Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-16 / 113. szám

.2 NAPLÓ 1959. MÁJUS 1#. Irodalmi est Péesváradon A borostnrt ünnepi hetek kere­tében kedvea, meleghangú irodal­mi eet színhelye volt csütörtökön este a pécsváradi járási könyvtár olvasóterme. A költészetet, az iro­dalmat kedvelő pécsváradiak lel­kes kis tábora foglalta el a szék­sorokat néhány órára, hogy szem­től szembe megismerkedjen a i,Jelenkor” három írójával: Bor­sos Józseffel, Gyenls Józseffel és Pákolltz Istvánnal. A járás iparfejlesztésének távlati terve Nagy lendülettel folyik a Pécs* váradl Járás Iparosodása, amit a lárási tanács távlati Iparfejlesztési terve la bizonyít Hoeszúhetény- BSn agy vegyes ktsz-t alakítanak. A terv alapján a meeseknádasdl ktqz-t nőiiodrász és gumi vulkani­záló részleggel bővítik Mj a péesváradt ktsz-ben pedig kesztyű- készítő és villanyszerelő részleget hoznak létre. Péesváradon az elkövetkező években egy — napi ötven állat vágására és feldolgozására alkal­mas — vágóhidat építenek, kiegé­szítve egy három vagon befogadó- képességű hűtőházzal. Ezenkívül egy gyümölcsfeldolgozó üzem Is létesül, a meglévő szí kvíz- és sü­tőüzemet pedig korszerűsítik. Nagyszabású építkezésekbe kezditek a issek A járás harminckét községé bői tizennyolc termelOszövetkeweti községgé alakult át a tavasszal. A közös munka közös gondokat is hozott magával. Ezek közül is mindenütt az állatok elhelyezése a legnagyobb és legsürgősebben megoldandó feladat. A tsz-ek eh­hez nagy örömmel fogadták ez állam segitségéti s mind több vesz igénybe állami hitelt különféle gazdasági épületek létesítésére. Több helyen már be Is fejezték az építési munkákat, így például a kátolvi tsz izázférfíhetyes — másfélmilliót érő — tehénistdUöja a napokban kerül műszaki átvi­telre. Istállót épít a szederkényi Arany Kalász Tsz is, Az állam ehhez háromnegyedmlXHó forint hitelt biztosított. Negyvennyolc férőhelyes tehénistállót építene* a püspöklaki, marázai is erzsé­beti termelőszövetkezetekben. A tsz-ek gazdaságuk vízzel való el­látását saját erőből oldják megt mint Erzsébeten és szederkény­ben, ahol kutat is vízvezetéket létesítettek. A véméndl TJj tavasz Tsz vasvázas kombájnszérttt épí­tett. ezzel biztosították; hogy esős Időben 1» elvégezhessék a gabo­na tisztítást is más fontos mun­kákat. ezenkívül a létesítményt gépszínnek is használhatják. Nagy idegenforgalom A tavasz korai beköszöntésével megkezdődött Péesváradon és környékén a „vendégjárás”. A reggeli vonatokról hátizsákos, szöges botokkal és fényképező­gépekkel felszerelt turisták özön­lenek a Zengöre és a pécsváradl várhoz. Pécsváradről közelíthetők meg és járhatók be legkönnyeb­ben a Mecsek legszebb részel, s most nyílik a Zengő oldalában a vad pünkösdi rózsa. A vár vendégkönyvéből kitűnik, hogy a tavaszi szezonban 230 „át­futó” látogató Járt Péesváradon. A vártoronyban berendezett szál­lót 412-en vették Igénybe — hosz- szabb-rővldebb Időre. Négy ro­mán, két Jugoszláv és négy oszt rák turista Is megfordult az év eleje óta a várban. Itt Jártak nemrégiben a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium dolgozói, az Optikai Művek munkásat a sze­gedi orvostudományi egyetem hallgatói és sokan mások. Még májusban szállást kért két buda­pesti gimnázium, valamint a kő­szegi leánygimnázium kiránduló csoportja, s hamarosan megér­keznek az egyik bajai Iskola nö­vendékei Is. Válasz „ A technikus“ című cikkre Az ÉM Pécsi Tervező Vállalat öt munkatársa az alábbi választ küld­te szerkesztőségünknek: 195» április JS-én megjelent „A technikus” című cikkükkel kap­csolatosan szeretnénk a szerkesz­tőség szíves tudomására hozni, hogy az abban foglalt — egyébként nem valótlan és nem Is rosszindu­latú állítások — Somlyó Gizella szaktáranőnk „jövőjével” kapcso­latban olyan kedvezőtlen hang­nemben íródtak, hogy az alkalmas egy ember egész életére kiható kedvezőtlen következményeket ki­váltani. Ml, akik a riport készíté­sekor mint tanúk Jelen voltunk, megjegyezzük, hogy az alább idé­zett szövegrészt Somlyó Gizella sohasem mondta el: „Én még nem vagyok mérnök, se csinosságomat vagy ennek ellenkezőjét pedig rém én akarom megállapítani. Tessék megnézni a képet s utána véleményt mondani. Annyit m»r elárulhatok, hogy van udvarlóm. Remélem nem soká maradok Som- ivó Gizella". Helytelen volt ezeket a mondatokat az ő szájába adni s az 6 tudta nélkül leközölni. Pécs, 1959 május T. TTTXAT ERNŐ, KERESZT­FAÉVI ARTUR. BAT,INT JANOS. HAINESS JENÖNÉ, KADINGER IMRÉNÉ. MEGYE útviszonyairól nyai utalt építéséről ta- ztaik pénteken a Haza- ipfrorrt titkárságán a legjobb közlekedési iberei a KPM közúti lyáiujk vezetóivdí A komámra izmus építése a népjólét általános növelése szempontjából nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság fellen­dülésének is óriási jelentősége lesz. Korábban a szovjetállam legfőbb mező- gazdasági feladata volt megteremteni e gazdasági területen a szocializmus anya­gi-technikai bázisát. Abban az időben a burzsoá sajtó utópiá nak bélyegezte ezt a tervet és „megvalósíthatatlanságát” össze függésbe hozta a kommuniz­mus „elkerülhetetlen” gazda­sági csődjével Az élet; a fej lődós azonban bebizonyította, hogy az ötéves terveket sorra megvalósító szovjet emberek nem utópiát hajszoltak: A fejlődé« nem állhat meg, — ma már új feladatok jelent­keznek. Ezekről az új felada­tokról hozott határozatokat az SZKP XXI. kongresszusa, ami­kor kimondta, hogy meg kell teremteni a kommunizmus artyagi-teohnikai bázisát a nép­gazdaság minden területén — a mezőgazdaságban is; amikor a Központi Bizottság decem­beri plénumának határozatát megerősítve elfogadta, hogy a mezőgazdaság terén a fő fel­adat a termelés olyan színvo­nalának elérése, amely bizto­sítja a lakosság élelmiszerszük­ségletének és az ipar nyers­anyagszükségletének teljes ki­elégítését; amikor célul tűzte ki az egy főre eső termelés és fogyasztás legmagasabb tőkés szintjének túlszárnyalását me­zőgazdasági téren is. Az említett feladatok végre­hajtása szorosan összefügg az ipar számokban alig kifejez­hető fejlődésével, illetve ter­melékenységével. Gondoljunk csak arra, hogy e feladatok végrehajtása során a hétéves tervben az ipar 1 millió trak­tort, 400 ezer gabonakombájnt és még igen sok különböző nagygépet ad a mezőgazdaság­nak. Ez a mi országunk fel­nőtt lakosságára átszámítva azt jelentené, hogy minden hét emberre jutna egy nagy gép. Természetesen ez a példa tá­volról sem érzékelteti a mező- gazdaság olyan arányú gépesí­tését, amely a valóságban be­következik a Szovjetunióban. Ezenkívül a „lesz” mellett fi­gyelembe kell venni, hogy a szovjet mezőgazdaság géppark­ja ma is már sok millió nagy gépből álL A mezőgazdaság 500 milliárd rubeles beruházása nemcsak a teljes gépesítést te­szi lehetővé, amely magával hozza a munka termelékenysé­gének soha nem látott mére­teit, hanem a kolhozfalvak to­vábbi kulturális fejlődését, életkörülményeik még nagyobb arányú javulását is. Nagy cél és Végtelenül nagy teljesítmény lesz megkímélni az embert, a fárasztó, életét megrövidítő erős fizikai munkától, amely cél és megvalósítás nem jöhet létre máshol, mint a kommu­nizmust építő országokban, ahol valóban legfőbb érték az ember és minden az ember szolgálatában álL A termelőerők fejlődése, a kommunizmus anyagi-techni­kai bázisának fokozatos meg­teremtése egyrészt lehetővé te­szi, másrészt szükségszerűen előírja az új termelési viszo­nyok, vagyis az új tulajdon- viszonyok kialakítását. Hrus­csov elvtárs előadói beszédé­ben kifejtette, hogy a szocia­lista tulajdon két tulajdon­formájából, az. össznépi és a kolhoztulajdonból bontakozik ki az egységes kommunista köztulajdon, A tévedés elkerülése végett elöljáróban meg kell mondani, hogy az össznépi tulajdon nem adminisztratív intézkedés ered ménjeképpen jön létre, hanem úgy, hogy a kolhoztulajdon fejlődik, tökéletesedik és foko­zatosan alakul át össznépi tu­lajdonná, A gyakorlatban ez úgy megy végbe, hogy fokoza­tosan nő a kolhozok oszthatat­lan atopja (a teljes gépesítés) a termelékenység nagyarányú növekedése eredményeképpen szükségtelenné válik a mező- gazdasági dolgozók számára a háztáji gazdaság fenntartása, hiszen a teljesen gépesített me zőgazdasági nagyüzem sokkal bőségesebben és sokkal olcsób ban látja el a dolgozókat, minthogy érdemes lenne ház­táji gazdasággal foglalkozni. E folyamattal egyidőben, a szűz­földek egyre nagyobb méretű feltörésével és hasznosításá­val az arány a szovhozok felé, az össznépi tulajdon túlsúlya felé billenti a tulajdonviszo­nyokat. E fejlődés eredménye­képpen, a kolhozok összefogá­sa folytán létrejönnek majd a nagy mezőgazdasági feldolgo­zó üzemek, amelyeket a kolho­zok építenek, saját erőből ki­sebb erőműveket és utakat lé­tesítenek. Miár ma sem ritka­ság, hogy több kolhoz egyesí­tett erővel Iskolákat, kórháza­kat, stb. épífc Végeredményben a gépesí­tés, az automatizálás és a vil­lamosítás előrehaladása azt eredményezi, hogy kialakul­nak az ipari vállalatok és a kolhozok egyesülésének köz­vetlen termelési kapcsolatai, a mezőgazdasági munka az ipari munka vállfájává válik, a parasztok tevékenysége ha­sonlóvá kezd válni az ipari munkások tevékenységéhez. A kolhoztulajdon tehát nem sorvad el, hanem szakadatla­nul fejlődik és egyre maga­sabb színvonalra emelkedik a kolhoztermelés, miközben fo­lyik a kolhoztulajdon társadal­masítása. Ez esetben nem kí­vánatos részletesen ismertet­ni a 7 éves terv mezőgazda- sági irányszámait, de ' a megnövekedett mezőgazdasági termelés néhány irányszámának bemu­tatása szükségszerű. Ilyen meg említendő példa például a szemestermények termelésé­ben bekövetkező iránj^szám. A 7 éves térv végére a Szov­jetunióban szemestermények bői 164—180 millió tonnát fog­nak termelni, szemben az 1958. évi 139 millió tonnával. Burgonyából a tervidőszak végére 147 millió toinnát ter­melnek, szemben az 1958. évi 86 millió tonnával, ami azt jeleníti, hogy minden egyes szovjet emberre, beleértve a csecsemőket is — évi átlag­ban 0,66 tonna jut. Vagy ott van a hústermelés 16 milldó tonnás irányszáma, ami egy négytagú szovjet csa­ládra vonatkoztatva évi 288 kg húst jelent vágósúlyban. így sorolhatnánk tovább az irányszámokat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a Szov­jetunió termelésének fejlődési ütemét tekintve máris túlha­ladta az Egyesült Államokat és rövid időn belül az egy főre eső termelés és fogyasztás mennyiségi vonatkozásában is maga mögött hagyja. Az Egyesült Államok túl­szárnyalása természetesen nem végcél, illetve végső határ, távolról sem jelenti a kommu­nizmus építésének befejezését, csupán a kapitalizmussal foly­tatott békés gazdasági ver­seny döntő szakaszának lezá­rulását. A kommunizmus távtatai még sokkal messzebbre mu­tatnak előre, a még gazda­gabb termelés, a még maga­sabb életszínvonal, a még rö- videbb munkaidő felé. „A marxizmus-lenini zmus zászlaja alatt magabiztosan haladunk előre, megteremtjük a kommunista társadalmat, a világ legjobb, legigazságosabb társadalmát“. (Hruscsov elv­társ beszámolójából a XXI. kongresszuson.) Csorba Tivadar □ LIGETESITETTÉK az újmeszesi városrészt. Énnek során hétezer erdei facseme­tét, illetve suhángiat ültettek ki. Ezzel párhuzamosan a me­csetei parkerdő állománypót­lása céljából ötezer fenyőfa­csemete kiültetését végezték eL UíltKK Megszüntetik a belvárosban a gombatenyésztést „A Sallai utca 22. szám alatti ház pincéjében gomba­tenyésztés céljára nagy meny- nyiségű trágyát tárolnak. Et­től a belváros eléggé szeny- nyezett levegője még elvisel­hetetlenebbé válik. A lakások szellőztetése elképzelhetetlen, mivel kívülről még rosszabb levegő áramlik be. Pana­szunkkal már többször for­dultunk az illetékes tanács­hoz, de eddig még érdemle­ges döntés nem történt“ — írták szerkesztőség ünknek a ház lakói. A II. kerületi tanács főor­vosa a panaszra az alábbi vá­laszt küldte:--------------------------­-----* — NÉHÁNY pécsi élelmi-1 szer- és csemegeboltban ismét megkezdték a körözött árusí­tását. Rövidesen megjelenik a boltokban az aludt-tej is. n KIÁLLÍTÁS NYÍLIK ma délben a Műszalki Klubban, az ÉM Tervező Vállalatnak az elmúlt három évben végzett munkájáról. Bemutatják a kü­lönböző típusú bölcsődék, kultúratthonok, lakóházak ter­veit, valamint az azóta meg­valósult létesítmények fénjfké- pett. A kiállítást Bujdosó László, a Pedagógus Szakszer­vezet Területi Bizottságának elnöke nyitja meg. Azután mindennap délután háromtól este nyolc óráig, tíz napon ke­resztül tekinthető meg a ki­állítás. — KÖZVÉLEMÉNYKUTA- TÖ -lapokat bocsátott ki a Ba­ranya megyei Kiskereskedel­mi Vállalat. A kérdőíveiken azt tudakolják a bányászoktól; milyen iparcikkeket akarnak vásárolni az idei bányászna­pon. A közvéleményteutatásra a bányásznapi vásárok min-’ den eddiginél jobb áruellátá­sa érdekében van szükség. — TAGGYŰLÉST tart a Magyar Vöröskereszt megyei rendelőintézetbeli alapszerve­zete május 19-én délután négy órakor. A gyűlésen beszámol­nak többek között a csoport pénzügyi helyzetéről. „Pécs város II. kér. taná­csa végrehajtó bizottsága áp­rilis 2-i ülésén a 43/1959. szá­mú v. b. határozatával ki­mondta. hogy a Bajcsy Zs. u. és a Sallai utcában levő gombatenyésztést 30 napon belül meg kell szüntetni. En­nek alapján a városi köz­egészségügyi és járványügyi állomás május 6-án kelt ha­tározatával kötelezte Áriéit Ede gombatenyésztőt, hogy a Bajcsy Zs. u. 14. szám a1 alti gombatenyésztését, illetve a Zengőaljai Földmű vessző v->'­kezetet, hogy a Sallai utca 12 szám alatti gombatenyésze­tét folyó évi június 15-ig szüntessék be.“ □ A KARBANTARTÓ a komlói tröszt legtisztább üzeme. Az üzem dolgozóit el­ismerésként kétezer forint ju­talomban részesítették. Az 1500 forintos második díjat a szénelőkészítőmfl, a harmadik­nak járó 1000 forintc* jutal­mait a mázai bányaüzem dol­gozói kapták a tröszttől. □ JÁRÁSI BORVER­SENYT rendez ma délelőtt tíz órai kezdettel a pécsi járási tanács végrehajtó bizottsága a járási tanács székházánalk II. emeleti kistermében. A bor­versenyt kiállítással kapcsol­ják össze. □ TAPASZTALATCSERÉT rendez három megye (Bara­nya, Tolna, Somogy) szülői munkaközösségi elnökei ré­szére jövö héten, szerdán dél­előtt kilenc óraikor a Magyar Nők Országos Tanácsa család­védelmi osztálya. A szülői munkaközösségek feladatait Révai Józsefné, az Országos Nőtanács pedagógiai bizott­ságának tagja ismerteti. Mindkét fél érdekében Nemrégiben részt vettem egy értekez­leten, ahol néhány nő és több férfi ta­nácskozott Nem, nem a női egyenjo­gúság vitáját tervez­ték eredetileg napi­rendül, mégis e körül forgott a legtöbb szó. Hallottam okos, megfontolt szavakat annak szükségességé­ről, hogy a nők részt vegyenek a társada­lom vezetésében, váljanak végre egyen rangú felekké a férfiakkal és hallot­tam — mondhatom őszinte szavakat — arról is: a nő dolgoz­zék például egy fa­luban végezze a gyomirtást, védekez­zék a fagykár ellen, kövezze a járdát, meszelje az iskolát, de gyűlésekre? Oda ne menjen. Semmi szükség arra. Már úgyis sok joguk van. S ha az asszony gyű­lésre megy, megakad otthon a házimunka, nem lesz éppen friss vacsora. Meg a pletykából úgyis job­ban tudják, mi volt a gyűlésen, mint a férfiak. Mondanom sem kellene, hogy e betokoeodott nézetek hitvallója férfi volt. Nehogy azzal vá­doljon bárki is, most frontális harcot indí­tok a férfiak ellen. Ilyesmiről szó sem lehet, hiszen ebben a dologban nemcsak ök vallanak elfogad­hatatlan nézeteket. Sokszor a nők is. Szánté naponta hall az ember asszonyok szájából iljnen meg­jegyzéseket: „Mit akar, nem fér a bő­rébe? Nem elég már neki, hogy ennyire jutott?“ Vagy egy más esetben. „Nem. Én ezt a munkát nem vállalom. Mit szólnak az emberek? Mégiscsak jobb len­ne oda egy férfi.“ „Legyenek a terme­lőszövetkezet vezetői férfiak!“ „Ne legyen nő a tanácselnök, férfi való oda!“ stb. Elsősorban tehát a nőknél kellene mosit már tisztázni vég­érvényesen, mit je­lent a női egyenjo­gúság, hogy megért­sék, csak akkor vál­nak a férfiakkal egyenjoguakká, ha minden igyekezetük­kel tanulnak, ha ké­pesek lesznek egyre többen a férfiakkal azonos munkát vé­gezni, ha aktív, cse­lekvő részei lesznek új világunk építésé­nek, az új világ igazgatásának. Ezzel egyidőben persze a férfiakat is meg kell győzni mert még sokan, nagyon sokan vallják azt a bizonyos főzőkanál­elméletet. Hallottam férfiakat Így panasz­kodni: „Amióta egyen jogúak a nők ve­lünk, a feleségem már azt is elvárja, hogy én törölgessek helyette.“ Egy má­sik esetben: „Most már a férfiak egyen­jogúságának a kihar­colásáért kell mun­kálkodni.“ Ezek az élcelődő megjegyzé­sek nagyon sokszor őszinte vélemények megnyilatkozásai is. Segítsen-e a férfi otthon a házimun­kában? Magam is amellett vagyok, se­gítsen. De ne terhes kötelezettségnek te­kintse a segítést. Azért írom ezeket, mert sokan így egy­értelműen nagyon is tévesen értelmezik a nők szerepét, hely­zetét, feladatait a mi társadalmunkban. — Mint mondottam, sok azoknak a száma — nőké —, akik maguk sem értik az egyen­jogúság igazi lénye­gét, még több a fér­fiaké, akik ha nem is mondják ki, leg­titkosabb gondolataik mélyén a nők egyen­jogúsága ellen van­nak, pontosan azért, mert joggal azt vár­juk és kérjük tőlük: segítsenek ne csak családjuk, feleségük, s önmaguk érdeké­ben, hanem az egész társadalomért. Szük­sége van a családnak arra, hogy az asz- szomy túlnőjön a ház­tartás szűk keretein. Hallottunk már pél­dákat arról, hogy évek hosszú során békésen, szénen házastársak élete azért jutott zátony­ra, mán az asszony megmaradt a régi­nek, a világ dolgai­val nem törődő, fél­művelt háziasszony­nak, alkát csak a szomszédasszony ru­hája, a szomszédék gyerekének zsíros-, vagy nem zsíros- kenyere érdekelt Az idő múlásával a tanuló, művelődő férj nem talál közös té­mát asszonyával, ke­resni kezdi annak társaságát, aki szel­lemi igényei kielégí­tésében is társ tud lenni. A gyerekek, a családi békesség ér­dekében mindkét fél­nek túl kell jutnia a jelenlegi helyzetből szinte törvényszerű­en fakadó ilyen ba­jokon. Az egész társada­lom hasznát látja. Itt élnek közöttünk azok a hők, akik ve­zető beosztásban, párt állami, társa­dalmi funkcióban igazgatják egy-egy terület lakosainak ügyeit. Közmegelége­désre igazgatnak. — Okosan, megfontol­tan cselekszenek a köz érdekében. Se­gíteni kell hát őket. Rendezhetne talán a TIT, vagy más szerv férfiak részére elő­adást a női egyenjo­gúságról, ahol a do­log lényegét magya­ráznák meg. Mind­két fél érdekében. A. L. Négyes esküvő Kedves esemény színhelye lesz szombat este a rendőr­klub. Négyes lakodalmat ün­nepelnek a meghívottak. A lakodalom „főszereplői" — Korbanecz Gyula őrmes­ter — Graf Anna, Labdav- szki József tizedes — Samá- li Mária, Lehőcz Árpád tize­des — Fújsz Irén, Tóth Já­nos tizedes — Hegedűs Má­ria, vőlegények és meny­asszonyok. Azaz hogy házas­párok, mert az esküvőre már délután három órakor kerül sor a városi tanácsház dísz- I termében. — MEGYEI aktivista érte­kezletet tart ma délelőtt ki­lenc órakor a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Baranya me­gyei elnöksége a Bartók Béla Klubban. — MINTEGY háromezer ember tekintette meg május 8—12. között a szigetvári föld- művesszövetkezet lakberende­zési kiállítását A látogatók minden kiállított bútordarabot megvásároltak; □ MAJÁLIST tartanaik va­sárnap Komlón a gesztenyést iskolában. A majálist a nő­tanács és a szülői munkakö­zösség rendezi. — 35 MÁZSA tonhalat hoz­tak forgalomba e héten a pé­csi kiskereskedelmi vállalatok. — ÉRTEKEZLETET tartot­tak pénteken a baranyai álla­mi gazdaságok igazgatói, fő­könyvelői, főmérnökei ég fő- agronómusai. Az értekezleten az első negyedévi mérleg ta­pasztalatait vitatták meg. □ ZASZLÖT bontanak ma este hét órakor a MÄV Igaz­gatóság KISZ-szervezetének tagjai. A zászlóavató-ünne- pélyt a MÄV üzemi étkezdé­jében tartják. — ÁTKÖLTÖZIK régd he­lyéről a József Attila utca 21. számban lévő volt szövőüzem­be a Vegyesipari Vállalat kár­pitosrészlege. Az új helyen jobb munkalehetőséget bizto­sít a vállalat a dolgozóknak és lehetővé válik a kárpitosrész-» leg bőv#éoe is.

Next

/
Thumbnails
Contents