Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

2 NAPLÓ 1959. MÄJTJS 1% Több szem többet lát A helyszínen adott segítség célravezetőbb és hatásosabb r Ezt tapasztaltuk Hidas-bá­nyán is, ahol a pécsváradi já­rási párt-végrehajtó bizottság a bánya pártszervezetének munkáját értékelte; A pártszervezet vezetőségé­nek jelentése sokrétűen és alaposan foglalkozik az üzem helyzetével, a kongresszusi versennyel, a műszaki szerve­zéssel és a fel adatokkal. Eredményes munka A pártszervezet mutnkaterv alapján dolgozik, a vezetőség egész évre előre kidolgozta a tennivalókat. A jól szervezett pártmunkának nagy része van abban, hogy az elmúlt évben 2725 tonna szenet' adtak ter­ven felül és az összes vága­toknak ma már mámtegy 64,8 százaléka korszerűen van biz­tosítva. Ez év első negyedévé­ben a tervezett 1980 kalória helyett 2004 kalóriája szenet adtak és az előírt 213,63 forint helyett, 205,78 forintért ter­meltek egy torma szenet A javuló rmjukéval párhuzamo­san emelkedett a dolgozók ke­resete, s a közelmúltban 18 napnak megfelelő nyereség- részesedést fizettek ki. Jelenleg a kongresszusi vál­lalások teljesítéséért folyik a harc. A hidasi bányászok az év végéig egy százalékos ter­melékenységemelést , és egy­százalékos önköltségcsökken­tést vállaltak; Hosszan lehetne még sorolni a pozitív tényeket, de ennyi is elég annak bizonyításához, hogy a hidasi pártszervezet valóban eredményes munkát végez a Központi Bizottság novemberi és márciusi hatá­rozatának végrehajtásáért flmr kimaradt a jelentésből A jelentésiből kitűnik, hogy a pártozervezet munkájának homlokterében az üzsemi kér­dések: a termelékenység eme­lése, önköltségcsökkentés, azaz a gazdaságosság állandó javí­tása áll. Ez helyes. Sajnos, e fontos termelési feladatokkal a pártszervezet csaknem úgy foglalkozik, mint a szakveze­tés. Amellett, hogy szakmai­lag és műszakilag nagyon he­lyesen végzik feladatukat, hi­ba, hogy pártpolitikai szem­pontból a munka értékelése gyér volt. A jelentést nyugod­tan meg lehetett voipa tár­gyalni egy műszaki értekez­leten is, minden „belejavítás“ nélküL A járása párt-végrehajtó bi­zottsági ülés segítése minde­nekelőtt abban nyilvánult meg hogy ráirányította a pártszer­vezet figyelmét azokra a poli­tikai kérdésekre, amelyek hát­térbe szorultak Hidason. Az elvtársak elmondották, hogy a kongresszusi munka- verseny agitációjában túlsá­gosan „előretört“ az anyagi ösztönzés; a több munka — több pénz szemlélet. Anélkül, hogy elleneznénk, vagy lebe­csülnénk az anyagi ösztönzés szerepét, meg kell mondani, hogy a munkaverseny sokkal több, mint egyszerűen na­gyobb kereseti lehetőség. A munkaversenyben részt venni, szocialista munkabrigádban dolgozni — ami még nincs Hidason — egyben kiállást is jelent a népi demokratikus rendszer mellett. De nemcsak kiállást, hanem a jövőbe ve­tett hit erősítésének, a szocia­lista gondolkodású bányász- gárda megteremtésének is fon­tos eszköze. » H politikai nevelést nem helyettesítheti semmi Ezt az igazságot csaknem minden felszólaló hangsúlyoz­ta. S ez nem véletlen. A hi­dasi bányászoknak csaknem ötven százaléka faluról jár be, mégpedig 12 községből. A pártszervezetnek nem lehet mindegy, hogy ezek a faluról bejáró jórészt kétlaki munká­sok miként és mennyi idő alatt sajátítják el a munká­sokra jellemző tulajdonságo­kat és gondolkodásmódot. Ezek a munkások autókkal érkeznek a bányára és a mű­szak végén autókkal mennek haza. így a pártszervezetnek kevés ideje és lehetősége van a.velük való foglalkozásra. A végrehajtó bizottság olyan ha­tározatot hozott, hogy azokban a községekben, ahol számot­tevő bányász lakik, létesítse­nek munkásklubokat, ahcű a szajkmai éa baleseti oktatáson túl, politikai tárgyú kérdése­ket is vitathanak. Nyilván­való, hogy a munkásklubok- ban elhangzott előadások, párt és szakszervezeti rendezvé­nyek komoly lehetőséget »gyúj­tanak a vidékről bejáró bá­nyászok tájékoztatásához és neveléséhez. De itt nemcsak a faluról be­járó bányászokról van szó. Hidas-bánya több nemzetisé­gű üzem. Ez még jobban alá­húzza a pártszervezet politikai tevékenységének fontosságát. A kommunisták munkahelyi elosztása jó. Minden tömeg- termelő munkahelynek meg­van a maga pártcsoportbizal- miija. Hogy a bizalmiak mit tesznek, van-e tekintélyük, — erről sajnos nagyon fukaron beszélt a beszámoló. Pedig a politikai munka eredményes­sége nem utolsósorban attól függ, hogy a pártvezetésnek hogyan sikerül gyorsan lejut­tatni a párt politikáját a mun­kahelyekig. Itt tehát arról van szó, hogy a pártszervezet vezetősége ne csak ellássa a bizalmiakat tanácsokkal, út­mutatásokkal, hanem idő­közönként számoltassa is b? őket a végzett munkáról. Re elégedjenek meg a hibák puszta regisztrálásával! Ez több ókból is fontos. Egyrészt azért, hogy a dolgo­zók állandóan tájékozódva le­gyenek ne csak a termelés egyes kérdéseiről, hanem a politikai helyzetről is. Más­részt a bizalmiak rendszeres beszámoltatásával, foglalkoz­tatásával a pártvezetőség frissen tud tájékozódni a munkásság hangulatáról, ész­revételeiről, javaslatairól stb.. ami elengedhetetlenül szüksé­ges a további jó munkához. Mindezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a bizal­miakkal való gyenge törődés, azaz a pártszervezet tömegpo­litikai munkájának bizonyos mértékű háttérbe szorítása, máris érezteti hatását. A fel­szólalók elmondották, hogy még mindig sok az üzemben a baleset, növekszik az álbe­tegek és az igazolatlan mulasz­tók száma, Ijogy a KlSZ-szer- vezetbe delegáit fiatal párt­tagok nem igen váltották be a hozzájuk fűzött reménye­ket, sőt akad javítanivaló a műszaki és fizikai dolgozók viszonyában is. Nagyon hasznos és termé­keny volt a végrehajtó bizott­sági ülés. Számos olyan kér­dés látott napvilágot, amely eddig elkerülte a hidasi elv­társak figyelmét. Most már természetesen a hidasi elvtár­sakon a sor, hogy az elhang­zottakból levonják a tanulsá­got, ne csak regisztrálják a hiányosságokat, hanem az út­mutatások nyomán mindenek előtt a politikai munka fellen­dítésével harcoljanak is azok megszüntetéséért. Ragoncsa János ■ ÜSIEIEIC ■ — CSÖKKENTETTEK ax el­ső negyedévben a vállalat ön­költségét a komlói 24. számú AKÖV dolgozói és ezzel 380 ezer forintot takarítottak meg. Az összeg tetemes részét, 304 ezer forintot a tehcrgépkocsi- zók takarították meg. □ AZ ENDRESZ György ut­ca 30. számú épületben, a Pa­tyolat telephelyén kap új he­lyiséget• a Vegyesipari Válla­lat mázoló-részlege. — KONTÁRKODOTT Halál Pál komlói festő- és mázoló­segéd. Ezer forint pénzbírság­ra ítélték. □ RÖVIDESEN elkészül a Pécsi Porcelángyárban a har­kányi Bányász étterem kerthe­lyiségében felállításra kerülő szökőkút szobra, mely a gyár fiatal szobrászművészének, Tö­rök Jánosnak az alkotása. — „A GAZDASÁGOS terme- melés lehetőségei a gépjármű- közlekedésben” címmel szak­mai előadást rendeznek hétfőn a Közlekedési Műszaki Klub­ban. Előadó: Galántai József, a KPM VI. főosztály főkönyve­lőségének vezetője. — VEGYESBOLTOT kaptak a szabadszentkirályiak. A mo­dem berendezésű bolt létreho­zására 410 ezer forintot fordí­tottak. Az' új épületben nyert elhelyezést a körzeti földmű­vesszövetkezet irodája is. — MEGNYÍLIK A BALO KANY-FÜRDÖ. a fürdőt a jö­vő hét végén, május 23-án nyitja meg a kezelő Víz- és Csatornaművek. A Hullám­fürdőben még folynak a javí­tási munkák, mihelyt ezzel el­készülnek és az időjárás is kedvez, ezt a fürdőt is meg­nyitják. Idén üzemelni fog a Hullám-fürdő hullámverő be­rendezése. □ LEZUHANT kerékpárjá­ról Konics János 23 éves csil­lés. Eszméletlen állapotban, agyrázkódással szállították a klinikára. — ISMERETLEN mennyisé­gű és minőségű mérget vett be öngyilkossági szándékkal T. Sz.-né 68 éves pécsi asszony. A mentőik a belklinikára szál­lították. □ KÖZEL egy és egynegyed millió forintért vásárolt hízott marhákat a Pécsi Állami Gaz­daság szentkúti és peterdpusz- tai üzemében■ Kari Haugg nyu­gatnémet állatkereskedő cég. □ KANADAI nyár-suhángot ültettek el Bütakösdön és Me­gyefán. Az ezer darab fa kiül­tetése a legeltetési bizottságok érdeme. — IZ ÉS ZAMAT tekinteté­ben országosan első helyre ke­rülték a legutóbbi havi minő­ségi elbírálásnál a Pécsett ké­szített Terv és Kossuth ciga­retták. Mindkét cigaretta fajta ez évben már harmadszor vív­ta ki a tekintélyes első helyet. Felvételi pályázat a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem 1959—60-as tanévére □ HORDÖALAKŰ külön pa­vilont létesít Harkányban a baranyai tájjellegű borok áru­sítására a Vidéki Vendéglátó Vállalat. A hordó-pavilont még e hónapban üzembe helyezik a jelenlegi „Borkóstoló” he­lyén. Felvételre jelentkezhetnek azok a párttagok és pártonkivüliek, értelmiségi dolgozók (tudo­mányos kutatók, mérnökök, orvosok, jogá­szok, pedagógusok, írók, művészek stb.) párt, állami, gazdasági és tömegszervezeti funkcio­náriusok, vezető propagandisták, akik álta­lában egyetemi, főiskolai végzettséggel, annak megfelelő felkészültséggel, vagy munkásmoz­galmi tapasztalattal rendelkeznek. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek a marxizmus-len inizmus alapkérdéseiből. A tanulmányi idő 3 év. Tananyag az első évben filozófia, a második évben politikai gazdaságtan, a harmadik év­ben a nemzetközi és magyar munkásmozga­lom története. A tanév szeptember 15-től június 30-lg tart. A kötött foglalkozások hetenként egy na­pon, délután 5—9 óráig tartanak. A hallgatók félévenként vizsgáznak, a 3 év elvégzése után végbizonyítványt kapnak, amelynek törvényes elismeréséről az 1088/1957. MT. számú határozat intézkedik. A pályázat benyújtásának határideje: 1959. június 30. A munkahelyen beszerezhető és kitöltött „felvételi űrlaphoz“ mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot. 2. A pártszervezet ajánlását. 3. A vállalat, üzem, intézmény ajánlását és igazolását a jelentkező munkaköréről. A pályázatot az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egye­tem címére (Pécs, Damjanich u. 24. Telefon: 24-72.) kell beküldeni. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA — EMELKEDIK a magán­építkezések száma. A jelenleg épülő lakásoknak például már több mint kétharmada — 67,6 százaléka — magánerőből épül Egy évvel ezelőtt az épülő la­kásoknak még csak az 53,9 százaléka épült magánerőből. Az idén elkészült lakásoknak a fele kétszobás volt és közel a fele fürdőszobával is rendel­kezett. — KÉSZÜL a nyugati város­rész kis gyógyszertára. Jelen­leg asztalosok és címfestők dolgoznak a helyiségben. A címfestőknek mintegy hatszáz üveg és porcelán-edényre kell feliratot festeniök. (^tlúrköp emjes (tataiak Mig a Klinikához érünk, be­szélgetünk. Édesapja is, báty­ja is a szászvári bányában dolgozik. Nevetve mondja, hogy édesapja ezelőtt három évvel bizony nagyon viszolyog va fogadta a továbbtanulást. Kon itt is, ott is feltűnik egy- egy hallgatóból álló... csoport, amint az egyik kórteremből a másikba mennek. Egy órái töltenek itt. Vége az órának, indulunk a kórbonctanra. A tanteremből — Sajnos. — mondják a diákok, — beteg a professzor, pedig nagyon szeretjük elő­adásait. Egy nagy csokor virágot is is. hoztak, hogy átadják szere­tetek jeléül A ha lük duruzsolás is elné­mul a teremben, amikor Rom­Előadás a kórbonctani)!! A 48-as tért diákszállóból reggelente száz és száz egye* temista indul tanulni. Péntek reggel mi az együk csoporthoz csatlakoztunk, megtudni: mi­vel töltik el napjukat az egye­temisták? Kísérjük végig út­jukon, tantermekben, minde­nütt, ahova ma tanulni men­nek! A csoport, amellyel el­indulunk, harmadéves orvos­tanhallgatókból áll. Mig megyünk a Rákóczi úton, a mai programról kérde­zősködünk. Törő. Magdolna harmadéves orvostanhallgató szívesen válaszai: — Most gyakorlati óránk lesz a II. sz. Belklinikán, on­nan a kórbonctanra megyünlk előadásra. AH,«* belkMnftto Ma pedig 6 a legbüszkébb, hogy lányából orvos lesz. A kol légiumi bentlakásért havonta 50 forintot fizet. Havi 150 fo­rint ösztöndíjat és ingyen ebé­det kap, mert jelesrendű. A klinikán a hallgatók fel­veszik a fehérköpenyt, több kisebb csoport alakul s gya­korlott orvosok vezetésével in­dulnak a betegszobákba. Meg­állnak egy-egy beteg ágya előtt s hallgatják a vezető or­vos magyarázatát.- A foiyosó­éppen az elsőévesek jönnek Iki, mi pedig megyünk be. Alig férünk el a folyosón. Nem cso­da, hiszen csak a harmadéve­sek több mint 160-an vannak. A lépcsőzetesen emelkedő tan­teremben mindenki gyorsan elfoglalja helyét, várják a professzort. A kórbonctani intézet veze­tőjének, ár. Romhányi György professzornak ez lesz az utol­só előadása, ezután már nem tanít. hányi professzor belép. Hatal­mas tapsvihar fogadja ... S megkezdődik az előadás. Azaz, a professzor elővesz zse­béből egy kis cédulát, s meg­tűrd Magdolna felel kér egy egyetemistát, hogy a papírra írtakat írja fel a táb­lára.: Bár zord a harc, megéri a világ Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadilelkű diák. Meghatott csend... a pro­fesszor egy pillanatig nézi a táblát, aztán ... aztán szembe fordul a diákokkal s elkezdi: — Ma a vese daganatokról lesz szó... Az első mondatok mintha kissé halkabbik lennének ... A diákok jegyzetelnek, fi­gyelnék. A professzor előadás közben sűrűn szólítja válaszra a hallgatókat. Törő Magdolnát is kérdezi, s Törő Magdolna felel... Vége az előadásnak. Romhá­nyi professzor' tekintete még egyszer végigfut a hallgató­kon .;. aztán kezébe veszi a csokor virágot és lassan ki­megy a tanteremből. Délután az egyetemisták visszamennék a diákszállóba ebédelni. Ebéd után — tanu­lás. Törő Magdolna is bemegy szobájába, ahol ketten laknak s az íróasztalhoz ül — Van mit tanulni — mond ja. — Kórtan, kórbonctan, mik robiológia, röntgen, politikai gazdaságtan, sebészet, belgyó­gyászat, — ezek a tantárgyak. Szórakozás? — Arra is van lehetősé­günk. Csoportosan megyünk moziba, színháziul. Sporto­lunk, TIT-előadásokat hallga­tunk itt a kollégiumban... Lemegyünk a társalgóba. Szépen berendezett. Zongora, televízió, könyvek... Az asz­taloknál tanuló egyetemisták. — Nincs idő a semmittevés­re, közeledik a kollokviumok, szigorlatok ideje — mondja. A vizsgák pedig neneze\. Ilyenkor nem illik fenntar­tani a diákokat... GARAY FERENC Az orvostudomány könyvel között

Next

/
Thumbnails
Contents