Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-10 / 134. szám

4 NAPLÖ 1959. JŰNIUS 1«. Tűzfészek helyett virágeskert (Folytatás az 1. oldalról.) anyaga világosan bizonyítja, hogy a Szovjetunió mindig valóságból, a reális tényékből indul ki. Nézzünk meg néhány példát erre. 1. Németország kérdésében a Szovjetunió hangsúlyozza, hogy a két német állam léte: letagadhatatlan valóság, míg a nyugati külügyminiszterek azt igyekeznek bizonygatni hogy csak Adenauer és az őt támogató revansista klikk léte­zik. 2. Berlin kérdésében a Szov­jetunió hangsúlyozza, hogy a •város megszállási státusa való­jában megszűnt, mert érvé­nyességét egész Németország megszállási viszonyainak ér­vénye adta meg. Ezzel szem­ben a Nyugat követeléseit t város nyugati része megszál­lási státusának megőrzésére, azokra a háborús egyezmé­nyekre alapozza, amelyeket ő maga mindenütt másutt szám­talanszor megszegett 3. Az európai biztonság ügyében a Szovjetunió abból inául ki, hogy ki -kell küszö­bölni a német militarizmust s legalább a legexponáltabb eu­rópai területről ki kell vonni a tömegpusztító fegyvereket, mert ezt a béke érdekei köve­telik. Ezzel szemben a Nyugat nem jön más javaslattal, mmt azzal, hogy őrizzék meg azt a jogot hogy „a benzintartály­nál tüzet rakjanak”. 4. Az ügyrend kérdésében a Szovjetunió azt az álláspontot vallja, hogy a problémákat fokozatosan kell megtárgyalni és az egyiket a másik után megoldani, mert ez a módszer vezethet leghamarabb meg­egyezésre. Ezzel szemben a Nyugat minden problémát egy­szerre akar megtárgyalni, ami a lehetetlenség határát súrol­ja. A tanácskozásra tehát a Szovjetunió reális következe­tes békepolitikája nyomja rá bélyegét abból az alapelvből kiindulva, hogy a világban fennálló két társadalmi rend­szer nemcsak élhet békében egymás mellett, de szükséges is ez a békés egymás mellett élés, mert ezt kívánják meg a népek érdekei. Lapjelentések arra enged­nek következtetni, hogy a bi­zalmas megbeszéléseken a nyugatiak eleinte meglehető­sen merev álláspontja vala­mivel hajlékonyabbá vált. Ép­pen ezért befejezésül vissza­térve a néphitből vett hason­latra, ha azt kérdezzük, mit hoz a világnak a világpolitika Medárd-napja, a genfi tanács­kozás? — Válaszunk bizakadó lehet. Aratásig még sok baj érheti a vetést, még pusztít­hatnak váratlan zivatarok, de az előjelek biztatóak. Világos, hogy a problémák megoldása terén elért konkrét eredmé­nyek Genfben csak szerények lehetnek, de az ajtó valószínű­leg nem csapódik be a távo­labbi tárgyalások előtt, hanem inkább szélesebbre nyílik. És ez már önmagában véve is nagy eredmény, hiszen bombá­zás helyett vita folyik... A korlátozott jellegű megoldás is — amire kilátás van — előbb­re viszi a népek hő óhajának, jogos kívánságának teljesíté­sét. És hogy a hasonlatnál maradjunk, a ritkán hulló eső is megszünteti a remén ytsor- vasztó aszályt. A mezőgazda­ságnak Medárd-nap körüli idő­járás jót igér, az emberiséget a genfi megbeszélések kulisz- szái mögül klszivárgó hírek ar­ra biztatják, hogy mégiscsak megérik a tárgyalások édes gyümölcse, a béke! A külügyminiszteri értekezlet keddi ülése (88 (sz-I patronálnak az állami gazdaságok A MEDOSZ Központi Veze­tősége kedden folytatta ülését. Halász József főtitkár beszá­molójában elmondotta, hogy íz áílami gazdaságok jelenleg 368 termelőszövetkezetet pat­ronálnak és segítségképpen sddig 141 kitűnő szakembert adtak át a szövetkezeteknek. Gépállomásaink is sokkal lel­kiismeretesebben dolgoznak, min* pt elmúlt években. Genf (MTI). A külügymi niszterek kedd délutáni nem hivatalos üléséről Andrew Ber- ding, az amerikai küldöttség szóvivője tájékoztatta a sajtó képviselőit. A négy külügy­miniszter nevében a következő közleményt olvasta fel: „Ma délután Herter külügyminisz­ter villájában a négy külügy miniszter a szokásos nem hi­vatalos ülésre jött össze. Az ülés 2 óra 05 percig tartott. Megállapodtak, hogy szerdán délután 15 óra 30 perckor a Nemzetek Palotájában hivata­los ülést tartanak.“ Berdig ezután közölte a saj­tó képviselőivel, az ülésen nem értek el haladást, semmi­féle okmányt vagy javaslatot nem terjesztettek elő. A szer­dai hivatalos ülés megtartá­sát Gromiko szovjet külügy­miniszter javasolta: A legköze lebbi nem hivatalos ülés idő­pontját még nem tűzték ki, miután ä keddi ülés végétért, Gromiko és a többi szovjet küldött eltávozott, de Herter, Sélwyn Lloyd és Couve de Murville még ott maradt, hogy megvitassa a keddi ülést és a szerdai ülésen követendő tak­tikát. Azt hiszik, a szerdai ülé­sen Gromiko szovjet külügy­miniszter felszólal majd s beszédére egy vagy több nyu­gati külügyminiszter válaszol. Az újságírók ezután több kérdést tettek fel Berdingnek. Az értekezlet várható időtar­tamáról kijelentette: bár az utóbbi üléseken nem mutat­kozott haladás, Herter külügy­miniszter nem tervezi, hogy visszatérjen az Egyesült Ál­lamokba. Arra a kérdésre, va­jon az utóbbi üléseken Gro­miko szovjet külügyminiszter .keményebb magatartást“ tanusított-e, Berding nemmel válaszolt, s hozzáfűzte, hogy a nyugati külügyminiszterek Berlin kérdésében „sziláidan kitartanak álláspontjuk mel­lett“, arra a kérdésre, hogy a nyugati küldöttségek vélemé­nye szerint milyen a légkör, így válaszolt, „nyugat részéről elég borúlátóan ítélik meg az értekezlet esélyeit.“ * Nyugati forrásokból kiszivár gott értesülések szerint a hét­fői ülésen a nyugatiak úgyne­vezett „munkaokmányt“ ter­jesztettek elő Nyugat-Berlin kérdésében. Ez az okmány nem tartalmaz semmiféle — a helyzet reális felismerése alapján várható — közeledést a döntő kérdésben, a nyugat­berlini megszállási rendszer megszüntetésében, s a vele összefüggő részletkérdésekben. Például az ellentétben a ko rábbi információkkal, amelyek szerint nyugati részről ajánl­ják majd a Nyugat-Berlimben állomásozó csapatok „jelké­pes“ csökkentését, a mostani munkaokmány állítólag csu­pán azt a „készséget“ fejezi ki, hogy nyugati részről nem fogják növelni a Berlinben állomásozó csapatok létszámát. A nyugati okmány ismét kí­sérletet tesz Berlin demokrati­kus szektorának ügyeibe való beavatkozásra. Azt javasolja, hogy Berlin demokratikus ré­szére is terjesszék ki annak a bizottságnak a hatáskörét, amely bizottság a nyugat-ber­lini propaganda- és felforgató tevékenység javasolt „mérsék­lését“ lenne hivatva ellenőriz­ni. Jelentések a nicarapai helyzetről Nicaraguában a helyzet to­vábbra is feszült és a legfris­sebb hírek szerint hétfőn dél­után heves csata folyt le a Nemzeti Gárda és a forradal­mi csapatok fő ereje között. Managuában, Nicaragua fő­városában a feszültség hétfőn lényegesen enyhült. A legtöbb üzlet megnyílt és egy ellenzéki rádióállomás a kormány ellen­őrzése alatt újból megkezdte működését. A Prensa című el­lenzéki lap nyolcnapos szünet után hétfőn ismét megjelent. Több letartóztatott üzletem­bert is szabadon bocsátottak, hozzátartozóiknak vasárnap Somoza elnökkel történt tár­gyalása eredményeként. A közvetítő akcióra vállal­kozott öt közép-amerikai nagy­követ elhatározta, hogy heli­kopteren felkeresi az őserdők­be vonult felkelőket és tárgyal Figl, eddigi külügyminiszter lett as osztrák nemzetgyűlés elnöke Bécs (MTI) Az új osztrák nemzetgyűlés, amelynek tag­jait május 10-én választották meg, kedden tartotta alakuló ülését. A parlamentben most a Néppárt 79, a Szocialista Párt 78 és a Szabadelvű Párt nyolc képviselője foglal helyet A kommunisták képviselőit az antidemokratikus választási rendszer segítségével kirekesz­tették Ausztria nemzetgyűlé­séből. Az új nemzetgyűlés elnöke a néppárti Leopold Figl eddigi külügyminiszter, másodelnöke a szocialista párti Franz Oláh, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség ügyvezető elnöke lett. vezetőikikel, ezenkívül tárgyal­nak a helyi ellenzéki vezérek­kel is. Somoza tábornok hétfő esti sajtóértekezletén kijelentette, hogy „Nicaraguában fellángolt forradalom elfojtása csak na­pok vagy talán órák kérdése”. Caracas. Minden cáfolat el­lenére azonban tovább tartja magát az a hír, hogy legalább kétezer nicaraguai menekült várja az alkalmas pillanatot, hogy Hondurasból és Costari- cából harcba lendüljön a nica­raguai diktatórikus rendszer megdöntésére. A PateMaoi Volt Fegyveres Erőit felhívása Hanoi (MTI). Mint a Vietna­mi Tájékoztató Iroda jelenti, a Patet-Laoi Volt Fegyveres Erők második zászlóalja két nyílt levélben fordult a Laoszi Királyi Hadsereghez és a laoszi néphez. A levelek hangsúlyoz­zák: A Patet-Laoi Fegyveres Erők szilárd elhatározása, hogy tovább folytatják harcukat. Felszólítják a királyi kor­mányt, pontosan hajtsa végre a Volt Patet-Laoi Fegyveres Erőkkel a genfi egyezmények alapján kötött egyezményeket. Vessen véget a polgárháború­nak és vezesse Laoszt a béke, a semlegesség, a függetlenség és a demokrácia- útjain. LIDICE 1942 június tizediké emlé­kezetes dátum a fasizmus rémtetteinek történelmében. Ezen a napon a hitleri „fel­sőbbrendű ember, az uralko­dásra hivatott . germán faj rémséges tettet hajtott végre egy kis cseh fal-ut, a Kladno melletti Lidicét eltörölte föld színéről. Már maga az egykorú jelentés is beszámol arról, hogy „a község nagyko­rú férfilakosságát agyonlőt­ték, az asszonyokat gyűjtőtá­borba, a gyermekeket nevelő- táborba szállították, A köz­ség házait a földdel egyenlő vé tették, nevét pedig kitöröl­ték a községek névsorából“ Ma, tizenhét évvel e rémsé­ges tett elkövetése után, épp­úgy, mint e nap minden év­fordulóján, szükséges emléke­zetünkbe idézni e nap borzal­mait. Szükséges, hogy félele­venítsük Lidice füstölgő há­zainak képét, fülünkbe idéz zük a felnőtt férfiak halál­kiáltását, a férjüktől és gyer­meküktől elszakított asszonyok zokogását és a gyermekek anyát-apát kereső könyörgé­sét. Szükséges mindennek fel-idézése, mert a ma embere sem feledkezhet meg azokról a borzalmakról, amelyeket második világháborúval együtt a fasizmus bocsátott az embe­riségre. Mert Lidice nem el­szigetelt példa a fasizmus rém tettei sorában. Lidice csak a kezdet volt s ha a világot pusztító tébolyul tságában a fasizmus tovább garázdálkod­hatott volna, ha a Szovjetunió győzelmes vörös hadserege nem hozza meg Európa népei számára a felszabadulást, a békét, akkor a hitleri hadse­reg „dicső oltalma“ alatt száz és száz Lidicévé vált volna a nácik megszállta országok számtalan községe, városa. Szükséges, hogy ameddig becsületes emberek élnek e földön, Lidice és mindaz, ami Lidice nevével összefügg, to­vább éljen az emlékezetben. Az apák mondják el fiaiak- nak és a fiúk meséljék el az unokáknak, hogy nemzedék- ről-nemzedékre fennmarad­jon intő például és elrettentő okulásul a 1-idicei fasiszta gaz­ságok históriája. Mert az em­beriségnek nemcsak a szépre és a jóra kell emlékeznie, emlékeznie kell a rosszra, a fájdalmakra is, hogy tudja mitől kell óvakodnia, mit kell elkerülnie, mi ellen kell harcolnia. De szükséges az emlékezés azért is, mert még élnek em­berek, akiknek nem volt elég a második világháború vérzi­vatarából, a háború és a fa­SZIN6IIPUR Az összesen 584 négyzetkilo­méter területű Szingapúr a hasonnevű szigeten és néhány kisebb szomszédos szigetecs­kén terül eL Az ázsiai kontinens legdé­libb nyúlványával, a Maláj­félszigettel, a néhány kilomé­ter széles Dzsohore szoroson átvezető több vasúti és közúti töltés köti össze. Szingapúr mellett vezet el a csendes-óciáni és indiai óceáni kikötőket Európa és Amerika nagy kikötőivel összekakpesoló több mint 50 fontos kereske­delmi hajó- és légiútvonal. Szigapur ezért Délkelet-Ázsia egyik legnagyobb kikötőjévé és kereskedelmi gócpontjává fejlődött ki. Nagy-Britannia Szingapúr szigetén számos hadirepülő- teret és egyéb katonai beren­dezést létesített, valamint igen nagy fontosságú haditengeré­szeti bázist épített ki. A terü­let stratégiai szerepe földrajzi helyzetéből következik, Szin­gapúr ugyanis összeköti az USA Japántól Tajvanon ke­resztül a Fülöp-szigetekig hú­zódó légi- és flottabázis lánco­latát a brit indiai-óceáni és afrikai katonai támaszpont­rendszerekkel. A brit impé- rium számára Szingapúr stra­tégiai szerepe különösen meg­növekedett, miután a ceyloni flottabázis feladására kény­szerült. A sziget gazdasági jelentő­sége sem elhanyagolható té­w. ITAIV1« H0NS- v'ftJSAmeg«ánós t, K0N6 aló») <t) lelmogyordzat: ^ ^ Br. Brit Népi Oemokra­p Pakisztán U. Uganda Vietnami De- R, Rhodesia mokrolikus köz is Nyasia- laisasag ílomkohó Brit ■ légi-és Flottabdzis vasútvonal nyező, mert a délkelet-ázsai területek ólomérceire támasz­kodó ólomkohászata a kapita­lista világ fémólom-termelésé- nek egyharmadát szolgáltatja. Jelmagyarázat: 1. Nagy-Bri­tamnia és Ausztrália gyarma­tai, illetőleg félgyarmatai. 2. A Brit Nemzetközösségnek imperialista katonai tömbök­ben résztvevő tagjai. 3. Pozitív semlegességi poli­tikát folytató Brit Nemzet- közösségi tagok. sizmus rém tetteiből: újra há­borút akarnak, újra „lddicéz- ni“ akarnak. A „lidicézés“ ki­fejezés nem a mj találmá- nunk: a koreai háború idején az imperialisták zsoldos sere­ge. a városok és faluk földig rombolását fejezte ki e „kato­nai műszóval“. Lidice lidérce: a füstölgő házak romjai tehát ma is kí­sértenek. Kísértenek, mert az elmúlt évek során új lidicei ‘ragédiáknak lehettünk szem­tanúi Koreában, Malájban, Vietnamban és mindenütt, ahol az imperialisták a saját uralmuk biztosítására a ■ Hitle­ri módszereket alkalmazták. Az imperialisták, akik a hit­leri fasizták- örökébe léptek, ugyanúgy világuralmi elkép­zelésük jegyében követik el szörnyű merényleteiket az emberiség ellen, ahogy azt a hitleri fasiszták, tettek. A vi­lág népei azonban tanultak a példából: nem akarnak többé Lidice lakóinak sorsára jut­ni. Az emberek ma már tud­ják mit jelent Lidice, és tud­ják, hogy nem szabad eltűrni egyetlen Lidicének a megis­métlődését sem. Míg napjaink imperialistái égő falvakra, lángbaborított városokra, embexpusztításra akarják építeni a jövendőt, tömeggyilkosságokon keresztül szeretnék elérni céljaik meg­valósítását, addig a világ na­gyobb és nemesebb fele nem ezt akarja. A világ népei nem füstölgő romhalmazokat akar­nak látni, hanem virágzó éle­tet. És éppúgy, mint a lerom­bolt Lidice, emlékeztető rom­jai mellett felépítették az új Lidicét, példázva ezzel, hogy az élet legyőzi a halált. 'így a világ népei szerte a világon csak építeni akarnak: építe­ni a jövendőt, és eltörölni, el­söpörni mindent, ami a boldo­gabb és szebb jövő építésének útjában áll. Az emberiség nagyobb fele, a népek becsülete elérte, hogy a „Lidicézni“ akarók is tár­gyaljanak, s azt is elfogja ér­ni, hogy lemondjanak esztelen háborús terveikről; él'éri, hogy az egész emberiség igazságos ítélete sújtsa mindazokat, akik „lidicéznek“, vagy „lidicézni“ szeretnének. Hisszük és tud­juk, bogy a ma emberének van és lesz annyi ereje, hogy nem­zedéke és az eljövendő nem­zedékek számára megszűnjön Lidice lidérce. Fényes Miklós Adenauer döntése súlyos csapás a demokratákra Az Adenauer—Krone-meg- beszélés után hétfőn összeült a CDU—CSU vezetősége, hogy megvitassa az elnökjelöltség kérdését. A pártvezetőség ülésén Ade­nauer részletezte döntésének indokait. Erhardról állítólag úgy nyilatkozott, mint legjobb gazdaságügyi miniszteréről, akinek azonban képességei csupán a gazdaság területéra szorítkoznak. Ha Erhard kancellár lenne, ez azzal volna egyenérté! ű, mintha ő (Adenauer) festészet­re adná a fejét. A szociáldemokraták és sza­bad-demokraták közleményt’ adtak ki a két párt vezetőinek Króméval, a CDU—CSU par’a- menti csoportvezetőjével lefo'v tatott tanácskozásról, nvnd'-rt párt arról tájékoztatta Kron-’t. hogy komoly aggodalommal töltik el őket Adenauer dönté­sének politikai következményei és azt súlyos csapásnak tartják a demokratákra. Idő járás jelentés Várható Időjárás szerda estig: felhőátvomulások, sok helyen eső, zivatar. Elénkebto, nyugaton he­lyenként erős szál, az Alföldön egyeldre még déli, a Dunántúlon északnyugati Irányból. A nappali felmelegedés gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—14, legmagasab» nappali hőmérséklet szerdán ka» létén 23—28, nyugaton 18—21 : % között. Távolabbi kilátások: hüvf^ ,ebb idő, esőkkel. t*

Next

/
Thumbnails
Contents