Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-23 / 145. szám

1359. JUNTOS 23. NAPLÓ 3 II pécsi bányászok vezetnek a párosversenyben A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói május hónap­ban is eredményesen teljesí­tették a kongresszus tisztele­tére tett vállalásaikat. Komló és Pécs bányászainak páros­versenyében a május havi 105.4 százalékos tervteljesítéssel megelőzték versenytársukat. Az egyes üzemek,főzött. Va­sas-bánya ért el legjobb ered­ményt tervének 107.5 száza­lékra történő teljesítésiével, utána Pécsbánya következik 106.4-el, majd az élüzem Sza- bolcs-bánya 1Ó3.6 százalékkal. A párosverseny érdekessége, hogy komlói versenytársuk az év első három hónapjában ve­zetett. de a pécsiek eredmé­nyes munkával utolérték, sőt. elkerülték a komlóiakat, Mig májusban a pécsiek 105.4 szá­zalékot értek el, addig ver­senytársuknak meg kellett elégednie 103.2 százalékkal. • A pécsi bányászok remélik, hogy júniusban is övék lesz az elsőség, a második negyedév­ben már biztosíthatják első félévi túlteljesítésüket. Persze, ehhez a komlói bányászoknak is lesz mondanivalójuk, mert ók sem elégednek meg az ed­dig elért eredményekkel. 1 póznám malira issét nap pavilonjánál! te Varsó (MTI). A poánami ■nemzetközi vásár vasárnap es­te zárta kapuit. Noha a vég­leges eredmények még nem is­meretesek, már most megálla­pítható, hogy a magyar pavi­lonnak nagy sikere volt Poz­nanban. Alig akadt olyan vá­sárlátogató, aki a magyar pa­vilon megtekintése nélkül hagy fca volna el a vásárt. ■ Elősorban a magyar cipó- ég ruhamodellek, rádió és te­levíziós készülékek, s a Csepel táskavarrógépek arattak nagy sikert. A külföldi üzletembe­rek és szakértők nagy megelé- | gedéssel nyilatkoztak a ma­gyar műszeripar fejlettségéről. Üzleti kapcsolatokat elsősor­ban Lengyelországgal és a töb­bi szocialista országgal növel­tük a vásáron, de külkereske­delmi vállalataink kirendelt­ségeit számos nyugati ország üzletemberei is felkeresték. Nagyobb üzleteket kötött a KOMPLEX, az AB.TEX, a Fe- runion és több más külkeres­kedelmi vállalat. Vasutasaink nyári előkészületei Irányvonalok a Balatonra —- Menetrendszerinti teherforgalom Baranya megyéből, a jó idő elérkeztével, ezer és ezer em­ber látogatja a fürdőhelyeket, különösen a közkedvelt Bala­tont és Harkányfürdőt. Emiatt a MÁV személyforgalma je­lentősen megnövekszik a nyá­ri hónapokban. A pihenésre vágyó dolgozók szeretnék a fürdőhelyeket a. lehető leg­gyorsabban és legkényelme­sebb körülmények között meg közelíteni. Lesz-e a múlt évi utaztatáshoz képest változás, állít-e be új vonatokat a MÁV? Lehet-e gyorsítani az utazó- I sebességet? Hogyan készültek fel a nyári forgalomra a vas­utas dolgozók? Garamvári Béla elvtárs, a MÁV igazgatóság illetékese válaszolt a feltett kérdésekre. — A múlt évi tapasztala- tok alapján ebben az idény­ben is, naponta közlekedtet­jük a pécs—balatonmáriai szakaszon a fürdővonatot, mely reggel indul Pécsről és este érkezik vissza városunk­ba. Ugyanakkor minden szombaton 13 óra 14 perckor is indítunk egy irányvonalot Fonyódra. Ezek a vonatok Fonyódig csak Szentlőrincen, Szigetváron és Kaposváron, illetve Lengyeltótiban, vissza felé az előbb említett állo­másokon kívül Osztopánban állnak meg, ami az utazó se­bességet lényegesen megnö­veli. A megnövekedett forga­lom miatt ebben az évben a déli órákban Pécsről induló gyorsmotorvonathoz is Dom­bóváron—Kaposváron át csatlakozást biztosítottunk, hogy lehetővé váljon a fürdő helyek korábbi időpontban történő megközelítése. Uj vo­natot közlekedtetünk a 4 óra 30 perckor Pécsről induló és Nagykanizsán át közlekedő sebesvonat csatlakozó vona­taként, Nagykanizsától—Fo­nyódig azonnali átszállással. A komlói lakosoknak is le­hetővé tettük, hogy ünnep­napokon. vasárnapokon egy nap alatt megfordulhassanak a Balatonról. Ezeken kívül az IBUSZ is indít társasuta­zások keretében fürdővona­tokat, abban az esetben, ha a résztvevők száma eléri az 500-at. — Az utazás kultúrált Ságé­nak megjavítása érdekében utasítást adtunk • ki, mely szerint a fürdővonatokhoz Békegyűlések a sellyei járásban Szombaton este a sellyei já­rás több községében Vajsz- lón. Hegyszentmátorban, Za- 1 látán, Királyegyházán, Drává­tokon, Kétújfalun, Gyöngyös- melléken és Kóróson békegyű­lést rendeztek, amelyen járási előadók ismertették a megje­lent mintegy kilencszáz rész­vevő előtt a jelenlegi nemzet­közi helyzetet és a belpolitikai helyzetet. ■ csak jó állapotban lévő, «it- lanyvilágítással ellátott vas­úti kocsikat vegyenek igény­be. — Harkányba a tavaly be­vált fürdővonatokat indítjuk naponta, reggel oda, este visszautazáshoz. Ugyancsak fürdővonatnak tekinthető a délben induló -személyvonat is, mely Harkányig nem áll meg a közbenső állomáso­kon. Munkaszünetcs napokon az igénybevevők nagy lét­száma miatt két mozdonnyal közlekedtetjük ezeket a vo­natokat, de amennyiben szükséges, további menettér­ti vonatokat (s közlekedte­tünk. A Duna megközelítése hasonló az elmúlt évihez, mert itt az érdeklődök száma nem mutat változást. Sajnos, a sokak által szó- vátett, s panaszolt menetidő- rövidítést nem tudjuk megva­lósítani. A Szigetváron-—Ka­posváron át közlekedő bala­toni vonatokat gyorsabban nem vontathatjuk. Negyven kilométer az átlagsebesség, ennél többet az alépítmény nem bír el. A második öt­éves tervben valószínűleg sor kerül a Kaposvár—Fonyód vonal átépítésére, s akkor Dombóváron át fővonalon közlekedtethetjük a fürdővo­natokat. Az utazási sebesség akkor kielégítő lesz. A Balaton partjain már korszerű, gyors és kényel­mes a. közlekedés, a főváros­ból könnyen megközelíthető. Az idén már ezeken az út­vonalakon jár a ,.Helikon", a „Balaton“ és a „Sió“ expressz ami minden igényt kielégít, A Balaton déli partján je­lentős összegek ráfordításá­val csinosítottuk az állomá­sok előtereit, javítottuk be­rendezéseit. A tehervonatok menetrend- szerinti közlekedéséről Dezső Béla elvtárs, a MÁV igazga­tóság részéről a következőket mondta­— Április elsejétől egy új Magyar—lengyel vegyesvállal at Mint ismeretes. magyar- lengyel vegyesvállalat alakult a lengyel, szénbányák meddő­hányóiban lévő szén és' egyéb ásványi anyagok magyar mód­szer szerinti kitermelésére. A vállalat alakuló közgyűlését Katowicébe hívták össze. Az alakuló közgyűlésre Haracska Imre nehézipari miniszterhe­lyettes vezetésével hétfőn ma­gyar küldöttség utazott a len­gyel bányavárosba, A küldött­séggel utaztak Lengyelországba azok a magyar műszaki és gaz dasági szakemberek is, ak.lt részt vesznek a vegyesvállalat irányításában. mozgalom indult meg az igazgatóság területén s en­nek eredményeképpen a te­herforgalom lebonyolításá­ban túlszárnyaltuk a tavalyi mentrendszerűség számait. Ebben az évben a tehervona­tok menetrendszerüsége el­érte a 90—95 százalékot. Hozzávetőlegesen ez 10—15 százalékos javulást mutat. A menetirányítók cs a mozdony vezetők lelkiismeretes mun- kájának köszönhetjük ezt az eredményjavulást. Vállalá­saink teljesítése megkövete­li, hogy ne álljunk meg ezek­nél a számoknál, hanem még magasabb százalék elérésére törekedjünk. — A nyári szállítások, a nyári forgalom lebonyolítá­sára minden előkészület meg történt, nem lesz fennaka­dás, Úgy az élelmiszer, mint a gabona, építőanyag, mező- gazdasági gépek, s egyéb áruféleségek időben, menet- rendszerű pontossággal jut­nak el a megrendelő felek­hez. A MÁV pécsi igazgatóságá­nak területén dolgozó vasuta­sok a személyszállítás terén éppúgy, mint a teherforga­lom lebonyolításában igyekez­nek a lehetőségekhez képest a legjobb munkát végezni a nyári szezonban ifi; A hősi múlt krónikája n pécsi munkásmozgalom fellendülése a szerb megszállás utolsé évében A pécsi munkásmozgalomnak a tanácsköztársaság leverését követő pangása csak átmeneti volt. Pécs munkássága, élén a hős bányászokkal a tőkések féket nem ismerő kizsákmá­nyolására azzal válaszolt, hogy újjászervezte a sajtót, és isméi megjelentette a „Munkás”-! A munkásiskola is kitárta ka­puit és alkalmat adott az elmé­leti továbbképzésre, valamint az időszerű politikai kérdések tisztázására. Lelke és vezetője a népszerű Doktor Sándor volt, akinek a dialektikus materia­lizmus síkján mozgó előadásait a klerikális sajtó hevesen tá­madta. A „Munkás” nemcsak kivédte a támadásokat, hanem pellengérre is állította azokat a hazafias mezben tetszelgő jobboldali árulólat, akik az antant segítségével próbálták elgáncsolni a munkásmozgal­mat. Megindult a harc gazdasági és szakvonalon is. A munkás­ság elszántan kiállt Igazáért, s nemegyszer élt a sztrájk fegy­verével. Ha nem is érvényesít­hette minden jogát, mégis könnyített a helyzetén és gá­tat emelt a gazdasági féliste­neik esztelen önkényének. Itt is a bányászok álltak a harc élvonalában, akik vezettek a szervezettség dolgában, és a kollektív fellépés taktikáját al­kalmazták. A kor érdekes tünete voit, hogy a szerb megszállók nem egyszer támogatták a munká­sokat. Persze, érdekből. Rész­ben fokozni akarták a lanyha széntermelést, részben pedig meg akarták nyerni a munkás­ságot annekciós terveiknek. A „puhitás” azonban nem veze­tett eredményre, mert a mun­kásság egyaránt elutasította a Horthy-rendszert, mindpedig a szerb imperializmust. A munkásmozgalom e forró napokban — sajnos — nem volt egységes: bal- és iobb- számyra oszlott. Hogy ebből nem származott jóvátehetetlen kár, a KMP bécsi központjá­nak, a külföldre emigrált elv­társaiknak köszönhető. A KMP bécsi központja ugyanis állan­dó kapcsolatban volt a prcsi eívtársakkal, segített megóvni a lenini elvek tisztaságát és megbízható emigrált mag',‘ár- kommunisták bevonásával tá­mogatta a pécsi kommunista sejtek megalakulását és mű­ködését. E sejtek tagjai be- épülte^ a vasút, posta, bányák, gyárak és üzemek szervezetei­be és amennyire lehetett, meg­akadályozták a jobboldali szo­ciáldemokraták és cinkosaik kártevését. Mekényestől — Szászvárig A lengyeli nagyerdő fái kel­lemes. húsét adnak a tűző nap­ban. Védik az erdő vadját csak úgy, mint az út mellett defek- tet javító motorost a hirtelem- tűzű napsugártól. Kocsink szuszogva lendül neki a tetőn az utolsó kicsi dombnak, hogy aztán hangját kieresztve, ro­hanjon le a mekényesi völgy­nek. ¥ • Az északi Mecsek egyik leg­szebb vidéke a mekényesi. In­nen, az erdő sarkáról jól lát­hatni a falu házsorait. — igaz, hogy csak kettő van belőle — hallani az ébredő. • falu hang­ját. De,, amikor a kocsi kepesz- tülszalad a falun, valahogyan ■kissé az elhanyagoltság ér2iáse keríti hatalmába az esnfrert. Ezt a gazdag, nagy községet, mármint a falu egyes házait jobban karban kellene tarta­ni, kissé ki kellene néhányat meszelni, némelyiknek már a rokkant tetőzetét frissíteni. ¥ A mekényesi felső dombról átlátni az egészen Mágocsig terjedő hatalmas fennsíkot, A termelőszövetkezetek jól mű­velt, hatalmas tábláin óriás gabonát renget a szél. * A nemerőpusztai állami gaz­daság nagy épületéi között már eleven, friss kép fogadja A maguk példájából is tanultak Ha csak a látszatból ítél az ember, akkor eszébe sem jut, hogy valami nincs rend­jén a sámodi Ujesztendo Ter­melőszövetkezetben, valami bántja az embereket. Mert mit lát, ha körülnéz? A kukoricá­jukat és a cukorrépájukat mar másodszor is megkapáltak, most a hatholdas dohánytáb­lában hajladoznak az asszo­nyok. . _ Es a dohányt hol szánt­ják? Van pajtájuk? — M ég nincs, de majd leszl _■ felel a talpraesett könyvelő, Keresnyei Mária. — Mar fa­ragják az oszlopokat. Magunk építjük fel a pajtát, a magunk erejéből. ,. Pajtát építenek, az ólakban 79 sertés hízik, ebből ötven­hármat a tagok adtak be, a többit úgy vették.----Most megint veszünk ma jd 15 kocát, fajtisztát, mail tizenöt üszőt is kapunk, akkor már negyvenkét szarvasmar­hánk lesz — magyarázza a fő­könyvelő. . — Es a tagok hangulata mi­lyen? . — Jő! Dolgoznak, sietnek, hogy mire elkezdődik a bekö­tőút. építése, minden munka- «Ml nagyjából készen legyünk. Akkor oda is kell az erő. A tagok hangulata jó és mégsem, jó. Furcsa, de így van. Jó a hangulatuk, mert a ter­més jónak ígérkezik, jó a han­gulatuk, mert a betervezettnél is nagyobb jövedelemre szá­míthatnak, de azért belülről mégis piszkálja valami őket. Es ez a valami az igazságtalan­ság. ' Egy levelet veszek elő. Innen írták Somodról. Es ez a levél nem másról, mint a ház­tájiról szól. — Igaz, hogy itt a megenge­dettnél nagyobb a háztáji? — Nagyjából igaz, de a köz­gyűlés elfogadta a mintaalap­szabályt és ősztől kezdve en­nek szellemében dolgozunk — magyarázza a könyvelő. — Tudja, az úgy volt, hogy... — és megtudom: a szőlőt kint hagyták, sőt a gyümölcsöst is és így fordulhatott elő, hogy egyik tagjuk valójában öt hold földdel lépett be, de körülbelül mintegy két és fél hold kint maradt a háztájiban. Ennek nagyobb. része szőlő és gyü­mölcsös. És mit szólnak eh;xez a tagok? Azok, akiknek szőlő jük, meg gyümölcsösük van azok semmit, de a többiek an­nál többet. Ifjú Kásádi Pál is azok közé tartozik, akiknek nincs szőlejük, ö bizony pa­naszkodik, pedig neki is több van, mint aménnyi a megen­gedett. Maga is elismeri: ez egy hold háztájin kívül van még 400 négyszögöl kerti föld- je. — Ősztől már másként lesz — mondom neki, mire ő fel­kapja a fejét. — Bár mindjárt a tavasztól lett volna úgy, ahogy most ősz­től lesz, akkor nem lenne vi­ta, hogy ennek több van, mint nekem, miért kapott az többet, mint én? őszinte ember. Megmondja, nyiltan, ami a szívén fekszik. Ű is IS hold földet vitt a kö­zösbe és fáj neki, hogy ő ke­vesebb háztájit kapott, mint azok, akiknek szőlejük is van. — Ez így nem igazságos. Mondták ugyan nekünk, hogy legjobb lenne mindjárt úgy kezdeni a dolgot; egy hold ház­tájinál senkinek se többet egy dekával se. De mi azt gondol­tuk: így jobb lesz. Jobb a fe­nét! — paprikásodik. — Rosz- szabb! így mindig csak azt t nézzük: ki kapott többet és azt j keressük, vajon miért kapott I az többet. Az udvaron aratógépet sze­relnek. Készülnek a nagy munkára. — Én aratok azzal a gép­pel — mondja ifjú Kásádi Pál. és egy hirtelen visszaka- nyarulattal megjegyzi. — En azt mondom, igazuk volt azok­nak, akik azt mondták: egy holdnál ne többet senkinek. De így is csináljuk az ősztől, mert akkor nem lesz veszeke­dés. Így mondja: veszekedés. Pe­dig nem lehet veszekedésnek nevezni azt, ha valaki szemé­be mondja valakinek: — Nem tartom igazságosnak, hogy neked több háztájid van. Ma már mindenki tudja az Ujesztendőben: nem igazságos dolog ez. Ezért is szavazták meg azok is a mintalapsza­bálynak azt a. pontját, amely a háztáji kérdésében dönt. Már hétszer kapálták kukoricát, a cukorrépát. Nagy dolog ez, ilyen esős idő­ben, amikor vannak olyan he­lyek, ahol még a kukorica első kapálását sem fejezték be. Jól megy a munka, de maguk a tagok is tudják, érzik, jobban menne, ha nem lenne nézet- eltérés a háztáji körül. Saalai János a szemlélőt. Innen is, onnan is sietnek az emberek mun­kájukra. Ki autóbusszal, ki kerékpárral, ki motor­ra! Az iroda előtt már az el­osztást várják, de a traktoro­sok, a gépszerelők már nem várakoznak,- pöfögnek a trak­torok, dolgoznak a nagy szín­ben a szerelők. * „De nagy falu!” — .kiált föl mellettem Mágocs láttán az egyik utas. Először járt erre. Tetszetitek neki a takaros, tisz tán, gondozottan tartott házak, a majd az egész falun keresz­tülhúzódó járdák, az a friss reggeli mozgás, ami áradt a nagy faluból. Hiába, a sásdi járás legnagyobb községe a munka ritmusát sugározza reg gél csakúgy, mint a nap más szakában. Vontatók jönnek- mennek, erdészeti szállító pla­tós-autók sietnék az erdők fe­lé, a téren már kora reggel fes ti a mester a cipóbolt vasredő- nyét, á tejgyűjtőnél pedig már tele vannak a nagy kannák. Az első fuvar már kora hajnal­ban elindult. A Béke Termelő­szövetkezetben Dallos bátyám neon azért van ott már ilyen korán, mert nem tudott alud­ni. „így szoktam én meg, ké­rem, évek óta“ — mondja és siet a nagy kulcsokkal, hogy ellenőrizze a raktárt ¥ Bikaion, Egyházaskozáron és Tófűn keresztül érkeztünk Szászvárig. Mindenütt eleveti mozgás, szorgos emberek a határban. Megragadott egy kép Kozár mellett: egy csöppnyi háztáji kertben a burgonyák között puttonnyal a hátán .po­rozta a termést a gazda. Idős, őszhajú, hajlotthátú ember; Szeme a munkán, karja állan­dóan mozgott. Pillanatra né­zett csak fel, mig elsuhantunk mellette. Nem mosolygott. Ér* tettem: nem ránk haragúdéit, a hívatlan vendégekre, a bur- gonyabogarakra volt dühös; Úgy hiszem, még reggel kiir­totta valamennyieké! ¥ A szászvári Újtelep mellett elrobogva- arra gondoltam: csak egy csöpp darabján jöt­tem megyénknek, mégis meny­nyi eleven élet, mennyi új al­kotás! Ha kerekei lennének... Jó napjuk volt vasárnap a vajszlói gyerekeknek. Végre megkapták az isko­lai bizonyítványt, befejeződött tehát a tanév, s ráadásul, közvetlen ez iskolai évzáró ünnepsége után egy újabb ér­dekes esemény szem tanúi, sőt részesei lehettek. A .'messzekömyék legszebb cukrászdá­ját avatták fel a község központjá­ban. Az új, hatal­mas épület megnyi­tójára a sellyei és pécsi vendégeken kívül még Buda­pestről is jöttek. Megnyitóbeszédet Nagy Sándor, a Sző vetkezetek Megyei Központjának igaz­gatósági elnöke tar­totta, s mint beszé­dében többek kö­zött mondotta, Vájsz ló új cukrászdájá­nak egyetlen „hi-. bája“, hogy nincse­nek kerekei. Ha jen nének, már behúz­ták volna Pécsre, hisz még a város­ban is elismerést váltana ki külsőleg- belsőleg egyaránt. Kettőszázötven­ezer forintos beru­házással emelték az És most. örülnek, épületet, s korsze- s azt mondják, meg rűsége mellett, és érte á fáradságot, azon kívül, hogy a hisz gyorsan • elké- kiyitelező vállalat, a szült és nagyon szép Földművesszövetke- lett Valóban így zetek Szolgáltató igaz. Olyan az épü- Vállalata kitűnő let, mint egy hatal­munkét végzett, más cukorkásdoboz. még egy érdekessé- S korszerű a beren- ge van. Az, hogy a dezése, kényelme- vajszlói szövetkezet sek a kis ülőkék, s tagsága igen sok tár az apró asztalkákon sadalmi munkával virág díszük. Kresz járult hozzá építésé László cukrász is hez. Több mint fél- kitett magáért a százezer forint érté- nagy napra. Éjsza­ka munkát végez- káról-éjszakára kő­tök.. Nagy Sándor, szítette az ezernyi a MÉSZÖV elnöke fajta süteményt, a kis ünnepség al- - Jócskán találnak • a kaiméval emlékla- vendégek különle- pot adott át a leg- gessógeket is. Nyolc áldozatkészebbek- féle fagylalt, jeges­nek: Iván János kávé, indiáner, mig- nak, a szövetkezet non, dobos tekercs, elnökének, Bana puncsos rolád, bé- László fensz, főköny esi kocka és ki tud- velőhek. Zsebe 1st- ná még felsorolni, ván kiskereskedel- hogy mi minden mi üzemág-vezető- sorakozott a vitrin­nek, Szarka György, ben. És persze örül- Kecze Pál, Józsa Fe téka gyerekek, hisz renc fmsz-tagoknak. kivételesen ingyen Ok és Varga Sán- mérték a fagylaltot dór, Hernádi Jenő, Aztán közös ebéden meg a többiek a na- vettek részt a ven- pi munkájuk után dégek, s azok, akik nem restelltek ne- munkájukkal hozzá héz, fizikai munkát járultak Vajszló végezni, hogy fel- cukrászdájának, a épüljön a cukrász- Ttavasz presszónál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents