Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-09 / 133. szám
1959. TÜNTUS 9. NAPLÖ 5 Általános iskolai énekkarok találkozója Siklóson Nagyszabású, hangulatos ünnepség színhelye volt vasárnap Siklós. A Baranya megyei általános iskolák énekkarai, több mint ezer fiatal énekes adott itt találkozót egymásnak. A járás pedagógusai megbecsült emberek, többek közölt bizonyítja ezt az is, hogy az elmúlt iskolai évadban mintegy 10 nevelő járt a Szovjetunióban, illetve a népi demokráciákban. A pedagógusok látják A felvonulás élén nagy vörös csillagot visznek az iskolások. Siklós főterén, a Kossuth Lajos tér házain zászlókat lengetett a szél, az épületek feldíszítve várták a megye fiataljait. Már a kora délelőtti órákban egymásután gördültek be a „Különjárat” felirattal ellátott Ikaruszoík Izgalomtól kipirult arcú fiúk, lányok vidámságától volt hangos az egész község. Míg az iskolások csoportosan indultak meglátogatni a siklósi várat, addig 10 órakor a Táncsics Filmszínházban került sor a pedagógusnap járási ünnepségére. Meghívott nevelők, vendégek foglaltak helyet a nézőtéren. Az ünnepségen megjelent Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke, Právicz Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság agitációs és A nemzetek zászlóival díszített földgömb a felvonuláson. propaganda osztályának vezetője, Rácz László és Kányási István elvtársak, a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében, eljöttek a párt és a tömegszervezetek járási, városi képviselői. Az ünnepséget dr. Horváth Mihály, a Hazafias Népfront járási elnökségének tagja nyitotta meg, majd Marenics János elvtárs, a járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Beszédének bevezetőjében köszöntötte a járás összes nevelőit, majd a szülők és az iskola kapcsolatairól 6zólt. Elmondotta, hogy már eddig is jelentős eredményeket értek el a munkára nevelés terén, az iskola és az élet kapcsolatának összhangjában. köszöntöttiék a megjelenteket. A KISZ, a nőtanács, a szülői munkaközösség is üdvözölte a pedagógusokat, majd Hermann Károly elvtárs, a járási tanács elnöke nyújtotta át a pénzjutalmakat Vas Józsefné, a járási nőtanács elnöke könyv- jutalmakat osztott ki. Míg a filmszínházban az ünnepség tartott, a siklósi várban már rendeződte^ a dalostalálkozón résztvevő iskolások sorai. Az ünnepség végeztével a résztvevők a község főterére vonultak, ahol már százszámra jöttek össze a siklósiak, hogy végignézzék a színpompásnak ígérkező felvonulást Déli 12 óra után néhány perccel kezdődött meg az iskolások felvonulása A felvonulók élén hatalmas vörös csillagot hoztak a tanulók, majd „Éljen a szocializmus építésének vezetője, a párt” feliratú transparenst hoztak egyenruhás úttörők. Rendezett sorokban, egyszerre lépve jöttek ezután a dalostalálkozón résztvevő iskolások csoportjai, a siklósiak, a mohácsi belvárosi általános iskolások, a Mohácskülvárosiak, a dunaszekcsőiek, a máriagyűdiek, a komlói belvárosi általános iskola csoportja, a mágocsi, szászvári, szenta párt helyes politikáját, ezt bizonyítja, hogy mind több pedagógus vonzódik a párt felé, jelentkeznek tagfelvételre. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében is jelentős segítséget nyújtottak a nevelők, különösen a harkányi és a be- remendi nevelők vették ki részüket ebből a munkából, de a járás területén még sok tanítót, tanárt illet ezért dicséret. Beszédének befejező részében Marenics János elvtárs annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a VIII. pedagógusnap ismét egy jelentős állomása a párt és a nevelők együttműködésének s újabb kezdete a további munkának. Az ünnepi beszéd után a terem kétoldalún dobszóval úttörők vonultak be s virággal Tárlatlátogatás a siklósi várban. Lászlói, szentlőrinci, olasz! iskolások. A nézők tapsa csattant a szép felvonulás láttán. Több mint 1500 általános iskolás úttörő szífipompás seregszemléjében gyönyöködhet- tünk. A felvonulás végeztével a járás pedagógusait, a dalostalálkozó résztvevőit közös ebéden látta vendégül a járási tanács, majd délután a járási művelődési otthon feldíszített szabadtéri színpadán került sor a dalostalálkozóra. Népdalok, munkásmozgalmi dalok csendültek fel a fiatalok ajkán, elismerő taps kísérte szereplésüket. Énekelnek a komlói belváro»i általános Iskola tanulói. Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: változó íelhözet, több helyen, elsősorban a Dunántúlon záporok, zivatarok, később csendes esők. Mérsékelt, átmenetileg élénk, változó irányú szél, a meleg nyugaton mérséklődik, keleten alig változik; Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—14 fok, a legmagasabb nappali hőmérséklet kedden nyugaton 23—26, keleten 26— 29 iok között; Távolabbi kilátások: záporok, zivatarok, a hőmérséklet csökken. Mire megjön az aratás... ötvemhét apróságot írattak be őszszel a szederkényi óvodába. Óvodáskorú gyermek persze jóval több volt már akkor is, de egyrészt a kis óvodába nem is fért több, másrészt meg az édesanyáknak nem is volt égetően fontos, hogy gyermekeiket óvodába küldjék. Otthon voltak és maguk foglalkozhattak gyermekeikkel. Nem is panaszkodott akkor senki, hogy gyermekét nem vették fel az óvodába. Tavasszal azonban Szederkény is termelőszövetkezeti község lett. Az Aranykalász és a Karasica Gyöngye Termelőszövetkezetekbe igen sok asszony lépett be és köztük sok kisgyermekes édesanya. Az óvodáskorú gyermekek száma meg 120- ra emelkedett. Már most felvetődött a kérdés, mi legyen az apróságokkal? Ki viseli gondjukat napközben, ki főz nekik meleg ételt, míg az édesanyjuk a mezőn dolgozik? Ez a probléma, a .kicsinyek ügye“, a község és a termelőszövetkezetek vezetőit éppen úgy foglalkoztatta, mini a szülőket. Tanácsülésen is megtárgyalták. Az ügy elintézésével Lóczi Lászlót, az általános iskola igazgatóját bizták meg. Hosszú utánjárás után végre megkapták a megyétől a keretet. Nagy volt az öröm — ki- bővitik az óvodát. — Nemsokára azonban azt is megtudták, hogy a modemül felszerelt fürdőszobás, óvónői lakással egybeépített óvoda csak decemberre készül ei. Viszont pontosan a nyári időszak az, amikor a termelő- szövetkezetek asszonyai legkevésbé érnek rá gyermekeikkel foglalkozni. Min* egy harminc 3—4 éves kisgyermek somsáról kellett tehüi sürgősen határozni. A termelőszövetkezetek, az óvoda és a község vezetői ismét összeültek tanácskozni. Elhatározták, hogy külső segítségre nem várva, községen belül oldják meg az időszaki napközi otthon problémáját. Első ténykedésként az iskola úttörő szobáját kiürítették és — mivel a helyiség betonpadlós — gyékény-szőnyeggel leterítették. Kis padok és as^alkák is kerültek hamarosan. A két termelőszövetkezet egy-egy asz- szonyt küldött a napközibe. Az egyik főz, a másik meg vigyáz a gyerekekre. Egy akadálya van még annak, hogy a napközi beinduljon; A harminc újonnan felvett gyermek ellátására nem kapnak állami támogatásit. így a tsz-tagok gyermekeinek 4,20 forintot kéne fizetni az ebédért, míg az óvodások napi háromszori étkezésért csupán 1,60 forintot fizetnek. Ez így nem lenne méltányos és igazságos. Sok töprengés után azonban erre is találtak orvoslást. A két összeg középarányosát veszik és így minden szülő egyformán fizet majd gyermeke ellátásáért. Mire megjön az aratás, a szederkényi asszonyok könnyű szívvel, nyugodtan mennek ki a mezőre, mert gyermekeiket jó kezekben és a legjobb helyen tudják. Megjelent I Dunántúli Tudományos Intézet Az Akadémia Pécsett működő Dunántúli Tudományos Intézete ezután nemcsak a — talán nem eléggé ismert, de szakkörökben annál inkább becsült — „Dunántúli Tudományos Gyűjtemény“ , című sorozatában teszi közzé a munkaközösség eredményeit, hanem külön évkönyvben is. De vajon nem csupán csak egy szűkebb vagy tágabb értelemben vett tudóskor „bel- ügye“-e az ilyesmi? Mi köze van hozzá az úgynevezett olvasóközönségnek? Mindenekelőtt nem lehet eléggé és elégszer hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy van ilyen tudományos intézet s annalk tagjai tervszerűen, az élet feladta problémák szempontjából folytatják vizsgálataikat a tudomány különböző ágaiban, mégpedig a nagymul- tú Dunántúl úgyszólván minden mai kérdésére választ keresve. Nem úgy kell ezt érteni, mintha a szűklátókörű „prakticizmus" uralná tematikájukat, mégis vizsgálódásaik elsősorban olyan természetűek, hogy tudományos eredményeik nék előbb-utóbb hasznát veszi a gyakorlat. Tudott dolog, hogy pl. Pécs vízgazdálkodásának kérdésében milyen fontos szerepet játszottak Szabó Pál Zoltánnak, aíz intézet vezetőjének kutatásai. Milyen súlyos hiányt pótóltak Babies András bánya történetei. A területi kutatás A nagy Caruso Színes amerikai film. A nagy olasz énekes küzdelmes életét, szerelmét mutatja be a jilm. Mario Lanza, a kitűnő amerikai tenorista tolmácsolásában felhangzanak a népszerű operarészletek és dalok. Olyan kiváló zeneszerzők dáliamai csendülnek fel, mint Verdi, Puccini, Gounod, Rossini, Leoncavallo, Mascagni, Bach, De Curtis, Ponchielli, Donizetti. Élvezetes, szórakoztató a film s emellett szépen színezett is. Jóképű címszereplő és csinos nők — ez még hozzá a plusz. Na meg az a negédes kis romantika, amely csak kevés amerikai filmből hiányzik. Ez benne a mínusz, problematikájából egy-egy vaskos kötetben azonban nemcsak a tudományos világ kaphat ezek után összefoglaló áttekintést, de mindazok számára, akik érdeklődnek ilyen kérdések iránt, nagyobb lehetőség nyílik egyrészt a korszerű tájproblémák, másrészt az azokra adott válaszok megismerésére. Nem kell bővebben bebizonyítani, milyen értékes pl. Kolta János munkássága, add a megye település- földrajzi kérdéseit tanulmányozza s eddig közzétett értekezéseit a gazdasági és ál lamigazgabási szakemberek nemcsak haszonnal forgathatják, sőt nem egy esetben el sem kerülhetik a kutatások eredményeinek figyelembevételét. Ezek után az évkönyv főként abból a szempontból ..tarthat figyelemre számot, mik voltaik azok a problémakörök, amelyek az intézet munkatársainak érdeklődését lekötötték s egyébb nagyobb munkáik mellett — eredményeiket érdemesnek tartották a közlésre. A könyv értekezését Simor Ferenc írta. Uj éghajlatkutatási módszerével a Pécsett nyolcvan év alatt lejegyzett meteorológiai adatok alapján ■azt vizsgálja, hogy egy kisebb tájegység —Délkelet-Dunántúl — területén az ország egészére jellemző időjáráson belül milyen eltérések léptek fel. Ezeknek mik a legalább valószínűsíthető okai, s kiolvasható gyakoriságukból, milyen törvény- vagy törvényszerűség érvényesülésére lehet következtetni. Kiterjedt az érdeklődés arra is, hogy az éghajlatalakító tényezők hatása miképpen érvényesül ezen a szűkebb területen. A dolgozat — úgy tűnik — előtanulmány egy nagyobb koncepcióhoz. A klimatológiai kutatások területéről Lovász György dolgozata a Lenti-medence kialakulásának vizsgálatával a geomorfológia, a magyar föld fejlődéstörténetének tárgyköré be viszi át az olvasót. Ez a mű is tulajdonképpen részeredményt publikál, tudományos jelentősége akkor lesz teljes egészében értékelhető, ha a szerző a vizsgált terület természeti földrajzát is megírja. Kolta János a gazdaságföldrajz gazdag problémakörének tudósaként ezúttal arra keresett feleletet a számokból kiolvasható törvényszerűség vizsgálatával, hogy a megye népesedésének alakulására 1900—1950 között milyen tényezők hatottak. Sok feltűnő és sok vitatott jelenség mélyebb megértéséhez segítenek hozzá Kolta János megállapításai. Eredményei azonban nemcsak retrospektive értékesek, mert a múlt helyesebb értelmezését teszik lehetővé — évkönyve pedig ez sem közömbös! — hanem a ma és a holnap perspektívájában kapják meg valódi jelentőségüket. Következtetéseit, felismeréseit ugyanis már a legközelebbi tervezési feladatok kidolgozásánál figye lembe lehet venni, T. Mérey Klára tollából ezúttal olyan mű került ki, amely a századforduló gazdasági, politikai és társadalmi ellentéteinek dunántúli lecsapódását, megnyilvánulási formáját — aratósztrájk — s annak visszahatását vizsgálja az ún. közvéleményre. Főleg abból a szempontból érdekes, mert a korábbi történetírás által elhallgatott, vagy meghamisított tények regionális szempontú értékelésével jobban aláhúzza az akkor vajúdó problémák jelentőségét. Ruzsás Lajos, akinek köszönhetjük — többek között — a Zsolnay gyár történetét, ez úttal művelődés és gazdaság- történeti problémakör felé irányította kutató lámpáját. Feltárta, eddig figyelembe nem vett levéltári adatok alapján, hogy a török uralom alól felszabadult baranyai jobbágyságnak a 13. század fordulójakor elkövetkezett mezőgaz* dasági forradalom hatására milyen erők ellen kellett harcolnia, a fejlettebb mezőgazdasági technika elsajátításáért. A táji adottságok, a piackér- dés, a földesúri major-gazdálkodás, a szabad föld hiánya egyrészt odahatottak, hogy a gazdálkodásnak sajátos formái alakultak ki, másrészt idegyökerezik a nagybirtok és kisbirtok közti • lemaradás az előbbi javára. Babies András ezúttal a mecseki barnaszén-bányászat történetét írta meg, két nagyobb műve „mellékhajtásaként”. Mi vei történetírói módszerét kitágította azzal, hogy a probléma mai szempontú értékelését is adja, műve nemcsak újszerűbbé, de közvetlenül hasznosítható észrevételei révén még értékesebbé vált. Csak a lényegre szorítkozva — hiszen hat különböző tudományág értékelési szempontjait egymagunkban amúgy sem egyesíthetvén — talán sikerült megmutatnunk, milyen széleskörű az a munka, amely a Dunántúli Tudományos Intézetben folyik. Nemcsak kötelességünk tudomásul venni, de jogunk van arra is, hogy büszkék legyünk rá. A munkaközösség ugyanis — az évkönyvvel is bebizonyította, amint eddigi munkái is tanúskodnak róla, hogy a tudomány nyelvén is lehet, egyrészt, a tegnapról beszélve a mához szólni, másrészt a legközvetlenebb ma problémája is méltó a tudomány vizsgálatára. fZsJ
