Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-21 / 169. szám

»39. JÜLIUS 21. NAPLÓ n Elkészültek a tervek a 6 érás munkáidé / bevezetésére a Pécsi Szénbányászati Trösztnél Szabadságot Ma noli §z Glezosznak! A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben a köz­vetlen termelő munkahelye­ken dolgozó munkások munka­ideje napi hét óra. A munka­helyeket naponta három har­madban telepítik és ez eleve ^azzal jár, hogy — mivel a munkahelyek megközelítése is időbe telik — naponta egy-egy termelő munkahelyet csak tizennyolc órán át művelnek. A kiesés naponta négy, tót nem egyszer öt-hat óra. Ezek után érthető, hogy a pécsi széntröszt vezetőit már régóta foglalkoztatja, hogyan lehetne jobban gyümölcsöz- tetni a rendelkezésükre álló munkahelyeket oly módon, hogy a bányászok munkaideje ne változzék, Hosszú ideig tartó alapos vizsgálat után nemrég elkészült a hatórás munkaidő bevezetésére vonat­okozó terv a napi négyszakos telepítés mint e probléma megoldásá­nak módja. A hatórás munka­időre való áttéréshez szüksé­ges vizsgálatokat Pécsbányán ben megoldaná a szállítási és ezzel kapcsolatos problémá­kat. A munkahelyi váltás a következőképpen történik majd. Délelőttös munkakez­dés esetén leszállás ideje reg­gel 5,30 perc, a rakodón népes vonat várja a dolgozókat. A népes minden keresztvágatnál megáll és biztosítja, hogy hat órára minden bányász a mun­kahelyére érkezzék. A munka­helyen történik a szerszámok átadása és átvétele. Az éjsza­kai műszakban dolgozókkal a népes negyed hétkor indul és fél hétkor érkezik a rakodóra. A váltás a másik két harmad­ban is hasonlóan történik. A bányászok igy pihenten érkez­nek a munkahelyükre és csak a munkahelyek közvetlen pa­rancsnokaitól —■ csapatveze­tőktől függ, hogy a hat órai munkaidejüket hogyan hasz­nálják Id; A fenti szervezési intézke­dések végrehajtása természe­tesen szükségessé teszi a né- pesvonatok beszerzését és a bányák fővágatainak korsze­rűsítését. Szükséges ezenkívül a szállítókosarak redőny­szerű ajtóval való ellátása is. A négyharmados telepítés­nek azonkívül, hogy a munka­helyen hasznosan eltöltött idő a jelenleginél sokkal magasabb lesz, (jelenleg a fejtéseknél a munkaidőnek 55 százalékát, elővájásnál 74 százalékát, fenn tartásnál 60 százalékát töltik hasznos munkával) művelési kihatásai is lesznek. Az előzetes számí­tások azt mutatják, hogy ha a pécsbányaj fejtéseket nem két, hanem három harmadban telepítik, akkor a jelenlegi 840 folyóméter hosszú fronthom­lokból csak 630 méter hosszú frontot kell művelni. így a fennmaradó 210 méter hosszú fronthomlokot tartalékíej tű­seknél lehet felhasználná.. A háromharmados fejtési telepí­tés ugyanakkor mintegy 25 százalékra növeli a fejtési se­bességet is, ez pedig magával vonja a fenntartási tevékeny­ség csökkenését. A fejtések háromharmados telepítése ugyanakkor azzal az előnnyel is jár, hogy lehetővé teszi a fejtések hazafelé történő mű­velését. A jelenleg már ismert és bevált TH biztosítás példá­ul megfelelő sűrűség mellett, már módot ad 150 méteres szénpillérek előkészítésére is. így például meg lehet majd oldani a legveszélyesebb pécs- bányai 23-as telep hazafelé való művelését is, a fejtési sebesség korlátozása nélkül. A műszaki szakemberek vélemé­nye szerint a hatórás munka­időre való áttérés megfelelő előkészítés után a bányák ter­melésének emelkedését ered­ményezi majd. Az új munkaszervezés be­vezetése nem érinti a jelenle­gi szállítószemélyzet munka- beosztását. A szállítók munkaideje továbbra is napi 8 óra lesz. Szükségessé válik azonban a vonatok menetrendszerinti közlekedtetésének biztosítása, annak meghatározása, hogy keresztvágatonként naponta mennyi az ürescsille-szükség- let. A menetrendszerinti köz­lekedtetést elsősorban az ak­nák szállítási kapacitásának egyenletes kihasználása teszi szükségessé; j Az új munkaszervezésre va-' ló áttérés sikere nagymérték­ben függ a munkafegyelemtől. Az új munkaszervezés csak abban az esetben jár ered­ménnyel, ha mind a szénszál­lításnál, mind a népes szál­lításnál pontosan betartják az előírt menetidőket, s ha a munkahelyeken mind a hat órát produktív munkával töl­tik el; végezték eL A tervet már meg­küldték a minisztériumnak, s ott döntenek majd, hogy mi­kor kerül sor az új munka- szervezés bevezetésére. De nézzük, mit jelent majd a bányász és az üzem számá­ra a hatórás munkaidő beve­zetése. A munkanap négyszer hat­órás műszakokra való beosz- • irtását, a munkahelyen történő váltás bevezetését, elsősorban a napi 4—6 órás munkaidő­kiesés megszüntetése indokol­ja. A munkahelyen történő váltásnak ezenkívül igen nagy előnye, hogy a munkára kö­vetkező harmad tagjai azonnal munkához kezdhetnek, nem szakad meg a termelés folya­matossága, feleslegessé válik a szerszámok elrakása, illetve előkészítése, stb. Annak, hogy nem minden személynek, ha­nem a munkahelyek számá­nak megfelelően osztják el a szerszámokat, igen nagy je­lentősége van. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ma még a szerszámok előké­szítésével a bányászok igen sok időt töltenek el, nem be­szélve arról, hogy rengeteg csákány, lapát, fejsze, kapa vész el a bányában azért, <nert személyi tulajdont ké- Pez és mindenki igyekszik úgy eldugni, hogy más ne találja meg. A kéziszerszámok cso­portonkénti elosztása ezen az állapoton gyökeresen változtat majd. Az új munkaszervezés beve­zetése megköveteli a bányabeii étkezés megszüntetését is. A pécsi bál­nyákban ősidők óta megszo­kássá vált, hogy a munka megkezdése előtt a csapatok tagjai közösen étkeznek. En­nek a felszámolása a bányák jelenlegi viszonyai miatt nem is volt lehetséges, mivel a munka megkezdése után a termelő munkahelyeken étkez- > ni több okból nem lehet. Az úi munkaszervezés éppen ezért előírja, hogy a bányászok le­szállás előtt az étkezdében kö­telesek elfogyasztani az élel­met. sőt szó van arról is, hogy esetleg a bányaüzenj biztosítja majd számukra az élelmet. A hatórás munkaidőre való áttérés több műszaki intézke­dés foganatosítását is szüksé­gessé teszi. Pécsbányán pél­dául mivel az aknaszállítási kapacitás alacsony, a négy­harmados telepítés pedig na­ponta negyvenhat perccel nö­veli a személyszállítás idejét, szükségessé válik a csillék űr­tartalmának növelése, a csil­iek magasítása. A csillék 13 centiméteres magasítása pél­dául 22 százalékkal növelné * az adott idő alatt kiszállítható ' készlet mennyiségiét és egy­Aranykezű fiatalok Tizenöt ifjúsági brigád dol­gozik az Építőipari Vállalat újmecsekaljai építkezésén. A legjobbak közé tartozik a Ja- nács- és Kalló-brigád. Ez utób­bi kettőnek is úgy, mint a többinek nagy része KISZ- tag. Kalló Péter brigádját a het- vennyolcas épületen találtuk meg. Mielőtt még őket láthat­tuk volna, vállalásukkal már találkoztunk az épület falán. Nagy betűk hirdetik, hogy ha­táridő előtt elkészítik ezt az épületet is. „Június 31-re az épületet falegyenbe hozzák“ így szólt a felajánlás. Es a teljesítés? — A felajánlásunkat telje­sítettük — mondta a brigád­vezető — annak ellenére, hogy negyven órás gépkiesésünk volt. Amikor a gép állt, ők akkor is kerestek maguknak mun­kát. Az alagsorban teljesen, a földszinten is nagyrészt elké­szítették a válaszfalakat. Legtöbb panasz a habarcs­központra van. Például több nap is előfordult, hogy a Kal­ló-brigádnak a fele is ellát­hatta volna a munkát, mert nem kaptak elegendő habar­csot. — Ez a műszaki szervezés hibájából adódik — magyaráz­ta a KISZ-titkár. Szerve­zéssel ezen is lehetne segíteni. A minőségi átvételnél is job­ban kellene ügyelni, mert sok­szor olyanok a válaszfalakhoz a téglák, hogy a termelékeny­ségben még 15—20 százalé­kos csökkenést is előidéznek. Az első félévben négy szín­padot készítettek el, kétezer- hétszáz forintos társadalmi munkával. A tanulószállás ki­festésével 4200 forintot taka­rítottak meg a vállalatnak. Több mint kilenc mázsa pa­pírt és 13 mázsa vasat gyűj­töttek össze a kiszisták. So­rolhatnánk tovább az adato­kat, de elég csak annyit, hogy az elmúlt félévben közel ezer- háromszáz órás, 24 800 forint értékű társadalmi munkát Az országgyűlés elnöke fogadta a columbiai parlamenti képviselők csoportját .Rónai Sándor, az országgyű lés elnöke hétfőn délelőtt fo­gadta a Horacio Rodriguez Plata szenátor vezetésével ha­zánkban tartózkodó columbiai parlementi képviselők csoport ját. Az országgyűlés elnöke és a columbiai képviselők szí­vélyes eszmecserét folytattak a két országot érdeklő, első­sorban gazdasági és kulturá­lis kérdésekről. Ezt követően a columbiai képviselők meg­tekintették a parlament épü­letét. Tíz új lakán évül a sás fii téglagyár dolgozóinak Tíz új családi lakóház épül az idén a sáséi téglagyár dol­gozói számára. Kétszobás, konyhás, fürdőszobás lakások lesznek. 6 műiden igényt ki­elégítenek. Ha ez a tíz új la­kás elkészül, a gyár 53 dolgo­zójának többsége már szolgá­lati lakásban fog lakni. mutathat Jel a KISZ-tagság. És a mostani tervek? Azokban is szerepel sok szép célkitűzés. Ezek közé tar­tozik a sellyei termelőszövet­kezeteknek egy istálló fel­építése és a röplabdapálya el­készítése is. Ez utóbbit már el is kezdték. A szombati és va­sárnapi szabadnapjukat áldoz­zák rá a fiatalok. Ugyanígy készül el a Doktor Sándor ut­cában felszerelésre kerülő 17 szemétgyűjtő és 5 szennyviz- és esőlevezető lemez is. Így dolgoznak az „aranykezű fiatalok“ — ahogy egyik ve­zető nevezi őket — a KISZ tagjai a falakon és azokon kí­vül. H. L. J933 óta, amikor Dimitrov a Reichstag-perrel kapcso- _ latosan bírái előtt állott, nem találkoztunk olyan világméretű tiltakozó akcióval, mint most Manolisz Gle- zosznál. . Ezt írja az igen nagy példányszámban megjelenő Süddeutsche Zeitung a görög hazafiak elleni perről. 1933 Lipcse: a Reichstag-perben a fasiszták Dimitrov elítélésével minden kommunista és antifasiszta erőre dkar- tak „jogi úton” csapást mérni. Nem sikerült nekik! 1959. Athén: a Manolisz Glezosz és társai elleni rá­galom perben Görögország mai uralkodó körei ugyanezt kísérlik meg. Az 1933-as eseményekkel való párhuzam figyelmeztet: Az athéni per jellemzői, tárgyalásának menete kísértetie­sen hasonlít az 1933-as reichstagihoz. Egy példa az egyik tárgyalási napról: Egy védő (a tárgyalás egész menete ellen tiltakozva): ön elnök úr a terhelő tanúk vallomásán át órákon keresz­tül a legképtelenebb rágalmak özönét zúdította a kommu­nista pártra, kezdve 1920-tól. Védencemtől azonban meg­vonja egyszerűen a szót, ha a pártról beszél, hogy ezeket a nevetséges koholmányokat visszautasítsa. (Kiabálva és mindkét kezével hadonászva, helyéről felugorva megvonta az elnök a védőtől a szót.) Félmillió forint az ólban Matyi bácsinak jó szeme van. Most is már messziről észre­vette a szokatlan élénkséget, a sertés telepen futkosó em­bereket. — Alighanem he­réinek — jegyezte meg. És kis idő múl­va már hallottuk is a malacok visítását. A kordé az udvar közepére kanyarodott és Zsuró János bri­gádvezető már jött is jelenteni: — Mind a huszon­nyolcat kivágtuk, Matyi bácsi. Jó hízó lesz belőlük, akár' meg is köthetik rá­juk a szerződést — tette még hozzá so­kat mondó pillantást vetve a kocsiból ki­szálló elnök felé. Szabó Mátyás tsz- elnök — mert ő a bólyiak „Matyi bá- csi“-ja — mosolygott. Megértette ő a dol­got pillantás nélkül is. De hát a szerződ­tetés nemcsak a ser- tésgondozők érdeke — akiknek természe­tesen megemeli a munkaegység része­sedését — de az egész tsz-é is. El­magyarázta hát a brigádvezetőnek, — hogy a szerződést rég megkötötték, tót a kanokon kívül a tenyésztésre alkal­matlan kocákat is le­szerződték. A másik jó hírt azonban, amit Zsuró János várt, mégsem hozta meg. A 12 tenyészkant még most sem tud­ják elszállítani, mert a TEGI nem jelent­kezik. A kanok már jó ideje túl vannak a koron meg a sú­lyon, fedezniük kéne, és ez az amiért Ma­tyi bácsi dühös lesz valahányszor feljön a telepre. Zsuró János maga Í6 eleget bosszanko­dik. Lehetséges, hogy a TEGI-nek nem kel­lenek a kanok? De hisz ők úgy tudják, hogy a köztenyész­tésben keresett cikk a fehér kan, különö­sen, ha fiatal és olyan kiváló — me­gyei és elit törzs­könyvi osztályú — anyáktól származik, mint az ő tizemkettő- jük. Már évek óta ilyen huza-vonák vannak az átvétel­nél. Ha ez így megy tovább, le is állítják ezt a tenyésztési ágat. Pedig ha valaki látta a tsz sertésállo­mányát, az tudhatja, hogy a bólyiaknak ilyesmire még csak gondolniok sem sza­bad. Különösen most nem, amikor a tele- .püket bővíteni akar­ják. Azzal, hogy az állami gazdaságtól nemrég egy szép ma­jort — tele gazda­sági épületekkel — megvettek, új lehető­ségek nyíltak meg előttük. A férőhely- kérdés ezzel egy csa­pásra megoldódik, és most már nem kell túladniok gyorsan valamennyi „feles­leges“ sertésen, ha­nem új anyakoca csoportot állíthatnak be saját nevelésből, mint ahogy azt már be is tervezték; Szabó Mátyás tíz éve tagja a tsz-nek, de ahogy ő emlék­szik a sertésekkel még eddig minden évben szerencséjük volt; — Különösen azzal a kilenc darabból ál­ló fehér-hússertés koca törzzsel jár­tunk jól, amit 1957- ben vettünk a pó- csaiaktól — állapí­totta meg. Elmondta, hogy azzal a kilenc törzskönyvezett ko­cával kezdődött ser­tésállományuk minő­ségi átalakítása. Ma már kizárólag fehér­hússertés fajtával foglalkoznak, mert a húsipar is, s a kü­lönböző tenyészetek is ezt a fajtát vásá­rolják tőlük legszí­vesebben, és ami a fő, a legmagasabb áron. Igaz, hogy igé­nyesebb fajta, takar­mányozásra, elhelye­zésre, gondozásra. De takarmányuk az idén bőségesen van és a fölözött tejet sem sajnálják a malacok­tól. A tejből hús lesz és azt drágáb­ban értékesíthetik, mintha fölözött tejet adnának el. Azután meg ez a legszqpo- rább fajta, amivel csak eddig foglalkoz­tak. A napokban is 11 koca ellett meg —i javarészt előhasi koca — és 9,5 volt a fialásd átlaguk; Most 212 sertésük van, eb­ből 39 törzskönyve­zett anyakoca; De ez még kevés, legalább is az ő terveikhez mérten az. Már ki­választották a koca utánpótlást és az őszre 50-re emelik az anyakocák sza­mát, jövőre pedig még többre; Persze, addigra felépül az új majorban a modern sertésfiaztató meg a nagy hizlalda. De a jövőben is csak a se­lejt eket hizlalják meg — amelyek tenyész­tésre nem megfele­lők. Legfőbb céljuk továbbra is a tenyész koca és tenyészkan­nevelés, és ettől az elhatározásuktól, bár mennyi bosszúságot is okoz a TEGI, nem tágítanak; Sok bara. nyai termelőszövet­kezetnek szállítottak már tenyészanyagot, és még többet akar­nak, mert amint ók mondják — ezt a jő fajtát szaporítani# kell, minél több tsz- ben el kell terjeszteni; A bólyiaknak eb­ben az évben félmil­lió forint bevételük lesz a sertésekből, és aki azt állítja, hozv a sertéstenyésztés ma már nem kifize­tődő, menjen el Bóly- ba és győződjön n»e» az ellenkezőjéről?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents