Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-06 / 131. szám

T959. JÜNIUS 6. NAPLÓ 3 Mi újság a mohácsi járásiján? 36 terméskilátások Jó termésre számítanak a mo­hácsi járás állami gazdaságai, ter­melőszövetkezetei. A közös gazda­ságokban a jó remény alapja, hogy gazdaságilag megszilárdultak, hogy a szakemberek lényeges ja­vulást teremtettek az elmúlt évek­ben a talajmüvelésben és hogy a járás a szerves és szervetlen trá­gyák felhasználásában elsők közé tört fel a megyében. így aztán 15 mázsás átlagtermést várnak őszi búzából a régebbi termelőszö­vetkezeteknél,. ösziárpából 18 má­zsás átlagra számítanak. Majdnem ötudllió a községek fejlesztésére Az elmúlt évi 3.3 miUió forinttál szemben idén 4 820 000 forintot irá­nyoztak. elő a közsj-3f*J?^ter­sére. Bólyban megépítették a tér vezett 10x20 méteres strandot ta­valy. ebben az évben további százezer forintot fordítottak bút , öltöző és mellékhelyiségek létesi tésére. palotabozsokon a < tervezett munkáknak már töbö. ® Á.I lét elvégezték: eddig 1360' négyzet- méter betonjárdát építettek Lip pon 51 ezer forintos bankhitel.el járdaépítésbe kezdtek. Borjúdon befejezték a tanácsháza eP«e.«; Bárban, mely 1955 óta termew szövetkezeti község — 30®.?*er/° rintos költséggel elkezdték egy törpevízmű építését. Fejlesztik a mohácsi üzemeket Nyereséggel dolgozik a mohácsi városi tanácshoz tartozó vallslaMk «•.irirteovike Még a veszteséggel tervezett Sütőipari Vállfát tam»- reséesel zárta az elmúlt esztendőt. A vállalatok által elért nyer^ég 12 százalékát kőzségfejteztésre fordítják. A megyei tanára Idén több, mint egymillió forintot jut tatott vissza a vállalatok többié nyereségéből váUalatfejlesztése. Az eEymllliő forintot a Hus'P"“ Vállalat és a jéggyár korszerűsí- tésére, a bútorgyár ^ a gépgyárban " , építésére használják fel. Erősítik az új termelőszövetkezeteket tett ki a járási *<£*<*<•»• tav köny múltban három elnököt, egy ko u velőt és négy agronómust adtak termelőszövetkezeteknek. Vy szakemberek kerültek lótdiek *£ zott a dunaszekcsoí Petőfi, a száj ki Haladás, a majsi Táncsics es a homorúéit tsz-ekbe Bonodon és_ sorokon két kihelyezett szakem bért elnökké választottak. Kétmillió forint kulturális, szociális és egészségügyi . célokra X' /I Majdnem »^/‘tulÄ nak idén a járásban ,lokra< A szociális és egeszs=|yl hetven­könyvtárak fejlesztése toem ezer forintot sz<- levásárolták SSdlnkulWrotthonok számára a televíziós készüléket. Azóta^rend­szeresen benépesednek otthonok, a együtt van a televíriós adások m jén. A járás lakossiga hatekonyi^ segíti a tanaesofrat a Kultur tervek megvalósításiban is­resztül mindennap kul­vett részt teljesen társa­túrottbon építkezésénél. tertí- dalml munka értéke a járiis ^" létén több százezer forintra teh Befejezéshez közelednek a szakszervezeti választások A magyar szakszervezetek alapszabálya értelmében ebben az évben ismét újjá kellett vá­lasztani a szakszervezeti veze­tőszerveket. Megyénkben a bi­zalmiakat áprilisban, a szak- szervezeti bizottságokat pedig májusban és júniusban válasz­tották, illetve választják újjá. A pécsi üzemek többségében már véget értek a szakszerve­zeti választások s már csak az üzemi tanácsok újjáválasztana van hátra. A választások ed­digi tapasztalatai azt mutat­ják, hogy szakszervezeti szer­veink a választások eredmé­nyeképpen tovább erősödtek, a szakszervezeti választások a szakszervezeti munka színvo­nalának emelkedésével jártak együtt A választások sikerét jelen­tősen elősegítette a választá­sok jő előkészítése. Az üzemi szakszervezetek többsége a vá­lasztások lebonyolítására kü­lön munkatervet készített, amelyekben fő feladatként a szakszervezeti munka politi­kai tartalmának megjavítását tűzték ki; A legtöbb szakszer­vezet ugyanakkor jól mozgósí­totta a szervezett és a szak- szervezeten kívül álló dolgozók tömegeit a párt márciusi ha­tározatának megvalósítására, szervezte a kongresszusi mun­kaversenyt, segítséget nyújtott az újítási mozgalom fellendí­téséhez. Az előkészítés idősza­kában lényegesen javult a szakszervezetek tömegkapcso­lata. A szakszervezetek tagjai­nak aktíváinak is része van abban, hogy megyénkben, il­letve Pécsett az utóbbi időben számos munkacsapat, brigád a szocialista munkabrigád cím elnyerésére tett ígéretet. így például a Pécsi Szénbányásza­ti Trösztnél 14 fejtési csapat és 13 elővájási csapat tagjai határozták el — küzdeni fog- ■■ nak a szocialista munkabri­gád cím elnyeréséért; A pécsi üzemekben megtar­tott szakszervezeti választá­soknak kétségtelenül a legör- vendetesebb vonása a szak- szervezeti választásokon részt vett munkások nagy száma volt. A szakszervezeti tagok és bizalmiak még soha ilyen nagy számban nem vettek részt szakszervezeti választá­sokon, mint a legutóbbi bizal­mi csoport, illetve küldöttér­tekezleteken. A kedvező tapasztalatok el­lenére viszont meg kell álla­pítani azt is, hogy a szakszer­vezeti bizottságok jelentős ré­sze nem követelte meg a bi­zalmiaktól a beszámolók elké­szítését s így többhelyütt — István-aknán például két eset­ben is — előfordult, hogy a bizalmi nem számolt be a cso­portjának a megválasztása óta végzett munkájáról; A szakszervezeti választá­sok eredményességét nagy mértékben elősegítette az üze­mi párt- és szakszervezetek szoros együttműködése. Üzemi pártszervezeteink szinte kivé­tel nélkül aktívan közremű­ködlek a‘ szakszervezeti vá­lasztások előkészítésében, több esetben kommunistákat bíztak meg azzal, hogy a szakszerve­zetekben dolgozzanak. A szak- szervezeti bizottságok a veze­tőségválasztó értekezletekre beszámolóikat — a bizalmi választások beszámolóival el­lentétben — nagy gonddal ké­szítették el. Ott, ahol arra mód volt, részletesen ismertet­ték a szakszervezeti bizottság­nak a megválasztás óta végzett munkáját, mindenütt megfe­lelően foglalkoztak a termelési kérdésekkel, a szakszervezetek nevelési és érdekvédelmi fel­adataival. Általában aktívak voltak a taggyűlések is. A hozzászólók bátran elmondták --------------­S KGSI-ta 'ar!07ó otaW Itifiossirt JW'aj ®-tai nir Mleil tapesolhalják eívmás leleiotófaioil A KGST híradástechnikai részlege foglalkozik a nem­zetközi félautomatikus távtár- csázásd rendszer kidolgozásá­val. Ennek az a lényege, hogy a KGST-hez tartozó országok fővárosainak központjai köz­vetlenül kapcsolhatják egymás telefonelőfizetőit Az új rend­szer lehetővé teszi, hogy pél­dául a budapesti interurbán telefonközpont kezelője köz­vetlenül tárcsázhatja és kap­csolhatja bármelyik prágai, berlini, varsói, moszkvai, bu­karesti, stb. távbeszélő előfi­zetőt; A tárcsázáshoz az egyes or­szágok fővárosaiban külön központot rendeznek be, s va­lamennyinek közvetlen össze­köttetése lesz egymással. A nemzetközi távtárcsázá­si rendszert szovjet, német és magyar közreműködéssel cseh­szlovák szakemberek dolgoz­zák ki. Az új rendszer tervei már elkészültek és a nyáron sor kerül a laboratóriumi kí­sérletekre, próbákra. A KGST hez tartozó országok fővárosai között a távtárcsázást 1962-ig vezetik be. Az utána követke­ző években a távtárcsázást továbbfejlesztik. a szakszervezeti bizottságok munkájáról a véleményüket, bírálták a hibákat, felhívták a figyelmet a szakszervezeti munkával kapcsolatos problé­mákra. A hozzászólásokból ér­ződött, hogy az utóbbi idők­ben javult a szakszervezeti bi­zottságok munkája. A megválasztott új szakszer­vezeti vezetőkről elmondhat­juk, általában a legjobb mun­kásokból, műszakiakból, ad­minisztratív dolgozókból ke­rültek ki. örvendetes az is, hogy a szakszervezeti vezető­ségekbe szép számmal válasz­tottak kommunistát is. A 26 pécsi vállalatnál megválasz­tott 202 szakszervezeti bizott­sági tag közül például 100 tag­ja a pártnak s a megválasztott 569 bizalmi közül is 71 kom­munista. A szakszervezeti választások eddigi tapasztalataiból tehát megállapítható — a választá­sok nagymértékben segítették a szakszervezeti munka szín­vonalának emelését, a szak- szervezeti vezető szervek meg­erősödését eredményezték, s ennek hatása a szakszerveze­tek tevékenységének javulásá­ban is meg fog mutatkozni; Korszerűsítik a pécs—villányi országutat A Pécsi Közúti Vállalat hétkilométeres szakaszon — a mohácsi elágazástól az egerági elágazásig — bitumennel át­itatott burkolattal felújítja a pécs—villányi országutat. Az ez* zel a módszerrel épített út jó tulajdonsága, hogy pormentes és főleg igen tarlós. Három tsz egy akaraton Több évvel ezelőtt történt, a gépkocsivezető megállt a falu­ban ott, ahol a harangláb van. Jobbra mutatott és megkér­dezte egy parasztembertől: — Mondja csak kérem, ez Gerde? — Nem, ez Rugásd! — felelt a parasztember. — Hát Rugásd meg Gerde az nem egy? — Hogy is mondjam — ma­gyarázkodott a parasztember. — Hát az úgy van kérem, hogy Rugásd, meg Gerde egy, de csak gazdaságilag, politikailag nem. Rég volt. Igaz az iskola előtt a gyerekektől ma is hallottam ilyet, amikor elment egy cso­port és az egyik gyerek meg­kérdezte a másiktól: — A varjasiak elmentek már? Egy község ma már Rugásd, Varjas és Gerde. Egyek nem­csak gazdaságilag, de politi­kailag is. Három termelőszö­vetkezet van a községben és mint a községi tanács elnöke mondja: a község lakóinak több mint kilencven százaléka a közösben dolgozik. A három termelőszövetkezet érdekes módon úgy helyezke­dik el a községben, hogy az egyikben a varjasiak, a másik­A kommunizmus építésének kongresszusa és a nemzetközi kommunista mozgalom (2) A kapitalista országokban fokozottan emelkedik a mun­kanélküliek száma (az Egye­sült Államokban több mint 4 millió, Angliában 620 000, — Nyugat-Németonszágban több mint egymillió stb.), nőnek az árak, a lakbérek, a közszol­gáltatás, fokozódik az infláció és a kétségtelenül előrehala­dott technikai fejlődést — az automatizálást — a dolgozók fizetik meg. Ez ma már vitat­hatatlan tény. Az Egyesült Ál­lamok monopolistái például költségvetésük militarizálásra szánt összegeinek csillagászati számaival próbálják kikerülni az elkerülhetetlenül bekövet­kező válságot. Hasonlóképpen komoly helyzetbe került az angol, nyugatnémet, belga szén és acéltermelés, a textil, bőr és még számos más iparág. Mindez természetesen mélysé­ges hatással van a nyugati munkásosztály és munkásmoz­galom helyzetére. A nyugati ■monopolista körök és politikai képviselőik a fenyegető válsá­got, mint annyiszor a kapita­lizmus történetében, ismét es ismét a munkásosztály, a dol­gozó nép rovására akarják le­vezetni. íz kiváltja a proletáriátus ellenállását, gazdasági és po­litikai harcának fokozódását. Szinte egész Nyugat-Európát ellepik a sztrájkmozgalmak, amelyek a gazdasági követe­lések síkjáról át-átcsapnak politikai területre is. Különö­sen élesen látszik ez a nyu­gati támadó tervek szempont­jából olyan nagyfontosságú gazdasági és politikai báziso­kon, mint a Ruhr-vidéken, Franciaországban, Belgium­ban, vagy Olaszországban. Ma már a nyugatnémet munkásosztály jelentős része előtt világossá válik a kon­junktúra tartósságáról szóló legendák hazúgsága és aggód­va szemlélik egy nagyarányú gazdasági válság kirobbaná­sának közeledését. Joggal mondhatta egy nyugatnémet polgári lap, a »Die Welt“, hogy „a Ruhr-vidéken egy gazdasá­gi Sztálingrád készülődik". Kezdenek szertefoszlani a De Gaulle körüli legendák is, amelyek egyrészt az algériai háború kegyetlen módon való továbbfolytatásából, másrészt és nem utolsósorban a nagy­mértékben jelentkező gazda­sági válság tüneteiből is kö­vetkeznek. A nyugatnémet, a francia, az olasz, a belga proletáriátus kemény harcokban áll ma a nagytőke gazdasági és politi­kai offenzívájával szemben. Hruscsov elvtárs az SZKP XXI. kongresszusán beszámo­lójában jogosan állapította meg, hogy a nyugati kommu­nista testvér? ártokra nehéz idők várnak. Szembe kell szállni a fasizálás új formái­nak megjelenésével és kísérle­teivel; meg kell teremteni a fasizmus útját egyedül eltor­laszolni képes munkásosztály egységét. Már a francia és olasz kom­munista párt 1958 december 23-án kiadott közös nyilatko­zata is aláhúzta, hogy a gaz­dasági konjunktúra végetórése a kapitalista országokban, a kapitalizmus általános válsá­gának további elmélyülése, egyrészt szortefoszlat számta­lan illúziót, másrészt nagy veszélyeket rejt magában. A gazdasági és politikai válság elkerülése abba az irányba ta­szítja a monopóliumok és trösztök urait, hogy teljes, el­lenőrzés nélküli uralmat való­sítanak meg országaik társa­dalmi életében. Ezért meg­semmisítő csapásokat tervez­nek — mint ahogy Francia- országban tették — a demok­ráciára, a parlamenti és más demokratikus intézményekre, megtévesztik a középrétegeket sőt nacionalista és szociális demagógiával a munkásosztály egy részét is. Minthogy a fasizmus régi formái éppen Nyugat-Európá- ban lelepleződtek a népek előtt, most új köntösbe kíván­ják öltöztetni, az új erőviszo­nyoknak megfelelően. „Sajá­tos totalitárius irányzatról van szó, amely más módon nyilat­kozik meg, mint a klasszikus formájú fasizmus" — állapí­totta meg az említett nyilat­kozat. Ez a törekvés — mint Franciaországban — a szemé­lyi hatalmon alapuló tekintély rendszer formáját öltheti. A reakciós burzsoázia ezeket a terveit elsősorban a munkás- osztály szakításának elmélyí­tésével kíséreli megvalósítani; ideológialag pedig a kornmu- nistaellenesség lángját szítja mind magasabbra. Világos, hogy a kommunista pártoknak ez ellen a növekvő veszély el­len fel kell venniök a harcot. A harc taktikai irányvonala nem lehet más, mint a mun­kásosztály egységének szoro­sabbra zárása, a szakítási kí­sérletek meggátlása, a közép­rétegek felsorakoztatása saját gazdasági-politikai érde­keik alapján is a munkásosz­tály egysége köré. (Folytatjuk) ban a gerdeiek, a harmadikban a rugasdíok tömörülnek. Nincs ellentét köztük, sőt ma már egyre inkább hallani olyan hangot: ~ Jobb lenne, ha együtt len­nénk! Többre mennénk! Igazuk van azoknak, akik ezt mondják. Lássuk csak elő­ször a Buzakalász Termelő­szövetkezetet! Ez is a tavasszal alakult, mint a másik kettő Az elnököt nem találom, azt mnodjak a kőművesek _ egy Pa jtát alakítanak át istállóvá —. hogy elment valahová mo- torom. Megnézzük az állatokat Ti- C szarvasmairha áú az istállóban, oldalt vagy tíz bor­jú es növendék. Mind törzskönyvezettek mondják az emberek és meggyőződésként elég egy-egy a falon tóg oívat^Mk3™^6^ Uyejl®k olvashatók: papi termelése 23, 25, illetve 32 kiló. 152 könyveié je szerint — tehenet fejnek csak_ na pi 150 160 liter tejet szál­lítanak a tejcsamokba. A ta­nácselnök kifelé jövet meg­jegyzi: & Kiváló állattenyésztője "an a Búzakalásznak. A Hor­váth Pál már egyéni korában is Jó állattenyésztő volt, sok díjat nyert. — Ha 100 vagy 150 tehenet gondomra, többet segíthetne, nagyobb hasznot hajthatna, — mondom. A tanácselnök bólint; 11 másik termelőszövetkezet az Uj Március irodája a tanára házzal szemben van. Az iro­dában három ember beszélget- Vimcze Lajos az elnökhelyettes — az elnök Pécsire ment, hogy az erdőgazdasággal elintézze a húsz férőhelyes kocaszállás felépítését — Beke Béla ál­lattenyésztési és Bodai László növénytermesztési brigádveze­tő. A tervezőket várják. Mára Ígérték: kijönnek a 48 férőhe­lyes szarvasmarha-istálló ügvé ben. — Októberre már kész is lesz ez a istálló. Harminc va­gon gabona mehet a padlásá­ra. Korszerű, önitatós lesz — újságolják. , “ HhUom, gépeket vásárol­u T, tereIem más témára a.beszélgetést. Látszik rajtuk váratlanul érte őket a meg- jegyzésem. — Gépeket?! — húzza fel a szemöldökét az elnökhelyettes. — Hát nem olyan sokat vet­tünk mi, mert tudja mi is csak a tavaszon kezdtünk közösen dolgozni! Csak annyit vettünk amennyire az erőnk futottal Eloszor is vettünk egy Pótkocsival, meg egy kéveköh aratógepet is utána. to — Ezt saját erőből? — Abból hát! Trakte»- adnak hitelt. Me^rl^a,neim egy fűkaszát, hidS^gJ0^ soros vetőgépet, rendsodrót;: , — gondolkodik és szinte ma­gának mondja — a répadaráló már megvan, a silózó szecska­vágó is. Ezek is mind magy- tel j esítményűek. Később, mint add elfelejtett valamit: — A kovácsműhélyünkbe is vettünk egy gépi levegőfújta- tót, meg egy 24 kalapácsos da­rálót is. — Jövőre beterveztünk még egy zetort, egy super zetert! — mondja az állattenyésztési bri­gádvezető. Szó esik a hangulatról, az emberek munkakedvéről is. — A munkakedvvel nincs baj! — mondja Bodai László, a növénytermesztési brigád ve­zetője — Ha csak az nem baj, hogy az asszonyok úgy hajtják egymást kint a mezőn, mint a ménkű. Sok eső esett, sok gyom nőtt és még két nap és mind a 160 hold kukoricánk kész. Nem csoda, hisz mint el­mondták: van olyan, aki na­ponta 2,5—3 munkaegységet is teljesít. Ezért pedig meg kell fogni a kapanyelet. A Petőfi Termelőszövetkezet ablakában egy fehér cédula, rajta tintával, nagy,, betűkkel: „Az elnök a határban van!“ — Ott bizony! — mondja Szlamkai József növényter­mesztési brigádvezető. Az asz- szonyok megéheztek, a brigád­vezető hazahozza hát őket ko­csival ;:; A Petőfiben Is van elég lát­ni való. Átalakítottak néhány istállót. — Most akarunk átalakítani egy pajtát a sertéseknek, mert 38 sertésünk már van, de nem igen tudjuk elhelyezni őket! A Petőfinek 60 szarvasjó- szágja van, ebből harminc bor­jú Valamennyit a tagoktól vettek, a sertéseket is Saját erőből ők is vásároltak már egy kévekötő aratógépet, gon­dolván, ha a gépállomásnak nem is lesz elég aratógépe, trak tora az mindig lesz ami után az ő aratógépüket akaszthatják. Itt sincs baj a munkakedvvel; Mindenkit mintha motor haj- 32 Wőt: mi­flélknkoHb áriáik fejezni a kukorica kapálását. A három termelőszövetkezetről „ £c^k.annyit: a Búzakalász »f60 ífrmtot, az Uj Március ír* a Petőfi pedig 52 forintot t\,t lVfZett munkaegységenként. Mindenütt azt mondják, hogy énnél több lesz, mert a termés jónak ígérkezik, jobbnak, mint^ gondolták. A három te1’" mo]őszövetkezet statisztikája" hoz tartozik még: több mm ezerötszáz holdjuk van össze­sen. Nagy terület, nagy tőségeket rejt magában­Tudják ezt a gerdeie ami jo, ki is hasaiJá a lehetőségeket. s-a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents