Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-22 / 170. szám
1959. JULIUS 22. NAPLÓ 5 A Vatikán két arca A történelmi források arról számolnak be, hogy a Vatikán XXIII. Jánossal az élen, ebben az évben ünnepli meg megalakulásának 30. évfordulóját. Szokássá vált, hogy egy- egy évforduló alkalmával értékelik azon egyházi és világi személyek érdemeit, akiK hozzájárultak az adott állam megalakulásához. Nem lehet azonban tudni, hogy XXIII. János pápa, s hívei, a bíborosok és prelátusok, a ferenc- rendiek és a jezsuiták, a bankárok és a földbirtokosok megemlékeznek-e majd Mussolini „nagy érdemeiről“, aki az olaszországi haladó erők nagy elnyomásában nyújtott nagy segítséget, 44 hektár földet adományozott XI. Pius pápának, s ezt a területet hívják Vatikánnak ;; t Köztudomású azonban ■— és ezt a Vatikán hallgatása is igazolja — hogy a törpe állam gazdasági és politikai hatalma nem ebből a 44 hektáros királyságból származik. Ez csupán elenyésző ezreléke annak a földterületnek, amelyet a Vatikán az egész világon birtokol. Nézzük meg, hogy a Vatikán a különböző államokban, milyen nagy földterületekkel rendelkezik 1 Olaszországban 500 000 hek. tár, Angliában 100 000 hektár, Spanyolországban és Portugáliában 6 millió hektár (a szántóterület 20 százaléka), Columbiában 100 000 hektár, Peruban 70 000 hektár, a Dominikai Köztársaságban 70 000 hektár, Mexikóban 10 500 hektár, az Egyesült Államokban 1 millió 145 ezer hektár, Venezuelában 50 ezer hektár, Ecuadorban 20 ezer hektár, Haitiban pedig 4 ezer hektár földet birtokol a római katolikus egyház. De tovább lehetne még sorolni azokat a kapitalista országokat, amelyek gazdaságában a Szent Ferenc rend, vagy pedig a dón Bosco rend szerepet játszik. Az előbb említett adatok csupán a szántó- területre vonatkoznak. Ezeket az adatokat dr. Tondi profesz- szor tette közzé, aki 15 évig a jezsuita rend tagja volt. A Vatikán nem tudta megcáfolni ezeket az adatokat, mivel a szóbanforgó államok katasztrális térképében szerepelnek. A katolikus egyház gazdasági hatalma természetesen nem csupán a mezőgazdaság felé orientálódik, A mezőgazdaság nem mindig biztosítja azt a kívánt nyereséget, amelyből teljes mértékben finanszírozni lehetne a szocialista tábor országai ellen irányuló kém és felforgató tevékenységet. A pápa tévedhetetlensége ugyanis nemcsak szavakban, hanem a bankszámlákon is érvényesül. A Vatikán bankszámlája — érthető okoknál fogva — még nagyobb titok, mint a „szent sír“ és csak a legmegbízhatóbb emberek ismerik, akiknek viszont személyes érdekük, hogy ne szerepeljenek az újságok hasábjain. Vonatkozik ez elsősorban Bomar- dino Nogara, 86 éves báróra, aki a következő hivatalos cím tulajdonosa: a szentszék különleges adminisztrációjának küldötte. A Vatikán széleskörű keresdelmi munkájára jellemző az is, hogy Nogara báró 74 nagy vállalat igazgató tanácsának a tagja. Az „Espresso“ című olasz liberális hetilap az új pápa megválasztása előtt közölte azoknak a katolikus személyiségeknek a névsorát, akik kezében a Vatikán részvényei és ezzel együtt a vatikáni gazdasági hatalom titkai is összpontosulnak. A következő nevekről volt szó: Nogara báró, Spada báró, a2 elhunyt pápa három unokaöccse — Carlo, Marcantini és Giullio Pacelli — Petro Enrico Galeazza gróf (Vatikán műszaki berendezésének vezetője), Giovanni Batista (a szent paloták igazgatója), Eugénia Gualdi, Paulo Blumenstih) gróf, Francesco Maria Oddaso és Vittorio Cerutti volt olasz nagykövet. A felsoroltak neve a FIAT .gépkocsitröszt és a Pirelli gumi-konszernen kívül Olaszország valamennyi legfontosabb cégének igazgató tanácsában szerepel. Sőt, Olaszország összes vlllamoserőmű- ve tészta- és papírgyára, a telefon és a vasút, a Vatikán kezében van. Az „Espresso“ című lap becslése szerint a Vatikán részvénycsomagjainak értéke 12 milliárd dollár. Ehhez az összeghez hozzá kell még számítani az egyes rendeket, amelyeket teljesen, vagy részben a Vatikán ellenőriz. A pénzszerzésben a jezsuiták járnak az élein. Vagyonuk értéke meghaladja az 5 milliárd dollárt, s olyan vállalatok részvényesei, mint például a „Bank of California“, „Bank of America", „Dl Giorgio Fruit Company", amely nagy ültetvények tulajdonosa Kö- zép-Amerikában. Franciaországban a jezsuiták a „Feu- geot" és „Citroen“ gépkocsicégekre, valamint a Schneider—Creusot fegyvergyárra összpontosították figyelmüket. Nem véletlenül mondják, még a nyugati kapitalista körökben is, hogy a Vatikán a legnagyobb részvényesek közé tartozik. A Vatikán minden vezetője és főként az újonnan megválasztott Angelo Roncal- li pápa, aki felvette a XXIII. János nevet, tisztában van azzal, hogy gazdasági hatalom nélkül politikai hatalmuk egyenlő lenne a nullával. A tények arról tanúskodnak, hogy a Vatikán politikai hatalma messze túllépi a 40 hektár területű államot. Ahhoz, hogy ez a befolyás ne csökken jék, a Vatikánnak pénzre és mégegyszer pénzre van szüksége. Ez szükséges, hogy uszíthasson, pénzelhesse az összeesküvéseket, szabotálhassa a haladó eszméket. A Vatikán mindenáron leplezni kívánja, hogy világi ügyekkel, magyarul, politikai kérdésekkel foglalkozik. A katolikus .egyház története azonban számos olyan eseményről tanúskodik, amelynek semmi köze sincs a vallási élethez. A Vatikán segített Mussolininek az olasz demokratikus szervezetek felszámolásában és a háborús kalandor politikája megvalósításában Etiópiában és Spanyolországban. A Vatikán elsőnek vette fel a diplomáciai kapcsolatot a spanyol nép hóhérával, Francoval és a katolikus egyház „legkedvesebb gyermekének“ nevezte. A Vatikán utasítására a katolikus egyház Németországban nagv mértékben elősegítette Hitler hatalomra jutását. Vorolini nuncius Csehszlovákiában, Mindszenthy bíboros pedig Magyarországon kémkedett. A Vatikán aknamunkájának láncolata csaknem végtelen és XXIII. János pápa, elődjei kitaposott útján halad. Röviddel a pápai trón elfoglalása után — hogy senki sem kételkedjék politikájának irányvonaláról — dekrétumot írt alá, amelyben felhívta a katolikus hívőket, ne adják szavazatukat a kommunista pártra, sőt egyetlen olyan pártra, vagy szervezetre amely együtt halad a kommunistákkal. A dekrétum cé'.ja, hogy befolyásolja a politikai fejlődést Szicíliában. Röviddé] a pápai dekrétum kiadása után, — tévedések elkerülése végett — a Vatikánban rámutattak arra, hogy a dekrétum nem csupán Olaszország, hanem más országok politikai fejlődését is befolyásolni kívánja. Közismert dolog, hogy a papok a múltban megáldották a fegyvereket és most is ezt teszik. A szentelt víz azonban még nem dönti el a győzelmeket, illetve vereségeket: valószínű, ezzel a papok is tisztában vannak. Talán azt is tudják, hogy az atomfegyverek, a tömegpusztító bombák szörnyű erejűek. De, amikor a nyugat-németországi szövetségi parlament bejelentette az atomfegyvexkezés programját, a Vatikán azonnal megtalálta a „teológiai" védelmet, miszerint az atomháború igazságos. Kinek használnak az ilyen vatikáni jelszavak? Kik állnak a jelszavak mögött? Nem mások, mint a nyugati imp— rialista körök, monopóliumok, trösztök és részvénytársaságok, akiket állandó csőddel fenyegetnek a ciklikus válságok. Ezek a körök a válságokból kivezető egyetlen utat a fegyverkezésben, a demokratikus és szociális szabadságjos még keményebb elnyomásában látják, A Vatikán finánctőkéje szövetséget kötött a monopóliumok flnánctőkéjével és í?y létrejött a Vatikán szövetsége az imperializmussal. A Vatikán urai tisztában vannak azzal, hogy az imperializmus bukásával az ő hatalmuk is véget ér. Ezért minden erőfeszítésre készek, hogy a fenti concordatum állandóan megszilárduljon. Igaz, a Jerikói harsonák nem jelentik be a világnak a Vatikán bankszámlájának a növekedését. Ez egyetlen „szent atyának“ sem érdeke. Ezért a Vatikán mélyen elrejti igazi arcát, nehogy a napfényre kerüljenek a piszkos pénzügyi mahinációk, diver- ziók és összeesküvések. Stefan Uher Tizenöt éve szabad Lengyelország A Lengyel Népköztársaság 1959 július 22-én ünnepli felszabadulásának M. évfordulóját. 1944 július 22-én Lublinban, a lengyel föld első, felszabadult darabján jött létre a Lengyel Nemzeti Felszabadulási Bizottság, mely mani- fesztumában kihirdette a demokratikus és. független lengyel állam megalakulását. Lengyelország területének teljes felszabadulása után nyomban megkezdődött a roÖtéves a Magyar Földrajzi Társaság Dé!-Dunántúli Osztálya / W öt éve működik Pécsett a Magyar Földrajzi Társaiéig Dél- Dunántúli Osztálya. Ebből az alkalomból felkerestük Szabó Pál Zoltánt, a Dunántúli Tudományos Intézet vezetőjét, egyben az osztály vezetőjét azért, hogy adjon tájékoztatást, jelenleg milyen munkát végeznek a földrajzi társaság itt dolgozó kutatói és külső munkatársai. mokban heverő ország újjáépítése. Az ország az egyetlen európai állam volt, melynek ipara 1939-ben alacsonyabb színvonalon állott, mint 1913- ban, s a népi demokratikus államok közül Lengyelország szenvedte el a legsúlyosabb háborús veszteségeket. A háború következtében az ország ipari épületeinek 35, az erőmüvek 52, a gépek és gépi berendezések 45 százaléka elpusztult. A lengyel ipar újjáépítését tehát rendkívül mély szintről kellett elkezdeni. Az ipari újjáépítés 1949-re lényegében befejeződött. Azóta több mint 150 új ipari vállalatot helyeztek üzembe. Számos új iparvidék keletkezett, főleg az ország keleti és déli területein; közöttük a legfontosabbak a Krakkó környékén felépített vegyipari kombinátok. Az ipar 1958-ban 3 millió főt foglalkoztatott — azaz három és félszer annyit, mint 20 évvel ezelőtt — s a nemzeti jövedelemnek pedig felét szol-1 gáltatta. A következő években szá- mos ipari ágazat mellett különösen a vegyipar fejlődik erősen, mert Lengyelország déli területein, a Visztula balpartján óriási kéntelepeket fedeztek fel. A feltárt készletek alapján Lengyelországot jelenleg a Szovjetunió és íz USA után a kéntelepekkel ren delkező országok között a harmadik helyre sorolják. A vegyipar fejlődése szempontjából ugyancsak rendkívül fontos az alsó-sziléziai Glogów környéki rézérc telelek felfedezése is. — A Társaság kutatói, munkatársai szoros kapcsolatban működnek a pécsi és dunántúli tudományos intézményekkel, szervekkel — kezdte válaszát Szabó Pál Zol tán elvtárs. — Különösen jó kapcsolataink vannak a Magyar Hidrológiai Társulat Dél-Dunántúli Osztályával, a Magyar Földtani Intézet mecseki csoportjával, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társasággal. A kutató munka lényegében a Dunántúli Tudományos Intézeten belül történik. Az intézetnek azonban külső munkatársai is vannak, akik egyben a déldunántúli csoport tagjai is, és ebben a minőségben is végzik feladatukat. A Tudományos Intézeten belüli munkát illetően igen fontos dr. Kolta János tevékenysége, amely elsősorban a szocialista kiskörzetek kialakításával foglalkozik. Simor Ferenc munkájának lényege a Mecsek hegység éghajlati viszonyainak a tisztázása. Ehhez igen fontos, hogy a. Misinán megépüljön az első osztályú obszervatórium. Na gyón örülök, hogy a közeljövőben már tető alá kerül ez a létesítmény. Lovász György Zala megyében van elfoglalva elsősorban földfelszín fejlődési, talajtani és talajvíz kérdésekkel. Jómagam vízföldrajzi, illetve vízháztartási problémákkal foglalkozom. A külső munkatársak közül Borai Ákos tanár végez figyelemre méltó munkát. Ö a hidasi barnaszénbányászattal és az itt előadódó szállítási problémákkal foglalkozott a közelmúltban, jelenleg pedig a bonyhádi járás gazdaságföldrajzi kérdéBéla I ■- ♦ seit vizsgálja. Gertig főiskolai adjunktus az őszszel megkezdi Pécs ijmrföld- rajzának elkészítését. Dauer Mária geokémiai vizsgálatokkal segíti munkánkat. Vass Béla MÁV mérnök viszont barlangkutatással és a karszt-vízprobléma bizonyos útján a földalatti üregek feltárásánál viszi előbbre munkánkat. A jelenleg Albániában tartózkodó Andrásfalvi Bertalan néprajzkutató tevékenységével kapcsolódik feladataink végzéséhez. — A Dunántúli Tudományos Intézet rendelkezésére áll a Dunántúli Tudományos Gyűjtemény című sorozat, amelyben a kész dolgozatok jelennek meg. Ebben az esztendőben évkönyvet is adtunk ki, amely szintén sok érdekes közleményt tartalmazott. Jövőre ismét szeretnénk hasonló kiadvánnyal meglepni az érdeklődőket. Ezenkívül szeretnénk ismét megindítani a „Földrajzi füzetek’’ című sorozatot is. Rendezvényeken is publikáljuk eredményeinket. Ilyen esetekben elsősorban a pedagógusok voltak segítségünkre. Például Szokolszki Oszkár földrajzszakos szak- felügyelő és Paál Sámuelné közreműködésével tavaly novemberben ankétot szerveztünk, amely a földrajzi szemléltetés kérdéseivel foglalkozott. További hasonló ankétok rendezését is tervbe vettük. Eddig megjelent munkáinkat a legtöbb esetben felhasználták az illetékes szervek. így például Borai Ákos előbb említett munkáját részint o. Műszaki Szemlé-ben olvashattuk, részint az ér-l dekelt szervek használtákj fel. Korszerűsítik a gdanski kikötőt, lyltlk. Képünkön Némely helyen 7-*-9 méterrel m4- .,Polip" kotrógép munkaközben. ♦ A plockl mezőgazdasági gépek gyára a legújabb típusú gépek gyár* tSsával aegtil a lengyel mezőgazdaság fejlődését*
