Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-30 / 151. szám

1959. TÜNIUS 30. NAPLÓ 5 tj jnliíajlál tenyésztenek ki rte 1 A Magyarhertclerud közelé­ben lévő megyed kostelepen — új, tájjellegű juhfajta ki- tenyésztésén fáradoznak a szakemberek. Baranyában ed­dig leginkább az igénytelen, de kisebb értékű cigája juho­kat tenyésztették. A múlt év­ben kiváló tenyészállatokat kapott a kostelep: Jugoszláviá­ból fajtiszta cigája, Angliából pedig hampsihire down juho­kat: A két fajta keresztezéséből az idei tavaszon látott napvi­lágot az első — több mint két­száz — utód. A szakemberek igen elégedettek az eredmény­nyel. A néhány hónapos bá­rányokon ugyanis már kezde­nek kiütközni a cigája és a hampshire down jótulajdonsá­gai, s a tenyésztők erősen bi­zakodnak, hogy néhány éven belül sikerül kialakítani egy új tájfajtát. A mecseM juh hármas haszonsítású lesz: nagy húsú, finomabb gyapjút és több tejet adó. A jelenleg néhány hónapos bárányokat felnevelésük után szétválasztják és a kosokat köztenyésztés végett a bara­nyai falvaiknak adják, az anya­juhokat pedig újból hampshi­re down kosokkal párosítják. A további keresztezések ré­vén minden bizonnyal még fo­kozni tudják az új tájfajta egyedeinek jótulajdonságait. Aratják az olasz búzát wm ff ff mm j / IBI flw* Vr Ai V W« ■ ■ Az útról sokan megcsodál­ták, voltak, akik be is mentek és ezt mondták: — Majd kiderül a cséplés- nél! Még nem érkezett el a csép- lés, de elérkezett annak a hí­re, hogy a Pécsi Állami Gaz­daság üszögpusztai üzemegy­ségében megkezdték az olasz búza aratását. Nem derül ki még ugyan minden, de az olasz búza sok jó tulajdonsága máris megmutatkozik. Öbert Béla üzemegységvezető szíve­sen ad erről felvilágosítást. Négyféle olasz búzát vetettek: a Fortunáiét, a Produttoret, az Autonómiát és az Est-Mottint, ez utóbbit egyenesen Milánó­ból kapták. Persze, van ezen­kívül német búzájuk is, de arról még jóformán semmit sem tudnak mondani, Első az, ami az olasz búzák javára írandó: az állóképesség. Érdekes megfigyelni: a Fortu- natót és a Produttoret még a 70 kilométeres sebességgel száguldó szélvihar sem tudta összekusztálni, csak egyirány- ban hajlottak meg. Ézek a fajták tehát kiválóan alkalma­sak kombájnaratásra. A Fortuna és Produt- tóre már szombaton kasza alá érett, míg a magyar búzafaj­Vigyáznak a kicsinyekre Még ma is gya­kori látvány, külö­nösen az olyan köz­ségekben, ahol nincs termelőszö­vetkezet, hogy az anya arat és a kis­gyerek a hűs fa alatt játszadozik, vagy éppen alszik. De ez'a kép remél­jük egyre inkább megváltozik és he­lyébe lép az, amit N agyhars ányban látni lehet. Hatvan­hat pöttöanke kis- magyar játszik a hűs fa alatt és óvó­nénik, dadák vigyáz naík rájuk. Amikor bementünk, éppen ebédeltek. A pénte­ki menü: burgonya­leves, mákos, diós tekercs volt. És mindez negyven fo­rintjukba kerül a szülőknek havonta. — Hatvanhat gye refket Írattak be az idén — mondja Gá­los Istvánná vezető­óvónő. — Ennyit írattak be és tizen­négyen hamarosan elhagyják az óvo­dát Már készítik nekik a szülők a kis hímzett táská­kat, amelyekben útravalóui megkap­ják az óvoda fény­képét. Nagyharsánybam óvoda! Néhány év­vel ezelőtt még csak sóvárogtak ez­után, amit Siklóson láttak, ha piaci na­pokon éppen az ot­tani óvoda előtt vitt ea az útjuk. — Mikor nyitják ki az óvodát reg­gel? — Reggel hatkor már van itt dada. A gyerekek már reggel hatkor kez­denek szállingózni és este hatkor in­dulnak haza. Most azért vagyunk egy órával tovább itt, mert aratás van:: -. — magyarázza az óvóméni. Reggel hattól es­te hatig! Tizenkét óra, de ennél sok­kal több. Tizenkét órán keresztül a szülők nyugodtan dolgozhatnak a me­zőn, mert jó kezek­ben vannak gyer­mekeik. Bár min­den községben így lenne már! így lesz, ha egy év múlva nem, akkor kettő, három év múlva, de így lesz és ak­kor ez lesz a termé­szetes és nem az, hogy a kisgyerekek a mezőn játszadoz­nak, alszanak ad­dig a hűs fa alatt, míg szüleik dolgoz­nak. ták csak jó egy hét múlva arathatok. Az Autonómia és az Est-Mottin szalmája lazább, mind a magyar búzafajtáké és az utóbbi később is érik, mint a magyar. — És a termés? Milyen termés várható7 Mint általában a mezőgaz­dászok, Óbert Béla sem sze­ret erre a kérdésre felelni és ha felel is, nagyon óvatosan. — Végeztünk már termés- becslést, de ez még nem mutat mindent — mondja. — Azt mindenesetre megmutatta: a Fortunató egy-egy átlagos ka­lásza átlagban 60, a Produtto- reé 51, az Autonómiáé 42, az Est-Mottiné 32, a magyar Bán- kutié pedig 37 szemet tartal­maz. A Fortunató olyan 25—30 mázsás holdankénti átlagter­mést sejtet, a Produttore is megadja talán a 25 mázsát, az Autonómia is ekörül mozog talán, de az Est-Mottin már egészen biztos, hogy elmarad a magyar búzák mögött. — Hallottam már megjegy­zéseket: olyan alacsony ezek­nek a búzáknak a sikértartal­ma, hogy ebből aztán nem le­het rétest készíteni, mi igaz ebből? — Ezt a kérdést mi is csak még könyvekből ismerjük, a szakkönyvek azt állítják: jó­minőségű, fehér kenyeret le­het belőle sütni. Tehát ke­nyérgabona. Az emberből önkéntelenül kikívánkozik a következő kér­dés is: „Van-e jövője nálunk az olasz búzának?” —1 Mint kenyérgabonának igen, annál is inkább, mert géppel lehet aratni — hang­zik a felelet. — Ezenkívül az olasz búza őszi takarmányke­veréknek is kitűnő. Zöld álla­potban többször is megvizs­gáltattuk takarmányozási szempontból Budapesten és o vizsgálat eredménye meglepő volt. Mindegyik olasz búzá­nak zöld állapotban emészthe­tő fehérjetartalma azonos a lu­cerna takarmány emészthető fehérjetartalmával. — Ez azt jelenti, hogy a szem takarmány értéke is azo­nos, mondjuk az őszi árpa ta­karmányértékével ? — Ez az, amit még nem tu­dunk. Ez majd csak cséplés után a laboratóriumban dől el. Mindenesetre, ha ez így lenne, akkor őszi árpa helyett is termeszthetnénk. Érési ideje azonos az őszi árpáéval, nem dől meg, mint a mi őszi árpá­ink és ami nem lényegtelen, nagyobb termést is ad és e nagyobb termést géppel taka­ríthatjuk be . .. Ennyit mondanak egyelőre az olasz búzákról, amelyek eb­ben az évben vizsgáznak elő­ször Magyarországon: elsősor­ban mint kenyérgabonák, de lehet, hogy elhódítják a terü­letet az őszi árpától is. Az ed­digiek alapján elmondhatjuk: a vizsga sikerült, ami nem is csoda, hisz van olyan búza is köztük, amely ha egy kicsit meg is másítva, de Fortuna istenasszony nevét viseli és, akinek asszony a patronusa, az mint mindig, most -is sikert arat, , (S zalai) KOMLÓ Sltfu változatos színekben ríszletre is! BARAMTAMEWEl KISKER.V. MŰSZAKI BOLTJAINAK KAPHAT^/ A Pécsi Állami Levéltár, az Országos Levéltár után leg­nagyobb magyar levéltár, a maga tizenegyezer métermá­zsás, sok százéves iratanyagá­val sokszor rejteget olyan meg leptéseket, amelyék a levél­tárosi képzeletet is zavarba hozzák, A rendezés és a ku­tatás olyan ügyeket is megvi­lágít, amelyekről azt hihet­nénk. hogy örökre feledésbe merültek. Most a levéltár hatalmas baranyai részlegének termei­ben sétálgatunk, a századok­nak valóságos iratutcáiban és érdekesség kedvéért bemuta­tunk két ilyen ügyet, amely közül az elsőnél sem a régi feudális bíráskodás, sem a fő­szolgabírói iratokban nem kaptunk felvilágosítást, illet* ve csak sejtéseidre szorítkoz­hatunk. Századunk első éveiben tör­tént, hogy a régi megyei feu- dá'is bíráskodás anyagában, mely a volt megyeháza mély pincéjében nemzedékek óta várta a rendezést, egy köz­ségi esküdt címeres pecsétjét keresték. Andretzky József, a megye akkori levéltámoka a nemesi családok történelmi feldo' gozásakor a szabadszent- kirá'yl Bemáth Márton cí­merét kereste a 18. századból. Kutatás közben egy köt?g iratra bukkant, amelyre 1780. esztordő volt írva és külsején látni lehetett, hogy ' azóta az. érintetlen máradt. Amikor ki­bontották, meglepetésükre ear BARANYAI SÉTÁK baiaMfai iZ Fényképezzünk együttf Egyéniség és stílus gesztenyebama dús női hajfo­nat tekerőzött elő a régi zöl­des iratok közül. Puhán, fé­nyesen,, mintha néhány perc­cel előtte vágták volna le tő­ből, a selymesen ragyogó és ápoltnak látszó dús hajat. A ma már százhetvenéves történet hajfonata és kísérő irata a következőket fedte fel. A pellérdi uradalmat sze­gélyező egyik erdőben, 1790- ben, a cserkészgető pandúrok egy fiatal nő holttestére talál­tak. Egy napja lehetett ott. Mivel a pandúrok jól ismer­ték a környéket, könnyen meg állapíthatták, hogy a nő ide­gen és sohasem látták a tájé­kon. Abban az időben az igazság szolgáltatás a munkatempót a csigáktól kölcsönözte. Nem volt telefon, fénykép, tény- vázlati rajz, viszont a felettes hatóságnak bizonyságot kel­lett szolgáltatni minden eset­ről, főként bűntényről. Tőből levágták tehát a szép hajat, s mint corpus delictit a jelen­téshez lelkiismeretesen mellé­kelték. Nem is részletezzük, hogy az idegen nő drámája rejtély maradt mindmáig. A kérdés azonban százhetven év után is felötlik bennünk: akkor, ami­kor Pellérden hajdanában nem minden évben szaladgál­tak jól ápolt, jól öltözött asszo­nyok, hogyan maradhatott rejtély a pellérdi erdő titka? Lehet, hogy a pandúrok túl az erdőn meglátták az akkori uraságnak azóta lebontott kas­télyát — és hallgattak. Mert a kastély törvény volt, mely némán ítélt úriszékében nem­csak a selymes hajfonatok, hanem a pandúrok fölött is. A másik „ügyirat“ már tanulságosabb, s napjaink számára is mond még vala­mit a következő: Ez az akta 1851-ből szárma­zik, száma: 4473, A most nyu­galomban élő Mérő József fő- levéltámok talált rá rendezés közben. Érdekessége, hogy itt is van melléklet, jelenleg is az iratok mellett, egy ezüstfona- tú nyeles tű, amely emlékez­tet a suszter árra. A híres kuruzsló, a siklósi Szalai Miklósné, az ottani bor­bély felesége már a szabad­ságharc előtt foglalkozott „szemgyógyítással“. A hírek csak suttogva bujkáltak róla, mert féltek Szalai Miklósné csodatévő erejétől, főként ha­ragjától. mely még zárt ajtó­kon át is érvényesülni tudott. Uray megyei főorvos már 1847-ben „szemgyógyításon“ Nem lenne teljes a fotoesztétlkal ismeretünk, ha nem szólnánk a sokszor emlegetett egyéniségről és, a fotostílusról. Mint minden megnyilvánulásunk ban, fényképezésünk módjában is visszatükröződik egyéniségünk, gondolkodásunk. Melyek azok a Jegyek, tünetek, amelyekből kiolvasható egyénisé­günk? Minden ember az énjén kívül álló világ benyomásait más-más módon szemléli, fogja fel, külön­böző módon értékeli és vonja le belőlük következtetéseit. Egy eseményre különböző em­berek, különböző módon reagál­nak, következésképp eltérő lesz a véleményük. Gondoljunk egy ökölvívó-mérkő­zésre, ahol több küzdőfelet kiütés­sel győztek le, némelyik még vé­res is volt az ütések következté­ben. Vagy gondoljunk egy látvá­nyos divatbemutatóra, ahol szebb­nél szebb ruhák kötik le a meg­jelentek figyelmét. Mi lesz ezekről a vélemény? Lesznek olyanok, akik az ököl­vívó-mérkőzés Izgalmától áthevlt­ve, mint érdekes élményről szá­molnak be ugyanarról az esemény ről, melyről mások, mint durva, borzalmas látványról beszélnek, (.esznek olyanok, akik a divatbe­mutatót unalmas jelzővel illetik, s lesznek, akik elragadtatással nyi­latkoznak róla. A különböző véleményeket a kü lünböző egyéniségek alkották. Ugyanígy szabja meg az egyéni­ség az amatőrök fotolátását Is. Vannak, akik az élet forgatagát szeretik, témájuk Is ez, de van­nak, akik tájfényképezésben, vagy csendélet fotózásában lelik örö­müket. Bár az amatőrök többsége elein­te a legkülönbözőbb témákkal Is foglalkozik, méjgs igazán jót, művészit csak akkor tud alkotni, ha a témaválasztását, meglátását egyénisége irányítja, önmagát ad­ja. Az a mód, mellyel a fotográ­fus eszközökkel, — a fény, a tér és forma kialakításával — kife­jezzük mondanivalónkat, — igen sokféle lehet. Ezt nevezzük stílusnak. A stílus fogalmát nehéz tömö­ren meghatározni. Ha egy véle­ményt, vagy gondolatot másoknak el akarunk mondani, előadásunk lehet színes, érdekes, izgalmas, de lehet hideg, kimért, érzelem nél­küli, csupán egyszerű felsorolás is. Más mődon tolmácsolja gondo­latait Jókai, mint Mikszáth, szí­nekben és rajzban pedig más a kifejezési módja Munkácsynak, mint Picassónak. A kifejezés kü­lönbségét a stíluseltérés okozza. Ugyanez vonatkozik a fényképe­zés kifejezési módjára Is. Vannak, akik csak ragyogó ellen fénnyel eláraszva tudják gondola­taikat ábrázolni, mások viszont a vonalak, formák kialakításával fe­jezik ki magukat. Találkozunk a legkínosabb anyagszerűségre való törekvés kö­vetőivel is, de nem kevés azok száma sem, akik a mozgás érzé­keltetése céljából a képélességet hagyják figyelmen kívül. Az alkotásokat létrehozó nagy fotóművészeknek már kiforrott egyéni stílusa van. Mondanivaló­juknak egyéni Ize, zamata, forma­képzése van, mely annyira jellem­ző, hogy aki kissé Is Járatos a fotóművészeiben, magáról a kép stílusáról felismeri a szerzőt. Azt is mondhatjuk, hogy a stí­lus, főleg az egyéni stilus a vá­lasztóvíz, mely elválasztja az al­kotó művészt az átlag fotósoktól s ez emeli a mondanivalót tolmá­csoló fényképet művészi rangra, alkotássá! A különböző fényképi stílusok kialakítása az ábrázoló művésze­tek hatására fejlődött, formáló­dott. Legerősebben a festészet különböző stílushatása található meg. A klasszikus stílustól a moder­nig nagy változások követték egy­mást, annak ellenére, hogy a ki­állítások falán még ma is meg­találhatjuk úgyszólván mindegyik képviselőjét, A fejlődés folyamatos és ezt se­gíti, formálja a korszellem, a társadalom alakulása, a fotosok egyénisége a közös célért, a mű­vészi fényképezésért. — Sz, R. — Megkezdődött a munka a hansági KISZ-táborokban Vasárnap este újra benépe­sedtek a hansági KlSZ-tábo- rok, hogy folytassák azt a munkát, amelyet a mocsaras vidék termővé tétele érdeké­ben tavaly elkezdtek. Hétfőn reggel fél hat órakor ünnepé­lyes zászlófelvonáshoz sorakoz­tak a horvátkimlei törzstábor kisudvari és a hanság-tanyai táborok kiszistái, hogy utána ásót és lapátot ragadva részt vegyenek a Hanság csatornái­nak építésében. Míg tavaly 2400, az idén már 5000 fiatal dolgozik a termé­ketlen táj termővé tételén. A hétfőn megnyílt három hansági táborban két héten keresztül napi hat órát dol­goznak a fiatalok, a nap töb­bi részében pedig a táborozás örömeivel ismerkednek meg. Filmvetítések, különböző szó­rakoztató előadások, sportve­télkedések teszik majd kelle­messé pihenő idejüket. Kádencia a kutyaszőr-ügy végére tetten érte Szálaimét. A me­gyéhez küldött jelentés alap­ján büntetést is kapott. A kö­vetkező, 1848. esztendőben szintén. A végén már úgy meg szokta, hogy hiányzott neki. Fizetett szó nélkül, hiszen bőven futotta a szerencsétlen á’dozatok hiszékeny zsebéből. Jött a szabadságharc. A népnek más nagy gondjai akadtak, minthogy az ilyen középkori fáták sötét üzel- meit figyelje, s az árnjfekban meghúzódó » kuruzslónő' sza­badabban is garázda lkodiha- tott. Az élbukott harc után jött a Bach korszak s Baranya is megyei császári főnökséget kapott. ; 1851. július 14-én Fux Jó­zsef siklósi „Belorvos tudor1 jelentette a járásorvosnak Szá­laimé nagybani „gyógyítását“. A vajákos valósággal nagy­üzemet létesített, s lakásán napokon át több szerencsét­lent kórházszerűén „ápolt“. A további vizsgálat kiderítette, hogy Bálint József Ipacsfáról már negyedik napja állott . gyógykezelés“ alatt Szálaimé boszorkányszanatóriumában» Az orvos Szálaimé „rendelő­jében“ Bálint Józsefnél „idü’t szem!ob“-ot állapított meg. szembetegségeket gyógyító esz­közöket és megállapíthatatlan Egy kis glosszát írtunk a Dunántúli Napló május 21.-Í számában a 155. számú tej­boltról. Az írás bíráló meg­jegyzéseket tartalmazott a bolt tisztaságára vonatkozóan, ame­lyet a cikk megjelenése után tartott vizsgálat csak rész­ben igazolt. A vizsgálatról fel­összetételű remédiumokat ta­lált, amelynek alkotó elemei az ormánsági vajákosok re­ceptjeiről eléggé ismertek vol­tak. Ekkor került elkobzásra az ügyiratok mellett ma is meglévő „szemtű“, a néma ta­nú, mely Szálaimé leggyakrab­ban használt „operálóeszköze“ volt. Az öreg korban jelent­kezett szürke hályogot (cata- racta) ezzel operálta, illetve a szaruhártyán és elülső szem- csarnokon áthatolva, a szem­lencsén végzett baljóslatú te­vékenységet, melynek kimene­tele nem kétséges előttünk. Egész sereg heveny kötőhár- tyagulladásos (conjunctivitis) eset vált krónikussá, s így gyógyíthatatlanná Szalainé gonosz mesterkedése folytán. így került az ügy a megyei főorvostól a megyei főnökhöz, onnan pedig a siklósi főszolga­bíróhoz már július 18-án. Az ügyet oly súlyosnak találták, ' hogy négy nap alatt végrehaj­tották a súlyos büntetést, el­kobzással és lalkáslezárással együtt. A megvakított áldoza­toknak a látását azonban már nem lehetett visszaadni. Az operálótű, mint figyel­meztető felkiáltójel áll előt­tünk és emlékezésre késztet. Évszázados idők komorságából idézi vajákosok sötét hatal­mát, melyet a természettudo­mányok fénye, a tudomány nagysága korhadt emlékekké csúfított, s elűzött, mint éj szaka sötétjét a kelő nap fé­nye. Dr. Vörös Márton vett jegyzőkönvek, ellenőri jelentések, valamint Sölley István elvtárs tiltakozó levele alapján a Dunántúli Napló­ban újabb cikk jelent meg a szóbanforgó üggyel kapcsolat­ban. Ebben a cikkben megír­tuk, hogy az eredeti glossza állításai nem mindenben iga­zak, illetőleg bizonyíthatók. Ezért önkritikusan kijelentet­tük, — és most újra megismé­teljük, — hogy Pelcz Kata­lin, a bolt vezetője nem -simo­gatta meg a boltba betévedt kutyát és arról sem érkezett bejelentés, hogy a kiadott tej­ben kutyaszőrt találtak volna; Ezzel az ügyet a magunk ré­széről lezártnak tekintettük és tekintjük. Amennyiben Söl­ley elvtárs az általa írt hely­reigazító sorok és levele egyes részleteinek közlését sérelmes­nek találja, úgy ezúton meg­követjük. Továbbra is fenn­tartjuk természetesen azt az álláspontunkat., hogy levelének hangjával és egyes kitételeivel nem értünk egyet. Vasvári Ferenc Megváltozik a to fás felvásárlási ára Az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság döntése alapján, július 1-től megvál­tozik a tojás felvásárlási ára. Az eddigi egységes árral szem ben annyiban történt módosí­tás, hogy a továbbiakban meg­különböztetnek kis és nagy to- J já&t. A nagy tojásért 1 forin- ; tot, a kisebb tojásért pedig • csak 90 fillért fizetnek a fel­• vásárló szervek. A tojás át- i vételekor a földművesszövet- » kezeti felvásárlók kötelesek a | tojás nagyságát (karton sab- | Ionnal) megállapítani, és az • apró (a sablon kerek nyílá­sán átpottyant) tojásokra a bélyegzőt ráütő».

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents