Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-07 / 132. szám
1959. JÜNIUS 7. NAPLÓ 5 Megyénkben tartózkodott a Szovjet Földrajzi Intézet igazgatója Geraszimov akadémikus nyilatkozata Pénteken este a TIT klub- helyiségében az MSZBT, a TIT és a MTESZ fogadást adott Geraszimov akadémikus, a szovjet Földrajzi Intézet igazgatójának tiszteletére. A megjelentek baráti beszélgetést folytattak Geraszimov akadémikussal, aki elmondotta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia meghívására tartózkodik hazánkban és az itt töltött napok alatt több előadást tart a magyar szakemberek részére. A fogadás során a közös eredményekre és a barátság elmélyülésére hangzott el pohárköszöntő. A társadalmi szervek, a TIT részéről dr. Kart inger Tihamér egyetemi tanár köszöntötte a szovjet akadémikust, aki a fogadás után a Dunántúli Napló részére nyilatkozatot adott. Mint nyilatkozatában mondotta, meglepte, hogy a magyar szakemberek milyen jól ismerik az országot, s a terep talajtani érdekességeit. — Akadémikus elvtárs, milyen expedíciókat vezetett eddig? — Sok expedíció munkájában vettem részt, legutóbbiad.: 1952-ben Észak-Afri- kában, Algír és Tunisz vidékén, 1956-ban pedig Brazíliában. Gyakran látogatok külföldre a geológiai, földrajzi és talajtani konferenciákra és kongresszusokra, s természetes, hogy ezeket az eseményeket is összekapcsolom kirándulásokkal. Hisz igen jó alkalmak arra, hogy a helybeli tudósok segítségével megismerkedjem az ottani vidék talajtani sajátosságaival is. Tavaly például Kínában és Jugoszláviában jár tam. — Milyen talajféleségek van nak a Szovjetunióban a legutóbb hasznosított szűzföldek területén? — A közelmúltban feltört földek legnagyobb része a déli fékete föld vidékén terül el, Nyugat-Szibériában és Kazahsztánban. Ezek hasznosítása eddig a nagy távolságon és ritka lakosságon kívül azért sem történhetett meg, mert a vidék szárazságban szenved. A mai szovjet technika és tudomány legújabb eljárásai azonban lehetővé tették, hogy e kellemetlenségeket elhárítsuk és ma már biztosítani lehet az állandó jó aratást a most hasznosított földéken. Ezzel pedig lehetőség nyílt arra is. hogy bevonják a kolhozok és szovhozok tulajdonába e hatalmas területeket. — Mint földrajzosnak, milye nek a benyomásai a magyar tájról? — Rövid ideje vagyok még Magyarországon ahhoz, hogy megismerkedhettem volna a vidékkel. Tegnap sikerült elsőizben kirándulást tennem. Budapestről a homokos talajú területekre mentünk: a Duna-Tisza vidékére. Meg lepődtem, hogy milyen elsőrangú módon hódította meg a magyar gazda a földet, milyen magasfokú a magyar nép hozzáértése és milyen remekül használják ki e nehéz talajú földeiket. Kitünően kezelik a talajt és bármerre jártam, magával ragadott a tapasztalt, magas mezőgazda sági kultúra, — fejezte be nyilatkozatát Geraszimov akadémikus. Nagyarányú építkezés a Jókai utcában Elő kell venni kézikaszákat isi örül az ember szeme, ha végignéz a határon, a hullámzó búza-, őszi árpa, rozs- táblákon. örül az ember és gondolkodik, mert a jó termést ígérő gabonák között jócskán van dűlt, összekuszált is. Ez.t nem lehet géppel aratni. Egyik termelőszövetkezeti elnök mondta a minap; — Jó lenne, ha már nálunk is kikísérletezték volna az erősebbszárú gabonát, hogy mindent géppel arathassunk! Kísérleteznek, némi eredmény is mutatkozik, de ezen az aratáson is azzal kell számolnunk, amink van. Nagy gond az aratás? Nagy! Helytelen volna ennek nagyságát tagadni. Ez csak önámítás lenne. Mit mutatnak a tények? Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink ebben az évben mintegy 51100 holdról takarítják be a gabonát. Óriási terület! Termelőszövetkezeteink szerződést kötöttek a gépállomásokkal 8722 hold kombájn és 22 944 hold aratógéppel történő aratásra. Saját aratógépre 183 holdat terveztek. Gépi aratás a termelőszövetkezeteknél a terv szerint kerek 31 849 hold lesz, ami az összes aratandó .,, , * • . j, . , . - *. t dini <xCi uasócg < Alig egy honapja kezdte meg a munkát a Jókai utcai } terület 62 százaléka. építkezésen a Baranya megyei Építőipari Vállalat. Itt épülnek. majd fel Pécs első szinte világvárosi jellegű hatemeletes lakó- I házai. Ezen a helyen a tervek szerint öt ilyen hatalmas lakó- f házat építenek a szövetkezeti lakásépítés keretében. Tervbe- i vették egy tizenkéitantermes iskola, százszemélyes óvoda és ♦ egy külön bölcsőde felépítését is. j konferenciát tartottak Sopronban A soproni műszaki egyetem bányagéptani tanszéke június 2-án kétnapos konferenciára hívta meg a szén bányászati trösztök számos műszaki vezetőjét. A konferenciára a Pécsi Szénbányászati Tröszttől egy 7 tagú küldöttség utazott el Tamásy István elvtársnak, a tröszt főmérnökének vezetésével. A konferencia célja a szénbányák s különös tekintettel a liasz medencében lévő szénbányák gépesítési problémáinak megvitatása volt. Köztudomású, hogy pártunk márciusi határozata az elkövetkező idők egyik legfontosabb feladataként a műszaki fejlesztés ütemének gyorsítását, a műszaki színvonal emelését jelölte meg. Éppen ezért ennek a tanácskozásnak egyben útmutatásnak is kellett lennie, hogyan lehetne a műszaki fejlesztés szempontjából talán a legnehezebb területen, a bányászatban is lényeges előrehaladást elérni, melyek azok az utak, amelyen haladni kell, hogyan lehetne a még igen nagy akadályokat elhárítani. — Milyen kérdéseket tárgyaltak a konferencián — kérdeztük Szabó Rezső bányamérnöktől, a pécsi tröszt műszaki osztályának dolgozójától, a küldöttség tagjától. — A konferencián a legtöbbet a legnehezebb területtel, a liasz hányák gépesítésével foglalkoztunk. Problémáinkat a részvevők előtt Tamásy Ist- ' van főmérnök ismertette. A problémáikat témakörönként vitattuk meg. Egyik ilyen téma a bányák hűtése volt. ösz- szehasonlításokat végeztünk a pócskörnyéki és más — például belga, donyeci, dél-afrikai — bányák hőmérsékleteivel s kiderült, hogy a mi bányáink kőzethőmérséklete lényegesem magasabb, már 400Ne legyenek felesleges készletek! A felesleges készletek fel-] számolása minden főkönyvelőnek, áruforgalmi vagy anyagbeszerzési osztályvezetőnek érceké. Ám ez a szép elképzelés sokszor üres óhaj marad. Elég a riporter számára néhány gyárban tett futó séta; meggyőződik arról, hogy bizony számottevő értékek hevernek el feleslegesen a gyárak raktáraiban. Az ok? Sokféle. Pontatlan tervezés, a műszakiak óvatos „aggálya”, nehogy „véletlenül” megakadjon a termelés anyaghiány miatt, hirtelen közbejött profilváltozás, és még a jó ég tudja, hányféle oka van annak, hogy minden igyekezet ellenére alig észrevehetően csökkennek üzemeinkben az elfekvő anyagok és gépek. Így van ez Pécsett és Baranya számos üzemében is. Ezért helyeseljük a Műszaki Anyagos Gépkereskedelmi Vállalat kezdeményezését: ankétot tartanak az elfekvő készletek felszámolására. Az ankétot csütörtökön délelőtt 10 órakor rendezik meg a KISZ Művelődési Házában, Kossuth Lajos u. 13. Ennek a megbeszélésnek az a célja, hogy felhívják az üzemek figyelmét: a Műszaki finyag- és Gépkereskedelmi Vállalat országos viszonylatban gazdája az elfekvő anyagok, gépek és villanymotorok értékesítésének. A megbeszélés során tanácsokat adnak a gyá- íak képviselőinek a feladat megoldására. Az ügyet felkarolja a Magyar Nemzeti Bank és a Beruházási Bank is, hiszen bankjaink elsősorban felelősek azért: ne hitelezzenek meg felhasználatlanul heverő anyagokat és értéktermékeket. Az anyagtakarékosság egyet jelent a pénztakarékossággal. Az ankétot a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat pécsi kirendeltsége (Bajcsy Zs. út 3.) szervezi. A pécsi, komlói, baranyai és somogyi üzemeink nagy érdeklődéssel tekintenek az ankét elé, mert segítséget várnak tőle az oly fontos népgazdasági feladat: az elfekvő készletek felhasználának megoldásában 590 méter mélységben eléri azt a fokot, amelyet más bányákban 900—1000 méter mélységben mérnek. A magyar bányagépgyártási szakemberek éppen ezért megígérték, hogy az eddigieknél sokkal hatásosabb, nagyobb teljesítményű és gazdaságosabban üzemeltethető szellőztető berendezéseket gyártanak a számunkra; A konferencia is állást foglalt abban, hogy a mélybányászat energiaellátását csupán sürített levegővel nem lehet megoldani. A bányák gépi berendezéseinek — különösen a hűtő- és szállítóberendezéseinek — üzemeltetéséhez feltétlenül szükség van villamosenergiára is. Vagyis a jövőben kiterjedtebben kell alkalmazni a sújtólégbiztos villamos berendezéseket a bányák azon területein, ahol nincs közvetlen sújtólég-veszély. A konferencia résztvevői egyetértettek abban is, hogy a drága sürítettlevegő-energiá- val működő szállítóberendezéseket folyamatosan — de lehetőleg mielőbb — korszerűbb szállítóberendezésekre, diesel és akkumulátoros mozdonyokra kell kicserélni. Sőt nemcsak a fő-, hanem a gyűjtőszállítást is ilyen olcsó üzemű mozdonyokkal, illetve szállítóberendezésekkel kell megoldani. Ezsnkívül előadásokat hallgattunk meg a bányaszellőzte- tési és fúrástechnikad kérdésekről. A konferencián a szénbányászati trösztök küldöttein kívül ott voltak a bányagép- gyártó szakemberek és a bányászati kutató intézet képviselői is, hogy az elhangzott előadások és hozzászólások alapján jobban megismerjék a bányák gépesítésével kapcsolatos problémákat. Véleményem szerint ezen a konferencián sikerült a legégetőbb problémáinkra ráirányítani a figyelmet s bízom abban, hogy hatására ezen a legelhanyagok labb területen, a liasz szénmedencében is fokozódik a bányák gépesítésére irányuló munka, a műszaki fejlesztés üteme Haydn-hangverseny Mohácson A nagy zeneköltő, Haydn halálának százötvenedik évfordulójára ma ünnepi, hangversenyt rendez a Baranya megyei Tanács és a MÉSZÖV Mohácson a városi művelődési házban. A baranyai ün- neki hetek keretében megrendezésre kerülő nagyszabású hangversenyt Nagy Sán dor, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke nyitja meg, az ünnepi beszédet Hári Ferenc a Művelődésügyi Minisztérium országos művelődési felügyelője mondja. Majdnem minden termelő- szövetkezetben hallani: — Idén meg kell fogni a kaszát is, be kell állítani a lóvontatású aratógépeket, a fűkaszákat is! A következtetés logikus. Uj termelőszövetkezeteink oly nagy iramban jöttek létre, hogy — a baráti országok segítsége ellenére — teljes mértékben képtelenek vagyunk kielégíteni aratáskor megmutatkozó muhka- gép-igényüket Nincs elég aratógépünk, kombájnunk. Nyílt beszéd, ebből értenek a termelőszövetkezetek. Megértik nehézségeinket és máris több termelőszövetkezetben tapasztalható olyan jelenség, mint például a ger- dei tsz-ben, a nagyharsányi Ságvári Tsz-ben, hogy igyekeznek segíteni magúkon. A nagyharsányiak is nemrég vásároltak egy super „zetort teljes felszereléssel. Egy aratógép is sokat segíthet. Majdnem minden termelő- szövetkezetben van fűkaszáló, amit a gépállomások csekély munkával átalakíthatnak marokrakó aratógéppé. Ezek segíthetik a probléma megoldását, de teljes egészében nem oldják meg. Nem oldják meg, mert idén sok a dőlt gabona, amelyet nem lehet géppel vágni és sok <: kisparcella, az olyan kispar- cella, amelyen nem tehet géppel aratni és még egy: nincs elég gépünk az aratás teljes gépesítéséhez. Az aratást csak részben tudjuk gépesíteni és még így is jelentősen megkönnyebbül e feladat teljesítése, mert a tavaszon szövetkezetbe tömörült parasztok zöme még tavaly is majdnem kizárólag kézi erővel végezte ezt a munkát. Gépállomásainkon megkezdődtek már a szemlék, amelyek azt hivatottak ellenőrizni: hogyan készültek fel a gépállomások e nagy munkára. A szemlék megkezdése előtt jó vélemény alakult ki a gépállomások felkészüléséről és reméljük, a szemlék csak igazolni fogják ezt a jó véleményt. Bármerre jár az ember, midnenütt az aratásról hall. Sietnek a kukorica, a kapások rendbetételével a termelőszövetkezetek, hogy ezek már ne zavarhassák őket az aratásban. Az aratásról hallani a mezőn, a tanácsülésen, a végrehajtó bizottsági ülésen, egyszóval mindenütt. Es ami igen jó: mindenütt a reális helyzetnek megfelelően beszélnek róla. Egyik tsz-tag azt mondta, amikor megkérdeztem tőle, nem félnek-e a tagok a kézi aratás-- tói: „Már hogy félnénk — válaszolta — most azért mégis lényegesen kevesebbet kell kézzel levágni, mint egyéni korunkban.” Igaza van. Lényegesen kevesebbet kell kézzel learatni, de kell. Elő kell venni a kézikaszákat is, hogy a gépekkel összefogva a legminimálisabb veszteséggel kerüljön a mag a magtárba, a padlásra! 'ElPlT.lL A BEKllTÖŰT Alapozzák a kisszentmártoni bekötőutat A sámodi vasútállomáson zetnek nagyon sokat jelent, nagy kőrakások sötétlenek. Eddig a földesúton nehéz volt Egy teherautó állandóan hord- a közlelcedés. Ezután már ja a. követ. Hamar megrakják könnyen megközelíthető köz- a gépkocsit a Komlói Útépítő ség lesz Kis szentmar ton is. Az Vállalat dolgozói. Április 27-én kezdték el a kisszentmártoni bekötőút építését, de már az úthenger is dolgozik, olyan jó ütemben halad a munka. Július 1-re el is készül az út. Nem kell többet a sarat da- gasztaniok a kisszentmárto- niaknak sem. örülnek a faluban is az új útnak. Szívesen vállalták a termelőszövetkezet tagjai, hogy társadalmi munkával hozzájárulnak az új út * elkészítéséhez. A vagonokat is . ; a tsz-tagok rakják ki Fogato- -^r _ , ~ ,2* kát. a. termelőszövetkezet ad. Az új út a termelőszövetkea közel két kilométeres szakasz, amely elzárta a falut, ezután összeköti már a többi faluval és várossal. A tervezéshez a Pécsi Közúti Igazgatóság, a MÁV és a Komlói Útépítő Vállalat dolgozói társadalmi munkával járultak hozzá. Vállalták, hogy nemcsak a kisszentmártoni bekötőút, hanem Sámod. Ma- gyarbóly, Rádfalva, lllocska bekötőútjainak a terveit is társadalmi munkában készítik el. Sámodon a falu lakossága. ötvenezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá az út építéséhez. A tanács is ugyanennyit ad a községfejlesztési alapból. Minden faluban, ahol bekötőút épül, a lakosság és a tanács jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a tsz- bekötőútépítési program megvalósulhasson. Már & gőzhenger simítja az út cinjét
