Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-01 / 101. szám
1959. MÁJUS 1. NAPLÓ 5 Egy hír margójára Új házsorok a falvakban — Pécsbányán a je_ lenlegi 7 óráról hamarosan hat órára csökkentjük a bányászok munkaidejét — újságolta nemrég Szandtner József elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke. — A tröszt vezetői Szokola Ferenc főmérnököt és Lőrinc Levente bányamérnököt bízták meg az áttéréshez szükséges intézkedések kidolgozásával. A pécsbányai tapasztalatok alapján később majd a többi bányaüzemben is így szervezik a munkát. Feljegyeztem a trösztbizottság elnökének szavait, gondolván, hogy egy hímek ez is jó lesz. Annyira természetes dolog ma már nálunk, hogy az üzemekben, bányákban és az élet más területein dolgozók munkájának, életkörülményeinek megkönnyítéséért szinte minden elkövethetőt megtesznek, hogy egy-egy ilyen hír az első hallás.-a seinmi különösebbet nem mond. Pedig emö- gött a néhány mondat mögött is a proletár milliók, köztük a pécsi és baranyai bányászok ezreinek több évtizedes harca, vágya rejlik. Ma, a 15. szabad május elsején nem árt — ha csak néhány szóban is — felidézni annak a közel egy évszázados küzdelemnek egy-egy pillanatát, amelyet a proletárok milliói az emberi bánásmódért, a nyolcórás munkanap bevezetéséért vívtak a semmiben határt nem ismerő profitéhes tőkések, kapitalisták ellen. Közel egy évszázada, 1866-ban történt, hogy Marx javaslatára a munkásosztály kiadta a nyolcórás munkanap követelésének harci jelszavát. A munkaidő ekkor még napi 14—16, sőt 18 órát tett ki. Huszonnégy évnek kellett azonban eltelnie még ahhoz, hogy a nemzetközi proletariátus tettekre válthassa elhatározását s szervezetten minden év május 1-én tüntessen követeléseinek megvalósításáért. De a harc a 8 órás munkanapért, az embertelen kizsákmányolás megszüntetéséért megkezdődött és ez a harc nemcsak a proletariátus gazdasági harcának, hanem a politikai harcának is szerves részévé vált: 1890 május elsején a magyar munkások is kitódultak az utcára. Nagy szükség volt már erre. Az embemyúzó bánásmód, a munkaintenzitás magas foka, a napi 16—18 órai munkaidő fizikailag tönkretette, pusztulással fenyegette a munkásokat, akik munkájukkal még a megélhetésüket sem tudták biztosítani. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy amikor a Mecsek gazdag szőlőültetvényeit a filoxéra tönkretette, a kenyér nélkülivé vált szőlőmunkások inkább elhagyták hazájukat, de nem mentek le a bányába dolgozni. A komlói — akkor még Engel- féle — szénbányánál 1897-ben életbelép te títt 53 paragrafusból álló szabályzat például kimondta, hogy a földalatti munkaidő, ennek különböző nemei szerint 8—12 óra. A külön teljesítendő, alárendeltnek minősített munkáknál 12 óra. Sürgős munkáknál, amikor pél dául a bányában vészély van, a bányász munkaidőkorlátozás nélkül köteles dolgozni. A Pécs környéki bányászok munkaviszonyaira, élet- körülményeire, jogfosztottságá- ra utal az a memorandum is, amelyet 1893 május elsején készítettek egy titkos ülésen, mert a hatóságok május 1. megünneplését megakadályozták. „íSérelmesnek és elviselhetetlennek tartják a munkások azon eljárást, hogy a bányákban a javítási munkálatokat, amelyekért annak előtte külön fizetve és díjazva lettek, most ennek ingyen való teljesítésére szoríttattak és kbte- leztettek, holott ezen javítási munkálatok rendszerint havonként 14 napot is igénybe vesznek.A munkások 13 pontba foglalt követelése között volt: minden bányára legyen érvényes a nyolcórás munkaidő az addigi 12 órás helyett, a bányaüzemekben alkalmazott iparosok pedig beérték volna azzal is, ha a 12 órás munkapot másfél műszaknak számítják. A munkások — írták a 12. pontban —„minden május hó 1-ének megünneplését és a változatlan 8 órai napi munkaidőnek mindenkoron való fönntartását kívánjákJ* A bányakapitalistáktól, a DGT uraitól azonban a legkisebb engedményt is nagyon nehéz volt kicsikarni. Igaz, a DGT bányáiban a földalatti munkások számára még az első világháború előtt engedélyezték a 8 órás napi munkaidőt, de ennek megtartása is állandó harcot követelt. A DGT urai éppen úgy, mint a komlói bánya „tulajdonosa” ugyanis minden adandó alkalmat megragadtak az érték- többletüknek a munkaidő meghosszabbítása útján történő növelésére. Az első világháború bőven szolgáltatta az ilyen alkalmakat. A DGT például 1914-ben — hivatkozva a háborúra — ismét 10 órára emelte fel egy műszak idejét. S amikor a bányászok sztrájkkal válaszoltak erre, a csendőrség fegyveres kísérettel vitte munkára a bányászokat. Sőt a pénzügyminiszter a bányászok. panaszára azt válaszolta, hogy még a 12 órás mű szak végeztetése sem ellenkezik a törvénnyel, vagy rendelettel. S ez nemcsak Pécsett volt így. Komlón, hogy a „munkás segítsen önmagán“, mert a hihetetlen drágaság miatt a leg- nagyob nyomorban tengődött 1917-ben újból bevezették a kötelező pótműszakot. A legyengült szervezetű bányászoknak heti 72 órát kellett dolgozniok. A munkaidő lerövidítéséért, a nagyobb darab kenyérért 6 tanácsköztársaság bukása után az ellenforradalom idején is szüntelen harc folyt. A bányaüzemek ipari munkásainak a felszabadulás hozta meg a 8 órás munkanapot s a felszabadulás, a kapitalista rend megdöntése tette lehetővé, hogy minden tekintetben kisemmizett, fizikailag elgyötört bányászokból megbecsült munkások lehessenek: A kis hír margójára még oda kellene inni, hogy a felszabadulás óta eltelt másfél évtized alatt milyen nagyot változtak a baranyai bányászok munka- és életkörülményei, . mennyivel könnyebb, biztonságosabb ma bányásznak lenni. Erről azonban gyakran írunk — a múltról ritkábban. így hát eltekintek ettől. A magyar munkásaikból, bányászokból az ország vezetői lettek, s már nem harc, hanem szorgalom, igyekezet, a szocializmus építésének meggyorsítása kell áhhoz, hogy a munkaidő minél rövidebb lehessen és a terhes munkából életszükséglet, örömteljes alkotó tevékenység váljék. Mesterfalvi Gyula Pénteken Budapesten sorsolják a lottót Május 1-én, pénteken Budapesten, a fővárosi tanács dísztermében sorsolják a lottó 18. heti nyerőszámait és az áprilisi tárgyj utaftnákat. A nyeremény sorsoláson a 17. játékhét szelvényei vesznek részt. négyemeletes házak szegélyezik. Ennyi lakást építenek a Szovjetunióban a hétéves terv idején. Ez csupán néhány kiragadott példa annak a hallatlan fejlődésnek az illusztrálására, amely jellemzi a lakásépítkezések hatalmas méreteit. De ugyanilyen nagyszerű célok megvalósítását tűzték ki a Szovjetunióban a népgazdaság minden ágában, az élet minden területén. Hogy a kommunizmus építésének nagyszerű terveit végre is hah jak, arra biztosíték a szovjet emberek ama biztos tudata hogy amit építenek, azt s?;4t jövőjük és boldogulásuk ér:’"ívében teszik. így művelődnek, szórakoznak aűvelődés lehetőségei felmérhetetlesnek a unióban. Az üzemi kul- t, a munkáski ubok, a rak egész hálózata, a > mozi és színház, :nd a dolgozók műveszórakozását hivatott i. A szovjet emberek is a lehetőségekkel, ioszkvában 30 színház .zínházak nézőterét es- mintegy 30 ezer em- i meg. Évente a ínV^" és, drámai és gyermek k nem kevesebb, mint előadást tartanak, szovjet emberek kariját más jelenségek is 5. A városokban rett- kulturpark. A parkok- ögelő emberek szinte nélkül könyvet olvasnak, vagy tanulnak. A metróban a legnagyobb meglepetést nem a márványköves állomások okoztak, — hiszem arról nagyon sokat olvastunk — hanem az, hogy még a mozgó lépcsőkön is minden harmadik ember olvas. Nálunk is látogatottak a múzeumok, de annyi embert még soha nem láttam a múzeumokban, mint a Szovjetunióban. A múzeumokban szak vezetők ismertetik a kiállított művészi értékeket a csoportosan érkező látogatóknak. A múzeumok adta lehetőségekkel különösen élnek az iskolák és az egyetemek tanárai, akik a soron lévő tantárgyat az iskolai előadáson túl a múzeumokban szemléltetve is előadják. Néhány szót a szovjet emberek szórakozásáról. Sokszor jól esett volna egy-egy nagy- fröccs, de sem Kievbein, sem Moszkvában nem találtunk kis kocsmákat, presszókat. így hát különösen kiváncsiak voltunk arra, hol, illetve hogyan szórakoznak ott az emberek. Moszkvában és más szovjet városokban is általában öt emeletes vendéglátó kombinátok vannak, ahol az étkezésen túl főként teát, gyümölcsszörpöt, ásványvizet és nagyon kevesen sört fogyasztanak. Ná luk a tea olyan közkedvelt ital, mint nálunk a dupla fekete, azzal a különbséggel, hogy ők nem keverik égetett szesszel. A vodka és a különböző égetett szesz az üzletekben is, meg a vendéglátóiparban te bőven kapható, de esek félliteres palackozásban eléggé borsos áron. Fél liter vodka például 42 rubelba kerül, amiért majdnem két pár nylon harisnyát lehet vásárolni. A vendéglátó kombinátok este 8 óra után népesednek be. Minden emeleten más zenekarok szórakoztatják a vendégeket, vagyis mindenki tetszése szerint válogathat a dzsessz, sramlf stb zene között. A higiéniára és a gyors kiszolgálásra roppant kényesek a szovjet pincérek. Mint érdekességet érdemes még megemlíteni, hogy a szórakozó helyeken, majd minden asztalnál gyümölcsöt is fogyasztanak. Ezek után már nem csodálkoztunk azon, hogy miért nem láttunk ittas embert a szovjet városokban. Természetesen mig iáéig eljutottak hosszú éveken át szívós, nevelő munkát kellett kifejteniök az alkoholizmussal szemben. A tolmácsok elmesélték, hogy néha még akadnak magukról megfeledkezett, dülöngélő emberek az utcán. Ezeket a rendőrség autóba ülteti és beszállítja az őrsre. Amikor rendbejönnek, hazaengedik őket, a számlát pedig benyújtják annak az üzemnek, vagy hivatalnak, ahol az illető dolgozik. Az üzemben aztán .külön“ is foglalkoznak az üggyel. A számlát végül, is a magukról megfeledkezettek fizetéséből vonják le, ami olyan összeg, hogy az illető nagyon meggondolja magát, hogy mégegvk szer ittas állapotban mutatkozzék az utcán: Szauter Antalék új háza Tomkó Miklós tanácstitkár az új házakra mutat: — Ezek tavaly épültek, — mondja — Egy egész utca. Idén több mint húsz új ház épül Siklóson. Valamennyi két szoba összkomfortos, vagy ennél nagyobb lesz. A fundamentumon malter szárad és a téglarakáson két ember ebédel. A két Bischoff testvér. — Mind a ketten kőművesek? — Igen, — válaszolják. — Kinek építik ezt a házat? — A Bischoff Henriknek. — Talán rokonuk?^ — Nem csak névrokon, ö szobafestő. Elmagyarázzák milyen lesz ez a ház: kétszoba- összkomfortos, hátul egy szép terasz, ott mellette pedig a műhely. Gondolatban már felépítették, a valóságban még csak a fundamentum kész. Ha felépítik, 18 000 forintot kapnak érte. — Még egy házat építünk'az idén. •— És kinek? — A Várnai tanítónak. Az egyik új épületből fiatal- asszony jön elő. Odaszól a tanácstitkárnak: — Nem látta a férjemet? Még nem jött haza ebédelni. — Nem vész kárba, ne féljen, majd megesszük mi... — viccelődik az asszonnyal Tomkó Miklós tanácstitkár. Felém fordul: — Ezek is új háztulajdonosok. A férje a téglagyárban dolgozik, a felesége meg itthon varr. A meztelen téglafalon tábla: Budai Jánosné, női szabó. — Még nem tudtuk bepucolni!— kapja el tekintetemet az asszony. Végigmutatja a lakást: két nagy tágas, világos szoba, fürdőszoba, konyha, kamra, varroda, előszoba. — Mennyibe került ez maguknak? — Legalább százezerbe, — vágja rá és hozzáteszi — Persze harmincnyolcezer forint hitelt is vettünk fel. Ezt tizenöt év alatt visszafizetjük... «— És mennyi idő alatt gyűjtötték össze a pénzt? — Tudja sokáig laktunk mi j obbra-balra. A legtöbbször rossz lakást kaptunk. Megmérgesedtünk és elhatároztuk, hogy építünk mi magunknak szép lakást. Nyolc éve kezdtük a lakásépítésre gyűjteni a pénzt... Kint napsugár simogatja az új félig kész házakat. A tanácstitkár az egyik házra mutat: — Ilyenforma lesz az én házam is. ö is épít. Már a falakat húzzák és hamarosan új lakásba, a saját lakásába költözhet. Száguld az autó. A táblán ez olvasható: „Nagyharsány Termelőszövetkezeti közsétf’ Itt >s építenek. Igaz. egyelőre még csak egy házat, a kis utcában, a Szauter Antalék, de több helyen látni kő- és téglahalmo- kát. Szautemé édesanyjával az új ház kertjében kapálgai A térje gépkocsivezető. Négy éve kerültek össze és már majdnem kész a kétszoba-összknm- fortos házuk, vedig a telket is ügy vásárolták? — Ha megkapjuk a banktóit a 15 000 forint hitelt, akkor ha« marosan be is fejezzük! —* mondja Szauterné. Négy év alatt új telek, új ház, pedig az asszony csak otthon dolgozik! Üj házsorok épülnek, új utcák születnek Harkányban, Szenflőrincen és mindenütt a megyében. Üj házak épülnek, szebbek, modernebbek a réginél és olyan emberek lrk*ált majd ezeket a házakat, akik azelőtt csak vágyódni tudtak utána. SZALAI JÁNOS 1,4 millió forint A Baranya—Tolna megyei Malomipari Vállalat elsősorban a lisztek minőségének további javításával igyekszik szolgálni a kenyér minőségének javítását. Ez sikerült is, hiszen ha összehasonlítást teszünk a finom- és kenyérlisztek jelenlegi minősége, valamint a múlt évi hasonló gyártmányok minősége között, akkor a fejlődés kézenfekvő. Ez elsősorban a Malomipari Vállalat gyártástechnológiájának állandó fejlődésével magyarázható, valamint a műszaki berendezés folyamatos tökéletesítésével; A XXI. kongresszus idtején sokszor feltettük magunkban a kérdést: vajon mi lehet az az erő, amely képessé teszi a szovjet embereket azoknak a „hihetelen“ nagy terveknek a megvalósítására, amelyeket a kongresszus megszabott. A kérdésre természetesen nehéz lenne gyorsam és röviden válaszolni, hiszen az a tíz nap, amelyet kinn töltöttünk, nagyon kevés egy nép életének megismeréséhez. A látottak alapján azonban most így felelnék, ha valaki mégis feltenné ugyanezt a kérdést: Először is a szovjet embe-j reknek az a hihetetlennek lát-j szó magas öntudata, amely aj biztos optimizmusukon myug-j szik: vagyis tudják, amit tesz-i nek, azt magukért és a nem-j zetközi munkásmozgalom ♦ előbbre viteléért teszik. Másodszor: az a nagyfokú * bizalom és tisztelet, amelyet! lendületes munkájukon, maga-j tartásukon keresztül nap, mint* nap kinyilvánítanak a kom-? munista párt és a kormány j vezetői iránt: vagyis meggyő-j ződésük, hogy amit a párt ha-| tároz, az csak jó lehet, s azt aj megjelölt határidőre végre is hajtja. E két tényező olyan hatalmas erőt és lelkesedést ad a szovjet embereknek, amely képessé teszi őket a kommunizmus építésének hatalmas feladataira. Ragonc&a János Minden évben sorra kerül egy-két malom korszerű átépítésé. Az idén például a sd- montomyai malom kapott korszerű gabonatisztító berendezést, hasonlóképpen a villányi malom koptató berendezését építettük át korszerűvé. Folyamatban van jelenleg a szekszárdi malomban kisebb technológiai átalakítás, továbbá Dunaföldváran és Szigetváron folyik nagyobb mérvű gépátcsoportosítás és szerelés. ' A Malomipari Vállalat műszaki vezetése mindent elkövet bogy a sütőipari vállalat részére szállított lisztek minősége állandóan, egyenletesen jó legyen. Ezért most veszi kezdetét a pécsi központi telepen egy teljesen korszerű laboratórium építése és fel« szerelése. Ezzel lehetővé válik a lisztek minőségének rendszeres, műszeres ellenőrzése. A vállalat 'telepednek dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy a II. negyedévben terven felüli lissrt- kiaknázás szorgalmazásával 40 vagon fonimliszttel fognak többet adná a népgazdaságnak. Ugyancsak 130 mázsa rozslisztet fognak a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, mint többletet, a szakszerűbb őrlésvezetés következtében. . E két liszt fajtájában jelentkező kiaknázás többlet értéke 1,4 millió forint lesz: Petróczi Kálmán műszaki osztályvezető. Befejezéshez közeledik a m ohács—pécsi vízvezeték első nagy állócsöve támpüléreinek betonozása. Május 1, után a keritőfalakat kezdik el építeni. Az állócső teljes magassága a tetőszerkezetül együtt 23 és lé1 méter lesz.
