Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-18 / 141. szám
t959. JÚNIUS IS. NAPLÖ 3 Vezess óvatosan! Tizenötödikén délelőtt Uci- lenc órakor a Fürst Sándor utca és a Mohácsi országút elágazásánál a DÉDÁSZ egyik gépkocsija elütött egy ötéves kisgyereket. A balesetet a gyerek óvót lansága okozta. Ugyancsak hétfőn, délután 14 óra 25 perckor a Rózsa Ferenc utca 9. számú ház előtt szabálytalanul akart átmenni az úttesten dr. Holper Gyula 63 éves nyugdíjas pécsi tanár. Az arra haladó Albert István pécsi motoros elütötte. Mindkettőjüket súlyos fejsérüléssel szállították klinikára, • Hétfőn este nyolc óra után a Siklósi út 8. számú ház előtt, az ittasan vezető Bedo- vits János motoros összeütközött Sós István remény-pusztai lakossal. Mindketten súlyosan megsérültek, • Kedden a vasasi híd közelében, a hatos úton történt baleset. Az ÉPFU gépkocsija szabálytalanul fordult be a homokbányához és Németh János motorkerékpáros, aki szintén szabálytalanul közlekedett oldalról _ beleszaladt a gépkocsiba. Németh János és a pótülésen vele utazó édesanyja könnyű sérüléssel úsztak meg a balesetet; • Délután 17 órákor a Zsolnay Vilmos utcában, a Farkas István utca torkolatánál az ÉPFU egyik kocsija, melyet Szekszárdi György vezetett — elütötte Incze Honor kerékpárost. Sérülés nem történt, • Tizenhét óra 40 perckor Dunaszekcsőn a 25-ös TEFU két teherkocsija ütközött ösz- sze, a gépkocsikat Kerekes Lázár és Kálovics János zombai lakosok vezették. Személysérülés nem történt, az anyagi kár eddigi becslések szerint 15 ezer forint. , Uj rendelkezések a üdültetésről . A kormány több ízben foglalkozott a dolgozók üdültetésével és ennek rendezésére több fontos határozatot hozott. A munkaügyi miniszter közelmúltban megjelent 4/ 1959. Mü. M. számú rendelete e határozatok egységes végrehajtása érdekében több lényeges kérdést szabályoz. A kormányhatározat szerint kedvezményes üdültetés céljára szolgáló üdülőt vagy hétvégi pihenőt létesíteni vagy ezek férőhelyét növelni, csak az igazgatói alapból, nyereségrészesedésből, a dolgozók hozzájárulásából és más hasonló forrásokból szabad. Az állami költségvetés terhére ilyen célra „nem szabad kiadást eszközölni, kivéve természetesen, ba a költségvetés erre külön fedezetet biztosít. E kérdéssel kapcsolatban vl tás volt, hogy mit kell kedvezményes üdültetés célját szolgáló üdülőn vagy hétvégi pihenőn érteni. A munkaügyi miniszter rendelete szerint kedvezményes üdülés célját szolgálja az az üdülő vagy hétvégi pihenő, amelynek üzemeltetési és fenntartási költségeihez a vállalat, hivatal, intézmény vagy szövetkezet hozzájárul. Ugyancsak vitás volt az a kérdés is, hogy mit kell a kormányhatározatban említett „más hasonló forráson“ érteni. A rendelet szerint ez alatt a társadalmi hozzájárulást, szövetkezetek esetében az e célra rendelkezésre álló szociális alapból való hozzájárulást kell. érteni. Kimondja a rendelet, hogy új üdülő létesítése csak akkor engedélyezhető, ha a létesítés összes költségeinek fedezete a vállalat rendelkezésére áll, a létesítési munkálatok pedig csak akkor kezdődhetnek meg, ha az anyagi-műszaki fedezet biztosítva van és a pénzügyi fedezetet a Magyar Nemzeti Bankhoz átutalták. Az üdülők újabb férőhelyek bővítésével Jól vizsgáztak a pécsváradi gépek A megye hét gépállomása után’kedden reggel Pécsvára- don gyűltek össze nyolcadszor a gépszemle bizottság tagjai, hogy a gépállomáson a nyári gépszemlét megtartsák. A bizottságban a megyei igazgatóság képviselőin kívül résztvet- tek a járási pártbizottság és járási tanács mezőgazdasági osztályvezetői, a járási tűzoltóparancsnok, a MED ŐSZ kiküldötte és Pollák Ferenc, a bólyi gépállomás műhely- vezető mérnöke. A gépszemlét Lukács Antal, szemlebizottsági elnök vezetésével már a kora reggeli órákban megkezdték. Lukács élvtárs hangsúlyozta, hogy az idei szemle elfogulatlan, de szigorú lesz^ hisz ebben az évben igen nagy erőpróbát jelent majd a gépállomásoknak — többek közt a pécsváradi gépállomásnak is — az aratás. A termelőszövetkezetek megnövekedett gabonaterületei és az erősen dőlt gabonák tökéletesen megjavított, az aratási időszakban percig sem veszteglő gépeket követelnek meg. A gépállomásnak tehát saját érdeke, hogy a gépjavítást lelkiismeretesen végezze. A legjobb munkát végző gépállomások jutalomban részesülnek. A bizottság eddigi tapasztalatai szerint a gépállomások igyekeztek is jól felkészülni az aratásra. Ennek ellenére előfordulhatnak kisebb géphibák, melyeket a bizottság felfed, de ezek a kis hibák, az aratás megkezdéséig még kijavíthatok. A pécsváradi szemlén 9 kombájnt, 12 arató- és 48 cséplőgépet vizsgált meg a bizottság. A bejáratási próbát — csak a helyszínen kijelölt gépeken — a gépek 10 százalékán végeztek és ebből következtettek a többi gép állapotára. Valamennyi kévekötő-ara' tógépen elvégezték a kotozo próbát, mert általában a rossz kötözőszerkezet okozza a e^ több zavart aratáskor. Delu megszemlélték az eleva Int és a gépműhelyeket, v gül jegyzőkönyvet készítettek a szemle tapasztalatairól. A bizottsági tagok véleménye szerint a pécsváradi gépek általában jól vizsgáztak. Durva géphibát a bizottság nem tapasztalt. Az előfordult apróbb hibák pedig perceken belül, legfeljebb fél óra alatt ’megjavíthatok; A pécsváradi gépállomáson készen várják már a gépek az aratást. A javítások befejeztével a szakemberek most már’csak azon fáradoznak: milyen kalászemelőt alkalmazzalak az eső által megdőlt gabonák levágásához, történő bővítését — a rendelet szerint — csak akkor lehet engedélyezni, ha az építkezés az üdülő egészségügyi és kulturális színvonalának emelését segíti elő. A kormányhatározat szerint magánszemélyektől üdülő céljaira ingatlant bérelni vagy vásárolni nem. szabad, kivéve a 8200/1947. (VII. 11.) korm. rendelet alapján létesített bérleti szerződéseket, továbbá a közületi elhelyezési rendeletek alapján használatba, adott üdülőket vagy helyiségeket; A kormányhatározat hatálybalépése előtt magánszemélyekkel kötött bérleti szerződéseket felül kel] vizsgálni, azokat a bérleti szerződéseket, amelyeknek fenntartását a felülvizsgálat során az illetékes miniszter nem engedélyezte, fel kell bontani A rendeletben foglalt szabályozás szerint hivatalok hétvégi pihenőiben, az étkezést nem biztosító üdülőiben abban az esetben, ha a beutalt csak nappal veszi igénybe az üdülőt, személyenként — gyermekek után csak hat éves koron felül — napi 1 forjmt térítési díjat kell fizetni. Engedélyezi a rendelet a napi térítés helyett 35 forintos, idényre szóló térítés bevezetését. Éjszakai igénybevétel eseten férőhelyenként egyágyas szobában 6 forint, kétágyas í szobában 4 forint, három-1 vagy több-ágyas szobában 3 ‘ forint térítési dijat kell fizetni az első napra személyenként. A további napokra (36 órán túli igénybevétel ese- . tón) egyágyas szobákban fé-| rőhelyenként és naponkénti 4 forint, kétágyas szobák-? ban 3 forint, három- vagy? több-ágyas szobákban 2 fo-í rint terítési díjat kell fizetni. Ha a hétvégi pihenőben étkezést is biztosítanak, akkor az étkezés teljes költségét az^ étkezést igénybevevőnek kell | megfizetni. 1 X kormányhatározat szerint $ a kedvezményes gyermeküdültetés 14 napnál hosszabb nem lehet. Több esetben felmerült, hoigy szülők hosszabb üdültetést kívántak azzal, hogy annak többletköltségét is megtérítik. A munkaügyi miniszter rendelete rendezi ezt a kér dést és megállapítja, Hogy lehet 14 napnál hosszabb gyermeküdültetést is szervezni, ha a szülők az azzal felmerülő összes többletkőit j ségeket megtérítik. A térítendő költségeket úgy kell kiszámítani, hogy a felújítási költségek nélküli ösz- szes kiadási előirányzatot elosztják a tervezett üdülés pok számával — — ■— ......— Gy ermekeink haladószellemű neveléséért Mosl "efeni meg J. R. Lavreckij: A VATIKÁN A Vatikán „Isten földi helytartójának“,, a pápának székhelye. Apró, alig néhány száz lakosú államocska az örök Városban, mégis az egész világot behálózó szervezet középpontja. Lavreckij könyve tudományos igénnyel megírt munka. Feltárul benne a Vatikán teljes tör térje te, a középkortól kezdve egészen napjainkig. Megismerjük belőle a pápaság gazdasági tevékenységét a feudalizmus idején, a katolikus egyház működését a gyarmatokon, az egyház tőkés tevékenységét; politikai machinációit, kapcsolatait a -legnagyobb kapitalista natalmak- kal. Világossá válik, a könyvből, hogy a Vatikán nemcsak -^állási központ, pénzügyi és politikai érdekek fűzik a nagytőkés országok burzsoáziájához. Lavreckij emellett arra is rámutat — a legkülönbözőbb dokumentumokra támaszkodva —, ahogy egyre több katolikus hívő követeli: a Vatikán változtasson mépellenes, a tőkés rendszert védő politikáján, Az igen értékes, az egyházi egész történetét, vallási és po- j litikai , tevékenységét . hűen | ábrázó könyvet a Kossuth < Könyvkiadó jelentette mag i igen szép kötésben. A Pancsen láma ? demokratikus reformok } szükségességét hirdeti | Lhasza (Uj Kína): A Pancsen | láma, a tibeti autonom-terület előkészítő bizottságának megbízott elnöke kedden beszédet mondott Lhaszában. Kijelentette, bogy Tibet könyörtelenül feudális jobbágyi rendszerét gyökeresen meg kell szüntetni. „A tibeti nép sürgős reformokat kíván és az ellenforradalmi erők fegyveres lázadása nak leverése után a tibeti nép nek ez a kívánsága paraneso- lóbb. mint valaha“ — mondot- | ta a Pancsen láma. I TSZ-ÖSZTÖNDIJAS Napközben még a szőlőtőkék közét tapossa, permedé arányokat számít, utasításokat oszt, munkát szervez és ellenőriz, egyszóval brigádvezető. Esténként azonban, mihelyt hátat- fordít a szőlőhegynek és lassú léptekkel elindul a falu felé egyre gyakrabban nyilai belé örömmel egy érzés, gondolatban már az egyetem padjaiban képzeli magát, amint egy híres professzor előadását hallgatja, vagy még inkább a majsi szőlők közt ahogy, mint végzett szakember a tsz hatalmasra. nőtt szőlőterületén a modem szőlőművelő gépek munkáját irányítja. Esténként aztán előkerül a kémia és matematika könyv és Palczer Miklós szőlészeti brigádvezető szorgalmas diákká alakul és lelkiismeretesen készül a felvételi vizsgára. A majsi Táncsics Tsz négy brigádvezetője közül Palczer Miklós életkorát tekintve is a legfiatalabb, és legkésőbben is került a termelő- szövetkezetbe. Még egy éve sincs, hogy felvették, de azóta bebizonyította, hogy megbízható, jó munkás, szakmáját szerető és kötelességét mindig teljesítő brigádvezető. Ezért is esett őrá a tsz vezetőinek választása, mikor elhatározták, hogy egyik fiatal szakemberüket főiskolára küldik. Miklós örömmel fogadta a hírt, hisz titkos vágyát látta, beteljesedni a vezetők és a köz gyűlés döntésében. Hogy öt évig kell tanulni, méghozzá igen komoly tudományokat, ő attól nem fél. Már a technikum befejezése után beiratkozott volna a kertészeti és szőlészeti főiskolára, csak akkor családi körülményei nem engedték. Édesapja 63 éves, s a családot neki kellett támogatnia. Azóta letöltötte katonaidejét és hosszabb ideig dolgozott az Izsáki Állami Gazdaságban. Itt a tsz-ben is sző-, lesz lett. Harminckét ember dolgozott a brigádjában és ezek munkájáért ő volt a felelős, ö irányította már az új telepítéseket. és bevezette az új Guyotrféle művelést. De egyre inkább égette a vágy, hogy tudását ■ tökéletesítse, elméleti ismeretekkel gazdagítsa. A múlt hetekben aztán egyszerűen csak elébe tették a szerződést, amelyben le volt írva a jövője pontosan úgy, ahogy már nem egyszer megálmodta. Hát persze, hogy aláírta. A szerződésben Palczer Miklós vállalta, hogy a főiskola elvégzése után vissza- ? jön a termelőszövet- ? kezeihez, mint szak- S ember legalább öt | évig ott is dolgozik. ? — Ö, akkor már • könnyű dolgom le§z ? — mondja néha ne- í vetve a tagoknak. — ♦ Öt év múlva még- « egyszer ekkora lesz | a majsi tsz kerté- ♦ szete, ha nem na-1 gyobb, és a szőlőbe- ! gyen mindenütt g'é-1 pék járnak majd! ? És ez bizony cseppet sem lehetetlen, mert a Táncsics Tsz ■ tagjai szeretik a szőlőt és évról-évre többet telepítenek. Hogy a szakszerű szőlő- művelésre is gondot fordítanak, azt bizonyítja az is, hogy brigádvezetőjüket főiskolára küldik, fedezik a tanítási költségeket! hogy aztán Visszatérve még inkább elősegítse a tsz nagyüzemi szőlőtermelésének kialakítását; Minden szülő legfőbb törekvése, hogy gyermeke olyan emberi tulajdonságokkal rendelkezzen, amelyek képessé teszik arra, hogy boldogságban és szépségben élhessen gyermeke, hogy több jót és szépet kapjon az élettől, mint maguk a szülők. A szülők tudják, hogy gyermekeik felkészítése az életre rájuk ró legtöbb feladatot. Nem volt még idő országunkban, amikor az új nemzedék felnevelésére annyi gondot és figyelmet szíveltünk volna, mint ma. Sohasem volt mód és lehetőség arra, hogy ennyi anyagi és szellemi erőt fordíthassunk önmagunkra és gyermekeinkre. Sohasem volt ilyen tudatos, egyetlen élő nemzedék előtt sem az új felnövő nemzedék felkészítése az életre, mi együtt készítjük elő az örökséget az örökösökkel. Népünk eddigi történetében a gyermeknevelés gondját és terhei csak a szülők vál- laira nehezedtek: ma a szocializmus építésének szerves és fontos része a gyermekekről való gondoskodás, a gyermekek nevelése legfőbb társadalmi ügy. Hazánk 1945 előtti történetében alig volt idő, amikor mást jelentett a gyermekek haladószellemű nevelése, mint. a fennálló társadalmi viszonyokkal való szembenállás és az ellene való harc. Ezekben az időkben ellentét volt a családi körben zajló, haladószellemű, hazafias és szabadságszeretet szellemében folytatott nevelés a fennálló állami, az uralkodó osztályok szellemi nevelésével. A felszabadulás után ez a kettősség megszűnt: soha többé nem ütközik a haladószellemű családi nevelés az állami-társadalmi neveléssel. Az eddig ismeretlen és soha nem látott gyermekkul- tusznalő gazdag lehetőségei — anyagi és szellemi, erkölcsi és esztétikai feltételei — a kommunizmus eszméinek legfőbb elvére, a legfőbb eszményre alapozódik: mindent az emberért tenni! Az új nemzedéli felnevelésének sok problémája közül a figyelmet az egyik legfontosabbra — az ifjúság világnézeti nevelésére kell fordítanunk. Ezen belül is az a legfőbb, hogy milyen nézeteket, elképzeléseket alakítunk ki gyermekeinkben a világról, a természetről, a társadalomról, az emberekről stb. E területen 2 ezer év óta folyik az idealista, vallásos világnézeti nevelés, amely már letűnt társadalmi rendszer ideológiája. Sokan ma is azt mondják, ez „kényes kérdés”, erről ne beszéljünk. Rögtön megmondjuk: ez az érvelés hamis. Mi nem ismerünk kényes kérdést Amit az élet elénk állít, azzal szembe kell nézni, azt meg kell ismernünk alaposan, s azt meg kell oldanunk. Gyermekeink nevelését — és világnézeti nevelését i$! — kikerülhetetlenül meg kell oldanunk, még akkor is, ha az sok ösz- szetevőből álló, bonyolult feladatot jelent számunkra. Aki a társadalom fejlődésének történetét és főbb törvényeit valamelyest ismeri, az azt is tudja, hogy a nevelés tartalmát és módját mindig az adott történelmi helyzet, az adott társadalmi. viszonyokból fakadó követelmények határozták meg. S ez ma is így van: a mi gyermekeink nevelésének elveit, tartalmát és módját, a mi korunk követelményei, a mi viszonyaink határozzák meg. Gyermekeink nevelésének célját és tartalmát a ma érvényesülő fejlődéstörvények határozzák meg. A mi századunk legfőbb jellegzetességei: sz emberi életforma forradalmi alakítása, a szocializmus és kommunizmus megállíthatatlan fejlődése és terjedése. Ez a század — a mi gyermekeink jövője — a kommunizmus százada. Korunk másik jellegzetessége az embert elme felszabadítása, az eszméik forradalma, a . tudomány hallatlan előrehaladása, a megismert természeti erők tudatos fel- használása, az emberiség boldog életének előkészítése. A tudomány, a célratörő tudatos emberi küzdelem a századokkal ezelőtti Ismeretlen kék eget ostromolja és előkészíti a2 új emberi életforma útját. A tudomány, a technika, a kommunizmus eszméi és reális erői megdöntőnek minden eddigi elképzelést az emberi életről, a sorsról és jövőről. Ezek a forradalmi változások a társadalom fejlődéstörvényei szerint mennek végbe: ezekről tudomást nem szerezni, ezeket fel nem fogni, amidőn gyermekeink nevelésének meghatározottságát elismerjük, vétkes mulasztás önmagunkkal szemben, bűn gyermekeinkkel szemben. Kimaradni és gyermekeinket kivonni az áradatból, tragédiához vezethet. A jövő útja elkerülhetetlenül a szocializmus és kommunizmus, s nem is a távoli jövő lesz, hanem , gyermekeink életrendje. Minden szülő kötelessége, hogy eligazodjon a világfejlődésben, lássa meg gyermeke jövőjét, mely akkor is bekövetkezik, ha ő ■ maga és rajta keresztül gyermeke sem akarja. Két lényeges következtetés adódik’ tehát az elmondottakból, amit elengedhetetlenül figyelembe kell vennünk gyermekeink nevelésében, az egyik: a kommunizmus a társadalomfejlődés törvényén alapul és elkerülhetetlenül győz, a másik: az emberi élet törvénye az, hogy a felnőtt generáció átadja helyét és örökségét a jövőt képviselő ifjúságnak. És ez utóbbi két következtetésből adódik; a harmadik: a jövő nemzedék tudományos, szocialista-kommunista szellemű nevelése a történelmi szükség parancsa. Mindezek mellett fontos annak leszögezése is, hogy a gyermekek nevelése a mi társadalmunkban nem kizárólag a szülők tetszésére van bízva és nem kizárólag a szülők örömét szolgálja. Gyermekeinket nem önmagunknak. hanem a társadalomnak neveljük, következésképpen a nevelési célok és eszmények nem a szülők szájíze szerint alakulnak, hanem elsősorban a társadalom érdekei szerint. Minden ember erkölcsi kötelessége, hogy munkahelyén hibamentesen, selejtmenlesen, becsületesen dolgozzon a társadalom hasznára. Semmivel sem kisebb a felelőssége a szülőknek a gyermekek nevelésében. (Folytatjuk.) l/Upfowdvztti teiAnékeU. U&sszúketéfiy&U A hosszűhetényi szövőnépművészek már eddig is sők értékes, érdekes szövő- mintával, új elgondolásokkal színezték a Baranya megyei népi szőttes kultúrát. Legújabb terveik is érdekesek: mindenekelőtt folytatják és továbbfejlesztik a budapesti ipari vásáron igen nagy sikert és osztatlan érdeklődést — ezzel párhuzamosan jelentős exportmegrendelést hozó — jelentő hosszúhetényi népi szőttet bútorszövetek készítését; több új mín- tát terveztek és ezeket az egész világra szállítják a MODEX-en keresztül. Megindítják hamarosan a kereskedelem fokozódó igényeinek megfelelően a női szőttes-szövetek készítését, amelyek konfekcionálásra kiválóan alkalmasak és új színösszeállításuik és kitűnő minőségük miatt valószínűleg jelentős export megrendeléseket Is kapnak. ,
