Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-10 / 108. szám
»59. MÁJUS 10. NAPLÓ 7 Több segítséget a Pécsi Cementárnipari Vállalatnak! A rohamosan szaporodó építkezések az építóanyagi par meg növekedett feladatait húzzak maguk után. Az építkezések kivitelezésében egyre fontosabb szerep jut az előregyártóit elemek felhasználásának, mert ezek az anyagok olcsóbbak, kevesebb munkaerőt igényelnek és tartósabbak is hagyományos elődjeiknél. Ezeknek a szempontoknak figyelembevételével mindenki elvárná, hogy az Építésügyi Minisztérium illetékes hatóságai különös gondot fordítsanak az építőanyagipar olyan kulcsvállalatainak fejlesztésére, mint például a Pécsi Cementáru ipari Vállalat. Fordítanak is! Kétségbe sem lehet vonni, hisz áld kimegy a vállalathoz és végigjárja a telepet, láthatja a nagyarányú építkezést a gondoskodás bizonyító létesítményeit.- Mégis azt kell mondanunk, több segítséget kellene nyújtani a Pécsi Cement áru Ipari Vállalatnak. Több segítséget, kiterjedőbb segítséget, mely nem merül ki a beruházások pénzjuttatásaiban. De ne vágjunk a dolog elébe! A Pécsi Cementárui pari Vállalat négy részlegből áll. Egyike Pécs, mely mökőlapokat gyárt, naponta mintegy 22— 23 000 darabot, a másik telep Hird, ahol vasbeton elemeket és a bányáik részére beton idomköveket, a harmadik a komlói részleg, mely Hirdhez hasonlóan bányaíveleméket, a negyedik Dombóvár, mely pgyéb előregyártott betonelemeket készít. Kezdjük először a vállalat felszerelésén, állóeszközein, építményein! A rangsor végén kétségtelenül a hirdi üzem jár, ahol szabad ég alatt Is gyártják az idomköveket, ami ilyenkor, szép időben kellemes ugyan, de ha esik az eső, vagy hideg van, már le kell állni a termeléssel. Feltétlenül szükséges lenne tehát Hinten egy korszerű épület létesítése, illetve a gyártás! részleg tető alá hozása. A költségek befektetése megtérül népgazdasági szempontból, mert a bányák egyre több betonelemet igényelnek. anyagok hevernek elég zilált állapotban. A munkásfürdő, öltöző szintén nem felel meg a követelményeknek, a helyiségek egészségtelenek, korszerűtlenek. Jelenleg komoly beruházások kivitelezése folyik, tervbe van véve egy szociális kombinát (kultúrterem, fürdő, öltöző stb.) létesítése, azonfelül új rakodó, anyagtároló hely és a gyártási csarnok már kész épületének további munkálatait fejezik be ebben az évben. A korszerűtlen gépek helyett ebben az évben előreláthatólag egy új automata sort kapnak, mely növelni fogja a termelést Pécsett tehát megoldódik a probléma. A beruházások elkészítése azonban még nem minden! A vállalat 1959 első negyedéves tervét csak 90 százalékra tudta teljesíteni, ugyanakkor az egy főre jutó termelés is csak 90,5 százalékos. A vállalat berendezésének korszerűtlensége csak az érem egyik oldala, mert a terv nem teljesítése, a termelékenység nem kielégítő állapota mögött más is van. Rövidesen fény derül erre, ha a munkaügyi adatokba bepillantást nyerünk, A vállalatihoz 1959 április hónapban, tehát harminc nap alatt 178 úolpozú lépett be és 97 lépett ki A pécsi telep in van. n regi ek korszerűtlenek, éleik, az anyagraktárban W- t zsákok, összekeveredett felmondva aMoaJmazását. Pécsett a helyi üzemben 33-an vállaltak munkát, de 40-en kérték ki munkakönyvüket hasonló időszak alatt. A Pécsi Cementáruipart Vállalatnál az átlagos munkáslétszám 042 volt, míg a munkahelyeket változtató dolgozók létszáma 275. Tehát egy hónap alatt az összlétszám 23 százaléka ingadozott. Példátlan ez a mumkás- vándorlás, s ennek komoly okai lehetnek, A vállalat műszaki vezetői azt mondják: nehéz a munka és nem kielégítő a bérezés. Az építőiparban hasonló munkával többet keresnek. Lássuk hát az egy főre eső átlagbért, mely a három hónap átlagában 1227 forint volt! Ha ehhez hozzávesszük, hogy a dolgozók 90 százaléka nő, akkor ez a kereset nem mondható rossznak, bár a munka tényleg nem könnyű. Kern er Jánoené például az üzemben 1954 óta dolgozik és 1400 forintot keres darabbérben átlagosan havonta. Munkájával, bérével elégedett, annál is inkább, mert május 1-től még bizonyos bérrendezés is történt, valamivel emelkedik a kereset. Csak a munka nehézsége lenne tehát az oka a munkás- vándorlásnak? Csak a gépek korszerűtlensége, a berendezés elavultsága lenne oka a termelékenység nem kielégítő számainak, a terv 90 százalékos teljesítésének? Nagyon rövidlátó szemlélet lenne csak ezekben a dolgokban keresni a fenti kérdések magyarázatát, Mert abban, hogy a vállalat tervét nem teljesítette, hibásak a vezetők is. Abban, hogy a munkásvándor- lás ilyen nagy, az „objektív*’ körülményeken felül szintén akadnak mulasztások. Miért? Igaz, hogy a felettes hatóság sem járt el talán helyesen, amikor a berendezések elkészülte előtt, a korszerű technikai színvonal megteremtése előtt már felemelte a vállalat tervét, de a vállalat vezetői „megfoghatták” volna a dolgozókat, megszüntethették volna a munkásvándorlást, ha — mint erre számtalan példa adódik — többet törődnek a dolgozók élet- és munkakörülményeivel. A nehéz testi munkát végző dolgozóknak nem kielégítő az Üzemélelmezési Vállalat által juttatott étkezés — mondják többen. Hát ezen a problémán tényleg nem lehet segíteni? A Cementáruipairi Vállalat dolgozóira nagy feladatok várnak ebben az évben és az elkövetkezendő időkben még- inkább. A vállalat törzsgárdája és vezetői sok szép eredményt értek már el a munka frontján. Természeteden több segítséget kell, hogy kapjanak, de öntevékenyebbnek is kell lenniök. Kutassák fel a házi technológiai fejlesztés lehetőségeit Bátran nyúljanak a nehéz kérdések megoldásához, de foglalkozzanak többet a dolgozókkal, mint emberekkel Is! Akkor nem lesz olyan nehéz nagyobb termelékenységet elérni, teljesíteni a felemelt tervet, egyre több építőanyagot adni az országnak; Szfits István Egy aktuális könyvismertetés , Bemutatjuk Nagyváthy János művét, a „Szorgalmatos mezei gazdáit Men/elem 4792 május 6-án. 168 évvel ezelőtt ^V.JH vmmm ..... in me, « tó *a>: ■Rj*i ím*T»í» w«**> r »» )> » j *«*•*> <<«>&>■»■, *••••• >.*x &*?*#•••<;•« > í<--i: •>-<• 5> ytxc U Rísz, MwUoil. K I 5*ARA**. *»*«*<*4*1 ÍÍ,;MWÍMH ■■KB \.f * 5 : g mi-.f, tfUpnx, «Htíki *<•>£;.'*** l>'Auh . f>4dp: >♦»>, ÍH >xv<|» .. vf,r * | ;>>&(■&**<' Iffy'.- fr»k i Valamelyik sáp dAo3R0; Pécsi Állami Gazdaság agro- nómusa a padláson rendezkedve fedeleszagga tott, egérrágta könyvet lelt a gerenda és a szalufa szögletében. így került napfényre egy ereklye- számba menő, másfélszázados mű, az első, magyar nyelven megjelent kétkötetes mezőgazdasági szakfcönyv, Európa első mezőgazdasági szakoktatási intézménye, a keszthelyi Geor- gikon alapítójának munkája. Lehetetlen a bibliakötésű könyv lapjait a legmélyebb meglnduttság nélkül forgatni. Azzal az előítélettel vettem a kezeimbe, hogy jól megmosoly- gom dédapáink szakmai fontoskodásait és azzal a meggyőződéssel tettem le, hogy nem ők tudtak kevesebbet, hanem mi haladunk csak nagyon lassan előre a mezőgazdasági gyakorlat mindennapos kérdéseiben. Az ízes magyarsággal írt sorok ma is érvényes válaszokat adnak nem egy, még tisztázatlannak vélt problémára. Vagy talán nincs meg még most Is a traktorok, a gépek és univerzális gumiké- reküek korában az állami gaz* daságoknál is — a termelőszövetkezetek egy részéről nem is szólva — a lóimádat? A fogatok létszámcsökkentésével kapcsolatos kifejezett ellenállás? Hallgassanak csak Nagyváthy szavadra! „Kárai az Lónak. 1. Költséges iaz tartósa; mert ha tsak nem jól szénázzák, nem serények, az munkát sem bírják. 2. A Szerszáma, az melyben fogják, költséges ég bajos is, sok időt lop el; úgy, hogy hat ökröt bé-lehet fogni, míg két Lovat. 3. Hamar meg-rokkannak és egyéb bajai is hamar esnek virgontzságok miatt. Ha meg-döglenek, tsak négy Mar- jóst ad a Varga Bőreikért.“ Nagyváthy az ökörtartásban látta a kiutat, mert „könnyen ki lehet ókét -teleltetni, teák szalmával Is, amelytől a Lónak az Feje meg szokott nőni". Hát még ha a gépeket ismerte volna, amelyek még csak szalmát sem fogyasztanak! Mit írt volna akkor ez a hivatását rajongva szerető gazda? Megveszem kukoricát és sokhelyütt Idegenkednek a termést kétségkívül növelő, igaz, hogy szokatlan, fészektrágyázástól. Nagyváthy még szokatlanabb fészekfrágyázásj módokat ír le könyve 163. oldalán, „Az Ámérlkaiak, azkiktől hozzánk került, úgy szokták Kukoritza-Földjeiket ganajoz- ni, hogy minden ollyan helyre, azhol magot tesznek le, valami kis döglött halat is tesznek az Mag alá az fenékre." És egy pillantást vetve az akkori köztisztasági állapotokra, szomorúan konstatálja: „Még az illyen döglött Állatokkal való Ganajozás módja minálunk senkinek sem jutván eszébe, az döglött Állatnak büdös szagát is készebbek el szenyvedni az Utcákon, mintsem, hogy azt felvagdalván, Kertjeik, vagy Földjeik Kövérítésére fordítanák Minden ősszel késhegyig menő vita lángol töl a sekély, Cn E IN F H O vagy mélyművelésről nemcsak a mez;gazdasági tudományok doktorai, de az egyszerű agro- nómusok között is. tme Nagyváthy másfélszázadc« szentenciája: „Lomha Gazdák azok, azkik eleinten tsak a tetejét horgolják az földnek.“ Végezetül: ha az elmúlt esztendőkben már nagyon szorongatta a hatóság a gazdákat a búzavetésre, akkor arra hivatkoztak, hogy nem vetik korán, mert nagyapjuk is kivárt novemberig. Hej, de rájuk támadt volna Nagyváthy, hogy „ne várják se a Hold főttét, se a Hold fogyását!“ A búzát, úgymond „rendszerint Sz. Mihály előtt 14 nappal elég el-vetni a tiszta és magasabb helyeken lévő földekbe. A lapályokonn Gál nap tállyán, talán legjobb elvetni." Üssük fel a naptárt: Szent Mihály napja szeptember 29-én van és a legjobbnak talált Gálnapi vetés október tizenhatodikára esik. Ifnra haladószellemű me- zőgazdája, Nagyváthy a szorgos mezei munka érdekében az egyház vakbuzgóságát is fékezni igyekszik, „Talán — Írja könyve ötödik oldalán — az Isteni-tisztelet IgazgatókAg (értsd alatta a papokat) engedelmesebbek lehetnének azok ellen, azkik az Esső közelségét látván, félen hagyott takarmányaikat In- nep-napokon is öszve rakni bátorkodnak". Megmutatkozik embersége könyve 20. oldalán, ahol bár ő maga is követeli a testi fenyítés jogát, de kikel azon Keresztyén Uraságok ellen, akiknek „Gazdaasszonya a tzipét lábára húzván azt szorossav. tsatolná, úgy hasba rúgta szegény asszonyt, hogy az a Gyermeket elszüli“, akik azt is elszdkták felejteni, hogy „ők Emberek, és azok is, azkik a kezekben vágynak". Ne feledjük, hogy nagy szó ez a Jobbágyság eltörlése előtt 57 esztendővel:;; Hát még az alábbiak: „Láttam, hogy az Hlyen ma- gaévtselés miatt, húsz-har- mlntz cseléd is meg-fordult egy esztendő alatt az Gazdánál; s hogy őket az szökéstől meg-tarthassa; a szegődéikor minden ollyas ruhájókat elzárat iá. Én, mikor ennél az Úri Háznál megfordultam, ládákkal áliott a sok ütés-verés, szidás miatt elszökött Tseládáknak ruhájuk. Gyönyörű Igazságr teremben keresi a vitás kérdések rendezését. Ez az irányza mm igaz, a tábornokok zajos, nem ritkán tragikomikus kard- csörtetése közepette — még az Egyesült Államokban is lassanként erőre kap- Vaíamlféle változás kezdete mét Anasz tasz Mikojan amerikai látoga tósa idején is észrevehető éit A hidegháborús kórus usran azóta sem csitult el- * ’ úgylátszik, hogy a csődbe ju tott amerikai külpolitika j-gTÖt relmes felülvizsgálásának folyamata megindult. . , Ezt a ** kír** «»*•* motat kényszerítő erőéi etö« hajtja az, hogy a némftlÍ^fT szerződéssel és anyugaVberhm rendezéssel kapcsolat« jet javaslat olyan helyawwj^ rém tett, amelyben a nak Is bizonyos ,.rugalmassá got“ keJJ tanúsítania. A* * érthető, hogy óppen a ve zető körök mutatkoznak '^ eonylag a leghajlékcnyabbak- nak, hiszen Anglia, közelebbről ismén a *****-JF* ÜtarlzmuB farkaeterroészetét, semmit sem nyerh^, de mán dent, még 1» vesztheti egy háboruskomfl1^ tusban. Végsősoron P»“*» és « a nyugati kodé erőviszonyokból kov^ kezik - Amerika szabja n^ a Nyugat hivatalos magatar^ lését A reaitfztlItayWb an»A iSáspont, ha követkerotesn«*: bizonyul, mégis fontos tényező lehet, mert ugyanilyen irányba ösztönzi az Egyesült Államokat is. Ha Washington nem akarja kockáztatod, hogy egyes fontos szövetségesei nyíl tan kdtámcoljamak a sorból — megrendítve ezzel a Nyugat egész katonai és politikai rendszerének az alapjait *— akkor most, a Kelet és a Nyugat döntő tárgyalásainak küszöbén, új és kompromisszumos cselekvési irányvonalat kell kialakítania európai partnereivel. A szovjet ál/láspomt eure megadja a lehetőséget. Ha a Dulles és Adenauer nevével fémjelezett hidegháborús irányvonallal szemben Nyugaton is felülkerekedik a józanság. akkor a holnap meginduló kelet—nyugati eszmecserében a Rapaczkl-terv és az ENSZ bevonáséra utaló szovjet javaslat a berlini kérdés kompromisszumos megoldásénak kulcsa lehet, s elvezethet a német békeszerződés megkötéséhez, Tisztában vagyunk: vele, hogy a korlátozott felhatalmazással rendelkező külügyminiszterek értekezletének a lehetőségei is korlátozottak. De ha a Nyugatnaik lesznek bz éswzerö szovjet javaslatokkal összevethető és összeegyeztethető elgondolásai (sajnos, mimdezJderg Ilyeneket hivatalosan nem terjesztettek elő!), akkor a külügyminiszteri értekezlet egyengetheti az útat a legmagasabb szintű kelet- nyugati találkozóhoz, amelynek szükségességében legutóbb már maga Eisenhower elnök sem kételkedett, Kínos és nehéz volt a Génitől—Genüg vivő út, de meredek kapaszkodói nem bennünket, hanem az ,,erőpoüdidkaM bajnokait fullasztotta ki. Az emberiség meg akar szabadulni végre a hidegháborútól, amely csak egyre fagyosabbá válhat a hldrogénbombák dermesztő árnyékában. Korunknak az atom- és rakétafegy- verak korának parancsa, hogy a felelős államférfiak megtalálják végre a közös nyelvet. Hamis illúziók nélkül, del egészséges derűlátással hisz-, szűk és reméljük, hogy Nyugaton is levonják ennek a káros és veszélyes világpolitika vargabetűinek a tanulságait. ( Ha így lesz, akikor Európa legkékebb tavának partján újult erővel támadhat fel a békés együttélés genfi szelleme. Finish a na®r »«gyár me- \ timen zőgazdásznak még . nincs szobra sem a keszthe- i lyi Gcorgikon előtt, sem > másutt az országban. Neve i műve emlékének feleleve- Inítésével adózzunk annak az (első agronómusnak, akinek )l68 esztendeje arra is jutott 'ideje, hogy ezer oldalas ha- ígyatékot adjon ,a szorgalmatos 0 mezei gazdák" négy-öt nem- , zed ékének, t« KOMLÓI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres villany- és vízszerelő, festő, parkettás, szigetelő valamint tetőfedő szakmunkásokat Jelentkezés: Komló, Kossuth L. u. 13.
