Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-19 / 168. szám
1959, JŰLIUS 19. NAPLÓ 3 A gabonavetés-terület 73 százalékáról már letakarították a termést Maximálisan igénybe kell venni a kési munkaerői! Ülést tartott a megyei operatív bizottság Szombaton délelőtt ülést tartott a megyei operatív bizottság, melyen megtárgyalta az aratás és a nyári munkák helyzetét. A bizottság megállapította: a termelőszövetkezetek az őszi árpa aratását befejezték, a rozs 92 százaléka keresztekben van, a tavaszi árpa 80 százalékát letakarították, a búza 70 és a zab öt százalékát kötötték kévékbe. A termelőszövetkezetek a kalászos területek 70 százalékán végeztek már a* aratással, ennek ellenére még mintegy 16 000 hold gabona vár a gépre, a kézi kaszára a termelőszövetkezetekben: Az egyéni termelők aratása lényegében előbbre haladott, mint a termelőszövetkezeteké. Az egyéniek az oszd árpát 100, a rozsot 95, a tavaszi árpát 92, a búzát 92 százalékban már learatták: Ha az egyéniek aratását is figyelembe vesszük, kiderül, hogy a megye 151534 hold aratandó területének 73 százalékáról már letakarították a kalászosokat. Az aratást igen befolyásolta a legutóbbi napok esőzése, hisz a megye különböző részeiről 2—20 milliméteres csapadékot jeleztek: Az állami gazdaságok állnak a legrosszabbul az aratással; 21 300 hold kalászos területükből mindössze 12 000 holdról takarították be a termést. Ez pedig azt jelenti, hogy még mindig 9 300 hold aratni valójuk van. Az állami gazdaságok a kalászosok 81,4 százalékát géppel aratták le. Ez szép, de rontja az eredményt az, hogy a gépállomása kombájnesok és aratógépvezetők lényegesen megelőzték az állami gazdaságiakat. Míg az állami gazdaságokban egy kombájnra 60 hold aratás esik, addig a gépállomásokon egy-egy kombájnnal 66 holdat arattak. Hasonló a helyzet az aratógépekkel is. Az állami gazdaságok aratógépei 38, a gépállomásokéi pedig 83 holdat arattak eddig egyenként. A gépállomások legjobb kombájnosai: Cser János 190, Hirt Károly — mindketten a mágocsi gépállomáson dolgoznak — 159, Buni István, a villányi gépállomás traktorosa pedig 150 holdról takarította be gépével a termést. Az aratógépvezetők versenyében Kovács János (Szentlőrinc) áll az élen, utána pedig Kiász József (Palotabozsok) és Gászmann György következik. Teljesítményük 207, 243, illetve 201 hold. Mind az állami gazdaságok, mind a gépállomások gépeit mindenütt Igyekeztek a maximálisan kihasználni. Ezt mutatja az is, hogy a gépállomások a kalászos területek 43 százalékát aratták le gépeikkel; Az operativ bizottság ezen az értekezletén több fontos határozatot hozott az aratás meggyorsítása érdekében. Jelenleg szükség van arra, hogy mind a termelőszövetkezetekben, mind az állami gazdaságokban a kézi munkaerőt maximálisan vegyék igénybe. A megyében lassan halad a borsó cséplése, holott ebben kárt tehet az időjárás. A borsóra export szerződés van, ami méginkább indokolja a borsócséplés meggyorsítását. Ezért úgy foglalt állást a bizottság, hogy egyenlő esély esetében a borsó aratását és cséplését a búza rovására is el kell végezni. A megyében ebben az évben mintegy 400 vagon őszi búzát cserélnek ki, ezért szükséges, hogy a Terményforgalmi a vetőmagcseré' re félretett búzát soronkívül vegye át a termelőszövetkezetektől, hogy ezzel enyhítse a tsz-ek raktárproblémáját. Az operatív bizottság foglalkozott és határozatot is hozott a tarlóhántás meggyorsítására. Ennek meggyorsítása érdekében kimondta: a gépállomások minél nagyobb területen vezessék be az éjszakai tarló- hántást; Sikerrel alkalmazzák a Szirtes-féle kimosatási eljárást 25 ezer forint találmányi díj Hűszaki hét a vasúton A napokban tartották meg keretében kibontakozó szociaa pécsi vasútállomáson a szokásos negyedévi termelési tanácskozást. Ennek a termelési tanálcskozásnak a célja Pécs állomás dolgozói első félévben végzett munkájának értékelése, a kongresszusi munkaverseny további feladatainak megvitatása, valamint a kiváló dolgozó oklevelek, illetve jelvények odaítélése volt. Pécs állomás vasutasai nagy érdeklődéssel hallgatták meg az állomásfőnök elvtáirs beszámolóját, amelyből kitűnt, hogy Pécs állomáson az elmúlt hat hónap során igen eredményes munkát végeztek, minden tekintetben teljesítették az élüzem cím elnyerésének feltételeit. Az elmúlt félévben különösen kimagasló munkát végeztek Hermész Dezső főtiszt, forgalmi szolgálat- tevő brigádjának tagjai, akik az előírt feladataikat 107,5 százalékra teljesítették. A termelési tanácskozás résztvevői éppen ezért egyhangúlag Hermész Dezső forgalmi szolgálattevőnek, Rabb József szolgálattevő váltóőrnek és Bebesi János váltóőrnek kiváló dolgozó jelvénnyel való kitüntetését jóváhagyta. A termelési tanácskozás ezenkívül még hat pécsi vasutas kiváló dolgozó oklevélre való felterjesztését hagyta jóvá. A termelési tanácskozáson igen sok szó hangzott él a kongresszusi munkaverseny lista munkabrigád mozgalomról is. A szocialista munkaversenynek ez az új és nagyon értékes vonása nagyon népszerű a pécsi vasutaisök között és egyre több lesz azoknak a vasutasoknak a száma, akik úgy érzik, hogy képesek olyan nagy feladatok megoldására is, mint amilyen a szocialista brigád cím elnyerésével jár. A termelési tanácskozáson elsőnek a kiváló dolgozó címre felterjesztett vasutasok vállalkoztak arra, hogy küzdeni fognak a szocialista brigád cím elnyeréséért. Példájukat követve Gáli Jenő, Herr József forgalmi szolgálattevők brigádjainak, valamint a Kincses brigád tagjai ígérték meg, hogy a jövőben úgy végzik a munkájukat, hogy érdemessé váljanak a szocialista brigád címre. A pécsi állomás vasutasai jó munkával készülnek a közelgő vasutasnapra is. Elhatározták, hogy a vasutasnap tiszteletére műszaki hetet tartanak. A műszaki hét célja úgy a teher-, mint a személy- vonatok menetrendszerű indításának a javítása és azoknak a továbbiakban való pontos közlekedtetésének biztosítása, mivel a közelgő nagy szállítások meggyorsításához a gyors kocsifordulót csak így tudják biztosítani. Leiti Ferenc A gázkitöréses telepeket művelő bányákban a különböző körülmények között jelentkező gázkitörések közül a telepek harántolásánál előálló gázkitörések azok, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik a bányaművelésnél. Ezek a gázkitörések általában igen nagy veszélyt jelentenek a bánya számára, mivel ezek nagy része késve, illetve váratlanul jelentkezik. A pécsi szénbányákban az utóbbi időben mind gyakrabban jelentkeztek váratlan, nagy intenzitású gázkitörések, amelyek túlnyomórészt a telepek harántolásánál, tehát főleg a keresztvágathajtásóknál léptek fel. Ilyen gázkitörés volt például 1957 november 4-én István-aknán, ami'koris a kidobott szénkésziet mennyisége 1400 tonna volt és a felszabadult metán mennyisége meghaladta a 273 ezer köbmétert. Csak a kiválóan és azonnal működésbe Lépő bányamentő szolgálatnak volt köszönhető, hogy ez a hatalmas gázkitörés egyetlen emberáldozatot sem követelt, Az ilyen és a hasonló esetek elkerülése szükségessé tette, hogy az eddiginél hatásosabb eljárást keressenek a pécsi bányákban a gázkitörésveszély leküzdésére. Ez ösztönözte arra Szirtes Lajost is, a Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának vezetőjét, hogy a gázki törés veszély leküzdésének új módját kísérletezze ki. Ez irányú tevékenységét az addig előfordult 416 gázjelenség oknyomozó statisztikájának tanulmányozásával kezdte, amely minden kétséget kizáróan igazolta, hogy a gázkitörések létrejöttében a hirtelen jelentkező kőzetnyomásnak elsőrendű szerepe van. A következő lépés olyan eljárás keresése volt, amely a közetnyomás döntő szerepét a gázkitörések előidézésében megszünteti. Az új eljárás lényege: a gázkitöréses telepből előzetes anyagikivétel (vízsugárral történő mosatás) révén kiküszöbölik a hirtelen jelentkező kőzetnyomást, a gázkitörések fő okozóját s ezzel a gázkitörés-veszély is megszűnik. Ennél az eljárásnál ugyan is a gázkitörések indító és kísérő jelenségei nem pillanatnyilag mennek végbe, hane.n hosszabb időre elhúzva s ennek következtében azok egész enyhe lefolyásúak lesznek, így sem emberre, sem a biztosított bányatérségek épségére veszélyt nem jelentenek. Az új eljárás feltalálójának elképzelései a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. Eddig már 32 esetben alkalmazták a kimosatási eljárást a pécsi bányák leggázveszélyesebb telepeiben és egyetlen alkalommal sem fordult elő gázkitörés. A kísérletek eredményességét figyelembe véve a napokban a Nehézipari Minisztérium és az Országos Bánya- műszaki Felügyelőség is jóváhagyta ezt az új eljárást, Szirtes Lajos bányamérnök pedig 25 ezer forint találmányi díjban részesült. Találmányát ,.Harántölási munkáiknál gázkitörés megakadályozása előzetes anyagkivétel útján” címmel jegyezték be a találmányok közé, Kongresszusi verseny az Agrárjában A keményítő leldolgozó részleg jó munkája is hozzájárul a felaján- lás teljesítéséhez. Az Agrária Keményítőgyálr i mutat, a keményítő, a másik kétféle terméket állít elő. Az egyik, amit a . gyár neve is Negyvenötmillió forint mezőgazdasági beruházásokra Új iskolák Baranya megyében számos helyen új iskola épül, illetve bővítik a régit. Bakonyán szeptemberre elkészül háromezer forintos költséggel az iskola bővítése. Egy tantermet építenek az iskolához. Nagyobb munka folyik Bükkös- dön. Itt teljesen új emeletes iskolát építenek. Közel két és félmillió forintba kerül ez a négytantermes iskola, melyhez nevelői lakás is épül. Ugyancsak r.égy-nógytanter- mes iskola épül lakással együtt Szigetváron és Harkányban is. A terv szerint december harmincegyedikére kell elkészülnie mindkettőnek. Erre az utóbbi kettőre majdnem ötmillió forintot használnak fel. Ez az összeg az iskolád berendezésének, felszerelésének a költségét is magában foglalja, Nem a legköny- nyebb dolog Gárdos elvtárssal, a Mező- gazdasági Beruházási Iroda fiatal főmérnökével beszélni. Telefonja állandóan cseng, helyi és vidéki beszélgetések percenként követik egymást. Érthető, hiszen ez a frissen létrehozott szervezet fogja össze a Baranya megyei termelőszövetkezeti építkezések, beruházások műszaki és ellenőrzési oldalát. — Éppen most beszéltem a Baranya megyei Építőipari Vállalattal, ahonnan közölték, hogy a hétfői átadás most már teljesen biztos az olaszi Május 1. Termelőszövetkezetben. Itt hihetetlen gyorsasággal, új módszerrel készített el a vállalat egy 100 férőhelyes istállót, előregyártott elemekből. Ez lesz az első ilyen keresztelőnk, de remélem, hogy ezt még sok követi. Íróasztalán egymás mellett magasodnak az ellenőrzésre, át- i vételre, irányításra váró ügydarabok: — Szederkényben aug. 20-ra ígéri a Tatarozó Vállalat a 100 férőhelyes istálló befejezését, Ujpetrén ugyancsak az alkotmány napján szándékoznak új, korszerű tsz-istállót avatni. De a villányiak sem akarnak lemaradni, ott is alkotmány napi avatás lesz! Kitűnő iramban készül a versendi 100 férőhelyes és a lánycsóki 50 férőhelyes istálló és ugyanez mondható el a bári Uj Élet hatalmas istállójáról is. — Hogy vannak megelégednie a termelőszövetkezetek az építővállalatok munkájával? — kérdem Gárdos elvtárstól. — örömmel mondhatom, hogy újabban nagyon dicsérik a termelőszövetkezetek az építőket, mert mind szakmailag, mind határidő szempontjából, emberül helytállnak. Különösen dicsérték a szederkényiek a Tatarozó Vállalat részlegeit, hiszen gyors és jó munkájuknak volt köszönhető, hogy az idei új árpát már az új magtártetőre önthették, ugyancsak dicsérte nagyon a Baranya megyei Építőipari Vállalatot az újpetrei tsz is. — Egyébként — amint ez az egyik levélből kiderül — a Baranya megyei Építőipari Vállalat ígéretet tett, hogy aug. 30-ig összes vállalt munkáit befejezi. Ez pedig jelentős megtakarítást jelent a népgazdaságnak és könnyebbséget a termelőszövetkezeteknek. Mint érdekességet elmondja az iroda vezetője, hogy Bere- menden megkezdték a falközi siló készítését saját erőből, ugyanott a szecskáz- vacsépléssel is kísérleteznek. Sajnos, nem tapasztal az iroda ilyen odaadást a Komlói Építőipari Vállalatnál. Mintha nem szívesen csinálnák a rájuk kiszabott mun-, kát. Megmutatkozik ez abban is, hogy erősen húzódoztak már a kijelölésnél is, folyton alaki hibákra, papírokra hivatkoznak, mintha a termelési értéket az íróasztalnál és nem az építőállványokon kellene előállítani. Kiáltó példa volt a bikali tsz istállóépi- tése körüli huza-vo- na, amelyet a komlóiak nagy kínnal- keservesen vállaltak. Ilyen körülmények között érthető, hogy a felsőmindszenti, a bikali, a csikóstöttő- si, a vásárosdombói építkezések menete, üteme messze elmarad a dél-baranyai eleven ütemtől. A Mezőgazdasági Beruházási Iroda kezdetben 36 milliós tervszámmal indult, ezt emelte fel kormányunk újabb 4 millióval. A tervezésekkel és egyéb ki- sebb-nagyobb tételekkel együtt pedig 45 millió forint gazdaságos szétosztását, felhasználásának ellenőrzését végzi ez a fiatal erőkből álló kollektíva. A termelőszövetkezetek szerint tói. a dextrin. Még egy harmadik gyártmányuk is van, abbéi azonban nagyon keveset készítenek, ezért még a gyárban is csak az első kettőről beszélnek, ha megkérdezi valaki, mit gyártanak. Ez a harmadik — raganyag, amit a dohánygyárnak szállítanak a cigaretták papírjának össze- ragasztásához. Ez azonban sem a tervteljesítést, sem a kongresszusi verseny eredményeit nem befolyásolja. Az Agráriában a felajánlások nem a többlettermelésre, hanem a minőségi munkára és legfőképpen a takarékosságra irányulnak. Száznegyven ezer forint az értéke a felajánlott önköltségcsökkentésnek. Ebből az előző félévben már 58 ezret teljesítettek is. Az öbvennyolcezerhez hozzá kell számítanunk, hogy az üzem márciusban egy hónapot állt. Ekkor volt az évi nagykarbantartás, amit máskor ősszel végeznek. Több olyan felajánlás is történt, amit csak az év végén lehet kiértékelni. Ezeknek az eredményei is akkor mutatkoznak csak. Ilyen például a műhelyekben a gőzfűtés bevezetése. Ez tetemes mennyiségű szénmegtakarítást eredményez majd. Az üzem 39 ezer forintos víztakarékosságot ajánlott fel. Az első félévben ebből már 31 ezret teljesítettek. — Napi nyolcvan mázsa termék a kapacitásunk — mondják —, de ennél öt-hat mázsával többet termelünk. Sajnos, műszakilag nem képes az üzem többre. Ezért nem a többlettermelésre, hanem a megtakarításra és azáltal az önköltségcsökkentésre építettük a kongresszusi versenyt. Az üzem összes dolgozói kiveszik részüket a versenyből. A tények azt mutatják, hogy a kongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat nem hogy teljesítik, de jóval túl is szárnyalják azt, Az udvari kukoricatároló készen várja az új termést. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága Friss István elnöklésével szombaton ülést tartott, amelyen a Belkereskedelmi Minisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium 1958. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta. A két minisztérium elmúlt évi munkájáról Sebes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese, illetve Lncze Jenő, külkereskedelmi miniszter tájékoztatta a bizottság tagjait,
