Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-03 / 154. szám

' 1959. JÚLIUS S. NAPLÖ 3 Kémesen , tavasszal alakult meg a termelőszövetkezet, a tsz pártszervezet is még csak rövid ideje működik; A pártszervezetnek jelen­leg kilenc tagja van. Igaz, ha­marosan hazajön a faluba a tanácselnök elvtárs is — aki jelenleg iskolán van — és ak­kor tízen lesznek, — végered­ményben nem is kevesen. Mert tíz kommunista igen »nagy erőt jelent. Viszont Ké- ■ mesen az a helyzet, hogy a tíz kommunista közül csupán egy, Simon János elvtárs, ■— a párttitkár és egyben a tsz elnöke — dolgozik a szövet­kezetben. A pártszervezet töb­bi tagja más beosztásban, *— pedagógus, állatorvos stb. — fejt ki tevékenységet, így köz­vetlenül nem láthat bele elég mélyen a termelőszövetkezet életébe, nem ismerheti a szö­vetkezeten belüli problémá­kat, ebből következve: nem is nyújthat eléggé hatékony se­gítséget a termelőszövetkezet tagjainak. Ez teháit a kémesá termelő­szövetkezeti pártszervezet egyik legfőbb problémája; Hogyan dolgozik ebben a / helyzetben a pártszervezet? A pártszervezet köré kiépí­tette^ a pártonkívüli aktivis­ták széles hálózatát, akik az eddigi tapasztalatok szerint igen nagy és hasznos segítsé­get nyújtanak a kommunisták­nak, segítenek eljuttatni a •párt szavát a szövetkezet va­lamennyi tagjához, segítenek a szervezési munkában és pél­damutatásukkal is igyekeznek befolyásolni a többi pártonkí- vüli tsz-tag magatartását; Az aktivacsoport tagjai kö­zött találhatunk fiatalokat és időseket egyaránt. A fiatal ak­tivisták főként a KISZ-tagok közül kerültek ki, mint pél­dául Csepeli Erzsébet KISZ- tdtkár, Kálmán Lajos, Bakó Jenő, Pandúr Sándor és Mol­nár Jutka kiszista fiatalok. Az idősebbek között pedig a szö­vetkezet legszorgalmasabb tag­jait találhatjuk, így Csepeli Lajost Csőmé Pétert, Hador Jánost, ■ Molnár Kálmánt és feleségét és másokat. A pártonkívüli aktivisták­kal általában hetenként, ami­kor pedig sürgős munkák van­nak soron, amelyek nem en­gednek időt az értekezésre, akkor kéthetenként beszélik meg a soronlévő féladatokat, a legfontosabb tennivalóikat és a feladatok elvégzésének a módját; Hogyan segítenek az ak­tivisták? Az elmúlt időszakban sokat beszélgettek a tsz-ben arról, hogy is lesz majd elosztva a jövedelem; Az aktivisták — minden munkacsapatban dol­gozik egy-egy — arról beszél­gettek az emberekkel, hogy érdemes mindenkinek alapo­san megfogni a munkát, ér­demes becsületesen és jól dolgozná, mivel a munkaegy­ség szerinti elosztás alapján mindenki annyit kap majd, amennyit dolgozik. Megma­gyarázták, hogy ez igazságos elosztási mód, mivel a legszor­galmasabb, legdolgosabbak ré szesülnek előnyben, míg az egyenlősdinél a kevésbé szor­galmasak járnának csak jól. Az aktivisták maguk is példát mutattak a munkában, mint­egy ezzel is súlyt adtak sza­vaiknak. Nagyrészt az aktivis­ták munkájának1 tulajdonítha­tó, hogy a szövetkezet tagjai­ról ei lebet mondani: vala­mennyien becsülettel, szorgal­masan végzik munkájukat. Hasonlóképpen, az aktivis­ták segítségével ismertették í Házilag gyártanak kalászemelőket a baranyai gépállomások A baranyai gépállomások kombájnvezetőinek is nagy nehézséget okoz a dőlt gabona aratásai Az őszi árpának pél­dául mintegy negyedrésze dőlt meg és ezt kalászemelők nél­kül nem igen tudnák betakarí­tani az arató-cséplőgépek. Mang Béla, a Bólyi Gépállo­más főmérnöke, akinek több újítását már évek óta sikerrel alkalmazzák a gépállomáso­kon, kísérleteket végzett tár­saival, hogy megtalálja a leg­megfelelőbb kalászemelő tí­pust. A főmérnök a felszabadulás előtt uradalmi főgépész volt és már abban az időben is készí­tett kalászemelőket az arató­gépekhez. Most egy ilyen régi szerkezet nyomán új kalász- ' emelőt gyártott, természetesen megfelelő módosításokkal és a merev vas helyett is rugal- masabbat használt fel. Az új­típusú kalászemelő-szerkezete- ket a megdőlt őszi árpánál már ki is próbálták a napok­ban és azok nagyszerűen be­váltak: közvetlenül a föld szí­TUDM-E, HOGY... ... a fémtttkőr az j. e. 3. évez­redből származik. Az első üveg­tükröt olasz mesterek készítették a XVI. században. Abban az Idő­ben a tükör a gazdagság jele, fényűzést cikk volt: bevarrták a ruhákba, frizurát díszítettek vele, a nők aranyláncon hordták a nyakukba akasztva. Medici Má­ria francia királynő 1600-ból szár­mazó cigarettadoboz nagyságú I tükrét 150 Cflo arany frankra be­csülték. Oroszországban az első tükör- gyárat I. Péter cár építtette Moszkva környékén. * ... Al-Birunl, a hires üzbég tu­dós a XI. században a világon el­sőként meghatározta a Föld egyenlítőjének bosszúságát. Egy másik üzbég tüdős, Urug-Bek 400 évvel később összeállította 1018 csillag katalógusát és elkészítette térképüket. Ennek a katalógus­nak hosszú Időn keresztül nem volt párja a világon. * ... az Igazgyöngy nem hosszú életű: 200—250 év alatt porrá vá­lik A világ legnagyobb, 450 ka­rátos- (90 gramm súlyú) igazgyön­gyét a londoni királyi múzeum­ban őrzik. * ... a paradicsomot 100 évvel ez­előtt még mérges növénynek tar­tották. * ... az első porceláncsészéket * «00 évvel ezelőtt hozták Kínából Európába. ne felett vágták el a gabonát és nem lehetett elhullott ka­lászokat találni a kombájn után. Az elmúlt napokban több mint száz kalászemelőt gyár­tottak a gépállomás műhelyé­ben, minden kombájnhoz ha­tot. Egy-egy darab — a ráfor­dított munkaidővel együtt — nem került többe 25—30 fo­rintnál. Mang Béla bólyi főmérnök újítását azóta több baranyai gépállomás is átvette és most házilag készítik el a jól be­vált kalászemelő szerkezeteket. meg a tsz tagjaival a terme­lőszövetkezetek mintaalapsza­bályát is, és magyarázták meg az alapszabály szerinti műkö­dés és gazdálkodás fontosságát a közgyűlés előtti időben. így a szövetkezet tagjai, amikorra sor került a közgyűlésre és szavazni kellett az alapszabály elfogadásáról, már ismerték, tudták mit tartalmaz az alap­szabály és értették is, miért van szükség az alapszabályra. Ilyen módon segítenek a pártszervezet munkájában a pártonkívüli aktivisták. A munka során az aktivisták­nak ebből a széles hálózatá­ból nevelődik majd ki a pártszervezet utánpótlása is. Eddig két elvtársnőt javasolt a pártszervezet direkt tagfel­vételre, Bak Gyulánét és Sü­megi Ferencnét. Mindketten igen jól megállják a helyüket úgy is mint a tsz tagjai és mint a pártonkívüli aktivista csoport tagjai. II fcémesi kommunisták jól oldották meg azt a problé­mát amit a !<>mmunista tsz- tagok kis létszáma okozott. Erejüket a pártonkívüli akti­visták segítségével sokszoroz­ták meg. Ezzel egyszersmint erősebbre fűzték kapcsolatai­kat a falu pártonkívüli dol­gozóival is. K. P. Igen nagy az érdeklődés a szerződéskötések iránt A MEZŐ MAG túlteljesítette tavaszi szerződéskötési tervét — Közel 5200 vágómarhát szerződött le 1961-re az Állatforgalmi Váltalat 1959-ben, az előző éveknél jóval több állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyéni termelő kötött termelési szer­ződést a különböző szerződtető vállalatokkal. Termelési és hizlalási szerződést a tavasszal alakult új termelőszövetkeze­tek is nagy számmal kötöttek. Az év elején leszerződött álla­tok egy részét már leszállítot­ták, és a múlt héten megkez­dődött a szerződéses aprómag­vak cséplése is az egész me­gyében. A MEZÖMAG vállalat az év első felében 10 571 holdon, mintegy 20 féle tavaszi vetésű aprómagra kötött szerződést a megye állami gazdaságaival, termelőszövetkezeteivel és egyéni termelőivel. A szerződé­ses növények iránti érdeklő­dést mutatja, hogy a vállalat 9 935 holdnyi tervét 106,4 szá­zalékra teljesítette. Az esős időjárás ellenére az aprómag­vak szép termést hoztak ebben az évben. A borsó, bíborhere és repce cséplését a múlt hé- I en már mindenütt megkezd­ték. Megyei átlagban bíborból 2,5—3, őszi repcéből 10—12 Bölcsődét kaptak a Mohács újvárosiak Amikor a fiatal bölcsőde — alig egy hónapja nyílt — fiatal lakói megunták a homokvárat, a kerge- tődzést. vagy éppen rossz idő van — a szőnyeggel borított szobákban is megtalálják a maguk szórako­zását, autóznak, kockaházakat építenek. Amíg ők itt játszanak, alszanak, nyugodtan . dolgozik a selyemszö­vőgyárban, a gépgyárban, a bútor­gyárban és a kórházban anyuka, akinek régi vágya teljesült a böl­csőde megnyitásával. Az első termés — Egy negyvennyolc férő­helyes istállót építünk. •— mondják a szaporcai Közös Ütőn vezetői. Magtárpadlásos lesz. csak az a baj, hogy még nem kész. Véleményünk sze­rint jobb lenne, ha az építő­ipari vállalat először egyet be­fejezne, aztán kezdené a má­sikat, mert így egy-két ember­rel sem ez, sem a rádfalvi nem készül el határidőre. Pedig a magtárra olyan szükségünk lenne, mint egy falat kenyér­re. A tavaszon alakult ez a ter­melőszövetkezet is. 74 család 148 tagja dolgozik a 972 hold földön, melyből 699 hold. a szántó. — Eladtuk a lovakat! — új­ságolja a vb-el nők- — Csa k az a baj, hogy a bankkal még nem tudtunk dűlőre jutni. Tud ja úgy gondoltuk: eladjuk a lovakat és veszünk egy trak­tort. Jól tudnánk azzal itt dol­gozni ezen a területen. Majd­csak megegyezünk a bank­kal Legalábbis reméljük, hogy még ebben az évben lesz trak­torunk. Még egy panaszunk van, de azon senki sem segíthet egye­lőre. Az időjárásra panaszkod­nak. Igaz, hogy a kukoricá­juk, a burgonyájuk, a répájuk, a dohányuk rendben van, de az aratás, az bizony nagy gond. De nem is olyan nagy, mint amilyennek először hitték. Csak egyszer szóltak és egy­szeriben ütvén kaszás indult ki aratni. Mindenki: öregje, fúvtafta, aratni ment. — A hatvanhat hold árpán­kat egy-kettőre learatjuk, aztán neki a búzának. Ha kaszával kell aratni, akkor is készek leszünk vele egy hét alatt — mondja Végi János, a Közös Üt könyvelője. — Aztán meg­kezdődik a behordás a közös szérűre. A tavaszon alakult a tsz és úgy gazdálkodnak, úgy gon­dolkodnak, mintha legalább öt éve a közösben dolgoznának. Negyvenkét szarvasmarhájuk van és ezt mind a tagok ad­ták össze. Hetvennégy hízó röfög az ólban —a sertésszál­lást a maguk erejéből építet­ték — és mint mondják: az őszi árpa elcséplése után még 100 sertést hoznák be a tagok­tól. A maguk erejére támasz­kodnak elsősorban és ami igen lényeges, meg is keresik a sa­ját erőforrásokat. 180 hold ku­koricájuk van és mind, meg- kapálva. Van egy emberük, aki nagyon ért a dohányter­mesztéshez, hát ültettek tíz és fél hold dohányt is, méghozzá Havannát. A dohány igen szép, sok pénzt várnak belőle. De sok pénzt hoz a közös kasszá­ba a harminc hold rost- és 18 hold magkender, az öt hold mák, a 10 hold burgonya és 25 hold cukorrépa is. — Tíz hold paprikánk is van már — teszi hozzá a köny velő. — Már virágzik. Szépen mutatkozik. Igaz, hogy jó ker­tészünk is van ... — Ki a kertészük? — Pécsett sokan ismerik, de ismerik Szentlőrincen, Dombóváron is, meg másutt is: Molnár Lajosnak hívják. Paprika-specialista. Tavaly is 600 négyszögölről 30 000 forin­tot szedett be. ' Gyorsan számolok. Ha ez így van, akkor a tsz-nek több mint félmillió forint jövedel­met jelent a 10 hold paprika. — Annyit azért talán nem — óvatoskodik, a könyvelő —, de hogy sok pénzt hoz, az biz­tos. Most megint a tanácselnök veszi át a szót. — Hallottam a rádióban, hogy új elárusítóhelyeket je­lölnek ki a pécsi piacon. Mind járt ívtam is a pécsi városi tanácsnak, hogy adjanak ne­künk is egy elárusító helyet. Viszünk mi annyi bogyiszlói meg fehér paradicsom-papri­kát, hogy csak győzzék meg­venni. Csak itt meg az a baj, hogy a városi tanács még min­dig nem válaszolt, hogy ka­punk-e elárusító helyei, vagy sem... Az utca néptelen, egy mo­tor berregve szalad végig a falun, nagy port csap maga után és kikanyarodik a ha­tárba. A határban arainak, ötven kasza után szedik für­ge asszonykezek a markot. Jó termésük lesz, az első közös termés. És nemcsak a termés lesz jó, de a jövedelem is. Negyvennégy forintot tervez­tek munkaegységenként, de mint mondják, meglesz az öt­ven is. Nem csoda, hisz az olyan összhang, az olyan ösz- szefogás, mint ami a szaporcai Közös Útban van nagy dolgok­ra képes. mázsás termés várható holdan­ként. A bólyi állami gazdaság 50 hold repcéséről 150 mázsa, a majsi Táncsics Tsz 15 hold őszi repcéjéről 150 mázsa ma­got csépeltek. A kisjakabfalvi Úttörő Tsz 5 holdon termeit szerződéses bíborhere-mago’ az idén. Az Úttörő tsz tagjai a napokban csépelték el a bíbor­herét, összesen 14 mázsa ki­váló bíbormagot nyertek, me­lyet néhány nap múlva (igen szép összegért) a nyugati or­szágokba exportálnak. A termelők érdeklődése egy­re inkább nő a szerződéses aprómagvak, különösképp a lu­cerna és vörösheremag terme­lése iránt. A MEZÖMAG vál­lalat június 15-én kezdte meg a magfogásos lucerna és vörös­here szerződéskötéseket és alig két hét alatt 3 100 holdra, (az egész tervük 44 százaléka) kö­töttek lucerna és vöröshere magfogási szerződést a terme­lőkkel. De emelkedik az állathizla- lási szerződéskötések száma is. Az év eleji lemaradással szem­ben az Állatforgalmi Válla­lat július elsejéig közel 80 000 sertésre kötött hizlalási szer­ződést a mezőgazdasági nagy­üzemekkel és egyéni terme­lőkkel. A sertéshizlalási szer­ződéskötéseket október 31-én zárja le a vállalat és eddig egész évi tervének csaknem 90 százalékát teljesítete. A me­gye termelőszövetkezetei ebben az évben 15 000 hízósertést szerződtek le a vállalattal és október 31-ig még további hét­ezret szerződnek. A tsz szerző­déskötések viszonylagos las­súságát ne m a termelési kedv hiánya, hanem a hízóba állítható süldők át­meneti hiánya okozta. A vál­lalat ezen úgy segít, hogy az egyéni parasztok süldőit a le­hető legnagyobb mennyiség­ben felvásárolja és a termelő- szövetkezeteknek hizlalás cél- iából átadja. Az Állatforgalmi Vállalat május végén megkezdte a jer- melőszövetkezetekkel az I960, évi hízó sertés szerződtetése­ket. I960, január—február— márciusra eddig 3000 hízott sertésre kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek. A má- gocsi Béke 410, a drávafoki Ujesztendő 360, a siklósi Tán­csics 356, a lippói Béke őre 338 sertésre kötött hizlalási szerződést 1960 telére, hogy csak néhány példát említsünk; Az Állatforgalmi Vállalat ezek­nek a tsz-eknek választott ma­lacokat vásárol fel, hogy szer­ződési kedvüket fokozza. 1959. április 15-étöl július l* ig közel 5200 hízómarhát szer­ződött le a vállalat a termelők­kel. Ebben a mennyiségben csak a lekötött fiatal hízó bi­kák és üszők szerepelnek, me­lyek két év alatt érnek meg vágóra és 1961-ben szólnak be­le Baranya megye és Pécs marhahúsellátásába. ílzetni tanácsadás — cendetésce Az Állami Gazdaságok Üzemszervezési Kutató Inté­zete üzemszervezési tanács­adó szolgálatot hívott életre. Az intézetnél meg lehet ren­delni egy-egy üzemágra, vagy az egész gazdaságra vo­natkozó pontos üzemszerve­zési elemzést. Ebben nem­csak az adott helyzetet rög­zítik a kutatók, hanem le­írják: a még meglévő hiá­nyosságokat milyen intézke­désekkel lehet megszüntetni. A megrendelő állami gazda­ságnak az üzemszervezési vizsgálatok költségeit meg kell térítenie.-------------­A falusi kultúra fáklyavivői... Valahányszor ve­lük találkozom, eszembe jut egy nyárvégi beszédgeté sem idős tanítóm­mal. Valamikor ő oktatott a betűve­tésre, ő mondatta el velem először az egyszeregyet — és nem utolsó sroban ő volt az, aki nyi­ladozó értelmem előtt bemutatta a dolgos emberi élet szépségeit. Az utób bit azonban nem­csak szavakkal, ha­nem tettekkel, az életével. Több, mint két évtized után ösz- szehozott vele a sors — egy kis ba­ranyai temetőben. Az útam a temetőn keresztül vezetett — ő pedig ott áll­dogált egy virágok­kal borított fejfa előtt. Nem volt új a sir, a fejfa is kor­hadt volt már, de a virágok frissek rajta. — Munkatársam volt — kezdte az emlékezést az idős pedagógus — együtt végeztük el a kép­zőt. De nemcsak a tanulásban voltunk egyek, hanem a fa­lusi nép szereteté- ben is. Tanulmá­nyaink befejezésé után a barátom Ba­ranyában maradt, ón Tolna megyébe kerültem. De nyá­ron, a vakációban kezünkbe vettük a botot, teletömtük hátizsákunkat ele­mózsiával és beba­rangoltuk Déi-Du- nántúl falvait. Nem egyszerű kirándulás volt ez! Inkáob lá- (ogatásnak nevez­hetném. Mert be­köszöntünk a leg-, általaiban mindazo) több házhoz, ezek nák, akiknek közük nagy részét megörö van ehhez a mimká kitette a jegyzetfü- hoz, nem kell vár- zetünk — sajnos náok a halál után fonográfunk nem történő .gnegdicsőü- volt. Gyűjtöttük a lés“-re. Életükben népszokásokat, és megkapják ezt „hi- emeliett igyekez- vatalból“ is, de a tünk világosságot néptől is. És ami a gyújtani a paraszti legfőbb: a „kimű- lelkekben., Sok vélt emberfők“ ilyen . beszélgető- gyarapodása és síink nyúlott az éj- a „dolgozó nép okos félbe — és érdekes gyülekezebé“-nek sem mi, sem a pa- egyre eredmónye- rásztok nem álmo- sebb munkája igaz sodtak el. Amikor örömöt nyújt szá- a vakáció eltelt, is- mukra.- mét elbúcsúztunk A megyei tanács 10 hónapra egymás- népművelési cső­től, de a parasztok- portja az idén nyá- tól nem. ran is rendez tan­— Mert iskolai folyamokat azok munkánk mellett számára, akik Ba- volt időnk számuk- ranya falvaiban ra is. Színdarab»- népművelési mun­kát rendeztünk ve- kát akarnak foly- lük a téli estéken, tatai. Ezek a , tan­nyáron pedig vasár folyamok sokirá- rniap délutánonként nyú, a falusi em- látogattuk meg berek érdeklődésé- őket. Mondhatom, nek leginkább meg- jól éreztük magun- félelő ismereteket kát velük, nemcsak nyújtanék a réezt- ök tanultak tőlünk, vevőknek. Fotoszak hanem mi is tőlük, körök vezetését ép- Azt hiszem nagyon penúgy megtanul- szegény, élmények- hatják, mint a szín­ben szűkölködő em- darab rendezését bér lett volna be- vagy a népi tánc lőliik, ha nem így oktatást. Az állam csinálunk. És még gondoskodik a tan- egy: ezek az embe- folyamék hallgatói- rek megérzik, hogy nak ellátásáról, szín kik szeretet őket. vonalas oktatásáról Akkor aztán nem és cserébe csak azt fukarkodnak ők kéri, hogy azt, amit sem a szeretettel, elsajátítottak, bó- és nem felejtenek kezüen adják át egy életein át; Ba- azoknak, akik éhe- rátom, egykori mun zik, szomjazzák a ka társam példája a szépet és nemest. A legjobb bizonyíték falusi kultúra fák- erre, azt mondják, lyavívőinék jutalma sírjáról sohasem nem marad el: ál- hervad le a virág. lamunk megbecsüli A falusi kultúra őket, gondoskodik mai terjesztőinek, róluk, a nép pedig a pedagógusoknak, örökre szívébe zár- a népművelési ta- ja őket; nácsok tagjainak és Láseló Lajos Is , A pártszervezel segítői a pártonkívüli aktivisták

Next

/
Thumbnails
Contents