Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-05 / 103. szám

*59. MÁJUS 5. NAPLÓ 9 léhány megjegyzés megyénk szocialista iparának etefi negyedévi munkájáról Gyorsabb ütemben hell növelni a munka termelékenységét! A Központi Statisztikai Hi­vatali Megyei Igazgatósága mein,rég közzétette első negyed évi jelentését. A megye szo­cialista iparara. vonatkozó számadatokból kitűnik, hogy megyénk iparvállalatainak 1959. évi első negyedévi ter­melése 7,5 százalékkal maga­sabb volt, mint az előző év el­ső negyedében. Az elmúlt év negyedik negyedévéhez mér­ten azonban a termelés 4,7 százalékos visszaesést mutat, .noha megyénk szocialista ipa­ra a teljes termelési tervét 1,9 százalékkal túlteljesítette. A termelés ilyen arányú vtsz- szaesése elkerülhető lett vol­na, ha nemcsak az élelmiszer­iparban, hanem a többi ipar­ágban is, főleg pedig- a nehéz­iparban biztosítják a termelés arányos fejlődéséinek feltéte­leit. Különösen szembetűnő a szövetkezeti ipar 25 százalé­kos lemaradása az előző ne­gyedévhez képest. Nem lehetünk elégedettek az első negyedévben elért 1,9 százalékos tervtúlteljesítéssel, mert a párt márciusi határőr zatának végrehajtása ennél >2,1 százalékkal többet követel s mert a terv ilyen arányú túl­teljesítése elsősorban az élel­miszeripar 110,1 százalékos tervteljesítéséből adódik. Az elsődlegesen fejlesztendő ne­hézipar termelése nem érte el a kívánt szintet — a negyed­évi tervet a nehézipar 100,8 százalékra teljesítette — s a terv túlteljesítése sem volt tervszerű. Az ipari termelés szerkeze­tének megváltoztatása ez év első negyedévében tovább folytatódott, de a tervezettnél kisebb jnérvű volt, mert a ne­hézipar tervszerű termelés- emelkedése mellett, az élelmi­szeripar az előirányzott 4,3 százalékos csökkentés helyeit 10 százalékkal túlteljesítette a 'tervét. Az ipart termelés szer­kezetének megváltoztatása megkövetelte volna, hogy 1958 első negyedévéhez képest, 1959 első negyedévében a szocialis­ta ipán- termelése 105,5 száza­lékra alakuljon, B ebből a ne­hézipar 109,2 százalékkal, az élelmiszeripar 95,7 százalékkal részesedjék. A tényleges termelés így alakult: 1959. év első negyedévi tény­leges termelés az 1958. ev első negyedév százalékaiban. Szocialista ipar 107,5 szazaink ebből nehézipar 110,1 százalék, élelmiszeripar 105,5 százalék. Ebben a negyedévben tehat sokkal jobban kell törődni az ipar- szerkezet; átalakításával, 2 helyes arányok kialakításá­val­Az elmúlt negyedévben aZ ipar fontosabb termékei kö­zül c feketeszén termelése 4,2 százalék] magasabb volt a tervezettnél. így a nap; ártlagos feketeszén-termelés magasabb volt, mint az elmúlt év bár­melyik negyedevében. Jelen­tős volt még a tervtúlteljesités fekebeszénbnikettból, ceroent­WL égeted téglából, sörből és zsírból. . _ Mealepó- hogV a változatlan áron számított teljes hmuelési tervét sem ,a s^bá­nyászati Tröszt, sem Pécsi Porcelángyár, 6011 3 tszigetvá­Dé^nántúü Mamszolgálta- rtó Vállalat, a XIV- Ja­jain tó Vállalat armpan \ ^ fí Mohácsi Kemenyrtogyar ^ lényegi xztál* a teh t termeltek por­sen kevesek . bői, ke­oeláansztgetelokoo ^ méryitobol egyre nö. IparvéllatotaW termelnek vekvo mértékben negyed. exportra. Ez ®v évében 26 millió torint éitéjjl áröt siállitotta't amennyit a terv előírt. Ez évben a Tejipari Vállalat sajt- készítményei is újból export­képessé váltak és a Tejipari Vállalat is jelentősen túltelje­sítette exporftervét. Először történt exportszállí­tás a tanácsi vállalataink ré­széről. A Mohácsi Fémáru és Gépgyár öntvényei és a Pécsi Finommechanikai és Fémtö­megcikkipari Vállalat mező- gazdasági láncai kerülitek ki­szállításra. Ugyancsak először exportált a szövetkezeti ipar­ból a Pécsi Kossuth Cipész Ktsz, amely az ebben a ne­gyedévben elkészült új gyár­épületben folytatja munkáját. A szocialista ipar termelékenysége — egy munkásra jutó terme­lése — az első negyedévben a tervezettnél 1 százalékkal ma­gasabb volt. A termelékeny­ségi terv túlteljesítése ugyan­csak az élelmiszeripar érde­me. , A termelékenységi terv tel­jesítése a következőképpen alakult: szocialista ipar összesen 101 százalék, ebből nehézipar 99,8 száza­lék, élelmiszeripar 113.2 száza­lék, szocialista ipar az élelmiszer ipar nélkül 97,9 százalék. Már ebből is látható, hogy a termelékenység alakulása semmi estre sem megnyugta­tó. Az ipar első negyedévi termeiékeniysége az előző ne­gyedévi szintet nem is érte el, sőt 5,6 százalékkal alacsonyabb volt annál. A termelékenység ilyen nagyarányú csökkenése azt mutatja, hogy üzemeink­ben, bányáinkban, még min­dig nem kísérik kellő figye­lemmel e legfontosabb gazda­sági mutatónak az alakulását, még van mit tenni a technikai színvonal növelése tétén. Lenin már 1919-ben felhívta a figyelmet arra, hogy: „A munka termelékenysége, ez, végeredményben az új társa­dalmi rend győzelme szem­pontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog“. Éppen ezért meglepő, hogy 33 miniszté­riumi iparvállalatunk közül 14 vállalatunknál a termelés e legfontosabb mutatóját nem teljesítették. Az egy munkás­ra jutó termelés, a tervezett­nek a Pécsi Szénbányászati Trösztnél csak 93,2 százaléka, a Sopvana Gépgyárban csak 96.5 százaléka, a XIV. sz. Autójavító Vállalatnál csak 91.5 százaléka, a Komlói Erő­mű Vállalatnál mindössze 87,9 százaléka, a Pécsi Porcelán- gyárban 95,6 százaléka, a Pé­csi Bőrgyárban 99 százaléka, a Pécsi Kesztyűgyárban 98 szá­zaléka, a Szigetvári Cipőgyár­ban 96,6 százaléka, a Pécsi Dohánygyárban 97,8 százaléka, a Drávaszabolcsi Kendergyár­ban pedig 85.5 százaléka volt. Még ennél is meglepőbb, hogy az említett 33 vállalat közül tizenhat vállalatnál az egy munkásra jutó termelés, még a múlt év első negyedévi ter­melésnél is alacsonyabb volt. Arra figyelmeztetnek ezek a számadatok, hogy ez­után többet kell törődni a munka termelékenységének a növelését elősegítő fejlett munkaeszközök biztosításával, javítaná kell a produktív és improduktív dolgozók közötti arányt, ki kell használni a korszerű üzemszervezés nyúj­totta lehetőségeket és tovább­ra is javítani kell a munka- és munkahelyi fegyelmet. Erősítsük falusi pártszervezeteinket! A falusi pártszerveztek egyik legfontosabb feladata a már működő termelőszövetkezeti gazdaságok politikai és gaz­dasági fejlesztése, új termelő­szövetkezetek létrehozásának elősegítése. E kettős és mégis egységes feladat jó végrehaj­tása természetesen attól függ, hogy a helyi pártszervezetek a sajátosságuknak megfelelően mennyiben tudják érvényesí­teni a párt politikáját, a párt és a kormány határozatait. A termelőszövetkezeti, pártszer­vezetek akkor töltik be jól hivatásukat, ha valóban jól politizálnak a tsz-ben, ha be­töltik a gazdaságpolitikai ve­zető, irányító és mozgósító szerepét. A pécsi járásiban 41 mező­gazdasági termelőszövetkezet van. Örömmel állapítható meg, hogy mind az új, mind a régi tsz-ekben olyan lendületesen dolgoznak, mint azelőtt soha. Különösen jól haladnak a munkák ott, ahol a pártszer­vezetek állandó felvilágosító munkát végeznek a munkák gyors elvégzése érdekében, vagyis, ahol nemcsak szavakban hangoztatják a part ellenőr­ző és irányító tevékenységé­nek jelentőségét, hanem az életben is aszerint dolgoz­nak. Viszonylag rövidebb idő alatt gyorsabb ütemben előre­haladni a mezőgazdaságban; azaz emelni a terméshozamot, ezzel egyidőben új tagokkal gyarapítani a meglévő terme­lőszövetkezeteket, valamint új tsz-ek alakítása feltételeinek megteremtése — nagy munkát és felelősséget ró a járási pártbizottságra is. A járási pártbizottság termé­szetesen igyekszik e téren is eleget tenni, aminek eredmé­Kiállítási jegyzetek JÁNOS VITÉZ Petőfi Sándor költeményének képes meséskönyve Hikelszky Géza képeivel kozol kétezer 1958 hasonló mint százalékkal többéi, A meseillusztrátor maga is mesemondó, csak eszközei mások; vonalakkal, színekkel mesél és hozza elénk a mesék csodálatos világát, mely te'e van fantasztikummal és tele van igazságra való törekvés­sel. Fokozott mértekben áll ez a népmesékre, amelyekben a nép titkos vágyad öltenek arannyal szegett bíborpalástot és szállnak szájról szájra, nagyapáról unokára... A népmesék tarka meseszö­vése képezi Petőfi: „János vi­téz” című elbeszélő költemé­nyének alapját is, viszont ez a szépséges meseköltemény sok kiváló, vonalakkal és színek­kel ,mesélő” művészünket késztette alkotásra, „mese­mondásra”, illetve az élet örök szépségéit és igazságait kutató elbeszélő költemény átkölté­sére. Ezek közé tartozik N i - k e 1 s z k y Géza festőművész js, a derűs lelkületű mese­mondó, aki nyolc évtizeddel nyomában ugyanolyan derűvel szemléli az életet, mint egy fél évszazaddal ezelőtt, ami­kor ezek a meseképek meg­születtek gazdag fantáziájá­ban, amikor atkóltötte a „Já­nos vitéz”-t a rajz, a festészet nyelvére. Valóban mesésköny­vet írt finom ecsetjével, mely­ben a színék eppen úgy össze­csengenek mint a költemény­ben a rintek fs a vonalak ritmusa éppen úgy ölelkezik, mint a vers luk te ő ritmusa, János vitéz pedig úgy n6 a szegény •Jancsiból mesehőssé, felhok kozt járó, győztes lovaggá, mint az el­beszélő költemény Janos vité­ze és Ilusks a szemünk előtt válik a kicsi, afva lányból szépséges tündérre- Éppen úgy, ahogy azt Petoh megálmodta 115 esztendővel ezelőtt egy zimankós, fog®! életre hívta ok* ' ho.g5 or°kk* élő alakjai lekenek irodai hiúnknak. , . ... „ Két változatot ls készített az Idős mester; rZ az elbe­szélő költemény- * a költemény alapján írt daljáté­kot, Kacsoh Pongrác átkölté- sét örökíti meg, sőt amint azt az előtérben kiállított címlap és két nagyobb méretű illuszt­ráció is mutatja, egy harma­dik elgondolás is elindult, de még a megvalósulás előtt más mesék felé fordult a színek­kel, vonalakkal ábrázoló me- seköltő figyelme. A két változat közül a köl­temény alapján készült illuszt­ráció-sorozat a szerencsésebb. A közel három tucatnyi szí­nes kép végigkíséri a költe­mény izgalmas cselekményét és — ez nagy érdeme a mű­vésznek — az illusztrációk nemcsak elbeszélő jellegű áb­rázolások, hanem hangulatuk­kal végigkísérik a mese han­gulatát is. Jellemző az ember­ábrázolásban megmutatkozó felfogása is; mig János vitéz a férfias szépség, Iluska a női báj megtestesítője, addig a gonosz mostoha és a „Gazd- uram” ábrázolása karikírozott, de karikirozottak a francia király és udvarának tagjai is. Mindez nagyon jól mutatja a művész érzelmi hozzáállását a mű átköltéséhez. A rajzsorozat nyelvezete könnyed, mesélő jellegű; egy­szerű szavakkal, dekora ti vi­tásra törekvő folthatású ké­pekben mondja el a történe­tet. A mű jó megértését, sőt átélését igazolja az egyes ké­pek színhangulata is, hiszen mint hangulat-Jtiemelő eszközt igénybe veszi a színeket is. így a drámai részletek sötét tónusúak, míg a vidám, derűs részleteknél a világos, meleg színek az uralkodóak. Általá­ban az egész sorozatra, mi­ként Nikelszky Géza egész életművére, a meleg színek a jellemzőek. Egyéniségéből fa­kad ez, melynek alapja a mű­vész mély emberszeretete és ebből fakadó derűs életszem­lélete. Az illusztrációk a század- forduló, a század elejének for­manyelvén szólalnak meg, a szecesszió bélyegeit hordják magukon. Ez érthető, hiszen alig öt évtizeddel ezelőtt ■— még Lyka Károly is, más ki­válóságokkal együtt — ebben a stílustörekvésben látta a magyar nemzeti stílus megva­lósulását.. A János vitéz mesekép­sorozat hozzátartozik Nikel­szky Géza életművéhez, elvá­laszthatatlan attól, éppen ezért helyes volt bemutatni, így teljesebb, tökéletesebb ké­pet nyer a közönség a 82 éves művészről, aki immár hetedik évtizede munkálkodik a kép­zőművészetek ékes kertjében. — di — nye jónéhány alapszervezet­ben meg is mutatkozik. A párt bizottság a közelmúltban pél­dául azt tanácsolta a mező- gazdaság szocialista szektorai­ban dolgozó alapiszervezetek­nek, hogy fordítsanak nagyobb gondot a kommunisták mun­kahelyi elosztására. Erre azért volt szükség, hogy az alaipszervezetek állandóan tájékozódhassanak a gazdaság problémáiról, hogy az alulról jövő észrevételek, javaslatok rövidebb úton kerülhessenek a pártvezetőség elé és így gyor sabban határozottabban intéz­kedhessenek az adott kérdé­sekben. Kétségtelen, a kom­munisták helyes munkahelyi elosztása igen fontos tényező­je a jó pártvezetés megterem­tésének és nem utolsó sorban fontos tényezője a pártszer­vezet és a dolgozók kapcso­lata állandó erősítésének is. Ennek a helyes elvnek alapján dolgoznak már többek között a bakonyaá Béke Termelőszö­vetkezet, a cserdi Lenin Ter­melőszövetkezet, az olaszi Má­jus 1. Termelőszövetkezet párt- szervezetei sitb. Hogy milyen fontos a kommunisták helyes munkahelyi elosztása, bizo­nyítja a vókányiak példája. A vókányi Uj Élet Termelő­szövetkezetben határozatot hoztak egy dahánypajta építé­sére. A határozattal mindenki egyetértett, a gazdaság né­hány tagja azonban kételked­ni kezdett, sőt egyre többen hangoztatták, hogy a pajtát csakis állaimi kölcsönnel lehet felépíteni. A pártszervezet tit­kára Kábái Antal elvtáns nem sokat tétovázott, érezte, hogy e kérdést alaposabban meg kell tárgyalni aez emberekkel. Először a kommunistáikat hív­ta össze, és velük egyetértés­ben összehívták a termelőszö­vetkezet tagságát is; A kommunisták kiállása, egyöntetű véleménye meg­győző erővel hatott a szövet­kezet egész tagságára, mert konkréten bebizonyítot­ták, hogy a pajtát, saját erő­ből is, azaz kölcsön nélkül is fel tudják építeni. A pajta már fel is épült. Mint a fenti példa is mutat­ja a pécsi járás falusi párt­szervezeted is értek el ered­ményeket. Ez azonban távol­ról sem jelenti azt, hogy min­den rendben van. A dolgozó parasztok politikai, szakmai műveltsége emelésének igen fontos eszköze a szo­cialista munkaverseny. Ezt el is ismerik elvtársaink, csak ott a hiba, hogy gyakor­latban nagyon nehézkesen jut­nak előre. Bár a tavaszi mun­kák viszonylag jól haladnak, de nem ártana, ha már most kidolgoznák a nagy nyári mun kák gyors elvégzésére, vala­mint az őszi munkák jó kez­désének és befejezésének 'ér­veit. Az ilyen előre kidolgozott tervek alapján sokkal terv­szerűbben tudnák megoldani a soronlévő feladatokat, amihez természetesein sokat jelentene a jól irányított szo­cialista mumkaverseny is. Ép­pen ezért a termelőszövetke­zeti gazdaságban működő párt szervezetek legyenek szószólói a munkaverseny szervezésé­nek, az élenjáró mezőgazdasá­gi munkamódszerek alkalma­zásának s gondoskodnak arról, hogy a termelőszövetkezeti tagság szakmai színvonala is állandóan emelkedjen. A tetfmelőszövetkeztek minta alapszabályzata lehetővé teszi a közös érdekeknek egyéni ér­dekekkel való harmonikus ösz- szekapcsolását. A termelőszö­vetkezeti pártszervezetek fon­tos feladata tehát harcolni a minta-alapszabály betar­tásáért. Csak helyeselni lehet a bako­nyái kommunisták kezdemé­nyezését, ők ugyanis tanul­mányozzák az alapszabályza­tot, annak érdekében, hogy az alapszabályzat alapos megis­merése után mozgósíthassák a minta-alapszabály betartá­sára a tsz minden dolgozóját Ahhoz, hogy a falusi párt- szervezetek, mindenekelőtt a termelőszövetkezetiek betölt­hessék szerepüket a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­ben szükséges a pártszervezet eszmei és politikai színvo­nalának állandó emelése. Ebben is dicséret illeti a ba­konyái pártszervezet tagjait, akik az időszerű kérdések tan­folyamán több pártomkívüU paraszttal együtt, most dolgoz­zák fel a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXI. kong­resszusának anyagát. A rend­szeres politikai képzés és a pártonkívüliékkel való rend­szeres foglalkozás eredménye­ként az áprilisi taggyűlésen négy új taggal erősítették so­raikat a bakanyai kommunis­ták, többek között olyan, köz- tiszteletben álló emberekkel, mint például Gaál Gyula elv- társsal, aki mint tanácstag is rendesen ellátja feladatait. GungI Ferenc A nyár végén lesz már gyermek- szakrendelés Új-Mecsekalján A Dunántúli Napló április 15-i számában Szögi Józsefné több- gyermekes anya aláírással „Ígér­getések helyett gyermekszakren­delést" címmel egy cikk )elent meg, amelynek írója a nyugati városrészben gyermekszakrende­lés létesítését sürgeti. Hogy gyermekszakrendelésre sürgősen szükség van, azzal egyetértünk a cikkíróval. Az a kívánsága, hagy a körzeti or­vosi rendelőben lássák el a gyermekbetegeket is. mint kény­szermegoldás jelenleg is meg­van. A körzeti orvos korra való tekintet nélkül kötetes minden körzetébe tartozó beteget ellátni. Ha olyan megbetegedés fordul elő csecsemőnél, gyermeknél, ahol nem tud eligazodni a kör­zeti orvos, Pécsett módjában áll a lakásán fekvő beteghez gyer­mekszakorvost tanácskozásra hívni. De gyermekszakrendelést újonnan létesíteni „ hasonló rossz körülmények között —, nagy felelőtlenség lenne. Újon­nan létesítendő gyermekszakren­delésnél feltétlenül meg kell kí­vánnunk, hogy a különböző fer­tőző betegségekkel jelentkező gyermekeket külön-külön helyi­ségekben el lehessen különíteni és a szakrendelésen ne fertőz­zék meg például kanyaróval a szamárköhögésben szenvedő gyermeket vagy fordítva. A megtartott helyszíni szentle alapján megállapított tk, hogy Uj-Mecsekalján a mostani körzeti orvosi rendelő mellett lévő üres helyiségek e célnak nem felel­nek meg. Azokban fogászati szakrendelést létesítünk. A be­rendezés lényeges részét már oda ts szállítottuk. Minden tö­rekvésünk az, hogy a f. év nyár utolján átadásra kerülő két új körzeti orvosi rendelő helyisé­geiben létesítsünk gyermekszak­rendelést. DR. UNKA LÁSZLÓ ..Indiában a levegőből élnék” e. Uluidridó a vttttf* -«m« sorozatból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents