Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-23 / 171. szám
»S». JÚLIUS 23. NAPLÓ s Évenként félmilliárd forintnyi forgalmat bonyolít le a pécsi AK1G tizennyolc vállalata Az őszi csúcsforgalomra való felkészülés jegyében zajlott le a Pécsi Autóközlekedési Igazgatóság területi nagyaktí- vája, ahol részt vett Baranya, Tolna, Somogy, Veszprém és Zala megye valamennyi közlekedési vállalatának igazgatója, párttitkára és üzemi bizottsági elnöke. Bakán József elvtárs, az AKIG vezetője beszámolójában elemezte az 1959-es első félév eredményeit. A tervezett 28,840 000 forint forgalom helyett majd 40 milliós forgalmat bonyolítottak le a teherfuvarozó vállalatok. A többletteljesítés itt tíz és félmillió forint. Jelentősen túlteljesítette forinttervét az öt Belsped vállalat Is, amelyek 1 862 000 forinttal többet forgalmaztak a tervezettnél. A vállalatok igen jó eredményt értek el az önköltség- csökkentés terén, és ugyanez mondható el a termelékenységnél is, viszont a kihasználási százalék nem kedvező. Jó a kongresszusi verseny, és ennek tulajdonítható, hogy első félévi jó munkája eredményeképpen a 22. sz. zalaegerszegi, a 24. sz. komlói és a 27. sz. keszthelyi AKÖV vállalatot élüzem címre javasolták. Bakán elvtábs beszámolóján két főszempont vonult végig' a gazdaságosabb fuvarozás és a munkavsrseny új módjai. — Uj, szocialista kapcsolatnak kell a fuvarozók és fuvaroztatók között létrejönnie. Csak így érhetjük el, hogy egyes vállalatoknál megszűnjék az az áldatlan és népgazdasági szinten súlyos károkat okozó gyakorlat, hogy igényelnek 5—1° kocsit és ennek csak egy hányada fut rendszeresen, a többi kihasználatlanul áll. Fontos feladatként jelölte meg az igazgató a közlekedési vállalatoknál a kettős műszak fokozott bevezetését. Ennek két előfeltétele van, személyi és műszaki. A személyi előfeltételeknél alapvető az új, fiatal gépkocsivezetők felvétele, gyakoroltatása, fejlődésük támogatása. A műszaki feltételeknél viszont a garázsmesterekkel, a művezetőkkel általában a karbantartó részlegek munkásaival az igazgatóknak személyesen kell elbeszélgetni. Ehhez kapcsolódik szorosan a munkafegyelem javításának feladatai is, hiszen itt van mit tenni jónéhány autóközlekedési vállalatnál. Megállapította az igazgató beszámolójában, hogy a déldunántúli terület tehergépkocsi kihasználása átlagosan napi 13—15 óra. Ez 'kevés. Célunk a legközelebbi jövőben már a lehetőségek és a műszaki’ adottságok gondos mérlegelésével, továbbá a szombati és a vasárnapi tehergépkocsi és darabárus járatok sűrítésével ezt az óraszámot 18—19 órára emelni. Több népi demokráciában rendszeresen közlekednek az autóközlekedési teherszállításban a túlsúlyos járatok. Feladat — amely téren a pécsi AKIG úttörő szerepet vállalt — a 10 százalék túlsúllyal mozgó kocsik, fokozott beállítása. Az öt megye 18 autóközlekedési vállalata hatalmas nép-, gazdasági vagyonnal dolgozik, de munkájuknak még jobbnak, szervezettebbnek ' kell lennie, és főleg a rakodásnál kell sokat javulnia a teljesítménynek. Mint más iparágakban, itt is be kell vezetni a teljesítménybért, és a progresszív premizálást. Sajnos Dél-Dunántúlon igen magas a balesetek száma. Újabb baleseteket megelőzendő a KPM autófelügyelet az AKIG műszaki osztályával közösen rendszeresen minden autóközlekedési vállalatnál dokumentumfilmeken ismerteti a közlekedési szabályokat, a baleseteket és az ellenük való védekezést. Bakán elvtárs beszámolójának úgy mondhatnám a befejezése volt a csattanója. Közölte ugyanis, hogy a közlekedés és különösképpen az autóközlekedés jó munkájának elismeréseképpen a kormány lehetőséget nyújt arra, hogy az ipari és nehézipari üzemekhez hasonlóan a kiváló teljesítményeket anyagilag is jelentős összegekkel jutalmazhassák. Ez az autóközlekedési igazgatóság átlagában körülbelül 12 napi átlagkeresetnek felel meg. Bakán József beszámolója után Vajda István, az AKIG főkönyvelője, Magyar Zoltán fődiszpécser, Laíki Pál forgalmi osztályvezető szólalt fel. Három hét múlva elkészül a György-aknai gázlecsapoló Befejezéshez közeledik a Pécsi Szénbányászati Tröszt második gázlecsapoló berende zésének szerelése György-aknán. A gépek és műszerek nagy része már az eredeti helyén van és előreláthatóan há rom hét múlva kerülhet sor a próbaüzemelés megkezdésére. A György-aknai gázlecsa- poló-berendelés által kiszívott metánt csővezetéken továbbítitt egyelőre az egyik kazán fűtésére használják fel. A György-akna—Pécsbánya közötti csővezeték a napokban készül el. Pécsbányán ezen kívül megkezdték az egyik szén- tüzelésű kazán gáztüzelésre való átalakítását. Ezzel a mun kával előreláthatóan ugyancsak három hét múlva készülnek el. A képen a György-aknai jak majd Széchenyi-afcnara és1 gázlecsapoló épülete látható. Jelentés az aratásról a termelőszövetkezetek a búzaterület 85 százalékát már learatták A termelőszövetkezetek a búza és zab kivételével befejezték a gabonafélék aratását. 27 639 kih. búzaterületből learattak 23 490 kh-t, a terület 85 százalékát. A zab vetésterülete a termelőszövet kezeteknél 6 374 kh., learattak 956 holdat, a vetésterület :15 százalékát. Az állami gazdaságok 21 300 holdból 13 500-at aratott le, ez az összterület 63 százaléka. Az állami gazdaságokban is már csak búzát, meg zabot aratnak. Az egyéni dolgozó parasztok a zab kivételével lényegében befejezték az aratást. Elszórtan található még kisebb mennyiségű búza. Az állami gazdaságok kom- bájnosai közül a legjobb ered ményt Kovács Ferenc görös- gali dolgozó érte el, 29 vagon gabonát aratott le 220 holdon. A legjobb aratógépkezelő Juhász József Bogád- mindszent 166 holdas teljesítménnyel. Megyénk gépállomásai ösz- szesen 17 100 kh-t arattak le. Ebből kombájnnal 6 404 holdat. Egy kombájn átlagteljesítménye 70.3 kh. Egy aratógép átlagteljesítménye 85.2 kh. A kombájnosok versenyében első Cser János (Mágocs) 190, második Buni István (Villány) 165, harmadik Hirt Károly (Mágocs) 159 hold. Első aratógépes id. Kovács János (Szentlőrinc) 280, második Kalász József (Palota- bozsok) 250 hold. Új autóbuszjáratok A Pécsi Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy július 24-től új járatokat állít be a következő útvonalakon: Kertváros: Széchenyi térről indul 6,40 órakor, vissza: 6.55 órakor. Fehérhegy: Széchenyi térről: 5,50 órakor, vissza indulás: 6.10 órakor. Mecsek: Széchenyi térről 5.45 órakor, vissza: 6.05 órakor. Erőmű: Széchenyi térről: 5.30, 6.30, 17.20 órakor, vissza: 5.50, 6.50 és 17.40 órakor. A 9.15 órakor niduló járat idejét megváltoztatja, Széchenyi térről: 9.45 óra és vissza: 10.05 óra indulásra. Donátus: Szombat és vasárnap: Széchenyi térről 21.15 óra, vissza: 21.35 óra. Mecsekalja: Széchenyi térről: 5.25, 6.30, 13.30, 20.45. vissza: 5.35, 6.45, 13.45, 21.00, 22.00 óra. Szombati nap Széchenyi térről: 13.15 óra és 14.00 óra, vissza: 13.30 és 14.15 óra. Vasárnap: 9.45 és 10.45 Széchenyi térről. Visszaindulás: 10.00 és 11.00 órakor. A jelenlegi újmecsekaljai járat végállomását a 132-es csemegebolt elé helyeztük át. A jelenlegi végállomás megállóként megmarad. Kifelé menet a Tüzér utcai meg állót a Dózsa elé helyezzük át. Vissza jövet továbbra is Tüzér utcánál állnak meg a gépkocsijaink* Új irányzatok a képzőművészetben Beszélgetés Simon Béla festőművésszel a modernizmusról, a főváros és a vidék kapcsolatáról \WS Kevés az olyan, alkalom, s főleg nyilvános alkalom, amelyen a képzőművészek és alkotásaik szóbajöhetnek. •Egyébként is csak ritkán találkozunk velük, hiszen ők á művészetek legcsendesebb munkásai. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem dolgoznak, sőt, talán többet is, mint egyesek gondolják. Nemrég elbeszélgettem Simon Béla festőművésszel, aki pillanatnyilag még a vidékieknél is vidék iebb otthonban él, de nem sokáig. Rövidesen Pécsre költözik, és festőművész hivatása mellett, mint iskolaigazgató is tevékenyen részt yesz gyermekeink nevelésében, s a társadalmi élet egyre jobban kialakuló újszerű megformálásában. Elbeszélgettünk az alkotóművészek megpezsdült .életéről. Simon Béla elmondja gondjaikat s legégetőbb problémáikat, sőt szólt a mindenkit érdeklő ^problémáról, a modernizmusról is. — Hogyan is értelmezitek ti a modernséget? — őszintén szólva valóban ez egyik legégetőbb problémánk, Akárcsak az irodalomban, mostanában a képzőművészetben is divat a .,modernizmus". Bármerre járez-kelsz, tanúja lehetsz különböző kísérletezéseknek, melyek minő a „modernség“ jegyében zajKét termés egy évben Evek óta nem kedvezett időjárás annyira a kettős termesztésnek mint az idén. A kellően nyirkos vetőágy — melyen a másodvetés sikere múlik — a tavasz és a nyár bármely hónapjában, szinte állandóan rendelkezésükre állt a szakembereknek. Csak hát egyik élt az alkalommal, a másik nem. Az utóbbiak úgy gondolták, hogy minek az a másodnövény, hisz az idén a főnövény egymaga több termést adott, mint más években a kettő együttvéve. Ezzel a kényelmes megállapítással szemben Molnár Miklósnak, a Bikali Állami Gazdaság föagronómusának egészen más a véleménye. Mikor a gazdaság központjában felkerestük, elmondta, hogy tán még soha akkora területen nem folytattak kettős termeszti**. mint éppen az idén. A legkorábban — április végén, május elején — vetett másodnövényeket már nagyrészt be is takarították, ég bármilyen furcsán hangzik, még egy harmadik növény féle séget is elvethetnének és őszig be is takaríthatnának, ha az egyéb okokból is észszerű lenne. De az úgynevezett tarlóvetéseket ebben az évben vétek elmulasztani. A bikali gazdaságban is nagy erőfeszítéseket tettek az aratás gyors lebonyolításáért. éící/is úgy szervezték meg a munkát, hog^ jusson ember, idő és gép a másodvetéshez is. A kombájn után nem késlekedtek a szalma összehúzásával és a tarló feltörésével, S bár a gyakori esők sokszor megzavarták a munkát, eddig a gazdaságban közel 300 hold rövid vegetációs idejű másodnövényt vetettek, összesen 556 hold a tarlóvetési tervük és á vetésre kerülő növények — napraforgó, borsó, somkóró, repse, stb. — nagy részét zöldtrágyaként szántják alá az ősszel. 170 hold rövidtenyészidejű kukoricát is vetnek gabonatarlóba takarmányozás céljára. Molnár Miklósnak, és általában a gazdaság szakembereinek az az elvük, hogy az idén fedetlen tarló ne maradjon. Miért tartják ezt olyan fontosnak? Véleményük szerint, ha az időjárás egyszer valami jót i„ kínál, akkor meg kell ragadni az alkalmat, de alaposan. Egy területről az idén könnyű betakarítani két termést, de^ nem biztos, hogy ez a jövő évben is így lesz. A bikali gazdaságban és általában a sásdi járás termelő- szövetkezeteiben azonban ennél sokkal többről van szó. Molnár Miklós erről a „többről" a következőket mondotta: ■— Gazdaságunk erősen dombos területen fekszik, ezért -szántoinktm a szét és főleg viz erózió nagy károkat okozhat, és okozott is a korábbi években. Ez persze az egész járásra vonatkozik, különösképp ebben a rendkívül csapadékos esztendőben. Csak a példa kedvéért említem, a közelmúltban kaptunk egy olyan esőt, hogy egy délután — itt nálunk — 60 nUlliméter csapadék esett. Ez a zuhatag 30— 40 köbméter földet (termőtalajt) vitt magával a völgybe. A víz elhordja a talajt, ha nem kötjük meg valamivel és ez a valami a másodnöuény. Ez a haszon; az egy évben kétszeri terméshozamon felüli, de számunkra még annál is fontosabb. És ha már a .,többről" beszélek, itt van még egy igen fontos momentuma a kettős termesztésnek, a eöldtrá- gya-nyerés. Melyik gazdaság állíthatja azt, hogy feleslege van istállótrágyából? Fokozottan vonatkozik ez a termelő- szövetkezetekre, különösen az újakra, melyekben az állatállományt, a, szántóterülethez szükséges állatlétszámot csak most kezdik kialakítani. A másodnövénynek vetett zöldtrágya pótolni tudja az istállótrágyát, javítja a talaj táperejét és műtrágyával kiegészítve a következő főnövénynél nagy terméshozamokat biztosit. A kettős termesztés jelentőségét azonban nem mindenütt ismérték fel annyira, mint a bikali gazdaságban, ahol többszörös hasznot húznak belőle. A sásdi járás termelőszövetkezetei például kevés gondot fordítottak a másodvetésekre. Igaz, hogy sok takarmány tér-, mett az idén és a tsz-ek egyszerűen nem kényszerültek rá, hogy tarlóba rövid tenyészidejű takarmánynövényt vessenek. De éppen ez mutatja meg, hogy a kettős termesztés többi fontos jelentőségét még fel sem ismerték. Hiába biztosított a járási tanács elegendő mennyiségű vetőmagot, a másodvetés nem ment úgy, mint ahogy mehetett volna. Persze vannak olyan tsz-ek is, mint például a mágocsi Béke, ahol a tarlóvetéseket zömmel már befejezték. Sok tsz-ben pedig előkészítették már a vetőágyat, csak az. alkalmas időt várják és megkezdik a vetést. A bikali Szabadság Tsz-ben ezekben a napokban 50 hold napraforgót vetnek el zöldtrágyának, azonkívül 20 hold silókukorica és 20 hold tarlórépa vetését is rövidesen megkezdik. A szomszédos állami gazdaság jó hatása tehát érezhető a környező tsz-eknél, de el kell terjedni a jó példának az egész megyében. Ezekben a napokban még nincsenek elkésve a tarlóvetések és a szakemberek feladata keresztülvinni, hogy minél kevesebb fedetlen tarló menjen tíz őszbe. lanak le. Szembetűnő ez nemcsak a sűrűn megrendezett tárlatokon, hanem az élettől távol levő, kissé bujocskát játszó, inkább csak az otthonukban 'élő festőművészeknél is. Minden esetre ez az útkeresés és ez a felfogás legszembetűnőbb a fiatalabb generációnál, de megpróbálkoznak ezzel az újszerű formával az idősebbek is. Sajnos, általában ' sokan a modernséget puszta külsőségekben keresik, s elfelejtik, hogy egy-egy alkotás újszerűségének megítélésében sohasem a formák dominálnak, hanem a művészi tartalom és az ábrázolás együtt. Elfelejtik, hogy a va-> lóban modem társadalomra, a szocializmusra tekintsenek, és az új társadalmi formákból merítsék témáikat, természetesen szocialista meggyőződéssel. — Egyesek ezek szerint a modern művész címet formai bravúrokkal akarják megszerezni és bizonyos fokú formalizmus jellemzi őket? — Nézetem szerint művészeink sokan abból a tévedésből indulnak ki, hogy a szocialista-realizmus csupán külsőség. Egyesek a szovjet festők formai jegyeit utánozták, ég ily módon csupán csak utánzókká váltak, az új alkotási módhoz semmiképpen sem közeledtek. Tény és való, a külföldi minták alapján az új alkotási módot elsajátítani nem lehet, azt legfeljebb, útkereséssel itthon, a hazai talajon lehet csak elsajátítani és megtalálni.. — így tehát az új magyar művészet megszületése igen bonyolult és esetleg hosszú folyamatnak bizonyul? Mi lehet ennek még az oka? — Sajnos, itt utalnom kell a „főváros“ és a „vidék“ még napjainkban is fennálló nagy elszigeteltségére. Kevesen vannak vidékiek, akik egyes megbízatások és kitűzött pályamunkák alkalmával a kiszálló bíráló bizottság egyöntetű véleményével találkoznának. Ez az egyik ok, mely zavarja művészi biztonságukat és további munkájukban egy-egy rosszul értelmezett döntés meglehetősen zavarja őket; — Mi lenne tehát a megoldás, hogy a főváros és. vidéki művészet közelebb kerüljön egymáshoz? — Nézetem szerint éz amolyan gordiusi-csomóféle csak, melyet egyetlen kardcsapással meg lehetne oldani. A Budapesten tevékenykedő képzőművészek és a képzőművészetek képviselői, vezetői, mind többet és többet kell, hogy foglalkozzanak a vidéken élők problémáival és munkásságukkal. Természetesen mind nagyobb ügyszeretet és rendszeresség a legelső szempont, amit szem előtt tarthatnának. S a másik?" A jövőben megrendezendő kiállítások és főleg meg beszélések alkalmával módot nyújtani arra mind az alkotó-: művészeknek, mind a műtörténészeknek, valamint a kultúráiét fővárosban és vidéken élő vezetőinek, hogy elmondhassák véleményüket, nézetei■ két a baranyai és dunántúli művészek eddigi és jelenlegi helyzetéről, eredményeiről: Reméljük, ez nem fog különösebb problémát okozni és a közös cél érdekében egymásra talál mihamarabb a főváros és vidék művésztársadalma. Átlag 175 holdat arattak már a Szentlőrinci Gépállomás aratógépkezelői le az aratógépele, magasan túlteljesít ve az eredeti 130 holdas tervüket. A gépállomás .traktor vezetői ugyanis vál lalták, hogy átlag 205 holdat aratnak le. Érdekes, hogy a legjobb aratógép- kezelő nem a fiatalok közül került Az utóbbi napok niütt többet fizet a ban lehullott csapa tervezettnél. A gép dók következtében állomások kombájn sok helyütt elvdze- jai eddig átlag Ihet- sedtek a gabonatéb ven holdról, arató- iák Baranyában. A gépei pedig 86 hold gépállomások kom- ról takai-ították be bájnvezetőinek és a gazdag termést, sratágép-kezelőinek Rendkívül jól — valóságos küzdel- a többieket messze met kell folytat- megelőzve — dolniok azért, hogy ne goznak a Szentlőrin héz gépeik le ne ci Gépállomás ara- ki, hanem az egyik süllyedjenek a pu- tógép-kezelői. Kivé legöregebb dolgozó: ha földbe és a nagy lóan megszervezték idős Kovács János részt megdőlt kalá- a munkát, a dolgo- lett: Az 52 éves em szosokat áz utolsó zók maguk is na- bér keddig 310 hol- szélig be tudják ta- gyom igyekeznek, s dat aratott le a karítani. Ezekben ennek köszönhető, szent lőrinci Úttörő a napokban 127 hogy a tíz arató- Tsz-ben — teljesítar<j tógép és 92 kom gépnél a betakari- ménye tehát majdbájn aratja, illetve tás megkezdése óta nem két és félsze- csépeli a megye tér egyetlen komolyabb rese eredeti aratási melószövetkezetei- kiesés sem történt, tervének, s több ben a búzát, amely Kedd estig átlago- mint három és félholdanként egy-két san 175 hold gabo- szerese a megyei át mázsával mindé- na termését vágták lagtei-jerttményiiajg,
