Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-05 / 103. szám

Hm. MATOS 5. NAPLÓ 5 Pécsi mivészek vendégszereplése Debrecenben Debrecen, a nagy alföldi civis-város ünnepi heteket tart. A gazdag zenei program­ból kiemelkedő művészi ese­ményt jelentett a pécsi Liszt Ferenc Kórus és Szimfonikus Zenekar április 27-i oratórium- estje, melyen Händel: Sámson c. oratóriumát szólaltatták meg átütő sikerrel, Antal György vezénylésével; Jelentősnek kell tartanunk a debreceniek nagy érdeklődé­sét a pécsiek vendégszereplése iránt, hiszen csaknem minden nap színvonalas hangverse­■ nyék hangzottak el a város­ban, többek között Kodály: Psalmus Hngaricusa, a Mester jelenlétében. Mégis a pécsiek hangversenyére újból zsúfolá­sig megtelt a Csokonai Színház nézőtere. A debreceniek őszin­te érdeklődése egyrészt a be­mutatásra kerülő műnek szólt, mely az oratórium legnagyobb mesterének, Händelnek halála kétszázadik évfordulóján csen­dült fel Helyes volt a pécsiek választása, amikor a városunk­ban már hagyományokkal ren­delkező oratórium-zenének ezt a gigantikus alkotását vitték el Debrecenbe, ahol még nem hangzott el ilyen mű. De ter­mészetesen az érdeklődés szólt az e művet megszólaltató pécsi Liszt Ferenc Kórusnak és Szimfonikus Zenekarnak is. hiszen első vendégszereplésük a zene hangjaival épített hidat Debrecen és Pécs közé. A pécsi együttes néhány év­vel ezelőtt már bemutatta Pé­csett Händel oratóriumát A felújításról elmondhatjuk, hogy a kórus és zenekar leg­hibátlanabb, legkitűnőbb elő­adásainak egyikét produkáln­ia Debrecenben, annak elle­nére, hogy a hosszú utazás bi­zony meglehetősen kimerítő és fárasztó volt. Már a biztos, határozott kezdés sejtette, hogy a kivételes alkalomhoz méltó, ritka művészi élmény­ben lesz része a hallgatóság­nak. Antal György kipróbált gárdájával, a Liszt Ferenc Kó­russal, a Szimfonikus Zene­karral és az énekes szólisták pompás együttesével a drama- tlkus Handelt juttatta zengő szóhoz. Antal György dirigálá­sa. mely a drámai csúcspon­tok, az újjongó kórusok, sirató és gyászzenék megformálásá­ban a cselekmény tragikumá­nak kidomborítására töreke­dett, újból bebizonyította, hosy ma országos visoznylat­ban is ő az oratóriumzene egyik legkiválóbb ismerője. Szucesztív erejű irányításá­val, különösen a második rész­ben érvényesítette a handeli „nnx’y'é’egret” sehol sem csap­panó feszültségét, erejét, tö­mörségét, úgy hogy a monu­mentális händeli zene egyet­len, töretlen ívben emelkedett a gvászzenétö] a diadalmas zárókórusig. A Liszt Ferenc Kórus reme­kelt —■ fényben és árnyalás­ban. valamennyi szólama eey- órtékű vlvóerejében. Nekik kö­szönhető, hc>gy az oratórium legszebb részletei a kartételek voltak, annak ellenére, hoíiy az est szólistád — László Mar­git, Komlößsy Erzsi, Nádass Tibor, Horváth László és Réti József — ugyancsak- nagyszerű alakítókészség,gél, drámai át­éléssel és finom énekkultúrá­val oldották meg feladatukat. A szimfonikus zenekar, mely zömmel szakiskolai tanárokból és növendékekből áll, ezúttal művészi alázattal vetette alá magát az oraitórium-műfaj kö­vetelményeinek. Helyes érzék­kel tudatára ébredt annak, hogy minél inkább alkalmaz­kodik a vokális tényezők igé­nyéhez, annál teljesebben emel kedik a saját hivatása szint­jére. Laky György a kontinuo fontos szólamainak pontos in­terpretálásában tűnt ki. A hangverseny végén a deb­receni közönség hosszantartó tapsokkal ünnepelte az előadás valamennyi résztvevőjét, az élen Antal György karnagy- gyal, úgy hogy az oratórium zárótételét meg kellett ismé­telni. Ez a hangverseny Debrecen­ben is öregbítette a pécsi zenei kultúra jó hírnevét, ugyan­akkor mintegy főpróbáját je­lentette a május 18-án Pécsett is megszólaló Sámson-előadás- nak. — n< — Megjelent a „Termelőszövetkezeti Tájékoztató’ Május elsején je­lent meg a megyei „Termelőszövetke­zeti Tájékoztató” első száma. A sok­szorosított füzetet a Baranya megyei Ta nács Mezőgazdasági Osztálya szerkeszti és május 1-től kezd­ve minden hónap elején megjelenteti. A tájékoztató négy rovatból áll. A növénytermelési, állattenyésztési, be­ruházási és jogsza­bály ismereti rova­tok, minden hónap elején felhívják a termelőszövetkezeti vezetők figyelmét az Illető hónap idő­szerű feladataira. A tájékoztató közli a legfontosabb rende­leteket. jogi, szak­mai és pénzügyi út­mutatásokkal köny- nyíti meg a terme­lőszövetkezeti veze­tők munkáját. Az első számhoz írt előszóban Föld­vári János, a me­gyei tanács vb. el­nökhelyettese meg­határozta a tájé­koztató célját. Fel­adata az, hogy az egyes termelőszö­vetkezetekben ki­alakult helyes mun­■ kamódszereket, a növénytermelésben, állattenyésztésben és más Uzemágak- ban szerzett terme­lési tapasztalatokat elterjessze. A termelőszövet­kezeti vezetők min­den hónap elején kézhez kapják a tájékoztatót, annak tartalmát vezetőségi ülésen megvitatják és esetleges problé­máikat levélben közlők a szerkesztő­séggel. A következő számban a szerkesz­tőség minden vitás kérdésre válaszol. Negyven személyes napközi otthon teljes felszerelését ajándékoz­ták a boldogasszonyfai terme­lőszövetkezet tagjainak a MEGYEVILL dolgozói. A fel­szerelésben a tésztaszűrőtől a kiságyakig minden van, ami egy jó napközi otthonban szük­séges. Az ajándék annak a tár sadalmi munkának az ellen­értékéből született, amelyet a MEGYEVILL dolgozói a köz­ség villamosítási tervén önzet­lenül végeztek. Nem tett nagy kárt a fagy A szokatlanul meleg már­cius és április eleje után vil- ámcsapásként érte a gazdasá­gokat és a gazdákat a meteo­rológusok április 20-1 bejelen­tése: éjszakára fagy várható. Olyan hirtelen jött a hideg, hogy az első éjszaka bizony még kevesen tudtak felkészül­ni a védekezésre. A megyei tanács mindjárt az első napon felhívta a fi­gyelmet a pécsi rádión keresz­tül a veszélyre. Elrendelte, hogy minden községben, de 1 egfölképp az amúgy is fagy­veszélyes helyeken szervezze­nek figyelő szolgálatot. A fagy ellen pedig minden elképzel­hető módon védekezzenek. Robogó autók hordták szét a tartalékban lévő és újonnan kapott ködgyertyákat az egész megyébe A különösen veszé­lyes pontokon — pl. a siklósi járásban — a honvédség is segített. Akinek nem jutott gyertya az meg füstölt és be­takart, amit csak lehetett. A fagy persze ennek ellené­re is fejtett ki hatást — hisz a szél sokszor elfújta a védő ködőt —, de fele akkora kárt sem tett, mint amekkorát te­hetett volna. A szántóföldi növényekben megyei vonatko­zásban elenyésző a kár, ez is inkább a siklósi és sásdi járá­sokban és a fagyzugos, mély­fekvésű szántókon keletkezett. A hideg kissé megcsípte a ga­bonák meg a lucerna hegyét és visszavetette őket a fejlő­désben. de ezt, ha az időjárás kedvező marad, rövidesen ki­heverik. Megérezték a fagyni a hajtatott korai vetésű burgo­nyák is. A korai burgonya csúcsrügyei elfagytak, de ez sem végzetes, mert a burgo­nya az alvó rügyekből képes még egyszer kihajtani. Gyekor latilag ez mindössze két-há- rom hét kiesést jelent. A szán tóföldi növények közül még az igen fagyérzékeny kender szenvedett kárt. Az állami gazdaságok vetésein most vég­zi az Állami Biztosító a kár­becsléseket. Előzetes becslé­sek szerint repcében 30—40, lucernában 15—20 százalékos kárt tett az áprilisi fagy. A fiatal gyümölcsösök és szőlők, ezek közül is az anya­telepek. már jobban megérez­ték a fagyhullámot. A társa­Sikeres műtrágya-kísérlet Nagydobszán Száz mázsás terméskülönbség A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának és a Szi­getvári Járási Tanács mező- gazdasági osztályának szak­emberei április 29-én mű­trágyakísérleti és silózási be­mutatót tartottak a nagydob- szai Vörös Sugár Termelő­szövetkezetben. A bemutatón a szigetvári járás termelőszö­vetkezeti elnökei is részt vet­tek. A Vörös Sugár Termelőszö­vetkezet múlt év őszén meg­kezdett műtrágyázási kísérle­teit ez alkalomból értékelték. A kísérlet sikerült és az érté­keléskor igen érdekes eredmé­nyek születtek. Az őszi takarmánykeverék­kel bevetett 12 holdas kísér­leti táblát négy egyenlő rész­re osztották fel. Az első 3 hol­das kísérleti parcella egyálta­lán nem kapott műtrágyát. A másik három parcellát — mi­után egységes káli és nitro­génműtrágya adagjukat meg­kapták — különböző minősé­gű és mennyiségű foszfát tar­talmú szerekkel trágyázták. Az egyik 2,5 mázsa hiper- foszfátot, másik 3,5 mázsa ciklonfoszfátot, harmadik pe­dig 2,5 mázsa szuperfoszfátot kapott. A cilklonfoszfátos par­cella, melynél — a káli és nitrogén műtrágyát is bele­számítva — összesen 6 mázsa műtrágyát használtak fel, adta a legtöbb termést; 204 mázsát holdanként. A szuper- foszfátos tábla 30 mázsával kevesebbet termett és az egy­általán nem műtrágyázott táb­la fjedig jóval kevesebbet, mindössze 102 mázsa zöld­tömeget adott holdanként A termelőszövetkezeti elnö­kök nem győztek csodálkozni a 100 mázsás terméskülönbsé­gen, ha más mondja, el sem hiszik, de a saját szemüknek hinni kellett. Egy csapásra meggyőződtek a magas adagú műtrágyák termésfokozó ha­tásáról. A szakemberek az ér­tékelés után még azt is el­mondták, hogy a műtrágya ebben az évben még csak 60 százalékban fejtette ki hatá­sát, a következő évben fejti ki a másik 30-at és még a harmadik évre is marad 10 százalék. A nagy terméshoza­mok mellett a kísérlet gazda­ságos is volt. A „győztes” par­cellán egy mázsa takarmány- keverék előállítása 2 forint ára műtrágyába került mind­össze. Az értékelés után bemutat­ták a silókombájn működését a résztvevőknek és a Vörös Sugár tagjai a több száz má­zsa zöldtömeget rövid idő alatt besilózták. Bírósági hírek A közeljövőben tárgyalja a bíróság z. Imre ügyét, aki el- len 32 ügyészség megfertőzés büntette miatt indított eljá­rást. Z. Imire io évvel ezelőtt meg szinte gyerekfejjel nő- suU, illetve egy nálánál 10 eTV,drbb «Monnyal lé­pett életközösségre. Az asz- szonynak akkor egy négyéves leánygyermek^ volt. Nyolc eVTel k^°bb, amikor a gyer­mek eves lett, a mostoha apa nemi viszonyt kezdemé­nyezett a még gyermek kis- iánnyal. A kislány teherbe is esett tőle. Z. Imre ezzel pár­huzamosan a leány anyjává. is élt, aki elhanyagolta a gyer­mek nevelései, különben észre kellett volna vennie a készülő tragédiát. Mikor az eset kitudódott az anya ahelyett, hogy élettár­sót feljelentette volna, hozza akarta adni a lányát felesé­gül. Z. Imre Is el akarta a leányt venni, hogy ily módon a felelősségrevomást elkerül­je. A vádlottak: Z. Imre és fe­lesége a közeljövőben a pécsi járásbíróságon felelnek tet­teikért Horváth Mihály mint föld­műves már régóta foglalkozik állattenyésztéssel, vétellel, el­adással. A megvett állatokat rövid idő leforgása alatt nagy nyereséggel továbbadta. Elő­fordult, hogy az Alföldről ho­zott olcsó borjakat és azokat Fécsváradon és a környező vá­járokon eladta. Néhány hó­nap alatt mintegy 50 állat ment így kezén keresztül, több esetben a kötelezően előírt 60 napos határidőt sem tartotta be és így mindegyik óllat ál­tal meg nem engedett nyere­séghez jutott. A pécsi járás- bíróság bűnösnek mondta ki Horváth Mihályt árdrágító üzérkedés bűntettében s ezért 8 hónapi börtönre és 1000 fo­rint pénzbüntetésre ítélte. • Túri József, Kolbach János és idős Stráhl János mohácsi lakosok ellen társadalmi tu­lajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elköve­tett lopás, valamint orgazda­ság bűntette miatt indított bűnügyben Ítélkezett a mohá­csi járásbíróság. Vádlottak mint a Baranya megyei Ter- ményforgalmi Vállalat raktá­rának dolgozói a laza ellenőr­zést kihasználva a raktárbó: rendszeresen lucernamagot dézsmáltak, azt értékesítették s a pénzt italra költötték. így a vállalatnak mintegy 15 ezer forint kárt okoztak. A bíró­ság bűnösnek mondta ki a vádlottakat: Túri Józsefet há­romévi börtönre, Kolbach Já­nost egyévi és 10 hónapi bör­tönre, valamint 2000 forint vagyonelkobzásra, idős Stráh! Jánosit nyolc hónapi börtön- büntetésre ítélte. dalmi összefogás, a védekezés következtében a villányi szőlő­hegyet teljesen megkímélte a fagy. A mohácsi szőlőhegy keleti része 10 százalékot fa­gyot kapott, a pécsváradi sző­lőkben viszont mindössze I 5 százalékos a fagykár, é Sző­lészeti Kutatóintézet Mária telepi nemesítő telepe telje­sen elfagyott, hasonlóan ma­gas a kár Szentmíklóson és a Siklósi Állami Gazdaság anya- telepén. A gyümölcsnél Inkább a fia­tal gyümölcsösöket és azok közül is a mélyebb fekvésűe­ket érte a fagy. A gyümölcs­fajok közül is leginkább a dió szenvedett mintegy 30 száza­lékos kárt a megyében Kaj­sziból és őszibarackbó' sem lesz az a rekordtermés, smit április elején megjósoltr ­A kertészetekben a h deg- hullám még általában meleg­ágyban találta a palántákat. Ahol pedig korán kipa’án’áz- tak. ott — tekintettel a Kis területekre — hathatósan *ud- tak védekezni. A kirakott pa­radicsom palántáknak ugyan nem tett jót a fagy. de ez el­enyésző mennyiségű. Megnyílik a faluellátó könyvraktár Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a pécsi járás falvaiban a szakkönvvek és a szépirodalom Iránt Az Állami Könyvterjesztő Válla­lat — mélynek elsősorban a városi Igényeket kell kielégí­tenie — nem tudott megfe­lelően foglalkozni a falusi olvasók ellátásával is. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a nemrég alakult „Szövkönyv Vállalat” pécsi fiókja, amely társadalmi bizományosokon és az fmsz boltokon keresztül megszervezi a járás falvainak könyvellátását. Hosszú huzavona után sike­rült megfelelő helyiséget ’s szerezni a Sallai utca 15 szá­mú házban. Pillanatnvilag a helyiség csinosítása és a be­rendezés beépítése folyik, hogy a május első napjaiban nyíló elosztó bolt megfelelő környezetben, nagy könyv- választékkal fogadhassa a tá­rásban működő könyvterjesz­tőket. Válaszok az „Éjszakai ellenőrzés című riportra Szeretnénk néhány sorban ! reflektálni a Dunántúli Napló 1959. április 28-á számában megjelent „Éjszakai ellenőr­zés” című cikkre. Egész egyetemünkön beszél­getések tárgyát képezte a sze­rintünk jól sikerült VIT-báJ Mindenki jól érezte magát, mindenki kellemesen szórako­zott. Annál nagyobb volt megle­petésünk, amikor megjelent a íentemlített ciikik! Az újság­író, aki tudomásunk szerint maximum tiz percig tartózko­dott bálunkon, e néhány perc alapján messzemenő és általá­ban helytelen következtetése­ket vont le. A cikkel egészé­ben sem értünk egyet, de kü­lönösen nem annak egyes rész­leteivel. Például mit jelent az, hogy „a teremben semmi kü­lönös rendetlenség nincs”? Véleményünk szerint a terem­ben nemcsak különös rendet­lenség, de semmiféle rendet­lenség nem volt. Ami a folyo­són történt „üvöltést“ illeti, amelytől állítólag a teremben nem hallották a zenét, hatá­rozottan állítjuk, hogy valót­lan. Hogy a terembe nem hal­latszott be az „üvöltés”, azt a cikkíró maga is igazolja azzal, hogy a „zenekar tánczenét Játszik, a párok táncolnak”. Azt hisszük, hogy a zenére táncoltak és nem az „üvöltés­re”. Igaz, hogy a bálon a fia­taloknak jó hangulata volt, énekeltek is, de ez úgy gon­doljuk, hogy ez természetes velejárója a fiatalok szórako­zásának és ez nem lépte túl a jóízlés határát. Azt sem tud­juk, honnan veszi a sikkíró, hogy „részeg egyetemisták vé­gig dülöngélnek a folyosón Ért még azok gém látták, akik végig itt voltak. Pécs, 1959. április 29. Elvtársi üdvözlettel a hallgatók nevében: Dravecz Tibor KISZ-titkár, A „Dunántúli Napló” április 28-4 számában „Éjszakai ellen­őrzés“ címmel megjelenteket a következőikben kívánom ki­egészíteni: A cikk a követke­zőket írja: „A tanulók közül három még hiányzik. Hol van­nak? Az egyik MTH-bólon, a másik KISZ-bálon, a harma­dik szintén valami táncestre ment.” , A portásnál felírt három tanuló a Gépipari Technikum KISZ-szervezete által rende­zett ismerkedési esten vett részt, amelyen Wirth Lász’ó tanár felügyelt, majd az est végeztével az iskola egyik ta­nulójának szülője (Halmos Ádám, Pécs, Rózsa Ferenc u. 30. sz. alatti lakos) kísérte ha­za a tanulókat és lelkiismere­tesen átadta őket a diákott­hon portásának. A MŰM 508-as vájártanuló intézetben április 28*én nem egy, hanem 26 tanulónk ve't részt az intézet műsoros est­jén, A leánydiákotthon részé­ről Kerekes Károlyné igazga­tóhelyettes felügyelt és kísér­te haza a tanulókat. Az 508- as intézet részéről öt pedagó­gus látta el a felügyeletet. Holla Magdolna diákotthcmvc*#t4

Next

/
Thumbnails
Contents