Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-15 / 112. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM. 112 SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1959. MÁJUS 15. 4 sxervexett összefogása • , Baranya, megyében május 16-án szakszervezeti napok kezdődnek. A szakszervezeti hét megnyitójaként nagy- aktívaülés lesz, melynek előadója Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. A szakszervezeti nagyaktíva résztvevői az egyre jobban fellendülő, a munkáshatalom erősítését egyre job­ban segítő szakszervezeti m.unka kezdetén ülnek össze. Á szakszervezeti hetek Baranya megyében nagyon érdekes korban, nagyon fontos, küzdelmes időpontban kezdődnek. Olyan időben, amikor az egész világ munkássága hang- gos tiltakozását fejezi ki Nyugat-Németország felfegyver­zése, atom- és rakétatámaszponttá történő kiépítése, a fa­sizmus feléledése, nyílt porondra lépése ellen. Millió és millió dolgozó tiltakozik az ellen is, hogy Nyugat-Berlin örökké fertőző góc szerepét töltse be Európa életében, hogy a háborús tűzfészek gyújtópontja, az agresszióra kész mili­tarista, revansvágyó körök ugródeszkája, a hidegháború kohója legyen. Ma már mindenki előtt világos, hogy mi­lyen szerepet szánt a háborúra, spekuláló finánctőke Nyu- gat-Berlinnek, amikor nyolcvanhat kémközpontot tenyész­tett ki ebben a városrészben. A népek néni kémek a háborúból és követelik: legyen Nyugat-Berlin demokratikus, szabad város. A világ köz­véleményé tárgyalásra késztette a nyugati hatalmakat. Pár np-p óta Genfben tanácskoznak a külügyminiszterek. Tud­juk-e befolyásolni a genfi külügyminiszteri értekezlet si­kerét, hallathatjuk-e szavunkat a háború vagy béke kér­désében? Kétségbevonhatatlan tény, hogy a, nyugati hatalmak részvétele a genfi értekezleten a Szovjetunió következetes békepolitikájának, millió és millió dolgozó sokrétű közös harcának, összefogásának eredménye. A dolgozók mind, a kapitalista, mind a. szocialista államokban egyaránt fel­emelték tiltakozó szavukat a háború ellen. Ebben a tilta­kozásban legnagyobb szerepet a szervezett dolgozók vitték, és a különböző tiltakozó mozgalmakban 160 millió szerve­zett munkás vett részt. Hogy Japánban például a jokaha- mai rakodómunkások nem voltak hajlandók kirakni az atomfegyverkezésre szánt rakétafegyvereket, az szakszer­vezetük mozgósításának eredménye. Amikor a japán kor­mány- hivatalból gondoskodott a rakétafegyverek partra- szállításáról, akkor a fémipari, munkások tagadták meg a g$p01c összeszerelését. Nyygat-Néfnetországban Dortmund- ban, a Ttuh'r-vidékcn ■ és Hamburgban sztrájkot kezdtek,.« munkások a rakétabázisok megszüntetéséért. Még a nágy- británniai szakszervezetek, a TUC kongresszusán is állást foglaltak az atomkisérlelek megszüntetése mellett. Mindez azt bizonyítja, hogy a különböző árnyalatú szakszerveze­tek is közelebb kerültek egymáshoz az alapvető kérdés­ben, az atomveszély elleni harc, a béke kérdésében. Néhány nappal a genfi külügyminiszteri tanácskozás kezdete előtt Európa munkásai, szervezett dolgozói Görlitz- ben ugyanarról a kérdésről tanácskoztak, mint most a külügyminiszterek Genfben. Ezen a tanácskozáson harminc nyelven beszéltek a küldöttek, mégis könnyen közös neve­zőre jutottak a nemzetközi feszültség csökkentésének kér­désében. A szocialista országokban ugyanakkor hatalmas mé­retű tiltakozó mozgalom vette kezdetét. Hazánkban a dol­gozók munkásgyűléseken adnak kifejezést békeakaratuk­nak. Május 14-én, csütörtökön az Óbudai Hajógyárban meg­tartott gyűlésen a SZOT főtitkára mondta el vagy lelke­sedéssel fogadott beszédét. „Néhány évvel ezelőtt — mond­ta többek között Gáspár Sándor — még sok ember elhitte, hogy csak egy szó kell és a nyugati hatalmak atombombá­val semmisítik meg a. szocialista tábort. Ma az élet tényei megváltoztatták a. véleményeket. Senki sem hiszi el, hogy atombombát csak az egyik fél dobhat le és sokan felismer­ték, hogy Nyugat-Németország legtávolabb fekvő városai is közelebb vannak a Szovjetunióhoz a holdnál. A genfi ta­nácskozás, a háboní elleni erők sikere, a közvélemény nyomásának eredménye. De óvni kell a dolgozókat attól, hogy túlzott illúziókban ringassák magukat, hogy azt kép­zeljék, most már mindent megtettek a béke védelmében.” A SZOT főtitkárának szavai a baranyai dolgozókra, ránk is vonatkoznak. Es mert nálunk a. béke védelme egyet jelent a szocializmus igenlésével, rajtunk, baranyai dolgozókon is múlik a világ sora. A szakszervezeti hét lebonyolítása, a. dolgozók soha nem. látott összefogásának jegyében történjék. A nagy- aktíván, a munkásgyűléseken mindenkinek lesz alkalma elmondani véleményét erről a kérdésről, arról, hogy a béke megvédésének ügye rajtunk áll, a helyes, jó politikán mú­lik, mely az ország fejlődését, védelmi erőinek szilárdsá­gát, a dolgozók életszínvonalának állandó emelését tűzte ki céljául. A szervezett dolgozók eltökélten támogatják ezt a politikát, harcolnak az ország erősödéséért, újabb és újabb gazdasági eredményekkel, munkasikerekkel. Mert ha erősek vagyunk, nem mernek megtámadni bennünket. Nekünk, baranyai dolgozóknak is teljes erőből támo­gatnunk kell a görlitzi munkásértekezlet felhívását a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez, követelni kell a német békeszerződés megkötését, követelni, hogy végérvényesen számolják fel azt a tűzfészket, amit d háborúra uszító mi­litarista körök tartanak fenn és hozta-k létre. összefogásra van szükség! Megyénk több mint 240 ezer dolgozója ebben a. szellemben kezdje el ezt a. hetet, me­gyénk munkásai mutassák meg az összefogás erejét, azt, hogy minden, egyes em.bert mozgósítani tudnak ezeknek a céloknak megvalósításáért. Országépítés és szocializmus, ez jblenti a legnagyobb értéket nekünk, mert ez jelenti egyúttal a békét is. ) Hruscsov Mis IsÉ-ienM iMI ál 3 Moidiai Kittásag Kisinyov (TASZSZ). Nyi- kita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön a Moldvai Legfel­ső Tanács és a Moldvai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának ünnepi ülésén átnyúj tóttá a köztársaság képviselői­nek a Lénin-<rendet. Kosos nyila a magyar—koreai tárgyalásokról A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány küldöttsége dr. Münnich Fe­rencnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Magyar Nép- köztársaság forradalmi mun­kás-paraszt kormánya elnöké­nek vezetésével a Koreai Munkapárt Központi Bizottsá­gának és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kor­mányának meghívására 1959. május 7. és 15. között baráti látogatást tett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban. A küldöttség meglátogatta Phenjan, Hamhün, Hühman, Szuphun és Kúszón városokat, több ipari üzemet, mezőgazda- sági termelőszövetkezetet, tu­dományos és kulturális intéz­ményt, találkozott a koreai dolgozókkal, megismerkedett munkájukkal, életkörülmé­nyeikkel és szocialista építő- munkájuk' eredményeivel. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét a koreai nép és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kormánya mindenütt meleg fogadtatásban részesítette. A Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság párt és kor mánykü’döttségei tárgyaláso­kat folytattak. A küldöttségek tájékoztat­ok egymást pártjaik és orszá­gaik belső helyzetéről és nem­zetközi kapcsolatairól, eszme­cserét folytattak a nemzetköz5 helyzet és a nemzetközi mun­kásmozgalom legfontosabb kérdéseiről, a testvéri szocia­lista országok együttműkö­déséről és a két ország baráti kapcsolatainak továbbfejlesz­téséről. A tárgyalások őszinte baráti légkörben folytak. A felek vé­leménye minden megvitatott kérdésben azonosnak bizo­nyult. A küldöttségek megelége­déssel állapították meg. hogy valamennyi testvéri szocialis­ta országban gyorsan fejlő­dik a gazdaság, a kultúra, a A kormány a nyereségrészesedés rendszerét 1959. évre is fenntartja A minisztertanácsi ülése A kormány Tájékoztatási Hi vatala közli: A Miniszterta­nács május 14-i ülésén meg­tárgyalta és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa edé terjesztet­te a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak a tér melószövetkezeti pártoló tag­ságról szóló törvényeiéjű ren­delettervezetét, elfogadta a mezőgazdasági termelés egy­szerűbb szövetkezeti formáiról szóló kormányrendeletet és el­rendelte annak a Magyar Közlönyben váló közzétételét. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány megtárgyalta az 1958. évi nyereségrészese­dés tapasztalatait és megálla­pította, hogy a nyereségrésze­sedés igen hatékonyan segítet­te elő a termelékenység éme­Némef vendégek a hétfői Handef-hangversenyen A Liszt Ferenc Kórus és Szimfonikus Zenekar hétfő [esti oratórium-estjének előké- /születei már eddig is a zenei közvélemény jelentős érdeklő­dése mellett zajlott. Az elő­adásnak elsősorban az idei Handel-év ad ünnepi jelentő­séget, hiszen az egész világon nagyszerű zenei tettekkel em­lékeznek meg a 200 évvel ez­előtt elhunyt szász óriásról. De méltán fokozza az érdek­lődést az is, hogy a Sámson már nem ismeretlen a pécsi zenekedvelők körében s a há­rom héttel ezelőtti debreceni előadás sikere őszinte vissz­hangot keltett Pécsett is. A hétfői oratórium-est ün­nepi fényét és jelentőségét különösen kiemeli az a tény, hogy Rudolf Helmer, az NDK magyarországi nagykövete fe­leségével, valamint a követség másodtitkárával és feleségé­vel Pécsre érkezik, hogy az előadást meghallgassa s előtte megemlékezzen a nagy német zeneszerző halálának 200. év­fordulójáról. Az NDK nagykö­Légoltalmí kiállítás Mohácson Mohácson a városi tanács épületében május 10-én lég­oltalmi kiállítást nyitottak meg. A kiállítás május 20-ig lesz nyitva. Célja bemutatni azokat az eszközöket, védeke­zési módokat,' mélyekkel egy esetleges légitámadás ellen védekezni lehet. A kiállítást eddig több mint 2500-an te­kintették meg. A kiállítás szemléltetően mutatja, hogy milyen borzal­makat szülne egy újabb hábo­rú. A békeszerető népék ké­pesek a háború niegakadalyo- eására, de nem árt,, sőt szük­séges megismerni azókat a ve- i fóélyeket, amelyek ma még 'az emberiségre leselkednek. az önköltség csökken- I már elért eredmények további javításából származó többlet­nyereség után jár. A kormány utasította a pénzügyminisztert és az érde­kelt minisztereket a nyereség- részesedés 1959. évi szabályai­nak olymódon történő megál­lapítására, hogy amennyiben a vállalatok 1959-ben is a mú’lit évinek megfelelő többletnye­reséget érnek el, nyereségré­szesedés címén, általában a múlt évi összegéket kapják meg. • A közlekedési vállalatoknál az igazgatói alap, a kereske­delmi vállalatoknál a jutalma­zási alap rendszere ugyancsak változatlan marad. A Minisztertanács ezután tudomásul vette a Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Köztársaság között meg­kötött: szociálpolitikai és társa­dalombiztosítási egyezmény 1939. évi január hó 30-áin tör­tént aláírását, valamint a Magyar Népköztársaság és a Lengyel .Népköztársaság között -megkötött szociálpolitikai ■ és társadalombiztosítási egyez­mény 1959. évi február hó 14- én történt aláírását, majd fo­lyó ügyeket tárgyalt: lését í tését.. Figyelemmel arra, hogy a nyereségrészesedés rendszere kedvező eredményeket hozott és általában helyesen egyez­teti össze a népgazdaság egé­sze és a dolgozók egyéni ér­dekeit, a kormány úgy hatá­rozott, hogy a nyereségrészese­dés rendszerét 1959. évre is — változatlan alapelvek mellett — fenntartja. Minthogy 1959. január 1-én a tényleges költ­ségekhez igazodó új termelői árrendszer lépett életbe, a nye reségrészesedés feltételeit az új árrendszer figyelembevéte­lével kell megállapítani. To­vábbra is változatlanul érvé­nyes az az alapelv, hogy nyere sógrészasedés az előző évben vetének látogatása és a pécsi Handel-ünnepség iránti kitün­tető érdeklődésé jelentős elis­merését jelenti annak a mun­kának, amely Pécsett az ora­tórium, s ezen belül a Händel kultusz terén történik. tudomány és a technika, ál­landóan emelkedik a lakosság életszínvonala. Ennek eredmé­nyeként mind világosabbá vá- 5ik, hogy a két társad;:'»ii rendszer békés versenyében a '•zocializmusé lesz a győzelem. A két ország kormánya úgy véli, hogy a hatalmas szocia­lista tábor országainak meg­bonthatatlan egysége, össze bí­rása és békepolitikája, az em­beriség békéjének, biztonságá­nak és haladásának legfőbb látega. Mindkét ország kül- nolitikájának alapja a harc a szocialista tábor egységének és összefogásának további meg erősítéséért és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése lenini elvének alkalmazásáért. Mindkét küldöttség támo­gatja a Szovjetunió kormá­nyának a nemzetközi feszült­ség enyhítését és. a vitás nem­zetközi kérdések békés megol­dását szolgáló állhatatos erő­feszítéseit, mivel ezek min­denben. megfelelnek vala­mennyi nép érdekeinek, támo­gatják a Szovjetuniónak a nukleáris kísérletek azonnali beszüntetésére, a tömegpusz­tító fegyverek végleges betil­tására, az európai és az ázsiai atominentes övezet létrehozá­sára, a NATO ég a varsói szerződés országai között kö­tendő meg nem támadási szer­ződésre tett indítványait. A küldöttségek határozottan elítélik az amerikai imperia­listákat és szövetségeseiket, mert atom- és rakétafegyve­rekkel látják cl a nyugatné­met militaristákat, Nyugat- Németországot pedig a NATO agresszió« bázisává építik ki. A felek támogatják a Szovjet­unió kormányának javaslatát, hogy' kössek meg a békeszer­ződést Németországgal és szüntessék meg Nyugat-Berlin megszállását. A küldöttségek véleménye szerint az európai feszültség enyhítésének és a német kérdés békés rendezé­sének ez a legreálisabb útja. A felek elítélik az amerikai imperialisták nyílt beavatko­zását az ázsiai országok bel- ügyeibe. Határozottan támogatják a japán népnek a japán milita- rizmus feltámasztása ellen, or­szága semlegesítéséért folyta­tott harcát és azt a követelé­sét, hogy mondják lel az úgy­nevezett japán—amerikai biz­tonsági egyezményt, A küldöttségek kijelentik, hogy együttéreznek Algéria népével, úgyszintén a gyarma­tosítás ellen, a szabadságért (Folytatás a 4. oldalon) A kínai katonai küldöttség látogatásai A hazunkban tartózkodó kí­nai katonai küldöttség Peng Tö-liuaj marsallnak, az állam­tanács elnökhelyettesének, a Kínai Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága tagjának ve­zetésével csütörtökön délután látogatást tett a kápolnásnyé- ki Vörösmarty Termelőszövet­kezetben. A delegációt elkísér­te Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter, Tömpe István, a földművelésügyi mi­niszter első helyettese, Cseter- ki Lajos, az MSZMP Fejér megyei Pártbizottságának első titkára, valamint Szie Fung tanácsos, a Kínai Népköztár­saság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. * A kínai katonai küldöttség csütörtökön Révész Géza vezér ezredesnek a Magyar Népköz­társaság honvédelmi miniszte­rének kíséretében látogatást tett a Zrínyi Miklós katonai akadémián. A küldöttséget elkísérték: Ugrat Ferenc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, Kárpáti Ferenc alez­redes, az MSZMP hadsereg pártbizottságának első titkára és Tóth Lajos vezérőrnagy. A látogatás befejezéseként Peng Tö-huaj és a Küldöttség tagjai az akadémia nagyter­mében találkoztak az akadé­mia tanáraival, hallgatóival. Pereg Tö-huaj marsall diszzásztót. és különböző a jó.ndé kákáit adomályazott az akadémiának, a. d.isz- zászlón felirat olvasható: Révész Géza vezérezredes, honvé delmi miniszter elvtárs köszönti Peng Tö-huaj marsain. „Éljen a. kínai felszabadító rancsnoka megköszönte a ki­hadsereg és a magyar néphad- nai katonai küldöttség ajándé- sereg megbonthatatlan örök kait, majd átnyújtotta az aka- barútsag»!“ Az akadémia pa- démia. hallgatóinak a jártdejwt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents