Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-14 / 138. szám

NAPLÓ inríf). június ti. Pécsi jogászok utaznak Berlinbe Augusztus első feleben a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam és Jogtudományi Kará­nak harminc fiatal előadója és hallgatója utazik a Német Demokratikus Köztársaságba. A berlini Humboldt egyetem meghívásának tesznek eleget, s látogatásukat tapasztalatcse­rével kötik egybe. A külföldi útra készülő cso­port tagjai az egyetem leg­jobb hallgatói, kiket a jogi kar egész éves kitűnő mun­kájukért jutalmaz az érdekes­nek ígérkező látogatással. A pécsi jogászok berlini tartózkodásával egyidőben ha­sonló létszámú német egyete­mista csoport érkezik Bara­nyába, kiket az itteni egyetem lát vendégük A cserelátogatás időtartama előreláthatóan több mint két í)ét lesz, Sportorvosi vándorgyűlés Pécsett Szombaton tartották az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Sportorvosi Szakcsoportjának I. vándor- gyűlését Pécsett az egyetem élettani intézetének előadó­termében, mintegy százhetven budapesti és vidéki sportorvos jelenlétében. A vándorgyűlés résztvevőit a pécsi egyetem nevében dr. Hal József mj. város főorvosa, köszöntötte, majd dr. Arató Emil, a sportorvosi szakcso­port elnöke mondott megnyitó beszédet, majd dr. Grubisch Vilmos, az OTSI Kutató Labo­ratóriumának tudományos munikatánsa a „Hypertonia és a sport, különös tekintettel a gyógytestnevelésre“ címmel tartott referátumot. Ezután dr. Láng István pro­fesszor emelkedett szólásra: — A magas vérnyomás a mai modem idők egyik legel­terjedtebb betegsége — món- dotta, — amely a fizikai és Á villánykövesdi ünnepség Néhány perccel azután, hogy Grichisch Rudolf, a MÉ­SZÖV kereskedelmi főosztály- vezetője megnyitotta a vil- lápykövesdi új vegyesboltot, a szó - szoros értelmében ''zsúfo­lásig telt meg az üzlethelyi­ség. A nagy alkalomra az ap­ró kö?seg minden lakója el­jött. Még az is, akinek szán­dékában sem volt vásárolni. Mág 'lapra tartozik persze, hogy akadt-e áld ellent tu­dott állni a.6zépen, korszerű­en berendezett boltnak, a bő­séges és ízlésesen elhelye­zett áruválasztéknak; Végeredményben mindenki vásárolt valamit, már csak azért is, mert ezzel automa­tikusan részt vett a tombolá­ban. És.a három szerencsés, akiknek kisorsolták a blokk­ját, büszkén vitte nyeremé­nyét, a vizeskészletet, a desz- szertet és az egy palack finom bort. 'l,Volt valami szimbólum és egy kicsit megható, hogy épp a legidősebbet engedték első­nek vásárolni a jelenlévők. Füll Ferencné már rég átlép­te a hetvenedik év határát, s mint mondta, mindeddig csak kis ‘szatócsüzletekben ' vásá­rolt. És most beléphetett vég­re egy városinak tűnő boltba, melyet saját községében ad­tak át a közönségnek. Kérdezték is a nénitől: — Mit szól az új bolthoz? Bólogatott a néni, aztán így szólt: — Hát gyermekeim, ide már mégis csak szívesebben jö­vök, mint a másikba. Csak úgy ne járjak, hogy kitiltsa­nak a gyerekek... — Miért tiltanák? Huncutul nevetett erre. — Mert minden pénzüket idéhordom majd, annyira tet­szik ; 3 3 Aztán elhangzott egy másik vélemény. A tsz-község nagy termelőszövetkezetének, az Uj Életnek elnöke, Steig Antal mondta. — Kellett már ez a bolt. Ha mi, parasztok az új utat, az új életet választottuk, ’ak­kor úgy van rendjén, hogy a mi kereskedelmünk se marad­jon el mögöttünk. Ezt mondta, s igaza .is van. c/L (Vikal gazdá ja Egy kettős létra legfelső fo­kán egyensúlyozott a frissen mázolt mennyezet közelségé­ben, mikor' ráköszöntem. Két másodpere múlva azonban a földön eUfíU szinte katonás vi­gil ázzban és mosolyogva nyúj­totta bemútatíkozásra kezét. Ennyi fürgeség csak fiatalok tói várható és Wagner János még húsz évesnek sem látszik, holott bevallása, szerint-már „felváltotta a második tízest" Vonásai még a mész- és festé k- föltok alatt is lágyak, szinte gyermekiek, csőik az erős, iz­mos kézfején látszik, hogy fő foglalkozása nem az ecsetfor- getás. — Egyébként traktóros va­gyok — mondja nyomatékosan, és szavaiból kiérziIk, hogy ezt a mesterséget mennyire elébe helyezi a piktorkodásnak. Persze utóbbi tudománya sem 1 negveiendő, hisz lám a nö­vényvédő állomás kultúrterme szemlátomást csinosodik Wág- ner János fürge ecsetvonásai nyomán. Traktorosnapra ké­szül az állomás, s mivel a rossz idő miatt a mezőn ^szüne­tel a munlca, Wagner János itt hasznosítja magát a kultúrte­rem előkészítésénél. A vasár­napi programról lelkesen be­szél — még házon belüli fut­ballmérkőzés is lesz a traktoro sok és az agronómia között mondja nevetve. S mikor meg­kérdeztük, mit játszik a csa­patban, azt felelte, hogy egy­általán nem játszik, mert nem szereti a futballt. — Mit szeret? — kérdezem. _A zenét, a színházat, és a fi lmet, — hangzik a válasz. Vasárnap este is Pécsre men- . nek színházba a pácsai kultúr- egyiittessel. Még nem tudja, mit néznek meg, de .már előre Ürül, mért bármi lesz is, sokat trcnuihatnak: belőle Ekkor de­rül csak ki, hogy. Wágner Ja­nos szenvedélyes színjátszó. jBm sűöadósból marad ki és rendszerint főszerepeket játszik. Egyébként ő a kultur- csoport pénztárosa és a bevéte­lekből közös kirándulásaikat, színházlátogatást stb. rendez­nek, — Hogy szakit időt a sok próbára? — Télen egyszerű a dolog, — feleli. — A műhelyben dol­gozunk és minden este -fiaza megyek Pócsára. Nyáron bi­zony h ete’kig nem látom a szülőfalumat, mert ha jó idő van a „Vihar“ percig sem vesztegelhet. És a „Vihar”, Wágner János porozógépe valóban nem vesz­tegelt ezen a tavaszon egy fe­lesleges percet sem. Több, mint 2500 holdat porozott meg vele gazdája és ez szép teljesít­mény egy „újonc“ traktoros­nál: Mert újonc ebben a szak­mában, alig néhány hónapja került Szederkénybe. Valami­kor ugyan traktorosként kezdte a bólyi gépállomáson, de akkor körmöst vezetett. Azután évek­ig dolgozott a pécsi széntröszt­nél, mint dömperes. Igaz, hogy ott többet lkeresett, de vissza- vágyott a mezőgazdaságba. Most itt jói érzi magát. Egész nyáron a megyét csatangolja, hajnaltól estig járja a mező­ket. Aztán jön az ősz, a tél, megkezdődik Pócsán az „évad". Szép élet ez, különösen, ha valaki olyan fiatal, mint Wág­ner János. Ö ezen felül még KISZ-munkát is végez a Nö­vényvédő Állomás KlSZ-szer- vezetében. És mindezt könnye­dén, .fáradtság nélkül teszi. Ügyes munkás, aktív, lelkes KISZ-fiatal, amellett jó gyer­mek is. Keresetével mindig le­számol szüleinek, akik neki is köszönhetik, hogy Pócsán a közelmúltban szép kis családi házat építettek. Következő ál­lomás egy motor lesz, mert anélkül azért „mégsem .élet az élet,? szellemi munkaképességet, a várható élettartamot befolyá­soló kihatása, valamint az előbb vagy utóbb szükségsze­rűen bekövetkező következ­ményes érelváltozások által okozott, az életet is fenyegető szövődményei miatt joggal ‘te­kinthető korunk legnagyobb jelentőségű betegségének. A hypertonia következtében el­haltak száma egyedül megha­ladja a rákban és tuberkuló­zisban meghaltak együttes, számát. — A köztudatban é& még az orvosi köztudatban is a hyper­tonia, mint a javalkorbeli és idősebb emberek betegséget szerepel. Az utóbbi időben azonban egyre szaporodnak azok az észlelések, amelyek fiatalkori, sőt gyermekkori hypertaniákról számolnak be. Nem is olyan ritkán fordul elő, így teljesen magától érte­tődő, hog* a vérnyomásmérést tanácsos fiataloknál, sőt gyer­mekeknél, épp Oly rutinsze­rűen minden esetben elvégez­ni, mint a felnőtteknél szoká­sos és szükséges. A sportorvos is, nem egyszer találja magát szemben magasabb vérnyo­mással és ebből következőleg azzal a problémával, hogy mi­lyen álláspontra helyezkedjék hypertonia esetén a sporto­lás, sőt méginkább a verseny­zés szempontjából. — A sportolás célja ^első­sorban nem a maximális csúcs eredmények mindenáron való elérése, hanem az emberi test illetve szervezet minél ellen- állóbbá, erősebbé, munkabí­róbbá, testileg, lelkileg ki­egyensúlyozottabbá, tehát egészségesebbé tétele, a régi klasszikus „mens sana in cor­pore samo“ értelmében. Te­hát a sport van az egészségért és nem fordítva. A sportorvos feladata, hogy őrt álljon az egészség védelmében és vétót mondjon altkor, amikor a spor­tolás vagy annak bizonyos faj­tája vagy mértéke az egész­ség rovására megy. Ez a szem­pont legyen irányadó minden­kor a hypertonia elbírálásakor is, — mondotta a beszámoló­jában dr. Láng István pro­fesszor. Az előadásokhoz fűzött hoz­zászólások után a kongresszus résztvevői megtekintették a MÁV Egészségügyi Szolgálat mozgó laboratóriumát, majd vasárnap közös kirándulás ke­retében megtekintik Pécs ne­vezetességeit, a Mecsek festői tájait, Sikomda gyógyfürdőt és Komlót, f — B — Öt vagon levendulavirág Bácsfapusztán, a Bólyi Ál­lami Gazdaság üzemegységé­ben megkezdődött az Illóolajos növények — levendula, mus­kotályzsálya — virágzása. A virágbaborult táblákon 10 nap múlva indul meg a szüret. Mi­vel a virágszüret egybe esik az aratással és sok kézierőt igé­nyel, a gazdaság vezetői elha­tározták, hogy az idén Meh- Iaderrel (járva kaszáló és ra­kodó gép) aratják' le a zsályát. A 20. hold levendulát továbbra is sarlóval aratják. A szak­emberek ebben az évben is nagy virágtermésre számíta­nak. Becslések szerint a le­vendula 25 mázsa virágot ad majd holdanként, tehát a húsz holdon összesen 500 mázsát. A levendulavirág idei ára 330 forint mázsánként. A szakem­berek ebből a növényből hol­danként 7500—8000 forint tisz­ta jövedelemre számítanak. A muskotályzsályát olajban adja át a gazdaság a vállalat­nak. A lepárlást az előző évek­től eltérően nem a gazdaság­ban, hanem a Mohácsi Farost- lemezgyárban végzik el. így olcsó gőzhöz jutnak, mert a gyár felesleges gőzmennyiségét a lepárláshoz felhasználhatják, öt-hat kiló zsályaolajra szá­mítanak holdanként és egy ki­ló átadott olajból 2300 forint tiszta nyeresége származik a gazdaságnak. ES 3IIS! SE Hagy sikerrel szeregeit megyénkben a farkassyepüi és a mecseknádasdi német kultúregvüttes Új, halványzöld Moszkvics-Furgon nyelte velünk a kilo­métereket. Az oldalán nagy betűkkel ez áll: Művelődési autó“. Hát ez igen, éz új, ilyen még nem volt. A kultúra az el­múlt .világban na­gyon rongyos cipők­ben járt, s fáradt lá­bával szinte sehova sem jutott el. Most 100 kilométeres se­bességgel haladunk a Szigetvár felé vivő országúton. A szigetvári járási könyvtár első állo­másunk. A könyvtár­ban már vár ben­nünket Pichler Ödön, a könyvtár szervező­je. íróasztalán erős zsineggel átkötött csomagoki Könyvek. Visszük falura. Uj könyveket viszünk, régieket hozunk. Basal első állomá­siunk. Kis község, alig 60 házzal. Mik­száth, Jókai, Palotai Boris, Várnai Zseni könyveit hozzuk. A tanítónő —. egyben népkönyvtáros — örül jöttünknek. Ol­vasnak itt az embe­rek. Az elmúlt ne­gyedévben 280 kö­tetet vittek ki.... Kérdésemre, hogy milyen könyvet sze­retnek itt olvasni, a tanítónő elmondja: öregek, gyerek me­sét, férfiak útleírá­sokat, fiatalok sze­relmes regényt. A gyerekeket nem győ­zi meséskönyvvel, nem egy olyan gye­rek van az iskolában, aki már a könyvtár összes meséskönyvét elolvasta. Nos, akkor telitalálat, mert hoz­tunk új mesésköny­veket is. Kulturális élét’ Kevés. Nincs helyi­ség, Ez az iskola egyetlen terme itt a központ. Itt a taní­tás, ez a népkönyv­tár, színielőadások helye, itt tartják &z egészségügyi rende­lést. Az utca köve-' zetlen, az úttest fe­neketlen sár. Sűrű cseppekben esik az eső. Kiderülhetne már. — Nemsokára „ki­derül“, — mondja a tanítónő és mutat ki az ablakon. — Uj, szép kultúrotthont építünk. A téglát már meg is hozták. Patapoklosi a kö­vetkező állomás. La- pályos, mocsaras helyre épült a köz­ség, régen, s valószí­nű a sok megbetege­dés miatt kapta ezt a nevet. A név még régi, de a tartalom már új. Szocialista község. A tsz köny­velője, illetve admi­nisztrátora — a ta­nító. Kovács Tibor tanitó, népkönyvtá­ros, tsz-dolgozó — egyszemélyben. Ér­deklődöm, s megtu­dom, nincs ebben a községben semmi változás, ami emlí­tésre méltó lenne. Vagy mégis? Szo­cialista község let­tünk — mondják, de úgy, hogy szavaik mögött büszkeség ér­ződik. Hát igen, a kultúrházat most 30 ezer forint beruhá­zással rendibehoz­zák ... az iskola 20 , ezer forintos felújí­tási keretet kapott.... szép új padokat kap­nak az iskolások ... a felsőtagozatos ta­nulók nem gyalog, hanem autóbusszal járnak a szomszéd községbe... Egye­lőre „csak ennyi“ a változás.; i Somogyapáti hatá­rában járunk már. De sokat sírna ez a föld, ha mesélni tud­na régi történeteket. A végtelen határ, ameddig a szem el­lát, Horthy rokonsá­gához tartozó, gróf Edelsheim Gyulai Lipót birtoka volt. A körülbelül 1100 hold földterületből 976 volt a grófé s a ma­radék 124' holdon 90 család osztozkodott... „Több volt a család, mint a kalász“ — így mondják itt. Most szocialista köz­ség. Nagy Kálmán vb-titkár, két fényké­pet tesz elém. Az egyik fényképen egy roggyant, zsupptetős kunyhó, a másikon egy korszerű, hatal­mas ablakokkal el­látott épület. — A régi és a mos­tani iskola — mond­ja. — Az új iskolát 1956-b*n építettük — folytatja. — Mit gon­dol. mennyibe ke­rült? 600 ezer fo­rintba! Nézegetjük a két fényképet. Nem beszélünk az iskolá­ról többet, egyet gondolunk. Hanem ezt a zsuppfödeles házat — még most is megvan — nem kellene lebontani, ha­nem megőrizni, örök mementónak! „Árulkodjanak“ egy kicsit a könyv­tári adatok is. Az el­ső negyedévben eb- b«r Wié Hkosú A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége jó kezdeményezése eredménye­ként június 8-tól június 13-ig megyénk németajkú laizossága vendégül láthatta a bakony- aljai, farkasgyepüi német kul- túrcsoportot, amely a Bara­nya megyei mecseknádasdi ze­nekarral és kultúrcsoporttal egyesülve megyénk hat köz­ségében nagysikerű műsorral szerepelt. Ellátogattak ófalura, Somberekre, Görcsönydobo- kára, Véméndre, Olaszra, Ká- tolyba. Műsorukban magyar és német táncok, magyar és német dalok mellett „Kaszár­nyában, laktanyában’’ című, magyar nyelvű és „Weiberlist” — ELVESZETT a szombati nagypiacon egy drapp női tás­ka a benne lévő 730 forinttal és iratokkal. Kérik az illetőt, hogy legalább az iratokat küldje el a táskában lévő címre. (x). □ A BODOLYABÉRI álta­lános iskola tanulói bemutat­ták a „Csipkerózsika” című négyfelvonásos mesejátékot. A színdarab bevételéből az isko­la részére televíziót vásárol­tak. Köszönet a jó munkáért Cserfai Sándor pedagógusnak és a szülői munkaközösség minden tagjának, akik fárad­ságot nem sajnálva dolgoztak azért, hogy e kis községbe is eljuttassák korunk nagy talál­mányát. — JÖVŐ hét közepe táján érkeznek meg a Pécsi Közle­kedési Vállalathoz az új Ika­rusz kocsik. □ MEGVERTE volt élettár­sát Horváth Lajos 25 éves sik­lósi alkalmi munkás, majd egy héttel később Deli János sik­lósi lakost is bántalmazta. A bíróság két rendbeli súlyos testi sértés bűntette miatt hat- hónapi börtönre és 300 forint pénzbüntetésre ítélte Horváth Lajost. községben csaknem 1400 könyvet vittek ki a könyvtárból ol­vasni. Nagy szám ez! Akik nagyon mélyén voltak, gyor­sabban akarnak nap­világot látni...; Egyetlen községet sem találtam, ahol valami újat, valami fejlődést nem ta­pasztaltam volna. — Somogyviszlóban csak néhány percet töltöttünk, de máris azzal dicsekedtek, hogy egy-két hét múlva kigyúl a köz­ségben a villany. Egy kis epizód So- mogyhatvaniból. ÁLL a gépkocsink az út­test szélén. Idős bá­csi tipeg felénk, meg látja az autónkat s közelebb jön. Nézege­ti, nézegeti, aztán megakad a szeme a gépkocsi feliratán. Látom, lassan be­tűzve olvassa. Ami­kor elolvasta, ránk néz, aztán leemeli süvegét a fejéről és ügy köszönt bennün­ket „Jó napot“-tal. Megsüvegelte a mű­velődési autót.:. Sok tennivalója lesz ennek a műve­lődési autónak. TIT előadókat visz majd a községekbe, a tá- völeső falvakat fel­keresi s az autón lévő könyvtárból könyveket kölcsönöz, keskenyfilmvetítőjé- vel ellátogat olyan kisebb településekre is, ahol eddig még nem vetítettek fil­met ... Este ha meg­jelenik, kigyúl a ve­títőgép lámpája s belevilágít a sötét­ségbe ... Villan a fény a nyomában. Olyan, mint a já­nosbogárka . 3 . Garay Ferenc című német nyelvű színdarab is szerepelt. Az egyik legsike­rültebb műsorszám Falvai Kol­lár Mihály dalénekes fellépé­se volt. aki kultúrált előadás­ban szólaltatta meg Robert Stolz szerzeményeit. Az elő­adásokat Polgár József humo­ros konferansza tette színessé. A kultúrcsoport fellépésének keretében néhány községben dr. Wild Frigyes országgyűlési képviselő, a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára tartott előadást a magyarországi né­metség történelméről, jelenlegi helyzetéről és a Német Szö­vetség céljairól. □ ÉTELRECEPTEKKEL te­li idei naptárt, ajándékoz nő- vásárlóinak az élelmiszerbol­tokban a Pécsi-szigeti Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat. □ ROBBANÁS történt Heigl Fülöpné 60 éves, Felső-Vám- ház utca 17. szám alatti lakos lakásában. Ileiglné egy — va­lószínűleg a háborúból vissza­maradt vasúti robbanó-jelzőt talált. Azt hitte, hogy a talált tárgy óra és fejszével bonto­gatni kezdte. Eközben a jelző felrobbant és a szétrepülő szi­lánkok Heigl Fülöpné arcába, mellébe és kezébe fúródtak. A mentők a klinikára szállítot­ták. Aigbemutató Komlón A Baranya megyei Kiskeres­kedelmi Vállalat Komlón jú­nius 10—14-ig árubemutatót tartott. Az árubemutató érde­kessége, hogy a legújabb ru­házati cikkekből a kész ruhá­kat vasárnap de. és este mo­delleken mutatják be. A be­mutató alatt kérdőíveket osz­tanak szét, hogy ezáltal a fo­gyasztói áruellátást javítani lehessen és az idei bányász­napra ennek alapján kellően felkészülhessenek. Az árube­mutatón a legújabb háztartási villamos cikkeket, német im­port csillárokat és bútorokat, Jáwa motorkerékpárokat és kombinált mosógépeket, nyá­ri strandcikkeket láthatjuk. Az árubemutató modern, színvonalas és ízléses, méltán megnyerte a komlói látogatók osztatlan tetszését, (x) □ KALAPÜZLETET nyit kedden Pécsett a Pécsi Ruha-, zatl Bolt. □ SZÁZ LIBÁT nevelnek a Baranya megyei Mezőgazda- sági Vállalatnál a zalátai ter­melőszövetkezet számára. A libák hathetesek. — MEGKEZDTÉK a járda­építést a Nagyvárad utcában. Hozzákészültek a járdaépítés­hez a Szilágyi Dezső és. Vas Gereben utcákban is; mindkét utcába kifuvarozták már az építéshez szükséges cement­lapokat. — NEM járatta gyerekét is­kolába Petrovics Mihály, Sza­bó István utca 22. szám alatti lakos. .Petrovics Mihályt fele­lősségre vonták és büntetés­ként 80 forint befizetésére kö­telezték. — PARKOSÍTOTTAK a vá­sártérrel szemben a 26-os AKÖV központja előtti részt. A régen elhanyagolt sártenger helyén most fű és virágok vi­rítanak, az utakat sárga ka­viccsal hintették fel. □ SIKKASZTÁSÉRT és ma­gánokirat hamisításért vonták felelősségre Sellyén Márkus Ferenc gilvánfai postai kézbe­sítőt. Márkus Ferenc 1958 no­vemberétől 1959 februárjáig 5878 forintot használt fel olyan pénzekből, amelyeket a postá­nak egyes magánszemélyeknek kellett volna kifizetni. A sely- lyei járásbíróság egyévi bör­tönre ítélte. □ KÁRT okozott a legutób­bi nagy esőzés az I. kerületi tanács székházában. A közel­ben lévő Sárga víz megáradt és elöntötte az ■ épület alag­sorát, az ebédlőt és a nemrég nagy összeggel létrehozott vég­rehajtó bizottsági üléstermet*

Next

/
Thumbnails
Contents