Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-12 / 109. szám

1959. MÁJUS 12. NAPLÓ 3 'Irtani kell a burgonyabogára) Az elmúlt években oly nagy károkal okozó burgo- nyabogár az idén is erősen veszélyezteti burgonytermé- sünket. Az áttelelő nemzedék kibújt már a földből és me­gy eszerte ellepi a kikelt bur­gonyatöveket. Ez ellen a ve­szedelmes kártevő ellen min­denkinek védekeznie kell. Minden. burgonyatermelő kötelessége hetenként leg­alább kétszer burgonyaveté­sét átvizsgálni, a talált boga­rakat, tojáscsomókat, lárvá­kat összeszedni és megsemi- "Siteni. A bogarak legfőbb gó­cai az olyan burgonyatáblák, ahol tavaly burgonya, idén pedig kalászos vagy más ma­gas növésű növényt vetettek. Elsősroban ezeket a táblákat kell átvizsgálni. Ott a boga­rak osíbeszedésén és meg­semmisítésén kívül az árva- kelésű burgonyatöveket telje­sen ki kell irtani: Ahol a bogarak már annyi­ra elszaporodtak, hogy sze­déssel eredményesen véde­kezni nem lehet, ott vegyi védekezést kell alkalmazni. Ennél a védekezési módnál 5—10—20 százalékos DDT porozószert használjunk ka- tasztrálds holdamként 30—20 —15 kilogrammos mennyiség­ben. HCH tartalmú szart — '^gritoxot — porozni nem sza bad, mert attól büdös, élvez­hetetlen lesz a burgonya.: Tsz-ekmél és szakcsoport­nál, ha három holdnál na­gyobb a bumganyatábla, a vegyi védekezést a növényvé­dő állomás ingyen végzi el, három holdnál kisebb bur­gonyatábla védekezéséhez pe­dig a szert ingyen adja, de a porozást a tsz-mek, vagy a szakcsoportnak kell elvégez­nie. A Baranya megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Oszt. Komló 10 a bánya IS éves tervét vitatta meg a komlói városi pártbizottság A komlói városi pártbizott­ság a napokban ülést tartott. Részt vett a plénumon Papp János, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Banga László, NIM (Nehéz­ipari Minisztérium) beruházási főosztályvezetője, Garamvölgyi János, a Komlói Szénbányá­szati Tröszt termelési osztály- vezetője és meghívtak öt kom­lói mérnököt, főmérnököt, il­letve szakembert is. Az ülésnek egyetlen napi­rendi pontja volt: a város nagy közérdeklődést kiváltó 10 éves fejlesztési tervének és a bányatröszt 15 éves távlati fej­lesztési tervének megvitatása. A város tervét a városi tanács és a városi népfront bizottság készítette el. Mit tartalmaznak a tervek? A tervek Budapestre kerül­nek és kellő megvitatás után beilleszkednek a népgazdasági tervek, a második ötéves terv egészébe. Komlón inkább a helyi érdekeket látjáik — Bu­dapesten az egész országét Ez annyit jelent, hogy a két terv kisebb-nagyobb mértékben módosulni fog, ezért eltekin­tünk a számadatok közlésétől, csak arról adunk hírt, ami már biztosra vehető: A városi terv egyik igen lé­nyeges eleme Komló ellátott­ságának megjavítása. Itt nem­csak az élelmiszerellátásra gondolunk, hanem mindenre, amire egy huszonötezer lakosú városnak szüksége van: fod- rászüzletefcre, kultúrházakra, a háztartási hulladékok elszállí­tására, és így tovább. A lakos­ságot kiszolgáló intézmények fejlődése ugyanis elmaradt a rohamos tempójú lakásépítke­zések mögött, ezért nem a la­kásépítés, hanem a meglévő lakóterületek ellátottsága ke­rült előtérbe. Természetesen ez nem jelen­ti azt, hogy felhagyunk a la­kásépítkezéssel. Tíz év alatt több ezer új lakás épül a vá­rosban. Iskolákat, óvodákat, napközi otthonokat építenek, bővítik a kórházat, új zene­iskola létesül a jelenlegi ideig­lenes helyén. Korszerű üzletek nyílnak, baromfitelepet létesítenek Me- csekjánosiban, bővül a város körüli zöldövezet. Komló úthá­lózatának megjavítására és parkosításra is gondoltak. A szénbányászati tröszt ti­zenötéves távlati fejlesztési terve imponáló hatást vált ki. Harminckilenc sűrűn gépelt ol­dal a terjedelme, sok táblázat tál és igen alapos munkával van megszerkesztve. Fél évig tartott az elkészítése, mintegy 100 szakember vett részi az összeállításában! Minden, a komlói szénbányászattal össze függő dologra kiterjed a fi­gyelme, a földtani helyzettől kezdve a létszámig és a lakás­építkezésekig. 250 évig elegendő szén A két terv puszta elkészülte nagy erkölcsi siker a város fej­lődésében bízó erőknek és csa­pás a helyi reakciósok számá­ra. Ez a mondat talán megle­pően hangzik, holott a reális helyzetet tükrözi. Komlón, me­gyénk legifjabb munlkásváro- sában is élnek bukott egzisz­tenciák, akik kisebb-nagyobb embercsoportok tájékozatlan­Mit váratunk a kereskede'emtőt a nyári hónapokra? Claris megjelent a boltok, áru házak kirakataiban a háború óta nem látott organtin, a fia­tal lányok kedvence, régebben nagyon kedvelt tíurett, a tisz­taselyem imprimé. Más min­tás selymekből is újdonságok jelennek meg a közeli hetek­ben, hónapokban. Az Állami Aruház kézzel festett nylonok­kal és selymekkel lép a vá­sárló közönség elé. A közkedvelt olcsó tropiká­lokból, kartonból, de lenből, Igen mély benyomást gya­korolt rám, hogy minden üze­mükben a széntermeléssel Párhuzamosan gázlecsapolás folyik. Gázlecsapoló beren­dezéseik 20 000—50 000 mS/inap 80 százaléknál magasabb me­tántartalmú gázt szívnak le. Technológiai előírásaik nem olyan alaposak és részletesek, mint a pécsiek. Különösen a gép! berendezések használatá­nál tűnt fel ez, hiszen nem egy esetben láttam, hogy a páncél kaparón, gumiszalagon fizikai, sőt műszaki dolgozók is utaz­tak pedig feltett kérdéseink­re elismerték, hogy ezekből a szabálytalanságokból több sú­lyos, sőt halálos baleset is származott. A dolgozók oktatáséval sem foglalkoznak olyan intenziven mint a pécsiek, bár vannak üzemeik, ahol az új dolgozók megfelelő oktatására képes, szaténból is igen szép válasz­tók érkezik a nyári hónapok­ra. A műszálas női ruhaanya­gokból is sok szép új minta jelent meg, és a férfiak örö­mére ismét kapható lesz a kü­lönböző színekben megjelenő „Hagó“-ruhaszövet. A legna­gyobb választék a tavaszvégi és nyári szezonban a konfek­ció-cikkekben fog mutatkozni. Férfiöltönyökben a világos színekből, valamint a vászon, tropikál és ballonban is jobb és nagyobb Lesz a választék a szöveges, nyomtatott oktató­könyveik vannak, de a heti 15 perces, munkahelyi és csopor­tos balesetelhárító oktatások ninc^nek rendszeresítve. Nem is látszik eredményesnek ott az ilyen oktatás, mivel a leg­több üzemben a dolgozók leg­nagyobb része nem belga, hanem más nemzetiségű és így nyelvi nehézségek is van­nak. Olyan üzemekben is jár­tunk, ahol 25—30 különböző nemzetiségű munkás dolgo­zott. A jól koncentrált, fej­lett gépesítéssel dolgozó bel­ga nagyüzemekben az az em­ber érzése, hogy igen sokat tettek a gazdaságos termelés érdekében, de nem látszik, il­letve az ember nem érzi azt, hogy mindez nemcsak a dol­gozó munkájának gazdaságo­sabbá tétele érdekében, ha­nem fokozott biztonsága ér­dekében is történik. Megálla­tavalyinál, de ugyanez mond­ható az újfazonú gyermek és női szandálok választékára is. A vásárlóközönség meggyő­ződhetett arról, hogy az elmúlt hónapok alatt javult az sző­nyegek, függönyök választéka és mennyisége, ami a követ­kező hónapok folyamán még fokozódni fiiig a hazad gyárt­mányok mellett Csehszlová­kiából és a Német Demokrati­kus Köztársaságból érkező szőnyegárukkal. ságára apellálva, rosszízű pletykákat terjesztettek el. Azt híresztelték, hogy nincs Kom lón szén, hiába „dobálták ki a milliókat, a város bizonyta lan jövő előtt áll. Nos, ez a — ki tudja már hányadik — rágalom-léggömb is szétpukkant a városi párt bizottság ülésén. Csak az idáig feltárt széntartalékokat figye lembe véve, s napi ezer vago- nos termelést feltételezve (1970 körül számítanak ekkora napi termelésre), 250 évig ele gendő a szén. Több száz mii lió tonna rejtőzik a komlói he­gyek gyomrában, a ,nincs szén” helyett valósággal tapo sunk a szénben. És ne felejt sük: ez csak a feltárt tártaié kokra vonatkozik! A kutatá sok tovább folynak, és újabb szénmező felfedezésére van ki látás. . Többek között ezért szorgal mázták annyira a hozzászólók egy mecseki kutatóintézet fel állítását. Summa-surnmárum Komló biztató fejlődés előtt áll, még a leendő dédunokák nak sem lesz okuk az aggoda­lomra. Gyümölcsöző összefogás A felszólalók a gépesítéstől kezdve az északi bányaüzemek perspektívájáig széles látókör­rel foglalkoztak a tervvel. A hozzászólásokból az derült ki hogy hasznosítani szeretnék azokat a tapasztalatokat, me­lyeket a város tízéves fejlő­dése alatt megszereztek. Az ellenforradalom előtt budapesti szervek többnyire maguk döntöttek a Komló éle­tére messze kiható problémák­ról Legfeljebb néhány helyi vezetőnek kérdezték meg a vé­leményét az intézkedések előtt. Ez a munkastílus nem vált be. Mert igaz az, hogy messzebb látnak Budapesten, és tágabb onnan a horizont, mint Pécsett és Komlón, ugyanakkor az is tény. hogy a helyi viszonyokat mégiscsak mi ismerjük jobban. S ha nem. vagv alig kérdezik meg a heVbelieket, az külön­böző hibák keletkezésére ve­zethet. A pártbizottság ülésén ennek elkerülése végett szorga1 máz­ták a többi között azt. hogy minél szorosabb kapcsolat épüljön ki a komlói és buda­pesti szervek között Vékonytelepi fejtés széngyalúval, pancélkaparó szállítóberendezés­sel. A biztosítás süveg nélküli Gertach-féle fémtámokkal törté­njk, ^tésblztnsltás Gerlacb-féle fémtámmal és fémsüveggel. Tárnáén- ^ tes fronthomlok páncMkaparé szállítóberendezéssel. pítható ez abból is, hogy bá­nyaüzemeiket a bányahatóság nem ellenőrzi olyan követke­zetesen, mint hazánkban. Ezt a hiányosságot maguk a bel­gák is elismerték. A minisz­tériumban elmondották, hogy terveik már vannak a bánya­üzemek hatékonyabb bánya­hatósági ellenőrzésére és ezért ők is ki akarják építeni a körzeti bányaműszaki fel­ügyelőségek intézményét. összefoglalva a látottakat, számomra a belgiumi tanul­mányút haszna, hogy láttam: bizonyos feltételek mellett megvan a lehetősége annak, hogy gázkitöréses széntelepie- ket művelő bányákban is biz­tonságosan alkalmazzák a sújtólégbiztos villamos beren­dezéseket. Ehhez azonban kor­szerűen biztosított vágatokkal A ráiaimazók visszaszorítása nemcsak bírósági feladat jó szállítási és szellőztetést lehetőségeket kell teremteni. Bányagépgyártásunknak sújtó lég'biztos berendezéseket kell gyártani, ezek üzemeltetésé­hez és karbantartásához meg­felelő, jól képzett szakembe­reket kell biztosítani. Meg kell teremteni a lehetőségét an­nak, hogy a sújtó’égbiztos be­rendezéseket megfelelő kísér­leti robbantási táróban ellen­őrizni tudjuk. A tanulmányút alapján meg állapíthatjuk, hogy a gázki­törések elleni küzdelem terén nem maradtunk le a belga bányászattól és a tanulmány­út előtt megkezdett diesele- j sítéssel is jó utakon jártunk. | Koncs&g Károly | a kér. Bányaműszaki | FelügyeMség vezetője, «• A rágalmazók már nem egy esetben komoly bo­nyodalmakat okoztál* nem­csak hatóságoknak, hanem azon embereknek is, aki­ket érintett a minden ala­pot nélkülöző állításuk. Vannak emberek, akik ked­vüket lelik abban, hogy másokról rosszhiszeműleg valótlan tényeket állítsanak és ezzel „fűrészeljék“ A rágalmazás bűntettét követi el az, aki valakiről más előtt oly tényt állít, vagy híresztel, amely való­ság esetén az illető ellen büntető, vagy fegyelmi el­járás megindításának oka lehet, vagy pedig közimeg­vetésnek tenné ki. A rágal­mazás bűntettét e szerint alaptalan és valótlan tények állításával lehet elkövetni. Ez azonban nem zárja ki, hogy való tények állítása, vagy híresztelése is, adott esetben a rágalmzás bűntet­tének megállapítására ve­zessen. Vannak olyan em­berek, akik rosszhiszeműen szeretnek másokról valótlan tényeket állítaná és híresz- telni, de vannak olyanok is, akik az őket ért vélt sére­lem orvoslásaként folya­modnak a rágalmazás fegy­veréhez. Ez a fegyver azon- ' ban olykor visszafelé sül el és odavezet, hogy a rágal­mazó a bíróság előtt felel tetteiért; Vannak Pécsett, de má­sutt is akadnak oly köz­hivatalnokok, akikről elő­szeretettel híresztelnek va­lótlan tényeket azok, akik­nek nem kedvező az elin­tézés, amelyben részesültek. A p>écsá kerületi tanácsok lakásügyi előadód különö­sen sokat tudnának erről beszélni. Előfordult például, hogy lakásigénnyel lépiett fel egy pécsi lakos és mert igényével a hatóság nem értett egyet, azt állította, hogy pénzért, azaz ha ezre­sei volnának erre a célra, feltétlenül elintézték volna az ügyét. Amikor azután felelősségre vonják az ilye­neket, akkor bezzeg más­ként beszélnek. Hivatkoz­nak nehéz helyzetükre, rossz lakásviszonyukra, csa­ládi körülményeikre stb., csakhogy a rágalomért való felelősségüket enyhíthessék. * A dolog természetéből kö­vetkezik, hogy sokan a rá­galmazók közül a közérdek szolgálatát hangsúlyozzák és ezzel igyekeznek elhárí­tani magukról a felelőssé­get. Márp>edig aki közérdek szolgálatában valakiről va­lamilyen tényt állít, vagy híresztel, a legelemibb, hogy a tényállítás előtt igyekez­zék meggyőződni állításá­nak valóságáról. Előfordult például olyan eset, amikor a rágalmazó amiatt, mert lakással kap>- csolatos jogvitája volt, a sértettről azt állította, hogy 10 000 forint készpénzét el­lopta. Ez a tényállítás azon­ban nem felelt meg a való­ságnak. Megszólalt ugyanis utóbb a rágalmazó lelki­ismerete és saját maga von­ta vissza állítását kJ era hiányzik az olyan rosszhiszemű és sértő állítás sem, mint a bíróság általi letárgyalt egyik ügy­ből kitűnik, ahol a rágal­mazó akként nyilatkozott hogy ha az egyik pécsi ke­rületi tanács elnökének pénzt adott volna, akkor életveszélyes állapotban lé­vő házában tartózkodó la­kónak bizonyára tudott volna lakást biztosítani. A felhozott példák mu­tatják, hogy az emberek egy része felelőtlenül és meggondolatlanul egyéni sérelme folytán ragadtatja magát a rágalmazás bűntet­tének elkövetésére. Kétségtelen, hogy a jó, il­letve rosszhiszeműség min­den emberrel veleszületett tulajdonság. Ez azonban nem fajulhat odáig, hogy másokról bárki alaptalanul rágalmazó kijelentéseket te­gyen. Ne megy esetben lehet tapasztalni, hogy párttago­kat, de pjártonkívülieket is, akik becsülettel végzik munkájukat, igyekeznek a rágalmazás tüzével bemocs­kolni. A rágalmazás bűntettéért 6 hónapi, súlyosabb esetben egy évi börtönbüntetést le­het kiszabni. Ez a keret azonban olykor nem elég­séges ahhoz, hogy az em­beri rosszindulat — mint a társadalmi veszélyesség megnyilvánulási formája — megfelelően büntetve le­gyen. A rágalmazástól élesen meg kell különböztetni azo­kat az állításokat, amelyek valakinek hivatali működé­sére vonatkoznak. Az ilyen állítások általában nem al­kalmasak a rágalmazás megállapításához még ak­kor sem, ha a kádervéle­mény nem éppen kedvező megállapításokat tartalmaz. 1/ özérdeikű bejelentéseik **■ megkülönböztetendők a rágalmazástól. Sőt van­nak oly bűncselekmények, amelyekre vonatkozólag tör­vényeink feljelentési kötele­zettséget írnak elő. Az emberek egy része túl sokat szeret foglalkozni má­sokkal, de annál kevesebbet a saját hibáival. Ezen a te­rületen kell gyökeresen fel­számolni a helyzetet és ak­kor a rágalmazók köre egy­re szűkebbre szorul. Tartóz­kodni kell továbbá különö­sen az intézkedési joggal felruházott vezetőknek attól, hogy „jóindulatú” tájékozta­tás, figyelmeztetés alapján — anélkül, hogy meggyőződ­nének az elhangzott állítá­sok valóságáról — intézked­jenek. Amikor a rágalmazó rosszalló megítélésről be­szélünk, nem feledkezhe­tünk el a forradalmi éber­ség hangsúlyozásáról sem. Ha adott esetben emberek sorsáról, előmeneteléről van szó, megengedhetetlen, hogy indokolatlanul bárki Is bi­zalmat előlegezzen a rágal­mazóknak. Nemegyszer hal­lottunk már olyan esetet, amikor valaki ellen teljesen szubjektív alapon jogcímet kerestek megfelelő hátrá­nyos intézkedés megtételére és a végén különböző hajá­nál fogva előrángatott rágal­mak képiezték a vád tárgyát. Harcolni és küzdeni kell a rágalmazók ellen és ugyan­akkor éberen, körültekin­tően kell megvizsgálni min­den személy ellen irányuló bejelentést. Ráfogás alapján nem oldható meg egyetlen kérdés sem. A valóság tala­ján mozogva indokolatlan felháborodástól mentesen kell megítélni az emberek magatartását az élet min­dennapi kérdéseiben. Azért is szükséges ennek a szem­léletnek a kialakítása, mert a rágalmazó gyakran a jól értesült ember benyomását kelti. A jó előadókészség nem pótolhatja soha va’a- mely tény, vagy állítás való­ságát, amelyet kellő körül- tekjntéssel és alapios kivizs­gálás eredményeként lehet csak való igaznak elfogadni. A z intrika és rágalma­zás elburjánzása a társas együttélés szabályai­nak súlyos sérelmét jelenti. Ez ellen fel kell lépni a bé­kében egymás mellett való élésre törekvő embereknek. A rágalmazók visszaszorítá­sa nem elsősorban bírósági feladat, hanem a társadalom tagjainak kötelessége, akik­nek körében abszolút több­ségben vannak a tisztessé­ges, igaz és becsületes em­berek. Dr. Hídvégi Tivadar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents