Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

1959. MÁJUS 17. NAPLÓ 5 Baranyai ünnepi hetek Kiállítások, munkás-paraszt és nemzetiségi találkozók, irodalmi esték, ismeretterjesztő előadások Május 1-től június 7-ig tart a „baranyai ünnepi hetek“ programja. Már eddig is szá­mos rendezvény volt, amely az ünnepi hetek programjába tar tozott. A Zenélő Május Kom­lón sorozatnak első két hang­versenyét már megtartották, május 2-án és 10-én. Ma, má­jus 17-én a Pécsi Filharmóniai Zenekar és a Liszt Ferenc Kó­rus ad hangversenyt, Antal György vezényletével. A Pécsi Nemzeti Színház tájelőadásokon, három alkalom mai, Szigetváron, Sellyén és Mágocson mutatta be Dobozy Imre Szélvihar című színmű­vét. A komlói munkásszínpad Manzari Oh, mai gyerekek cí­mű színművét mutatja be az ünnepi hetek keretében még ebben a hónapban Harkátny- fürdőn, Pécsváradon, Hosszú- hetényben. A mohácsi Somlay Artur szín játszócsoport Garcia Lorca Csodálatos Vargáné cí­mű művét Mohácson és Sás- don mutatta be. Bekapcsoló­dott a műsorba a szentlőrinci földművesszövetkezet színját­szó csoportja is Figueiredo A róka meg a szőlő előadásával, Bucski Mihály rendezésében. De nemcsak a színjátszók és a zenészek, énekesek, hanem a baranyai írók is részt vesz­nek az ünnepi hetek rendez­vényeiben. Pécsváradon, Szi­getváron, Somberekén, Mohá­cson és Mecseknádasdon tarta­nak irodalmi esteket. < Május 17-én Olaszon német találkozó lesz német és dél­szláv csoportok vendégszerep­lésével. Beszédet mond dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Német Dolgozók Demokrati­kus Szövetségének főtitkára. Az ünnepi hetek kiemelke­dő programja: május 24-én Mohácson a szabadtéri színpa­don találkoznak a megye leg­jobb tánccsoportjai a megyei művelődési osztály és a föld- mű vessző vetkezetek megyei központja rendezésében, A Tizenkilenc­millió A Baranya megyei állami gazdaságok az idén ünnepük fennállásuk tizedik évforduló­ját. A gazdaságok dolgozói egybekapcsolták a kongresszusi munkaversenyt a tízéves jubi­leumi versennyel, így kettős verseny folyik. A kongresszusi munkaver­senyt a pártszervezetek és üzemi tanácsok szervezték meg, mégpedig a teljes reali­tás alapján. Különösen figye­lemre méltók a gabonabetaka­rítás jó megszervezésére tett felajánlások és elhatározások, de figyelmet érdemel a javító­műhelyi dolgozóknak az anyag­takarékosságra vonatkozó vál­lalása is. A vállalásokból nem maradtak ki az építőbrigádok tagjai, a takarmányosok és a többi munkások sem. Általá­ban a gazdaság minden terü­letét áthatotta a munkaver­seny jó szelleme. A Baranya megyei állami gazdaságok összesen több mint tizenkilencmillió forint értékű többlettermelést akarnak elér­ni. Ki kell emelni a pécsi és az ormánsági állami gazdasá­got, melyek dolgozói ebből az összegből 2 964 000, illetve 2 808 000 forint eredményjavu­lást vállaltak. A vállalás teljesítésének máris megvetették az alapját. Az állattartásban az állami gazdaságok az első negyedév­ben az évi hozamtervet 42.6 százalékra teljesítették. A hiz­lalt állatok majdnem^ teljes egészében extrém minőségűek. A süldőnevelés évi hozamát 32 százalékra teljesítették az első negyedévben. A tizenkilenc- millió forintos vállalás tehát reálisnak mondható. A Baranya megyei _ állami gazdaságoknál olyan összegre rúg a többlettermelés értéke, amely minden kommentár nél­kül is bebizonyította: a dolgo­zók megértették a munkaver­seny jelentőségét és szorgal­masan dolgoznak nagy céljaik *Mgvalósításána I táncfesztiválon 14 tánccsoport mintegy 350 táncosa mutatja be dudását. ^Ugyancsak május 24-én Fel- sőszentmártonban délszláv nemzetiségi találkozót rendez­nek, ahol hat nemzetiségi mű­vészeti csoport lép fel. Ünne­pi beszédet mond Ognyenovics Milán, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövet­ségének főtitkára. Ezen a na­pon munkás-paraszt találkozó lesz Szentegátcm. Beszédet mond Právicz bajos, az MSZ­MP megyei bizottsága agitá- ciós és propaganda osztályá­nak vezetője. A találkozón fel­lép a szentegáti és a katádfai színjátstócsoport, a szigetvári és szentegáti tánccsoport, va­lamint a szentlászlói énekkar. Május 31-én a KISZ megyei találkozót rendez, a találkozó alkalmával a pécsi szabadtéri színpadon fellép egy magyar, egy délszláv, egy német és egy cigány tánc csoport. A képzőművészek is részt vesznek az ünnepi hetek prog­ramjában. A tanácsköztársa­ság 40. évfordulójára készült pályaművekből Pécsváradon, Komlón, Sellyén és Sásdon rendeznek kiállítást. Szigetvá­ron három képzőművész: Curi- lovics Ottó, Simon Béla és Zágon Gyula képeiből rendez­nek kiállítást. Tájjellegű kiállítást is ren­deznek: május 31-től június 8- ig ormánsági használati esz­közök, valamint gyermekrajz- kiállítás lesz Diósviszlón. Ebben a hónapban több köz ségben kerül még bemutatás­ra a tanácsközitársasági doku­mentum-anyag, amely a ta­nácsköztársaság hősi harcait mutatja be képekben. Az ünnepi hetek műsorában ezen kívül még számos helyen tartanak ismeretterjesztő elő­adásokat, bemutatóval egybe­kötött filmankétokat és az új tszr-tagok bevonásával tanul­mányi kirándulásokat a külön böző tsz-ekbe. Az előadások keretében többek között dr. Wilmon Gyula egészségügyi miniszterhelyettes május 21- én Pécsett „Az orvos szerepe a szocialista társadalomban“ címmel a pécsi és a járási or­vosak részére a TIT-ben tart előadást. Gyűlik a kavics Járási borverseny Pécsett Szombaton dél­előtt 10 órai kez­dettel a pécsi járási tanács székházénak kistermében tartot­ták meg a hagyo­mányos kiállítással egybekötött járási borversenyt. Az ün nepélyes eredmény- hirdetés előtt Dob- ribán Jakab a pécsi járási tanács főag- ronőmusa mondott beszédet. Elmondot ta, hogy a borver­seny célja a szőlő- termelők termelési kedvének fokozása, a szőlő- és barter- mesztés kiszélesíté­sének elősegítése, összehasonlította az idei borversenyt az 1958. évived és megállapította, hogy az elmúlt évi­hez képest a bekül­dött borok minősé­ge örvendetesen megjavult. Miig az 1958-as évi járási borversenyen a be­küldött fehér borok nak csak 42 száza­léka volt fajtiszta bar, addig a mosta­ni versenyen a be­küldött borok 60 százaléka fajtiszta és csak a többi ve­gyes. Hasonló a ja­vulás a vörösborok­nál is. Az elmúlt évhez képest a bo­rok minősége is lé­nyegesen megjavult és ez egyrészt a jobb, szakszerűbb barkezelésmek kö­szönhető. Elmondotta, hogy a járási borver­senyt körzeti verse­nyek előzték meg. A körzeti verse­nyek előzetes bírá­latait Kővágósző­lős, Vókány, Hés- ságy és Szentlőrdnc községekben tartat­ták meg. A körzeti versenyekben elbí­rált legjobb borok kerültek aztán to­vább a járási ver­senybe. A járása borversenyre 60 bor tétel érkezett és eb­ből 52-őt értékelt a zsűri-bizottság. A bevezető után az eredményhirde­tés következett, majd Fehérvári Nándor, a járási tanács elnökhelyet­tese kiosztotta' a díszokleveleket és jutalomtárgyakat. A fehérborok ver senyében az első dijat Vörös József csertouti termelő nyerte 1958. évi riz­lingszilváni. borá­val. A vörösborok első díját pedig 1958. évi oporto bo­rával Bauer Vilmos vókányi szőlőtermő lő szerezte meg. A díjnyertes borok továbbjutottak a megyei borverseny­re. Az Ipari és mezőgazdasági létesítmények elkészítéséhez igen sok dunai kavicsot is felhasználnak. Mo- hácson a Duna partján éppen ezért nagy a forgalom, percenként érkeznek a teherautók, pótkocsis vontatók, hogy a kishajósok által Dunaszekcsóről leszállított kavicsot az építkezések színhelyére szállít­sák. Valamikor talicskával végezték a kirakodást, de ma már mindenütt gumiszalag helyettesíti a talicskát Tartsák be a közúti közlekedés szabályait! lók a baleset Baranya megyében és Pé­csett az utóbbi időben a gép­járművek száma rohamosan emelkedik. Különösen emel­kedett a motorkerékpárok és személygépkocsik száma. A köziuti forgalom sűrűségének növelése fokozott feladatot s óvatosságot követel a gépjár­művezetők részéről. Sajnos azt is meg kell álla­pítani, hogy a közúti balesetek alakulása megyénkben rend­kívül kedvezőtlen képet mu­tat. A közúti balesetek száma 1958. évben az előző évhez ké­pest 21.1 százalékkal emelke­dett. Azoknak a száma, akik egy-egy közúti felelőtlen ma­gatartás következtében rövi- debb, hosszabb ideig munka- képtelenné váltak, 61.8 száza­tokkal emelkedett. A halálos áldozatok száma pedig 33 szá­zalékkal nőtt az előző évhez képest. Az oktató és felvilágosító munka, a megelőzés érdeké­ben tett intézkedések még nem érték el a kívánt célt. A balesetek száma ebben az év­ben tovább emelkedett. A ta­vaszi időjárás beköszöntésé­vel, március hónaptól kezdve, jelentősem nőtt a balesetek száma. Az év első négy hónap jában 61.7 százalékkal történt több baleset, mint a múlt év azonos időszakában. A balesetek okainak vizsgá­latánál megállapítást nyert, hogy magas azoknak a felelőt­len gépjárművezetőiknek a szá ma, akik saját és mások életé­vel nem törődve, ittas vezeté­sükkel Okoztak balesetet. A balesetek okai között az év el­ső négy hónapjában az ittas vezetés uralkodik, mely a bal­esetek 18 százalékát teszi ld. De igen magas a gyorshajtás­ból, gondatlan vezetésből — főként Pécsett — az elsőbbség meg nem adásából származó baleset. Ugyancsak gyakoriak a gépjárművek műszaki meg­hibásodásából eredő balesetek Is. Az egyes gépjárműveket üzemben tartó vállalatok és magánszemélyek az indulás előtt nem ellenőrzik megfele­lően a fékek, jelzőberendezé­sek stb. „üzembiztonságét“. A balesetek előidéző ténye­zői között — sajnos — nagy számmal fordul elő, a gyalog­járók szabálytalan közlekedé­se. Az év első négy hónapjá­ban a balesetek 20 százalékát a gyalogosok hibás magatar­— Gazda ember 6 is. — És erélyes. — Inkább tekintélyes! —• Mindenhez ért. — És .; — Ilyen az igazi elnök — joglalta össze a véleményeket valaki. Sellyén a Földmüvesszövetkezetek Járási Központjában beszélgettek né­hányon az egyik környező község ter­melőszövetkezetének elnökéről. Be­szélgettek róla? Inkább dicsérték. Hisz csak úgy repkedtek az elismerő jelzők. Egészen olyan formán, mintha a társa­ság minden egyes tagja azt tartaná legfontosabb feladatának, hogy Kudar Dezsőről csakis szépet és jót mondjon. Ki ez az ember? Benke Jánostól, az FJK elnökétől ér­deklődtem, mondana többet róla. íme, a válasz: — Kudar Dezső a csányoszrói fmsz elnöke volt már évek óta. Azelőtt kö­zépparaszt, tizenkét holdon gazdálko­dott. Most pedig az új tsz elnöke. Ami­kor aláírta a nyilatkozatot, még aznap tizennyolc család kérte felvételét. A tsz alakuló gyűlésén pedig az volt az egy­begyűltek kívánsága, hogy Kudar De­zső legyen az elnök. És jól választot­tak. Ismerem a körülményeket, hisz én patronálom a községet. Mit mondjak még? Gondolkozott néhány pillanatig. Az­tán folytatta. — Hamarosan indulok Csányoszróba. Motorral. Jöjjön velem, ismerje meg személyesen! A házhoz, Kudarék lakása elé egy kerékpáros emberrel egyidőben érkez- tünk. Szerencsénk volt. Épp az elnök : jött haza. Sellyén, a bankban járt va­lami ügyben. Betessékelt a világos bú- torú szobába, És cigarettám# kínált, Középtermetű, nyugodt ember. Fekete haja korán őszülő. Korát nehéz megál­lapítani. Napszítta, gond barázdálta, barna arca negyvenet mutat. Csendes beszédű, és szeme közé néz annak, aki­hez szól. Benke Jánossal valami régeb­bi ügyet beszéltek meg. Aztán kérdően nézett rám: mi járatban vagyok. — Hány tagja van a csoportnak? — kezdtem az érdeklődést. — Negyvennégy család hatvannyolc taggal lépett a szövetkezetbe. Jobbára mindannyian középparasztok, hozzáértő jó gazdák. Nagyon egyetért a társaság... — Milyen elképzeléseik vannak? — Elképzeléseink? Hát azok vannak. Az egyik például az, hogy nem aka­runk sok hitelt igényelni. Inkább csak saját erőnkből. Mert akárhogyis van, a hitéit meg a kamatot vissza kell fizetnim Csak a száz férőhelyes sertésól megépí­téséhez kértünk hitelt. Hetvenezer fo­rintot. A többi állatunkat, mert azok­nak sincs közös istállójuk, átmenetileg a tagok istállóiban helyeztük el. — Nagy az állatállomány? — Tizenhat pár igáslovunk, hét nö­vendék csikónk, hatvankét szarvasmar­hánk van jelenleg a sertéseken kívül. A harmincöt tehén naponta száz liter tejet ad. Tizenegy tinó közül tíz leszer­ződött. Szépen fejlődik a nyolc üsző is. — Mivel foglalkoznak inkább: állat- tenyésztéssel, vagy növénytermeléssel? — A község másik termelőszövetke­zete kertészkedik. Mi jobbnak látjuk az állattenyésztést. Jó a legelő, a tagok értenek az állatokhoz. Úgy látjuk szá­munkra ez a kifizetődőbb. Főként szer­ződött állatokat nevelünk. Sertéseket és szarvasmarhákat. Azért a növényter­mesztés adta lehetőségeket is kihasz- náljuki — Milyen nyereségre számítanak? — Minimálisan kétszázezer forintot osztunk fel. A munkaegység értéke 40 forintnál több lesz, s a tagok a fél év alatt átlagosan legalább kétszáz munka­egységet kapnak. A legnagyobb ba­junk, hogy kevés a munka. így aztán akinek nem jut a földön, azok egyéb­bel foglalkoznak. Van darálónk és sza­lagfűrészünkkel bérfűrészeiést is elvál­lalunk. Horváth István, asztalos és be­lépett a szövetkezetbe, irányításával mindenféle asztalosmunkát elkészítenek a tagok. így azért sohasem unatko­zunk. Aztán jövőre már jobb lesz. — Több itt a gond, mint a fmsz-nél volt? — Ismeri ezt: minden kezdet nehéz. Nem mondom, kényelmesebb volt fmsz elnöknek lenni, de ha már a tagság így akarta ... vállaltam. S ha már vállal­tam — helytállók! Elbúcsúztunk. Az FJK-elnök berregő kis Csepelje kiszaladt velünk a határba, ahol a tsz tagsága épp a kukoricát vetette. Azaz. hogy a munka végére értünk. Ebédhez készülőditek. Ilyenkor nem illik sokáig feltartani valakit. így hát csak rövid szóval érdeklődtem: hogy vannak meg­elégedve az elnökkel? Kamu Lajos adta meg a választ: — Lámpával sem lehetett volna job­bat választani.., Répás József előbb csodálkozott a kérdés hallatán, aztán rábólintott a fe­jével — Jól megvagyunk, hiszen azért választottuk... Valóban. Kudar Dezső már a földmű­vé sszövetkezetnél kijárta a szövetkezés iskoláját. Még ott jó vezetővé érett. Akár csak a többiek, akik e testvér szö­vetkezettől siettek a tsz-ek erősítésére tása idézte elő. A mozgó vil- lamosról le- és felszállás, jár* da helyett az úttesten való já* rás, az úttesten figyelmetlenül való áthaladás igen sok eset­ben az óvatos és éber gépjár­művezetőt is olyan helyzetbe hozhatja, amikor a balesetet elhárítani a leggondosabb ve­zetés mellett sem lehet. A köz lekedési szabályok betartása és ismerete nélkül életveszé­lyes a közlekedés. A szabály­talankodók, a közlekedési elő­írásokat megszegő gépjármű­vezetők és hajtők komoly mértékben veszélyeztetik a közlekedés biztonságát, sok dolgos kezet ragadnak el a munkahelyről, vagy tesznek hosszú időre nyomorékká, munkaképtelenné. Több mint félmilliót tesz ki az a kár, amely a múlt évben a nép­gazdaságot érte a megyénkben bekövetkezett közúti balesetek folytám Felhívunk minden gépjár­művezetőt és hajtőt, hogy fe­gyelmezetten, körültekintően, a legnagyobb figyelemmel én óvatossággal vegyenek részt a közúti forgalomban, tartóz­kodjanak vezetés közben sze­szesital fogyasztásától, mind a saját, mind embertársaik testi »épségének megvédése érdeké­ben; Felhívjuk a lakosságot, hogy mindenki a saját érdekében tartsa be az alapvető közleke­dési szabályokat. Ott, ahol er­re lehetőség van, a gyalogjá­rón közlekedjenek, és kellő körültekintés után haladjanak át az úttesten. Csak a közúti közlekedésben résztvevők együttes összefogása segítheti elő a biztonságos közlekedés megszilárdítását és a baleseti helyzet javulását; A jövőben a rendőrség fo­kozottabban fogja ellenőrizni a közlekedési szabályok betar­tását és a szabálysértőkkel izemben szigorú felelősségre- vonást fog alkalmazni; Baranya megyei Rendőr­főkapitány Baranya megyei Főügyész Átadták a manvar műhold­követő állomást Két évvel ezelőtt felkérték a Magyar Űrhajózási Bizottságot, kogy kapcsolódjék be a műhol­dak és az űrrakéták megfigye­lésébe. Ennek megfelelően több minisztérium, valamint a 31-es számú építő vállalat dolgozói­nak társadalmi munkájából Rákosligeten felépült az első magyar műhold-követő állo­más, melyet szombaton adtak át rendeltetésének. A műholdkövető állomás nemcsak hazai, hanem, nemzet­közi szempontból is jelentős, mert ezzel a magyar megfigye­lők is bekapcsolódnak a nem­zetközi hálózatba. Ez az állo­más egyébként képes venni a nemzetközi pontos időjelző­szolgálatot is,

Next

/
Thumbnails
Contents