tartanak, de már az eddigi eredmények is kecsegtetőek. Elgondolkoztató például, amit Szávai István barlangőr mond aki két és fél éve dolgozik a barlangban, s részt vett minden új rész feltárásában:

— A két és fél óv alatt egyszer sem voltam náthás. Pedig nagyon sokszor ültem a hideg kövön, miközben szalonnát sütögettem a gázlámpa lángja fölött. Érdekes: még az izületi fájdalmak is elmúltak. Azelőtt, minden várható idó- járásváltozás hasogatásokkal járt, most a tartósnak ígérkező csendes eső sem vált ki a lábamban fájdalomérzetet.

A barlang kezelői szerint erre elsősorban a penicillin- goimba ad magyarázatot. Úgy mondják, Közép-Európa leggazdagabb természete* penicillin gomba telepe ez.

A barlangot ^ *dják

át ünnepélyesen a látogatóknak;

MAGYAR LA&Zfc*