Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-17 / 140. szám

WS9. TÜNITJS rr. NAPLÓ 3 4 959. június 15. A Mohácsi ■ Farostlemezgyár áttért próbaüzemeltetéséről a rendes termelésre. E naptól kezdve a gyár termékeire számít a nép­gazdaság, az ország. E naptól fogva minden lemezdarab a gazdasági célok megvalósítá­sát segíti elő és minden jól ledolgozott perc importanyag megtakarítást eredményez. Június 15-ével a magyar ipar egy olyan gyárral gazdago­dott, mely Közép-Burópa egyik legkorszerűbb, legjobban fel­szerelt üzeme; Négy évvel ezelőtt, ezen a helyen még sárga kalászokat ringatott a Duna vizében für­dő enyhe szél, nyoma sem lát­szott az életnek. Aztán embe­rek jöttek, messzi vidékekről, szárrütgattak, méregették, táv­csöveikkel a vidéket kutatva, —szerelésében is résztvet­nemsokára kubikosok érkéz- _______... .._ ... , te k, akik felkavarták a vér- *«*> úgyszólván együtt nőttek áztatta mohácsi földet, beton- fel a gépekkel; Amikor keverőgépek, dömperek dö- üzem első az komoly termelési börgésétől tett hangos a táj; 1959. április 2-án megkezdte próbaüzemeltetését a farost- lemezgyár. Építményei a ma­gyar szakembereket dicsérik, gépei a keletnémet és a svéd ipart. Termékei? A próbaüze­meltetés azt mutatta, nem vallunk szégyen* vele; A gyár termelése már az első pilla­nattól fogva gazdaságos, mert évi 10 ezer tonna farostlemezt állít elő, ami jelentős valuta- megtakarítást eredményez. (Eddig külföldről hoztuk be, köbméterenként 110 dollárért.) 1959. júliusában elkezdik épí­teni a gyár második „lépcső­jét“ is, mely 1961—62-re lesz készen. Akkorra már teljesen ki tudják küszöbölni a farost­lemez behozatalát, el tudják látni a megmövékedett hazai igényeket is. A farostlemez tudniillik nagyon keresett cikk lett az utóbbi időben. Ezt az olcsó, törés-, repedésmentes, a fa összes jótulajdanságait ma­gában egyesítő terméket mind szélesebb körben használják az iparban, s felhasználásának módjai előtt nagy távlatok nyílnak; napjáról front, nem lehet ki­hagyni & gyár lelkes munkás- gárdáját sem — akik többsé­gűikben nem is oly rég mező- gazdasági dolgozók voltak i— mégis legyőzték magukban a gépektől való idegenkedést, a nagyüzemi munka szokatilan­Asztalos Tivadamé üzem­mérnök kíséretében megte­kintettük a gyárat, melynek egyik legérdekesebb gépe a zöld színűre festett faaprító. Ebbe a szoba nagyságú gép- óriásba fahasábokat dobál­nak be, melyek pillanatok alatt forgáccsá válnak, a ret­tenetes csattogással, zakato­lással működő aprító szerke­zet gyomrában. Innen elevátor viszi tovább a silókba, me­lyek egyenként 200 köbmétere­sek; A gyár legérzékenyebb pontja a két svéd gyártmányú defibrátor. [ielőtt a termelési foflya- ok ismertetésébe kezde- k, pár szóval meg kell em­uitok, hogy az új gyár igaz­ija Fáy Mihály elvtárs, Sze en a kísérleti üzemben már iilmányozta a farostlemez- illítás technológiáját, Ha- - Károly főmérnök a Fa­ri Kutató Intézetben hol­ott. A gyár vezetői sokat sak külföldön, ahol megis- -kedtek a fanóstiemez-gyár- külömfböző módszereivel. ,ikor a gyár építése elkez- lött tizennyolc fiatalem- t választottak ki gépkezelői ztokra és részükre tanfo- mot indítottak be, ahol el- Leti és gyakorlati kép»*- ( részesültek, ök már a gé­A defibrátar rendeltetése 1— 3 milliméteres hosszúságú rostokra bontaná az anyagot Ugyanakkor vízzel telítődik, aztán tovább folyik a besűrí- tőkre. A besűrítők óriási hen­gerei között dolgozik Füle Já- rnsné. Nem régi munkás ő sem, mégis olyan otthonosan mozog a sok gép között, mint­ha mindig itt élt volna. Tár­sai is vannak, két-három pi­ros fejkendős asszonyt látunk a készüléknél, de ők se mu­tatják, hogy pár hónapja tar­toznak csak a munkásosztály­hoz. A besűrítők után az anyagkádak fogadják maguk­ba a széttépett rostokat, s itt 10 százalékos emulzió formá­jában kapják meg a műgyan­tás vegyszerezést, A présekről kb. 40 méter hosszú klimatizálóba kerül­nek a farostlemezek. Utána a vágóknak, Szegedi Máriá­nak és Bélaváii Ferencnének okoznak gondot, akik egy gép­fűrész alá csúsztatják a már kemény és teljesen kész táb­lákat. Egy utolsó vizsga, aztán már mehetnek is ki a farost­lemezek, ebben az évben 10 ezer tonnányi mennyiségben az új gyárból, hogy országunk gazdasági vérkeringésébe el­jutva, gazdagítsák a magyar ipart, javítsák az előállítandó faáruk minőségét. A sík szitákon víztelenedik az anyag, mely egy 20 méter hosszú gépsor, melynek éles korongjai vágják fel a kb. .3 centiméter vastagságú lemeze­ket, s csúsztatják a görgők végén a présekre. A sík szi­ták mestere Kovács János, a préseké Kovács István elvtárs, aki a gyár MSZMP alapszer­vezetének titkára is. Az új gyár termelése meg­indult. A dolgozók és vezetők tudásuk legjavát nyújtják, hogy megfeleljenek a beléjük helyezett bizalomnak, jó mi-* nőségi farostlemezt adjanak a megrendelők széles táborának. — Szüts István — (Fate: Erb János) Wámí 1 '7 ’ fvr; $i • ; *: Sért Wm­-rvs-'X. Mm ■ ■■ 85 faint villamosítanak az idén Az ország áramszolgáltató vállalatai az idén 85 faluba és 270 tanyaközpontba viszik el a fényt adó, a mezőgazdasági gépeket hajtó elektromos ára­mot, ««BOW BJfRTAlVOlr, (SÍ.) ,.Németek a hátunkban!” — döbbent rá Ponomarjov. Meg­rémült. Ha az arcvonalról erős a nyomás és a gyalogság ezen a szakaszon nem tudja tartani magát, s visszavonul, akkor a németek a mögöttes területről, a fedezékekből, géppuskatűzzel fogadják őket. A sók terepen ez egyet jelent a megsemmisü­léssel. — Jobbra kússzál, jobbra! — kiáltotta Dolgovusónnak, mert rögtön rádöbbent, hogy nem neki, hanem Dolgovusin- nak sikerül elmenekülnie, s ő majd mindenről beszámol. Ek­kor a törzsőrmester ütést ér­zett a vállán, felbuikott, és már nem látta, mi történt a kocsi­sai. Csak DoLgovusin csizma­sarka villant néha meg, egyre távolabb. Ponomarjov küsz­ködve kúszott a nyomában, és fejét felemelve kiáltozta: — Jobbra, jobbra! Ott a lej­tő! — A csizmasarok balra fordult. — .Meghallotta” — gondolta boldogan Ponomar­jov. Végre sikerült előkotomia a revolverét. Megfordult, és hogy DoLgovusin menekülését fedezze, célzott, s mind a hét töltényt kilőtte a németekre. De sebesült karjában nem volt erő. Aztán megint kúszni kez­dett Mintegy hat méter volt hátra a kukoricásig. — „Mégis élek! Pedig már nem is re­méltem ... ” — gondolta ma­gában. Ekkor valaki bottal a fejére vágott, egészen a csontig hatolt az ütés. Ponomarjov megremegett, arccal a hóra zu­hant, és minden elsötétedett előtte. Dolgovusin ez alatt szeren­csésen leereszkedett a lejtőn. ■ Hí It lí It ■ Határozott, gyors intézkedés F. B. aláírással levelet kaptam. A levélben ez áll: „Segítséget szeretnék ahhoz kérni, hogy a Baranya megyei Építőipari Vál­lalat gondoljon arra: munkás- szállásunkon több száz fiatal és idősebb dolgozó van, akik szóra­kozásra vágynak, de szórakozási lehetőség nincsen. Van ugyan egy ping-pong-asztaX, de már régóta nem lehet rajta játszani, mert rossz. Volt itt röplabda- pálya is, de összetaposták. Mi ezt megjavítottuk volna, csak labda, meg háló kellene. Könyvtárunk sincs. Kérem a segítségüket az itteni ifjúság nevében, akik alig várjuk, hogy több lehetőségünk legyen a szórakozásra — hiszen fiatalok vagyunk. Ha a KISZ- szervezet is megalakulna, szer­vezettebb, jobb lenne itt a szó­rakozási, művelődési lehetőség Eddig a levél, amit nem lehet válasz nélkül hagyni, mert nem közömbös az, hogy a fiatalok mivel töltik szabadidejüket, kü­lönösen nem akkor, ha lehetőség van a hibán javítani. De van-e? Indulok a vállalat központjába, Felvégi Ferenc elvtárshoz, a szakszervezeti bizottság elnöké­hez. Elé teszem a levelet. Olvassa. S ami ezután következett, an­nak csak örülni lehet. Mert né­hány évvel ezelőtt, ha panaszos levelet vittem valahova, hogy in­tézzék él, nem egyszer megtör­tént: himeltek-hámoltak s okot kerestek arra, miként ne tudnák elintézni. Most? Alig telt el 10 perc s máris belépett a szobába Gál József, a szakszervezeti bi­zottság gazdasági vezetője■, Ab* A BARANYAI Ünnepi Hetek keretében rendezett „Uj Baranya“ e. vándorkiállítást, mely megyénk iparának, mező gazdaságának és közlekedésé­nek fejlődését mutatja be, mintegy tízezer ember tekin­tette meg május 8-tól június 7-ig. — SZEPTEMBERBEN meg­kezdődhet a tanítás az újme- csekaljai iskolában, ahol a ti­zenhattantermes iskolaépület berendezését a bánya adja az iskolának. A tanítás megkez­désére elkészül a mecsekaljai nyolctantermes iskola is, me­lyet a városi tanács mintegy négymilliós költséggel építtet. Ezzel a két iskolával a nyu­gati városrészben huszomnégy- gyél nő az iskolaév kezdetére a tantermek száma; — HAMAROSAN megkezdik a Pécsi Közgazdasági Techni­kum vakolását és tatarozását. A Janus Pannonius Gimná­zium, a belvárosi, pécsszabol­csi, és pécsbányatelepi általá­nos iskolák tatorzását is elvé­gezteti a városi tanács az is­kolai szünetben, összesen egy­millió forintot költ a tanács idén az iskolák tatarozására. — LEESETT a cseresznyefá­ról Gungl Mária, ho6szúheté- nyi, tízéves kislány. A pécsi mentők vállficammal szállí­tották Mimikára. A franciáknak nem ken többé télniök a fogorvostól: feltalálták az első villamos érzéstelerütó ké­szüléket. A berendezés lényege, hogy a foghúsba különleges mik- roáramot vezetnek, amely telje- ten érzésteleníti a fogazatot. A fogfúrás így fájdalmatlanná válik, még a legérzékenyebb helyeken Is. Ennek tetejébe miután az elektródákat a paciens tartja ke­zében, a fogorvos nyugodtan dol­gozhat, mert a beteg nem tud kapkodni. ■ rányl Jenó, a sportszakosztály gazdasági vezetője s hármasban azon vitatkoztak, hogy a mun­kásszállás fiataljainak panaszán miként tudnának segíteni. Egy kis költségvetési számitgatás, egy kis kalkuláció s máris meg­született a döntés: küldenek a munkásszállásra egy röplabdát, egy hálót, egy futballt, asztali- tenisz Utókét, ping-pong labdá­kat, megjavítják a plng-pong- asztalt. Ezt „belepréselik” a költségvetésbe. Intézkednek ar­ról, hogy rövidesen könyvtár is álljon az olvasni vágyók rendel- kezésére. A hibát tehát kijavítják. A le­vélnek azonban azok a sorai; amelyek „szórakozási lehetőség nincs”-ről szólnak, nem teljesen fedik a valóságot. A legényszál- láson rendszeres filmvetítés van. Eddig hetente kétszer vetítettek; csak sajnos a kevés érdeklődő miatt a vetítés számát heti egy­re csökkentették. Aztán külön­böző ismeretterjesztő előadások is voltak már és lesznek a jövő­ben is. Sakk-készletek; hangle­mezek ts rendelkezésükre állnak. Csak valakinek mindezt tudato­sítani kellene; mert lehet, hogy elkerüli a fiatalok figyelmét. Az Ígéret szerint rövidesen könyv­tárat is kapnak, de ennek keze­lését is meg kellene oldani. Iga­zuk van, ha KISZ-szervezet len­ne; könnyebb lenne mindezt megszervezni. De ml akadálya a KISZ-szervezet létrehozásának? Segítse ügyüket a megye, a vá­ros Kisz-bizottságal (OARAY) A moszkvai sebészeti egyesület ülésén Jevgenyij Mesalkin orvos bemutatott egy beteget, akin né­hány hónappal ezelőtt bonyolult szívműtétet hajtott végre. Mesal­kin dr. A beteg megtámadott szív­billentyűjét müanyagprotézt-sal helyettesítette. A mesterséges bil­lentyű komplikált henger, amely­ben apró golyócska mozog. A be­teg jól érzi magát. Mesalkin pro­fesszor már több sikeres műtétet hajtott végre a müanyagprotézls- t ah — 500—500 EZER forintos költséggel új kultúrház '*r»üí Pécsváradon és Belvá-'5 --il­lán; Átán és Kistótfalur ts hamarosan megkezdik három­százezer forint beruházás'o] a kultúrház építését. Pogánvhm pedig nagyarányú átalakít isi munkákkal teszik otthonosab­bá a kultúrházat. Rém szűnt meg az életveszély az Apponyi téri játszótéren Az Esti Pécsi Napié már fog­lalkozott azzal, hogy az Apponvi téri játszótér mellett húzódó uta­kon Igen nagy gépkocsiforgalom bonyolódik le és Itt gyakorolnak naponta a tanuló gépkocsivezetők Is. Azt Is közöltük, hogy a tilos táblák hamarosan felkerülnek az utcákra, de ez sajnos a mai nap­ig nem valósult meg. örömmel vettük tudomásul azt a hírt, hogy az 1. kerületi tanács építési osztálya Gyárvároson a szülök kérelmére a tilos táblákat azonnal kirakatta és az erről ^ zó­ló véghatározatot megküldött? a rendőrségnek Is. Az Apponyi tér környéki «rü- ISk őrömmel vennék a ni. ke­rületi tanács hasonló Intézkedését. B. L, • “ ELKÉSZÜLTEK a tervek a Széchenyi tér, Kossuth utca, Bem utca és a Jókai tér köz- •vUAffitására. Hamarosdn "or kerül a neonviláffításhoz szük­séges kábelek lefektetésére. Most már a feje felett szántak d a golyók. Kifújta magát, sapkájának hajtókájából előha­lászta a csikket, és mélyen le­hajolva elszívta. Nyelte a füs­töt, fulladozott, és megégette a száját Pillantásával pásztázta a környéket Odafönt megszűnt a lövöldözés. Ott minden véget ért — „Jobbra (kiússzál!" — ju­tott eszébe és gúnyosan elmo­solyodott — Nesze neked, jobbra kúsz­ni! Nem érzett hálát az iránt az ember iránt, aki az ő menekü­lését fedezve, az utolsó tölté­nyig védekezett Kiszabadítot­ta vállát a szíjakból, a termosz leesett a hóba. Félrerúgta. Az­tán hol kúszva, hol meg gör- gyedten szökellve kikerült a tűz alól, s aki „ütődöttnek” tartotta, most elhülve láthatta volna, milyen ügyesen, okosan, a terephez alkalmazkodva ha­lad. Estére megérkezett a tüzelő­állásra. Elmesélte, hogyan vé­dekeztek, hogyan ölték meg a szeme láttára Ponomarjovot, s ő hogyan próbálta elvonszolni Megmutatott egy üres géppisz­tolytárat. A konyha mellett a földön ülve mohón evett, a sza­kács meg halászhatta a kon- dérból a húsdarabokat és a csajkájába rakta. Mindannyian együttérzően néztek Dolgovu- sinra. „Ezért nem szabad rövid is­meretség után véleményt al­kotni az emberekről — gondol­ta Nazarov, akinek Dolgovusin már első látásra nem tetszett, — Sunyi fickónak tartottam, s ő meg lám milyen. Ugylát- szik, még nem tudom meg­ítélni az embereket, nem tu­dok bánni velük;,. ” S mivel aznap megsebesült a raktár- kezelő, Nazarov, aki bűnösnek érezte magát Dolgovusinnal szemben, telefonált az üteg- parancsnoknak, és Dolgovusin elfoglalta a raktárkezelő elő­nyös, békés tisztségét; 5. fejezet Akiket már nem várnak. Bizonytalan vöröses fény vonta be a látóhatárt, és délen az égbolt remegett a fellobbanó lángoktól. Azon az oldalon közelebb a Balatonhoz, még mindig dúlt a harc, tompán, távolról szűrődött a csatazaj. (Föladatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents