Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-28 / 150. szám

1959. JÜNIUS 28. NAPLÓ s Aratási verseny A gépállomások igazgató­Arat a falu népe Pál József: A bitumenes úton mintha víz állna: vibrál az úttest fö­lött a levegő. Jobbról, balról gépek, kaszások vágják a ren­sága versenyt hirdet a gép- jdet. Á Pécsi Állami Gazda- állomásokon dolgozó kom- fsáig egyik tábláján kombájn bájnvezető, aratógépkezelő, és talajmunkát végző trak­torvezetők között. Jutalomban részesül az a kombájnvezető, aki 180 kh. felett a legmagasabb telje­sítést éri el. A helyezésben első 800,— Ft, második— harmadik 700—700,— Ft, ne­gyedik—ötödik 600—600 Ft jutalmat kap. öt aratógépkezelő része­sül jutalomban, feltétel a 150 kh-on felüli teljesítés. A legtöbbet teljesítők sorrend­jében a jutalom összege: el­ső helyezettnél: 700,— Ft, ; második, harmadik helye­zést elérőknél 600—600,— Ft, negyedik, ötödik helye­zettek 500—500,— Ft juta­lomban részesülnek] Jutalomban részesül még 5 legjobb talajmunkát végző traktorvezető, aki 70 mű­szaknorma felett a legma­gasabb eredményt éri el jú­lius l-től augusztus 31-ig. A jutalom összege hasonló az aratógépkezelőkéhez. A versenyben első helyezést elérő 700,— Ft, második— harmadik 600—600,— Ft, ne­gyedik—ötödik helyezettek között 500—500,— Ft kerül szétosztásra, A jutalmazásnak a teljesí­tésen kívüli feltétele a mi­nőségi munka. Az aratás be­fejezésével a termelőszövet­kezeteknél igazoltatni kell az elvégzett munka minő­ségét, ha a minőségi kifogás az 5 százalékot meghaladja, ez a versenyből kizáró ok. zakatol. Lomha nagy testét cipeli és hatalmas szájába vil­lával szórják a rendre vágott őszi árpát. A kézi kaszások már befejezték a munkát, csak a villázók maradnak a kombájn mellett, amely a süppedő földön csak nehezen halad. * A harkáJnyi gépálomás úgy áll ott, mint kotlós, amelyet elhagytak csirkéi. A gépek a mezőn vannak, csak egy kom­bájn árválkodik a műhely előtt. Erre is azt mondja a gépállomás igazgatója, Roskó Zsigmondi Most kaptuk a szentlő- rmeiektől. Ez is mindjárt megy aratni. 14 aratógépüik és öt kom­bájnjuk takarítja be a ter­mést és most megy ki a ha­todik kombájn is. 250 holdat arattak eddig géppel. Azért írom, hogy géppel, mert Ros­kó elvtárs ezt mondja még: Tizenöt traktorosunk kéz­zel is arat a tsz-ekben. Amíg meg nem kezdődik a tarlóhán­tás, addig aratnak, aztáh pe­dig felülnek a gépekre és tar­lót hárítanak. Olyan őszi árpá­kat is vágnak a harkányiak, amilyenekre egy-két évvel ez­előtt még mindenki azt mond­ta volna: ebbe nem lehet gép­pel belemenni. Most belemen­nek, mert a traktorosok tud­ják, mit jelent kézzel aratni, * Az alsószentmártoniak is kint hajladoznak a mezőn, mögöttük a kombájn • csépeli az őszi árpát. Az iskola most Boldogasszonyfáln *-* a Ba­ranya megyei Mezőgazdasagi Vállalat baromfinevelő gazda­ságában — újszerű módon vé­dekeznek a baromfipestis el­len. Azelőtt itt is az úgyneve­zett H-vaccina injekciókat kapták a baromfiak. Ennek az eljárásnak azonban az a hát­ránya, hogy mivel a csibéket csak negyedéves karukban le­het oltani, addig semmiféle védettségűit nincsen. Nagy az oltási reakció is: rendszerint a beoltott baromfiak három­négy százaléka megbénul és ezeket ki kell selejtezni, a tojóállománynál pedig átme­neti tojáshozamcsökkenés álll be. Hátránya még, hogy sok munkával is jár, mert mind­egyik baromfit kézbe kell fog- rú és úgy beoltani. A Philaxia Állami Oltó­anya gtermelő Intézet kutatói a múlt év nyarán kísérletkép­pen új eljárást vezettek be a boldogasszonyfai baromfineve­lő gazdaságban. A szárnyas­állatokat jól lezárt ólban he­lyezik él és a védekezőanyagot bepermetezik oda, úgyhogy az ólban finom köd képződik. Köinilbelül negyedóráig van­nak a baromfiak a ködszerűen szétporlott védekezőszerben, amelyet belélegeznek. Eddig mintegy húszezer szánnyas- állatot oltottak be a gazda­ságban és a tapasztalatok azt Felhívás szakfo lyóirat előfizetésére A Munkaügyi Minisztérium szükségesnek tartja, hogy a mun­kaügyi kérdésekkel foglalkozó minden dolgozó a Munkaügyi Szemlét, a Munkaügyi Miniszté­rium szakfolyóiratát rendszeresen olvassa, mert az hozzásegíti mun­kája eredményesebb végzéséhez. Felhívja ezért a vállalatok, szer­vek vezetőinek figyelmét, hogyha az általuk vezetett vállalat, szerv a Munkaügyi Szemlét nem (vagy a vállalat méreteihez képest csak kis példányszámban) járatja, segít­sék a munkaügyi dolgozók mun­káját azzal, hogy részükre e szak­folyóiratra fizessenek elő (Illetve ez eddigi1 példányszámot emeltes- eék). E íapt - a Posta Központi •WriADlrodánál lehet »KPlwUnlf mutatják, hogy az új eljárás kitűnően bevált. A szokásos bénulás és a tojáshozamcsök­kenés minimális, s félóra alatt két ember ötezer baromfit tud immunizálni, míg a régi mó­don három nap és négy-öt ember kellett ehhez. S előnye még az is, hogy naposcsibéket is be lehet oltani. ügy tervezik, hogy ősszel már több baranyai állami gaz­daságban és termelőszövetke­zetben ig áttérnek a permete­ző baromfioltásra. Jövőre pe­dig már csak olyan csibék ke­rülnek ki a Mezőgazdasági Vállalat pécsi baromfikeltető­jéből, amelyeket ily módon immunizáltak a pestis ellen. gabonaraktár lett. Ide hord­ják a kombájn aratta gabonát a szabadságbeliek. A Szabad­ság Tsz-ben most a tíz hold bíbort csépelik, amely mint mondják: jó termést ígér, sok pénzt hoz a közös kasszájába. * Harminc acélkígyó kúszik szinte egyszerre a siklósnagy- falusi Jóbarát árpatábláiba. Negyvennégy holdat arattak már le két aratógép segítsé­gével és sietősnek tartják a dolgot, mert gyorsan érik a búza is, hétfőin mát azt is aratni lehet. A terméssel meg vannak elégedve, hisz 16 mázsát ad az őszi árpa hol­danként * A kombájn előre indul, meg­akad, hátrál, aztán oldalazva közelít a dőlt árpához. A kom- bájnos fohászkodik egyet, le­néz a völgybe és mintha erőt merítene abból, amit ott lát, ismét nekirugaszkodik, ömlik a mag, telnek á zsákok. S lent a völgyben is szaporod­nak a kévék: kézzel aratnak itt a kistapolcai Búzakalász tagjai. Mindössze négy holdat kell kézzel aratniok, de az az­tán olyan, hogy szinte minden szálat külön kell felvenni a kasza hegyével. Megéri, mert itt meg húszmázsás átlagot ígér az őszi árpa. * A beremendi Dózsában egy kicsit bosszankodnak, mert még ki sem ért hozzájuk a vil­lányi gépállomás kombájnja, máris meghibásodott. De aztán kijavították éjszaka és reggel már munkába is állt. Két kombájn és két aratógép dől­Dél-Kfnában szünőben az árvízveszély Kanton (Uj Kína). A dél-kínai Kvantung tarto­mány területén megkezdő­dött a megáradt folyók apa­dása. A vízszint a Delta­vidéken eddig 47 centimé­terrel csökkent, de még mindig három méterrel ma­gasabb a szokottnál. Bár az árvízveszély leküzdöttnek tekinthető, a gátak megerő­sítésének munkája folytató­dik. A hősies árvízvédelmi munkálatok eredménye, hogy a víz a deltavidék 187 nagy gátja közül csak egy­nél tört utat magának. A tartomány 400 000 hektár mezőgazdasági területéből alig valamivel több mint ötezer hektárt öntött el az ár. gozik most, és a gépállomás ígérete szerint hamarosan még három aratógép meg egy kombájn jón. így mindössze talán hatvan holdat keii kéz­zel aratni. Ez nem is baj, mert van amúgyis elég munka: a kertészet, a kapások sok mun­kát adnák a tagságnak. Már kétszer kapálták a kukoricát és a répát. * A kombátjnszérűn cséplő­gép tisztítja a kombájn gabo­nát a Beremendi Állami Gaz­daságban, ahol a kombájn dolgozik és eddig mintegy 160 holdról takarították be a ter­mést. Két kombájnszérűn fo­lyik a munka, de az egyiken hamarosan befejezik, mert elkészül az új, a modern, amely naponta 150—160 má­zsát is képes lesz megtisztíta­ni, hisz nagyteljesítményű magtisztító, szállító szalag lesz benne. * A villánykövesdiek a két kobámjn és saját aratógépük mellett 46 kaszást állítottak neki a gabonának, de most néhány embert ki kell ven­niük az aratásból, mert szőlő­jüket a peronoszpóra fenye­geti. * A nagyharsányi Ságvári már befejezte az őszi ári« aratását, a magyarbólyi Tar­tós Béke a 118 holdból 80-st már levágott. * ömlik a szem a komlbáónók- ból, dőlt gabonákban sitolanak az acélpengék — egész évi munkájának eredményéért küzd az ember. Küzd és a lel­kesedés azt mutatja: az időjá­rás és az ember közötti, harc­ban ismét az ember lesz a győztes. Szalai János Az úton Az épülő útra jártam, — már a tájba tartozik! — s onnan, a kanyarból néztem, a domb hogyan bodrozik. Beláttam az udvarokba, ahol lomha szolgaság halddklott egy-egy öreggel. A pitvarban szundikált, macskamódra napozott meg. Az erő, a fiatal már felébredt, sorra mozdult: számotvetett és akar. Onnan, ameddig elláttam, fel Hottóig, két tagon: kapás és árpa, meg búza hullámzott szép vastagon. Ez már az új, ami nem volt: a megifjúló világ, mitől csak öreg szundító félti induló fiát. ■ S tokák helyett búzatenger érik, tükre felragyog, — öles búzátokban fürödnek éjszaka a csillagok. Bárdost Németh Jánosi Nyári reggel A reggel üvegcserepeiből ezer kis szikrás fény ömöli saláta, mák és vadszeder mind-mind a szivéhez emel Roppant nagy gyik ott fent a Nap, kúszik, míg szólok, ezalatt egy-egy zöld körte rámnevet, csönget a dombsor egy nevet. Majd a folyóra indulók, kis öcséim, mint kis tulok koldulnák szeretetet rám, csupa napfény-folt a ruhám. Ha volna botom, tán Arany János lehetnék, színarany sáfrányból szőve bajúszom, node időmet nem húzom, vár a ligetben az a pad, hói egy-egy szívből rámragad s mint folyót az ár, úgy húz át a kócos, könnyes ifjúság. Ifi a adlak át az OTP*lakásokat a József Attila utcában Bizony nem mindenkinek van olyan lakása Pécsett, ami igényeinek teljesen megfelel. Ez nem titok, de‘ az sem, hogy kormányzatunk mindent elkö­vet azért, hogy minél többen jussanak korszerű, kényelmes otthonhoz. Ezt a célt szolgálja az Országos Takarékpénztár társasházépítő akciója is. Va­jon Pécsett milyen eredményei vannak ennek a kezdeménye­zésnek? Erre ad felvilágosítást Tegzes József elvtárs, az OTP pécsi ifókjámak vezetőhelyet­tese: i— Bizonyára már sokan QÖRDÜLO KÖNNYEK Távoli toronyóra tizenegyet kongat. Szombat délelőtt van és mi szorongunk a tömegben. A pécsi egyetem aulája fül­ledten meleg, homlo­kunkat * verejték­gyöngyök lepik. Ám ennek ellenére is örü­lünk, hogy bejutot­tunk a díszterembe és a világ minden kincséért sem cserél­nénk azokkal, akik az ajtón kívül, a hűvös folyosón re­keditek;, Mellettem fejken­dős néni áll. Arcát néha megtörli csip­kés kis kendőjével és szemét az emelvény­re függeszti. Fiát, Pajger Vincét, a dok­tor jelöltet nézné in­kább, de az úgy el­tűnt a nyolcvanhét avatandó jogász kö­zött, hogy még meg­mutatni sem tudja, így jobb híján az emelvény díszes fa­faragásait, a hatal­mas karosszékeket és a hosszú pulpitust fürkészi. És minden bizonnyal azt, hogy mikor kezdődik a nagy esemény : a 5 . Kérdem a nénitől: — Van már dok­torált tagja a család­nak? Megrázza a felét. — Nincs — aztán pillanatnyi szünet után hozzáteszi, még eddig nincs, de most már lesz... a fiam... Valahová messze- néző szemét könny hamólyosítja. És ta­lán szégyelLi, hogy ily nagyon elérzéke- nyült, ezért másról kezd beszélni: — Belvárdgyulai termelőszövetkezeti tagok vagyunk, azok voltunk már akkor is, amikor az egye­temre kezdett 'járni Vince. — Sokba került a taníttatás? — Nem, ment min­dig kitűnő volt. Nép­köztársasági ösztön­díjas. Nyolcszáz fo­rintot kapott.;; kol­légiumiban lakott.­Látom rajta, hogy dolgos, eres kezével most is szeretné meg simogatni Vincét, de fia messze van, ott elől a többi doktor- jelölt között. Türel­metlen már és ami­kor az ezüsttel be­futtatott jogarral ke­zében megjelenik a pedellus, akaratlanul szóra nyílik ajka:-- Csitt . : : A jogar hármat koppan a padlón és a hirtelen csendben üiinerélyesein csen­dül a bejelentés: — A tanács! És a pódium mö­götti ajtón megjelen­nek az egyetem ta­nácsának tagjai: Bi­hari Ottó dékán, Lo- sonczi István, Ko­csis Mihály, Halász Pál, Száméi Lajos egyetemi tanárok. Helyet foglalnak. A dékán megnyit­ja tanácsülést. Aztán a végzett hallgatók közül az egyik elmondja a hagyományos szava­kat: — Mi, akik eleget tettünk a... kérjük, hogy méltóztassanak doktorrá emelni.;; A dékán válaszol: — Mielőtt doktor­rá avatunk.:. hi­tet kell tenni, hogy ez ünnepi órától a jogászi hivatásnak szentelik magukat.:; Nagyszerű, magasz­tos pillanatok ezek. A néma csendlben oly különösein, fensé­gesen konganak a hangok : : És mel­lettem'a néni szemé­ből a könnyek gyön­gyei gördülnek alá: Kis patakocskák a szélfútta, barna ■ar­com ; e Losonczi István az avató tanácstag ol­vassa az - eskümintát, s az új jogászok jobb kezük két ujjával a jogart érintik.:: — Én..; eskü­szöm, hogy.: i Messziről jönnek a szavak, a néni kissé még előre is hajol, hogy a meghatott­sággal telített szava­kat jobban hallja. És hogy többet lis­som Pedig kömny- fátylas szeme, talán még a tanácstagok mellén tompán aranyló avatóláncok csillogását sem lát­ja. .: De anyai szíve cső dás pontosan tudja, érzi, hogy a tanács tagjai mikor fogad­ják doktor-társukká fiát, mikor nyújtják kezüket Vincének, s mikor mondják ő neki e két 6zót: — Doktorrá foga­dom. És most már nem figyel oda, előre, hisz tudija, hogy fia, Pajger Vince doktor­rá lett, méghozzá summa cum laude fo­kozattal .; : Félig hunyt pilléi alól fel­szabadultan gördül­nek elő a boldog öröm csillogó drága gyöngyei; És bent a szívéiben e két szó muzsikál: doktorrá fogadom ... doktorrá fogadom... Szántó István látták, hogy a József Attila utca elején két teljesen mo­dem háromemeletes ház épül. Nos, az egyik az OTP által Pécsett létesített első társasház. Teljesen elkészült, a műszaki átvétel már meg is történt, a tulajdonosoknak pedig vasárnap adjuk át a la­káskulcsot. Az első társas­házunkban 16 család kapott helyet. 15 két szoba-hálófül­kés lakás és egy garzonlákás várja itt a beköltözőket. * — Tervez-e az Országos Ta­karékpénztár újabb társasház­építést? — Egy éven belül két — az elsőnél jóval nagyobb — ilyen házat építünk. Az egyi­ket a Jókai és a Majláth ut­ca sarkán, a másikat a Per- czel utcában akarjuk fel­építeni. A Jókai utcai 5 eme­letes lesz, szép nagy lakások­kal. Ezt lifttel is ellátjuk. Az igénylők — anyagi lehetősé­geik szerint — egy szoba, két- szőba és háromszoba hallos lakások között válogathat­nak. A legfelső emeleten — képzőművészek részére — két műterem-lakást is létesítünk. A Perezel utcai ház hasonló lesz, csak valamivel kisebb, — egyelőre 3 emeletesre ter­vezzük. — Érdeklődnek-e a pécsiek az öröklakások iránt? — Természetesen sokan akarnak így lakáshozjutni. A most létesítendő lakásokra már' megkezdtük az előjegy­zést. Elsősorban olyanokra számítunk, akiknek nagyobb megtakarított pénzösszeg van birtokában, de azokat is szívesen látjuk, akik a vétel­ár egynegyed részével rendel­keznek. Kormányzatunk hosszúlejáratú kölcsönt nyújt az ilyen igénylő segítségére. Ezt harminc év alatt kell csak visszafizetni, a kamat csupán három százalékos. Egyébként még pontos árat nem tudok mondani, csak annyit, hogy minden takaré­kosan, beosztással, élő, köze­pes keresetű dolgozó hozzá­juthat ilyen lakáshoz. Eze­ket a házakat — mint az ut­cák nevéből is, kitűnik — a város legszebb, központi ré­széin építjük, a lakásokat pedig ellátjuk a mai ember kényelmét és nyugalmát szol­gáló eszközökkel. Hogy mi­nél több ember számára le­hetővé tegyük így is a lakás­hoz jutást, a kormányzatunk intézkedése következtében az össztes építőanyagot ön­költségi áron kapjuk és az építőipar is a legminimáli­sabb költséget számolja ezek­nél az építkezéseknél Zuhanyfürdőt épít a tagok számára a vajszlói Zöld Mező Tsz Vajszlón — az Ormánság „fővárosáéban — működik Baranya megye legfiatalabb termelőszövetkezete, mégpedig oly módon a legfiatalabb, hogy tagjai túlnyomórészt 20—25 évesek. A „Zöld Mező” Tsz vezetősége, élén az ugyancsak fiatal elnökkel, Szekeres Bé­lával, mindent elkövet, hogy a közös gazdaság anyagi erejé­hez mérten kielégítsék az ’fjú tagok szociális és kulturális igényeit. Nemrégiben tekepá­lya épült a termelőszövetkezet központjaiban és röplabia- felszerelést vettek, a lányok, fiatalasszonyok otthoni mun­kájának megkönnyítésére pe­dig mosógépet szereznek majd be. A közelmúltban nagy fába vágta a fejszéjét a „Zöld Me­ző” Tsz. Fürdőt épít, ahol az izzasztó nyári munkák után lezuhanyozhatják magukat a tagok. Az új épületet külön férfi és külön női zuhanyo­zóra osztották. A melegvíz- ellátást ötletes módon oldják meg, addig is, amíg más lehe­tőségük nem lesz rá. A mag­tár padlására kétezer literes tartályt állítottak fel, innen kapja majd a vizet a fürdő. Tapasztalataik szerint ugyan­is a napsütéstől átforrósult tetőcserepek jól megmelegítik, vagy legalábbis meglangyosít- ják a fürdővizet. A zuhany­fürdő előreláthatóan július­ban készül majd el Mind­össze 2500 forintba kerül, mi­vel az építkezéshez elsősorban hulladékanyagokat használtak fel és a műn1 ”í nagy részét maguk* a tagok végzik el, , Mesterséges „kőd“ a barnlipestis ellen

Next

/
Thumbnails
Contents