Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-05 / 130. szám
1959. JÜNTTTS 5. NAPLÖ 5 w Uj gyártmány születik! Kísérletek a válaszfaltégla előállítására Mint Ismeretes, megyénkben két téglagyári egyesülés működik. Egyik a minisztériumi, mely a nagy kapacitású gyárakat irányítja, másik a tanácsi, mely a lényegesen kisebb, korszerűtlenebb felszerelésű gyárak felügyeleti szerve, összevonva megyénk téglagyárait, megállapíthatjuk: jól dolgoznak, kielégítő mennyiségben termelnek. A minisztériumi téglagyárak egyesülése például terven felül 6 millió téglára tett a konggresszusá verseny keretében vállalást, ebből — dacára a téglagyártásra egyáltalán nem kedvező idő járásnak — 5 milliót már teljesítettek. A tervek teljesítése, illetve túlteljesítése tehát jól áll, a munkások megteszik, ami tőlük telik, hogy több építőanyagot adhassanak az országnak. A választék tekintetében azonban sürgős fordulat végrehajtása szükséges a termékek előállításánál Az egész megyében tudniillik mindössze egy téglagyár, a szulimáni (Tanácsi Téglagyári Egyesülés) foglalkozik cserépgyártással (évi 100 ezer darabos terv), a többiek mind kisméretű tömör téglát gyártanak. Válaszfal- tégla előállítása, nagyméretű lyukas tégla gyártása még ez- ideig nem történt. Pedig építőiparunk egyre inkább igényli ezeket az újfajta téglákat, három nagy és súlyos okból: gyorsabb a munkájuk, kevesebb anyag kell hozzá, jobbak a hőszigetelő tulajdonságaik. A cserépgyártásnál meg kell említenünk: behozatalra szorulunk! Ezek után nem -kell senkinek sem bizonygatni, hogy a jövő a lyukas tégláé, a nagyméretű lyukas tégláké és a cserépgyártásé. Ha a baranyai téglagyárak ezt az átállást, fordulatot végrehajtják, akkor sokat nyer a népgazdaság, az ország, s mennél hamarabb hajtják végre, annál több haszon származik belőle. Igen ám, csakhogy a jól be- idegződött, megszokott tömör- iégla gyártásáról áttérni egy ki nem kísérletezett, igényesebb munkát kívánó, más gépeket igénylő munkafolyamatra, nem könnyű dolog. Embereket kell megtanítani, kiválasztani, technológiát változtatni, gépeket lecserélni, ki- sebb-nagyobb nehézségeket leküzdeni, és sorolhatnánk tovább. Aztán ott van az agyagkérdés! Ami jó a kis méretű tömörtéglának, nem jó a válaszfal-téglának, cserépnek. A szárítóberendezések, melyek amúgyis elégtelenek a legtöbb helyen, még elégtelenebbek iesznek az igényesebb téglafáj- ták előállításához. Nyújtanak-e módot a meglévő körülmények a válaszfaltégla termeléséhez, le lehet-e küzdeni a nehézségeket? Három, téglagyárat néztünk meg ebből a célból. Vezetőkkel, műszakiakkal, munkásokkal beszélgettünk. Elsőnek a festői környezetben fekvő, jó adottságokkal rendelkező (a vasúti sínek a gyár testébe vágnak) szulimáni téglagyárba látogattunk. Kiderült, hogy itt már tavaly ősszel kísérleteztek a válaszfaltégla előállításával Ki is égették, jó pengésű, repedés nélküli, szép alakú téglát nyertek. Nyolc féle agyagot kevertek össze — mondta a telepvezető. Náluk amúgyis is cserépgyártás folyik, s ezért úgynevezett pacalt (előérlelt, megkevert, pihentetett agyagot) használtak fel. Az agyag minősége kitűnő, képlékenysége megfelelő. A kísérleti válaszfaltéglákat most vitték el szilárdsági próbára. Ha kedvező lesz az eredmény, gyárthatnak belőle. Cserepet 100 ezer darabot tervesítettek, s emellett persze folyik itt is a kisméretű tőmörtégla gyártása. Ha nem kellene, csak annyi tőmörtéglát gyártaniolk, mely cserépégetéshez szükséges, cserépgyártásukat erőteljesen fokozhatnák. A lyukas válaszfaltégla előállításához is biztosítottak a feltételeik és nem igényelne nagy beruházást^ a termelés átállítása. Ha azt írjuk, minden perc drága, amit nem cserépgyártással, vagy válaszfaltégla gyártásával tölt el az üzem: keveset írtunk. AlohaCS /. A minisztériumi Téglagyári Egyesülés legnagyobb és .az ország egyik legjobb üzeme. Vasútvonal, Duna közvetlen közelségben. Kitűnő adottságok. A gyár ebben az évben egymaga 21 millió tömörtéglát állít elő. A kongresszusi versenyben vállalt terven felüld mennyiséget már teljesítették. Présgépük, vágó-, szállítóberendezéseik a legkorszerűbbek. Egyenként egy-egy gép, egy műszak alatt 65 ezer egységet készít. A két óriási gép között éppen mutatkozik hely egy harmadiknak, ahol válaszfal téglát lehetne gyártani. Egyelőre azonban még nem'is kísérleteznek vele. A gyár vezetői nem lelkesednek az új tégla gyártásáért, úgylátszik félnek a nehézsíégektőL Pedig elkerülhetetlen, hogy ők is áttérjenek előbb-utóbb a lukas válaszfal téglával végzendő kísérletekre, majd később termelésére. Ebben a gyárban már cserepet is állítottak elő, de később abbahagyták, mert nem fizetődött ki. Esetleg ennek a kérdését is meg lehetne vizsgálni. MohflCS II> Jóval kisebb gyár, mint Mohács I. Itt napok óta próbálkoznak az újfajta tégla előállításával. A bager munkahelyét lemélyítették, mert négy méteren alul megfelelő agyagot találtak, ami pacalozás nélkül is alkalmas válaszfaltégla gyártására. Három óra után, amikor a műszak végét jelzik, az egyesülés főmérnöke, helyettese, a vállalat vezetői, négy-öt dolgozóval karöltve a késői órákba nyúlva, fáradságot nem kímélve dolgoznak már napok óta a válaszfaltégla előállításához szükséges szájnyílás kikísérletezésén, az agyag összetételének keresésén. Az első darabok már száradnak a színekben, minden jel arra mutat, hogy siker koronázza erőfeszítéseiket. Az egyesülés vezetői más gyárakba is ellátogattak tapasztalatcserére, hogy tájékozódjanak a válaszfaltégla előállításának módjairól. A munka megindult már több üzemben is, a legvalószínűbb, hogy Mohács II-n kívül Siklóson találják meg a legmegfelelőbb agyagot. Az áttérés, a kisméretű tőmörtégla gyártásáról nagyméretű lyukas tégla és válaszfal-tégla előállítására, elkerülhetetlen. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy Baranya megyében meg lehet oldani a gyártás problémáit, meg lehet oldani azt, hogy kevesebb anyagból több téglát nyerhessünk. Sajnos ebben az évben csak kísérletek folynak, terv szerinti munka még nem. Pedig nem látszik akadálya annak, hogy még ebben az évben egy-két gyárban legalább a termelés fele részében átálljanak a válaszfaltégla előállítására. Az egyesülés vezetői felismerték már ennek jelentőségét és nagyon örvendetes, hogy harcolnak megvalósításáért. Felügyeleti szervük gyors segítségére lenne még szükség, hogy kisebb beruházásokkal lehetővé váljon a szárító színek növelése, újabb gépek beszerzése. Ezt kívánja a népgazdaság érdeke! Szűts István Operahangverseny A pécsi zeneművészeti szakiskola énektanszaka szerdán este igen sikeres operahangversenyt rendezett növendékeivel. Az ilyen hangversenyeknek legnagyobb jelentőségét abban látjuk, hogy évről évre lemérhetjük a növendékek fejlődését az eredmény nemcsak megnyugtató volt, hanem kiváló és örvendetes is. Zakariás Pálma, dr. Meláth Ottó, Gombkötő Gitta, Darabos Ferenc, Kámán Katalin, Gere Lívia, Sass Irén, H. Csida Gizella, Hotter József, Pulveri Magda, Aradi Tibor- né, Rögöz Eszter, dr. Farkas Imre és Madari Melinda szerepelt. Akadtak köztük többen is, akik már szinte hibátlan hang- technikával és őszinte művészettel oldották meg feladatukat és a pécsi művészgárdának hamarosan értékes tagjai lehetnek. Nagy örömünkre szolgált, hogy az egészen fiatal generációból is néhány olyan növendék tűnt fel, akiknek művészi egyénisége és adottsága a legszebb és legnagyobb reményekre jogosít a jövőt illetőleg. Amikor a szakiskola vonós- és fúvóstanszakának legjobb növendékei szimfonikus zenekarunk minden egyes hangversenyén tanúságot tesznek állandó fejlődésükről és az iskola kiváló munkájáról, most nagy megelégedéssel állapíthattuk meg ugyanezt az énektanszakon is dr. Gáspár Andorné, Papp Arpádné és Rumi Emma pedagógiai és művészeti munkájáról. hm Q könvvteriesztés időszerű kérdései A könyvterjesztés mindig Időszerű kérdés, de most az ünnepi könyvhéten különösen figyelemre méltó. Ezért alapos körültekintéssel, nagy gonddal de főként sok. türelemmel és szeretettel kell foglalkozni vele. Minden községben meg kell alakítani a könyvhét bizottságot. Ha mód van, szervezzük be könyvszerető pedagógusainkat, akiknek lelkes munkája eredményekhez vezet. A most megjelenő könyvek színes mű sorlehetőségeket rejtenek. TaMekényesi gondolatok „Probléma, az akad csőstül“ — mondja mosolyogva Miklósi elvtáxs, a mekényesi Biztos Jövő Tsz fiatal agronómusa, amikor a földekről jövet, nyakig sárosán betoppan a tsz irodájába. Az elnök elvtára ds, a könyvelő is kiküldetésben, őt kérdem hót, minit házigazdát, mi újság a kiváló eredményeket felmutató közös gazdaságban. e — Nagyon szép terméseredmények mutatkoznak. Sajnos a hirtelen lezúduló eső némely helyen lefektette a termést, de ennek ellenére is az idei termés bebizonyítja a közös gazdálkodás fölényét. A kalászosok mellett szinte élvezet nézni, hogy a kapások milyen gyorsan, erőteljesen növekednek. Persze, minden szükséges munkát meg is kaptak: a kukoricát gépi úton rotációztat- tuk: nagyon jó eredménnyel. — Hát az állatállomány — kérdem az agronómust. — Nagyon jól fizetett a gyapjú is, hiszen átlagosan állatonként meghozta a 4 kilót, és majd 9 mázsa finom gyapjút szállítottunk be a vállalatnak. Ez bizony sok ezer ropogós forintot hozott a közös kasszának, öröm nézni, hogy milyen javulás van a tehénállománynál. Amikor a nagyütemű felfejlesztés után erősen lecsökkent a tejtermelés, mi szakemberek tudtuk, hogy ez csak szükségszerű átrhenet. Javult is a tejelésá átlag és ma már 11 liter felett állunk! Tudjuk, hogy Me- kényesen az istállónál a kút volt a „lu- caszék“, mert igen- igen lassan készült. Hogy állunk most ezzel? — Egy héten belül készein lesz, ez a sok bosszúságot, és felesleges kiadásokat hozó építkezés is. Képzelje, elvtárs, eddig lajttal kellett a völgyből felhordani az állatok részére a vizet. Ez pedig ette a munkaegységet, és a gyakorlatban a kút régen feleslegessé tette volna. De egyáltalán a jelenlegi istálló elhelyezése nem a legszerencsésebb és mind a termelőszövetkezet vezetősége, mind a járási szakemberek mérlegelik azt a tervet, hogy jelenlegi domboldalon épített részleg legyen a nó- vendékistálló és lent, a hizlalda és a fiaz- tató mellett épüljön ki a többi nagy istálló. Mert anyag az van, romos OFA házak anyagából, helyi erőforrásokból olyan istállókat emelünk itt hamarosan, hogy csodájára jár a környék — mondja Miklósi élvtára. És mert a Biztos Jövő Tsz nemcsak a nevében, de a tetteiben is előremutató, semmi kétség, hogy terveiket megvalósítják. Méghozzá saját erőből; i | Szí — A körzeti állatorvos y|iÉfíi:iaiÉÍMM odaérhetne, ahová hívják. Igen, de a motort nem használhatja. Nem az út miatt, mert a kis szovjet gyártmányú K 175-ös megbirkózik a dombokkal, hanem azért, mert egy pár forint értékű alkatrészt nem kap sehol az új motorhoz. — Már írtam a minisztériumba is, még sem kaptam kuplunglamellát — panaszkodott. Nekem nem szórakozásra kellene a motor. A gazdák közül soknak nincs — Eddig nem volt itt körzeti állatorvos — mondta a fiatal orvos. — Az emberek maguk próbálták meggyógyítani a beteg állataikat. Ezért még nehezebb a dolgom, mert sokszor már csak akkor hívnak, ha a házi gyógymódok nem a pénznél. Hogy az emberek mennyire szeretik most már az állatorvosukat, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ősszel alakuló termelőszövetkezetnek ő is tagja lesz. Akik a tsz tagjai lesznek, azok hívták: jöjjön 6 ts közésegítettek. Legtöbbször ráadd- jük. Vajda Dezső pedig megy sül még rontják is így a hely- szívesen. zetet a segítség helyett — folytatta. Szeretném azt elérni, hogy bizalommal forduljanak hozzám és necsak a végső esetben hívjanak. Babarcról került Erdősmecs- kére tavaly decemberben Vajda Dezső. Szívesen jött, pedig tudta, hogy itt nem lesz olyan fogatja és akiknek van, azok jó dolga, mint ahol volt. AnyaAz állatorvos a birkafürösztésnél irányítja a munkát. füröszteDr. Vajda Dezső állatorvos, hirdeti a tábla Erdősmecskén. Bekopogtunk. — Már hajnalban elment. A birkafürösztésnél megtalálják — igazított útba a felesége. A falutól vagy félóra járásnyira valóban megtaláltuk. A birkák bégetése már messziről jelezte a helyüket. Fürösztöt- ték a birkákat. A nagy bádog fürdőkádba egymás után rakták bele az emberek a jámbor állatokat. Vajda Dezső ott aUt az ideiglenesen készített karám mellett és onnan irányi tóttá a munkát. hajnali négy órakor kezdték. Hétszáz birkát nek meg estig. — Hétre végzünk — mondta az állatorvos. — Nekem itt kell lenni addig. Ha keresnek, tudják, hol találhatnak meg. Nem könnyű a dolga az állatorvosnak. Amikor szép, napos az idő, akkor könnyen megy mindenfelé, de ha esik, akkor már nehezen járhatók az utak. Pedig de sokszor kell megtennie az utat egyik községből a másikba szakadó esőben, térdig érő sárban is. Tavaly, mielőtt Erdősmecskére helyezték, vett egy kis motort. Azzal könnyebben és hamarabb is bizony száz forintot is elkérnek azért, hogy az állatorvost átvigyék a másik községbe. Ext nagyon sokan nem tudnák megfizetni. Ez az egyik ok, amiért gyalog vág neki az útnak. A másik ok ebből adódik. A gyógyítás, vizsgálat sokszor ennek a „fuvarköltségnek.’’ csak a harmadrésze, vagy esetleg fele. — Nem mondhatom annak, akihez megyek, hogy nekem ennyit és ennyit, aki pedig elhozott, annak kétszer annyit fizessen ki. Ezért inkább gyalog teszem meg az utat — mondta Vajda Dezső. Négy községe van az állatorvosnak. Távol vannak egymástól a falvak. Nagy dombok választják el őket egymástól. Sokszor tíz-tizenöt kilométert is legyalogol, hogy meggyógyítson egy beteg állatot. gilag itt bizony jóval kevesebb a jövedelme, de az erkölcsi megbecsülés többet ér Azt hiszem, sikerült az emberek megbecsülését is kivívnom és ez ér számomra legtöbbet — tette hozzá halkan. Beszélgetés közben hamar múlt az idő. Észre sem vettük, már az ebéd is elkészült. Ott gőzölgött nagy fazékban a finom birkagulyás. Letelepedtek az emberek. Dr. Vajda Dezső is közéjük ült. Mi pedig jó étvágyat kívánva elbúcsúztunk tőle. (Hillebrand) Szabadban még az ebéd is jobb. nuljanak verset fiataljaink a most megjelenő verseskötetekből. Érdemes Ismertetni a könyv fejlődését. Választhatunk egy szovjet, egy haladó nyugati realista regényt és egy magyar regényt. Ismertetési! k fokozza a vásárlási kedvet. Kár, hogy nem kapható dedikált regény üzletekben is, sokan szívesen vennék, különösen a tanulók és a gyűjtők. A bizományosok Idejében ké szítsék el megrendeléseiket, ha pedig elfogy a könyv, ne várjanak hetekig a rendeléssel. Ha több bizományos van egy helyen, akkor a könyvhét alkal mával közös vásárt, kiállítást rendezzenek. így nagyobb a választási lehetőség. Tekintettel a nyári szezonra, már most készülni kell, hogy kellően kiaknázzuk a lehetőségeket. Több könyv kell az üdülők, fürdőhelyek boltjaiba, könyvtáraiba, bizományosainak. Egy-egy turnusnak könyvvásárral egybekötött ankétot, kiállítást célszerű rendezni! Napjainkban egyre többen ajándékoznak könyveket. Nem megvetendő szokás az sem, hogy az iskolák ballagó diákjai egy ajándékba kapott könyvvel ballagnak, amit a búcsúztató osztály vesz. A tanulók tanévzárón könyvet kapnak. Ezeket a könyveket az osztályfőnökök Ismerve a tanulók egyéniségét, érdeklődési körét, fejlettségi színvonalát, figyelembevéve osszák el. Ismeretlen művet ne adjunk a gyerek kezébe. Sok iskolában a tanulók 20 fillért fizetnek egy könyvtári könyvkölcsönzéséért. Ebből pótolják a selejtezendő könyveket. Egy jó bizományosnak ismer ni kell a lehetőségeket, de ötleteivel, egyéni kezdeményezésekkel, szép, hálás és eredményes munkát lehet végezni. Gál Pál bizományos. Emsler Dezső pécsi ioiwlje Ernster Dezső, pécsi származású művész, a New York-i Metropolitan Opera tagja, hazai vendégszereplése során Pécsre látogat. Pécsett jóté- konycélú koncertet ad, a fasizmus által elpusztított édesapja és családtagjai emlékére. A jövő szombaton, június 13-án este fél kilenckor, a pécsi zsinagógában sorrakerülő koncerten oratórium-részleteket, klasszikusokat és liturgiái műveket adnak elő. Közreműködnek még, Gödry Kató, dr. Horváth Mihály és Lisz- nyay Gábor, az eiso sza Rövidesen újai)!] géneket kannak a baranyai gépállnmásnk Az elmúlt napokban nagyobb mennyiségű traktor és pótkocsi-szállítmány érkezett a megye gépállomásaira. A traktorok között 34 zetor K 25-ös univerzális traktor és két Bjelorusz traktor van. A gépállomások több pótkocsiit kaptak és a további traktoros munkagép-szállítmányok is hamarosan megérkeznek*
