Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-03 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! sranzÁNTULi , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM. 128. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR SZERDA, 1959. JÜNIUS 3. Gromiko elvtárs beszéde a berlini kérdésről a genii külügyminiszteri értekezlet keddi ülésén Genf (TASZSZ). Gromiko szovjet külügyminiszter a genfi külügyminiszteri érte­kezlet keddi ülésén beszédet mondott a berlini kérdésről. Ezért ezúttal a három nyu­gati hatalom javaslatait ele­mezte. Az úgynevezett csomag­tervben szereplő nyugati, ja­vaslatok —mint mondotta — semmiképpen sem mozdíthat­ják elő a berlini kérdés meg' egyezésen alapuló megoldását. Rámutatott, hogy Herter május 26-iki beszéde, melyben kifej­tette az Egyesült Államok kormányának álláspontját a berlini kérdésben komoly csa­lódást keltett: Megerősítette azt a véleményt, hogy a há­rom nyugati hatalom kormá­nya. még mindig olyan pozí­cióból indúl ld, amely semmi alapot nem nyújt a megegye­zéshez. Grorrmko ezután elemezte Herter hét pontból álló prog­ramját. Az első pont — mon­dotta Gromiko — nem na­gyobb és nem kisebb dolgot tartalmaz, mint Kelet-Berlin leválasztását a Német Demok­ratikus Köztársaságról és egy­bekapcsolását Nyugat-Berlin­neä egy „egységes, oszthatat­lan területté”, amelyet négy­hatalmi megszállási igazgatás alá kell helyezni; A nyugati tervnek ugyanez az első pontja javasolja to-, vábbá, hogy a négy nagyhata­lom diktálja a berlinieknek a városi választások lebonyob'- tásának, a városi igazgatási szervek létrehozásának és a berlini alkotmány kidolgozá­sának rendjét — és mindezt idegen megszállás alatt; A má­sodik pont világosan kifejti, hogy a négy nagyhatalomnak, tekintet nélkül a választások­ra, a népszavazásra, vagy Berlin alkotmányára, jogában áll nemcsak tetszés szerinti létszámú haderőt tartani a városban, hanem érvényesí­teni a megszállók összes Elő­jogait is; A szovjet küldöttség vezető­je megjegyezte, hogy hasonló szellem hatja át a nyugati ha­talmaik tervének többi pont­ját is, majd kijelentette: a nyugat-berlini megszállási rendszer örökössé tételére és Kelet-Berlinre való kiterjesz­tésére irányuló átfogó és rész­letesen kidolgozott program »■*» ■ 1 Hruscsov és Malinovszkij albániai látogatásai Gjinokae.tre (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanacsánák el­nöke és Malinovszíkij marsall, honvédelmi miniszter kedden délelőtt a Vurgu-völgyben meg tekintett egy citrom- és na­rancstermelő állami gazdasá­got A szovjet vendégek kísé­retében volt Enver Hodzsa és Mchmet Sheho. Butrintiban, az ősi város ása­tásait szemlélte meg, Maünovszkij marsall Bequir Balluku albán honvédelmi mi­niszter kíséretében délben Gji- nokastreha érkezett. A varos főterén rendezett nagygyűlésen Bequir Balluku és Malinovsz- kij marsall beszédet mondott A tömeg lelkesen éltette a Szovjetuniót, a® SZKP-t, a szovjet kormányt és az alban­Hruscsov és kísérete délben I szovjet barátságot van előttünk. Lehet-e ezt a tervet úgy értékelni, mint a berlini kérdés megegyezésen alapuló megoldására irányuló törekvés jelét? ügy gondolom, hogy a legjobb akarattal sem lehet ilyen következtetést le­vonni. A tények logikája me­rőben másfajta következtetés­re kényszerít. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke a napokban tel­jes világossággal és határozott­sággal megmondta, hogy a nyugati hatalmak tervében egyetlen tárgyalási elem sincs. Gromiko ezután hangsúlyoz­ta, hogy a berlini kérdés meg­oldása csak akkor lehet igaz­ságos és tartós, ha figyelembe veszik a Német Demokratikus Köztárssaág törvényes jogait. Gromiko teljesen tarthatatlan­nak nevezte azt az állítást, hogy az NDK-nak „semmilyen mandátuma sincs, kivéve azt (Folytatás a 4. oldalon.) Soha többé fasizmust! Az ellenállók nemzetközi szövetsége, amely jelenleg húsz ország harmincölt szer­vezetét egyesíti magában, e három, szót ,irta zászlajára: Soha többé fasizmust! Igen, hisz elég volt már a népek elnyomásából, a könnyből, kínból, szenvedésből, minden­ből, amit a fasizmus okoz a nemzeteknek. Az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége egyesíti mindazo­kat, akik hazájuk szabadságá­ért harcoltak és harcolnak, küzd a világbéke megóvásá­ért, a népek biztonságáért, függetlenségéért. A szabadsá­gért. A nemzetközi szervezet két tagja látogatott el a napok­ban megyénkbe. Egyikük Gus- táv Sinda, a német, másik André Leroy, aki a francia ellenállók szervezetének tagja. Részt vettek mindketten a nemzetközi szövetség, már­ciusban, Becs ben megrendezett harmadik kongresszusán. Teg­nap este, a pécsi, Doktor Sán­dor Művelődési Házban rende­zett gyűlésen ismertették a kongresszusi tapasztalataikat és a szövetség munkásságát. A megjelenteket Szabó Kál­mán, a Magyar Partizánszö­vetség Baranya megyei Szer­vezetének titkára üdvözölte. Rövid bevezetője után André Leroy elvtárs tapasztalatainak ismertetése következett. Majd Gustáv Sinda beszélt a har­madik kongresszus tapasztala­tairól. A szövetség aktivitása igen nagy. A hitleri megszállás és a fasizmus elleni harcban szü­letett szolidaritást élesztette fel. Szociális és orvosi segít­séget nyújt g rászolóknak. Es ismerteti a harcosok, a nagy harcok történetét. Különösen Készülődés a pedagógusnapra Megyeszerte megkezdődött a készülődés a VIII. pedagógus­napra.. A kitüntetett pedagó­gusok részére a megyei és a városi tanács elnöke szomba­ton délután 3 órakor a me­gyei, illetve a városi tanács kultúrtermében fogadást ren­dez, ahol átnyújtja a minisz­teri kitüntetéseket. Este fél 6 órakor a Liszt Ferenc hang- versenyteremben a zeneművé­szeti szakiskola érnék- és ze­nekari ' ajándék-hangversenyt ad a pedagógusoknak. A ki­tüntetettek és meghívottak este fél 8 órakor a Nevelők Házában közös vacsorán vesz­nek részt; A járási székhelyen általá­ban vasárnap rendezik a pe­dagógusnapi ünnepségeket, ahol a pénzjutalomban része­sült nevelők részére a járási tanácsok elnökei adják át a jutalmakat, a szigetvári járás­ban. a járás összes nevelőit a járási tanács vendégül látja, köszöntik és kultúrműsorral szórakoztatják őket. Siklóson vasárnap rendezik — a peda- gogusmap tiszteletére — a.me­gyei általános iskolások kórus találkozóját. A járási tanács ifit is vendégül látja a járás összes pedagógusát. az ifjúságot, neveli a szervezet, hogy antifasiszta szellemben érjenek felnőtté, tanulják gyű­lölni ők is azokat, kik a szen­vedést hozták az apáknak, öz­vegyi fátylat az anyáknak, hogy a hitleri koncentrációs táborok bűneit soha, senki el ne feledje. Ezt szolgálták a most lezajlott mauthauseni ünnepségek is; a fasizmus újra születése ellen mozgósítottak minden becsületes, érző em­bert. A kongresszus munkáját azonban elsősorban a béke problémája uralta. Hisz mi lenne a szabadsággal, a népek visszaszerzett függetlenségé­vel, mindazzal, amelynek helyreállításához, építéséhez Európa-szerte a népek milliói járultak hozzá, mi maradna a véres harcok, az önfeláldozó küzdelem gyümölcseiből, ha holnap atombombával áraszta­nák el a világot? A kongresz- szvs résztvevői követelték, hogy a vitás kérdéseket tár­gyalások útján oldják meg. A központban a német ügy áll. Fontos, hisz az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján tudjuk, hogy a békét és a sza­badságot mily nagy mérték­ben veszélyezteti a német, mi­litarizmus. És a németek most ismét fegyverkeznek. A kongresszus figyelemmel a jelenlegi nemzetközi hely­zetre, nagy és új feladatok tel­jesítését várja. Hisz a világ nem hunyhat többé szemet a fölött, hogy az amerikaiak miatt a szövetségesek .között szakadás következett be s ez szétoszlatta azokat a nagy re­ményeket, amelyeket a népek­nek a fasizmus igája alóli fel- szabadulása ébresztett. Ve­szélyben a béke és az embe­riséget új háború szörnyűsé­gei fenyegetik. Az eddigi vi­lágháborúkban tízmilliók pusz­tultak el, de a rakétatechnika és az atomfegyverek korának új háborúja már az emberek százmillióit gyilkolná meg. Ezért kell küzdeni a háború ellen, s ezért tekinti most mindennél fontosabbnak az Ellenállók Nemzetközi Szö­vetsége a béke megvédéséért folytatott harcot. A kongresz- szus résztvevői ezt mond Iák el, erre hívták fel a magyar és szűkebb körben a bara­nyai dolgozók figyelmét. Har­colni kell a háború ellen, küz­deni kell a békéért. Hogy so­ha, soha többé ne erősödj'’'“ meg a világon, ez a szörnyű rém: a fasizmus . < >-----------­llj iskolák, óvodák, tantermek épülnek A megyei tanács művelődés ügy} osztálya az idei költség- vetési évben beruházási keret­ből és társadalmi hozzájárulás ból számos új iskolát és tan­termet, épít. Szászváron befejezés felé közeledik az új 4 tantermes iskola, és a 75 férőhelyes óvo­da építése. Bükkösdon, Sziget­váron és Harkányban új, 4 tantermes iskolák épülnek; Ba konyán a meglévő iskolát egy tanteremmel bővítik és Alma­melléken 4 tantermes új isko­latípust építenek. Bakócán költségvetési hitelből és társa­dalmi hozzájárulással 4 tan­termes iskola épül. Társadalmi erőforrások igénybevételével még ebben az évben Dráva- sztárán és Székelyszabaron 2—2 tanterem, Keszüben 1 tanterem épül. Az 1960. évi költségvetésben az iskolák és óvodák építésé­re, fejlesztésére mintegy 5 mil­lió forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből Sellyén 4 tantermes iskola, Egyházas­harasztiban 2 tantermes isko­la, Endrőcön, Hosszúhetény- ben és Vékényen 1 tantermes iskola épül. Hosszűhetényben 75 férőhelyes óvodát is létesí­tenek; Baranyai ünnepi hetek A baranyai ünnepi hetek június 7-én, vasárnap is gaz­dag programot ígérnek. Sikló­son a. Gelencsér Sebestyén Mii vetődést Otthon szabadtéri színpadán kerül megrendezés­re az általános iskolások me­gyei kórustalálkozója. A talál­kozón és az ünnepélyes felvo­nuláson. mintegy 2000 általá­nos iskolás vesz részt. Ugyan­csak június 7-én Mohácson Hayén-estet rendez a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a földművesszövetkezetek megyei központja: ! Járőrök a burgonyaföldeken Hté# idén etUé&zül a« (í^fnccsekat^cd ettec&n é$ cukrászda A volt repülőtéren épülő új városrésznek már több ezer lakója van. Az itteni lakók vendéglátóipari ellátottságát, szórakozási lehetőségeit javít­ja majd a városrész nyugati részén mintegy 5 millió forin­tos (1952-es árakon számítva) költséggel épülő étterem és cukrászda. Ezelőtt a félig kész épület előtt már eddig is nagyon so­kan álltak meg csodálkozva, találgatva, hogy vajon mi is lesz itt, hogyan mutat majd, ha elkészül? Éppen ezért For­gács Imre elvtársat, az épít­kezés vezetőjét kértük meg, mondja el, milyen lesz ez az étterem s mikorra készül ei — Az étterem és a cukrász­da terveit Gádoros Lajos, a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának tervezője tervez­te. — Hogy milyen lesz? — Az épület alapja egy 75 méter sugarú körnek egy kör­gyűrű szeletjére hasonlít s a terasszal együtt több mint egy fél holdnyi területet foglal el. Az étteremnek délre, a cuk­rászdának keletre néző hatal­mas — 7 méter magas — ab­lakai lesznek. Véleményem szerint ez a modern épület jól érvényesül majd a körülötte lévő típuslakóházak között, feloldja azok egyhangúságát. Ez lesz az egyik legszebb épü­let ebben az új városrészben. De most nézzük, mi is kap helyet ebben a nagy épület­ben. , . _ Az alagsorban kapnak he­lyet a gazdasági és szociális létesítményeik. Itt lesz a futo-, hűtő- és szellőztető berende­zés, itt lesznek a raktárak. A raktárakból felvonó szállítja majd fel a szükséges árukat a földszintre. A földszint hárogn részre tagozódik. Külön lesz egy 60 fő befogadására alkalmas sön- tés, egy 180 fő befogadására alkalmas étterem és egy 130 fő befogadására alkalmas cukrászda. Ezenkívül nyáron a teraszon még 300 vendégnek lesz kényelmes helye. Az étte­remnek is. a cukrászdának is külön konyhája' lesz a lehető legmodernebbül felszerelve. Itt már a szakácsoknak csak az izekre kell vigyázni és a gépe­ket , kezelni. Mindkét konyhát különleges hűtőberendezések­kel «aereldt fél, Lesz például hús-, tej-, gyümölcs-, hal-, szendvicshűtő stb. Az épület kívül-belül na­gyon mutatós lesz. Kívül a főbejárat mellett egy szobrot állítanak fel, az épület hom­lokzatára pedig három dom­borművet helyeznek. Az étte­rem és a cukrászda falai fé­nyezett faburkolatot kapnak, a mennyezet nemes vakolat­ból készül. A konyhákat vilá­goskék csempékkel burkolják. Az étterem terasz felőli részén virágablakok is lesznek, ame­lyekben különféle déli növé­nyeket lehet elhelyezni. A 300 személy egyidejű be­fogadására alkalmas teraszt kővel burkolják és köréje mellvéd falst építenek, A te­rasz vilagitását kandelábereik­kel oldják meg, ugyanúgy, mint Brüsszelben a magyar ét­terem előtt. A terasz nyugati oldalán lesz a táncpavilon. Ez egy nyolcszögű gúlára hason­lít majd. Az előregyártott vasbeton elemeket üveggel fe­dik. Szép látványnak Ígérke­zik. , Az étterem és cukrászda építői az építési munkák nagy részét már elvégezték. Ezután a szakipari vállalatok kerül­nek sorra, majd a berendezés következik. Az új modern s nagyon szépnek, kényelmes­nek ígérkező étterem és cuk­rászda még ebben az évben elkészül. MTlM Az út szélén hárman kapál- I ják a burgonyát. Magyarbó- lyiak, de mikor megkérdem: í— Sok-e a burgonyábogar? — és Kapi Andrásné ráfelel, hogy: — Sok bizony, hogy a baj álljon beléjük! — rögtön ki­derül, hogy nem őslakosok, Szabolcs megyéből kerültek ide. A krumpli hazájából, ezért nem is csoda, ha szid­jak az átkozott kis bogarakat, amelyről három-négy évvel ezelőtt, ha hallották, csak ne­vettek rajta. Kapi András bá­csi nevetve meséli, hogy há­rom évvel ezelőtt talált az asz- szony egy bogarat a krumpli- tövön. — Még majd hogy nem megsimogatta, mert olyan szép volt. — Az bizony, hogy a baj álljon bele! — röstellkedík az asszony. — Szapora egy jó­szág ez hallja. — Főleg, ha nem védekez­nek kellően ellene! — Védekezünk mi. Tegnap is egész nap kint görnyedtem a földön, tudja van még egy négyszáz négyszögöles darab a határ másik végében. Fél kilát szedtem, pedig csak a felét jártam meg..;, Egy szó, mint száz — sok a burgonyabogár. Több mint ta­valy volt. A burgonyabogarak első szaporulata olyan nagy volt, hogy komoly veszély fe­nyegeti burgonyáinkat. — Második kenyerünket! — mint Kapiné mondja. Mindenütt védekeznek a megyében. Legtöbb helyen kézzel szedik, de van. ahol már poroznak is. <4 magyar- bólyi tanácson egy helyiség­be vezetnek, amelyből olyan büdös ség csap ki, mintha rogy tíz görényt bújtattak volna el ott, r— Burgonyábogar van itt! — mondják a tanácsiak. — Az iskolás gyerekek gyűjtötték. Van már vagy húsz—huszonöt kiló. j j Kilóra nem sok, de számra igen. Azt mondják, akik már kitapasztaltak: egy kilóba 3000 bogár megy bele. Egy kiló bogár pedig óriási kárt tehet, mert csupán két bogár képes annyi utódot hagyni maga után, amely egy hold burgo­nyát letarol. Nagyon értékes munka az, amely ott van bo­gár képében üvegekben, vagy kannákban a magyarbólyi ta­nácson. Mirkovics Zsófia, a kislippoi tanács elnöke is összegyujott bogarakat mutat és panaszko­dik: — Sok a bogár. Eddig csak kézzel szedtek nálunk is, min­den, de mindennap, de most már megkezdjük a vegyszeres védekezést is. Az emberek is azt mondják: helyes a kezde­ményezés —■ egyszerre kell ellene védekezni mindenütt. ■. Lippón, a termelőszövetkezet burgonyatábláját már három­szor permetezték. Amikor a tanácson a burgonyabogár után érdeklődöm, meglepetés ér. A növényvédő állomás emberének néznek és a ta­nácstitkár máris kínálja a „portékát”. — Van vagy három kiló bo­garunk! Átveszi? Szabadulni szeretnének az emberek ettől az amerikai „ajándéktól”, mert mint mond­ják: — A krumpli a második kenyerünk, semmiből sem le­het annyi félét készíteni, mint a krumpliból. Igazuk van. A krumpli egyik fő élelmezési cikkünk és nem szabad hagyni, hagy a burgonyabogarak martaléka kegyen, ( SZALAD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents