Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-27 / 122. szám

MS». MATOS rt. NAPLÓ 3 Egy hónap mólra isméi lesz áilamkolcsöBorsolás Éppen egy hónap van még hátra a legközelebbi — ebben az évben a második — állam­kölcsön sorsolásig. Az Orszá­gos Takarékpénztár június 27- én, és 28-án Budapesten az Egyetemi Színpadon (V., Pesti Barnabás utca 1—3. szám) tart­ja a második, a harmadik és a negyedik békekölcsön 1959 első félévi sorsolását. Szom­baton délután a második, va­sárnap délelőtt pedig a har­madik és a negyedik békeköl­csönt sorsolják. A kétnapos húzáson nyere­mény és törlesztés formájá­ban 94 millió forintot fizet- r nek vissza a szerencsés köt- 7 vény tulajdonosoknak. Növekszik u - magyar—lengyel árucserefo rga lom A Külkereskedelmi Minisz­tériumban aláírták az 1959. évi magyar—lengyel árucserefor­galom második bővítését tar­talmazó jegyzőkönyvet. Mint ismeretes, a két ország közötti árucsereforgalom mintegy 25 százalékos növeléséről május 9-én írták alá a a megállapo­dást Varsóban. A most aláírt jegyzőkönyv szerint a Buda­pesti Ipari Vásáron folytatott tárgyalások eredményeként az árucsereforgalmat további 20 millió rubellel növelik. Milyen termés várható ? Még három-négy hét, és itt az aratás. S bár a búza még javában virágzik, a jó szakember szeme már nem sokat téved, amikor a várható termést megbecsüli. Ez a hátralévő pár hét az előkészület időszaka. Kombájnokon, arató­gépeken az utolsó simításokat végzik a gép­állomásokon és az állami gazdaságokban egyaránt. TJj tsz-ekben meg a régiekben is takarítják, fertőtlenítik a magtárakat és ahol nincs még magtár, ott igyekeznek megfelelt helyiséget keresni, mert sok gabona lesz az idén ha egy jégverés nem jön közbe. Annyi lesz hogy komoly gondot okoz majd a tárolása. Szabó János a bőlyi ÁG főagronómusa. Szabó János, a Bőlyi Állami Gazdaság főagronómusa is egyre sűrűbben járja most a határt. Háromezer hold gabo­nája van a gazdaságnak és ekkora területen bizony ko­moly gondot és szaktudást igé­nyel az aratás megszervezése. Megkérdeztük, mi a vélemé­nye a várható termésekről? •— A gazdaság terméskilátá­sai igen bíztalak. A gabonák mostani állapota szerint a ta­valyi termésnél ötven száza­lékkal magasabb átlagtermés­re számíthatunk; — Egészen részletes becsült átlagterméseket nem mondha­tók, mert azok esetleg eltér­hetnek a valóságtól. A gabo­nák igaz nagyon szépek és szem mellett szalma is lesz ebben az évben, de az eső, — ami eddig még nem volt ká­ros — és a jég ezután még sok kárt tehet bennük. Remél­jük azonban, erre nem kerül sor. Az esőt egyébként mi már a múlt héten is feleslegesnek tartottuk. Szombaton például 20,5 milliméter esett a gazda­ság területén. A sok esőtől kissé megdőltek a gabonák, de ez nem okoz termésveszte­séget, csupán az aratást nehe­zíti meg; Méq a; idén felszerelik az első Rajkai-féle gabona- szelelelöt a Baranya—Tolna negyei Malomipari Vállalásnál A Baranya—Tolna megyei Malomipari Vállalat a gabona- betakarítás előtti szokásos fel­készülésen kívül nagy gondot fordít a malmok korszerűsíté- í'sere és a termelés gazdaságo­sabb megszervezésére az idén. A múlt évben működő 33 malom közül tizet leállítottak, tartalékba helyeztek, az im­produktív létszámot több mint száz fővel csökkentették. Ez­zel párhuzamosan fokozták a megmaradó malmok korszerű­sítését, teljesítőképességét. A bőlyi üzem kivételével befejez­ték a vállalat valamennyi mal­mának villamosítását, nagyobb összeget költöttek a szigetvári, dunaföldvári és simontornyii malmok lisztminőséget javító berendezéseinek tökéletesítésé­re. Siklóson hétszázezer forin- *tos költséggel új malom épí­tésén dolgoznak, az év máso­dik felében itt szerelik fel az első üzemszerűen működő P-ajkai-féle gabonaszeletelőt, amely 180—200 százalékkal na­gyobb lisztkihozatalt biztosit. Hiányozni fog a teljesen mo­dern siklósi malomban a köz- iőművek megszokott tengely­es szíjrengetege, az egymás­sal összekapcsolt hengersoro­kat villanymotorok hajtják meg. A pécsi központi malom­ban százezer forint értékű la­boratóriumot rendeznek be és a sütőipari vállalatokat ez év­JlLáfiul muzsika jazz-operett előadásait a nagy érdeklődésre való tekintettel a Kamaraszínház helyett a Nemzeti Színház folytatja, május 30-tól tői kezdve rendszeresen érte­sítik a részükre küldött liszt minőségi adatairól. Az idei költségvetési évben a Baranya—Tolna megyei Ma­lomipari Vállalat fenntartási és beruházási költségeire ösz- szesen 3,5 millió forintot for­dítanak. Ennek jó felhasználá­sát mutatja, hogy az év első negyedében már 1,4 millió fo­rint tervem felüli nyereséget ért el a vállalat. — A bőséges terméskilátá­sok egyébként nemcsak örö­met, hanem komoly gondot iß okoznak. Már évek óta csak 9 kombájnunk vám és ez kevés. Még a tavalyi gyenge eszten­dőbem is 10 kombájnt kellett bérelnünk a gépállomástól. Most azonban. a gépállomás nem adhat bérbe egyet sem, mert az új termelőszövetkeze­teknek is szükségük van a kombájnokra. így azután a meglévőkkel próbáljuk meg­szervezni az aratást, hogy az minden üzemegységben men­jen; Horváth Vilmos a habard tsz. agronámusa A balbancd Béke Tsz-ben is készülődnek az aratásra. Hor­váth Vilmos agronómus köny- nyű kétkerekűjével minden­nap körüljárja a határt, ellen­őrzi a lucerna-kaszálást, széna­betakarítást, a szakember sze­mével vizsgálja a kalászoló gabonákat. Mikor megláttuk, a válható termésről így nyilat kozott; — Gabonáink szépek. A tsz régi területén mondhatnám rekordtermést várhatunk őszi árpából — szerényen szó va — 25 mázsára számítha­tunk holdamként. Búzából is meg lesz a 15 mázsa, zabból meg a 10—12. A tavasszal be­hozott földeken azonban más a helyzet. Ezek nem voltak úgy előkészítve és a vetőmag sem volt olyan kifogástalan. Sok kárt tett a futrinka is bennük. így az újonnan beho­zott — még egyénileg elvetett — gabonáknál feb. 30 százalék­kal alacsonyabb termésre szá­míthatunk. Azonban. még ezek termésátlaga is lényege-, sen magasabb lesz a tavalyi-1 nál. összegezve: jő termést vá­runk. S bár az esőtől helyen­ként megrogyott a gabona, ez még nem akadályozza meg a gépi aratást. Előreláthatólag 80—85 százalékban géppel ara­tunk és csak a dombon — aho­vá a kombájn nem tud felka­paszkodni — kaszálunk kézi erővel. így gyorsan, időben el tudjuk végezni az aratást; ilyen a magmar kísérlett atomreaktor vezénylő terme. A holnap kereskedői A Jegyek már kaphatók! Az idő már megle­hetősen későre jár, amikor benyitunk a pécsi kereskedelmi iskola kapuján. Ép­pen most csenget­nek, vége a szünet­nek és a tanulók in­dulnak befelé az osz­tályba. Kiss Miklóssal, az intézet igazgatójával a második osztály­nak szegődünk a nyomába. A vegyes osztály­nak most éppen ad­minisztrációs órája lesz. Tizennyolcán járnak az osztályba, s amint a tanáruk­tól: Tóth Zoltántól megtudtuk — ez a legtehetségesebb osz­tály. Tanulmányi szempontból vala­mennyien jó előme- netelűek. Hárman feleltek az órán, mindháD- man jelest kaptak. Látszik, hogy a ta­nulók rendszeresen, jól felkészülnek. A számonkérés után még néhány villám­kérdés hangzik el: — Mi a különbség a selejtáru és az ér- tékecsökkent áru kö­zött: — Mit nevezünk elfekvő áruknak? Ahogy pattognak a kérdések, úgy emel­kednek a kezek is a levegőbe, ők mind válaszolni szeretné­nek a kérdésekre. A kívülálló emberek nem is hinnék, hogy egy ilyen adminiszt­rációs óra is milyen hangulatos lehet; — Ebben a tanév­ben mintegy száz nö­vendék végez az in­tézetben, — mondja Kiss Miklós elvtárs. A tanulók a keres­kedelem különböző ágaiban és a vendég­látó vállalatoknál helyezkednek el. Az intézet jelenleg 15 szakmára készít elő. A növendékek' . he­tenként 4 napot az üzletben, munkahe­lyükön töltenek. Már a tanulói évek alatt is kapnak fizetést, ami tanulmányi ered ményüktől függően lehet 100—400 Ft. A kereskedelmi és a vendéglátó vállalatok munkaruhát és napi 50 fillér térítés mel­lett ebédet adnak a tanulóknak. A hét két napján iskolai oktatáson vesznek részt. Az in- tézet teljesen díj- • mentesen biztosítja a növendékek szá­mára szükséges tan­szereket, tankönyve­ket. Eddig két év kellett a szakmák el­sajátításához. Ebben az évben azonban a Belkereskedelmi Mi­nisztérium felemelte a tanulmányi időt három évre, ami azt a törekvést szolgál­ja, hogy a kereske­delem különböző ágaiban művelt és kultúrált emberek legyenek. — Melyik szakma iránt nagyobb az ér­deklődés? — A leányok fő­ként az illatszer és a ruházati boltokban szeretnének elhelyez­kedni, a fiúk pedig a műszaki üzletek, rádiós boltok iránt érdeklődnek. Az intézetnek nagy erdeme még az is, hogy a tanulókat a szakma elsajátítása mellett az általános műveltséggel is fel­ruházza. A magyar irodaiam és a törté­nelem is olyan fon­tos tantárgy, mint például a számtan, ami egyébként az alapját képezi a ke­reskedelmi életnek. Félévkor és év vé- » gén a tanulók elmé- w lett és gyakorlati tárgyakból vizsgáz­nak. Amikor végez­nek, kezdő fizetésük általában 900 Ft. eh­hez hozzájön még a jutalék, ami a bolt forgalmától függ. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a ta­nulók megtalálják számításaikat a ke­reset szempontjából is. — Az a célunk, hogy jól megvessük a kultúrált kereske­delem alapjait. A bő és zavartalan áru­ellátás mellett elen­gedhetetlenül szüksé­ges ma már az is, hogy a vásárlókat mind kultúráltabb és udvarias kereskedel­mi dolgozók szolgál­ják ki. Érdemes még meg­jegyezni, hogy igen jó az intézet, fegyel­me: A folyosón vé­letlenül sem hall az ember egy hango­sabb szót, nem lát rohangászást. Pedig a tanulók nagy ró sze vidékről jár be, s néhányuknak gyak­ran ott kell hagyni az órákat is, hogy elérjék a vonatukat, autóbuszukat. Az intézetben szak körök is működnek, amelyek főként gya­korlati jellegűek, a tanulók későbbi munkáját segítik elő. Külön kell szólni a fotoszakkörről. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium Szombat­helyen rendezte meg az ország kereske­delmi iskoláinak fo­tókiállítását. A ki­állítás négy legszebb darabját részesítet­ték díjazásban. S ebből a négy díjból a három elsőt fi pé­csi kereskedelmi is­kolások hozták el. Van egy 30 tagú énekkaruk is, amely főként az iskolai ün­nepségeken lép fel és kétezer kötetből álló könyvtáruk. A mai kereskedel­mi iskola és a régi inasiiskola között óriási külömtoség van. Gyökeresen meg változott a szelleme és a külső arculata is. A tanulók higiéni­kus, modern, és jól felszerelt iskolában készülnek fel a jövő hivatásukra. 01. U „Legyetek szilárdak! II győzelem a tiétek lesz!“ Lenin üdvözletének 40. évfordulójára Negyven évvel ezelőtt május 27-én Budapestre érke­zett Szamuely Tibor, a magyar proletárforradalom kiemel­kedő alakja. A rozzant repülőgép és utasa nagy történél mi hivatást teljesített: elhozta a proletárforradalom leg nagyobb vezérének, Lenin elvtársnak történelmi jelentő ségű üdvözletét, amelyből sokat tanult és sok erőt merí­tett negyven év alatt a munkásgeneráció. Az üdvözlő levél így kezdődik: „Elvtársak! Lelkese­déssel és örömmel töltenek el bennünket a. hírek, amelye­ket a Magyar Tanácsköztársaság politikusaitól kapunk’’. Lenin a Magyar Tanácsköztársaság megszületésében an­nak a világtörténelmi változásnak az igazolását látta, hogy elkerülhetetlenül napirendre kerül a szovjet hatalomra, a proletárdiktatúrára váló átmenet. Lenin meglátta, hogy ez az átmenet mindenütt sajátosan megy végbe. Üzeneté­ben azt írta, hogy „a szovjet rendszerre, a proletárdikta­túrára váló átmenet hasonlíthatatlanul könnyebb és bé­késebb volt Magyarországon”. Az átmenet formáira vonatkozó korábbi elgondolásait látta igazolva a Magyar Tanácsköztársaság példájában. „A magyar proletárforradalom még a vakot is látóvá te­szi — írta üzenetében. — A proletárdiktatúrára váló át­menet formája Magyarországon egészen más, mint Orosz­országban: a burzsoá kormány önként lemondott, a mun­kásosztály egységét, a szocializmus egységét azonnal hely­reállították kommunista program alapján. Annál világo­sabban domborodik ki most a szovjet hatalom lényege: most sehol a világon nem lehetséges semmiféle más ha­talom, amelyet a dolgozók, élükön a proletariátussal, tá­mogatnak, mint a szovjet hatalom, a proletariátus dikta­túrája”. Lenin arra figyelmeztette a magyar munkásosztályt, hogy a forradalmi marxizmus alaptételéről, az osztály­harcról egy pillanatra sem feledkezzen meg. 1919-ben a marxizmus—leninizmus osztályharc elméletének revízióját gyakorlatilag már vereség érte, de Lenin újra aláhúzta: „Az osztályok megszüntetése hosszú, nehéz, szívós osztály­harc műve, s az osztályharc a tőke uralmának megdön­tése után, a burzsoá állam lerombolása után, a proletár­diktatúra megteremtése után, nem tűnik el (mint ezt a régi szociáldemokrácia sekélyes képviselői képzelik), ha­nem csak a formáit változtatja, és sok tekintetben még elkeseredettebbé válik”; Lenin üdvözlete harci riadó volt 1919-ben, a magyar kommunisták legjobbjai Lenin tanácsai szerint cseleked­tek. Kun Béla 1919 júniusában a miskolci munkásoknak tartott beszédében Lenin tanácsai szerint azt mondotta: „... az osztályháborúnak folyni kell mindaddig, míg a proletárság a maga forradalmát győzelemre nem vitte az egész világon.” A július 15-én tartott Központi Intéző Bi­zottsági ülésen pedig ezt mondotta: ......a diktatúra arra váló, hogy a kizsákmányolókat megfélemlítse, hogy az ellenforradalmat megfélemlítéssel és a fegyveres proleta­riátus eszközeivel már eleve lehetetlenné tegye és a pro­letárforradalom ellenségeit megfojtsa.” Rudas László elv­társ is Lenin tanácsainak figyelembevételével érvelt a jú­lius 14-i egyesült pártgyűlésen. Lenin üdvözlete a Magyar Tanácsköztársaság bukása után is hitet öntött a magyar munkásosztályba, amely a a bukás után is kitartott a szocialista forradalom, a pro­letárszolidaritás eszméje mellett, és nem hiába, mert győ­zött — ahogy a nagy Lenin megjósolta: „Az a háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolok ellen, há­ború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a mun­kásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll. Minden hónap közelebb hozza a proletár világforradalmat. Legyetek szilárdak! A győzelem a tiétek lesz?* Lenin üzenete negyven év óta emlékezetében ma­radt a magyar munkásmozgalom vezetőinek, a magyar kommunistáknak. 1956 után is Lenin tanácsai szerint harcoltunk a revizionizmus és az ingadozás képviselőivel szemben. Az üzenetben küldött intelem lebegett a sze­münk előtt: „Ez a diktatúra feltételezi a kíméletlenül szigorú, gyors és határozott erőszak alkalmazását a ki­zsákmányolok, a kapitalisták, a földbirtokosok és lakájaik ellenállásának, elnyomásának céljából. Aki ezt nem ér­tette meg, az nem forradalmár, azt el kell távolítani a proletariátus vezéreinek vagy tanácsadóinak sorából.” — A negyven évvel ezelőtt küldött üzenet harcra mozgósít a mai revizionizmus ellen. A hazánkban folyó nagyszerű alkotó, szervező és embertformáló munka a bizonyítéka annak, hogy megér­tettük és alkalmazzuk Lenin üzenetét: „A proletárdikta­túra célja, hogy megteremtse a szocializmust, megszün­tesse a társadalom osztályokra tagozódását, dolgozóvá te­gye a társadalom valamennyi tagját, és az embernek em­ber által való mindenféle kizsákmányolását megfossza ta­lajától. Ezt a célt nem lehet egy csapásra elérni, ehhez a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek meg­lehetősen hosszú időszakára van szükség azért is, mert a termelés átszervezése nehéz dolog, azért is, mert időbe te­lik, amíg az élet minden területén gyökeres változásokat hajthatunk végre, azért is, mert a kispolgári és polgári gazdálkodás megszokottságának hatalmas erejét csak hosz- szú, kitartó harccal lehet leküzdeni." Lenin negyven évvel ezelőtt kemény küzdelemre hív­ta fel a magyar munkásosztályt, de ugyanakkor biztatta, hogy a világ munkásosztálya a magyar munkásság mel­lett van. A proletariátus osztályszolidaritása negyven év alatt olyan erőket kovácsolt össze, amelyek megnyitják az emberiség aranykorának távlatait. A szocialista világrend összefogott ereje, a nemzetközi munkásmozgalom egysége és ereje elzárja a pusztító háborúk előtt az utat, legyőzi a szolgaság uralmát, és bevilágítja a kizsákmányolásmen­tes kommunista társadalmi rend útját. Most az SZKP XXI. kongresszusa, Lenin hagyatéká­nak méltó folytatója továbbítja Lenin üdvözletét. Továb­bítja nemcsak időben hanem a térben is. A XXI. kong­resszus üzenete a világ valamennyi munkásának, az új győzelmek előtt álló munkásmillióknak szól. DR. TÓTH JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents