Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-07 / 132. szám
»39. JÚNIUS í. NAPLÓ 7 DCeLLeMiej ny arat. f A meteorológiai intézet előrejelző szolgálata nincs nehéz helyzetben: szép időt, sok nap sütést, meleget jósolhat, s nem hiába, mert két hét múlva hl vatalosan is itt á myáir. A szekrényekből előkerül mek a könnyű, világos színű ruhák, tömérdek mennyiségű sört és faglaltot fogyasztunk, a kerthelyiségek színes ernyői alatt, a fehérabroszog asztalok mellett kirándulókat láthatunk, a strandok medencéiben lubickoló nőket, férfiakat, gyerekeket. És ez természetes is, hisz itt a nyár. Az utcán, ha ismerősök találkoznak, a szokásos „hogy vagy?“-okon túl: „hová mész nyaralni“? — kérdéseket hallhatunk. Mátra, Bükk, Balaton, Galyatető, Lillafüred, Párád, Hévíz?;:: Ez is természetes. És még az is, hogy most már nemcsak az ügyvéd- né kérdezi meg az ügyvédné- től, a főkönyvelőné az orvosaiétól, hanem a kőművesné, a bányászaié, a segédmunkásné is egymástól. De az sem olyan túlságosan különös, hogy valaki külföldre megy. Egy kesztyűgyári szakmunkás újságolta a múltkor, hogy családjával Prágába látogat. Egy kórházi ápolónő romániai utat tervez és magától értetődőnek tartja, hogy a külföldi út költségeit, különösebb erőfeszítés nélkül meg tudta takarítani: Mert hót nálunk az alkotmány biztosítja az üdülés, a szórakozás, a pihenés jogát. Igen. Ha felcsapjuk a népköz- társaság címerével ékesített kis könyvet, az egyik paragrafus alatt elolvashatjuk ezt a fenti mondatot; — Szép nagyon és kedvünkre való. Ám valóban így is történik a gyakorlatban? — kérdezhetné bárki a hitetlen- kedők közül. — Tessék bizonyítani, kézzel fogható példával! i Hozzuk hát közelebb a képet, vetítsük ki, egy főleg fizikai munkásokat foglalkoztató üzemre! Pécs, Rákóczi út 56. É. M. Baranya megyei Építőipari Vállalat. Felvégi elvtárs üb- elnök előveszi mindent tudó könyvecskéjét és mondja az adatokat. írjuk hát gyorsan a jegyzetfüzetbe! 1958-ban 63 dolgozó, 2 csalód, 30 gyermek üdült szak- szervezeti beutalóval, szanatóriumban 10, a vállalati nyaralóban 160 csalód, mintegy 450—500 személy. Ebben az évben? Szakszervezeti üdülőbe megy 20 dolgozó jelenleg, ebből (mert arra nagyon vigyáz a szakszervezet üdülési albizottsága, hogy a kétkezi munkás háttérbe ne szoruljon) 9 fizikai, 2 műszaki, 3 adminisztratív, a többi nyugdíjas építőmunkás és egyéb foglalkozású dolgozó. Gyermeküdültetés is folyik, ebben 17-en vesznek részt, jutaloműdülte- tésen Is több mint 20-am vannak. Balatonföldváron ezenkívül egy 55 férőhelyes nyaralója van az építőknek. Nem sátor, vagy barakk nem egy elhanyagolt, kopott berendezésű hely. Némám! Olyan üdülő ez,ahová a munkásasszony azelőtt legfeljebb takarítani, edényt mosogatni, padlót kefélni, a im a zeneműBécs. (MTI) Bécsben szombaton az e célra alakított nemzetközi zsűri kihirdette a VII. VIT zenemű-pályázatának ered ményét. A Urai dalok kategóriájában első díjat kapott A. Fljarkovsz- kij (Szovjetunió) szerzeménye. Harmadik díjjal tüntették ki Pctro János (Magyarország) „Sűrű sötét erdő” című szerzeményét, amely Gárdonyi Géza versszövegére készült. kantáták kategóriájában első díjat kaptak Vang Kiu Tang (Kínai Népköztársaság), S. Li- berovici (Olaszország), és Szó kolay Sándor (Magyarország) ps’vrművei. A zenekari művek kategóriájában az első díjat a zsűri nem adta ki. Második díjat nyert M. Leviev (Bulgária) és Mező József (Magyarország). (MTI) munkás fát vágni, füvet nyírni mehetett volna el. Selyempaplan, fotelok, festmények, szőnyegek, klubszoba rádióval, zenegéppel, társasjátékokkal, sportlehetőségek, ping-pong- asztal, csónakok, motorcsónak ß micsoda étkezés! Ide megy az építőmunkás nyaralni nálunk, ennek az üdülőnek a parkjában fekszik ki nyugszékbe a munkósasz- szony nézni a lenyugvó nap szivárványszőtte aranyhídjót a csillogó kékes víz felett. Itt dobálhatja a pettyes labdát gyermeke a zöld gyepen s márthatja meg kis testét a langyos habokban. Jó-jó — mondja még a kételkedő, de hát ez rengeteg pénzbe kerül. Vajon megengedheti magának egy munA dolgozó 14 napra feleség 14 napra gyermek 14 napra Összesen: Ha történetesen egy személy ről van szó, egy havi fizetésének 19 százalékéért nyaralhat, ha gyermektelen házaspárról, akkor havi fizetésének 45 százalékáért, ha az asszony nem dől gonk. Ennél a példánál 1500 forintos fizetést vettünk alapul, holott az átlagos szakmunkáskereset 200 forinttal még több is ennél az építőipari vállalatnál. A lények beszélnek, megmutatják, hogy a paragrafus alatt lévő mondat valóság mákás, hogy elmenjen Balaton- földvárra, futjai-e a keresetéből? Vessünk papírra egy érdekes számítást. Vegyünk alapul egy közepesen kereső embert, havi 1500 forinttal. Tételezzük fel, hogy felesége nem dolgozik s van egy gyermekük. El akarnák menni a vállalati üdülőbe két hétre. Mennyibe kerül ez nekik? Ezerötszáz forintos fizetés mellett (mert az üdülési árak is viszonyítva vannak a keresethez) naponta étkezésért, lakásért, villanyért stb, szóval teljes ellátásért kell fizetnie 17+2 forintot. Feleségének 26 +2-őt, gyermekéneit 6-tól 8 éves korig (ha kisebb kevesebbet) 12+2 forintot. Adjuk most össze ezeket* á 19 Ft = 266,— Ft á 28 Ft = 392,— Ft á 14 Ft = 196,— Ft. 854,— Ft lünk. A jól végzett munka után megérdemelt pihenést, nyaralás^ üdülést nyújt államiunk a dolgozóknak. Ami valamikor elérhetetlen vágyálomnak tűnt, most természetes, magától értetődő lett. A meteorológiai intézet előrejelző szolgálata nincs nehéz helyzetben: szép Időt, sok napsütést, meleget jósol. Hát ehhez most már nem lehet hozzátenni többet, mint egy kívánságot: — Kellemes nyarat! Szűts István Mégis teljesítik a tervet Teljesítik felemelt tervüket. Ezt ígérték a kongresszusi versenyben a Pécsi Cement- áruipari Vállalat dolgozói, ami nem kis vállalás, ha figyelembe vesszük, hogy 1959 I. negyedévi tervük jóval magasabb a múlt év hasanló Időszakánál. Ez kitűnik abból a számszerű eredményből is, mely azt mutatja, hogy ez év első negyedében 2 millió 538 ezer forint értékkel termeltek többet, mint tavaly. A kongresszusi rmmkaver- senyben 200—220 fő vesz részt, egyéni és brigádverseny folyik, de megszervezték a telepek egymás közötti versenyét is. A munkaverseny tartalmilag önköltségcsöikkentési, minőségjavítási és munkavédelmi célokat helyezd előtérbe. A vállalat terveit a megnövekedett tsz-program keretében emelték fel, viszont ehhez felettes szervük 1 millió forintos beruházást Ígért, hogy a feltétlenül szükséges gyártótér bővítést meg tudják oldani. Sajnos, ebből az összegből csak egy kis részt folyósítottak, s hátráltatta őket a gépek átállítása is. A dolgozók e nehézségek ellenére is vállalták, hogy a felemelt tervet teljesítik, behozzák lemaradásukat. Április hónapban csak 84 százalékra tudták teljesíteni tervüket, májusban már javult a helyzet. Az első félév végére lényeges eredményjavulást várnak. Befejeződött az országos erőművi vándorgyűlés Dr. Lévai András Kossuth díjas egyetemi tanár még pénteki előadásában hangoztat ta, hogy a villaimosenergia növekedése milyen problémákat vet fel az erőművek létesítése terén. Ez a nagymérvű villa- mosenergia-növekedés, melyet Lévai András ismertetett, magával hozta, hogy az erőművek építésénél az eddigi klasz- szikus építési és szerelési módszertől el kell térni és új módszereket keresni azért, hogy az erőműveink építési idejét sokak által kifogásolt 5—6 évről 3 és fél—4 és fél évre leszorítsuk. Az építkezési és szerelési idő csökkentése mellett meg kell még említeni a betervezett építési és szerelési idő betartásához szükséges egyéb tényezők közül a rövi- debb kivitelezési időhöz szükséges nagyobb éves beruházási keretek biztosítását az építkezési munkáikhoz, továbbá szükséges kivitelezési üzemtartáshoz a megfelelő anyag biztosítását. Tápay József, az ERBE osztályvezetője véleménye szerint: / — Meg kell szüntetni azt az áldatlan állapotot, hogy még azok a gépek és berendezések anyagellátása és gyártási kapacitása és az építkezések anyagellátása se legyen biztosítva az ütemnek megfelelően, melyek a beruházások éves ke reteiben Ft-ban és keretszámokban biztosítva vannak; — Itt kívánom felhívni -felettes hatóságunk figyelmét arra, hogy már most tegye meg a szükséges lépéseket az Építésügyi, a Kohó- és Gépipari Minisztérium felé a megfelelő szakmunkás-gárda utánpótlásának biztosítására. Véleményem szerint azt sem szabad megengedni, hogy a kb. 1—2 évtized alatt kiképzett kevés erőműépítő szakmunkásokat, ha átmenetileg is, az erőmű építkezésekről elvegyük, vagy csökkentsük létszámukat a kül földi szerelők behozatala miatt. Átadták ai Albán Népköztársaságnak Szkander bág Budapesten bronzkaöntött I ovasszobrál A Képzőművészeti Kivitelező Iparvállalatnál szombaton albán—magyar vegyesbizottság vette át Szkander bég monumentális lovasszobrát, amelyet az Albán Népköztársaság megrendelésére Budapesten öntöttek bronzba; Szkander bég krvasszobrát Albániában mintázta Janeq Paoo albán művész, majd a gipsz-modcllt 81 darabban szállították Magyarországra, ahol mintegy négyhónapos munkával bronaba öntötték. A szobor mintegy hat méter magas és több mint 50 mázsa súlyú. A vegyesbizottság tagjai elisme réssel nyilatkoztak mind az alkotóművész, mind pedig a magyar bronzöntők munkájáról;, Munkasziiret a Szőlészeti Kutató Intézetben Izguló, piruló diákok várakoznak a Szőlészeti Kutató Intézet máriai telepén. Nyugtalanul lapozgatnak a füzetükben, egyesek ujjaikkal mutogatják az anyag részek felosztását, mások egymás között vitatkoznak. Érthető az izgalom: szőlészetből vizsgáznak a Széchenyi Gimnázium legfiatalabb tanulói: az első osztályos politechnikusok. A vizsga nem a megszokott környezetibent az iskolai tanteremben, a szaktanár előtt történik, hanem a kutató intézet szakemberei és és a város középiskoláinak szaktanárai előtt. És nemcsak elméletből, gyakorlati tudásukról is számot kell adniuk! Elül az izgalom, amikor a máriai telep tanteremmé átalakított munkaszobájában dr. Tóth 1st- mán tanár felsorolja azt a sok irányú munkát, amelyet a tanulók a termelőmunkában végeztek a különböző állami gazdaságok és szőlőtelepek meglátogatása során: gyümölcsfákat, málnabokrokat ültettek, ősszel vörös hagymát dugdostak, amelyet tavasszal kiszedve értékesítésre dolgoztak fel. A Szőlészeti Kutató Intézet máriai telepén a különböző metszési eljárásokat, fás oltási módokat tanulmányozták. Hartl Ferenc telepvezető kezdi a kérdezést: a szőlő tavaszi gombabetegségeit „teregetik ki“ a tanulók, de olyan szakértelemmel, hogy a kérdező mindig nehezebb, fogósabb kérdéseket vet fel: — Mi a különbség a fürtperonoszpóru és a lisztharmat között? Mi az a lappangási idő? Miért kell a permetezésnél a bordói levet önteni a mésztejbe és nem fordítva? Miből áll a DNRB-permetezőszer? A kis első osztályosok nem ijednek meg a kérdésektől. Bátran, magabiztosan felelgetneJc. Ha valamit mégsem értenek, merik megkérdezni: a többféle álláspont közül melyik a helyes? Majd a gyakorlati bemutatóra kerül a sor. A telepen „éppen“ szőlőt permeteznek, mégpedig az újfajta permetezőszerrel, a mésznélküli DNRB-vel. Hartl elvtárs magához hivatja a permetező szakmunkásokat, A fiatal váltakra kerülnek a karmák, a munkások a sorokban menve oktatnak: — A levél fonákját is permetezd meg fiacskám! Kissé gyorsabban, mert sok elcsöpög! Égy-egy sort kell csak „megszórni", de ez is száztíz tökét tesz ki. Lovas Attila pár percen belül kész a sorával: — No, Attila, hogy Ízlik a permetezés? — Élvezetes munka! Sose gondoltam volna, hogy mennyi mindenre kell ügyelni permetezés közben. Tibor Istvánná, Is- pánky Emilia szakfel ügyelő az oktatási osztály nevében meg köszöni Hartl Ferenc telepvezetőnek és munkatársainak — egész évi önzetlen segítségét, majd Egry Béla tanulótársai nevében tesz ígéretet arra, hogy a jövő évben még szorgalmasabban fognak dolgozni a telepen. — Fiúk, remélem, szüretre is eljöttök! Harsány „éljen!" zúg fel a lelkes meghívásra, majd hazafelé indul a kis csapat: ki ahogy jött — gyalogosan, kerékpáron, autóbuszon. A nap bágyadozó sugaraival még utánuk hunyorog, mintha csak azt mondaná: — A jól sikerült vizsga után milyen jól fognak aludni ma éjjel ezek a kis politechnikusok. — Röviden rá kívánok mutatni — mondta befejezésül Tápay József — hogy a szakmunkások, illetve a szerelőgárda más munkára való átcsoportosítása milyen problémát okoz jelenleg a Pécsi Erőműnél. A Darugyárnak Sztálin város befejezése óta nagyobb mérvű erőművi szerelési munkája nem volt, viszont a Pécsi Hőerőműnél a kazánszerelést, az őrlőházi szerelést, a teljes szénszállító berendezést, távolsági szén szállító szalaghidat, szénkeve- rő állomást, a 40 km-es pécs- mohácsi csővezetéket, a mohácsi vízkivételi mű csővezetékét és a mohácsi nagynyomású szi- vattyúház csővezetékét szereli. Sztálinváros óta a szerelők és hegesztők részben szétszéledtek és a Pécsi Hőerőmű szerelésének megindulásakor kezdték csak meg a szükséges szerelői létszámot biztosítani. Ez természetesen odavezetett, hogy kevés a gyakorlott irányított szerelő és ez bizonyos tekintetben a szerelési minőségeknél megmutatkozik. Fial a Andor, az Erőterv Létesítmény főmérnöke történeti visszapi Hántásában ismertette a Pécsi Hőerőműnek tervezési előzményeit, az erőmű távlati fejlesztési terveit, majd rátért, a minket, pécsieket kü lönösebben érdeklő vízellátás problémájára: — Az 1952—53-as években az erőmű hűtőpótvíz és salak- pótivíz igényét a Pécs környéki helyi vizekből próbáltuk kielégíteni, bár abban az időben I nótán már mutatkoztak a karsztvíz-beszerzés nehézségei. Az ott kapott tapasztalatok figyelembevételével erős kritika tárgyává tettük a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda, a VITUKI, valamint a MÉLYÉPTERV oly irányú javaslatait, amelyek sze rlnt részben mélyfúrási kutakból, részben pedig a mecseki karsztvízből az erőmű pótvízszükséglete fedezhető, ha másképp nem, víztároló-tó, esetleg hűtőtó és víztároló egyesítésével* A mélyfúrások kutatófúrásait elkészítettük, Keszü—Má- lom és Gyód térségében, továb bá az orfűi vízfőbarlang bejáratát kibontottuk a karsztvízhozam megállapíthatósága céljából, azonban mindeme víznyerőhelyek reménybeli vízhozamának kiértékelésénél sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy az csak átmeneti megoldást jelentene Pécs város vízgazdálkodásában és a kérdés gyökerében nem lenne megoldható. Hosszas fáradozás után sikerült megállapítani, hogy a szükséges vizet Pécs környékén előteremteni nem lehet, így 1954-ben elkészítettük a dunai vízbeszerzés tervfeladatát, amely akkoriban komoly úttörő munkát igényelt, bár azóta számos követésre méltó példát találunk, mint pl. Tatabánya, Ajka, Oroszlány víz ellátásánál. A kétnapos értekezletet Var g a István, gz ETE főtitkára zárta be. — Ez a vándorgyűlés fordulópontot jelentett az energia- gazdálkodás életében. — mondotta — Az energetikus hálózat kiépítését, megvalósítását és egyéb tudományos kérdések megvitatását eredményesen tárgyalta. — Engedjék meg, hogy külön köszönetemet fejezzem ki az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület nevében a Pécsi MTESZ vezetőségének áldozatos fáradozásáért és segítségéért, hogy ez a kétnapos találkozó egyáltalán létrejöhetett és minden zökkenő nélkül folyhatott le. Varga István elvtárs zárószavai után a vendégek megtekintették az épülő erőművet, hol ebéden vettek részt, majd a vándorgyűlésen szerzett tapasztalatokkal gazdagabban, városunk lüktető életét és pers pektíváját megismerve térnek vissza munkahelyükre. B. Az ifjúság harmadik nagy béke* találkozója: Berlin, 1951 1951 augusztus 5-én és az ezt követő napokon a világ békeszerető embereinek szemé a fellobogózott Berlinre tekintett, ahová kétmillió német és harmincezer külföldi fiatal jött össze a Harmadik Világlf júságl Találkozóra, A berlini találkozó feszült nemzetközi légkörben zajlott le. Ebben az időben az imperialisták — bár politikájukat sorozatos kudarc érte — állandóan fokozták háborús előkészületeiket. Politikájuknak egyenes következménye volt az a magatartásuk, amely a VIT sikerének megakadályozására irányúit. Az egykorú híradások az imperialisták provokációinak sorozatáról számolnak be. Mindez azonban nem veszélyeztette a VIT sikerét. Igaz, hogy az Ausztriában állomásozó amerikai megszálló csapatok az „innsbrucki katlanban” kétezer francia, angol és egyéb nemzetiségű, VIT-re utazó fiatalt tartóztattak fel. Noha az amerikai katonák teljes hadifelszerelésben, szuronyokkal és géppisztolyokkal rohamozták meg a védtelen VIT békeküldötteket, a feltartóztatott ifjak nem ijedtek meg, éjszakánként az amerikai (7, SZ.) zárókordonon bújtak át csehszlovák területre, és mégis részt vettek a berlini VIT-en. Az imperialista országok fiataljai szinte ezer akadályt küzdöttek le, hogy eljuthassanak a Világifjúsági Találkozóra. De az akadályok legyőzésében velük volt az egész haladó világ. Sayden, a szenegáli néger Dakarból indult el, minden országban akadtak emberek, akik pénzt, kenyeret adtak neki, hogy eljuthasson Berlinbe. Hiába akarta megakadályozni a francia kormány a fiatalok elutazását, amikor nem engedte meg, hogy a cseh ifjak mozdonyai francia területi-e befussanak és a VIT-re vihessék a franciákat: Ez akadály láttán a lengyel ifjak a „Báthory” hajót küldték Le Havre kikötőjébe és a Le Havre-i munkások olyan tüntetést rendeztek, hogy nem lehetett megakadályozni a csoportok elutazását. Ugyanígy vitte saját hajóján, saját költségén a román ifjúság a szírial, Iraki, iráni küldöttségeket. Á proletárinternacionalizmus nagyszerű megnyilvánulása volt a berlini VIT sikere, amely ismét bebizonyította a világ ifjúságának egységét és töretlen békeakaratát. A berlini világifjúsági találkozó sikere nemcsak azt bizonyította be, hogy a világ ifjúsága kiállja a próbát, a nehézségek, akadályok ellenére is megrendezi a maga harcos béketalálkozóját, hanem egyúttal azt is bebizonyította a német népnek, hogy az ifjúság a maga hatalmas erejével a német nép mellett, és a világ minden népe mellett áll a békéért folytatott nagy küzdelembe n.
