Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-27 / 149. szám

»59. JCVIUS 27.

NAPLÓ

S

6587 holdon vetnek másodnovényt a lsz-ek

Az idei év kedvező a másodvetésekre. Ezt a kedvező lehetőséget ki is használják1 termelőszövetkezete irnk. Mint a termelőszövetkezetek tervei-' bői kiderül: 6,587 holdba kívánnak másodvetésű növényeket vetni. A másodvetések 3 százaléka szemesabrak, 20 százaléka szálastokarmány, 40 százaléka siló — rájöttek termelőszövetkezeteink, hogy igen jó dolog a silózás — és 34 százaléka olyan növény, amely zöldtrágyázásra igen alkalmas.

A tervezett 6,587 hold másodvetés 18,6 százalékát már ^ elvetették. Ezek a vetések fő- ' leg az őszi takarmánykeverékek után kerültek a földbe és egy részük magratermesz- tett kukorica, másik részük pedig silókukorica lesz.

A termelőszövetkezeteik a másodvetéshez szükséges vetőmagot központi készletből kapják. A közös gazdaságok túlnyomó többsége a szükséges magot már megrendelte, sőt sok helyen már a földben is van.

' — FELHÍVTÁK a sellyei járási földművesszövefckezetek központját, hogy az aratás időszakában fokozottabban gondoskodjanak a dolgozók áruellátásáról és fordítsanak kü- ílönös figyelmet a földművesszövetkezeti boltok aratási kézi szerszámokkal való megfelelő ellátására,

■ —

............... —

Szabadságo

t Manelisz Glezosznak!

Pécsi értelmiségiek gyűlésen tiltakoztak Manolisz Glezosz fogvatartása ellen

Pénteken este hat órakor mintegy 'kétszázötven pécsi értelmiségi gyűlt össze a TIT nagytermében a pécsi újságírók hívására, hogy tiltakozzanak Manolisz Glezosz elvtárs fog- vatartása ellen.

A gyűlésen megjelent Právicz Lajos elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője, Horváth M ihály élvtárs, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének szervező titkára és városunk szellemi életének több ismert személyisége.

Manolisz Glezosz

Vasvári Ferenc elvtárs, a Dunántúli Naptó és az Esti Pécsi Napló főszerkesztőjének megnyitója után Právicz Lajos elvtárs mondott beszédet. Právicz elvtárs ismertette, miért kell Manolisz Glezosz

Szerzői est

A pécsi Zeneművészeti Szakiskola sokrétű művészet-pedagógiai munkájának egyik igen szép ágát dokumentálta a csütörtökön este rendezett, kitűnően sikerült, zeneszerzői est. A TIT „Fiatalok művészeti klubja” és a pécsi Zeneművészeti Szakiskola rendezésében Kincses József tanár zeneszerzői osztályának hat növendéke .'»tárta a nyilvánosság elé hosz- szú évek komoly tanulmányainak eredményét.

Mindegyik zeneszerző növendék, bár természetszerűleg zenei érdeklődési körének hatása művein helyenként észre vehető, mégis külön egyéniséget. mutat.

öry István új utaikat keres zenei mondanivalójának kifejezésére. Tartalmas zongoratriója és különösen mindvégig szellemesen felépített oboazongora szonátája tanúskodott, erről. Bár újszerű hangzásokra törekszik, mégis sohasem túlzó, formái mindig a zenei tartalom szolgálatában állanak. Oboa-szonátájában még témáinak hangszerszerűsógét kell kiemelni. *

Tillai Aurél három kórusműve közül főképp az első és a harmadik volt érett, jólhang- zó, kitűnően felépített alkotás. Fuvola szonátájában és vonósnégyesében a nagyobb formákban is ügyes, folyamatos instrumentális szerkesztése nyilatkozott meg. Tillai zenei szerkesztésében és tartalmi íelépí- tettségében inkább a járt utat választja, témainvenciója magyar hangvételű és ebben az irányban gyümölcsözteti tehetségét.

Igen kedves, meleghangú és szép mű volt Fónay Zsuzsa „John Anderson” c. dala.

Tóthmátyás Lajos öt előadott műve közül a legjobban tetszett a „Basa Pista Balladája”. A ballada különböző hangulatainak zenei kifejezése meggyőző és rendkívül hatásos volt Ugyancsak nagy sikert aratott a VIT-pályázaton díjat nyert, Bums „Levélhulláskor” c. költeményére írt dala. Fúvóstriója sem zenei tartalmában, 6em felépítettségében még nem éri el azt a színvonalat, melyet a nyilvános előadás megkövetel.

Tamási Tibor vonósnégyesre írt népdalfantáziája jól hangzott és a szerző ügyesen kihasználta a népdal-adta zenei lehetőségeket. Szonatinája kissé borzas még.

Vízvári Ferenc népdalfeldolgozásai mesterségbeli- és ötlet- hészségről tanúskodtak, Vajda

János költeményére irt dala kissé faköan hatott;

Á szakiskola és zeneiskola tanárainak nemes gesztusa volt az, hogy a növendékek müveit ők tolmácsolták. Barth István, Bánky József, Borsay Pál, Graef Tilda, Harkai Vilmos, Kováts András, Özörényi Ohm, Sassy Iringó tanárok, továbbá Esztergár Zsolt, Kestzler György, Morvay Bálint és dr. Meláth Ottó, valamint néhány szerző előadásában hangzottak fel. hűséggel és művészi megoldásban a művek; a kórusszámokat a Pécsi Kamara- kórus adta élő szép kidolgozottsággal.

A nagysikerű estet Ante! György nyitotta meg, ezzel is súlyt adva az egész kezdeményezésnek. A hangverseny Kincses József tanár hosszú évekre visszanyúló nagy munkájának szép eredménye volt.

hm

elvtársnak ma börtönben sínylődnie.

— Manolisz Glezosz volt az,

— mondotta többek között — aki mintegy jelt adott a második világháború során Görögországot ieigázó német fasiszták elleni nemzeti ellenállásra. ö volt az, áld élete kockáztatásával, a fasiszta őrök éberségét kijátszva kúszott fel az Akropoliszon emelkedő Ereohtiheion épületére és letépte a horogikeresztes zászlót.

A fasiszták nem tudtáik elfogni. de távollétében halálra ítélték.

— A fasizmus megsemmisült. i De Görögországot ismét gyarmattá tették ■ az angol és amerikai megszállóik. A görög nép hősei az újabb megszállók ellen is harcba indultak. 1946 egyik éjszakáján ismét Mamo- lisz Glezosz volt az, aki világító feliratot helyezett el az Akropoliszon: „Angolok takarodjatok haza'*.

— Ismét börtön várt rá. Az új elnyomók tizenegy alkalom mai ítélték el súlyos büntetésre. Két ízben halálra is ítélték és csak a nemzetközi közvélemény ragadta ki a hóhérok kezéből;

— Egyik pőrében ezt mondta vádlóinak: „Nem tesztek egyebet, mint Hitler parancsait teljesítitek, aki az elnyoA Görög Királyság Kormányának,

Athén.

A pécsi értelmiségi dolgozók mély felháborodással ítélil e! azt az embertelen és minden jogot sértő eljárást, amellyé a görög kormány Manolisz Glezoszt megfosztotta szabadságától és életére tör. Tudomásunkra jutott, hogy Manolisz Glezoszt Athénbe szállították és ott a görög törvényeket is sértő, teljesen önkényes bírósági eljárás után július első napjaiban perbe kívánják fogni. Értesülésünk szerint Manolisz Glezosz ellen a merénylet tervezői azt a legelemibb jogot sem akarják biztosítani, hogy megismerje az ellene felhozott vádat, mert mint tervezik, védői csak a per megkezdése előtt néhány nappal tekinthetnek be a periratokba. Tiltakozunk az ilyen teljesen jogtalan, az általános emberi ieazságérzetet sértő, fasiszta jellegű eljárás ellen- Tiltakozásunk legyen egyben figyelmeztetés is görög kormány számára, mert e tette azt a veszélyt idézi fel hogy a fasiszta megszállók nyomdokaiba lép. A béke, a haladás és az emberi humanitás nevében követeljük, hogy Manolisz Glezosznak, a fasizmus elleni harc hősének adják vissza jogtalanul elvett szabadságát.

A pécsi újságírók, műrészek, értelmiségiek,

1959. június 28-án tartott gyűlésének résztvevőt

más idején halálra ítélt. Ti most vállalkoztok, hogy teljesítitek azt a parancsot.“ így is van, Glezosz és szabadsági!arcos társainak mai üldözői, folytatói annak, amit Hitler és cinkosai kezdtek el.

Ezután beszélt arról Právicz elvtárs, hogy legutóbb 1958- ban tartóztatták le Manolisz Glezoszt, de bíróság elé nem merték állítani még eddig mert féltek a közvéleménytől Szeretnék, ha a tiltakozás hullámainak elül tével csendben tudnának végezni a görög nép nagy fiával. A tiltakozások azonban nem csökkennek, sói nőnek. A tiltakozások hullámai most már Európa határain is túl csaptak.

— Reméljük — mondta befejezésül Právicz Lajos elvtárs — és kívánjuk, hogy a mi tiltakozó hangunk is hozzájáruljon a Manolisz Glezosz kiszabadítása érdekében folyó nagy nemzetközi tiltaíkozó mozgalom győzelméhez.

Právicz elvtárs beszéde utár Kászon József elvtárs. a Pécsi Rádió vezetője olvasta fel a gyűlés résztvevőinek azt a tiltakozó táviratot, amelyet a görög kormányhoz juttatnak el, nűnt a tiltakozó gyűlés határozatát.

A távirat szövege:

A gyűlés résztvevői egyhan- I gú helyesléssel hagyták jóvá a távirat, a tiltakozó határozat szövegét.

A gyűlés befejezte után Pécsi Nemzeti Színház művé szei adtak rövid műsort.

Tíz évvel ezelőtt Pécs legérdekesebb utcájának kövein, a Vince utcában, épp úgy végigrohant fehér habokat vágva a Tettye vize, mint most napjainkban. A gyerekek papírcsónakokat eresztettek a vízre — ma is eresztik —, a motor- kerékpárosok felemelt lábakkal pöfögnek házuk elé, az asszonyok épp úgy nézegetik a Velencéhez hasonló környéket esténként, mint régen s az Ágoston templom toronyóráinak mutatói most is különböző időpontokat jeleznek. Ha valaki megáll a téren, szemben a sodródó folyócskával, s aztán rászánja magát, hogy feljebb lépjen az Ágota utca felé, mindjárt szemébe öt- lifc egy modem, új épületcsoport, mely valósággal kárí környezetéből.

Ezt az épületet, ezt a kis „gyárat“, az emberi összefogás teremtette meg. A cégtáblán csak annyi van; Kesztyű és Bőr- konfekció KTSZ, teljes nevén Kisipari

Termelő Szövetkezet. Tizenegy évvel ezelőtt még csak egy roggyant ház és benne néhány kisiparos volt itt, akik terveket szőttek a jövőről. Ezeknek a kisiparosoknak egyike Balázs Lajos, a jelenlegi elnök és jó- ban-rosszban társa, Fischer Dezső műszaki vezető volt. 1948-at írtak akkor és a szövetkezeti mozgalom bizony gyermekkorát érte. Ki hitte volna, hogy a tizenöt kisiparos összefogásából egy 276 embert foglalkoztató, tisztes jövedelmet nyújtó üzem lesz, ahol világos, nagyaiblaikú, ventillátorokkal felszerelt termekben, egészséges körülmények között dolgozhatnak a szakma legjobbjai?

Tizenöt ember, a tizenöt kisiparos hitt ebben és őket igazolta az élet. Az elmúlt évek során ez a szövetkezet 600 ezer pár kesztyűt exportált a föld különböző részeibe, s fennállása óta mindig nyereséget hozott a népgazdaságnak és saját

dolgozóinak. Az 1953- as év eredményeként 25 napi nyereségrészesedést fizettek a munkásoknak s ezen felül hűségjutalmat azoknak, akik 10 éve kitartottak a szövetkezet mellett.

Termelésük 80 százalékát külföldre adják, de emellett még egyik részlegük a bőrdíszműrészleg, — egész városunkat ellátja divatos, szép kivitelű táskákkal, bőröndökkel, bőrökből készült kisebb használati tárgyakkal. 1958-ban százezer pár kesztyűt készítettek, s ebben az évben ugyancsak szeretnék elérni a tavalyi szintet; A kongresszusi verseny ben terven, felül 8 ezer pár export kesztyű gyártását vállalták, ebből eddig 4300 párat teljesítettek. A szakmunkások legnagyobb része saját nevelésük, így nem csoda, hogy a szövetkezetnél ismeretlen fogalom a munkás- vándorlás. Ebben a hónapban 8 ipari tanulót „szabadítottak“ fel, jövőre újabb csoportot iskoláztatnak.

Ateista nevelés a családban

Különösen jó ered ményt tudnak felmu tatni anyagtakáré- kosság terén, melyben Kiss László Gadó István szabászok járnak elől jó példával. A kong resszusá verseny ered * menyei már a bejá-- rat oldalfalán függő versenytábláról értesítik a látogatót. Minőségi mutatóik kedvezőek, A szövetkezetnél nagyon sok a nődolgozó, akiknek 80 százaléka valamikor háztartásbeli volt. Itt kellett megtanítani őket a kesztyűvarrásra és ez is sikerült, mert a régiek, Bozső Jánosné Sidli Józsefné, Máté Jánosné kesztyűvar- rónők jó példát mu-i tattak. t

1961-ben bővíteni I szeretnék a szövetkezetét, újabb épülettel, újabb termelőrészlegekkel; A beruházási terveket már jóváhagyták s nem sok víznek kell már lefolynia a Vince utcában ahhoz, hogy mégjobban

megváltozzék a kör- ] nyék arculata. J

Szűte István u

A kommunizmus megteremtése során az egyik legfontosabb feladat: kialakítani a sokoldalúan fejlett, a kommunista eszméktől és erkölcstől áthatott, marxista világnézetű és világszemléletű új embert, azt az embert, akin már nem ütköznek ki a kapitalizmus anyajegyei, s aki már mentes a múlt minden csökevényétőL A serdülő nemzedék kommunista nevelésében nagy szerepe van a családnak. Makarenko mondotta: „Hogy milyenné válik az ember, az főleg attól függ, milyenné teszitek ötéves korára. Ha ötéves koráig nem nevelitek úgy, ahogyan kell, később átnevelésre lesz szükség, az pedig sokkal nehezebb és bonyolultabb, mint a nevelés”. A szülők az iskolás korú gyermekekre is jelentős hatással varinak. S a család és az iskola előtt egyaránt mindig az a fő cél lebegjen, hogy a gyerekből — mint Clara Zetkin mondta — kommunista módon érző, gondolkozó és cselekvő embert faragjanak. Ha a szülőknek a nevelés érdekében kifejtett erőfeszítéseiből hiányzik egy meghatározott ateista törekvés, akkor e cél elérése elképzelhetetlen. Hiszen a múlt maradványai közül a családi életben éppen a vallási csökevények a legszívó- sabbak;

A vallásos előítéletek és babonák nagyon sokat ártanak a gyermeknevelésben. A gyermekek rendszerint igen kíváncsiak, igyekeznek tájékozódni a körülöttük végbemenő jelenségek felöl. A vallás azonban téves útra irányítja ezt az érdeklődést, mivel a világról hamis, irreális képzeteket támaszt a gyermekekben. A gyermeket aktivitás, sajátos Önállóság, kezdeményező készség jellemzi. A vallás viszont ‘ bóléié oltja a vak alázatot és jámborságot, beléje oltja, hogy féljen a nem létező, de a gyermeki tudatba könnyen befészkelödó „istenségektől”. Másszóval: a vallásos nézetek és hangulatok hatása végzetesen tükröződik vissza a gyermek lelkivilágának és tudatának fejlődésében, jellemének és magatartásának alakulásában. Ez pedig kedvezőtlenül mutatkozhat (s igen gyakran mutatkozik is) meg a serdülő korban, sőt még a felnőtt embernél is.

A szülők feltétlenül gondoljanak arra, hogy a gyermek első benyomásai a legelevenebbek. Egész életén át megmaradnak az agykéregben, s jellemére, gondolkodásmódjára és magatartására nagy hatást gyakorolnak. Hiszen a gyermek központi idegrendszerét éppen a nagy alakíthatóság, fogékonyság jellemzi. S ha az óvodás korú gyermeket rászoktatták arra, hogy — mondjuk — féljen a sötétben, hogy rettegjen a „szellemektől” és a .manóktól”, akkor felnőtt korában is tartani fog a „gonosz erőktől”, még akkor is, ha az iskola és más okok hatására ateista meggyőződésűvé váltA gyermeket a családban mindenekelőtt meg kell óvni a vallásos hiedelmek és előítéletek esetleges befolyásától. Hiszen gyakran előfordult, hogy az anya, de még inkább a nagymama magával viszi a gyermekeket is, amikor elmegy a templomba húsvéti körmenetre. Egyes hívő szülők arra buzdítják gyermekeiket, hogy keresztet viseljenek, istentiszteletekre járjanak és imádkozzanak. Gyermekeikkel beszélgetve teletömik a fejüket a „túlvilági életről”, az „utolsó ítéletről”, stb. szóló fantasztikus elképzelésekkel. A templomban az istentisztelet ünnepélyessége a kórus éneke, az egész emelkedett templomi hangulat hatással van a gyermekre. Ezt a benyomást a szertartások szo- katlansága és titokzatossága még fokozza.

Egyes családokban még olyan emberek is akadnak, akik kísértetekről, feltámadó halottakról, különféle titokzatos szellemekről beszélnek a gyermekek előtt (olykor egyenesen a gyermekeknek). Egyes szülők néha a „zsákos emberrel”, a „manc- val” stb. rémítgetik a gyerekeket, hogy engedelmességre bírják őket. Ha a gyermek látja, hogy felnőttek kártyából vagy a kéz vona Iáiból jósolnak, hallja, hogy „szerencsés” vagy „szerencsétlen” csillagzat alatt született emberekről folyik a szó, ezzel a legkülönbözőbb utakon és módokon behálózzák a lelkét a vallásos babonáit.

Ezt csak úgy lehet elke-ülni, ha a családban egységes, összehangolt nézetek alakulnak ki az ateista nevelésről

A szülők feladata, hogy sok mindent megmagyarázzanak gyermekeiknek. Hiszen a gyermek bizonyos kortól kezdve egyre gyakrabban teszi fel apjának és anyjának a legkülönfélébb „miért”-eket A szülők válaszaikban lehetőleg egyszerű és világos módon elégítsék ki fiuk vagy leányuk kíváncsiságát, ne hivatkozzanak semmiféle titokzatos, varázslatos, természetfölötti, „csodálatos” okokra; Az ilyen magyarázatok a gyermeket kicsi korától kezdve rászoktatják, hogy bármennyire érthetetlen is számukra egyik-másik jelenség, amely- lyel találkoznak, a titkát mindig meg lehet fejteni. Az a gyermek, akit ilyen szellemben neveltek, aligha kerül a vallásos nézetek rabságába.

Mitévők legyünk azonban akkor, ha a gyermek már a vallás befolyása alá került? Erre természetesen nem adhatunk semmiféle kész receptek Még az is nehéz, bonyolult, a konkrét helyzet minden oldalának mérlegelését igénylő feladat, hogy felnőtt embert megszabadítsunk a vallásos nézetektől. Még inkább áll ez a gyermekre, akinek tudata és jelleme kialakulóban van, s ezért ingatag, lelke pedig könnyen sebezhető. Egy dologról sose feledkezzünk meg: a gyermeket nagyon óvatosan, fokozatosan, nyugodtan, rendszeresen kell elvonni a vallástól.

Ha a gyermek a vallásos nézetekkel, legendákkal, szertartásokkal kapcsolatos konkrét kérdéseket tesz fel, mindig adjunk néki egyszerű, érthető, ateista szellemű választ. Ugyanakkor beszélgessünk is a gyermekkel ezekről a témákról, anélkül, hogy megvárnánk kérdéseiket A gyermek úgy megérti és érezni fogja, hogy a vallásos mesék szükségtelenek és értelmetlenek. S ami a legfőbb: vonjuk el a gyermeket a vallástól. Kössük le érdeklődését munkával, valamilyen lebilincselő elfoglaltsággal, amelyben egész lénye feloldódik, s ami többet jelent számára, mint a vallás által korábban beléoltott törekvések.

Nagyon hasznos, ha helyesen válogatjuk meg a gyermek olvasmányait, ha megismertetjük vele az ateista szellemű irodalmi műveket, amelyekről családi körben beszélgethetünk isj *

A családnak, az iskolá- " hoz hasonlóan, az a hivatása, hogy életerős, magas eszmei és erkölcsi színvonalú, művelt, nagyszerű munkahőstettekre és alkotásokra képas embereket neveljen, olyan embereket, akik alkalmasak lesznek a kommunizmus építésének nagy munkájára. Ennek érdekében ifjúságunknak mentesnek kell lennie a múlt maradványaitól, mindenekelőtt a vallási csökevények- től, amelyek béklyóba verik az embert, megakadályozzák alkotó képességeinek és kezdeményező készségének kibontakozását; Ezért minden szülő, egész társadalmunk fordítson nagy figyelmet a családi nevelés ateista vonatkozásaira.

K. I.