Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-30 / 125. szám

r Sm május sa NAPLÓ ÍS T8bb elfiaddsoi propagandát! KISZ-oktatás tapasztalatai a pécsi járásban / ' Az 1958—59-es évben elő­ször volt szervezett politikai oktatás a KISZ-ben. Á propa­gandamunka jenlenlegi rend­szere a pécsi járás tertíéetén az alapszervezetek többségében tevált. Sikerült kiki sér létezni azokat az «iktatási formákat, amelyeket az 1959—60-as ok­tatási évben már több alap­szervezetünkben akarunk meg honosítani; > Járási bizottságunk kilenc helyen szervezett KISZ politi­kai kört, melyen összesen mintegy 150 fiatal vett részt. Világ térképe előtt kört csak egy helyen, Bakonyán szervez­tünk, 20 fővel. Ezüstkalászos tanfolyamunk is egy volt* a pécsbagotai KISZ alapszerve­zetnél és egy olyan alapszer­vezetünk van, amelynek fia­taljai a pártoktatáson vették részt, mintegy 10—12 fővel; a szilvási alapszervezet. Járá$i bizottságunk 11 alap- szervezetben akart rendszeres Kérdezz — felelek-esteket szer vezni. Mi úgy gondoltuk, hogy a KISZ-szervezetek tagjai majd írásban küldik be a kérdéseiket, amelynek kézhez­vétele után kimegyünk és Válaszolunk nekik. Sajnos, el­képzelésünk nem érte el a cél­ját, mert a fiatalok csak ke­vés kérdést küldtek be. A többi oktatási formában igen nagy volt az érdeklődés, különösen a hásságyi KISZ- szervezetnél. Ez az érdeklődés csak növekedett, amikor a po­litikai kör a XXI. kongresz- szus anyagát. (A kommuniz­musba való átmenet, a hábo­rú és béke kérdését stb-t tár­gyalta. Hásságy fiatal KISZ-es pedagógusa és Hang Ferenc elvtárs, a helyi pártszervezet titkára odaadóan vezette a KISZ-oktatást. Jól sikerült az oktatási év a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikumban is, ahol Kehi­éi László tanár elvtárs veze­tésével minden héten vita­nyitó előadást tartottak. Eze­ken a vitákon a KISZ-en kí­vüli fiatalok is részt vettek, és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdései vol­tak a legközkedveltebb ;émák. Amint Motika elvtárstól, Szil­vás község párttitkárától meg­tudtuk, a pártofctatáshan részt vevő Idszesefc is megállták a helyüket. Sok jót lehetne mon­dani a pécsbagotai ezüstkalá­szos tanfolyamról is, amelyen úgyszólván az egész KISZ- tagság részt vett és amelyet a KISZ rendezett, Az oktatás színvonala azonban nem mindenhol volt olyan magas, mint ahogy azt elvártuk. Ez a tapasztalat Ba­konyán is, ahol a Világ tér­képe előtti kör összejövetelein olykor hosszasan vitatkoztak egy-egy ország középkori tör­ténelmén. Nem azt állítjuk, hogy egy-egy ország történel­mét tárgyalva a középkorról nem lehet beszélni, ám a kö­zépkori viszonyok taglalására fordítani az idő javát — túl­zás. A jelenkor a fontos, a kö­zépkorról tanulni lehet az is­kolákban is. Vókányban sem zárult a kívánták szerint az oktatási év, noha egészen jól indult. Ekkor még visszakér­dezték az anyagot a kiűzések­től, később már elmulasztot­ták, megelégedtek, azzal, hogy megtartják az előadásokat, a fiatalok egyéni tanulását nem segítették és ellenőrizték. A tavalyi oktatási évre ké­szülve nem tudtuk eléggé megértetni a KÍSZ-titkárok- kal, hogy a KISZ szervezeti szabályzata a KISZ valameny- nyi tagja számára kötelezővé teszt a marxizmus—leninizmus tanulmányozását Ugyanakkor figyelmen kívül hagytuk egy­két helyen, hogy az oktatás önkéntes, és maguk a kiszis- ták döntik el, hogy milyen oktatási formában kívánják növelni marxista—leninista is­mereteiket. Ehhez járultak még a propagandisták kivá­lasztásánál elkövetett hibák is, amelyek igen sokban be­folyásolták az oktatás szín­vonalát Ebben az évben tartózkodni kell minden presszótól, s a fiatalok tanulását elvtársi be­Megyei főagronómusok értekezlete A megyei tanácsok főagro­nómusai és a megyei gépállo­mási igazgatóságok íőmező- gazdászai pénteken értekez­letet tartottak a Földművelés- ügyi Minisztériumban. A ta­nácskozáson da*. Soós Gábor, a minisztérium növényter­mesztési főigazgatóságának vezetője számolt be a tavaszi munkák eddigi eredményeiről és az aratási előkészületekről. szélgetésekkel, türelmes egyé­ni meggyőzéssel kell biztosí­tani. Fontos alapelve a poli­tikai oktatásnak a fokozatos­ság. Ezért a tavalyi 9 politikai körrel szemben az idén való­színűleg csak kettőt szerve­zünk. Az arány a Világ tér­képe előtti kör javára tolódik el. Az alapvető politikai isme­rettel nem rendelkező fiatalok tekintélyes része erre és nem politikai körre jár a követke­ző oktatási évben. így nem kell attól tartanunk, hogy nem tudnak megbirkózni az anyag­gal és elmegy a kedvük a ta­nulástól. Okultunk a kérdezz-felelek- estek tapasztalataiból is. A járási KISZ-bizottság mellett létrehozunk egy előadói csö- portot, a járási KISZ-bizott~ ság elkészíti az előadások té­makörét. E témakörben szere­pel a többi között a KISZ szervezeti szabályzatának is­mertetése, a szervezeti élet, kommunista erkölcs, továbbá mozgalmi dalok és játékok ta­nulása. Ezt az előadásos pro­pagandát 26 alapszervezetünk­ben hívjuk létre. Ebben az évben jobban elő akarjuk készíteni az áj oktatási évet, mint a tavalyit. Arra törek­szünk, hogy szeptember köze­péig minden tanulni vágyó fiatal megkapja a képzettsé­gétől és kívánságától függő legmegfelelőbb oktatási formá­ban a beosztását. A propa­gandistákat még a nyár fo­lyamán, még augusztus 30-ig kiválasztjuk, mert csak így vehetnek részt sikeresen az oktatás előkészítésében, csak így ismerkedhetnek meg jól azokkal a fiatalokkal, akiket később tanítani fognak. Nagy Aladár, a pécsi járási KISZ- bizottság munkatársa Magocsí maróik s 52000 forint grapfűért — Strandfürdő9 halászcsárda — Budapesti és külföldi vendégek A négyezer holdas mágocsa Béke Tsz a megye legnagyobb szövetkezeti gazdasága. Há­romszáznál több tagja, hatal­mas határa és népes állatállo­mánya van. Csak baromfiból tizenötezer darabot számlál­nak, azonkívül ott van még a több száz lábasjószág, az óriási halastó és egyebek. A Béke Tsz-ben minden megtalálható, amire egy szilárd nagyüzemi gazdaságnak csak szüksége le­het. így hát eseményekben sem szűkölködnek. Jóformán mindennap történik valami érdekes említésre méltó ese­mény a tsz-ben. Egynéhányat itt feljegyzünk belőlük. * Május elején megkezdték a tsz-ben a birkanyírást, össze­sen 360 juhot nyírtak »eg, melyeknek hozama 13,57 má­zsa gyapjú volt, közel három mázsával több a tervezettnél. A számításokból kiderült, hogy egy anyajuh nyírási át- lagsúlya 4,6, a bárányoké pe­dig 2,9 kilogram fésűs gyapjú. Ez a szép eredmény a Béke Tsz szakembereinek és állat­gondozóinak jó munkáját di­cséri. A leadott gyapjúért a Gyapjúforgalml Vállalattól 52 000 forintot kapott a ter­melőszövetkezet. Május I7-én nyílt meg Béke Tsz halászcsárdája strandfürdője Mágoostól 3 ki­Közlekedési baleset Tragikus végű közlekedési baleset történt csütörtökön a késő délutáni órákban a bu- dapest—pécsi út 192-es kilo­méterkövének közelében. Pécsvárad felől Pécs irányá­ba haladt kerékpárján Nemes Dezső és Kovács István. Ne­mes Dezső hajtott elől, Kovács István pedig követte őt, de nem tartotta be az előírt tá­volságot. Kovács István vá­ratlanul beleszaladt Nemes Dezső kerékpárjába, s az egyensúlyt elveszítve menet­iránya szerint balra dőlt. Az éppen arra motorozó Solbach Károly, aki motorját járatta be — kátémi már nem tudott s Kovács Istvánt elütötte. Kovács Istvánt bordatörés­sel és több súlyos sérüléssel azonnal beszállították az I. sz. Sebészeti Klinikára, ahol rövid idő múlva meghalt A nyomozás megállapította, hogy a baleset Kovács István óvatlansága miatt következett be, Solbach Károlyt nem ter­heli felelősség. lométerre, a halastó partján. Az elhanyagolt községi strand fürdőt a termelőszövetkezet átvette és a fürdési szezon kezdetéig rendbehozatta. A fa­lutól a fürdőig és halászcsár­dáig vasárnaponként autóbusz ingajárat szállítja ki a terme­lőszövetkezet tagjait és a falu lakóit. A halászcsárdában va­sár- és ünnepnaponként ci­gányzenét hallgathatnak a vendégek és a tsz saját halai­ból készített halételekből, va­lamint sajáttermésű boraiból válogathatnak. Május 29-én budapesti ven­dégek érkeztek a Béke Tsz-be. „A harangok Rómába men­tek“ c. film alkotói a nap fo­lyamán ismerkedtek a termelő szövetkezeti tagokkal, a tsz- község életével, majd este fél 9 órakor bemutatták a filmet és utána ankétot tartottak. Az ankét után halvacsorán lát­ták vendégül a tsz-tagok a film alkotóit. Ugyancsak május 29-én kül­földi szakemberek is megláto­gatták a termelőszövetkeze­tet. A szakemberek Nyugat- Németországból jöttek, hogy megvizsgálják a tsz nyugat­német exportra szerződött hí­zómarháit. A hízómarhákat rövidesen elszállítják. A be­adott 50 exportmarhából kö­zel félmillió forint bevétele lesz majd a termelőszövetke­zetnek. Ezt az összeget teljes egészében munkaegység-előleg osztásra használják majd feL A Béke Tsz-ben egy munka­egységre 30 forint előleget adnak, így átlagosan havi 300 ezer forint készpénz-előleget osztanak ká. íme néhány kiragadott pél» da a mágocsi Béke Tsz életé­ből. Ezek a példák is azt bizo­nyítják, hogy a termelőszövet­kezet jói gazdálkodik, a ve­zetők mindennél fontosabbnak tartják a tagság magas jöve­delmét, a tagok kulturális és szórakozási lehetőségeinek megteremtését. Jó úton és he­lyes irányban kormányozzák a termelőszövetkezeti község életét; KlSZ-brigádok alakultak a Pécsi Bőrgyárban (Tudósítónktól) A Pécsi Bőrgyár dolgozói is válaszoltak a párt márciusi felhívására, és számos munka felajánlást tettek. Többek kö­zött vállalták a minőségi mun­ka mellett a termelékenység emelését, az eddig készített szeges crupponra alkalmas bő­rök helyett flexi cruppon elő­állítására alkalmas bőrök le­gyártását. A sertésbőröknél gyorscserzé&t vezetnek be, ami évi 2 millió forint megta­karítást tesz lehetővé; Az export célok kielégíté­sére ez év végéig 50 000 négy­zetméter sertés bélésbőrt, — mint új terméket — gyárta­nak, s itt a leggondosabb munkát végzik, hogy biztosí­taná lehessen az exportmi- nőséget. A lengyel sertésbő­rökből 12 torma nyersbőrnek megfelelő mennyiséget is nagy figyelemmel gyártanak, hogy a lengyel—magyar bőripari együttműködésre a kellő alap megteremtődhessek; Az üzemen belül KISZ-bri- gádok alakultak, export és minőségi brigádok, akiket az idősebb dolgozok muhkamód- szerátadással segítenek a he­lyesebb szakmai fogások elsa­játításában. A kongresszusi munkaversenyben a legjobb eredményt elérők nevét dicső­ségtáblán helyezik el, Az 1800-as évekből antik érkeztek boltunkba, olcsó áron kaphatok. ÓRA- ES EKSZERBOLT, Kossuth Lajos u. 19. 247 '> \M it mondhat a sárguló papír egy murikásasz- szonyról? Szalafai Istvánná, született Gyenis Mária, beta­nított segédmunkás. Harminc­kilenc éves. Férjezett. 1947.-—w szeptemberében lépett a gyárba. Először a kézi hegesz­tőbe került, majd ott a mun­kát elsajátítva, a lánchegesztő automata kezelője lett. Tizen­két éve átlagosan 130 százalék körül teljesíti normáját. Havi keresete 1400 forint körül van. Soha nem mulasztott igazolat­lanul. Tizenkét éve még nem késett el a gyárból, A bérelszámoló visszadugja a kartont, a papír lesiklik az „Sz’‘-betúpök közé, egy nagy zöld pléhdobozba. A számoló­gépen tekeredik tovább a bér- . .skála egyik, adata, cseng-peng 4 kis készülék. Alvári Mihály, elvtárs, ter­melési irányító két ajtóval arrébb ül egy nagyobb szo­bában. — Szalafainé nggyoir. rendes asszony, — mondja. Munkáját határtalan szorgalommal vég­zi. Nem egyszer a gépbeólUtó lakatos teendőit is ellátja. Amikor exportra, dolgozott a gyár, s három műszakban kel­lett jönni, 6 sosem panaszko­dott. Pedig... hát asszony, és tudja az elvtárs, hogy éj­szaka nehezebb a munka. — Szalafainé párttag? — Nem. Csak volt párttag, 1956-tg. Akkor nem lépett be az MSZMP-be. Nem... nem ■' ivóit semmi olyat október­ben .., sőt... nagyon rendes volt.;; Nála más a helyzet.;; »OHMÉI»««»» ügy indultam él, hogy keresek egy dolgozó nőt, aki becsülettel állja meg helyét a mun­kapadnál. Tudtam, nem nehéz feladat, mert legtöbben ilyenek, derék, szorgalmas munká­sai holnapunknak. Mégis választani kellett, s keresni egy üzemet. így jutottam él a Felsőmalom utca 13-ba, a volt Mezőgazdasági Szerántgyárba, amely jelenleg házasságra lépett a Finommechani­kai Vállalattal. Egy embert akartam megis­merni, egy mai munkásembert, hogy szavak­Visszahúzódott. Pedig 1952—53 ban még lelkesen ment agitál­ni, népnevelni és minden tár­sadalmi megmozduláson részt- vett. Aztán.;; valami történ­hetett velem — Miért? — Gárdosi Aladámé párt­vezetőségi tag először mint asszony az asszonyról mond, véleményt. . — Munkájában vagyon jó, szívós, kitartó. Nincs is vele semmi baj. De hozzá hiába megy politikai kérdéssel, Sza- lafainét nem érdekli a poli­tika! Nem mondom először még tevékenykedett, de ké­sőbb már csak tagdíjat fize­tett ... Szóval, azt mondogat­ják itt, hogy Szalafainé párt­tagságával nem sokat érnénk... A Ikézi hegesztőben Gulyás Jánosné egy jóságos arcú, kö­vér néni fogóval húzogatja az bői lásérethessem meg, amit Kisfaludy Stróbl Zsigmond bronzból önt. Egy asszonyt akar­tam megismerni s ezért ajtókon kopogtattam be, ajtókast nyitottam ki. De mennél többet kinyitottam, annál több állta utamat. Sze­rénytelenség lenne azt állítani, hogy az utol­són is bejutottam. Nem! De talán majd ez a kis írás eljut a legbelső ajtóig, melyet úgy is hívhattunk: lelkiismeret. Kezdjük talán az elején! izzó lánokarikákat. Huszon­négy éve dolgozik a gyárban. — Ó... lelkem, a Szalafai- né? Nagyon rendes, tisztessé­ges munkásasszony. Sosem hál tani hangos beszédét! AUépek a szürke bádoggal borított összekötő ajtón, há­tamba lengett a tavaszi szél. A huzat felkap egy kis papír­darabkát a földről, begurítja egy láda mellé, melyben fé­nyes láncok pihennek. Nem politizál!... Szálafai- nét nem érdekli a politika... — Mintha ezt sziszegné gú­nyosan a szellőcske is. Belé­pek a műhelybe. Zömök, feke­te automatagép áU a cemen­ten, sietős kerekekkel, nyal- ttntós szíjakkal, szájában hasz szú lánc, melyre vörösen izzó fogával egyet-egyet ráharap. Előtte egy munkásasszony Vi­seltes szandálban, világosbar­na ruhában, piros fejkendő­vel. Fiatál, de már nem a ta­vasz, inkább az őszbe forduló nyár fiatalságával, Szalafai Istvánná. — Hogyan került a gyárba? — kérdezem, amint egy kis ráérő ideje mutatkozik. — Magam sem tudnám meg mondani. Egyszer csak eljöt­tem és felvettek. Még az álla- mositás előtt, negyvenhétben. Akkor még minden pénteken el kellett mennem a tulajdo­noshoz takarítani, csak úgy dolgozhattam. — S miért ezt a szakmát választotta? — Hát tudja,.;. nem is vá­lasztottam, mert olyan mind­egy volt akkoriban. Az én apám cseléd volt Kálmáncsán. Mi nem voltunk válogatósak a munkában. De aztán úgy megszerettem, Nem hagynám itt semmi pénzért. Tudja, ha elmegyek, két hét szabadság­ra. .. hát egy hét múlva, már úgy hiányzik ez a ronda kis „mackó!“ Az automátagép hibásan ka­pott rá egy szemre, az asz- szony fogóval nyitja szét a láncot. Ahogy odanézek, lá­tom, hogy mindkét kezének mutatóujja lapos, gépnyomta módon lapos. — Es mondja, a szereteten felül, s hogy elég jó a fizetése, miért csinálja ezt a munkát? Megáll, kezében a fogóval, kék szeme, mint fényes, finom acél, oly tiszta. — Magunkért. Vajamény- nyiünkért! (És erre az asszonyra mond­ják, hogy nem politizál) — Ne haragudjon, hogy megkérdezem, de most miért nem párttag? — Agitálni akar? — Nem, csak megkérdezem, csalódott talán a pártban? Tüzes szikrácskát lehel ki a gép szája, csikorogva löki to­vább a feketéUó szemeket. — A pártban nem lehet csalódni. Csak az emberek­ben! — És mégis, akkor miért? ■— Én csak fizető tag lettem, érti...? Csak fizető tag. Va­gyunk, itt még így többen is. Akik igy kimaradtunk... Egyre kevesebb pártmegbizatást kér­tem és kaptam. Aztán lassan­ként ... — Visszahúzódták.. — Igen, visszahúzódtunk. A mi hibánk is, meg talán más hibája is. De hóit most már meg vannak nélkülem is. Kell a hely a fiataloknak.a Ezt már egy kis keserűség­gel mondta. Megbánással és.- még valamivel, ami az utolsó ajtóra tartozik. Elbúcsúzom. Kattognak a gépek. A füst­fátyolos üvegen át vissza lehet pillantani a kézi hegesztőre, ahöl Gulyás néni ősz feje ha­jol a munka felé. Mellette egy szőkehajú fiatal lány. Tá­volabbról az üveg kicsit torzít, úgy látszik, mintha összeha­jolnának, Szalafai Istvánná munkás- asszony. Egy a sok közül. Egy aki tizenkét éve szerényen, csendesen, minden feltűnés nélkül dolgozik Elnyomta két újját a „mackó", de azért hiányzik neki, ha szabadságra megy. Megjelenik reggel, vagy délben, vagy késő este, ahogy a műszák kívánja, tizenkét éven át napról-napra, napró U- napra. Ha beteg a férje, ha fáj a feje. Ha kedvetlen, vagy gondja-búja van. Ha esik az eső, vagy hull a hó, vagy tűz a nap. Visszahúzódok ? Lehet... De ha így van, ebben nem csak ő a hibás, hibás más is. Mert nem fogta njeg senki ennek a szorgalmas munkás­asszonynak a kezét. De hát ki felé nyújtsuk ki akkor a ke­zünket, ha nem feléje? Ha nem féléjük?! SZŰCS ISTVÁM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents