Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-30 / 151. szám

2 NAPLÓ 1959. JÚNIUS 30, ' Kulturális aktívaiilésen tárgyalták meg a művelődéspolitikai irányelvek végrehajtását \J A Magyar Szocialista Munkáspárt Pécs Városi Végrehajtó Bizottsága tegnap dél­előtt 10 órai kezdettel a megyei pártszékház tanácstermében kulturális aktívaülésre hívta össze a város kulturális életének irányítóit. Szentistványi Gyuláné elvtársnő, a városi pártbizottság agitácíós és propaganda osztálya vezetőjének megnyitó szavai után Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság első titkára mondott beszámolót. Beszámolóját azzal kezdte, hogy egy éve jelentek meg pártunk művelődéspolitikai té­zisei és az azóta eltelt időszak jelentős fejlődést hozott országos eredményeink mellett városunk kulturális helyzeté­ben is. Elmondotta, hogy az el­lenforradalom okozta kulturá­lis hibák leküzdésében 1957 második felétől jelentős ered­ményeket értünk, el. Pártunk, értelmiségi és kultúrpolitikai elvi alapjainak ismertetésére és tisztázására sikerült felhív­ni a pártvezetők és kulturális területen dolgozó kommunis­ták figyelmét. Sikerült fontos kulcspozícióban erősíteni a párt befolyását. A művelődés- politikai tézisek megjelenése jelentős elvi politikai segítsé­get nyújtott ahhoz, hogy újabb lépést tegyünk előre a szocia­lizmus építése kulturális fel­adatainak megoldásában. Ezután részletesen ismertet­te a három éves kultúrfejlesz- tési program fő elvi, politikai célkitűzéseit, majd rátért a célkitűzések végrehajtásában elért eredmények taglalására. Az ideológiai munkában a harc fő területét a kultúrmunka megfelelő szerepének tudato­sítása, továbbá a burzsoá- ideológiai irányzatok: vallásos ideológiai nacionalizmus elleni harc képezte: E munkában nagy jelentőségű volt a műve­lődési tézisek feldolgozása. A téziseket valamennyi pártszer­vezet részben a választások előtt részben utána megtár­gyalta. Az iskolai alapszerve­zetek tagjai például — mint­egy negyven kommunista pe­dagógus — ezer pedagógussal .ismertették az irányelveket. .Az eredményes fejlődés esz­köze volt a pedagógusok álla­mi ideológiai oktatása is, amelyen mintegy hatszázan vettek részt. Jelentős szerepet töltöttek be nagy nemzeti és nemzetközi ünnepeink megün­neplése, ezeknek politikai, kulturális előkészítése. Az ideológiai munka fejlődésének eredményeképpen előrehaladás mutatkozik a kulturális élet számos területén: az oktatás tartalmában, a színház műsor­politikájában, a művészeti cso­portok tevékenységében.. Ezután arról szólott, hogy egyre több fizikai és értelmiségi dolgozó kapcsolódott be kultu­rális munkába, majd így foly­tatta: — E munkának azonban fo­gyatékossága, hogy nem rázta fel az értelmiség legszélesebb rétegeit, nem tárta fel legszé­lesebb körben a jelenlegi ideo­lógiai problémákat és azokra több esetben csak közvetett je­lenségektől tudtunk következ­tetni: például a biológiai ok­tatás problémái az Egyetem utcai Általános Iskolában, vagy az absztrakt művészet előtti hajbókolás jelenségei a művészeti gimnáziumban. Ezután a munkásosztály kulturális ellátottságának tokozásáról szóló párthatározatokkal kap­csolatban a következőket mon­dotta: — A művelődési feladatok­kal az üzemi párt alapszerve­zetek többsége jelentőségük­nek megfelelő súllyal foglal­kozott. Ezt tapasztalhattuk a Kesztyűgyárban, Dohánygyár­ban, Bőrgyárban. Egyes szer­vezetek azonban nem foglal­koztak a kulturális feladatok­kal, például á DÉDASZ, Hús­ipari Vállalat, Cementáruipari Vállalat. Ezután a kulturális rendez­vények közönségszervezésével foglalkozott s elmondotta, hogy a dolgozók általános mű­veltségbeli továbbképzése hiányos és pártszervezeteink ezzel még- nem foglalkoztak kellően. Bár a dolgozókban megvan a törekvés az álta­lános 'ismeretszerzésre, ezt bi- •zonyítja, hogy a városi mun­kásakadémiára _460, a Porce- lángyáMJafT'műlcödő munkás- akadémiára 180, a sörgyári munkásakadémiára pedig mintegy 60 dolgozó jelentke­zett. A munkáslakta peremte­rületek kultúrmunkájában elsősorban Pécsszabolcson a Puskin kultúrotthonban van fejlődés, ahol eredményes szakkörök működnek, jó az ismeretterjesztés. Általában azonban a munkás művelődési otthonok törzsgárdája még nem alakult ki, illetve szűk­körű. Ezeken a területeken a tárgyi feltételek is még hiá­nyosok. Hiányos például Me­szes kulturális ellátottsága. Ezen enyhít a munkásklub, amelyhez hasonló klubokat hoznak létre Pécsszabolcson és a szigeti területen is. A munkásosztály körében vég­zett kulturális munkának je­lentős tényezője volt a Tanács­köztársaság 40 éves jubileu­mának megünneplése, amely­nek keretében megrendezésre került a munkás színjátszó hét, a munkáskórusok hang­versenye, az országos dalosta­lálkozó és még számos jelentős kulturális rendezvény. Lénye­gében a munkásosztály köré­ben, az üzemekben, kulúrintéz- ményekben folyó munka jel­lemzői érvényesek a széles dol­gozó tömegek között végzett kul túlmunkára. A dolgozók kultúrigényeinek növekedését bizonyítják olyan tények, mint a könyvtárak látogatási arányának 20 százalékos nö­vekedése, a Nemzeti Színház nagy látogatottsága. Színhá­zunknak 1959. január és jú­nius között mintegy 85 ezer látogatója volt: Ezután arról szólott, hogy az ismeretterjesztési munká­ból a TIT, a tömegszervezetek, az MSZBT jelentősen kive­szd a részét: Beszámolójának további ré­szében Ambrus elvtárs az ifjúság politikai nevelésének helyzetéi elemezte. Elmondotta, hogy az egyetemen a marxizmus- lenánázmius tanszéken színvo­nalas munkát végeznek, a tanszék oktatóinak tekintélye megalapozott. Középiskolai vonalon jelentős eredmények vannak a politechnikai oktatás területén, a Széchenyi Gim­náziumiban, az 500-as Ipari­tanuló Intézetben: — Az elmúlt egy esztendő jelentős fejlődést hozott Pécs kultúráié tőben, jelentős az ideológiai előrehaladás, a párt befolyásának növekedése, a kulturális munka színvonalá­nak növekedése — összegezte egy év eredményeit Ambrus elvtárs. *— Városunkban tervszerű, tudatos tevékenység bontako­zott ki a kulturális élet fej­lesztése érdekében és ebben fontos szerepet vállaltak az üzemek munkásai,' az értelmi­ségi dolgozók. E lelkes munka alapja a párt és állami szer­vek irányító tevékenységének javulása. Az előrehaladás nyo­mán azonban nem értük el, hogy a kultúrmunka a párt­munka szerves részévé váljék minden szinten. Lemaradás mutatkozik a munkáslakta te­rületek kulturális ellátottsá- gábanr'á"munkások általános képzésében. Hiányosságok van nak az iskolai oktatás terüle­tén. Ä hibák kiküszöbölésének alapja a kommunisták tevé­kenysége, a programban meg­jelölt feladatok végrehajtása, a program végrehajtásának folyamatos elemzése és ellen­őrzése, a pártonkívüliek széles rétegeinek aktivizálása a kul­turális feladatok megoldására. Ambrus elvtárs,a következők­ben foglalta össze: 1 Azokban az üzemek- ■ ben,'ahol a művelődés­politikai programból „adódó gyakorlati feladatokat elha­nyagolták, e hiányosságokat ki kell küszöbölni, biztosítani keli a kulturális munka meg­becsülését, a dolgozók kultu­rális ellátottságával való foko­zott törődést. A területek kul­turális igényeinek feltárásánál a területi pártszervezetek munkáját fokozottabban igénybe kell venni. Fokozot­tabban szükséges támaszkod­ni a tömegszervezetek kultu­rális munkájára és igényelni elsősorban a szakszervezet se­gítségét. A munkás művelő­dési otthonok tevékenységé­nek javítása további fontos feladat. 2 Fokozni kell minden ■ területen az ideológiai munkát, az ideológiai neve­lést, munkások, értelmiségiek körében egyaránt. Nagy gon­dot kell fordítani a dolgozók társadalmi munkába való be­vonására, ezen belül a kultúr- munlkára; <J A köznevelés területén erősíteni kell a szak­felügyeletet, a vezetést, javí­tani kell az oktatás tartalmi szintjét. Szükséges a kommu­nista pedagógusokkal való fo­kozott foglalkozás, továbbá a pártonkívüliiek körében vég­zett nevelőmunka: Fokozott gondot kell fordítani, az 1959 —60-as tanév előkészítésére. J Az ifjúság társadalmi szervezeteivel együtte­sen nagy gondot kell fordítani az ifjúság körében végzett kulturéHis nevelőmunkára, az ifjúság szocialista szellemben történő nevelésére (iskolai — családi nevelés egysége, aktív kultúrmunka, önművelés.) 5 A feladatok végrehaj­- tása érdekében mozgó­sítani kell a kommunistákat, tömegszervezetekben dolgozó­kat és ismételten fel kell hív­ni a figyelmet a tézisekben megjelölt feladatok végrehaj­tásának szükségességére, — fejezte be beszámolóját Amb­rus eivtárs. A beszámoló után az aktíva résztvevői közül számosán hozzászólásukkal, javaslataik­kal nyújtottak segítséget a kulturális munka további ja­vításához. Ácséi György elvtárs meglátogatott két pécsi üsemet (Folytatás az 1. oldalról) csilinek bennünket. Gazda­ságilag szilárdak vagyunk s nem elbizakodottság azt mondani, a magyar nép egyetért a munkáshatalom célkitűzéseivel, A kérdésekre Aczél elvtárs válaszadását az újhegyi dol­gozók lelkes tapssal fogadták, utána többen egyéni pana­szaikkal fordultak hozzá. A kesztyűgyárban A kesztyűgyárban Aczél elvtárs és a kíséretében lévő képviselők az új üzemrész létesítéséről, a gazdasági ered­ményekről, a gyár gazdálko­dásáról folytattak beszélge­tést az üzem párt és gazdasá­gi vezetőivel, majd megtekin­tették a szabászok munkáját. Aczél elvtáns több dolgozótól a keresetük, hogylétük és mimkájuk felől érdeklődött. Négy óra után pár perccel a kettes szabászatban gyűltek össze a dolgozók, s a hatalmas teremben alig fértek el. Itt is keresetlen szavú, baráti be­szélgetés alakult ki. Aczél György elvtárs válaszolt a 'dolgozóknak távol-keleti' útja során szerzett tapasztalatairól. Elemezte a nők helyzetét, pár­huzamot vont az ottani és a mi körülményeink között. A felvetett lakásproblémá­val részletesein foglalkozott. Kifejtette, hogy helytelen do­log, mindent az államtól vár­ni. A lakásprobléma országos probléma, de az egész vilá­gon probléma. Nem kis gond, s aki ezt mondja nem őszin­te. A kormány tizenöt év alatt kívánja megoldani s a mai szintű igényeket kielégí­teni. De nemcsak az államtól kell áldozatokat várni, maguk­nak a dolgozóknak is job-1 ban be kell kapcsolódniok a lakáshelyzet javításába, nekik is segítemiök kell. Jő dolog, hogy máris van fejlő­dés, a dolgozók egyre jobban részt vesznek a különböző kedvezményekkel történő la­kásépítési akciókban. A kesztyűgyárban felvető­dött a nők nyugdíjkorhatárá­nak csökkentése .is. Minden a dolgozókon múlik, a népgaz­daság, a nemzeti jövedelem helyzetén. Ha a népgazdaság gyarapszik, emelkedik a nem­zeti jövedelem, akkor nő az életszínvonal is és sor kerül­het további fokozott szociális intézkedésekre is. A kesztyűgyári dolgozók a válaszadás után is még kér­désekkel fordultak Aczél elv- társhoz, Laki István és Pataki Mihály elvtánsakhoz, .akiket nagy szeretettel vettek körül a gyár munkásai: „Sztárok" a könyvhéten — A lyoni selyemszövők, Rózsa Sándor, Anyegin •— sorolták fel egymásután a könyvcímekest a Széchenyi téri könyvesboltban, amikor azután érdeklődtünk, melyek a könyvhét legkeresettebb könyvei. — Puskin Anyeginjét kü­lön meg kell említenünk — mondták, — mert ez a kis könyv szép (kivitelben, ol­csón került kiadásra a könyvhétre és az utolsó da­rabig mind el is fogyott. Ju­hász Gyula összes költemé­nyeit, Berthc/ld Brecht művét a „Július Cézár úr üzletei“-t rövid idő alatt elkapkodták a sátrakból és az üzletekből. Az ifjúsági (könyvek közül a Robin Hood-ot a könyvhét megkezdése után egy-két nappal már nem kaphatták meg az érdeklődők, mert mind elfogyott. — Érdekes még, hogy az irodalomtörténeti könyveket is nagyon (keresték az olva­sók .— mondta a bolt veze­tője. — Ezenkívül a KRESZ után is olyan nagy volt az érdeklődés, hogy akár tíz­szer annyit eladhattunk vol­na, mint amennyivel rendel­keztünk. A Pécsett felállított könyv sátrak és könyvesboltdk a könyvhét alatt mintegy két­ezer művet és kiadványt ad­tak el. üli! Ilii □ SOK turista fordult meg| az elmúlt hét végén és vasár­nap Pécsett. Itt jártak a Bu­dapesti MÁVAG Sportkör ter­mészetjáró szakosztályának tagjai. Klünjárattal érkeztek Soproniból, Szombathelyről és Budapestről vendégek, akik még vasárnap este visszautaz­tak: □ KLUBOT létesítenek a mohácsi városi tanács egyik helyiségében. A (klub televíziós •készülékét már megvásárol­ták. \ — MEGÉRKEZTEK Pécsre az új autóbuszok. A Pécsi Köz lekedési Vállalat az elmúlt na­pokban vette át a hat új autó­buszt, melyek mór lefutották terhelés nélkül az 500 kilo­métert. Ezzel a városi autóbu­szok száma hatvanháromra emelkedett, ami azt jelenti, hogy lényegesen enyhül majd a járatok zsúfoltsága — HANGSZÓRÓT szeréinek a porcelángyár minden na­gyobb mpielyébe, melyeken keresztül a gyári kultúrotthon ból naponta rendszeres műsort adnak., — CSÖRGÖFA suhálngot és hársfacsemetéket ültetnek Gerdén és Velényben a kiöre­gedett eperfák helyére. □ MA tartja rendes ülését a mohácsi városi tanács. A délelőtt kilenc órakor kezdődő tanácsülésen megtárgyalják a munkásosztály helyzetének megjavításáról szóló határozat végrehajtását; □ SZÁNDÉKOS EMBER­ÖLÉS bűntette miatt vonták felelősségre Mikié Vince diós- viszlói lakost és ezért hatévi börtönbüntetésre ítélték. Mik­ié Vince házának kapuján má­jus hetedikén ittasan zörge­tett Katona Ferenc, akit ő megtámadott, zsebkésével hasbaszúrt, majd a mellén is több szúrást ejtett. Katona Ferenc sérüléseibe belehalt. — LEESETT másfél emelet magasságból az alagsorba Sza­maién! Ildikó hétéves kislány, a nyugati városrész 22. sz. épü létében. Szerencsére csak ki­sebb zúzód ásókat szenvedeti Időjárásjelentés Várható Időjárás kedd estig: erősen felhős Idő, sok helyen eső; zivatar, egyelőre mérsékelt, válto­zó irányú, később megélénkülő, a Dunántúlon helyenként erős észak nyugati szél. A meleg csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában »—18, a nyugati megyékben 1>—15 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 18—23 fok között. Távolabbi kilátások, hűvösebb» szelesebb Idő esőkkel: ee/aoß/r babtanov' (32.) Odarohantak hozzá, az őr megrántotta sebesült karját. A sápadt, elgyötört Ponomarjov egyetlen szót sem szólt többé, makacsul az ablakra bámult, s nem válaszolt a kérdésekre. Amikor kivezették, még egész testében remegett. Az udva­ron tétlenül őgyelgő katonák rögtön körülfogták. Ponomar- jov elnézett mellettük. Úgy megvetette, úgy gyűlölte őket, hogy teljesen érdektelenek voltak számára. Kis idő múlva leszaladt a tornácról valaki a parancs­nokságról, kiáltott valamit és á kezével intett az őrnek. Ponomarjovot elvezették. Ide­gen köpenyek, gyűlölt, idegen arcok között lépkedett. S csak egyetlen egyszer riadt meg és lágyult el a szíve. Megpillan­tott egy magyar kisfiút, aki a ház mögül kandikált ki. Hat­éves lehetett, de háborúban cseperedett fel, tudta, hová viszik az orosz katonát, s el- szörnyülködve nézte. Pono­marjov elfogta a gyerek ré­mült, tiszta tekintetét: saját gyermekei jutottak eszébe, és fájdalom szorította össze a szívét, szemében forró'?°ot .érzett. .Néhány lépés után meg­fordult, hogy még egy pillan­tást vessen a gyerekre, de azon a helyen már egy német ka­tona állt, géppisztollyal a mel­lén. Állát felemelte, sisakjának szíja megfeszült, rövidszárú csizmába bújtatott lábát szét­terpesztette, és a háztetőre bá­mult. Amikor a kerteken túlra ér­tek, váratlanúl utánuk kiál­tottak. Intelligensnek látszó, szemüveges, aszottarcú német sietett feléjük. Már messziről integetett sovány karjával, hogy álljanak meg. Megálltak. A német odasietett, és lihegve, szemöldökét mozgatva, valami okosat mondhatott a kísérő katonának. Az komoran hall­gatta, s cipője orrát nézeget­te. És Ponomarjovban újra remény éledt. Eddig sem hagy­ta el, ott élt benne, mint a parázs a hamuban. A tiszt ekkor „okosan" csak ennyit mondott: — Egészen kitűnő ez a szőr- ' me. Csak nem akarja vérrel bemocskolni? Ésszel kell élni... A magastermetű őr komoran Ponomarjov mögé lépett, ne- kifeszült, és leríncigálta róla a tiszti szőrmemellényt. Po­nomarjov feljajduit. amikor sebesült karját k'csavarta Már ’pbbói ahogy a szemüve­ges német kézbevetts, kitörői- • tóttá és vízsgálgatta a mel­lényt, látni lehetett, hogy szakember, aki ismeri a tár­gyak értékét. Visszamenet a faluba, lassan ballagott, s nézegette a karjára vetett szőrmét. Ponomarjov látta ezt, s a remény éledő parazsa újra kihúnyt. Egy szál gimnasztyorkában vitték tovább, feltépett váll- sebe sajgóit. A kertek mögött két fenyőfa állt nem messze egymástól. Az elsőt elhagyták, és Ponomarjov tudta, hogy nem viszik túl a másodikon. S abban a pillanatban, ahogy ez a gondolat megfordult fejé­ben, már nem hallott lépteket maga mögött. ^Megfordult. A magosra nőtt őr, mint valami hámot, húzta le fején keresz­tül a géppisztolyát, a fegyver szíja beakadt a sisakjába. Po­nomarjov ekkor fürgén leült, csizmáját-— egyik orrát a má­sik kérgének feszítve — le­húzta lábáról. Nem akarta, hogy azután ráncigálják le ró­la s vonszolják háton fekve a havon. Kísérői. sürgetően to­pogtak mellette, ülő emberre mégsem szokás lőni: Ponomar­jov lerázta lábáról a kapcat, egészsége? kezével megragadta a csizmát, és messzire elhají­totta: — Majd azuán marakodja­tok érte. A magastermetű német ijed­ten figyelte, hová esik a csiz­ma, s mintha attól félt volna, hogy a csizmának lába kél, sietve felemelte géppisztolyát. De Ponomarjov még gyorsab­ban felpillantott a magasba. Varjú üldögélt a fenyőn. Hir­telen felröppent a' ágról, a fe­nyő mégingoft, oldatra- dőlt, és Ponomarjov arccal a kömény, fagyos földre zuhant; A házat sietve hagyták el: Szörnyű rendetlenség uralko­dott az üres, visszhangos szo­bákban. A padlón kitaposott cipő hevert sarkával felfelé, mellette kottalapok, földre szó­ródott liszt és rajta mint a ha­von, lábnyomok. Ványa Goros- ko felemelt egy kottalapot. A hátlapján finomarcú férfit lá­tott, nőiesen hosszú hajjal, csipkegallérral — nagyon fur­csa férfi volt ezekben a hábo­rús időkben. Mozart — betűz­te ki Ványa. Hallott már Mo­zartról. Körülnézett és az ablakdeszkára tette a kottala­pot, máshová nem is tehette volna. Aztán géppisztolyának csövével visszadugta a szek­rényből kilógó női kabátujjat és bezárta a szekrényt. Ebbe a házba valaha bizo­nyára minden holmit szívre­pesve hoztak be, minden apró­ságnak örültek, amikor meg­vásárolták. Most pedig semmit sem számolva, semmit sem nézve, egyszerre mindent itt kellett hagyniuk. S utánuk idegen emberek, akiknek sem­mi sem drága ebben a házban, keresztül-kasul járták a szobá­kat, itt hagyták a lábuk nyo­mát. Ványa, ez a kis katona, nagy csizmájában, rövid gya­logsági köpenyében, prémes sapkájában, mely lelapította szétálló fülét, járkált a házban és a falakát nézte, öt a hábo­rú már két esztendeje kiűzte otthonából. Akkor itt még béke'volt. az emberek kedves apróságokat vásároltak, örül­tek nekik és zenét hallgattak. (Folytatása következik^

Next

/
Thumbnails
Contents