Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

195». JÜNTÜS 2. NAPLÓ 5 Sokat fejlődött malomiparunk az elmúlt esztendőkben-­Irtani kell a burgonyabogára!! fl megyei és a városi tanács végrehajtó bizottságának határozata A megyénkben fellépett na- pryobbfokú burgonyabogár- fertőz.és legnagyobb mérvű csökkentése és fokozott vé­dekezés biztosítása érdekében az 1024/1058. számú Kor­mányhatározatnak megfele* lően a megyei tanács és a városi tanács végrehajtó bi­zottsága az alábbiakat ren­deli el: 1. A megye és város egész területén 1959. ’ június 3-tól 10-ig kötelező vegyi védeke­zést kell minden burkonya- termelőnek végrehajtani. A vegyi védekezést Holló 10. permetezőszerrel, vagy DDT porozószerrel — Hun­gária Matador, Nikéről — kell végrehajtani. Holló 10. permetőszerből a szükséglet kataszteri holdanként 5—6 kg/lih. 2. 3 kataszteri holdnál na­gyobb területtel rendelkezői tsz-ben, tszcs-ben és szakcso­portnál a Növényvédő Állo­más térítés nélkül végzi el a vegyi védekezést. Minden más burgonyatermelőnek sa­ját költségén kell a védeke­zést elvégeznie, 3. A VB felhívja a föld­művesszövetkezeteket és egyéb árusítóboltokat, hogy a község burgonyavetés-terü- Ietének megfelelő mennyiségű védekező szert biztosítsanak. 4. A VB felhívja a községi, városi kerületi tanácsokat, valamint a kirendeltségeit, hogy a védekezés végrehaj­tását ellenőrizzék és ameny- nyiben mulasztást tapasztal­nak, úgy a 20/1951. FM rendeletnek megfelelően köz­érdekű védekezést foganato­sítsanak és egyidejűleg a 9/1956. számú törvényerejű rendelet értelmében a mu­lasztóval a szabálysértési el­járást indítsák meg. Ennek során 1000 forintig terjed­hető pénzbírsággal sújtható a védekezést elmulasztó burgo­nyatermelő. Pécs 1959. május 28. Amikor a KGST-hez tartozó országok közül hazánknak ju­tott az a feladat, hogy malom­ipari gépekkel lássa el a töb­bi népi demokráciát, ez ma­lomiparunk gyors fejlődését eredményezte. Újítások, korszer üsítések követték egymást, s a hagyo­mányokkal rendelkező EMAG és Ganz malomipari' gépek oly szép eredményeket produ­káltak, hogy hírük messze ha­tárainkon túl is eljutott. A Rajkai-féle gabonaszeletelő gép, — melynek egy példá­nyát ebben az évben Siklóson szerelik fel — Brüsszelben nagydíjat, aranyérmet kapott. A korszerűen átszerelt, pneu- matizált malmokban minden munkafolyamatot gép végez, szinte azt mondhatnánk, min­den különösebb emberi be­avatkozás nélküL Ilyen peneumatizált malom lett a Baranya—Tolna megyei Malomipari Vállalat kezelésé­ben lévő, 1956-ban átszerelt pécsi gőz, vagy másnéven „Türr” malom is, ahol jelen­leg egy műszákban mindössze négy ember dolgozik, annak ellenére, hogy a malom kapa­citása napi 5 vagon. A pincé­től a padlásig nem láthatunk mást, mint önműködő gép­sorokat, melyek minden nehéz fizikai munkát kiküszöbölnek, kezdve a levegőnyomással tör­ténő anyagszállítástól, egészen a gabona mérSéág. Az őrlő­üzem, az erőtelep, a koptató berendezéseik, a transzformá- torház, az osztályozógépek helyiségei ragyognak a tiszta­ságtól és teljesen pormente­sek. Közép-Európának ebben az egyik legkorszerűbb mal­mában asztmától szenvedő molnárokat már nem látunk, a jelenlévő munkások csak ügyelnek a gépekre és tiszto­gatják a berendezési tárgya­kat. , A gabonaszállítást hét­nyolcszóz mét.er hosszú ipar­vágány építésével könnyítet­ték meg és a vagonkirakást is úgy oldották meg géplapát segítségével, hogy egy ember 1 óra alatt könnyűszerrel ki­rak egy vagon gabonát. A pneumatizált, korszerűsí­tett malom építési és gépkölt­sége 5—7 év alatt megtérül, mert a termelékenység, az új technika alkalmazásával hal­latlanul emelkedik, s ugyan­akkor lényegesen javul a mi­nőség is. 1959—1960 a malomipar éle­tében is a „nagy ugrások” esz­tendeje lesz. Á Baranya—Tol­na megyei Malomipari Válla­lathoz tartozó 23 malom közül 1960-ban a bonyhádit korsze­rűsítik pécsi mintára, ebben az évben kerül átszerelésre a siklósi, 1960-ban pedig 200 va- gonos gabonasiló épül a pécsi malomnál. Korszerűsítik a villányi és simontornyai, tech­nológiai változtatásokra kerül sor a dupaföldvári és sziget­vári malmoknál is. Kisebb szereléseket végeznek majd minden termelőegységnél. A termelékenység emelése, a minőség javítása azonban nemcsak a korszerű gépeken, hanem az embereken is múlik. A malomipari vállalat dolgo­Szombaton saját tulajdonát ké­pező NB 0532-es forgalmi rend­számú motorkerékpárjával egy álló teherkocsit akart előzni a Zsolnay Vilmos utca 42. szám előtt Fodor József Pécs, Szent Vince utca 6. szám alatti lakos. Mivel a vele szembeni forgalom ezt nem engedte meg, hirtelen fékezett és a síkos úton a motor kicsúszott alóla. A kerékpár kor­mánya Fodor József bal combjára dűlt és azt a kuplung-kiemelőkar átfúrta. A mentők a klinikára szállították. zói a kongresszusi versenyben vállalták, hogy az 1 mázsa búzára eső szokvány kihozatal mellett még 2 százalék finom lisztet állítanak elő, ami egy mázsa búzánál 8 forint árbe­vételt jelent. 1959 április hó­napban 8.52-re teljesítették ezt a vállalást. ígéretet tettek az áramköltségek 5 százalékos csökkentésére is. A többi ma­lom közül kiemelkedett jó eredményével Dunaföldvár, Bóly és Szentl(5rinc. A gazdasági év a malom­iparban július 1-vel, az új gabona érkeztével kezdődik. A Bara­nya—Tolna megyei Malom­ipari Vállalat dolgozói felké­szültek a megnövekedett fel­adatok ellátására — jó minő­ségű lisztet szándékoznak ad­ni ebben az évben is a fo­gyasztók népes táborának. Ed­digi munkájuk azt bizonyítja, hogy sikerrel teljesítik válla­lásaikat. Segíti ebben őket a technikai színvonal emelkedé­se és nem utolsó sorban az a szakmai szeretet, mely oda­kötötte a munkásokat ehhez a foglalkozáshoz akkor is, ami­kor még fáradságos, nehéz munkával kellett a mindenna­pi kenyeret megteremteni: — ts — Vasárnap autótúrára Indult Hi­das felé saját gépkocsiján Börzsei György bányamérnök, Tolbuchln út 119. szám alatti lakos. Kocsija gyorshajtás következtében a 165-ös kilométerkő közelében felborult, háromszor megpördült és egy há­romméteres meredek lejtőn lezu­hant. A kocsiban négyen ültek, komolyabb sérülés szerencsére nem történt. A megyei rendőr kapitányság közlekedési osztálya gyorshajtásért bűnváll eljárást In­dított Börzsei György ellen. ... .. —-----------------­Kö zlekedési balesetek Nagy sikere van az Állami Áruház porcelánki állításának Néhány nappal ezelőtt megnyílt a SZOT földszinti nagy* termében a pécsi Állami Aruház üveg- és porcelánkiállítása. Akik a szép dísztárgyakat szeretik, örömmel időznek a kiállításon többször is, hiszen az apró — és sajnos ritkán kap­ható! — eozinfiguráktól kezdve a kézzel festett hollóhdzt nagy vázákig itt minden látható és azonnal meg is vásárol­ható. A kiállításon közvéleménykutatás folyik: írásban rögzí­tik lehetőleg minden látogató véleményét arról, hogy tetszik a kiállítás és a kiállított tárgyakon kívül miket szeretne még látni a jövőben az áruház polcain. A kiállítás csütörtökön este hét óráig tekinthető meg. A béke és barátság első nagy találkozója: Prága, 1947. Két évvel a második világ­háború befejezése után 73 or­szág ujjongó fiatalsága útra kelt Prága felé. Útjukban szín te még füstöltek a második világháború romjai, a vasutak és utak mellett még ott álltak a rombadőlt házak, még saj­góit a föld bombatölcsérektől felszaggatott teste és még hull­tak a könnyek az árvák, az özvegyek és gyermeküket vesz tett anyák szeméből.: j Az az ifjúság, amely ekkor Prágába érkezett, valami nagy dolgon ment ét: agyában zú- gott-zajongott még a második világháború pusztító viharja, és a vihartól végigszántott Eu­rópán átutazva ifjú kora elle­nére nagy gondolatra ébredt: soha többet háborút! És e gondolatban eggyé forr tak a találkozó résztvevői, öt világrész fiataljai jöttek össze Prágában, de az öt világrész fiataljainak egy lett az akara­ta, ez az akart Novikov zene­szerző dalában csendült meg először, és lett azután a DÍVSZ himnuszává: „Egy a jelszónk, a béke Harcba boldog jövőért megyünk.; A béke és barátság ez első találkozóján megifjodtak az ősi Prága öreg utcái. A Vencel téren a világ nemzeteinek zászlóit lobogtatta a nyári szel lő, és a lengő száziók alatt, a főváros. színházait, előadóter­meit, szabadtéri színpadait és sportpályáit birtokba vette az utcákon és tereken szerteára­dó ifjúság. Napokon át tartóit az ifjúság nemes vetélkedése: sportban, művészetben minden nemzet ifjai tudásuk legjavát adták, hogy megmutassák azo­kat az értékeket, melyekkel ők is hozzájárulnak. az emberi kultúrához, haladáshoz. És ez ünnepségeken szinte egymás ke zét fogta minden ifjú: látta ön­magét ragyogói fiatalságát, 6z:in te túláradó életerejét és életörö mét és látta azt is, hogy a békésebb, boldogabb jövő ki­harcolása az ő ügye, az ő fel­adata. A csehszlovák főváros­ban találkozó ifjúság ébredt talán először annak tudatára, hogy a békésebb és boldogabb jövőért neki is küzdenie keli, és ráébredt arra Is, hogy „Nincs olyan erő, mely le­győzné, ki a népért küzd ...“ A prágai VIT sikere ered­ményezte, hogy még itt Prá­gában elhatározták: rendezzen a DÍVSZ kétévenként rendsze­res fesztivált, hogy megmutas­sa az ifjúság egységét, hogy közelebb hozza egymáshoz a világ fiataljait, akik egy cé­lért, a békéért, a boldogabb és szebb jövőért küzdenek ... í'ft'S'JpC'lcCl'O’ Ijjl faradtam. Almos ez kissé kábult vagyok az éjsza­kai virrasztástól. Vagy csak az élmények hatása mindez? Le­het ... Kilépek a 2. sebészeti klinika öreg épületének kapu­ján és remek jó érzés tele­szívni tüdőmet a reggel hűvö­sen friss levegőjével És jól esik végre derűs, kipihent arcú emberekkel találkozni és nevetést hallani. Hetet kongat egy messzi ha­rang ... Csak fél nap telt el? Hogy vánszorog néha az idő! Mennyi minden történt tegnap óta! Mikor is? Igen, vasárnap délután, illetve este jöttem. Akkor is hét óra lehetett. Mo­ziból kitóduló emberekkel ta­lálkoztam . .; A klinika folyosója hűvös volt. És csendes. Az ambulan­cia előtt négyen vagy öten várakoztak. Házaspár és két fiatal lány. Később jött egy férfi még. Benn két orvos dol­gozott. így kezdődött. Számomra. Mert az orvosok már reggel óta gyógyítottak. Gipszbe rak­ták a töréseket, műtötték, kö­töztek. Dr. Bartos Gábor harminc év körüli férfi adatait írta a nyilvántartó könyvbe. A fe­hér papíron sebesen szalad a toll és hosszú zöld kígyót hagy maga után. — Hogy történt? — Fát vágtam és mellésza­ladt a fejsze — mondja a kér­dezett, s közben, mint valami kis pólyásbabát, óvatosan tart­ja a már bekötözött kezét. A függönnyel elkerített ré­szen, az egyik asztalon idős férfi fekszik. Hastája ruhát­lan. Vakból? Vagy gyomrá­val lehet valami. Dr. Salamon Antal vizsgálja. — Ha itt nyomom, fáj? És ha itt? Ez is érzékeny? A beteg rossz állapotban van. Még soha nem volt pa­nasza gyomrára, ám délután késszúrásszerű fájdalmat ér­zett. A görcsös kín nem szűnt. A körzeti orvos beutalta. És most itt fekszik az asztalon, szenvedőn torzult arcából sze­me segélytkérőn tapad az or­vosra. Fehérvérsejt számlálás. Egy ötödéves medika kéri a tanár­segédet: — Elvégezhetem? — és köz­ben halkan súgja nekem. — Ok már biztos unják az ilyes­mit. Nekem pedig érdekes. Ta­nulhatok belőle/ s most úgyis sok a munkájuk. Salamon doktor a röntgen­ügyeletes tanársegédével, dr. Kopcsányi Ignáccal a leleteket nézi. Ezek semmi rendellenes­séget nem mutatnak. Mi lehet a baj? Appendicitis? Nem, nem valószínű a vakbélgyulla­dás. A tünetek: a hasizom fe­szülése, a kemény has és a gyomorgödörben jelentkező fájdalom mást mutatnak. Gyomorperforáció? — Felve­szik a beteget és viszik a kór­terembe. Még egy vizsgálat, aztán, ha kell — a műtét. Egyre-másra jönnek a bete­gek. Ficamos és törtlábú. Aztán egy kislány, aki Pétről Pécsre látogatott, s a Mecseken, aho­vá kirándult, fejbedobták kő­vel. Vizit az osztályon. És ismét valami érdekesebb. Fiatalember, aki összeesett. A hastájékát fájlalja. A bel­klinikáról hozzák át. Az or­vosnő, aki kíséri, alacsony és dús barnahajú. Kislányosan fiatal és az arcát rejtő maszk felett derűsen szép kék szem nevet. És oly furcsán hang­zik, amikor lágy hangján a komoly szavakat mondja: — Nekem, a belgyógyásznak az a véleményem .., 9s újabb törések.- ; Renge­teg a munka. A nézésbe is belefárad az ember. Figyelem az orvosokat, a fásultság je­leit keresem. És örülök, mert nem lelem, őket is megrázza a kín látása, de tudják, hogy gyógyító munkájuk nyomán enyhül, eloszlik a szenvedés, míg a kívülállót a tehetetlen­ségének tudata is bántja a be­teg láttán.. -. Újabb esetek. A röntgenes tanársegéd estig negyven fel­vételt készít. Koponyákról és végtagokról.. i Most a fiatalembert vizsgál­ják hárman dr. Nagy Lajos tanársegéd vezetésével. A húsz esztendős fiú már évek óta érzett szúrásokat a hastájé­kán. Komolyabb baja azonban nem volt. Ma a labdarúgó- mérkőzés előtt bemelegített- Aztán rosszul lett. A belklini­kára szállították. Onnan kí­sérte át az orvosnő. És a se­bészek megállapítják: a bel­klinika diagnózisa jó. Vak­bélgyulladás. Két fiatalembert hoznak a mentők. Motoroztak, ruhájuk cafatokban lóg, arcukat vér önti el és testükön is vér­patakocskák folydogálnak. Nagyot estek. Éjszaka borul a városra. A Kossuth utcán színházból jö­vök. A szórakozóhelyeken ma­gasra csap a jókedv, össze- símuló párok keringenek a Pannónia parkettjén. És Bar­tos doktorék kéthetes kislá­nya is édesen alszik anyja mellett a kis bútorozott szo­ba sötétjében. Két világ ... A klinika műtőiében felkészülnek. Az idős férfit hozzák először. Bemosakod­nak az orvosok... A. műtős leszijazza a beteget. A mű­tősnő pedig felsegíti a steril maszkokat, köpenyeket. És a kesztyűket. A betegen csak a műtéti te­rület van szabadon. A többit izoláló lepedők takarják... A morfint már megkapta... Ká­bult .. — Kezdhetjük?! A beteg arcán maszk. Alóla tompán hangzik a szaggatott számolás: — ;;. négy ...öt ... hat.;; — a tíz már alig érthető. Az­tán nincs tovább. Alszik a be­teg. Fertőtlenítik a műtéti te­rületet. Az izoláló kendőket kifogják a bőrhöz. A hatalmas égők árnytalan fényében meg­csillan az operatőr szikéje. A gyomorgödör középvonalán, csaknem a köldökig karcoló­dik a bőr és nyomban ketté­válik. A bőrszéleket újabb tör­lőkhöz csípik. A kés átvágja a zsírszövetet, aztán a hasizmok közt a hashártyáig hatol he­gye. A hashártya következik. És feltárul a hasüreg ... Filmeken olyan „látványos" ez a jelenet. A sebész' homlo­kán verejtékcseppek gyön­gyöznek, s a szeme ijesztően villog. És a közönség ereiben megfagy a vér. Az életben más ez. Kevésbé látványos, de nagyszerűbb. Szerencséje van a sebész­nek. Szinte kezébe ugrik a gyomron lévő lyuk, melyet ételdarab dugaszol el. A rönt­gen ezért nem mutatott sem­mit. Most kezdődik a tulajdon­képpeni munka. A babgzem- nyi lyuk összevarrása. Két ré­tegben öltik, hogy erősebben tartson. Aztán még egy réteg jön rá. Kellemetlen, szörcsögő hang: működik a szívó, mely­ig el a gyomor kiömlött tar­talmát távolítják el. Aztán kiöblítik még a hasüreget. Pe­nicillin és streptomicin kerül a sebre. Ismét csattog a sebész te­nyerének közepén a begyakor­olt mozdulattal adott fogó ... ^"szevarrják a sebet. Az erő< fényben csillognak a műsze­rek, a csiveszek, érfogók, kam­pók és tűk ... Most erős fájdalomcsillapí­tót kap a beteg és majd fenn az osztályon félóránként nézi meg a nővér. A műtét sike­rült. A sarokban magas ha­lomba gyűlik a levetett ruha: köpenyek, véres kesztyűk, maszkok. ; s Lent az ambulancián most csupán a műtős dolgozik. Egyedül.... A műtőben csend van. Cigarettaszünet. Fárad­tak. És szinte hihetetlennek tű­nik, hogy néhányszáz méter­rel arrébb spicces emberek énekelnek akácos útról, s hogy a táncoshelyeken szaxofon ri­kolt ... És hogy táncolnak, nevetnek, szerelmet vallanak és kényelmes ágyukban egész­séges szuszogással alszanak az emberek. A műtős szól: — Előkészítettük az appen- dicitist. Az apró tálakban vegyszeres víz. Bemosakodnak. Kétszer három percig mossák, áztat­ják kezüket. Aztán alkohollal dörzsölik. És steril maszkot, műtős köppenyt és kesztyűket öltenek. Kezdődik a feltárás. A hashártyát is szétfeszíti a kosaras fogó. A sebész óvatos mozdulatokkal fejti a lenőtt féregnyulványt, csípők fogják az ereket. Az altatógép mel­lett kis asztalka. Fehér térítő­jén karóra ketyeg. A fürge másodpercmutató sebesen sza­lad körbe-kffrbe ... A beteg mélyen alszik. Steril pólya ke­rül az összevarrt sebre, s a műtős elszállítja a kórterem­be. Már hétfő van. Két óra le­het. Az orvosok az ambulan­ciára mennek. Lenn semmi ér­dekes. A műtős rendet rak.... Szótlan és fáradt. Akárcsak az orvosok. Az ügyeletes szo­ba vaságyain jól esik a pihe­nés. És az ágy mellett a tel/e- fon. Feketén, ijesztőn csil­log a sötétben is... Csak ne csengene! Négy órakor szólal meg. Kő esett egy bányászra. Mentők hozták be. Különösebb nem látszik rajta: vérzik, megijedt. Remeg. Gyors vizsgálat és irány a röntgen. Figyelő sze­mek fürkészik a felvételeket. Törés nincs. Az ambulancián ellátják, megnyugtatják a fia­talembert. És most kopognak az ajtón. Idős néni és fia lép be. .Falusiak. — Mi a baj? — érdeklődik a tanársegéd. — A gyomrom; s; itt.. Kint már rég kivilágosodott. Megjöttek a takarítók. És is­mét szállingóznak a betegek. Közben a műtős figyelmezteti a sebészeket, milyen műtét vár rájuk a délelőtt során. A né­ni műtétjét csak déltájt végzik. Fáj a fejem ... Zúg... Az orvosok csodálkoznak és va­lamelyik halkan mondja : — Pedig nyugalmas volt az inspekció. Elbúcsúzunk. Elfáradtam. Kilépek a klinika kapuján és hallom, hogy hetet kongat egy messzi harang. Mint teg­nap este. Mert igen, emlék­szem, akkor is hetet ütött. Épp így, ilyen dallamos kon­gassál. Almos és kissé kábult va­gyok az éjszakai virrasztás miatt. Vagy csak az élmények hatása mindez? Lehet. Nem tudom .. Egy fekete azért jól esne .is Mielőtt a szerkesztő asz­talára tettem e kéziratot, az egyetem rektorához vittem be­mutatni. Elolvasta, aztán fog­ta a ceruzáját és kihúzta a neveket. Csaknem mindenütt. Majd így szólt a bodor füst- felhőket eregető szivarja mel­lől: — Az orvosok névtelen hő­sok. A legnagyobb hősök, mert életüket az emberéletek megmentésére áldozzák... — most vette észre a medika ne- vei‘ Kihúzta. És ezt tette a műtősök nevével is. Vitatkozni akartam, s ■véde­ni riportom. De nem tettem. Igaza van. ■. ■. SZÁNTÓ ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents