Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

2 NAPLÓ 1959. MÄ.TTTS 10, ' Több mint 40 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki az idén Az anyagi ösztönzésnek ez a rendszere eredményesen segítette a termelés gazdaságosságának biztosítását Az 1957—58. érvben érvénye­sített gazdaságpolitikai élvek pénzügyi intézkedéseinek túl­nyomó része azt a célt szolgál­ta. hogy a gazdaságosság kér­dése a vállalati gazdálkodás­ban a korábbinál fokozottab­ban kerüljön előtérbe. Az ilyen intézkedések között igen jelentős helyet foglalt el a vállalatok és a vállalati dol­gozók anyagi érdekeltségét új alapokra helyező nyereségré­szesedési rendszer bevezetése. A nyereségrészesedés! mód­szer alkalmazásának az a cél­ja, hogy a vállalati'kollektíva Összességét tegyük érdekeltté a jövedelmezőségnek az ön­költség csökkentése és a ter­melékenység növelése után történő fokozásával. A tapasztalatok szerint a nyereségrészesedés rendszere általában helyes irányba te­relte a dolgozók figyelmét, mert takarékosságra, a munka jobb megszervezésére, az ön­költség csökkentésére, a mun­kafegyelem megszilárdítására ösztönzött; A Baranya megyei Iparvál­lalatok nyereségrészesedése 1957. és 1958. évben az aláb­biak szerint alakult. (A táblá­zatban 55 vállalat adatai sze­repelnek, amelyek közül 28 1958-ban többet, 27 keveseb­bet űzetett ki, mint 1957-ben.) Nyereségrészesedés kiűzetések. Ipsrftc Nehézipar Könnyűipar Épít őanyagipar Élelmiszeripar Tanácsi vállalat un us* (•ser forintban) I­15 644 000 29 958 000 2 121 000 2 018 000 2 925 000 3 555 000 991 000 1 884 000 21 681000 37 415 000 3 210 000 2 710 000 US*, fvt több vagy kevesebb nyereség- részesedto 4-14 314 000 — 103 000 + 030 000 4- 893 000-f-15 734 000 — 500 000 helyett 9,5 nap volt a nyere­ségrészesedés. A gyengébb gaz dálkodásl eredmény az építési jellegű tevékenység lemaradá­sával kapcsolatos, ami az ered­ménytervek rosszabb alakulá­sához vezetett. A tanácsi vál­lalatok közül a korábban gyen gébb eredményeket produkáló Siklósi Faipari Vállalatot le­het jó példaként megemlíteni, ahol az anyagellátás helyes megszervezésével egyenletessé tették a termelést és ennek eredményeképpen a költség- szintet a tervezett 99 százalék helyett 93 százalékra csökken­tették. Jogosan fizettek ki a ta­valyi 1 nappal szemben 1 havi nyereségrészesedést. A Mohá­csi Gépgyárnál az 1 tonna önt­vényre eső alapanyag-csökke­nés befolyásolta kezdvezően a vállalat eredményét és a tava­lyi 14 nappal szemben 22 nap nyereségrészesedést fizettek ki. Jelentős még a Húsipari Válla­lat eredményjavulása, ahol 12 nappal szemben 28 nap a nye­reségrészesedés összege. A ma­gasabb eredményt főként a munka jobb megszervezésével érte el a vállalat« HÍREK A komlói Béta-akna fejlesztési tervének megfelelően építik már a szállítóakna új gépházát. Do­bos Lajos kubikosbrigádja jelenleg a gépalapot betonozza. Nagyrészt a helyszínre szállították a szállító­akna tornyának vázszerkezeteit is. Ha az új aknatorony és a szállító gépház, illetve a szállítógép Is el­készül, a kép hátterében látható akna m amelyet jelenleg szállítóaknaként használnak a légakna szerepét tölti majd be. i —.................... .............. »------------------------------­24 891 000 Amint a íemö adatokból lg kitűnik, az idei 15 millió forin­tos többletkifizetés jelentős mértékben járult hozzá a Ba­ranya megyei iparvállalatok dolgozói jövedelmének emel­kedéséihez. összegszerűségben a legnagyobb kifizetések a két szénbányászati trösztnél történtek. Pécsett 15,6, Kom­lón 17,8 napi kerestnek meg­felelő nyereségrészesedést fi­zettek ki ez elért termelési eredmények alapján. Különö­sen a Komiól Szénbányászati Tröszt teljesítményei emelked­tek, ahol a tomnaterv-túltelje- sítés az 1957-es 101 százalék­kal széniben 1958-ban 103 szá­zalékra nőtt ég a műszakon­ként 1 főre jutó összüzemi tel­jesítmény 0,561 tonnáról 0,643 tonnára emelkedett. A maga­sabb nyereségrészesedéshez a minőségi termelés nagyobb arányú fejlődése is hozzájá­rult, mert az 1957-es 400 ezer tonna gázszénnel szemben 1958-ban 584 ezer tonnát ter­meltek; A gépiparban örvendetes a Sopiana Gép­gyár fejlődése. Itt 1957-ben nem volt nyereségrészesedés, míg 1958-ban 15,8 napi illet­ményt fizettek ki. 1958-ban a húsipari gépek gyártásában mind nagyobb gyakorlatra tettek szert és negyedévről ne­gyedévre javult a vállalat ön­költsége és eredménye úgy, hogy ezt az évet — több évi gyengébb gazdálkodás után — jelentős töbWeteredmónmyel zárták. A Pécsi Kokxsmüveknél az 1957-es 5,1 nappal szemben 23,6 napra emelkedett a nye­reségrészesedés, ahol főleg 4 minőség tekintetében ért el az üzem jelentős eredményeket. A porszázalék 23,7-el szemben 20,9-ne csökkent, az 1. osz­tályú kokszból a termelés az 1957-es 61 százalékkal szem­ben 1958-ban 67,8 százalékra növekedett. Ezt a jelentős mi­nőségjavulást a vállalat a kokszosztályozó állandó vizs­gálatával, a munka jobb meg­szervezésével tudta biztosíta­ni. A nyereségrészesedés növe­kedése azért is megérdemelt, mert a vállalat igen sokat ja­vított gazdálkodásán; A könnyűiparban kiemelkedő a Kesztyűgyárnál a nyereségrészesedés összegé­nek emelkedése, amely a ta­valyival szemben duplájára emelkedett és 12,1 nappal szemben 24,3 nap nyereségré­szesedést tudtak fizetni. Gaz­dasági eredményeikben a ter­melékenység 13 százalékos emelkedése jelentős. Ezenkívül javult az exportszázalék ará­nya is és ezzel kapcsolatban emelkedett a magasabb értékű kesztyűje termelése, ami a ter­melés) érték növekedését is toetfanényeste. Ebben as ipar­iban visszaesett a Szigetvári 40 125 000 + 15 234 000 161,2% Cipőgyár. 1957. évi 26 napos nyereségrészesedéssel szemben mindössze 5 napot tudtak fi­zetni. A gazd álkod ás gyengébb eredményei a termelékenység csökkenésében mutatkoztak meg. A Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kenderfonógyár az előző évinél kevesebb nyereségrésze sedést fizetett ki, azonban en­nek nem a rosszabb gazdálko­dás az oka, hanem az, hogy a korábban elért eredményeket tervesitettékí Az építőanyagiparban a PécM Porcelángyár eredmé­nyei példamutaitóak. Nem vé­letlen hogy az üzem elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. 1958-ban . a termelés lényegesen emelke­dett az önköltség egyidejű jelentős csökkenése mellett. A termelési eredmények nyomán megérdemelten fizették ki az 1957. évi 17 napos nyereségré­szesedéssel szemben, a 26 na­pos nyereségrészesedés közel 1 és félmillió forintos összegét. Az élelmiszeriparban a Dohánygyár és a Tejipari Vállalat ért él magasabb ter­melési szintet mint az előző évben. A dohánygyár a faj­lagos kihozatal terén mutat­kozó megtakarításával, a ter­melékenység növekedésével ér te el a kedvezőbb eredményt és az 1957-es 6 nappal szem­ben a 14 napos nyereségrésze­sedést. A tejiparnál a terme­lékenység 17 százalékkal emel kedett az előző évhez képest. Ennek nyomán tudták a 18 na­pi bérnek megfelelő nyereség­részesedést folyósítani. A tanácsi vállalatoknál sajnos — amint a számok is bizonyítják — visszaesés kö­vetkezett be. Az 1957. évi nye­reségüknek mindössze 85 szá­zalékát tudták 1958-ban fizet­ni. A nyereségrészesedés ala­kulása visszatükrözi azokat a problémákat, amelyek a taná­csi vállalatok termelési szerve­zettségében és gazdálkodásá­ban megnyilvánulnak. Például a Pécsi Finommechanikai Vál­lalat 1957-ben 110 ezer forint­tal szemben 1958-ban semmit sem tudott dolgozóinak Juttat­ni. A vállalat egyes részlegei, a motorjavító üzem is munka­hiánnyal küzd, igen sok volt az improduktív állásidő. A vál­lalat az 1958-ban elért költség­szintjét sem tudta teljesíteni. A Pécsi Ruha- és Cipőipari Vállalat 1957 évi 11 napi nye­reségrészesedéssel szemben 4 napot fizetett. A vállalat mind a szabó, mind a cipőipari rész­legnél kisebb termelést ért el, mint az előző évben. Ugyan­csak jelentős volt a visszaesés a Víz- és Csatornaműveknél, ahol az. előző évi 240 ezer fo­rint helyett mindössze 112 ezer forintot fizettek ki, s 20 nap Amint a felsorolt példák bizonyítják, a nyereségrészese­dési rendszer Ösztönző hatása tőbbhelyütt megmutatkozott abban, hogy a korábbi évek gyengébb gazdálkodásán vál­toztatni tudtak, a hibákat meg­szüntették és az egész kollek­tívára támaszkodva megkeres­ték annak a lehetőségét, mi­ként lehet a vállalati érdeket a népgazdaság érdekeivel ösz- szehangolva az eredményeket javítani; Az 1958-as év termelési ered ményei és a nyereségrészesedé­sek növekvő összegei azt bizo­nyítják, hogy a problémák és megoldatlan feladatok ellené­re az anyagi ösztönzésnek az új kollektív rendszere helyes­nek bizonyult. A feladat az, hogy a gyengébben gazdálkodó vállalatok elemezzék és vizs­gálják meg az okokat, s a dol­gozók kezdeményezésére tá­maszkodva keressék meg azo­kat a lehetőségeket, amelyek a magasabb termelési eredmé­nyekhez vezethetnek. Nagy József. —■ KÉPZŐMŰVÉSZETI KI­ÁLLÍTÁS NYÍLIK PÉCSVA- R.ADÓN a Járási könyvtár he­lyiségéiben a baranyai ünnepi hetek keretében. A május 11- től 18-ig tartó kiállításon a tanácsköztársaság 40. éviordu- 16ja alkalmából meghirdetett képzőművészeti pályázat leg­jobb alkotásai szerepelnek. — AZ MSZMP Pécs városi Bizottsága május 12-én 17 órakor tartja a Munkásakadé­mia második előadását „A Szovjetunió hétéves terve a kommunizmusba való átmenet biztos feltétele” címmel. Elő­adó: Czinóber Ferenc, az egye­tem marxizmus tanszék veze­tője. Az előadás helye: Állami Pedagógiai Főiskola díszterme. □ EGY vagon boroshordó érkezett a Német Demokrati­kus Köztársaságból Pécsre. □ SZÉKHÁZ épül Sellyén az MSZMP járási bizottsága számára. Sellye még egy köz­épületet kap a jövőben; négy­tantermes általános iskolát emelnek a pártszékház szom­szédságában lévő telken. A terveket a Pécsi Tervező Vál­lalatnál készítik. □ ANYÁK NAPJÁT tartot­tak a gyakorló iskola VI. c. osztályos növendékei a Tüzér­utcai szociális otthonban. Az otthon kertjében lévő szabad­téri ebédlőnél félórás műsort adtak, énekeket és szavalato­kat adtak elő, s felköszöntöt- ték az idős anyákat. — BÉKEGYÜLÉSEKET tar­tanak a sásdi járás tizenhat községében május 10—16. kö­zött. — tenyészjércéket adott át a termelőszövetkeze­teknek a Baranya megyei Me­zőgazdasági Vállalat. Az 1400 tenyészjércéből négyszázat a baranyai, ezret pedig a Bács megyei termelőszövetkezetek­be szállítottak. □ KORSZERŰSÍTIK a Bőr­gyár meszes-blankos épületét. □ MA NYÍLIK MEG Mohá­cson, a városi tanács díszter­mében a légoltalmi kiállítás, amelyen délelőtt tíz órakor a városi tanács vb-elnöke mond megnyitó beszédet. A kiállítás május 10-től 20-ig, naponta 9—20 óráig tart nyitva. A ki­állítás időtartama alatt na­ponta 17—20 óráig légoltalmi tárgyú keskenyfilmeket mutat­nak be a városi tanács v. b. kistermében, — FAJ SERTÉSEKKEL né­pesítik be a marázai Búzaka­lász Termelőszövetkezet most épített harminc férőhelyes ser­tésólját. □ KÜLÖNVONATOT indít az IBUSZ kellő számú jelent­kező esetén május 31-én Harkányba. A fürdővendégek­nek külön bejelentés alapján ebédet rendelnek a harkányi Bányász étteremben. Jelentke­zéseket május 28-án délig fo­gadnak el, □ TANULMÁNYI kirándu­lást rendez a közeljövőben a Pécsi Műszaki Klub és a MTr ESZ Mohácsra, ahol a részt­vevők megtekintik a vízkieme­lő művet és a faros tlemezgyá- rat. . □ 'SZABADTÉRI színpad építését kezdték meg az óbá­nyai KISZ-fiatalok a festői környezetű strandfürdőnél. Az építést társadalmi munkával végzik, s ugyancsak társadat-• mi összefogással hozzák rend­be a község sportpályáját is. — ÉRETTSÉGIZNEK a négy éve létrehozott siklósi Tárír csics Mihály Gimnázium első növendékei. — KÖZEL tízezer vásárlója volt a megnyitás óta élteit egy. hét alatt az új Kossuth Lajos utcai gyorskiszolgáló .boltnak. — ARTISTAMÜSÖRT adott engedély nélkül a baranyai községekben ÁksZ János, Felső havi utca 10. szám alatti lakos. 200 forinttal megbírságolták. „Kizárólag nőknek" Rövidesen megnyílik a tízéves jubileumira készülő Állami Áru­ház kizárólag nőknek rendezen­dő fehérnemű- és fürdőruha- bemutatója a Doktor Sándor Művelődési Házban. Itt mutatják be a legújabb, legdivatosabb női fehérneműket, fürdő- és strandruhákat, sőt az otthoni és utcai ruhákat, vala­mint egyéb nyári divatcikkeket Is. Láthatunk majd szép „Váci utcai” táskákat, persze nem Vád utcai áron, nagykeretes nap­szemüvegeket, Ingruhákat, csí­kos matlasszéból, pettyes karton­ból, síma frottírból készült pon­gyolákat és mindent, ami a nő­ket érdekli. A „Kizárólag nőknek” jelzés csak a bemutatóra vonatkozik. Az áruházban rendezendő „Ki­zárólag nőknek” hetek keretében természetesen mindenki vásárol­hat nem nőknek való divatcik­keket, s egyéb holmit is. A jel­ző Itt már csak azt jelenti, hogy ezekben a hetekben — mely a bemutatóval veszi kezdetét — főként a nőkre gondolnak, Őket látják el a szép holmik leggaz­dagabb választékával. Lakást kerestem Pécsett han­gu­lata ennék a hirdetésnek: „Rendes dolgozó férfi részére ágy kiadó. Ágyhuzat szük­séges. L. néni.“ L. néni nyitja az ajtót, de csak félig. Úgy kérdi,' hogy mi a foglalkozásom. — Munkás vagyok, gyárban. Most már beenged, s mutatja a szo­bát. A padló rongyokkal takarva, egy asztal három székkel és három, vala­mikor fehér zománcot látott, kiselejte­zett kórházi vaságy. Rajtuk piszkos ágynemű, odavetett pizsama. A szoba hideg. — Itt elsejétől megürül egy hely *— mondja a néni —, addig nem tudok ágyat adni. 210 forint, de ágyhuzat kell. — Adok én százzal többet — mon­dom — de engedjen előbb, mert na­gyon kell a lakás. — Jaj, hát mindenki ezt mondja. Én nem is kérem a pénzt, mindenki ma­gától kínálja a nagy ősze get. Pedig most — emeli a mutatóujját a szája elé — nagyon szigorúan veszik. Adtak egy fü­zetet, bele kell írni, kik laknak itt. És húsz forint adót fizetek havonta. Bi­zony, azelőtt könnyebb volt. Bemutatja a lakóit. Az egyik „egysze­rű gyerek“, de a másik, az igen, az érettségizett, „finom“ fiú, most csak (3) Van valami családiasait meleg azért dolgozik, mert azt is ki akarja ta­nulni. (Később a füzetben látom, hogy segédmunkás.) — L. néni dolgozik? — Jaj — nevet fiatalosan — 75 éves vagyok én már. De ha fiatalabb len­nék, dolgoznék. Hiszen négy nyelvet tudok! — Négyet? — Bizony! — S azelőtt dolgozott7 — Nem én. Csak asszony voltam. Nem dolgoztak akkoriban a nők, csak a mosónék — mondja megvetéssel. — De én azért dolgozom. Az államtól kap­tam ezt a lakást is. Direkt azért, hogy ágyrajárókat tartsak... — A férje is tudott nyelveket? — Hah!.. . Tizet! — s nevet megint azzal a kislányé» kuncogással. — Tisztviselő volt a férje? — Az. — Mégis micsoda? — Azt már nem árulom el — mond­ja olyan hangsúllyal, mintha azt mon­daná: „Te vagy a hunyóóóó!" Nézem a szemét: zavaros kissé. Most látom csak, a két helyiség — padlótól a mennyezetig — tele van szentképekkel. Madonnák, báránykák és angyalok néznek ránk bárgyún — jó­ságosra festett szemükkel a falakról. — Vendéget fogadhatnak? — kér­dezem. — Nem szabad. Még rokont se. .Mit tudom én, ki a rokon? Múltkor az egyik fiú már pedzette. Hozott egy. kislányt, hogy az rokona. Persze, szép lány volt. És aztán tityilityi-tityilityi... Hogyne, hogy a többi is rákapjon. De ezek most jó fiúk. Csak egy volt gonosz, az itt fe­küdt. Most börtönben van. Lopott. Pe­dig pénzt is, meg csomagot is kapott Amerikából. De még mennyit! Most jobb neki? Mert gonoszak az emberek. Beléjük bújt az ördög. Nem hisznek istent, nem imádkoznak.., Keresztet vet, s közben mondja: ' — Nahát, 210 forint. Jöjjön vissza délután négyre. Azért, ha akarja, arra a pár napra betehetünk magának egy pót­ágyat .... Égy ötvenes elég lesz érte. jártam hirdetések ., után. A legtöbb hely már foglalt . volt, mine odaértem. Nagy a kereslet! Ettől olyant bátrak a lakásuzsorások ..» De a pénztől eltekintve is! Hát érde­mes otthagyni biztos munkát, jövőt, családi otthont, barátokat az elkalló- dásnak, a züllésnek ily nagy veszélye mellett’ Nyujthat-e a nagyváros annyi örömet, különleges szórakozást, hogy érte a becsülettel indult élet kisiklását is érdemes megkockáztatni? Gondoljátok meg, vidéki fiataloki (Cs. M Egy teljes napig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents